Intenzív rendszerben tartott halfajok: Lazacfélék és tilápia



Hasonló dokumentumok
Lazacfélék tenyésztése

Department of Aquaculture Tilápiatenyésztés

INTENZÍV RENDSZEREK ALAPJAI

Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában. Balázs Kucska

Radics Ferenc - Müller Tibor - Müller Péter Szarvas-Fish Kft, 5540 Szarvas, I. külkerület 57.

Intenzív haltenyésztés bemutatása

Koi és aranyhal szaporítás, tartás. Ittzés István egyéni vállalkozó SZIE Halgazdálkodási Tanszék, tanszéki mérnök

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

A süllő tavi intenzív nevelésének lehetőségei

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok-

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére

Az aranyhal tenyésztése 2.

ENGEDÉLYEZETT PARAZITA-MENTESÍTŐ ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA TAVI EGYNYARAS SÜLLŐ (SANDER LUCIOPERCA) INTENZÍV RENDSZERBE HELYEZÉSEKOR

NÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN

Horgászati állatorvostan. Gödöllő, március 10.

A magyar akvakultúra-innováció eredményei napjainkban és a jövőbeli lehetőségek

Juhász Péter Prokisch József-Csorvási Éva-Petes Kata-Nemes Ildikó- Bársony Péter-Stündl László Debreceni Egyetem AGTC

BROJLER. Teljesítménymutatók. An Aviagen Brand

Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián². 1: Pannon Egyetem 2: Dalmand Zrt.

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

A halgazdálkodás innovációjának főbb eredményei Magyarországon

Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban. Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet

AQUA GARANT TÁP HALAK SZÁMÁRA. Fotolia.com - Rostislav Ageev, Fische: W. Hauer 08/

Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

A tokfélék biológiája és tenyésztése. Dr. Horváth Ákos

BROJLER. Teljesítmény mutatók. An Aviagen Brand

INTENZÍV BROILER INDÍTÓ

BROJLER Teljesítménymutatók

A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni

XXXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás Szarvas, május

A szántóföldtől az asztalig TÁMOP 4.2.1/B. szló egyetemi docens részprojekt felelős TÁMOP 4.2.1/B Konferencia 2011.november 24.

Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben

Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával

PondZoom ZOOM ACTIVE FORMULA

Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI), Szarvas

Árutojás-termelés. Módszerei. előnevelés: 5-6 hétig utónevelés: hétig

Echográfiás vizsgálatok alkalmazásának lehetősége a haltenyésztésben

A halak tartási körülményei és szállítása

HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN

Bábolna. Takarmányozási Program. Húsmarha / Tehén Kiegészítő takarmányok

A tudomány evolúciója: a valós és a virtuális világok

Biharugrai Halgazdaság Kft. bemutatása. Magyar-Román Halászati és Akvakultúra Workshop Szarvas, Sebestyén Attila - kereskedelmi vezető

A nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11.

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA MEZŐGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

Az európai akvakultúra fejlődési irányai, trendjei és ezek várható hatása a magyar haltermelésre

Bardócz Tamás Halászati osztály

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA MEZŐGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME

Vajai László, Bardócz Tamás

A HÁZINYULAK NAGYÜZEMI TARTÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI

BERGAFAT F 100 HARMADIK GENERÁCIÓS HIDROGÉNEZETT PÁLMAOLAJ

dr. Kranjec Ferenc A modern holstein-fríz tehén reprodukciós jellegzetességei, annak javítására alkalmazható módszerek

AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA JELENE ÉS JÖVŐJE ÖSSZEVETÉS ÁZSIAI TRENDEKKEL

TETRA-H Nevelési és tojástermelési technológia

GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA

2. Junior szimpózium december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

Az Effektív Mikroorganizmusok (EM) hatása a halastavi környezetre

Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai

TARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Perspektívák a sertések precíziós takarmányozásában. Halas Veronika, PhD Kaposvári Egyetem Takarmányozástani tanszék

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a D048570/03 számú dokumentumot.

