AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE
|
|
- Margit Budainé
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Gyermekek és nagyszülők AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarországon 2001 februárjában a gyermekként összeírt személyek száma 3 millió 212 ezer volt, több mint 15 ezerrel kevesebb, mint 1990 elején. A gyermek családi állású személyek túlnyomó többsége a évi adatok szerint nőtlen, hajadon családi állapotú: a fiúk 95,7, a lányok 97,1 százaléka nem kötött még házasságot. A továbbiakban ez utóbbi gyermekek szemszögéből vizsgáljuk, hogy a családban, a háztartásban, esetleg a lakásban él-e nagyszülő, aki gondozásukban, nevelésükben segíthet a szülőknek. A nagyszülői jelenlét természetesen elsősorban ott jelenthet számottevő segítséget, ahol alacsony korcsoportba tartozó gyermek él a családban. A nőtlen, hajadon gyermekek túlnyomó többsége fiatalkorú, ezért nem befolyásolja lényegesen az adatok értékelését, hogy a nagyszülő-unoka együttélés vizsgálatakor nem teszünk különbséget a gyermek életkora szerint. Az életkort csupán mint az egyik értékelési szempontot vesszük figyelembe, az egyes ismérvek közötti összefüggéseket sem a gyermekek koréve, sem korcsoportja szerint nem elemezzük. Felmenő rokonok az egycsaládos háztartásokban Év Felmenő rokonok Felmenő rokonnal élő egycsaládos háztartások száma Az utóbbi évtizedekben folyamatosan csökkent, és az 1990-es évek elejére lényegében megszűnt a mennyiségi lakáshiány, ami lehetőséget teremtett arra, hogy a családok önálló lakásba költözhessenek. Ezzel jelentős mértékben csökkent a több generáció által lakott lakások aránya, ami maga után vonta nagyszülővel együtt élő háztartások, illetve családok számának és arányának nagymértékű csökkenését ben 481 ezer, 1980-ban már csak 252 ezer egycsaládos háztartásban élt felmenő rokon, és bár a csökkenés üteme a következő évtizedekben folyamatosan lassult, 2001-re számuk 184 ezerre esett vissza. Mivel az összes családháztartásból az egycsaládosok aránya meghatározó (részesedésük 2001-ben 95,5 százalék volt), ezek az arányok nagy pontossággal tükrözik az összes családháztartásra vonatkozó arányokat is. E folyamatok következtében 2001-ben a gyermekeknek már csak mindössze 13 százaléka élt legalább egyik nagyszülőjével 1 ugyanabban a lakásban. A fővárosban és a megyei jogú városokban ez az arány 10 és fél százalék körüli, és a kisebb városokban is csaknem 1 százalékponttal marad el az országos átlagtól, egyedül a községekben haladja meg azt (ott a gyermekek több mint 16 százaléka él együtt valamelyik nagyszülőjével). A lánygyermekek településtípustól függetlenül alig érzékelhető mértékben ugyan, de nagyobb arányban élnek egy lakásban legalább az egyik nagyszülővel, mint a fiúgyermekek. A nagyszülővel élő gyermekek mindöszsze egytizedének csak a nagyapja, több mint felének csak a nagyanyja él a lakásban, egyharmaduk pedig házastársi vagy élettársi kapcsolatban élő nagyszülőkkel él együtt. A fővárosban a csak egyik nagyszülővel élő gyermekek aránya 10 százalékponttal haladja meg a A gyermekek a velük egy lakásban élő nagyszülő neme szerint, településtípusonként Településtípus A gyermek azonos lakásban él csak a a párkapcsolatban férfi nő élő mindkét nagyszülővel Budapest 100,0 11,4 59,9 28,8 Megyei jogú városok 100,0 9,8 56,7 33,4 Többi város 100,0 10,9 53,2 36,0 Községek 100,0 10,0 51,8 38,3 100,0 10,4 53,9 35,8 1 A fogalmak magyarázata című fejezet Nagyszülő címszavában jelezzük, hogy a vizsgálatban nagyszülőnek csak a szülővel vér szerinti kapcsolatban lévő nagyszülőt, tehát a gyermekkel azonos családban élő valamelyik szülő vér szerinti apját, anyját tekintettük. Párkapcsolatban élő nagyszülők esetében megkülönböztettük azokat az eseteket, amikor mindkét fél, vagy csak egyikük vér szerinti nagyszülő. Ha a párkapcsolatban élő nagyszülők közül csak az egyik tekinthető vér szerintinek, a gyermeket csak a nagyapjával, vagy csak a nagyanyjával közös lakásban élőként soroltuk be. 1
2 községekben élő gyermekek hasonló arányszámát: Budapesten a nagyszülővel élő gyermekeknek csak alig több mint negyede, a községekben viszont több mint harmada él egy lakásban mindkét nagyszülőjével. A vizsgálat során azonban nem csupán azt vizsgáltuk, hogy a gyermekkel azonos lakásban él-e nagyszülő, hanem azt is, hogy milyen szoros a családi, gazdasági kapcsolat a gyermek családja és a nagyszülő között. A nagyszülővel azonos lakásban élő gyermekek nem egészen fele, százaléka a nagyszülővel azonos családhoz tartozik, azaz a nagyszülő (a gyermek nagyanyja vagy nagyapja) felmenő rokonként él a családdal. Azoknak a gyermekeknek az aránya, akiknek nagyszülője szintén felmenő rokonként azonos háztartásban, ám eltérő családban, vagy másik háztartásban él, együttesen sem éri el az 1 százalékot, és további 5 százalék azoknak a gyermekeknek a hányada, akiknek nagyszülője egyedülállóként él külön háztartásban. 2 Településtípus A gyermekek a nagyszülő családi állása szerint, településtípusonként más rokon vagy nem rokon személyként és azonos családban felmenő rokonként él A gyermek a nagyszülőtől eltérő háztartásban él, és nagyszülővel azonos háztartásban a nagyszülő a másik háztartásban ám eltérő családban él gyer- pár- felmenvemekékap- egye- párkap- gyermekével együtt rokon- egyecsolatbakéndülálló- felmenő csolat- ban egyedül ként dül együtt rokonként élőként élőként élőként élőként Budapesten a gyermekek 54, a megyei jogú városokban 50, a községekben viszont csak 45 százaléka él a nagyszülővel közös családban. Ezzel éppen ellentétesen alakul azoknak a gyermekeknek az aránya, akik a nagyszülővel azonos háztartásban élnek, ám másik családhoz tartoznak: a legmagasabb a részesedésük a községekben (33 34 százalék), a legalacsonyabb a fővárosban (26 százalék). Az ugyanabban a lakásban, ám a nagyszülőtől eltérő háztartásban élő gyermekek arányszámai között a település típusa, illetve nagysága között alig érzékelhető eltérés. 