MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK

Átírás

1 MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK Jelen kiadvány információi többek között a évi általános mezőgazdasági összeírás (ÁMÖ) és a évi népszámlálás elemi szintű adatainak összekapcsolt adatállományából származnak. Az összekapcsolás módszertani leírása megtalálható Jónás István dr. Novák Zoltán A statisztikai adatbázisok összekapcsolásának tapasztalatai és lehetőségei című cikkében (Statisztikai Szemle 2005/5. sz old.). A ÉVI ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI ÖSSZEÍRÁSSAL (ÁMÖ-VEL) KAPCSOLATOS MÓDSZERTANI FOGALMAK GAZDASÁGMÉRET Gazdaságméretűnek minősül minden olyan, mezőgazdasági tevékenységet folytató, technikailag és gazdaságilag különálló termelőegység, amely(nek) március 31-én használt = termőterülete (szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, rét, legelő, erdő, nádas, halastó külön-külön vagy együtt) legalább 1500 m 2, vagy = gyümölcsös-, illetve szőlőterülete külön-külön vagy együtt legalább 500 m 2, vagy március 31-én az istállózott mezőgazdasági haszonállat-állománya legalább = egy nagyobb élő állat (szarvasmarha, sertés, ló, juh, kecske, bivaly), = 50 db baromfi (tyúkféle, liba, kacsa, pulyka, gyöngyös) külön-külön vagy együtt, = házinyúl, prémesállat, húsgalamb, vagy = 5 méhcsalád, vagy az összeírást megelőző 12 hónap folyamán = mezőgazdasági szolgáltatást végzett, vagy = intenzív kertészeti termelést (pl. üvegház, fólia alatti termelést) folytatott. TERMELÉSI TÍPUS: növénytermesztő, állattartó és vegyes gazdaság. Növénytermesztő gazdaság: földhasználatra alapozott tevékenységet folytat, csak a földterület alapján minősül gazdaságnak. A kiadványban a növénytermesztő gazdaságokkal együtt szerepelnek az intenzív kertészeti termelést folytató gazdaságok adatai. Állattartó gazdaság: csak az állatállomány nagysága alapján minősül gazdaságnak. Vegyes gazdaság: mind a földterület, mind az állatállomány nagysága alapján gazdaságnak minősül. A kiadványban a vegyes gazdaságokkal együtt szerepelnek a mezőgazdasági szolgáltatást végző gazdaságok adatai. EGYÉNI GAZDASÁG A mezőgazdasági tevékenységet folytató háztartás és az adószámmal rendelkező egyéni vállalkozás által működtetett gazdaság. EGYÉNI GAZDASÁGOK SZÁMA ÖSSZESEN Azok az egyéni gazdaságok, amelyek földterületük vagy állatállományuk vagy szolgáltatásuk vagy intenzív kertészeti termelésük alapján gazdaságméretűek, így összeírták azokat. Nem tartoznak ide a gazdaságméretet el nem érő háztartások. 241

2 TERMŐTERÜLETTEL RENDELKEZŐ GAZDASÁG A növénytermesztő, a vegyes és a mérethatár alatti termőterülettel rendelkező állattartó vagy egyéb gazdaság. ÁLLATÁLLOMÁNNYAL RENDELKEZŐ GAZDASÁG Az állattartó, a vegyes és a mérethatárnál kevesebb állattal rendelkező növénytermesztő vagy egyéb gazdaság. GAZDÁLKODÓ Az a tulajdonos vagy bérlő, aki a gazdaság működéséért a gazdasági és jogi felelősséget viseli. GAZDASÁGHATÁROS TERÜLET Az összeírás során a gazdaság által használt valamennyi terület, függetlenül attól, hogy az a gazdálkodó lakóhelyén, más településen, esetleg más megyében van. HASZNÁLT FÖLDTERÜLET A megfigyelési időszakban a mezőgazdasági tevékenységet végző gazdaság tényleges használatában lévő földterület (a földtulajdonjogi nyilvántartástól függetlenül), amely területen a földhasználó