ETOLÓGIA. Korai tanulás. Pongrácz Péter

Toxinológia fuzáriumkísérleti tapasztalatok

A horgászcélú halgazdálkodás prioritása a Balatonon. Szári Zsolt vezérigazgató Siófok

Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban

APC természetes takarmányozási koncepciók (Előadás - Baromfi)

Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek

A halak váltv állatok.

Jakabné Sándor Zsuzsanna, Csengeri István, Gyöngyösiné Papp Zsuzsanna, Biró Janka, Feledi Tibor, Rónyai András, Borbély Gyula

A HALTAKARMÁNYOZÁS JELENLEGI ÉS JÖVŐBENI HELYZETE

Háromféle gyógynövénykivonat hatása a barramundi (Lates calcarifer) természetes immunválaszára

Halolaj és növényi olajok hatása a ponty növekedésére és a filé esszenciális zsírsav tartalmára

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában

Különböző esszenciális zsírsav tartalmú haltápok hatása a ponty (Cyprinus carpio) növekedési teljesítményére és természetes immunrendszerére

Fenntartható technológiák a haltermelésben a SustainAqua projekt külföldi esettanulmányai

Horgászati állatorvostan. Gödöllő, március 11.

A Kaposvári Egyetem nyúltenyésztési programja PANNON NYÚLTENYÉSZTÉSI PROGRAM. Anyai vonal. Pannon fehér. Nagytestű vonal

Létesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében

Prémium Minőségű Szárazeledel Kutyáknak

ÁLLATTENYÉSZTÉSI GENETIKA

Elemi csapásból hozzáadott érték

A magyarországi díszhaltenyésztés jelene és jövőbeni lehetőségei

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

Húsipari technológiai, termékfejlesztési, tartósítási újdonságok, nemzetközi trendek, a nagynyomású technika lehetőségei

TIENS KARDI. Krill olaj étrend-kiegészítő kapszula homoktövis olajjal és amaránt magolajjal. A világ legtisztább vizeiből

A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása, a tejtermelő tehenek takarmányozásában

A mangalica sertés takarmányozásának sajátosságai. Sárközi Tamás UBM Feed kft

HALGAZDASÁG. Állategészségügy a halgazdaságokban

A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk?

Sebes pisztráng ivadékok Myxobolus cerebralis (Myxozoa) okozta kergekórra való fogékonysága a tenyészállomány genetikai diverzitásának függvényében

Modern múlt Étkezésünk fenntarthatóságáért. 1.Tematikus nap: A hal mint helyben találhatóegészséges, finom élelmiszer

Átírás:

Intenzív rendszerben tartott halfajok: Lazacfélék és tilápia Dr. Urbányi Béla egyetemi tanár SZIE, MKK-KTI, Halgazdálkodási tanszék

Lazacfélék tenyésztése

Termelési volumen Tonna (x1000) Évek

Norvégia: lazac és pisztráng Termelés (tonna) Alkalmazottak száma a termelésben

Fajok

Ketrecek mérete meghaladja az 500 m 3 Kihelyezés: májusjúnius Növekedési időtartam: 14-20 hónap Norvégi, Brit-szigetek, USA keleti part, Chile Ketreces halnevelés

Lazactelep: Finnország

A terület kiválasztása 1. Jól megközelíthető, szélmentes terület Folyamatos, megfelelő erősségű vízáramlás Vízmélység minimálisan 10 m Ideális területek: skót és ír tavak, fjordok Norvégiában és Chilében

A terület kiválasztása 2. Tengervíz előnyösebb az édesvíznél Kedvező vízhőmérséklet: 5-15 C A vízterületek élő kapcsolata a szárazfölddel A területek cseréjének (rotáció) lehetősége Helyi problémák: madarak, fókák, kagylók, medúzák stb.