147 ezer olyan lakás van, amelyben két vagy több háztartás él. Ezekben 87 ezer olyan gyermek van, akiknek másik háztartás tagjaként ugyan, ám ott él legalább az egy nagyszülője. Azt ugyan pontosan nem tudjuk, hogy ők hány háztartáshoz tartoznak, ám abból kiindulva, hogy 2001 februárjában a két vagy annál több családos háztartásokban átlagosan 1,76 gyermek élt, 50 ezer körülire tehető azoknak a háztartások száma, amelyekben él gyermek, és a lakás egy másik háztartásában ott él legalább egy nagyszülő. A nagyszülővel azonos lakásban, ám másik háztartásban élő gyermekek aránya 21 százalék, ami arra utal, hogy a több háztartás által lakott viszonylag csekély számú lakásban gyakori az olyan háztartások együttélése, amelyek tagjai között egyenes ági rokonsági kapcsolat van. A nagyszülővel élő gyermekek 27 százaléka párkapcsolatban, a nagyszülővel azonos, további 13 százaléka szintén párkapcsolatban, ám a nagyszülőtől eltérő háztartásban él. A gyermekek 36 százaléka él együtt, azonos lakásban olyan, párkapcsolatban élő nagyszülővel, ahol mindkét nagyszülő vér szerinti (a gyermek valamelyik szülője és a nagyszülők között vér szerinti kapcsolat van). Az eltérő életkorú gyermekek együttélése a nagyszülővel Budapest 100,0 54,2 25,7 0,4 21,4 3,9 20,1 0,2 12,1 1,9 5,0 0,8 Megyei jogú városok 100,0 50,4 28,8 0,4 24,5 3,8 20,9 0,3 13,2 2,0 4,9 0,5 Többi város 100,0 46,9 31,2 0,4 26,9 3,8 21,9 0,4 13,7 2,2 5,1 0,6 Községek 100,0 45,1 33,5 0,4 29,3 3,8 21,4 0,3 13,5 2,1 5,0 0,5 100,0 47,5 31,2 0,4 27,0 3,8 21,3 0,3 13,3 2,1 5,0 0,6 Akár a férfi, akár a nő nagyszülővel élő gyermekről van szó, látható, hogy minél alacsonyabb a gyermek életkora, annál valószínűbb, hogy a nagyszülő egy másik családban, házastársként él a lakásban. Különösen igaz ez a férfi él
3 nagyszülővel élő gyermekekre, ahol az azonos háztartásban másik, házaspáros családot alkotó nagyszülőkkel él például a csecsemők 62, a négyévesek 57, a kilencévesek 52, a éves 47 és fél, illetve az ennél idősebbek 41 százaléka. Ugyanezek az arányok a nő nagyszülővel élő gyermekeknél 46 és 13 százalék közöttiek, tehát lényegesen alacsonyabbak, mint a férfi nagyszülővel élő társaiké. Összességében hasonló trend érvényesül akkor is, ha a nagyszülő házaspár a lakás egy másik háztartásában él, ám lényegesen alacsonyabb arányszámokkal. A nő nagyszülővel élő gyermekek körében közel háromszor gyakoribb a családdal élő felmenő rokon, mint a férfi nagyszülővel élőknél. Ez legalábbis részben a középkorú férfiaknak a nőkénél lényegesen magasabb halandóságával magyarázható. A felmenő rokonnal azonos családban élő gyermekek esetében ellentétes tendencia érvényesül azokhoz az esetekhez képest, amikor nagyszülők házaspárként élnek a családdal: minél fiatalabb a gyermek, annál kisebb a valószínűsége, hogy a nagyszülő felmenő rokonként éljen a családdal. A férfi nagyszülővel élő újszülöttek 7, a nő nagyszülővel élő csecsemők 17 százalékának családjával él együtt felmenő rokon (vagyis nagyszülő). Ugyanezek az arányok a éves gyermekeknél 21, illetve 52 százalék, éppen háromszoros, az ennél idősebbeknél 34, illetve 71 százalék, közel ötszörös az egyévesnél fiatalabbakhoz képest. A családban élő gyermekek életkora az együtt élő nagyszülő családi állása és neme szerint Nagyszülő családi állása X éves Férfi nagyszülő A családdal felmenő rokonként 16,1 6,8 6,9 7,7 9,0 9,4 10,2 12,2 13,8 14,2 15,8 21,0 33,9 A háztartásban másik családdal házastársként 52,6 61,6 60,5 59,4 57,4 57,1 55,8 54,2 52,3 51,6 51,9 47,5 41,1 Másik háztartásban házastársként 25,6 24,7 25,8 26,3 27,4 26,9 27,9 27,5 28,1 28,1 27,0 26,3 20,8 Másik háztartásban egyedülállóként 1,8 1,2 1,4 1,3 1,4 1,5 1,6 2,0 1,8 2,2 1,8 2,1 2,3 Ugyanabban vagy másik háztartásban élettársként 1,8 3,2 2,8 2,7 2,6 2,4 1,8 1,7 1,8 1,5 1,4 1,1 0,5 gyermekével egyedül élőként 1,6 2,1 2,0 1,9 1,8 2,0 2,0 1,8 1,7 1,8 1,4 1,4 0,9 más személyként 0,6 0,4 0,5 0,6 0,5 0,7 0,7 0,6 0,5 0,6 0,7 0,7 0,6 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Nő nagyszülő A családdal felmenő rokonként 44,7 17,2 19,9 21,6 23,8 26,0 29,0 32,3 35,2 38,5 41,8 51,8 71,3 A háztartásban másik családdal házastársként 28,1 45,8 43,5 41,7 39,8 38,6 36,2 34,4 32,1 30,3 28,9 23,1 13,4 Másik háztartásban házastársként 13,6 18,3 18,7 18,5 18,9 18,3 18,0 17,5 17,1 16,3 14,9 12,7 6,8 Másik háztartásban egyedülállóként 4,6 3,0 3,2 3,4 3,6 4,0 4,2 4,5 4,8 5,0 5,5 5,6 5,2 Ugyanabban vagy másik háztartásban élettársként 2,1 4,5 4,0 3,8 3,5 3,4 2,8 2,6 2,5 2,3 2,0 1,4 0,4 gyermekével egyedül élőként 5,7 10,0 9,3 9,6 9,0 8,3 8,2 7,4 6,9 6,2 5,7 4,3 2,1 más személyként 1,1 1,2 1,4 1,5 1,4 1,4 1,5 1,4 1,4 1,4 1,3 1,1 0,8 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Ha a gyermek életkora és a nagyszülő neme, illetve családi állása közötti összefüggést aszerint vizsgáljuk, hogy a gyermekek mely életkorában vannak jelen a nagyszülők nagyobb arányban a lakásban, azt látjuk, hogy minél fiatalabb a gyermek, annál gyakoribb, hogy a szülő számíthat legalább egy, a lakásban élő nagyszülő támogatására a gyermek gondozásában. A gyermek korát tekintve az adatok feldolgozása az első tíz életévre vonatkozóan korévenként, azon túl a évesekre, illetve az ennél idősebbekre történt, abból kiindulva, hogy a nagyszülői segítségre főleg az ilyen korú gyermekek nevelésében, gondozásában van szükség, a gyermek életkorának a növekedésével ennek jelentősége fokozatosan csökken. Lényeges eltérés figyelhető meg a gyermekek életkor szerinti megoszlásában aszerint, hogy él-e nagyszülő a lakásban. Az összes gyermeket tekintve megállapítható, hogy az élve születéseknek az utóbbi években lényegében stagnáló, korábban azonban évről-évre csökkenő számát követve a legfiatalabb életkorokban van a legkevesebb gyermek (arányuk az összes gyermek közül 3 százaléknyi), majd három-négy éves életkortól számuk és 3
