RC tag Amplitúdó és Fáziskarakterisztikájának felvétele



Hasonló dokumentumok
RC tag Amplitúdó és Fáziskarakterisztikájának felvétele

Villamos jelek mintavételezése, feldolgozása. LabVIEW 7.1

Villamos jelek mintavételezése, feldolgozása. LabVIEW előadás

Jelgenerálás virtuális eszközökkel. LabVIEW 7.1

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok

Kompenzációs kör vizsgálata. LabVIEW előadás

Bevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba 7. mérés RC tag Bartha András, Dobránszky Márk

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok

X. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok

Fourier-sorfejtés vizsgálata Négyszögjel sorfejtése, átviteli vizsgálata

Automatizált frekvenciaátviteli mérőrendszer

1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások

1. Jelgenerálás, megjelenítés, jelfeldolgozás alapfunkciói

BMF, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, Híradástechnika Intézet. Aktív Szűrő Mérése - Mérési Útmutató

DR. KOVÁCS ERNŐ MŰVELETI ERŐSÍTŐK MÉRÉSE

ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM

M ű veleti erő sítő k I.

EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK

Elektronika II laboratórium 1. mérés: R L C négypólusok vizsgálata

Feszültségérzékelők a méréstechnikában

KANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI KAR HÍRADÁSTECHNIKA INTÉZET

Áramkörök számítása, szimulációja és mérése próbapaneleken

Nagyfrekvenciás rendszerek elektronikája házi feladat

Digitális jelfeldolgozás

Mérés és adatgyűjtés

Zh1 - tételsor ELEKTRONIKA_2

Mérés és adatgyűjtés

E-Laboratórium 5 Közös Emitteres erősítő vizsgálata NI ELVIS-II tesztállomással Mérés menete

Wien-hidas oszcillátor mérése (I. szint)

Elektronika II laboratórium 1. mérés: R L C négypólusok vizsgálata

Gépészeti rendszertechnika (NGB_KV002_1)

Ellenőrző kérdések a Jelanalízis és Jelfeldolgozás témakörökhöz

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 35%.

Dr. Gyurcsek István. Példafeladatok. Helygörbék Bode-diagramok HELYGÖRBÉK, BODE-DIAGRAMOK DR. GYURCSEK ISTVÁN

Elektronika II laboratórium 1. mérés: R L C négypólusok vizsgálata

Jelgenerátorok ELEKTRONIKA_2

Négyszög - Háromszög Oszcillátor Mérése Mérési Útmutató

Passzív és aktív aluláteresztő szűrők

Mérési jegyzőkönyv a 5. mérés A/D és D/A átalakító vizsgálata című laboratóriumi gyakorlatról

Villamos jelek mintavételezése, feldolgozása. Mérésadatgyűjtés, jelfeldolgozás 9. előadás

Milyen elvi mérési és számítási módszerrel lehet a Thevenin helyettesítő kép elemeit meghatározni?

2. gyakorlat Mintavételezés, kvantálás

10.1. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ

07. mérés Erősítő kapcsolások vizsgálata.

Digitális jelfeldolgozás

D/A konverter statikus hibáinak mérése

Az erősítés frekvenciafüggése: határfrekvenciák meghatározása ELEKTRONIKA_2

Mintavételezés és FI rendszerek DI szimulációja

A 2009-es vizsgákon szereplő elméleti kérdések

KANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI FŐISKOLAI KAR. Mikroelektronikai és Technológiai Intézet. Aktív Szűrők. Analóg és Hírközlési Áramkörök

A felmérési egység kódja:

Irányítástechnika GÁSPÁR PÉTER. Prof. BOKOR JÓZSEF útmutatásai alapján

Mûveleti erõsítõk I.

2. Elméleti összefoglaló

Számítógépes gyakorlat MATLAB, Control System Toolbox

Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és Informatikai Szakközépiskola. GVT-417B AC voltmérő

Villamosságtan szigorlati tételek

Analóg-digitál átalakítók (A/D konverterek)

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz

Tartalom. Soros kompenzátor tervezése 1. Tervezési célok 2. Tervezés felnyitott hurokban 3. Elemzés zárt hurokban 4. Demonstrációs példák

ÖNÁLLÓ LABOR Mérésadatgyűjtő rendszer tervezése és implementációja

RC tag mérési jegyz könyv

π π A vivőhullám jelalakja (2. ábra) A vivőhullám periódusideje T amplitudója A az impulzus szélessége szögfokban 2p. 2p [ ]

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 15%.

