A HÁZTARTÁSI FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMÁK JELLEMZŐI Mit mérnek a rétegmodellek? A kiadványban alkalmazott rétegmodellek célja a háztartások társadalmi helyzetének a lehető legpontosabb meghatározása. Korábbi hazai és nemzetközi kutatások is azt bizonyítják, hogy a társadalmi rétegződés alapegységének inkább a háztartást, a családot kell tekintenünk, mintsem az egyént, hiszen a fogyasztást, a felhalmozást, a munkaerő-piaci szerepvállalást stb. érintő legfontosabb döntések a háztartás (család) szintjén történnek. Ebből következően a leglényegesebb választóvonalak a háztartások között és nem a háztartáson belül húzódnak. A háztartások társadalmi státusának meghatározása azonban meglehetősen nehézkes és kevéssé hatékony lenne az összes tag jellemzőinek együttes figyelembevételével, ezért követve a nemzetközi ajánlásokat kiadványunkban egyetlen háztartástag társadalmi-foglalkozási réteghelyzetével ragadjuk meg a háztartás egészének pozícióját. A megfelelő tag kiválasztása alapvetően kétféle módon történhet: a hagyományos eljárást követve, a háztartásfő rétegcsoportjával azonosítva a háztartás helyzetét vagy a család társadalmi státusát reálisabban azonosító ún. referenciaszemély alkalmazásával. Mindkét esetben azt a rétegsémát alkalmazzuk, amelyet az egyénekre vonatkozóan korábban kialakítottunk. Ennek részleteiről a 2001. évi népszámlálás 16. kötete tájékoztat. A háztartásfő réteghelyzetén alapuló megközelítés A háztartásfő kiválasztása a következők szerint történik: Ha egycsaládos háztartásról van szó, akkor a háztartásfő megegyezik a családfővel. A családfő tekintet nélkül a aktivitására házaspárok esetén mindig a férj, élettársi kapcsolatban együtt élőknél a férfi élettárs, egy szülő gyermekkel típusú családoknál a szülő (az apa vagy az anya). Többcsaládos háztartás esetén a következő elvet alkalmazzuk a háztartásfő kiválasztásakor: A különböző aktivitású családfők közül az aktív kereső. Ha ilyen nincs, az inaktív kereső családfő a háztartásfő. Ha nincs kereső, de van munkanélküli családfő, akkor őt tekintjük háztartásfőnek. Azonos aktivitású családfők közül a férfi a háztartásfő; több férfi családfő esetén vagy ha a háztartásban csak nő családfők vannak, az idősebb a háztartásfő (azonos életkor esetén bármelyik). Nem családháztartások esetén a háztartásfő kijelölése a többcsaládos háztartásoknál alkalmazott elveknek megfelelően történik. Háztartásfőnek tekintendő az egyedülálló személy is. A háztartási referenciaszemély réteghelyzetén alapuló megközelítés A háztartási referenciaszemély kiválasztásakor az EUROSTAT szakértői által javasolt ún. dominanciaelvet 1 követjük. E szerint a háztartás réteghelyzetét a legjobb társadalmi státusú tagnak a pozíciója határozza meg, függetlenül annak korától, nemétől, családi állapotától. Ez viszont azt feltételezi, hogy a sémát alkotó rétegek valamely külső szempontot figyelembe véve sorba rendezhetők. A szakirodalomban leggyakrabban alkalmazott eljárás a jövedelmi státuson nyugszik, és a legmagasabb jövedelemmel rendelkező tagnak a réteghelyzetével azonosítja a háztartás pozícióját. Mi az EUROSTAT szakértői jelentésének ajánlásait követve egy ennél komplexebb mutató segítségével határoztuk meg a társadalmi-foglalkozási csoportok rangsorát. A KSH Népesedéstudományi Kutató Intézete Életünk fordulópontjai, 2002 2 című vizsgálatának adattömegét felhasználva kialakítottunk