Intenzív rendszerben tartott halfajok: Lazacfélék és tilápia Dr. Urbányi Béla egyetemi tanár SZIE, MKK-KTI, Halgazdálkodási tanszék
Lazacfélék tenyésztése
Termelési volumen Tonna (x1000) Évek
Norvégia: lazac és pisztráng Termelés (tonna) Alkalmazottak száma a termelésben
Fajok
Ketrecek mérete meghaladja az 500 m 3 Kihelyezés: májusjúnius Növekedési időtartam: 14-20 hónap Norvégi, Brit-szigetek, USA keleti part, Chile Ketreces halnevelés
Lazactelep: Finnország
A terület kiválasztása 1. Jól megközelíthető, szélmentes terület Folyamatos, megfelelő erősségű vízáramlás Vízmélység minimálisan 10 m Ideális területek: skót és ír tavak, fjordok Norvégiában és Chilében
A terület kiválasztása 2. Tengervíz előnyösebb az édesvíznél Kedvező vízhőmérséklet: 5-15 C A vízterületek élő kapcsolata a szárazfölddel A területek cseréjének (rotáció) lehetősége Helyi problémák: madarak, fókák, kagylók, medúzák stb.
Ketrecek típusai Négyszögletű vagy hengeralakú háló Függesztett (aljzat) úszó keret Alulsúlyozott rendszer (nagyobb tömeg a vízfelszín alatt) Felső rész: kiszolgáló elemek és berendezések Fontos technikai igény: a halak kiszökésének megakadályozása
Telepítés Smolt Kb. 20%-a teljes költségnek Dehydratálási veszteség A nevelővíznek minimálisan 8 C-nak kell lennie Telepítés: Skócia_ április-május Norvégia: június-július Betegség megelőzés: Furunculosis Skóciában: 6-8000 smolt 200 m 3 ketrecben, később válogatás Norvégia: 10000 hal/1000 m 3
Takarmányozás Kezdetben kézi etetés 2-3 alkalom/nap Gyakorta ad libitum Takarmány-értékesítési együttható: 1,4-1 Rendszeres antibiotikumos kiegészítés a betegségek megelőzésére Pigment adalékanyag a takarmányban A piacra vitel előtt a takarmányozás változik
Költségek és nyereségesség Takarmány 30-40% Smolt 20-25% Fizetés (3-4 alkalmazottnak) 10-15% Veszteség 10-15% Rezsi (energia, állatorvos stb.) 10-20% Éves piaci igény a haltermelésnek: állandó megrendelés Két éves lazacok piacra vitele tavasszal Nyáron a lassabban növekedő és kisebb állományok piacra juttatása
A norvég lazac No 1. gazdasági haszonállat Norvégiában Minden norvégnak van alap ismerete a lazacról, a lazactenyésztésről A lazac a legfontosabb tenyésztett haszonállat, mint számban, mint bevételben Norvégia 2x nagyobb mennyiségben fogyaszt lazacot, mint marha, sertés és birkahúst együtt 2010-ben Norvégia 800.000 tonna lazacot termelt
Minden tenyésztett egyed speciális farmokról, tenyészszervezetektől származik, Jelenleg 40 különböző lazac vonal van, melyet az 1970-es évek elején állítottak elő, Napjainkban az egyes tenyésztők igényeihez igazított vonalakat ajánlanak és helyeznek ki a különböző adottságú területekre. Életciklus
Termékenyítés A szaporítási időszak ősz-tavasz időszakban van. A tejeseket és az ikrásokat is mesterségesen szaporítják. A termékenyítés során a tejet és az ikrát keverik vízzel, majd inkubáló edényekbe helyezik. Az inkubáció időszaka alatt a vízhőmérséklet állandó, és folyamatos vízáramlást biztosítanak a fejlődő embrióknak. Az inkubációt általában sötétben végzik, hogy a halak természetes mimikri tulajdonsága kialakuljon.
30 nappal a termékenyítést követően megjelenik 2 fekete pont az ikrahéjon belül: ez a szemfoltos lárva stádium. Ebben az állapotban az ikratételek válogathatóak és szállíthatóak. Az inkubáció hőmérséklete meghatározza a kelés időpontját. 8 C-on az inkubáció kb. 60 napot vesz igénybe (termékenyítéstől a kelésig). Az ikra
Lárvák A kelő lárva még nincs teljesen kifejlődve. Így az életének kezdeti időszakában szikzacskóból táplálkozik. A szikzacskóban lévő tartalék tápanyag néhány napig biztosítja a szükséges energiát. Amikor a szikzacskó felszívódik, a lárvák az inkubátor egységből a nagyobb nevelőegységbe kerülnek.
