Mikroökonómia - 12. elıadás JÓLÉT ÉS TÁRSADALMI PREFERENCIÁK Bacsi, 12. ea. 1 Fogyasztói preferenciák A fogyasztó saját jószágkosarainak összehasonlítása pl: 1 narancs + 3 kg hús + 2 pár cipı kevésbé értékes, mint 2 narancs + 3 kg hús + 5 pár cipı A preferenciák fogalmának kiterjesztése: A fogyasztó az egész társadalom számára történı elosztásokat hasonlítja össze. (azaz nemcsak a saját kosarát, hanem másokét is értékeli ) Egy adott társadalmi elosztást minden egyén értékel. Az egyéni értékelések aggregálásával: TÁRSADALMI PREFERENCIÁK Bacsi, 12. ea. 2 1
Társadalmi preferenciák meghatározása: Példa: Legyen 3 személy A, B és C Lehetséges elosztások: x: a javakbıl mindenki egyformán kap (33,3 % mindenkinek) y: a B személy kicsit többet kap, 36 %-ot, az A és C a maradékon egyenlıen osztozik (32-32 %-ot kapnak) z: a következıképpen részesednek: A kap 30 %-ot, B kap 34 %-ot és C kap 36 %-ot Preferenciák: Értékelés A szerint B szerint C szerint Legjobb Közepes Legrosszabb x y z Többségi preferenciák: x jobb y-nál és y jobb z-nél (2 személynél) De: z jobb x-nél (2 személynél)!!! y z x z x y Bacsi, 12. ea. 3 Következmény: a fenti preferenciarendszer nem tranzitív! Azaz: x»y (x jobb y-nál) és y»z esetén nem teljesül, hogy x»z Tehát: a többségi elv szerinti preferencia-aggregálás általában nem mőködik! (nem lehet kiválasztani az egész közösség számára kedvezı alternatívát!) Szavazási mechanizmusok: I. Páronkénti szavazás: 1. lépés: x,y párról szavaznak (választás: x) 2. lépés: a gyıztesrıl és z-rıl szavaznak (x,z közül választás: z) z! Probléma: a sorrend változtatása megváltoztatja az eredményt! 1. lépés: x,z párról szavaznak (választás: z) 2. lépés: a gyıztesrıl és y-ról szavaznak (z, y közül választás: y ) y! Bacsi, 12. ea. 4 2
II. Rangsoros szavazás: 1. lépés: Az egyének rangsorba állítják az alternatívákat (1. a legjobb, stb) példánkban: A: x=1, y=2, z =3; B: y=1, z=2, x=3; C: z=1, x=2, y=3 2. lépés: az alternatívák rangsorainak összegzése: x rangja = 1+3+2 =6, y rangja = 2+1+3 =6, z rangja = 3+2+1 =6 3. A legjobb a legkisebb rangszámú alternatíva! Probléma: Ha csak két alternatíva lenne, pl. x és y, akkor a rangszámok: példánkban: A: x=1, y=2; B: y=1, x=2; C: x=1, y=2 Szavazási mechanizmusok -folytatás: az alternatívák rangsorainak összegzése: x rangja = 1+2+1 =4, y rangja = 2+1+2 =5, tehát x jobb! Azaz: a z alternatíva bevezetése megváltoztatja az összesített rangsort x és y közt is! Tehát: mindkét szavazási mechanizmus manipulálható! Bacsi, 12. ea. 5 Van-e olyan társadalmi döntési mechanizmus (preferencia-aggregálás) amely nem manipulálható? Követelmények: 1, a preferenciarendszer rendezés legyen, azaz: Teljes (bármely két alternatívát össze lehessen hasonlítani vele) Reflexív (minden alternatíva értékelése mindig ugyanakkora) Tranzitív (ha x jobb y-nál és y jobb z-nél akkor x jobb z-nél is!) 2, Ha minden egyén preferálja x-et y-hoz képest, akkor az aggregált rendezés is preferálja x-et y hoz képest. 3, Az x és y aggregált értékelése csak az egyéni értékelésektıl függ (azaz nem függhet a szavazás módjától, sorrendjétıl, stb ) ARROW LEHETETLENSÉGI TÉTELE: Ha egy társadalmi döntési mechanizmus kielégíti a fenti feltételeket, akkor diktatorikus ( a társadalmi rangsor azonos egy egyén személyes rangsorával) Következmény: a demokratikus döntéshozás nem tökéletes, valamely követelményrıl le kell mondani! Bacsi, 12. ea. 6 3