Elektronikus műszerek Analóg oszcilloszkóp működés

NI PCI-6251 multifunkciós mérésadatgyűjtő kártya specifikációja

Orvosi Fizika és Statisztika

Elektronika 2. TFBE1302

Mintavételezés és AD átalakítók

Bevezetés a méréstechinkába, és jelfeldologzásba jegyzőkönyv

ÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK II. 5. DC MOTOROK SZABÁLYOZÁS FORDULATSZÁM- SZABÁLYOZÁS

Történeti Áttekintés

Hálózatok számítása egyenáramú és szinuszos gerjesztések esetén. Egyenáramú hálózatok vizsgálata Szinuszos áramú hálózatok vizsgálata

Mérés 3 - Ellenörzö mérés - 5. Alakítsunk A-t meg D-t oda-vissza (A/D, D/A átlakító)

Házi Feladat. Méréstechnika 1-3.

DTMF Frekvenciák Mérése Mérési Útmutató

1.1 Számítógéppel irányított rendszerek

ANALÓG ÉS DIGITÁLIS TECHNIKA I

2. MÉRÉS. Poto Board 4. mérőkártya. (Rádiós és optikai jelátvitel vizsgálata)

A mintavételezéses mérések alapjai

VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK

MAL és VM javítási útmutató

Modulációk vizsgálata

MINTA Írásbeli Záróvizsga Mechatronikai mérnök MSc. Debrecen,

Fehérzajhoz a konstans érték kell - megoldás a digitális szűrő Összegezési súlyok sin x/x szerint (ez akár analóg is lehet!!!)

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖZLEKEDÉSAUTOMATIKAI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

Szimmetrikus bemenetű erősítők működésének tanulmányozása, áramköri paramétereinek vizsgálata.

ANTAL Margit. Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Jelfeldolgozás. ANTAL Margit. Adminisztratív. Bevezetés. Matematikai alapismeretek.

Elvis általános ismertető

Shift regiszter + XOR kapu: 2 n állapot

1. ábra a függvénygenerátorok általános blokkvázlata

Jelek és rendszerek 1. 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék

Elektronika Előadás. Modulátorok, demodulátorok, lock-in erősítők

Méréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1

Iványi László ARM programozás. Szabó Béla 6. Óra ADC és DAC elmélete és használata

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

milyen mennyiségeket jelölnek a Bode diagram tengelyei? csoportosítsa a determinisztikus jeleket!

ÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA

MŰVELETI ERŐSÍTŐK MÉRÉSE

Átírás:

RC tag Amplitúdó és Fáziskarakterisztikájának felvétele Mérésadatgyűjtés és Jelfeldolgozás 11. ELŐADÁS Schiffer Ádám Egyetemi adjunktus

Közérdekű PÓTMÉRÉS: Akinek elmaradása van, egy mérést pótolhat a 15. héten szerdán 9:00-11:00 között. A mérések helye: K325 illetve P épület. 2010.05.12. PTE PMMK MIT 2

Tartalom szinkronizálás RC Fizikai felépítése Mérés felépítése RC elméleti oldalról Szimulációs eredmények LabView Program 2010.05.12. PTE PMMK MIT 3

triggerelés, szinkronizálás, időzítés csatornák, külső eszközök szinkronizálása a mérési folyamatban nagyon fontos példa: akkor szeretnénk egy adott csatornáról mérni, ha a hőmérséklet elér egy kritikus értéket ezt egy triggerjellel (impulzussal) indítjuk 2010.05.12. PTE PMMK MIT 4

triggerelés előnyei szinkronizálás a bemenő jelet időzíteni tudom egy másik eseményhez, így csak a lényeges információ marad meg ez memória, sávszélesség csökkenésével jár 2010.05.12. PTE PMMK MIT 5

Analóg trigger analóg:a trigger áramkör folyamatosan figyeli a DAQ egységen bejövő analóg jelet, amíg az bizonyos feltételeknek meg nem felel (pl. csúcs, érték,...stb) ekkor a trigger áramkör egy belső jellel elindítja a mérést 2010.05.12. PTE PMMK MIT 6

digitális trigger a trigger jel emelkedő vagy csökkenő élére kezdi meg a DAQ egység a mintavételezést 2010.05.12. PTE PMMK MIT 7

utótriggerelés a HW az A/D átalakítást akkor kezdi meg, ha trigger jelet kap(start trigger) 2010.05.12. PTE PMMK MIT 8

előtriggerelés a HW az A/D átalakítást akkor kezdi meg, mielőtt trigger jelet kap (reference trigger) 2010.05.12. PTE PMMK MIT 9