Táplálkozás kezdete A nem táplálkozó-táplálkozó lárva átállás a legkritikusabb időszaka a lazacnevelésnek. A vadvízi állományokban óriási ebben a periódusban a mortalitás, míg a farm lazacnál max. 5%. Amikor a táplálkozás megindul, a lárva elkezd mozogni. Ebben a fázisban általában 24 órás megvilágítást alkalmaznak, hogy elősegítsék a lárvák fejlődését.
A fiatal lazac (parr) Amikor a szikanyag felszívódik, az egyedek úszói elkezdenek sötétedni. Ebben a stádiumban a halat parr -nak nevezik, és édesvízi farmokon nevelik. A lazacok fejlődése gyors, és ezt a fejlődési időszakot smoltifikációnak nevezik. A smoltifikáció időszaka alatt a halak nagy fiziológiai változásokon mennek keresztül, mely alkalmassá teszi őket a sósvízi nevelésre.
Smolt a tengervízben Kb. 1 éves nevelés után az egyedek készek a tengeri ketreces tartásra. Az egyedek 80 100g tömegűek, és smolt-nak nevezik. A halakat speciális transzport hajókkal viszik a ketrecekhez. A telepítés általában ősszel vagy tavasszal történik.
A tengeri farm A tengeri tartás közege általában a hálós nevelés. A farmerek két fontos tényezőt figyelnek: a lazac növekedést és a környezeti változást. Általában 4 kg-os nagyságig nevelik itt az egyedeket. A tenyészidőszak kb. 2 év, mely a vízhőmérséklettől, a lazac vonaltól és a takarmányozástól függ.
Takarmányozás Az automata etetőrendszerek a legelterjettebb takarmányozási eszközök. A takarmány (táp) takarmánysilókba kerül deponálásra, és állandó növekedési kontroll mellett computer vezérelve zajlik az etetés. A farmer kézi etetést is alkalmaz, ha a halakat akarja megfigyelni, vagy ha speciális tápot kíván kijuttatni. A halakat különböző nagyságú és összetételű tápokkal etetik.
Takarmány összetétel Minden takarmánytípus egészséges és biztonságos alapanyagokból tevődik össze. A takarmányok sok természetes aminosavat, zsírsavat, halolajat és hallisztet, növényi olajat, fehérjét, ásványianyagokat és vitamint tartalmaznak. Astaxanthin fontos eleme a takarmánynak, mely az A-vitamin szintet, ebből kifolyólag a halak rózsaszín-vörös hússzínét adja. A természetben a lazac a kisebb rákokból nyeri a fejlődéséhez szükséges astaxanthint. Az avasodás ellen antioxidánsokat is adagolnak a takarmányba.
Lehalászás és feldolgozás A halakat feldolgozó üzemmel felszerelt hajókkal szállítják a partra. A szállítás alatt megtörténik az alapszintű feldolgozás (belezés stb.). A halakat osztályozzák a méret, halhússzín alapján. A különböző osztályokat eltérő piacok számára készítik elő. A nagy egyedsúlyú halak export piacra kerülnek, mely a norvég gazdaság egyik legjövedelmezőbb ágazata.
A világhír A norvég lazacot fagyasztva, frissen, sokkolva a világ több, mint 100 országába exportálják. Sushi alapanyag Japánban, a szerencse hala Kínában, fesztiválok eledele Oroszországban. Oroszország, EU és Japán a legfontosabb importőrök. Minden egyedet egyedi jelöléssel látnak el, mely a nevelő farm nevét, és a főbb nevelési paramétereket tartalmazza.
Egészséges, biztonságos és trendi A leismertebb és legközkedveltebb seafood termék a lazac. Norvég fiatalok között a legnépszerűbb élelmiszerek egyike. Nincs olyan halfaj egyenlőre világszinten, melynek a tenyésztése ilyen jellegű kontroll alatt van, mint a lazacé. Folyamatos marketing: a lazac egy biztonságos élelmiszertermék.
Természetes ívás Alaszkában
A szomorú vég
Lárvák nevelés közben
Japán: lazac petefészek.
Tilápia tenyésztés
A tilápiáról, általánosan 800.000 tonnát termelnek évente, amivel a ponty után a 2. legnagyobb volumenű intenzív halfaj. A nílusi tilápia volt az első halfaj, melyet tenyésztettek (egyiptomi piramisokban talált emlékek), 3000 éves múltra tekint vissza, Szent Péter halának is nevezik (Bibliai magyarázat), Jól tűri a rosszabb minőségű vizet, és preferálja a természetes táplálékot.