4 arányuk tízéves korig (amikor megközelíti a 4 százalékot) fokozatosan nő, ezt követően csökkenésbe megy át. 2 Lényegében azonos módon alakul a nagyszülő nélkül élő gyermekek életkor szerinti összetétele is, azzal az eltéréssel, hogy a legfiatalabbaknál az arányszámok mintegy fél százalékponttal elmaradnak az összes gyermekéhez képest, később azonban a különbség fokozatosan eltűnik, a kilencéveseknél már nem mutatható ki eltérés. Más a helyzet a nagyszülővel élő gyermekeknél, ahol a legmagasabb arányszámok a legfiatalabb gyermekeknél figyelhetők meg. Mindez azt jelenti, hogy a nagyszülői segítség elsősorban akkor jelenik meg, amikor arra a gyermek nevelésében, gondozásában, felügyeletének ellátásában arra a legnagyobb szükség van. A családban élő gyermekek életkora aszerint, hogy él-e nagyszülő a lakásban 4 Nagyszülő X Nem él nagyszülő a lakásban 100,0 2,5 2,5 2,6 2,8 3,0 3,3 3,4 3,5 3,7 3,9 19,6 49,2 Él nagyszülő a lakásban 100,0 6,9 6,0 5,7 5,4 5,2 5,1 4,8 4,6 4,4 4,3 17,9 29,8 Ebből: férfi nagyszülő 100,0 9,7 8,3 7,6 7,1 6,7 6,3 5,7 5,2 4,8 4,4 16,1 18,2 nő nagyszülő 100,0 7,0 6,1 5,8 5,4 5,3 5,2 4,8 4,5 4,3 4,3 17,7 29,6 100,0 3,1 3,0 3,0 3,1 3,3 3,5 3,6 3,6 3,8 3,9 19,4 46,6 A férfi nagyszülővel élő gyermekek közel 10, a nő nagyszülővel élők 7 százaléka csecsemőkorú. Ez az eltérés az életkor előrehaladtával csökken, a nyolc-kilenc éveseknél kiegyenlítődik. Attól függően, hogy a nagyszülő milyen családi, háztartási kapcsolatban van a gyermek családjával, valamint hogy ez milyen összefüggést mutat a gyermekek életkorával, a következőképpen foglalható össze: a saját családot maguknak tudó, ezen belül is különösen az élettársi kapcsolatban élő nagyszülővel együttlakó gyermekek korösszetétele független a nagyszülő nemétől lényegesen alacsonyabb, mint társaiké. Magas ugyanakkor a korstruktúrája azoknak a gyermekeknek, akinek nagyszülője felmenő rokonként él a lakásban. Ezek a tendenciák függetlenek attól, hogy a gyermek és családja nagy- vagy kistelepülésen, városban vagy községben él. Családösszetétel Az eltérő családformákban élő gyermekek nem azonos arányban élnek együtt nagyszüleikkel. A házaspár alkotta családokban élő gyermekek 12 százaléka él egy lakásban egy vagy több nagyszülőjével. Ez az arány az élettársi kapcsolaton alapuló családokban élő gyermekeknél 15, az apa gyermekkel típusú családban élőknél 14, az anya gyermekkel típusúakban élők esetében 17 százalék. Az eltérés ugyan nem jelentős, ám az adatok mégis rávilágítanak arra, hogy az élettársi kapcsolaton alapuló családokban élő gyermekek nevelésében, gondozásában nagyobb mértékben vesznek részt a nagyszülők, mint a házaspárok gyermekei esetében, és ugyancsak kedvezőtlenebb helyzetben vannak ebből a szempontból az anya nélkül, csak az apával élő gyermekek is. A nagyszülővel élő gyermekek 46 százaléka él közös lakásban valamelyik nagyapjával, közel 90 százaléka a nagyanyjával. 3 A nő nagyszülővel való együttélés az átlagosnál lényegesen gyakoribb az egyszülős családok gyermekeinél (92 százalék), és átlag körüli a házastársak gyermekeinél is (89 százalék), férfi nagyszülővel azonos lakásban viszont leggyakrabban (52 százalék) az élettársak, legritkábban a csak apa által nevelt gyermekek (nem egészen 40 százalék) élnek. A férfi nagyszülővel azonos lakásban élő ezer gyermek 78 százalékának nagyapja többnyire a gyermekkel azonos háztartásban házastársként, 16 százaléka a gyermekkel azonos családdal élő felmenő rokonként, további 2 Népszámlálás Gyermek a családban. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2004., oldal. (Egyéb kiadványok c. rész, Gyermek a családban.) 3 Ez abból adódik, hogy a gyermekek egy része kettő, nagyon ritkán esetleg ennél több nagyszülővel is élhetnek ugyanabban a lakásban (azoknak a gyermekeknek az aránya, ahol a velük azonos lakásban élő nagyszülők párkapcsolatban élnek, és mindketten vér szerinti kapcsolatban állnak a gyermek valamelyik szülőjével, 36 százalék). 4 A férfi (nő) nagyszülővel azonos lakásban élő gyermek kifejezés helyett a továbbiakban ha ettől eltérő utalást nem teszünk a férfi (nő) nagyszülővel élő gyermek megjelölést használjuk. éves
5 2 2 százaléka élettársként, gyermekével egyedül élő apaként, illetve külön háztartásban egyedülállóként lakik a lakásban. Ettől eltérő arányok figyelhetők meg a 367 ezer, nagyanyjával élő gyermeknél: 5 az ilyen gyermekeknek 42 százaléka él házasságban élő nagyszülőjével, 45 százalékuk nagyanyja a gyermekkel azonos családban élő felmenő rokon. A férfi nagyszülővel élő gyermekekhez képest gyakoribb, ha a nő nagyszülő gyermekével egyedül élő anyaként vagy egyszemélyes háztartást alkotó személyként él a lakásban. A fiú- és a lánygyermekek között e tekintetben nincs érzékelhető eltérés, mindkét nemhez tartozó gyermekek azonos arányban élnek férfi, illetve nő nagyszülővel. A családban élő gyermekek családösszetétel, valamint az együtt élő nagyszülő családi állása és neme szerint Házaspár és élettársi kapcsolat Egy szülő gyermekkel Nagyszülő családi állása élettársi házaspár együtt kapcsolat együtt apa anya gyermekkel gyermekkel Férfi nagyszülő A családdal felmenő rokonként 16,1 18,0 18,5 14,7 10,7 12,3 10,5 A háztartásban másik családdal házastársként 52,6 47,8 48,1 45,8 65,8 67,2 65,7 Másik háztartásban házastársként 25,6 28,6 28,9 27,0 17,2 14,8 17,4 Másik háztartásban egyedülállóként 1,8 1,9 1,8 2,6 1,3 1,4 1,3 Ugyanabban vagy másik háztartásban élettársként 1,8 1,6 1,0 6,0 2,3 2,4 2,3 gyermekével egyedül élőként 1,6 1,4 1,1 3,0 2,2 1,4 2,3 más személyként 0,6 0,6 0,6 0,9 0,5 0,6 0,5 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Nő nagyszülő A családdal felmenő rokonként 44,7 46,7 48,6 31,3 39,4 49,5 38,3 A háztartásban másik családdal házastársként 28,1 25,5 25,1 28,6 35,0 30,2 35,6 Másik háztartásban házastársként 13,6 15,2 15,1 16,7 9,3 6,7 9,6 Másik háztartásban egyedülállóként 4,6 5,1 5,1 4,9 3,5 3,6 3,5 Ugyanabban vagy másik háztartásban élettársként 2,1 1,8 1,2 6,2 2,9 2,5 3,0 gyermekével egyedül élőként 5,7 4,7 3,9 10,4 8,6 6,3 8,9 más személyként 1,1 1,1 1,0 1,9 1,2 1,2 1,2 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Mind a férfi, mind a nő nagyszülővel élő gyermekek esetében megfigyelhető, az egyszülős családban élők körében lényegesen gyakoribb, hogy a nagyszülő együtt él házastársával, mint azoknál a gyermekeknél, akik mindkét szülőjükkel élnek együtt. Éppen fordított a helyzet akkor, ha a nagyszülő a felmenő rokonként él lakásban, ekkor a párkapcsolaton alapuló családban élő gyermekek aránya a magasabb. A gyermekek több mint kétharmada, 68 százaléka él együtt legalább egy testvérével. 