A vidékfejlesztés szükséges hiánypótlásai



Hasonló dokumentumok
Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége az első félév

SZKB_207_09. Kell egy csapat! I.

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

Iskolai közösségi szolgálat - az iskolák és a fogadó intézmények közötti kapcsolat módszertana

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

A térségfejlesztés modellje

Hiteles, élő örökség szerepe a vidéki turizmusban Vidéki örökségeink a Kárpát-medencében Budapest, március

A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP B

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Társadalmi tőke és területi fejlettség a Balaton térségében

Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV

A szolidáris és szociális gazdaság viszonyulása a város- és vidékfejlesztéshez

INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA KÉSZÍTÉSE A TERVEZŐ SZEMÉVEL. dr. Kukely György Terra Studió Kft.

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Innovációk a vidék fejlesztésében

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést?

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság

Vidékfejlesztési Program

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI

v e r s e n y k é p e s s é g

köznevelésben Gazdálkodás és pénzügyek Pálfi Erika Köznevelési Tartalomfejlesztési Főosztály

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt május 6.

Dr. habil. Szretykó György. A felsőoktatási intézmények mint tanuló szervezetek a XXI. században. MTA VEAB szakbizottsági alelnök

Tudatos térhasználat város és vidékfejlesztés

A KRAFT PROJEKT TANULSÁGAI

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért október , Mezőtúr. Közösségi tervezés

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek

várható fejlesztési területek

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS

A személyes kontrolltól a rendszereken át az önműködő szervezetig. Münnich Iván ügyvezető Sämling Solution Consulting Kft.

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban november 26. ÁROP Záró konferencia

A város válsága - a vidék jövője

HELYI PÉNZ ÉS PÉNZALTERNATÍVA. egy alternatív fejlesztési modell vidéki közösségeink rezilienciájáért. Szemerédi Eszter PhD hallgató

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor

Uniós fejlesztések a köznevelésben - A pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszere

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA

Szakmai tanácskozás. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése. Salgótarján, 2008 december 16.

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a as időszakban

A VÁROSRENDEZÉS HANYATLÁSA ÉS

A XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése

A Székelygyümölcs mozgalom (Hagyományaink gyümölcsei) Egy lehetséges jó példa hagyományra és innovációra alapozott vidékfejlesztésre

Klinikai audit-rendszer helye a szervezetek irányításában, stratégiájában és a menedzsmenti tevékenységekben

Globális kihívások a XXI. század elején. Gyulai Iván 2012.

Varga Attila.

TÚL A TANÓRÁN MŰVÉSZETEK ÉS A FEJLŐDŐ, KIBONTAKOZÓ EMBER. Csépe Valéria

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek

:00 dr. Mészáros Tamás, Budapesti Corvinus Egyetem rektora: Miből induljon ki a stratégiai gondolkodás?

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar

INGYENES KÉPZÉSI LEHETŐSÉG ÖNKÉNTES MUNKÁBAN

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008.

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat

A pedagógus szerepe a közösségi szolgálatban Szeged, 2013.április 25. Dr. Bodó Márton

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

KÖZJAVAK, SZÖVETKEZET

RENDSZERES ÉRTÉKELÉSE ÉS A FEJLESZTÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSA. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.

SZOCIÁLIS ÉPÍTÉS. László Tamás, Szabó Dávid kutatási beszámoló 2o11. november 23. Közösség és építészet BME Építőművészeti Doktori Iskola

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Felnőttek, mert felnőttek

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók

A tánc, mint a szellemi kulturális örökség része. A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája szeptember 29 - október 1.

Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források

A Nemzeti Vidékstratégia ( ) hangsúlyai a vidéki népesség megélhetése, jövője szemszögéből. Dr. G.Fekete Éva Miskolci Egyetem

Nyíregyháza, Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY

TÁMOP Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete. az InvestEU program létrehozásáról

HR Business Partner kutatás

Szervezeti magatartás I december 03.

Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés?


A Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből

A Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat kompetenciái az atipikus fejlődésű gyermekek diagnosztikájában, ellátásában

hatályos:

A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében

A befektetőbarát önkormányzat szeptember 23. Lunk Tamás

Civil hálózatépítés a Kárpát-medencében a nem formális tanulás fejlesztésére

Megjegyzések a gyakorlati oktatási kézikönyvhöz

A hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejleszthetősége elektronikus tananyagokban

AZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Konferencia sorozat Szövetkezetek Éve alkalmából

Átírás:

A vidékfejlesztés szükséges hiánypótlásai A vidéken élő EMBEREK kompetenciái A NÉPNEVELÉS, SZÖVETKEZÉS MENÜ A vidékfejlesztés elemei Térszerkezetek Települések kapcsolatai Hálózatok Ember Kultúra Civilizáció A vidékfejlesztés és az emberek Az ember és környezete Emberi kaland VIDÉKFEJLESZTÉS NÉPNEVELÉS 2 1

A Európai Térszerkezetek VIDÉKFEJLESZTÉS NÉPNEVELÉS 3 Az ORSZÁG térszerkezete VIDÉKFEJLESZTÉS NÉPNEVELÉS 4 2

Az ORSZÁG térszerkezete II VIDÉKFEJLESZTÉS NÉPNEVELÉS 5 Települések kapcsolata VIDÉKFEJLESZTÉS NÉPNEVELÉS 6 3

hálózatokról vagy kapcsolatokról van szó? Mi a különbség VIDÉKFEJLESZTÉS NÉPNEVELÉS 7 A hálózat típusok azok kapcsolatai VIDÉKFEJLESZTÉS NÉPNEVELÉS 8 4

A vidékfejlesztés dimenziói VIDÉKFEJLESZTÉS NÉPNEVELÉS 9 A vidék kultúra = agrárkultúra? VIDÉKFEJLESZTÉS NÉPNEVELÉS 10 5

város civilizáció vidék kultúra VIDÉKFEJLESZTÉS NÉPNEVELÉS 11 A élettér és a kulturális tér egyaránt kitöltendő mert kitöltődik VIDÉKFEJLESZTÉS NÉPNEVELÉS 12 6

Ember>család<> település>< táj VIDÉKFEJLESZTÉS NÉPNEVELÉS 13 A munka már valaminek az eredménye DE napi szükséglet Azokban az ügyekben, amelyekben nehezen kiszámíthatóak a körülmények, a siker sokkal inkább múlik azon, hogy jó folyamatot hoztunk létre, mint azon, hogy megtaláltuk az optimális stratégiát. Kees van der Heijden VIDÉKFEJLESZTÉS NÉPNEVELÉS 14 7

A vidék kettős kitettsége Bio-fizikai sebezhetőség Talajminőség és takaró Árvíznek kitett területek Talajvízkivétel Éghajlat-érzékenységi index (csapadék variabilitása és szárazság) Éghajlatváltozással szembeni sebezhetőség Monitoring Mennyiségi Társadalami-gazdasági sebezhetőség Mezőgazdasági dolgozók Öntözési lehetőségek Írástudatlanság Infrastruktúra Nemek közti egyenjogúság Kereskedelmi érzékenységi index (szállítási csomópontoktól való távolság, export és importtermékek) VIDÉKFEJLESZTÉS NÉPNEVELÉS Globalizációval szembeni sebezhetőség 15 Életvitel háztartás VIDÉKFEJLESZTÉS NÉPNEVELÉS 16 8