Taxonómia 3 jelentős nemzetség: Oreochromis, Sarotherodon és Tilapia, A 3 nemzetség sok tulajdonságban különbözik, de a legfontosabb a szaporodásbiológiai státusz: az összes Tilapia faj fészket készít és őrzi azt, míg a másik két nemzetség a szájban költi ki ivadékait, Az Oreochromis fajokban csak a nőstény, míg a Sarotherodon fajoknál a hím és a nőstény is végzi az ivadékok gondozását, Afrikában a tenyésztett nemzetség az Oreochromis, míg a világban 90%-ban a Tilapia nemzetség fajait tenyésztik, Kevésbé fontos fajok: kék tilápia (O. aureus), mozambiki tilápia (O. mossambicus), zanzibári tilápia (O. urolepis hornorum).
A legkedveltebb tenyésztett tilápia fajok Nílusi tilápia Mozambiki tilápia Kék tilápia Vörös tilápia
A tilápia elterjedése Natív halfaj: Afrikában, Izraelben, Jordániában Elsősorban Izraelnek köszönhetően terjedt el a világ számos országában.
Táplálkozás fitoplankton zooplankton
Környezeti igények: Sótartalom A tilápia fajok tolerálják a brakkvízi körülményeket, jól növekednek ha a sótartalom 15 ppt felett van, Kék tilápia 20 ppt-t igényli, a mozambiki tilápia a tengerviz sótartalmát kedveli, Szaporodáshoz a mozambiki tilápia 10-15 ppt-t, a kék és a nílusi tilápia szintén 10-15 ppt-t igényel, A lárvák növekedéséhez és fejlődéséhez 10 ppt koncentráció az optimális.
Környezeti igények: Vízhőmérséklet A vízhőmérséklet esetében az alsó határ 8 C, míg a kék tilápia esetében 6 C, A tilápia fajok befejezik a táplálkozást ha a vízhőmérséklet 10 C alá esik, 12 C körül nagy a betegségek okozta pusztulás veszélye, valamint ilyen hőmérsékleten sem szállítani, sem halászni nem szabad az állományt, 26 C optimális a szaporodáshoz, míg a reprodukciós hajlam 14 C-ig fennáll, A lárvaneveléshez 20 C-ra van szükség átlagban, A piaci méret eléréséhez a legjobb takarmányhasznosítási hőmérséklet a 28 C (ezen a hőmérsékleten 3x gyorsabb a növekedés, mint 21 C-on).
Környezeti igények: Oldott oxigén A tilápia fajok túlélési küszöbértéke a 0.3 mg/l oldott oxigénnél (DO) van, A nílusi tilápia megfelelő növekedéséhez 0,7-0,8 mg/l DO kell, A DO érték 2,0-2,5 mg/l értéke már károsan hat a fejlődésre, Általánosságban elmondható, hogy az optimális életfolymatokhoz az 1,0 mg/l DO szükségeltetik.
Egyéb környezeti igények ph: tolerancia 5-10 között, ideális 6-9, Ammónia: általában a 2 mg/l koncentrációt viselik el, de akklimatizáció után a tartós 3 mg/l nagyságot is eltűrik; 1 mg/l ammónia koncentráció negatívan korrelál a DO értékkel, amire a lárvák és az ivadékok érzékenyen reagálnak, Nitrit: a hemoglobin oxigénkötésére hat; a tilápia fajok toleránsabbak számos édesvízi halfajhoz képest; 27 mg/l alatti nitrit koncentráció az optimális.
Betegségek Viszonylagos rezisztencia számos vírus, baktérium okozta fertőzéssel szemben, Alacsonyabb hőmérsékleten (10 C alatt) alakulnak ki a megszokott halbetegségek (szeptikemia, lymphocystis stb.) Lárva és ivadék korban (recirkulációs rendszerben) veszélyes a Ichthyopthirius multifiliis, Külső fertőzést okoz a Trichodina és Epistylis, Bakteriális fertőzést okoz a Steptococcus inae (elsősorban átfolyóvizes és recirkulációs rendszerekben).