viselte a művelés kockázatát, övé volt a földhasznosításból elért haszon vagy veszteség. Egy adott gazdaság földhasználat szerint rendelkezhet saját tulajdonú, bérelt és egyéb jogcímen használt földterülettel. MŰVELÉSI ÁGAK A földterület alapvető használati formái, módjai. A termőterület magába foglalja a mezőgazdasági területbe tartozó (szántó, konyhakert, gyümölcsös, szőlő, gyep), továbbá az erdő, nádas és halastó művelési ágakat. ÁLLATÁLLOMÁNY március 31-én istállózott mezőgazdasági állatállomány. A ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁSSAL KAPCSOLATOS MÓDSZERTANI JELLEMZŐK, FOGALMAK I. A rétegsémák főbb jellemzői 1 a) Az egyén helyzetén alapuló rétegséma A rétegsémák célja az egyének/háztartások társadalmi struktúrában való helyének a meghatározása. A korábbi hazai és nemzetközi vizsgálatok is azt bizonyították, hogy ez leginkább a jelenlegi illetve az inaktívaknál a korábbi munkaerő-piaci/foglalkozási pozícióra alapozva történhet. Vagyis a kiadványban alkalmazott csoportosítás a munkaerőpiachoz fűződő kapcsolat és az ott elfoglalt státus alapján sorolja az egyéneket különböző kategóriákba. A társadalmi réteghelyzet mérésének ez a megközelítése azon a feltételezésen és korábbi vizsgálati tapasztalatokon nyugszik, hogy a munkapiaci/foglalkozási pozíció nagymértékben befolyásolja az egyének életesélyeit: lényeges mértékben összefügg az egészségi állapotukkal, a jövedelmi/anyagi viszonyaikkal, a szabadidő-eltöltési szokásaikkal, a gyermekek továbbtaníttatását célzó terveikkel stb. Ez viszont azt jelenti, hogy egyéb dimenziók mellett iskolai végzettség, életkori csoportok, férfi/női különbségek, etnikai hovatartozás, háztartásszerkezet a társadalmi egyenlőtlenségek megragadásának az egyik legfontosabb eszköze lehet a munkaerő-piaci/foglalkozási helyzeten alapuló réteg-hovatartozás. A munkaerőpiachoz fűződő viszonyuk alapján az egyének négy csoportba sorolódnak. Az egyik csoportot a foglalkoztatók alkotják, akik tőkével rendelkeznek és mások munkaerejét vásárolják meg. Természetesen a foglalkoztatók csoportja nem homogén, hiszen egy részük kisebb, más részük nagyobb mennyiségű tőke 1 A rétegsémák kialakítása a Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálási főosztályának és Társadalomstatisztikai főosztályának közös munkája alapján történt. Munkatársak: Kovács Marcell, Záhonyi Márta, Bukodi Erzsébet. 242

3 tulajdonosa; és egy részük több, más részük kevesebb alkalmazottal végzi munkáját. Ez alapján nagy- és közép, illetve kisfoglalkoztatókra bontható ez a csoport. Egy másik kategóriát alkotnak az önállók, önfoglalkoztatók, akik nem rendelkeznek olyan mennyiségű tőkével, hogy másokat foglalkoztassanak (vagy eleve nem is szeretnének alkalmazottakkal dolgozni). Ezzel a csoporttal kapcsolatosan meg kell jegyeznünk, hogy a korábbi felmérések szerint az ide tartozók egy része kényszerből, megfelelő alkalmazotti státus hiányában, illetve a tényleges főmunkahely előírásai miatt (csak ebben a konstrukcióban tud munkát vállalni) vállalkozó. A végzett munka különbözősége miatt az önállók, önfoglalkoztatók is több alkategóriára oszthatók: a magasan képzett szakértőkre, szabadfoglalkozású értelmiségiekre; az alsó szintű szakértőkre, képzett technikusi foglalkozásúakra; az egyéb nem mezőgazdasági önállókra; valamint a gazdákra, mezőgazdasági vállalkozókra. A