6 Ennél nem egészen 1 százalékponttal magasabb az arányszám azoknál a gyermekeknél, akik nagyszülő nélkül élnek a lakásban. A nagyszülővel élő gyermekek körében lényegesen kevesebb gyermeknek van testvére: száz ilyen gyermekből mindössze 62 él testvérével azonos családban. Azt is érdemes megvizsgálni, hogy a testvérrel vagy testvér nélkül élő gyermekek szülei milyen mértékben számíthatnak a nagyszülő segítségére, pontosabban, hogy a testvérrel, vagy a testvér nélkül élő gyermekekkel él-e gyakrabban nagyszülő. A testvér nélkül élő gyermekek 15 16, a testvérrel élők 12 százalékával él együtt legalább egy, nagyobbrészt nő nagyszülő. 5 Az elemzés további részében külön vizsgáljuk a férfi, illetve a nő nagyszülővel közös lakásban élő gyermekek jellemzőit. 6 Testvér a gyermekkel azonos családban élő, nőtlen, hajadon családi állapotú, gyermek családi állású személy. A testvér nélkül élő gyermekek magukba foglalják egyrészt azokat, akiknek soha nem született testvére, másrészt azokat is, akiknek volt ugyan testvére, ám valamilyen ok miatt (elköltözött, meghalt stb.) korábban kivált a családból. 5
6 A testvérrel élő gyermekek között aszerint is eltérés figyelhető meg a nagyszülővel való együttélés gyakoriságában, hogy hány testvérük van: az egy testvérrel élők 13, a két testvérrel együtt lakók 11, az ennél több testvérrel élőknek csak 8 százaléka él együtt nagyszülőjével, azaz minél több testvére van a gyermeknek, vagyis minél nagyobb létszámú a család, annál ritkább, hogy valamelyik nagyszülővel megosszák lakásukat. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ilyen családok a gyermekek ellátásában, nevelésében kevésbé számíthatnak a mindennapos nagyszülői segítségre. A családban élő gyermekek a testvérek száma és neme, valamint aszerint, hogy él-e nagyszülő a lakásban Nagyszülő Nincs testvére együtt Van testvére X fiú- lány- testvérrel, a testvérrel élők százalékában Nem él nagyszülő a lakásban 100,0 30,9 69,1 65,5 23,8 10,8 63,6 56,4 Él nagyszülő a lakásban 100,0 37,6 62,4 71,2 21,8 7,0 60,4 55,5 100,0 31,8 68,2 66,2 23,5 10,3 63,2 56,3 Nem él nagyszülő a lakásban 86,8 84,4 87,9 87,0 88,8 91,8 88,5 88,1 Él nagyszülő a lakásban 13,2 15,6 12,1 13,0 11,2 8,2 11,5 11,9 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A nagyszülővel élő gyermekek 38 százalékának van fiú-, 35 százalékának lánytestvére. Ugyanezek az arányok a nagyszülő nélkül élő gyermekeknél 44, illetve 39 százalék. Tisztább képet kapunk a testvérek nemének megoszlásáról, ha csak azokat a gyermekeket vesszük figyelembe, akiknek van testvére: ekkor a nagyszülővel élő gyermekek 60 százalékánál mutatható ki fiú-, százalékánál lánytestvér; a nagyszülő nélkül élőknél az arányszámok ennél valamelyest magasabbak, 64, illetve 56 százalék. 7 Azok a gyermekek, akik nagyszülője házastársként, élettársként vagy gyermekével élő anyaként, apaként él a lakásban, lényegesen nagyobb arányban élnek testvér nélkül, mint azok, ahol a nagyszülő nem alkot külön családot. Ahol a nagyszülőnek saját családja van (a nagyszülő férj, feleség, élettárs, apa vagy anya családi állású), és azonos háztartásban él unokájával (a gyermekkel), ott a testvér nélküli gyermekek aránya a nagyszülő családi állásától és nemétől függően százalék között mozog. Ahol a nagyszülő a lakásban él ugyan, ám másik háztartásban, az arányok az előbbieknél alacsonyabbak (egyharmad körüliek). Ennél is alacsonyabbak az arányszámok (30 százalék alattiak), azaz a gyermekek csak kisebb hányada él testvér nélkül, ha a nagyszülő egyedül vezeti háztartását (egyedülálló családi állású), vagy a lakás egy másik háztartásában felmenő rokonként él. Iskolázottság és együttélés a nagyszülővel Azok a gyermekek, akik azonos lakásban élnek valamelyik nagyszülővel, kevésbé iskolázottak, mint azok, akiknek egyik nagyszülője sem él a lakásban. Ez minden bizonnyal összefüggésben van azzal a korábbi megállapításunkkal, hogy a nagyszülővel élő gyermekek korösszetétele alacsonyabb, mint a nagyszülő nélkül élő társaiké. A nagyszülővel élő gyermekek több mint fele, a nagyszülő nélkül élők kétötöde az általános iskola 8. évfolyamát sem fejezte be, a 8. évfolyamot viszont már a nagyszülő nélkül élők végezték el magasabb arányban. Érettségit, mint legmagasabb befejezett végzettséget (ide számítottuk azokat is, akik egyetemi, főiskolai tanulmányaikból legalább egy évfolyamot elvégeztek, ám államvizsgát még tettek) a nagyszülővel élő gyermekek 15, a nagyszülő nélkül élők 18 százaléka szerzett, és a diplomások aránya is a nagyszülő nélkül élők körében a magasabb (3,6, illetve 2,4 százalék). Érdekes képet kapunk a nagyszülővel azonos lakásban élő gyermekek iskolázottsági szintjének alakulásáról, ha azt vizsgáljuk, hogy a gyermek férfi vagy nő nagyszülővel él-e a lakásban: a férfi nagyszülővel élő gyermekek 63, a nő nagyszülővel élőknek viszont csak 51 százaléka nem végezte el az általános iskola 8. évfolyamát, a 8. évfolyamot befejezettek körében viszont már a nő nagyszülővel élő gyermekek arányszáma a magasabb. Érettségit a nő 7 Az adatok értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a gyermekek egy részének fiú- és lánytestvére is van, őket a fiú- és a lánytestvérrel élő gyermekek száma is tartalmazza. 6
7 nagyszülővel élő gyermekek 15, a férfi nagyszülővel élők 10 százaléka tett, és további 2,4, illetve 1,3 százalék az egyetemi, főiskolai diplomát, oklevelet szerzettek aránya. A legmagasabb befejezett végzettséget jelző előbbi arányszámok nem csupán a pillanatnyi állapotot tükrözik, hanem egyben a nagyszülővel vagy anélkül élő gyermekek iskolázottsági szintjének jövőbeni alakulását is előrevetítik. Ezt az mutatja, hogy azoknak a gyermekeknek az arányszámai, akik nő nagyszülővel élnek, és vagy a középiskola, vagy az egyetem, főiskola valamely évfolyamát elvégezték, ám sem középiskolai szakmai oklevelet, illetve érettségit, sem egyetemi, főiskolai diplomát, oklevelet még nem szereztek, magasabbak, mint a férfi nagyszülővel élőké. A családban élő gyermekek legmagasabb iskolai végzettsége aszerint, hogy él-e nagyszülő a lakásban Nagyszülő Általános iskola Középiskola Egyetem, főiskola stb. 8. évfolyamnál alacsonyabb 8. évfolyam érettségi és szakmai oklevél nélkül érettségi nélkül, szakmai oklevéllel érettségivel oklevél nélkül oklevéllel Nem él nagyszülő a lakásban 100,0 39,6 13,5 11,1 14,0 14,0 4,2 3,6 Él