Tilápia tenyésztés alapjai Hibrid fajok, melyben a különböző színek dominálnak Egész évben táplálkozik és növekedik A hússzíne alapvetően fehér Különböző tartási rendszerekben nevelik
Tilápia tenyésztés Az összes faj nevelhető édesvízben A mozambiki tilápia és a vörös tilápia x mozambiki tilápia sós vízben nevelhető
Szaporodás 1. tavakban 2. ketrecben (hapas) 3. medencében
Szaporodás Nőstények inkubálják az ikrát Hímek fészket készítenek és védik a lárvát
Az ivadék halászata 1. 18 nappal a kihelyezés után 2. 40 nappal a kihelyezés után
Ivadékok lehalászása 1. részleges 2. teljes
Mesterséges szaporítási technikák Termékenyített ikra visszahelyezés Keltető üvegekben/edényekben Előnevelés medencékben
Nevelés Kevert állományok Előnyök: 1. Könnyű technológia Hátrányok: 1. Kis egyed tömeg 2. Kevert tömegű állomány
Tilápia tenyésztési lehetőségek 1. Kevert állomány hím és nő ivarú egyedek együtt 2. Mono-sex állomány, csak hímek
Mono-sex tenyésztés Előnyök: 1. Nagy egyed tömeg 2. Egységes méret Hátrányok: 1. Technológiailag nehéz
Polikultúra Pisztrángsügérrel az USA-ban Peacock sügérrel Dél-Amerikában
Mono-sex állomány előállítása 1. Vizuális szelekció 2. Hibridizáció 3. Sex-átfordítás 4. Genom manipuláció Hím állomány
Ivarok elkülönítése (kb. 30 gr-os méretnél) Női ivarszerv Végbélnyílás Hím papilla Végbélnyílás
Hibridizáció Hím Hornorum tilápia ZZ XX Nőstény nílusi tilápia XZ Hím hibrid tilápia állomány
Ivar átfordítás
Genom manipuláció 1) XX F + XY M ösztrogén XX F + XY F 2) XY F x XY M XX F + 2 XY M + YY M 3) XX F x YY M 100% XY M
Tenyésztés Kis földmedrű tavakban
Tenyésztés Nagy méretű, földmedrű tavakban
Tenyésztés Úszó ketrecekben
A tilápia ketreces tartása Választható fajok és vonalak: nílusi tilápia (Tilapia nilotica), kék tilápia (T. aurea), floridai vörös tilápia, tajvani vörös tilápia, és ezek hibridjei. Kritériumok: növekedési erély, adaptációsképesség, hidegtűrés. Viszonylag invazív halfaj, sok helyütt tiltják a természetes vizekben való kihelyezését (pl. T. nilotica). Növekedési erélye a a floridai változatnak a legnagyobb, míg hideg toleranciában a kék tilápia rendelkezik a legnagyobb tűrőképességgel.
A ketreces tartás előnyei Az állományt lehet vegyes ivarban nevelni, mivel a tavi tartáshoz képest nem lesz szétnövés és satnya fejlődés, A termékenyített ikra kiesik a hálóból és nem indul fejlődésnek, Rugalmas menedzsment, Könnyű és alacsony költségű halászat, Gyors reagálás a halak takarmányfogyasztásában és egészségében bekövetkezett változásokra, Paraziták és betegségek elleni könnyű védekezés, Relatívan kisebb beruházási költségek a tavi és átfolyóvizes rendszerrel szemben.
A ketreces tartás hátrányai A ragadozók és időjárás okozta károk nagyobb lehetősége, Kisebb tűrőképesség a kedvezőtlen vízminőséggel szemben, A takarmányminőségtől való szoros függőség, A betegségek kialakulásának nagyobb esélye.
Tenyésztés Körmedencékben, részleges vízcserével, mechanikai levegőztetéssel
Tenyésztés Átfolyóvizes rendszer, állandó vízcserével
Tenyésztés Recirkulációs rendszer, mechanikai levegőztetés és oxigén bejuttatás
Medencés tartás előnyei Nagy egyed sűrűség, a gyengébb genetikai tulajdonságokkal rendelkező populációk is egységes méretűvé növekednek, Vegyes állományok tartására alkalmas, A környezeti tényezők (hőmérséklet, oldott oxigén, sótartalom stb.) könnyen kontrollálható, Kis medencék a betegségek elleni izolációt és védekezést elősegítik.
Medencés tartás hátrányai Egyes állományok medencés rendszerben nem táplálkoznak megfelelően, vitamin és ásványi anyag kiegészítést igényelnek, a költségeket növeli, A vízellátás és levegőztetés növeli a költségeket, Elektromos meghibásodások a teljes állomány pusztulásához vezetnek, A stressz következtében nagy esély van a betegségek kialakulására, Az elfolyó víz nagy mennyiségű salakanyagot és takarmány maradványt tartalmaz.
Tilápia nevelő tavak kettős hasznosítása
Kannibalizmus
Takarmányozás Mezőgazdasági melléktermékek Pellet táp lesüllyedő Szárírtott húspép Gabona ocsú Rízs ocsú úszó/lebegő
Piac
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!