DAQmx Triggering VI 2010.05.12. PTE PMMK MIT 10

RC tag mérése 2010.05.12. PTE PMMK MIT 11

Fizikai felépítés - AO CH0 + 2200 µf R AI CH0 Erősítő ismeretlen átviteli karakterisztikával AI CH1 C 2010.05.12. PTE PMMK MIT 12

Az RC viselkedése Az RC tag egy aluláteresztő szűrő, vagyis kis frekvenciákon (kondenzátor szakadás) átereszt, nagy frekvenciákon (kondenzátor vezet) csillapít. Jellemző értéke az ω v vágási körfrekvencia, amely a csillapítás kezdetét jelenti. Igazából az RC nem ideális aluláteresztő szűrő, már ω v körfrekvenián is van csillapítása, illetve fáziskésése (később számítjuk) 2010.05.12. PTE PMMK MIT 13

A vágási körfrekvencia Példa1: ha R=1kΩ, C = 1µF 3 1 1 3 ωv 10 ωv = = = 10 rad / S; fv = = = 159Hz 3 6 RC 10 10 2π 2π Példa2: ha R=1kΩ, C = 100µF 1 1 ωv 10 ωv = = = 10rad / S; fv = = = 1. 59Hz 3 2 6 RC 10 10 10 2π 2π 2010.05.12. PTE PMMK MIT 14

Fizikai felépítés erősítő Az erősítő ismeretlen átviteli karakterisztikájú Erősítő kimenete az RC bemenete Így mérjük az RC tag feszültség bemenetét is, különben az erősítő karakterisztikájával számolnunk kellene, amely megnehezítené a mérést A mérésnél az RC tagról előzetes analitikus számításaink vannak a viselkedése kapcsán, vagyis ismerjük az átviteli karakterisztikáját. 2010.05.12. PTE PMMK MIT 15

A mérés feladata A mérés feladata az NI DAQ kártyán egy adott frekvenciájú harmonikus gerjesztés előállítása, az RC ki- és bemeneti lábain a feszültség mérése A ki- és bemeneten mért analóg harmonikus jelek kiértékelésével az amplitúdó és fázisérték megváltozását számítjuk adott frekvencián 2010.05.12. PTE PMMK MIT 16

A mérés feladata Fontos, hogy különböző frekvenciákon másfajta viselkedést mutat az RC tag az amplitúdó és fázisérték megváltozását illetően Ez miatt több, adott frekvenciájú gerjesztéssel meg kell mérni a kimeneten a feszültség változást A legkisebb előállítható frekvenciát az erősítő, a legnagyobbat a DAQ kártya mintavételi frekvenciája szabja meg 2010.05.12. PTE PMMK MIT 17

Az RC átviteli karakterisztikája A cos( ω t + ) 1 1 ϕ RC W(jω) A ϕ 2 ω t + ϕ cos( 2) Egy folytonos idejű (FI) harmonikus jelet a fenti módon definiálunk, ahol: A a jel csúcsértéke vagy amplitúdója (A>0) ω körfrekvencia (ω>0), ω=2πf ϕ - kezdőfázis, ϕ [ 0, 2π ] 2010.05.12. PTE PMMK MIT 18

Az amplitúdó viszony Az átviteli karakterisztika tartalmazza az amplitúdó és fáziskarakterisztikát, vagyis adott körfrekvencián az amplitúdó és a megváltozását. Adott ω x frekvencián az amplitúdó viszony: A( ω ) = x A A, ahol A 2 és A 1 az ω x frekvenciájú mért RC kimenet- és bemenet amplitúdója. Látszik, hogy a fenti hányados egy viszonyszám. 2 1 2010.05.12. PTE PMMK MIT 19

Az amplitúdó viszony Példa: ha a harmonikus gerjesztés amplitúdója A 1 =10V, és különböző frekvenciákon az amplitúdóviszony értéke: A(ω x ) =0, akkor A 2 =0 A(ω x ) =0.5, akkor A 2 =5V 2010.05.12. PTE PMMK MIT 20