nagyszülő a lakásban 100,0 51,1 10,5 11,2 10,1 11,2 3,5 2,4 100,0 40,8 13,2 11,1 13,6 13,7 4,1 3,5 Férfi nagyszülővel élők közül családdal felmenő rokonként 100,0 47,3 11,6 11,7 11,1 12,1 3,7 2,5 ugyanabban a háztartásban házastársként 100,0 66,8 8,3 9,4 5,9 6,7 2,0 1,0 élettársként 100,0 81,5 8,4 4,8 3,9 0,9 0,5 0,0 másik háztartásban házastársként 100,0 68,5 7,7 9,7 5,2 6,1 1,8 0,8 élettársként 100,0 83,,2 7,2 3,8 3,2 2,4 0,3 0,0 egyedülállóként 100,0 60,8 11,2 9,9 7,4 7,6 2,0 1,2 Nő nagyszülővel élők közül családdal felmenő rokonként 100,0 40,3 11,6 12,5 13,0 14,6 4,6 3,5 ugyanabban a háztartásban házastársként 100,0 67,0 8,3 9,3 5,8 6,6 2,0 0,9 élettársként 100,0 81,2 8,8 4,4 2,8 2,0 0,6 0,1 másik háztartásban házastársként 100,0 68,6 7,8 9,7 5,2 6,2 1,8 0,8 élettársként 100,0 81,9 7,1 5,4 2,2 2,7 0,5 0,2 egyedülállóként 100,0 51,9 11,0 12,0 10,0 10,4 3,1 1,8 A nagyszülő családi állását tekintve a legmagasabb iskolai végzettségűek azok a gyermekek, akiknek nagyszülője felmenő rokonként él a gyermekkel azonos családban, a legalacsonyabb iskolai végzettséggel viszont azok rendelkeznek, akiknek nagyszülője élettársi kapcsolatban él. Gazdasági aktivitás és együttélés a nagyszülővel Hasonlóan a gyermekek iskolai végzettsége és a nagyszülő jelenléte között vizsgált összefüggéshez, miszerint a nagyszülővel élő gyermekek iskolai végzettségi szintje átlagosan azért alacsonyabb, mert a korstruktúrájuk fiatalabb, ez jelenik meg a nagyszülővel vagy anélkül élő gyermekek gazdasági aktivitási összetételében is. A nagyszülő nélkül élő gyermekek 20 százaléka foglalkoztatott, 73 százaléka eltartott, és minden második gyermek jár nappali tagozaton iskolába. A nagyszülővel élő gyermekek közül ezzel szemben csak nem egészen 11 százalék a foglalkoztatottak hányada, és 86 százalék az eltartottaké. Ugyancsak a gyermekek életkor szerinti összetételében meglévő eltérések jelennek meg abban is, hogy a férfi nagyszülővel együtt lakó gyermekek 93, a nő nagyszülővel élőknek viszont csak százaléka eltartott. A nagyszülő nélkül élő gyermekek körében gyakoribb a nappali tagozaton tanulás, ami szintén abból adódik, hogy a nagy- 7
8 szülővel élő gyermekek magas hányada még nem érte el az iskoláskort: a férfi nagyszülővel élők 46, a nő nagyszülővel élők 35 százaléka 6 évesnél fiatalabb. 8 A családban élő gyermekek gazdasági aktivitása aszerint, hogy él-e nagyszülő a lakásban Nagyszülő Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső együtt Eltartott nappali tagozaton tanul nem tanul Nem él nagyszülő a lakásban 100,0 20,0 4,0 2,8 73,3 50,1 23,2 Él nagyszülő a lakásban 100,0 10,7 2,0 0,9 86,4 46,2 40,2 Ebből: férfi nagyszülő 100,0 5,6 1,1 0,4 92,9 41,7 51,2 nő nagyszülő 100,0 10,6 2,0 0,9 86,5 45,8 40,6 100,0 18,8 3,7 2,5 75,0 49,6 25,4 A foglalkoztatott gyermekek aránya azokban a közösségekben a legmagasabb, ahol a nagyszülő a gyermekkel azonos családhoz tartozó felmenő rokonként él: a férfi nagyszülővel élő gyermekek 14, a nő nagyszülővel élők 18 százaléka folytatott kereső tevékenységet az adatfelvételt megelőző egy hétben. Ez összefügg azzal, hogy ezekben a családokban élő gyermekek korösszetétele a legidősebb, a férfi nagyszülővel élők 38, a nő nagyszülővel élők 47 százaléka 15 éves vagy idősebb. Szintén itt a leggyakoribb a nappali tagozaton tanuló gyermek: mind a férfi, mind a nő nagyszülővel élők több mint fele, egyaránt 53 százaléka folytatja tanulmányait nappali tagozaton. A párkapcsolaton alapuló családban, nagyszülő nélkül élő gyermekek 44 százalékának mindkét szülője, 38 százalékának csak az egyik szülője foglalkoztatott. A nagyszülővel élő gyermekeknél ezek az arányok lényegében fordítva jelentkeznek: a gyermekek 40 százalékának mindkét szülője, 44 százalékának azonban csak az apja, vagy csak az anyja dolgozik. Mindkét csoportban viszonylag magas az aránya azoknak a gyermekeknek, ahol a foglalkoztatott apa mellet inaktív kereső, többségében vélhetően gyesen, gyeden, gyeten lévő anya van. Igen magas azoknak a gyermekeknek a részesedése is, akiknek egyik szülője sem foglalkoztatott, arányuk a nagyszülő nélkül élők körében meghaladja a 18, a nagyszülővel élőknél megközelíti a 17 százalékot. Az egyszülős családokban lényeges eltérés tapasztalható a szülők gazdasági aktivitási összetételében aszerint, hogy apa gyermekkel vagy anya gyermekkel típusú családban él a gyermek. Az apával, ám nagyszülő nélkül élő gyermekek 49 százalékának az apja dolgozott a népszámláláskor. Ugyanez az arány a nagyszülővel lakó gyermekeknél 60 százalék. Nincs ilyen eltérés az anya gyermekkel típusú családban élő gyermekeknél: a nagyszülő nélküli gyermekek 51, a nagyszülővel élők 53 százalékának anyja volt foglalkoztatott. Az apák gyakrabban munkanélküliek, mint az anyák (mindkét esetben a nagyszülővel élők munkanélküliségi szintje a magasabb), és meglepően magas az inaktív kereső apával élő gyermekek aránya a nagyszülő nélkül élők körében. A csak apjukkal élő gyermekek- 43 százalékának szülője inaktív kereső, és ez a nagyszülő nélkül, inaktív kereső anyával élő gyermekek hányadát is meghaladja, annak ellenére, hogy az inaktív kereső szülők többségét a gyermekgondozási ellátás valamely formáját igénybe vevők alkotják. Vér szerinti szülő, vér szerinti nagyszülő Az adatok lehetőséget adnak annak vizsgálatára, hogy a gyermek vér szerinti nagyszülőjével él közös lakásban, vagy vér szerinti kapcsolat csak a szülő és a nagyszülő között van. A nagyszülő fogalmából következik, hogy legalább az egyik szülő és a nagyszülő között vér szerinti kapcsolat van. 8 A gyermek és a nagyszülő között akkor tekintettük a kapcsolatot vér szerintinek, ha a gyermek és valamelyik szülője, valamint a gyermekkel vérségi kapcsolatban lévő szülő és a nagyszülő között egyaránt egyenes ági vérségi leszármazási kapcsolat van. Vér szerinti a kapcsolat tehát a gyermek és a nagyszülő között, ha a gyermeknek mindkét szülőjével (egyszülős család esetén az apjával, illetve az anyjával) vér szerinti kapcsolatban van, és a szülő, illetve a nagyszülő között is kimutatható a vér szerinti egyenes ági kapcsolat, valamint 8 A fogalom részletes leírását lásd A kiadványokban használt fogalmak című fejezet Nagyszülő címszavánál.