Ketrecek típusai Négyszögletű vagy hengeralakú háló Függesztett (aljzat) úszó keret Alulsúlyozott rendszer (nagyobb tömeg a vízfelszín alatt) Felső rész: kiszolgáló elemek és berendezések Fontos technikai igény: a halak kiszökésének megakadályozása

Telepítés Smolt Kb. 20%-a teljes költségnek Dehydratálási veszteség A nevelővíznek minimálisan 8 C-nak kell lennie Telepítés: Skócia_ április-május Norvégia: június-július Betegség megelőzés: Furunculosis Skóciában: 6-8000 smolt 200 m 3 ketrecben, később válogatás Norvégia: 10000 hal/1000 m 3

Takarmányozás Kezdetben kézi etetés 2-3 alkalom/nap Gyakorta ad libitum Takarmány-értékesítési együttható: 1,4-1 Rendszeres antibiotikumos kiegészítés a betegségek megelőzésére Pigment adalékanyag a takarmányban A piacra vitel előtt a takarmányozás változik

Költségek és nyereségesség Takarmány 30-40% Smolt 20-25% Fizetés (3-4 alkalmazottnak) 10-15% Veszteség 10-15% Rezsi (energia, állatorvos stb.) 10-20% Éves piaci igény a haltermelésnek: állandó megrendelés Két éves lazacok piacra vitele tavasszal Nyáron a lassabban növekedő és kisebb állományok piacra juttatása

A norvég lazac No 1. gazdasági haszonállat Norvégiában Minden norvégnak van alap ismerete a lazacról, a lazactenyésztésről A lazac a legfontosabb tenyésztett haszonállat, mint számban, mint bevételben Norvégia 2x nagyobb mennyiségben fogyaszt lazacot, mint marha, sertés és birkahúst együtt 2010-ben Norvégia 800.000 tonna lazacot termelt

Minden tenyésztett egyed speciális farmokról, tenyészszervezetektől származik, Jelenleg 40 különböző lazac vonal van, melyet az 1970-es évek elején állítottak elő, Napjainkban az egyes tenyésztők igényeihez igazított vonalakat ajánlanak és helyeznek ki a különböző adottságú területekre. Életciklus

Termékenyítés A szaporítási időszak ősz-tavasz időszakban van. A tejeseket és az ikrásokat is mesterségesen szaporítják. A termékenyítés során a tejet és az ikrát keverik vízzel, majd inkubáló edényekbe helyezik. Az inkubáció időszaka alatt a vízhőmérséklet állandó, és folyamatos vízáramlást biztosítanak a fejlődő embrióknak. Az inkubációt általában sötétben végzik, hogy a halak természetes mimikri tulajdonsága kialakuljon.

30 nappal a termékenyítést követően megjelenik 2 fekete pont az ikrahéjon belül: ez a szemfoltos lárva stádium. Ebben az állapotban az ikratételek válogathatóak és szállíthatóak. Az inkubáció hőmérséklete meghatározza a kelés időpontját. 8 C-on az inkubáció kb. 60 napot vesz igénybe (termékenyítéstől a kelésig). Az ikra

Lárvák A kelő lárva még nincs teljesen kifejlődve. Így az életének kezdeti időszakában szikzacskóból táplálkozik. A szikzacskóban lévő tartalék tápanyag néhány napig biztosítja a szükséges energiát. Amikor a szikzacskó felszívódik, a lárvák az inkubátor egységből a nagyobb nevelőegységbe kerülnek.

Táplálkozás kezdete A nem táplálkozó-táplálkozó lárva átállás a legkritikusabb időszaka a lazacnevelésnek. A vadvízi állományokban óriási ebben a periódusban a mortalitás, míg a farm lazacnál max. 5%. Amikor a táplálkozás megindul, a lárva elkezd mozogni. Ebben a fázisban általában 24 órás megvilágítást alkalmaznak, hogy elősegítsék a lárvák fejlődését.

A fiatal lazac (parr) Amikor a szikanyag felszívódik, az egyedek úszói elkezdenek sötétedni. Ebben a stádiumban a halat parr -nak nevezik, és édesvízi farmokon nevelik. A lazacok fejlődése gyors, és ezt a fejlődési időszakot smoltifikációnak nevezik. A smoltifikáció időszaka alatt a halak nagy fiziológiai változásokon mennek keresztül, mely alkalmassá teszi őket a sósvízi nevelésre.

Smolt a tengervízben Kb. 1 éves nevelés után az egyedek készek a tengeri ketreces tartásra. Az egyedek 80 100g tömegűek, és smolt-nak nevezik. A halakat speciális transzport hajókkal viszik a ketrecekhez. A telepítés általában ősszel vagy tavasszal történik.