A fázisviszony: Adott ω x frekvencián az amplitúdó viszony: ϕ( ω ) = ϕ ϕ x, ahol φ 2 és φ 1 az ω x frekvenciájú mért RC kimenet- és bemenet fázisa. 2 1 2010.05.12. PTE PMMK MIT 21

A fázisviszony: Példa: ha a harmonikus gerjesztés fázisa φ 1 =0 rad/s, és különböző frekvenciákon az fázisviszony értéke: φ(ω x ) =0, akkor φ 2 =0 φ(ω x ) =-π/2, akkor φ 2 = =-π/2 2010.05.12. PTE PMMK MIT 22

RC tag gerjesztése és válasza különböző frekvenciák esetén U(t) 1.0 0.8 0.6 0.4 0.2 0.0-0.2-0.4-0.6-0.8 U_be(t) U_ki(t) ω=10 rad/s f=1.59 Hz RC=0.001 f v =159 Hz; A(ω)=0.99 φ(ω)=-0.0099 rad=-0.57-1.0 0.0 0.2 0.4 0.6 0.8 1.0 1.2 1.4 t 2010.05.12. PTE PMMK MIT 23

RC tag gerjesztése és válasza különböző frekvenciák esetén U(t) 1.0 0.8 0.6 0.4 0.2 0.0-0.2-0.4-0.6-0.8 U_be(t) U_ki(t) ω=1000 rad/s f=159 Hz RC=0.001 f v =159 Hz; A(ω)=0.71 φ(ω)=-0.78 rad=- 45-1.0 0.000 0.002 0.004 0.006 0.008 0.010 0.012 0.014 t 2010.05.12. PTE PMMK MIT 24

RC tag gerjesztése és válasza különböző frekvenciák esetén U(t) 1.0 0.8 0.6 0.4 0.2 0.0-0.2-0.4-0.6-0.8 U_be(t) U_ki(t) ω=10000 rad/s f=1591 Hz RC=0.001 f v =159 Hz; A(ω)=0.099 φ(ω)=-1.47 rad=- 84.28-1.0 0.0000 0.0002 0.0004 0.0006 0.0008 0.0010 0.0012 0.0014 t 2010.05.12. PTE PMMK MIT 25

Az RC tag rendszeregyenlete AZ RC tag rendszeregyenlete: RC du ki ( t) + U ki ( t) = U dt be ( t) Ebből az RC tag átviteli karakterisztikája (minden levezetés nélkül): 1 W ( jω) = 1 + RCjω 2010.05.12. PTE PMMK MIT 26

Az amplitúdó és Fáziskarakterisztika A W(jω) átviteli karakterisztikából az A(ω) amplitúdó karakterisztika: A( ω) = W ( jω) = 1 1+ R 2 C 2 ω A W(jω) átviteli karakterisztikából a φ(ω) fázis karakterisztika: 2 ϕ( ω) Im( W ( jω)) = arctan = arctan Re( W ( jω)) ( RCω) 2010.05.12. PTE PMMK MIT 27

Az amplitúdó és Fáziskarakterisztika Az RC tagnál az amplitúdókarakterisztika kiértékelésével a következőket kapjuk: Ha ω=0 akkor A(ω)=1 Ha ω=ω v akkor A(ω)=0.71 (ideális aluláteresztő szűrőnél A(ω)=1) Ha ω= akkor A(ω)=0 2010.05.12. PTE PMMK MIT 28

Az amplitúdó és Fáziskarakterisztika Az RC tagnál a fáziskarakterisztika kiértékelésével a következőket kapjuk: Ha ω=0 akkor φ(ω)=0 Ha ω=ω v akkor φ (ω)=-π/4 Ha ω= akkor φ (ω)=-π/2 (ideális aluláteresztő szűrőnél φ(ω)=0 minden frekvencián) 2010.05.12. PTE PMMK MIT 29

Az Amplitúdó és Fáziskarakterisztika árbázolása Az átviteli karakterisztika tehát a jω változó függvénye, és azt adja meg, hogy a rendszer kimenetének amplitúdója és fázisa hogyan változik meg a bemeneti harmonikus jel ugyanezen adataihoz képest adott ω körfrekvencián. Ábrázolni szeretnénk az áviteli karakterisztikából számított amplitúdó és fáziskarakteriszikát 2010.05.12. PTE PMMK MIT 30