Társadalmi jóléti függvény Egyéni hasznossági függvények: U i (x): az x allokáció hasznossága az i. személy számára Egyéni preferenciák az i. személynél: x jobb y-nál, ha U i (x) > U i (y) Társadalmi hasznosság: U(x) = Σ i=1..n U i (x) egyéni hasznosságok összege Társadalmi preferenciák: x jobb y-nál, ha U(x) > U(y) Társadalmi jóléti függvény: az egyéni hasznossági függvényekbıl képzett függvény Az x alternatíva értéke = W ( U 1 (x), U 2 (x),,u n (x) ) Példák társadalmi jóléti függvényre: 1. Klasszikus utilitarista: W ( U 1 (x), U 2 (x),,u n (x) ) = Σ i=1..n U i (x) 2. Bentham-féle: W ( U 1 (x), U 2 (x),,u n (x) ) = Σ i=1..n a i U i (x) (itt a i súlyok az egyének társadalombeli fontosságát tükrözik) Bacsi, 12. ea. 7 Társadalmi jóléti függvény - folytatás Példák társadalmi jóléti függvényre: 3. Rawls-i, vagy minimax jóléti függvény: W ( U 1 (x), U 2 (x),,u n (x) ) = min ( U 1 (x), U 2 (x),,u n (x) ) illetve W ( U 1 (x), U 2 (x),,u n (x) ) = max ( U 1 (x), U 2 (x),,u n (x) ) Konkrét példa: 3 személy: A (i=1), B (i=2) és C(i=3), lehetséges elosztások: x: a javakbıl mindenki egyformán kap (33,3 % mindenkinek) y: a B személy kap 36 %-ot, az A és C 32-32 %-ot kap z: A kap 30 %-ot, B kap 34 %-ot és C kap 36 %-ot Egyéni hasznossági függvények: az egyes szereplık részesedése A szerint: U 1 (x) = 33,3 U 1 (y)=32 U 1 (z) = 30 B szerint: U 2 (x) = 33,3 U 2 (y)=36 U 2 (z) = 34 C szerint: U 3 (x) = 33,3 U 3 (y)=32 U 3 (z) = 36 Bacsi, 12. ea. 8 4
Egyéni hasznossági függvények: A szerint: U 1 (x) = 33,3 U 1 (y)=32 U 1 (z) = 30 B szerint: U 2 (x) = 33,3 U 2 (y)=36 U 2 (z) = 34 C szerint: U 3 (x) = 33,3 U 3 (y)=32 U 3 (z) = 36 Társadalmi jóléti függvény: 1. Klasszikus utilitarista: W ( U 1 (x), U 2 (x),,u n (x) ) = Σ i=1..n U i (x) W(x)=33,3+33,3+33,3 = 100, W(y) = 32+36+32 =100, W(z)=30+34+36 = 100 A jólét a szereplık átlagos helyzetétıl függ! 2. Bentham-féle: W ( U 1 (x), U 2 (x),,u n (x) ) = Σ i=1..n a i U i (x) Legyenek a súlyok: a 1 =1, a 2 =2, a 3 =3, ekkor W(x)=1 33,3+2 33,3+3 33,3 = 200, W(y) = 1 32+2 36+3 32 = 200, W(z)= 1 30+2 34+3 36 = 206 A jólét a legfontosabb szereplı helyzetétıl függ! 3. Rawls-i: W ( U 1 (x), U 2 (x),,u n (x) ) = min ( U 1 (x), U 2 (x),,u n (x) ) W(x)=min (33,3; 33,3; 33,3) = 33,3 W(y) = min (32; 36; 32) = 32, W(z)=min (30; 34; 36) = 30 A jólét a legrosszabb helyzető szereplı helyzetétıl függ! Bacsi, 12. ea. 9 Igazságos elosztások Mikor tekinthetı egy elosztás igazságosnak? A javak egyenlı elosztása igazságos? A javak egyenlı elosztása Pareto-hatékony? Ha az egyének ízlése különbözı, akkor nem! csere! igazságos-e az egyenlı elosztásból cserével elérhetı elosztás? Példa: Három szereplı: A, B és C egyenlı elosztással Legyen A és B ízlése azonos, C é különbözı! Ha A és C kereskedhet egymással, mindketten jobban járnak, mint B Ezért B irigyli A-t, azaz preferálja A kosarát a sajátjával szemben. Bacsi, 12. ea. 10 5
Igazságosság és méltányosság Méltányos elosztás: Olyan elosztás, amikor senki sem preferálja valaki más jószágkosarát a sajátjával szemben B irigyli A-t: B preferálja A kosarát a sajátjával szemben Igazságos elosztás: Megjegyzés: Olyan elosztás, amely egyidejőleg méltányos, és Pareto-hatékony Méltányosság: egyéni preferencia, Pareto-hatékonyság: társadalmi preferencia ( közömbösségi görbék érintési pontja!) Bacsi, 12. ea. 11 Igazságosság és méltányosság ábrázolása I B szereplı V A szereplı Ha az I elosztás igazságos, akkor Pareto-hatékony (cserével nem javítható tovább, a közömbösségi görbék érintik egymást) és méltányos, ha a V megcserélt elosztás olyan, hogy mindkét személy I-hez tartozó közömbösségi görbéje alatt fekszik! Bacsi, 12. ea. 12 6
Következmény: Egyenlı elosztásból indulva cserével elért Pareto-hatékony elosztás méltányos is, tehát igazságos B szereplı y2 x1 I V x2 A szereplı y1 Ha az I elosztás cserével elért Pareto-hatékony elosztás egyenlı elosztásból p x és p y jószágárak mellett akkor I a szerzıdési görbén fekszik. itt: A kosara (x1, y1) és B kosara( x2, y2), áraik azonosak: K= p x x1+p y y1= p x x2+p y y2 Ha ez nem méltányos, akkor pl. A irigyli B kosarát. Ekkor a V pont A számára magasabban futó közömbösségi görbén lenne I-nél De: így V a költségvetési egyenes felett helyezkedne el, ára nagyobb lenne mint K! Bacsi, 12. ea. 13 7