A tengeri farm A tengeri tartás közege általában a hálós nevelés. A farmerek két fontos tényezőt figyelnek: a lazac növekedést és a környezeti változást. Általában 4 kg-os nagyságig nevelik itt az egyedeket. A tenyészidőszak kb. 2 év, mely a vízhőmérséklettől, a lazac vonaltól és a takarmányozástól függ.

Takarmányozás Az automata etetőrendszerek a legelterjettebb takarmányozási eszközök. A takarmány (táp) takarmánysilókba kerül deponálásra, és állandó növekedési kontroll mellett computer vezérelve zajlik az etetés. A farmer kézi etetést is alkalmaz, ha a halakat akarja megfigyelni, vagy ha speciális tápot kíván kijuttatni. A halakat különböző nagyságú és összetételű tápokkal etetik.

Takarmány összetétel Minden takarmánytípus egészséges és biztonságos alapanyagokból tevődik össze. A takarmányok sok természetes aminosavat, zsírsavat, halolajat és hallisztet, növényi olajat, fehérjét, ásványianyagokat és vitamint tartalmaznak. Astaxanthin fontos eleme a takarmánynak, mely az A-vitamin szintet, ebből kifolyólag a halak rózsaszín-vörös hússzínét adja. A természetben a lazac a kisebb rákokból nyeri a fejlődéséhez szükséges astaxanthint. Az avasodás ellen antioxidánsokat is adagolnak a takarmányba.

Lehalászás és feldolgozás A halakat feldolgozó üzemmel felszerelt hajókkal szállítják a partra. A szállítás alatt megtörténik az alapszintű feldolgozás (belezés stb.). A halakat osztályozzák a méret, halhússzín alapján. A különböző osztályokat eltérő piacok számára készítik elő. A nagy egyedsúlyú halak export piacra kerülnek, mely a norvég gazdaság egyik legjövedelmezőbb ágazata.

A világhír A norvég lazacot fagyasztva, frissen, sokkolva a világ több, mint 100 országába exportálják. Sushi alapanyag Japánban, a szerencse hala Kínában, fesztiválok eledele Oroszországban. Oroszország, EU és Japán a legfontosabb importőrök. Minden egyedet egyedi jelöléssel látnak el, mely a nevelő farm nevét, és a főbb nevelési paramétereket tartalmazza.

Egészséges, biztonságos és trendi A leismertebb és legközkedveltebb seafood termék a lazac. Norvég fiatalok között a legnépszerűbb élelmiszerek egyike. Nincs olyan halfaj egyenlőre világszinten, melynek a tenyésztése ilyen jellegű kontroll alatt van, mint a lazacé. Folyamatos marketing: a lazac egy biztonságos élelmiszertermék.

Természetes ívás Alaszkában

A szomorú vég

Lárvák nevelés közben

Japán: lazac petefészek.

Tilápia tenyésztés

A tilápiáról, általánosan 800.000 tonnát termelnek évente, amivel a ponty után a 2. legnagyobb volumenű intenzív halfaj. A nílusi tilápia volt az első halfaj, melyet tenyésztettek (egyiptomi piramisokban talált emlékek), 3000 éves múltra tekint vissza, Szent Péter halának is nevezik (Bibliai magyarázat), Jól tűri a rosszabb minőségű vizet, és preferálja a természetes táplálékot.

Taxonómia 3 jelentős nemzetség: Oreochromis, Sarotherodon és Tilapia, A 3 nemzetség sok tulajdonságban különbözik, de a legfontosabb a szaporodásbiológiai státusz: az összes Tilapia faj fészket készít és őrzi azt, míg a másik két nemzetség a szájban költi ki ivadékait, Az Oreochromis fajokban csak a nőstény, míg a Sarotherodon fajoknál a hím és a nőstény is végzi az ivadékok gondozását, Afrikában a tenyésztett nemzetség az Oreochromis, míg a világban 90%-ban a Tilapia nemzetség fajait tenyésztik, Kevésbé fontos fajok: kék tilápia (O. aureus), mozambiki tilápia (O. mossambicus), zanzibári tilápia (O. urolepis hornorum).