Tennivalókról és tettrekészségről A változás sokfélesége viszonyt teremt De. Azok a fránya motivációk A személy szükségleti ékje (továbbgondolás) 1. Fizikai szükségletek, MUNKA minél teljesebb foglalkoztatottság fizikai biztonság, gondoskodás,levegő, víz, élelem, hajlék, alvás, pihenés, szexualitás az élet védelme (TÁRSADALMI MUNKAMEGOSZTÁS) 2. KOMMUNIKÁCIÓ Kapcsolat önmagamhoz és másokhoz: KONSZENZUS érzelmi biztonság, bizalom, elfogadás, figyelmesség, gyengédség, szeretet,(társadalmi SZORIDALITÁS) 3. INTEGRITÁS, önmagammal való személyes összhang,: TUDÁS értelem, hitelesség, igazság, jelenlét, jövőkép, könnyedség, kreativitás, siker stb. (önrendelkezés <>Társadalmi sokszínűség) 4. AUTONÓMIA, szabadság, döntés, tervezés, kivitelezés SZUBSZIDIRATÁS együttműködés célokk, érdekek és értékek megvalósításhoz vezető út (önigazgatás <>Társadalmi felelősségvállalás) 5. Emlékezés, FOLYAMATOSSÁG, ünneplés: öröm SZINERGIA az élet teremtésének és álmaink beteljesülésének megünneplése, a veszteségekre szeretteink, álmaink stb. elvesztésére való emlékezés (gyász) de egyben ima, játék és rítus (önkifejezés<>társadalmi tudat) 6. közösség az élettel, a közösséggel egyetemes összhang: HOLISZTIKUS béke, ihlet, harmónia, hit, humor, remény, rend, szépség VIDÉKFEJLESZTÉS NÉPNEVELÉS 17 Az értékekről és érdekekről (másként) VIDÉKFEJLESZTÉS NÉPNEVELÉS 18 9

A társadalmi kohézió újra formálásra a szövetkezetek egyedül is alkalmasak önfoglalkoztatás, önrendelkezés, önigazgatás Népfőiskola mint közösség megtartó és kultúra közvetítő jó társ Képzések, Tanuló Körök, A közösségről A másik ember megtalálása A másik ember akkor nem fikció, ha az egyik embertől független és mint ilyen szerves társa (Karácsony Sándor) A tömegtársadalom csak termék ezért hiányt termel Egy közösségnek önmagát kitöltő teste van melynek dimenziói A lakóhely térbeli élő A gazdálkodás anyagi A tradíciók szellemi Mert az élet titka az hogy nincsen titkára Elek István KALÁKA A faluközösségi érdekű úgynevezett közmunkák is, a kölcsönös segítségnyújtás különböző formái is afféle fokmérői voltak a tradíció többékevésbé zavartalan, öntörvényű működésének. Ha együttlétet igénylő társas munkákat szokáscselekményként, a közösség szolidaritásmegnyilvánulásaként is értelmezzük az együtt végzett munkák korántsem igényelik a munkacsapattá szerveződést VIDÉKFEJLESZTÉS NÉPNEVELÉS 19 kiknek az együttműködését igényli a fejlesztés megvalósulása, beleértve a haszonélvezőket és végrehajtókat Ha amink van és amink nincs között eltérnek a szereplők a projekt nem lesz önhordó Ha azonos a projekt önhordóvá válik Szűk kör hozza a döntéseket a forrásokról, Széles kört érint a megvalósulás és azt eredmény Erőforrások Idő Pénz Cél (feladat) Résztvevők Bevonandók Működtetők Alanyok Indikátorok Döntések Sorrend Arányok Hasznosulás Koordináció Kompetens Egyértelmű felelősségek Bizalom Fenntartható gazdaság Programok Jövőkép Forrás Komplex szabályozás Krízis Motiváció Hálózatok (mentorok) Gondolkodás Fenntartható környezet Programok Jövőkép Forrás Terepasztal Hálózatok (mentorok) Motiváció Gondolkodás Együttműködés, részvétel Krízis Sikerre való éhség Programok Cselekvési kényszer Jó gyakorlatok Túlélő képesség Működő hálózatok Kommunikáció Bizalom Motiváció Keretek (szabályozás) Kompetencia Jogi környezet Komplex szabályozás Működő hálózatok Bizalom Működő hálózatok Gondolkodás Motiváció Hagyományok Jövőkép Jó gyakorlatok Motiváció Krízis Sikerélmény Sikerre való éhség Gondolkodás Információ Jó gyakorlatok Kommunikáció Hálózatok (mentorok) Bizalom Tudás, tapasztalat Működő hálózatok Gondolkodás Forrás Krízis Tudás tapasztalat Innováció Kommunikáció Bizalom Motiváció Projekt menedzs. kompetencia Helyi tudásbázis A források működését szabályozzák Ágazati szabályozások Eredmények Indikátorok térségi, egyéni, szervezeti Sikerélmény VIDÉKFEJLESZTÉS NÉPNEVELÉS 20 Visszacsatolás Monitoring 10