legnépesebb csoportot értelemszerűen az alkalmazottak alkotják, akik a foglalkoztatás típusa szerint három nagy kategóriába sorolhatók. Az ún. szolgáltatói típus sajátosságai a következők: magas iskolázottság, az esetek egy részében többféle képesítés; jól felépített, kiszámítható karrierút; a javadalmazás nem kapcsolódik közvetlen módon az elvégzett munkákhoz vagy a felmutatott teljesítményhez (nincs órabér, napi bér, darabbér stb.); a munkavégzés önállósága meglehetősen nagy; a feladatok kijelölése és azok elvégzési módja, üteme sok esetben a munkavállalóra van bízva; nagymértékű lojalitás a munkaadó iránt (a cég, intézmény céljaival való azonosulás). Nyilvánvalóan ez a kategória sem homogén: az alcsoportok kialakításának a kritériuma egyrészt a pozíció által megkövetelt tudás, önállóság, másrészt a vezetői-irányítói funkció megléte vagy hiánya. Ezek figyelembe vételével a következő csoportok különíthetők el: felső és középvezetők; magasan képzett értelmiségiek, hivatalnokok, szakértők; alsó szintű vezetők; magasan képzett munkairányítók; alsó szintű értelmiségiek, hivatalnokok. A munkás, munkaszerződéses pozíciókat a szolgáltatói típussal szemben a következők jellemzik: az esetek többségében a javadalmazás az elvégzett feladatokhoz, a felmutatott teljesítményhez kapcsolódik (napibér, órabér stb.); a foglalkozási karrierút kiszámíthatatlanabb, kevésbé tervezhető; a munkahelyi mobilitás mértéke nagyobb; a munkáltatóval való lojalitás kisebb hangsúlyt kap; a munkavégzés önállósága kisebb, a feladatok kijelölését, azok elvégzésének módját és ütemét a munkavállaló kevéssé tudja befolyásolni. A pozíció által megkövetelt szakképesítés és az irányítói funkció megléte szerint a csoport alkategóriákra osztható, amelyek a következők: közvetlen termelési (munka) irányítók; ipari, technikai foglalkozásúak; betanított munkások; egyszerű, szakképzetlen munkát végzők. Az alkalmazottak harmadik köztes csoportját az irodai foglalkozásúak, a középszintű technikusi feladatokat ellátók és a szakképzett szolgáltatási, kereskedelmi munkát végzők alkotják. Ezek a foglalkozási pozíciók a nagy, bürokratikus intézményekben, a sok alkalmazottal dolgozó vállalatoknál, vállalkozásoknál fordulnak elő leginkább. 243

4 A negyedik nagy csoport a munkaerő-piacról kiszakadókat és a munkaerőpiachoz semmilyen szállal nem kapcsolódókat különíti el. Ide tartoznak a tartós munkanélküliek és a már nem tanuló, de hivatalosan elhelyezkedni nem tudó fiatalok éppúgy, mint azok, akiknek (még) soha nem volt kereső foglalkozásuk (rokkantak, betegek, háztartásbeliek stb.). A társadalmi rétegsémának vázlatát, valamint a különböző aggregáltsági szintű sémákat a következő táblázatok tartalmazzák. 244

5 Társadalmi csoport Foglalkoztatók Önállók, önfoglalkoztatók Alkalmazottak Kiszakadók és akik sohasem dolgoztak Nagy Kis Foglalkoztatás típusa: szolgáltatói Foglalkoztatás típusa: köztes Foglalkoztatás típusa: munkaszerződéses Inaktívak, akik sohasem dolgoztak A munkaerőpiacról kiszakadók Egyszerű Betanított Ipari, technikai Közvetlen irányítói Ipari, technikai Szolgáltatási Kereskedelmi Irodai Alsó szintű Felső szintű Mezőgazdasági Nem mezőgazdasági Mezőgazdasági Nem mezőgazdasági Nem tanuló fiatalok, akik még sohasem dolgoztak Tartós munkanélküliek Szakértő, magasan képzett technikus Irányító Vezető Értelmiségiek Vezetők Mezőgazdaságiak Nem mezőgazdaságiak Alsó szintű szakértők Magasan képzett szakértők , , , Megjegyzés: Az ábra utolsó sorában szereplő számok megegyeznek az M1 tábla első oszlopában szereplő kategóriák sorszámaival. 245