egy ún. státusindexet. A mutató előállítása az ún. főkomponens-analízis módszerével történt, a következő információk figyelembe vételével: lakáskörülmények (differenciáló tényezők: a lakóövezet jellege, a lakás zsúfoltsága, a fűtés módja, a WC és a fürdőszoba megléte, a családtagoknak jutó külön szoba, a terasz vagy kellemes környezetre nyíló erkély megléte vagy hiánya); anyagi fogyasztás (differenciáló tényezők: tartós fogyasztási cikkek előfordulása a háztartásban, rendszeresen vásárol új ruhákat, szükség esetén lecseréli az elöregedett bútorait, havonta egyszer étteremben ebédel, havonta meg tud takarítani egy bizonyos összeget, évente elmegy üdülni); kulturális aktivitás (differenciáló tényezők: rendszeresen vásárol újságot, szakít időt a hobbijára, 1 Erről lásd Rose, D. és tsai. (2001). Towards a European Socio-economic Classification. Final Report to EUROSTAT. 2 Az adatfelvételről lásd: Kapitány Balázs (szerk.) (2002): Módszertan és dokumentáció. KSH Népesedéstudományi Kutató Intézet. 19
havonta legalább egyszer meghívja a barátait vacsorára, hetente legalább egyszer aktív testmozgást végez, havonta elmegy színházba, múzeumba, hangversenyre, hetente olvas szépirodalmat) és jövedelem (az egy háztartástagra jutó ún. ekvivalens jövedelem). A változók közötti korrelatív összefüggésekre építő eljárás során egyetlen olyan faktor (főkomponens) képződött, amelynek az ún. sajátértéke 1-nél nagyobb volt. A négy változó közös főkomponense az együttes szórás 55%-át fejezte ki. A főkomponens faktorpontszámát tekintettük a társadalmi státus indexének. A következő lépésben azt vizsgáltuk meg, vajon a társadalmi státus fenti módon kialakított indexe hogyan függ össze az egyének foglalkozási rétegekben elfoglalt helyzetével. Az M1. ábra mutatja az így kirajzolódott rétegsorrendet, amely a dominanciaelv alapja. Az M1. tábla pedig részletesen informál a háztartási referenciaszemély meghatározásának módjáról. M1 ábra. A státuspontok átlaga társadalmi-foglalkozási rétegenként Nagy- és középvállalkozók Felső és középszintű vezetők Magasan képzett értelmiségiek, szakértők Kisfoglalkoztatók Alsó szintű értelmiségiek, képzett technikusi fogl. Alsó szintű vezetők, magasan képzett Nem mező egyéni vállalkozók Mező vállalkozók Irodai, képzettséget igénylő szolgáltatási foglalkozásúak Termelésirányítók, szakképzett ipari foglalkozásúak Betanított munkát végzők Egyszerű munkát végzők Inaktívak, akik soha nem dolgoztak A munkaerőpiacról kiszakadók -1-0,8-0,6-0,4-0,2 0 0,2 0,4 0,6 0,8 1 1,2 1,4 1,6 1,8 társadalmi státus index Forrás: Életünk fordulópontjai felvétel, KSH NKI, 2002 20
A háztartás aktivitás szerinti összetétele Csak foglalkoztatottakból (és eltartottakból) álló háztartás Foglalkoztatottakból és inaktívakból álló háztartás A háztartás taglétszáma M1. tábla. A háztartási referenciaszemély kiválasztásának módja ok rétegek szerinti összetétele: azonos/különböző társadalmi-foglalkozási rétegek szerinti összetétele különböző: Az alacsonyabb rangsorszámú rétegbe tartozó az alábbi sorrendet figyelembe véve aktivitása Ha a háztartástagok rétege és aktivitása azonos: életkora rétege, aktivitása és életkori csoportja azonos: A háztartástag neme Egyszemélyes Többszemélyes Különböző 1. Nagy- és középvállalkozók 7. Nem mező egyéni vállalkozók 8. Mező vállalkozók 9. Irodai, technikusi, szakképzett szolgáltatási és kereskedelmi foglalkozásúak 10. Közvetlen termelésirányítók, szakképzett ipari foglalkozásúak 11. Betanított munkát végzők 12. Egyszerű (szakképzetlen) munkát végzők Azonos Legalább 10 évvel idősebb Férfi Különböző 1. Nagy- és középvállalkozók Foglalkoztatott 21 21