A legkedveltebb tenyésztett tilápia fajok Nílusi tilápia Mozambiki tilápia Kék tilápia Vörös tilápia

A tilápia elterjedése Natív halfaj: Afrikában, Izraelben, Jordániában Elsősorban Izraelnek köszönhetően terjedt el a világ számos országában.

Táplálkozás fitoplankton zooplankton

Környezeti igények: Sótartalom A tilápia fajok tolerálják a brakkvízi körülményeket, jól növekednek ha a sótartalom 15 ppt felett van, Kék tilápia 20 ppt-t igényli, a mozambiki tilápia a tengerviz sótartalmát kedveli, Szaporodáshoz a mozambiki tilápia 10-15 ppt-t, a kék és a nílusi tilápia szintén 10-15 ppt-t igényel, A lárvák növekedéséhez és fejlődéséhez 10 ppt koncentráció az optimális.

Környezeti igények: Vízhőmérséklet A vízhőmérséklet esetében az alsó határ 8 C, míg a kék tilápia esetében 6 C, A tilápia fajok befejezik a táplálkozást ha a vízhőmérséklet 10 C alá esik, 12 C körül nagy a betegségek okozta pusztulás veszélye, valamint ilyen hőmérsékleten sem szállítani, sem halászni nem szabad az állományt, 26 C optimális a szaporodáshoz, míg a reprodukciós hajlam 14 C-ig fennáll, A lárvaneveléshez 20 C-ra van szükség átlagban, A piaci méret eléréséhez a legjobb takarmányhasznosítási hőmérséklet a 28 C (ezen a hőmérsékleten 3x gyorsabb a növekedés, mint 21 C-on).

Környezeti igények: Oldott oxigén A tilápia fajok túlélési küszöbértéke a 0.3 mg/l oldott oxigénnél (DO) van, A nílusi tilápia megfelelő növekedéséhez 0,7-0,8 mg/l DO kell, A DO érték 2,0-2,5 mg/l értéke már károsan hat a fejlődésre, Általánosságban elmondható, hogy az optimális életfolymatokhoz az 1,0 mg/l DO szükségeltetik.

Egyéb környezeti igények ph: tolerancia 5-10 között, ideális 6-9, Ammónia: általában a 2 mg/l koncentrációt viselik el, de akklimatizáció után a tartós 3 mg/l nagyságot is eltűrik; 1 mg/l ammónia koncentráció negatívan korrelál a DO értékkel, amire a lárvák és az ivadékok érzékenyen reagálnak, Nitrit: a hemoglobin oxigénkötésére hat; a tilápia fajok toleránsabbak számos édesvízi halfajhoz képest; 27 mg/l alatti nitrit koncentráció az optimális.

Betegségek Viszonylagos rezisztencia számos vírus, baktérium okozta fertőzéssel szemben, Alacsonyabb hőmérsékleten (10 C alatt) alakulnak ki a megszokott halbetegségek (szeptikemia, lymphocystis stb.) Lárva és ivadék korban (recirkulációs rendszerben) veszélyes a Ichthyopthirius multifiliis, Külső fertőzést okoz a Trichodina és Epistylis, Bakteriális fertőzést okoz a Steptococcus inae (elsősorban átfolyóvizes és recirkulációs rendszerekben).

Tilápia tenyésztés alapjai Hibrid fajok, melyben a különböző színek dominálnak Egész évben táplálkozik és növekedik A hússzíne alapvetően fehér Különböző tartási rendszerekben nevelik

Tilápia tenyésztés Az összes faj nevelhető édesvízben A mozambiki tilápia és a vörös tilápia x mozambiki tilápia sós vízben nevelhető

Szaporodás 1. tavakban 2. ketrecben (hapas) 3. medencében

Szaporodás Nőstények inkubálják az ikrát Hímek fészket készítenek és védik a lárvát

Az ivadék halászata 1. 18 nappal a kihelyezés után 2. 40 nappal a kihelyezés után

Ivadékok lehalászása 1. részleges 2. teljes

Mesterséges szaporítási technikák Termékenyített ikra visszahelyezés Keltető üvegekben/edényekben Előnevelés medencékben

Nevelés Kevert állományok Előnyök: 1. Könnyű technológia Hátrányok: 1. Kis egyed tömeg 2. Kevert tömegű állomány