Nyquist diagram Az amplitúdó és fáziskarakterisztikát kimérjük, illetve kiszámítjuk adott ω körfrekvenciákon Komplex számsíkon ábrázoljuk Adott ω x körfrekvencián A(ω x ) jelenti az origótól vett távolságot, ω x pedig a pozitív valós féltengellyel közbezárt szöget 2010.05.12. PTE PMMK MIT 31

Nyquist diagram Nyquist plot 0.1 0.0 6781 1.0D+04 1 R=1kW -0.1 940 25.86 C = 1mF f v =159Hz Im(h(2i*pi*f)) -0.2-0.3 465.8 53.94-0.4 278.6 91.38-0.5 160-0.6-0.2 0.0 0.2 0.4 0.6 0.8 1.0 1.2 Re(h(2i*pi*f)) 2010.05.12. PTE PMMK MIT 32

Bode Diagram Az amplitúdó karakterisztikát Decibelben ábrázoljuk, az abszcissza logaritmikus beosztású. Példák: [ db] 20log A( ) A ( ω) = ω A(ω)=0 akkor A(ω)[dB]=- db A(ω)=1 akkor A(ω)[dB]=0 db A(ω)= akkor A(ω)[dB]= db ω=ω v akkor A(ω v )=0.71, A(ω v )[db]=-3.01 db 2010.05.12. PTE PMMK MIT 33

Bode Diagram Magnitude 0-2 -4 db -6-8 -10-12 -14-16 R=1kW C = 1mF f v =159Hz -18 0 10 1 10 2 10 3 10 Hz Phase 0-10 -20 degrees -30-40 -50-60 -70-80 -90 0 10 1 10 2 10 3 10 Hz 2010.05.12. PTE PMMK MIT 34

A LabView mérés Feladatok: Adott frekvenciájú, analóg feszültségjel előállítása a DAQ kártya kimenetén (AO CH0) Két feszültség bemenet mérése (AI CH0, AI CH1) Mért jelek szűrése 2010.05.12. PTE PMMK MIT 35

A LabView mérőprogram Feladatok: A tranziensek miatt megfelelő számú periódus generálása Az erősítő által generált ~7.5V offset-el korrigálás Utolsó n db periódus kiértékelése: Amplitúdó és fázisviszony számítása Pont ábrázolása Bode és Nyquist diagrammon 2010.05.12. PTE PMMK MIT 36

A LabView mérőprogram Feladatok: A pontok adott útvonalon elérhető.txt file-ba mentése (f,a(f),φ(f)) Triggerelés megoldása (írás-olvasás szinkronban legyen!) 2010.05.12. PTE PMMK MIT 37

A LabView mérőprogram Periódusok száma AI config Gerjesztés A=0.03V Utolsó, feldolgozandó periódusok száma AO Config Kimeneti szöveg file útvonal 2010.05.12. PTE PMMK MIT 38

A LabView mérőprogram Generált jel RC bemenet (DC offsettel) RC bemenet utolsó n periodusa RC kimenet (DC offsettel) RC kimenet utolsó n periodusa RC ki s bemenetek utolsó n periodusa 2010.05.12. PTE PMMK MIT 39

A LabView mérőprogram RC bemenet Amplitúdó és Fázisspektruma Nyquist diagramm Bode diagram RC kimenet Amplitúdó és Fázisspektruma 2010.05.12. PTE PMMK MIT 40

A LabView mérőprogram Adatfile Mentése (ha QUIT ) Mért f,a(f),φ(f) adatainak shift register-ben tárolása Külső ciklus: f,a(f),f(f) mérése belső ciklus: amíg nem jó a mérés Ki- és továbblépési feltételek 2010.05.12. PTE PMMK MIT 41

Mentési útvonal 3 tizedejegy, FP Elválasztó karakter (tab) 3 adatsor egy mátrixban (N*3) 2010.05.12. PTE PMMK MIT 42

A LabView mérőprogram AI olvasása TRIGGER Offset kivonása (középérték) jelgenerálás AO írása 2010.05.12. PTE PMMK MIT 43

A LabView mérőprogram Offset kivonása (középérték) 2010.05.12. PTE PMMK MIT 44

Utolsó n periódus előállítása 2010.05.12. PTE PMMK MIT 45

A LabView mérőprogram Nyquist diagram Bode diagram Amplitúdó és Fázisspektrum előállítása 2010.05.12. PTE PMMK MIT 46