22 M1. tábla. A háztartási referenciaszemély kiválasztásának módja (folytatás) A háztartás aktivitás szerinti összetétele A háztartás taglétszáma ok rétegek szerinti összetétele: azonos/különböző társadalmi-foglalkozási rétegek szerinti összetétele különböző: Az alacsonyabb rangsorszámú rétegbe tartozó az alábbi sorrendet figyelembe véve 7. Nem mező egyéni vállalkozók 8. Mező vállalkozók 9. Irodai, technikusi, szakképzett szolgáltatási és kereskedelmi foglalkozásúak 10. Közvetlen termelésirányítók, szakképzett ipari foglalkozásúak 11. Betanított munkát végzők 12. Egyszerű (szakképzetlen) munkát végzők Ha nincs a háztartásban olyan foglalkoztatott, aki az 1 7 réteghez tartozik, de van olyan inaktív, aki utolsó foglalkozási pozíciója szerint ide sorolható: 1. Nagy- és középvállalkozók 7. Nem mező egyéni vállalkozók aktivitása Nem foglalkoztatott Azonos Foglalkoztatott Ha a háztartástagok rétege és aktivitása azonos: életkora rétege, aktivitása és életkori csoportja azonos: A háztartástag neme Legalább 10 évvel idősebb Férfi 22
M1. tábla. A háztartási referenciaszemély kiválasztásának módja (folytatás) A háztartás aktivitás szerinti összetétele Csak inaktívakból (és eltartottakból) álló háztartás A háztartás taglétszáma ok rétegek szerinti összetétele: azonos/különböző társadalmi-foglalkozási rétegek szerinti összetétele különböző: Az alacsonyabb rangsorszámú rétegbe tartozó az alábbi sorrendet figyelembe véve aktivitása rétege és aktivitása azonos: életkora rétege, aktivitása és életkori csoportja azonos: neme Egyszemélyes Többszemélyes Különböző 1. Nagy- és középvállalkozók 7. Nem mező egyéni vállalkozók 8. Mező vállalkozók 9. Irodai, technikusi, szakképzett szolgáltatási és kereskedelmi foglalkozásúak 10. Közvetlen termelésirányítók, szakképzett ipari foglalkozásúak 11. Betanított munkát végzők 12. Egyszerű (szakképzetlen) munkát végzők 13. Inaktívak, akik soha nem dolgoztak 14. A munkaerőpiacról kiszakadók Azonos Legalább 10 évvel idősebb Férfi 23 23
A párkapcsolaton alapuló családháztartások rétegvizsgálatának aspektusai Kiadványunk második részében a párkapcsolaton alapuló családháztartások réteghelyzetét elemezzük részletesebben. Alapvetően az ún. homogámia (rétegen belüli párkapcsolat-teremtés) versus heterogámia (rétegen kívüli párkapcsolat-teremtés) problémakörét vizsgáljuk. Olyan kombinációs táblákat készítünk, amelyek a partnerek társadalmi-foglalkozási réteg szerinti helyzetét vetik össze egymással. Ebben az esetben a foglalkozási réteg szerinti helyzet nemek közötti speciális eltéréséből következően a korábbiaknál összevontabb kategorizálást alkalmazunk. A tömörebb osztályozás módszertani alapja az ún. kétdimenziós skálázás. Ez kitűnően alkalmas arra, hogy a házassági mobilitási táblákból számított ún. mobilitási esélyhányadosokat 3 alapul véve származtassuk a kategóriák közötti távolságmértékeket, és ezen mutatók alapján megadjuk a rétegklasszifikáció térképét, vagyis a sémában szereplő kategóriák egymáshoz viszonyított elhelyezkedését. 4 Azokat a csoportokat, ahol az átjárás nagy (az egymás közötti párkapcsolat-teremtés gyakori), azonos társadalmi rétegbe soroltuk, és az adatközlésben az így adódó kategóriák között vizsgáltuk a házassági/élettársi kapcsolati homogámiát (heterogámiát). Az M2. ábra mutatja a kétdimenziós skálázás eredményét. 