9 a párkapcsolaton alapuló családban élő gyermeknek ugyan csak az egyik szőlője vér szerinti, ám ez a szülő vér szerinti leszármazottja a nagyszülőnek. A gyermek és a nagyszülő vérségi kapcsolata Családösszetétel, a gyermek és a nagyszülő vérségi kapcsolata A nagyszülő és a vele közös lakásban élő unoka (vizsgálatunkban a gyermek) közötti vér szerinti kapcsolat a legmagasabb szintű az egyszülős családok gyermekeinél: az anyás családokban, nagyszülővel élő gyermekek 95, az apás családokban élő gyermekek 92 százaléka vér szerinti rokoni kapcsolatban van nagyszülőjével. Alig marad el ettől a házastársak gyermekeinek arányszáma: 91 százalékuknál mutatható ki a nagyszülővel való vér szerinti kapcsolat. Más a helyzet az élettársi kapcsolaton alapuló gyermekek és a nagyszülő közötti vér szerinti kapcsolat mértékében. Az ilyen családban élő gyermekek nem egészen 67 százalékának vér szerinti mindkét nagyszülője. Ez abból adódik, hogy az élettársi közösségen alapuló családokban élő gyermekeknél a házaspár alkotta családban élőkéhez képest lényegesen alacsonyabb azoknak a hányada, akiknek mindkét szülője vér szerinti. Viszonylag gyakori ugyanakkor, hogy a család nem a vér szerinti szülő valamelyik (esetleg mindkét) szülőjével él közös lakásban, és ez megnöveli azoknak a gyermekeknek a számát és arányát, ahol köztük és a nagyszülők között nincs vérségi kapcsolat. Fogyatékos családtagok és nagyszülői jelenlét Házaspár A gyermek és a nagyszülő között vér szerinti kapcsolat van 97,7 ebből: mindkét szülő vér szerinti 91,2 csak az egyik szülő vér szerinti 6,5 A gyermek és a nagyszülő között nincs vér szerinti kapcsolat 2,3 Együtt 100,0 Élettársi kapcsolat A gyermek és a nagyszülő között vér szerinti kapcsolat van 95,8 ebből: mindkét szülő vér szerinti 66,7 csak az egyik szülő vér szerinti 29,1 A gyermek és a nagyszülő között nincs vér szerinti kapcsolat 4,2 Együtt 100,0 Apa gyermekkel A gyermek és a nagyszülő között vér szerinti kapcsolat van 91,7 A gyermek és a nagyszülő között nincs vér szerinti kapcsolat 8,3 Együtt 100,0 Anya gyermekkel A gyermek és a nagyszülő között vér szerinti kapcsolat van 94,9 A gyermek és a nagyszülő között nincs vér szerinti kapcsolat 5,1 Együtt 100,0 A gyermekek nevelése, gondozása mindig nagy feladatot, odafigyelést jelent a szülőnek akkor is, ha a család tagjai egészségesek. Különösen nehéz e feladatok ellátása akkor, ha a családban fogyatékkal élő személy él, függetlenül attól, hogy a gyermek, vagy a család valamely más tagjának van valamilyen akár mozgás-, akár érzékszervi, akár értelmi fogyatékossága. Ebben a helyzetben a szokásosnál is nagyobb segítséget jelenthet, ha van a lakásban olyan személy, például a nagyszülő, aki a feladatok egy részének terhét leveszi a család többi tagjának válláról, segít a háztartási munkában, a gyermek ellátásában, gondozásában. A gyermekek 2,2 százalékának van valamilyen fogyatékossága, ez az arány a nagyszülőkkel élő gyermekek körében alacsonyabb, 1,5 százalék. A fiúgyermekek fogyatékossági rátája némileg meghaladja a lányokét: ezer fiúból 26-nak, ugyanennyi lányból 18-nak van valamilyen fogyatékossága. A nagyszülővel élőknél a mutatók értéke kedvezőbb: ezer fiúból 18-nak, ugyanennyi lányból 12-nek van szervi vagy értelmi fogyatékossága. A 69 ezer fogyatékos gyermekből alig több mint 6 ezerrel lakik azonos lakásban többségében nő nagyszülő, ez a fogyatékos gyermekeknek mindössze 9 százaléka, holott ekkor fokozottan szükség lenne a nagyszülői segítségre. A fogyatékos gyermekek valamivel több mint 30 százaléka értelmi fogyatékos, 20 százaléka mozgássérült vagy végtaghiányos, 11 százaléka látás-, 7 százaléka hallássérült, további 3 százaléka beszédhibás. Ebből a szempontból alig érzékelhető eltérés aszerint, hogy a gyermek nagyszülővel vagy anélkül él a lakásban. A nagyszülővel élők esetében valamivel elmarad az átlagtól a mozgássérültek és az értelmi fogyatékosok hányada, és némileg átlag feletti a nem vagy rosszul meghatározott, ún. egyéb fogyatékosságban szenvedők aránya. 9
10 A párkapcsolaton alapuló családokban élő gyermekek 0,6 százalékának egyik, további több mint 5 százalékának az egyik szülője fogyatékos, vagyis a gyermek mintegy 6 százaléka él olyan családban, ahol többségében az egyik szülő fogyatékos. Az egyszülős családokban a fogyatékos szülővel élő gyermekek aránya 5,5 százalék, az apás családokban az előfordulás ennél gyakoribb, az anyás családokban ritkább. A nagyszülővel élő gyermekek szüleinél ritkábban mutatható ki valamilyen fogyatékosság, mint azoknál, akikkel nem él együtt nagyszülő. A nagyszülővel, párkapcsolaton alapuló családban élő gyermek 4,5 százalékának van fogyatékos szülője, az apás családoknál ez az arány 6,1, az anyás családoknál alig 3,0 százalék. A népszámlálás adatai szerint tehát a nagyszülővel élő gyermekek családjaiban ritkábban fordul elő fogyatékos személy, mint a nagyszülő nélkül élőkében. Azok a gyermekek tehát és rajtuk keresztül az őket befogadó családok, akik vagy maguk fogyatékosok, vagy valamelyik szülőjük él fogyatékossággal, kevésbé számíthatnak közvetlen nagyszülői segítségre, mint azok, akiknek családjában nincs fogyatékos személy. 10
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Család és gyermek: egy kis módszertan A modern értelemben vett népszámlálások magyarországi történetének csaknem kezdeteitől lehetőség volt a családok, azon belül a családi kapcsolatok
RészletesebbenKOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.
SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.
RészletesebbenAZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarországon a háztartások és a családok összeírására már a II. világháborút megelőző népszámlálások is kísérletet tettek, feldolgozásukra azonban csak az 1930. évi népszámláláskor
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.
STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök
Központi Statisztikai Hivatal. EVI NEPSZÄMLÄLÄS 11. Fogyatekossäggal elök Budapest, 2014 TARTALOM Bevezetö 5 Täbläzatok 7 1. A fogyatekossäggal elök visszatekintö adatai 11 2. A fogyatekossäggal elök reszletes
Részletesebben5. Háztartások, családok életkörülményei
5. 5. Háztartások, családok életkörülményei Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 5. Háztartások, családok életkörülményei Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö
RészletesebbenSzemélyi-foglalkozási adatlap
Központi Statisztikai Hivatal Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszer I/a. minta Az adatszolgáltatás nem kötelező! Terület: Számlálókörzet száma: A lakás sorszáma: Személy sorszáma a lakásban: Folyamatos
RészletesebbenVukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők
Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (1999): Egyedülálló
RészletesebbenFábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet
Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai
RészletesebbenAz oldalbeállítások, oldalszámozás miatt a kérdőív nyomatatásához nem lehet egyszerre kijelölni valamennyi munkalapot. Azokat egyesével, külön kell
Az oldalbeállítások, oldalszámozás miatt a kérdőív nyomatatásához nem lehet egyszerre kijelölni valamennyi munkalapot. Azokat egyesével, külön kell nyomtatni! m lehet egyszerre kijelölni KÖZPONTI STATISZTIKAI
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ÉVI MIKROCENZUS 5. Háztartástípusok, családformák
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 5. Háztartástípusok, családformák BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 215 989 6 (nyomda) ISBN 963 215 990 X (internet) ISBN 963
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám
Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények
Részletesebbenszáma AZ ADATSZOLGÁLTATÁS NEM KÖTELEZŐ! AZ ADATGYŰJTÉS STATISZTIKAI CÉLRA TÖRTÉNIK!