6 246 M1. tábla A különböző aggregáltsági szintű sémák RÉSZLETES VÁLTOZAT 15 KATEGÓRIÁS VÁLTOZAT 11 kategóriás változat 7 KATEGÓRIÁS VÁLTOZAT 1. Nem mezőgazdasági foglalkoztatók nagy- és középvállalkozók 1. Nagy- és középvállalkozók 2. Mezőgazdasági foglalkoztatók nagy- és középvállalkozók 3. Felső és középszintű vezetők 2. Felső és középszintű vezetők 4. Magasan képzett értelmiségiek, magas beosztású hivatalnokok, szakértők 3. Magasan képzett értelmiségiek, magas beosztású 5. Szabadfoglalkozású magasan képzett értelmiségiek, szakértők hivatalnokok, szakértők 6. Alsó szintű vezetők 4. Alsó szintű vezetők (6.), magasan képzett 7. Alsó szintű értelmiségiek, beosztott hivatalnokok munkairányítók (11.) 8. Szabadfoglalkozású alsó szintű értelmiségiek 5. Alsó szintű értelmiségiek, beosztott hivatalnokok (7., 9. Magasan képzett technikusi foglalkozásúak 8.), magasan képzett technikusi foglalkozásúak (9., 10. Magasan képzett technikusi foglalkozású önállók 10.) 11. Magasan képzett munkairányítók 12. Egyéb technikusi jellegű foglalkozásúak 6. Egyéb technikusi, irodai, szakképzett kereskedelmi, 13. Irodai foglalkozásúak szolgáltatási foglalkozásúak 14. Szakképzett kereskedelmi foglalkozásúak 15. Szakképzett szolgáltatási foglalkozásúak 16. Nem mezőgazdasági kisfoglalkoztatók 7. Nem mezőgazdasági kisfoglalkoztatók 17. Nem mezőgazdasági egyéni vállalkozók, önfoglalkoztatók 8. Nem mezőgazdasági egyéni vállalkozók 18. Mezőgazdasági kisfoglalkoztatók 9. Mezőgazdasági kisfoglalkoztatók 19. Mezőgazdasági egyéni vállalkozók 10. Mezőgazdasági egyéni vállalkozók 20. Közvetlen termelésirányítók 11. Közvetlen termelésirányítók és szakképzett ipari 21. Könnyűipari szakképzett foglalkozásúak foglalkozásúak 22. Egyéb szakképzett ipari foglalkozásúak 23. Betanított ipari foglalkozásúak 24. Betanított gépkezelők, összeszerelők 25. Betanított irodai foglalkozásúak 26. Betanított kereskedelmi, szolgáltatási foglalkozásúak 27. Betanított mezőgazdasági foglalkozásúak 28. Egyszerű ipari foglalkozásúak 29. Egyszerű irodai, kereskedelmi, szolgáltatási foglalkozásúak 30. Egyszerű mezőgazdasági foglalkozásúak 31. Tartósan munka nélkül lévők 32. Nem tanuló fiatalok, akik még sohasem dolgoztak 33. Tanulók 34. Nyugdíjasok, akik sohasem dolgoztak 35. Rokkantak, tartós betegek, akik sohasem dolgoztak 36. Egyéb inaktívak, eltartottak, akik sohasem dolgoztak 1. Felső és középszintű vezetők, nagy- és középvállalkozók 2. Magasan képzett értelmiségiek, magas beosztású hivatalnokok, szakértők 3. Alsó szintű vezetők, alsó szintű értelmiségiek, beosztott hivatalnokok, magasan képzett technikusi, irányítói foglalkozásúak 4. Egyéb technikusi, irodai, szakképzett kereskedelmi, szolgáltatási foglalkozásúak 5. Nem mezőgazdasági kisfoglalkoztatók, önálló vállalkozók 6. Nem mezőgazdasági kisfoglalkoztatók, önálló vállalkozók 7. Közvetlen termelésirányítók, szakképzett ipari foglalkozásúak 12. Betanított munkát végzők 8. Betanított munkát végzők 13. Egyszerű szakképzetlen munkát végzők 9. Egyszerű szakképzetlen munkát végzők 14. A munkaerőpiacról kiszakadók 10. A munkaerőpiacról kiszakadók 