2,0 M 2 ábra A különbözõ foglalkozási csoporthoz tartozók párkapcsolati térképe 1,5 Nyugdíjas Egyéb inaktív 1,0 Munkapiaci kiszakadó Képzett szakértqk FelsQvezetQk Nagyvállalkozók,5 Alsóértelmiségiek AlsóvezetQk 0,0 Képzetlen mun. Betanított mun. Képzett ipari mun. Képzett szolg. -,5 Kisfoglalkoztatók Egyéni vállalkozók -1,0 MezQgazd.vállalkozók -1,5-3,2-2,8-2,4-2,0-1,6-1,2 -,8 -,4,0,4,8 1,2 1,6 2,0 2,4 Mindezek alapján a következő nagyobb társadalmi-foglalkozási rétegek mentén végezzük az elemzést: nagy- és középvállalkozók, felső- és középszintű vezetők, magasan képzett értelmiségiek, szakértők; alsó szintű vezetők, alsó szintű értelmiségiek, magasan képzett, hivatalnokok; képzett technikusi, szolgáltatási, kereskedelmi, irodai foglalkozásúak; kisfoglalkoztatók, egyéni vállalkozók; mező vállalkozók; termelésirányítók, szakképzett ipari foglalkozásúak, betanított munkát végzők; egyszerű (szakképzetlen) munkát végzők; munkaerőpiacról kiszakadók, inaktívak, akik soha nem dolgoztak. 3 Ezek a mérőszámok azt mutatják, hogy bizonyos rétegbe tartozó személyeknek más rétegbe tartozókhoz viszonyítva milyen esélyük van arra, hogy egy adott társadalmi-foglalkozási pozíciójú partnerrel alakítsanak ki párkapcsolatot. 4 A módszer ilyen irányú alkalmazásáról lásd pl. Snipp, M. (1985): Occupational mobility and social class: insights from men's career mobility, American Sociological Review, vol. 50.: 475 493. 24
A kombinációs táblákat külön állítjuk össze a házaspáros típusú és az élettársi kapcsolaton alapuló családháztartásokra. Bizonyos adattábláknál elkülönítjük az egycsaládos és a többcsaládos háztartásban élőket is. Ezen túlmenően a területi különbségek jobb érzékeltetése érdekében kidolgoztunk egy tipológiát a párok (öszszevont) társadalmi-foglalkozási réteg szerinti helyzetére vonatkozóan. Ennek az előállítása a következőképpen történt: A pár társadalmi-foglalkozási réteg szerinti helyzete Nagy- és középvállalkozó, felső és középszintű vezető, magas szintű szakértő párok Alsó szintű vezető, alsó szintű értelmiségi párok Kisfoglalkoztató, vállalkozó párok Technikusi, irodai, képzett szolgáltatási foglalkozású párok Képzett ipari foglalkozású, betanított munkás párok Az előállítás módja A partnerek közül legalább az egyikük a nagy- és középvállalkozók, a felső és középszintű vezetők, a magasan képzett értelmiségiek, szakértők (1) közé tartozik A partnerek közül egyikük sem tartozik az (1) rétegbe, de legalább az egyikük alsó szintű vezető, alsó szintű értelmiségi, hivatalnok (2) A partnerek közül egyikük sem tartozik az (1), (2) rétegbe, de legalább az egyikük kisfoglalkoztató vagy egyéni vállalkozó (3) A partnerek közül egyikük sem tartozik az (1), (2), (3) rétegbe, de legalább az egyikük technikusi, irodai, képzett szolgáltatási, kereskedelmi foglalkozású (4) A partnerek közül egyikük sem tartozik az (1), (2), (3), (4) rétegbe, de legalább az egyikük képzett ipari foglalkozású vagy betanított munkát végző (5) Képzetlen munkát végző párok A partnerek közül egyikük sem tartozik az (1), (2), (3), (4), (5) rétegbe, de legalább az egyikük képzetlen munkát végez (6) Munkaerőpiachoz nem kötődő párok A partnerek vagy munkaerőpiacról kiszakadók vagy olyan inaktívak, akik soha nem dolgoztak 25