Tilápia tenyésztési lehetőségek 1. Kevert állomány hím és nő ivarú egyedek együtt 2. Mono-sex állomány, csak hímek

Mono-sex tenyésztés Előnyök: 1. Nagy egyed tömeg 2. Egységes méret Hátrányok: 1. Technológiailag nehéz

Polikultúra Pisztrángsügérrel az USA-ban Peacock sügérrel Dél-Amerikában

Mono-sex állomány előállítása 1. Vizuális szelekció 2. Hibridizáció 3. Sex-átfordítás 4. Genom manipuláció Hím állomány

Ivarok elkülönítése (kb. 30 gr-os méretnél) Női ivarszerv Végbélnyílás Hím papilla Végbélnyílás

Hibridizáció Hím Hornorum tilápia ZZ XX Nőstény nílusi tilápia XZ Hím hibrid tilápia állomány

Ivar átfordítás

Genom manipuláció 1) XX F + XY M ösztrogén XX F + XY F 2) XY F x XY M XX F + 2 XY M + YY M 3) XX F x YY M 100% XY M

Tenyésztés Kis földmedrű tavakban

Tenyésztés Nagy méretű, földmedrű tavakban

Tenyésztés Úszó ketrecekben

A tilápia ketreces tartása Választható fajok és vonalak: nílusi tilápia (Tilapia nilotica), kék tilápia (T. aurea), floridai vörös tilápia, tajvani vörös tilápia, és ezek hibridjei. Kritériumok: növekedési erély, adaptációsképesség, hidegtűrés. Viszonylag invazív halfaj, sok helyütt tiltják a természetes vizekben való kihelyezését (pl. T. nilotica). Növekedési erélye a a floridai változatnak a legnagyobb, míg hideg toleranciában a kék tilápia rendelkezik a legnagyobb tűrőképességgel.

A ketreces tartás előnyei Az állományt lehet vegyes ivarban nevelni, mivel a tavi tartáshoz képest nem lesz szétnövés és satnya fejlődés, A termékenyített ikra kiesik a hálóból és nem indul fejlődésnek, Rugalmas menedzsment, Könnyű és alacsony költségű halászat, Gyors reagálás a halak takarmányfogyasztásában és egészségében bekövetkezett változásokra, Paraziták és betegségek elleni könnyű védekezés, Relatívan kisebb beruházási költségek a tavi és átfolyóvizes rendszerrel szemben.

A ketreces tartás hátrányai A ragadozók és időjárás okozta károk nagyobb lehetősége, Kisebb tűrőképesség a kedvezőtlen vízminőséggel szemben, A takarmányminőségtől való szoros függőség, A betegségek kialakulásának nagyobb esélye.

Tenyésztés Körmedencékben, részleges vízcserével, mechanikai levegőztetéssel

Tenyésztés Átfolyóvizes rendszer, állandó vízcserével

Tenyésztés Recirkulációs rendszer, mechanikai levegőztetés és oxigén bejuttatás

Medencés tartás előnyei Nagy egyed sűrűség, a gyengébb genetikai tulajdonságokkal rendelkező populációk is egységes méretűvé növekednek, Vegyes állományok tartására alkalmas, A környezeti tényezők (hőmérséklet, oldott oxigén, sótartalom stb.) könnyen kontrollálható, Kis medencék a betegségek elleni izolációt és védekezést elősegítik.

Medencés tartás hátrányai Egyes állományok medencés rendszerben nem táplálkoznak megfelelően, vitamin és ásványi anyag kiegészítést igényelnek, a költségeket növeli, A vízellátás és levegőztetés növeli a költségeket, Elektromos meghibásodások a teljes állomány pusztulásához vezetnek, A stressz következtében nagy esély van a betegségek kialakulására, Az elfolyó víz nagy mennyiségű salakanyagot és takarmány maradványt tartalmaz.

Tilápia nevelő tavak kettős hasznosítása

Kannibalizmus

Takarmányozás Mezőgazdasági melléktermékek Pellet táp lesüllyedő Szárírtott húspép Gabona ocsú Rízs ocsú úszó/lebegő

Piac

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!