A LabView mérőprogram Az amplitúdó és fázis számítása: Kiszámítjuk a generált és a mért mintavételezett analóg jelek diszkrét spektrumát Tudjuk, hogy az amplitúdó spektrum maximális értéke az alapharmonikus frekvenciájánál van Kiolvassuk ezen csúcs indexét az RC bemenetéről mért amplitúdó spektrumból Ezen index alapján az RC bemenet fázis-, az RC kimenet amplitúdó és fázisspektrumából ki tudjuk olvasni az amplitúdó és fázis értékeket 2010.05.12. PTE PMMK MIT 47

A LabView mérőprogram Fázisviszony Amplitúdóviszony Csúcs index keresése Csúcs index 2010.05.12. PTE PMMK MIT 48

A LabView mérőprogram Interaktív szövegdoboz 2010.05.12. PTE PMMK MIT 49

Példa: mért értékek Freq. Gain Phase. 20,000 1,017-7,331 30,000 0,991-11,717 40,000 0,964-16,040 50,000 0,935-20,121 70,000 0,872-27,580 90,000 0,803-35,312 120,000 0,712-42,140 130,000 0,683-44,310 140,000 0,652-48,237 160,000 0,601-52,173 180,000 0,555-55,527 200,000 0,517-55,686 250,000 0,435-61,148 320,000 0,353-65,625 350,000 0,326-66,640 400,000 0,289-69,105 500,000 0,235-72,066 700,000 0,170-71,401 2010.05.12. PTE PMMK MIT 50

Program folyamatábra START Mérési paraméterek frekvencia beállítás Mérés (jelgenerálás, beolvasás) Megfelelő N I Pont felvétele KILÉPÉS+ Adatok mentése N További pont I 2010.05.12. PTE PMMK MIT 51

Mérési útmutató Mérési útmutató - A Vrc_ Villamos RC kör frekvenciaátvitele - Cél: Villamos RC-tag lin-lin frekvencia-menete és Bode-diagramja valamint Nyquistdiagrammja meghatározása LabVIEW programmal (Gerjesztő és válaszjelek mérése elektronikus áramkörben.) Szükséges ismeretanyag: Irányítástechnika II. Gyakorlati útmutató 2.5.6 fejezet. Jelek és rendszerek I. 3.2.2.2 fejezetek. 1. feladat: Tekintse át a mérésben szereplő elektronikus áramkört, ellenőrizze a Measurement & Automation Explorer alkalmazással a LabVIEW környezetben definiált eszköz (DAQmx Device) paramétereit! Állítsa be az eszközt és a csatornák méréshatárait és csatlakoztassa az áramkör OUT és IN0,IN1 mérési bemeneti pontjait az adatgyűjtő kártyára. Mekkora a generálható legnagyobb mintaszám periódusonként, ha a mérendő frekvencia felső határa legalább 120 Hz. 2. feladat: Ismerje meg a program működési logikáját! Mi korlátozza a gerjesztő jel amplitúdóját? Mire kell figyelni a gerjesztőjel indításakor? Mekkora lehet a mért jel, ha az erősítő kimenete kb 8V DC? Hogyan gyűjtünk adatokat a frekvenciamenet felvételéhez? Hova kerülnek, mikor írunk fájlba? Az RC-tag frekvenciafüggését vizsgáljuk majd kb 20-120..1000 Hz között. A gerjesztő jel spektruma alapján hogyan választjuk ki a következő mérési pontot? Ennek megfelelően egészítse ki a programot! 2010.05.12. PTE PMMK MIT 52

Mérési útmutató 3. feladat: 10-30 mv szinuszos gerjesztő jelet adjon ki az erősítőre, majd először kisebb, majd kb 1.5-2x lépésenként növelje a fekvenciát. Mit figyelt meg? Az elfogadható adatokat növekvő sorrendben rögzítse. 4. feladat: A kapott adatokat ábrázolja és rajzolja be a nevezetes pontokat! Mit várunk? Mit kaptunk? Hol lesz -45 a fáziskéseltetés? Hol lesz -3dB az amplitúdó csökenés? Mekkora meredekséggel folytatódik a Bode-diagram? Mit olvashatunk ki a Nyquist-diagramról? Milyen szűrést valósítottunk meg? Mekkora a mért áramkör időállandója? Hogyan ellenőrizhetnénk az eredményeket? 2010.05.12. PTE PMMK MIT 53

Köszönöm a figyelmüket és a féléves munkájukat! 2010.05.12. PTE PMMK MIT 54