A paraszti társas munkákat leíró s rendszerző néprajzi dolgozatok szerzői annyira sokféle munkaformát szoktak felsorolni, eltekintünk a faluközösség egésze vagy az egyes gazdaságok érdekében végzett termelő-, feldolgozó-, építő-, eszközelőállító-, karbantartó munkák felsorolásátóljellemzésétől (a felsorolásszerű számbavételre lásd Szendrey Á. 1938b). A faluközösségi érdekű úgynevezett közmunkák is, a kölcsönös segítségnyújtás különböző formái is afféle fokmérői voltak a hagyományos faluközösség többékevésbé még zavartalan, öntörvényű működésének, ezzel együtt a paraszti polgárosuláshoz való viszonyuknak. Ha együttlétet igénylő szokáscselekményként, rituális akcióként és a közösség szolidaritás-megnyilvánulásaként is, nem csupán munkaszervezeti formaként értelmezzük a társas munkákat, az együtt végzett munkák mindegyike korántsem igényelte a munkacsapattá szerveződést. Az esetben kellett megszerveződnie az akcióközösségnek, ha az elvégzendő feladatot egymást feltételező és kiegészítő részmunkákra lehetett és kellett felosztani a társult személyek más-más szerszámmal, más-más munkafogásra felkészülve, azaz valamilyen speciális ismeret vagy készség birtokában tagolódtak bele az összehangolt munkafolyamatba. Betagolódásuk egyrészt a részmunkák fontosságának, az elvégzésükhöz szükséges szakismeret és erőkifejtés kisebb avagy nagyobb voltának megkülönböztetésével, hovatovább e különbségtétel normává szilárdulásával járt együtt: kiformálódott a munkacsapat belső hierarchiája. Másrészt másféle munkafeladatok esetén a részmunkák egyenrangúsága, azonos értékűsége szilárdult az akcióközösség normájává. Eszerint a társult személyek egymást kiegészítő szerepének megcserélhetőségét fogadták el szervezési alapelvnek: azt is szabályozta a csapat belső munkarendje, hogyan váltják egymás között a részmunkákat. Kaláka "Az innovációk terjedése mindig egy társadalom tagjai között ragadható meg, ezen egyének közötti érintkezés pedig maga a társadalmi kapcsolatháló. Az érintkezések hálózata határozza meg, hogy milyen gyorsan terjednek az innovációk, és milyen gyorsan fogadják be őket. Thomas W. Valente VIDÉKFEJLESZTÉS NÉPNEVELÉS 21 Szövetkezés Allokációk A Hatalom A Tőke A Munka VIDÉKFEJLESZTÉS NÉPNEVELÉS 22 11

Önkéntesség és kölcsönösség Jelenlét és együttműködés Együttlét sokféleképpen Közösségek sokféleképpen Sokféleképpen a hálózatokban VIDÉKFEJLESZTÉS NÉPNEVELÉS 23 Köszönöm hogy meghallgattak nyitraiakos@gmail.hu www.szoszov.hu VIDÉKFEJLESZTÉS NÉPNEVELÉS 24 12