15. Inaktívak, akik sohasem dolgoztak 11. Inaktívak, akik sohasem dolgoztak 1. Felső és középszintű vezetők, nagy- és közép-vállalkozók, magasan képzett értelmiségiek, magas beosztású hivatalnokok, szakértők 2. Alsó szintű vezetők, alsó szintű értelmiségiek, beosztott hivatalnokok, magasan képzett technikusi, irányítói foglalkozásúak 3. Egyéb technikusi, irodai, szakképzett kereskedelmi, szolgáltatási foglalkozásúak 4. Kisfoglalkoztatók, önálló vállalkozók 5. Közvetlen termelés-irányítók, szakképzett ipari foglalkozásúak 6. Betanított és egyszerű, szakképzetlen munkát végzők 7. Munkaerőpiacról kiszakadók, inaktívak, akik sohasem dolgoztak

7 b) A háztartásfő réteghelyzetén alapuló rétegséma A háztartásfő kiválasztása a következők szerint történik: Ha egycsaládos háztartásról van szó, akkor a háztartásfő megegyezik a családfővel. A családfő tekintet nélkül a gazdasági aktivitására házaspárok esetén mindig a férj, élettársi kapcsolatban együtt élőknél a férfi élettárs, egy szülő gyermekkel típusú családoknál a szülő (az apa vagy az anya). Többcsaládos háztartás esetén a következő elvet alkalmazzuk a háztartásfő kiválasztásakor: A különböző gazdasági aktivitású családfők közül a foglalkoztatott kereső. Ha ilyen nincs, az inaktív kereső családfő a háztartásfő. Ha nincs foglalkoztatott, de van munkanélküli családfő, akkor őt tekintjük háztartásfőnek. Azonos gazdasági aktivitású családfők közül a férfi a háztartásfő; több férfi családfő esetén vagy ha a háztartásban csak nő családfők vannak, az idősebb a háztartásfő (azonos életkor esetén bármelyik). Nem családháztartások esetén a háztartásfő kijelölése a többcsaládos háztartásoknál alkalmazott elveknek megfelelően történik. Háztartásfőnek tekintendő az egyedülálló személy is. c) A rétegsémák utólagos korrekciója Jelen kiadvány évi népszámlálással kapcsolatos módszertani anyaga a 16. A társadalom rétegződése és a 25. Háztartások rétegződése c. kiadványokból származik, azzal az eltéréssel, hogy a szakértői vélemények alapján a 16. kötetben közölt rétegződési sémán kisebb korrekciót hajtottunk végre. A 16. kötetben közölt adatoktól való eltérést a következő táblázat szemlélteti. (A táblázat csak a teljes népesség adatait tartalmazza összevont rétegséma szerint.) A jelen függelékben pedig közöljük a társadalmi rétegek előállításának módját (vastag betűvel jelölve a korrekciókat). A 16. kötetben megjelent és a javított rétegséma szerinti adatok Társadalmi réteg A 16. kötetben megjelent adatok Javított rétegséma szerinti adatok A 16. kötetben megjelent adatok Javított rétegséma szerinti adatok szám százalék Felső és középszintű vezetők, nagy- és középvállalkozók ,2 2,2 Magasan képzett értelmiségiek, magas beosztású hivatalnokok, szakértők ,6 3,6 Alsó vezetők, alsó szintű értelmiségiek, beosztott hivatalnokok, magasan képzett technikusi, irányítói foglalkozásúak ,8 11,9 Egyéb technikusi, irodai, szakképzett kereskedelmi, szolgáltatási foglalkozásúak ,3 18,6 Nem mezőgazdasági kisfoglalkoztatók, önálló vállalkozók ,1 7,7 Mezőgazdasági kisfoglalkoztatók, önálló vállalkozók ,1 1,2 Közvetlen termelésirányítók és szakképzett ipari foglalkozásúak ,8 12,0 Betanított munkát végzők ,9 23,0 Egyszerű szakképzetlen munkát végzők ,8 10,2 A munkaerőpiacról kiszakadók ,0 5,0 Inaktívak, akik soha nem dolgoztak ,6 4,6 Összesen ,0 100,0 247