A/ Címazonosító X X X X X X X X X X B/ Megye: C/ Terület: D/ A számlálókörzet száma: ADATLAP E/ A lakás sorszáma: 2009 január május F/ A háztartás sorszáma: G/ A hallgató kódja: A felkeresés...megye sor-
RészletesebbenKUTATÁS KÖZBEN. A hátrányos helyzetű tanulókat oktató tanárok
kutatás közben 125 KUTATÁS KÖZBEN A hátrányos helyzetű tanulókat oktató tanárok A Felsőoktatási Kutatóintézetben 2006-ban kérdőíves adatfelvételt folytattunk 1 a hátrányos helyzetű tanulókat oktató iskolák
RészletesebbenA mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre
Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi
RészletesebbenA család mint érték értékteremtő család. Heti Válasz Figyelő konferencia: Kötelező öngondoskodás II. Vukovich Gabriella demográfus november 24.
A család mint érték értékteremtő család Heti Válasz Figyelő konferencia: Kötelező öngondoskodás II. Vukovich Gabriella demográfus 2010. november 24. A család mint érték A magyar társadalom a családot és
RészletesebbenEzek a mai fiatalok?
Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu
Részletesebben10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
RészletesebbenCsaládi életciklus. a szülői házból. családmag
Életmód a családban Családi életciklus 1. Szülői családdal töltött évek 2. Házasság, gyermekek születéséig 3. A gyermekek nevelése, távozásukig a szülői házból 4. Korosodó házaspárból álló családmag 5.
RészletesebbenAZ ADATOK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE
AZ ADATOK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE A. évi mikrocenzus az. évi mikrocenzust is ideértve a rendszerváltozás óta a negyedik cenzus jellegű adatfelvétel, amikor sor kerülhetett a foglalkoztatottság mellett
RészletesebbenMikrocenzus Iskolázottsági adatok
Mikrocenzus 2016 4. Iskolázottsági adatok Mikrocenzus 2016 4. Iskolázottsági adatok Budapest, 2017 Központi Statisztikai Hivatal, 2017 ISBN 978-963-235-494-1ö ISBN 978-963-235-507-8 Felelős kiadó: Dr.
RészletesebbenÉletünk fordulópontjai
Ezt a címet viseli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézetének (NKI) 1-ben megkezdett kérdőíves vizsgálatsorozata. Az első adatfelvételkor a megkérdezett több mint 16 ezer
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye
Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi
RészletesebbenMikrocenzus 2016 Az elektronikus Személyi kérdőívre kerülő kérdések és válaszlehetőségek
Mikrocenzus 2016 Az elektronikus Személyi kérdőívre kerülő kérdések és válaszlehetőségek 1. Neme: férfi nő 2. Születési ideje: év hónap nap 3.1. Állampolgársága: magyar magyar és külföldi, mégpedig: magyar,
RészletesebbenMikrocenzus A háztartások és a családok adatai
Mikrocenzus 2016 6. A háztartások és a családok adatai Mikrocenzus 2016 6. A háztartások és a családok adatai Budapest, 2018 Központi Statisztikai Hivatal, 2018 ISBN 978-963-235-494-1Ö ISBN 978-963-235-532-0
RészletesebbenTELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS KÉRELEM - Beteggondozási támogatás megállapításához-
TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS KÉRELEM - Beteggondozási támogatás megállapításához- I. A gondozást végző személyre vonatkozó adatok Neve: Születési neve:. Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:. TAJ szám:..
RészletesebbenMikrocenzus A népesség és a lakások jellemzői
Mikrocenzus 2016 2. A népesség és a lakások jellemzői Mikrocenzus 2016 2. A népesség és a lakások jellemzői Budapest, 2017 Központi Statisztikai Hivatal, 2017 ISBN 978-963-235-494-1ö ISBN 978-963-235-499-6
RészletesebbenA foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai
2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A
RészletesebbenGyerekneveléssel és háztartással kapcsolatos munkamegosztás egy átlag magyar családban
Gyerekneveléssel és háztartással kapcsolatos munkamegosztás egy átlag magyar családban A gyerekek meglátása szerint még mindig anya végzi a legtöbb feladatot otthon, de az apák is egyre aktívabbak. Minden
RészletesebbenKÉRELEM helyi gázár- és távhőtámogatás megállapítására
KÉRELEM helyi gázár- és távhőtámogatás megállapítására Azonosítószám: Változat: Kérelmező neve: Születési neve: Születési helye, ideje: Anyja születési neve: Társadalombiztosítási azonosító jele (TAJ száma):
RészletesebbenNagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években
Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise
RészletesebbenTárgy: Tanévkezdési támogatás megállapításához kérelem
Népjóléti Iroda 1126 Budapest, Böszörményi út 23-25. 1535 Budapest, Pf. 925. Tárgy: Tanévkezdési támogatás megállapításához kérelem A) Személyi adatok 1. A kérelmező adatai Neve: Születési neve: Születési
RészletesebbenAZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Az időskorúak főbb demográfiai jellemzői Magyarország népesedési viszonyait az elmúlt negyedszázadban fogyás és öregedés jellemezte. A mikrocenzus időpontjában, 2005. április 1-jén
RészletesebbenÁltalános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként
HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,
RészletesebbenEGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
RészletesebbenSzabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ÉVI MIKROCENZUS 6. A munkát keresők, munkanélküliek adatai
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 6. A munkát keresők, munkanélküliek adatai BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 235 002 2 (nyomdai) ISBN 963 235 003 0 (internet)
RészletesebbenAZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090
RészletesebbenA változó család a népszámlálási adatok tükrében
A változó család a népszámlálási adatok tükrében Vörös Csabáné, a KSH főtanácsosa E-mail: Csabane.Voros@ksh.hu Kovács Marcell, a KSH osztályvezetője E-mail: Marcell.Kovacs@ksh.hu Az elmúlt évtizedekben
RészletesebbenA CSALÁDÖSSZETÉTEL VÁLTOZÁSA A KILENCVENES ÉVEK ELSŐ FELÉBEN 1 SZŰCS ZOLTÁN
A CSALÁDÖSSZETÉTEL VÁLTOZÁSA A KILENCVENES ÉVEK ELSŐ FELÉBEN 1 SZŰCS ZOLTÁN Egy viszonylag rövid időszak történéseinek a vizsgálatát nem lehet egy folyamatból kiragadva, csak az adott időintervallumra
RészletesebbenA család fogalma együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy rokoni, vérségi kapcsolat köt össze
CSALÁDTIPOLÓGIA A család fogalma együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy rokoni, vérségi kapcsolat köt össze elsődleges szocializáció színtere Élethely szerinti: Falun
RészletesebbenMunkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenA nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben
A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...
RészletesebbenHÁZTARTÁS- ÉS CSALÁDSZERKEZET
9. HÁZTARTÁS- ÉS CSALÁDSZERKEZET Murinkó Lívia Földházi Erzsébet FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A háztartások összetételét érintő legfontosabb változás az egyszemélyes háztartások számának és arányának jelentős növekedése.
RészletesebbenKUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Készítette: Millennium Intézet Alapítvány Vezető kutatók: Éliás Zsuzsanna Némethy Szabolcs Megrendelő: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015 T A R
RészletesebbenA Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása
Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
Részletesebben"CSALÁDI HÁTTÉR" felmérés. Balmazújvárosi Veres Péetr Gimnázium és Szakképző Iskola. 9. évfolyama. 2014/2015. tanév
"CSALÁDI HÁTTÉR" felmérés Balmazújvárosi Veres Péetr Gimnázium és Szakképző Iskola 9. évfolyama 214/215. tanév Kérdések - Válaszok - Alapadatok Ssz. Kérdés 9.a 9.b Gimnázium 9.c 9.d 9.e Szakiskola Iskolai
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép
A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk
RészletesebbenAprogram ugyan a hátrányos helyzetû diákoknak szólt, de a hátrányok közül elsõsorban
Iskolakultúra 2006/7 8 Fehérvári Anikó Liskó Ilona Felsõoktatási Kutatóintézet, Professzorok Háza Az Arany János Program tanulói Az Arany János Tehetséggondozó Programot (AJP) az Oktatási Minisztérium
RészletesebbenA FOGYATÉKOS EMBEREK HELYZETE* DR. TAUSZ KATALIN DR. LAKATOS MIKLÓS
A FOGYATÉKOS EMBEREK HELYZETE* DR. TAUSZ KATALIN DR. LAKATOS MIKLÓS A 2001. évi népszámlálás felvételi programjában fontos témaként szerepelt a fogyatékosság kérdése, mely az ún. érzékeny adatok közé tartozik.
RészletesebbenA kutatás folyamán vizsgált, egyes kiemelt jelentőségű változók részletes
A minta...3 1. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek megoszlása kor és nem szerint...3 2. sz. táblázat: Az elemzésbe bekerült személyek eloszlása lakhely (körzet) szerint...3 A kutatás folyamán
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenA párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója
Szerepváltozások A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Bukodi Erzsébet Az utóbbi néhány évtizedben a modern társadalmak legtöbbjében a házasság nélküli együttélés deviáns
RészletesebbenAZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye
Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a
RészletesebbenNők a foglalkoztatásban
projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve
RészletesebbenKÉRELEM. A súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedési kedvezményeihez /a kérelem benyújtásának határideje: április 30./
KÉRELEM A súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedési kedvezményeihez /a kérelem benyújtásának határideje: április 30./ Név:.. Leánykori neve: Anyja neve:.. Szül. hely, év, hó, nap:. Lakcím: TAJ szám:
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenGyőri Péter: Hajléktalanság. romák. gyermekszegénység. (Tévhiteket oszlató tények )
Győri Péter: Hajléktalanság romák gyermekszegénység (Tévhiteket oszlató tények ) Hajléktalanügyi országos konferencia Balatonföldvár, 2017. szeptember A Február Harmadika Munkacsoport (F3) 1999 óta minden
RészletesebbenA társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*
2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1
RészletesebbenAz óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/
Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-
Részletesebben3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( )
3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( ) Tárgyunk szempontjából kitüntetett jelentősége van a különféle iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének. Ezen belül külön
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 235 005 7 (nyomda) ISBN 963 235 006 5 (internet) ISBN 963 215
RészletesebbenAZONOSÍTÓ: 1 1. A CSALÁDI ÁLLAPOT KÖVETÉSE: 2001 év végén Ön házas volt, de külön élt
AZONOSÍTÓ: 1 1 2001 év végén Ön házas volt, de külön élt házastársától és élettársa volt Házas X 2001 év végén Ön 0 saját gyerekével élt egy háztartásban, 1 gyermekével nem élt együtt. Neme Születési dátuma
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 9. Iskolázottsági adatok BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN-10: 963-235-055-3 (nyomdai) ISBN-13: 978-963-235-055-4 (nyomdai) ISBN-10:
RészletesebbenAkikért a törvény szól
SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként
RészletesebbenFEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL
23 FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN A tanulmány egy 2008-as vizsgálat eredményei 1 alapján mutatja be a szakiskolai tanulók szociális összetételét, iskolai kudarcait és az azokra adott iskolai
Részletesebben10. 10. Vallás, felekezet
10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)
RészletesebbenFűtés módja:.. gázfűtés...távfűtés.villanyfűtés. vegyestüzelés (olaj, fa, szén,pb gáz)
KÉRELEM fűtéstámogatás megállapítására Személyi adatok: Kérelmező neve: Születési neve: Születési helye, ideje: Anyja születési neve: Társadalombiztosítási azonosító jele (TAJ száma): Lakóhely: Tartózkodási
RészletesebbenA NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON
Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Száma: 8 / 2007 Pécs, 2007. december Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,
RészletesebbenFoglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 1. A Nyugat-dunántúli
RészletesebbenAdatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november
Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...
RészletesebbenLakások, lakáskörülmények
Lakások, lakáskörülmények Gratzl Ferenc, a Központi Statisztikai Hivatal vezető-főtanácsosa E-mail: ferenc.gratzl@ksh.hu Szűcs Zoltán, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetője E-mail: zoltan.szucs@ksh.hu
RészletesebbenDIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA
DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.
RészletesebbenMikrocenzus 2016 Az elektronikus Személyi kérdőíven található kérdések és válaszlehetőségek
Mikrocenzus 2016 Az elektronikus Személyi kérdőíven található kérdések és válaszlehetőségek Az adatszolgáltatás a 2015. évi X. törvény alapján kötelező. Az adatok kizárólag statisztikai célra használhatók.
RészletesebbenA magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között
A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája 1992 és 2007 között Kopasz Marianna Szántó Zoltán Várhalmi Zoltán HÉV projekt záró műhelykonferencia Budapest, 2008. október 13. Tartalom A minta,
RészletesebbenA évi népszámlálás: a népesség és a lakásállomány jellemzôi Elôzetes adatok
Mûhely Dr. Lakatos Miklós, a Központi Statisztikai Hivatal szakmai főtanácsadója E-mail: Miklos.Lakatos@ksh.hu A. i népszámlálás: a népesség és a lakásállomány jellemzôi Elôzetes adatok A Központi Statisztikai
RészletesebbenFEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA
Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről
RészletesebbenA női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár
A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának iránya az elmúlt 50 évben A politikai, gazdasági és társadalmi változások következtében
RészletesebbenMunkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA SZOCIÁLIS ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK
SZOCIÁLIS ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK 1. Olvassa el figyelmesen a következő esetleírást, majd végezze el az a), b) és c) feladatokat! 1 pont Dóri szociális asszisztensnek tanul.
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ÉVI MIKROCENZUS 11. Az időskorúak helyzete
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 11. Az időskorúak helyzete BUDAPEST, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2007 ISBN 978 963 235 085 1 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Népességstatisztikai
RészletesebbenPedagógusok a munkaerőpiacon
1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös
RészletesebbenA MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián
A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236-736-X írta:
RészletesebbenSTATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy
STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok
RészletesebbenJÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS
JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenA felnőtté válás Magyarországon
A felnőtté válás Magyarországon Murinkó Lívia KSH NKI Helyzetkép 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 2014. január 20. Általános megállapítások a felnőtté válással kapcsolatban 1. Kitolódó életesemények,
RészletesebbenAZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A lakások és lakóik Az ország lakásállományának, azaz a lakott és nem lakott lakások összességének, ezen belül a lakott lakások fontosabb adatainak változása és a mikrocenzus által
RészletesebbenSTATISZTIKAI ADATOK. Szerkesztette Bálint Mónika. Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit
STATISZTIKAI ADATOK Szerkesztette Bálint Mónika Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkapiaci folyamatokat
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely
RészletesebbenKOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN
KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos
RészletesebbenA cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján
KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság
RészletesebbenK Ö ZPO N TI STA TISZTIK A I H IV A TA L N É PE SSÉ G T U D O M Á N Y I K U TA TÓ IN T É Z E T K U TA TÁ SI JELEN TÉSE I 56.
K Ö ZPO N TI STA TISZTIK A I H IV A TA L N É PE SSÉ G T U D O M Á N Y I K U TA TÓ IN T É Z E T K U TA TÁ SI JELEN TÉSE I 56. K Ö Z PO N T I STA TISZTIK A I H IV A TA L N É PESSÉ G TU D O M Á N Y I K U
RészletesebbenCSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS
4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által
Részletesebben