37. Mikola Sándor fizikaverseny 2018 Döntő Gyöngyös, 9. évfolyam Gimnázium c Megoldások

Hasonló dokumentumok
37. Mikola Sándor fizikaverseny 2018 Döntő Gyöngyös, 9. évfolyam Gimnázium. Megoldások

A 32. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntı - Gimnázium 10. osztály Pécs pont

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész

ω = r Egyenletesen gyorsuló körmozgásnál: ϕ = t, és most ω = ω, innen t= = 12,6 s. Másrészről β = = = 5,14 s 2. 4*5 pont

2006/2007. tanév. Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló november 10. MEGOLDÁSOK

Az egyenletes körmozgás

Hőtágulás (Vázlat) 1. Szilárd halmazállapotú anyagok hőtágulása a) Lineáris hőtágulás b) Térfogati hőtágulás c) Felületi hőtágulás

13. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Németh Imre óraadó tanár, Bojtár Gergely egyetemi ts., Szüle Veronika, egy. ts.

Hőtan részletes megoldások

7. osztály, minimum követelmények fizikából

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, II. forduló, Megoldások. F f + K m 1 g + K F f = 0 és m 2 g K F f = 0. kg m

A 2006/2007. tanévi Országos középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatai és azok megoldásai f i z i k á b ó l. I.

REZGÉSTAN GYAKORLAT Kidolgozta: Dr. Nagy Zoltán egyetemi adjunktus. 17. feladat: Kéttámaszú tartó (rúd) hajlító rezgései (kontinuum modell)

32. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny I. forduló feladatainak megoldása

Í Í Í ű Í ö Ú Ú ö ö É ö ö Í É ö ö ő Á Ö ő ő Ü Í Í É Í Í É Í ö ú ö ú ö Í Á Á Ö Í

MUNKAANYAG. Benke László. Hidraulikai számítások. A követelménymodul megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok

A pontszerű test mozgásának kinematikai leírása

ű ü Á

á é é é é é é é é á é é é é á ú ó é ő á ő á é ű é á ó é é ő é ú ő á é é őá é é é é é é é á ő ö ő ö é á é ő é éé é é é á ő á é ő é á ó á ú á á é á é őí

é ő é ó á é ő ó í á á é ö é á é í é á á é é ű á é ö ö ö ó é ü ö ö ő é ó é ő á í á é í é é á á é í ű ö é Í é ü ö é ó é ü á ű é á ö á Í é ő é á á ó ő é

Tartalom Fogalmak Törvények Képletek Lexikon

A feladatok közül egyelıre csak a 16. feladatig kell tudni, illetve a ig. De nyugi, a dolgozat után azokat is megtanuljuk megoldani.

A 36. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntő - Gimnázium 10. osztály Pécs 2017

2010 február 8-19 Feladatok az 1-2 hét anyagából

Harmonikus rezgőmozgás

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, I. forduló, 2003/2004. Megoldások 1/9., t L = 9,86 s. = 104,46 m.

XXXI. Mikola Sándor fizikaverseny 2012 Döntı Gyöngyös 9. évfolyam Feladatmegoldások Gimnázium

Mechanika részletes megoldások


Magdi meg tudja vásárolni a jegyet, mert t Kati - t Magdi = 3 perc > 2 perc. 1 6

12. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Németh Imre óraadó tanár, Bojtár Gergely egyetemi ts., Szüle Veronika, egy. ts.

É É É é é é é é í ű ó é É ö á ó é ő ő í ó á ö ő é ö ö é ó í í ú í é é í íú ó í ó é ő é ö é í é é ó é á á é á á ó ő ű é é ő ő ő í ó é é é í é é ó á Ű é

ö é ü ö é é ü é í ü é é ü é é é é é é ö é é é í é ö é ö ö ö é ü ü é é é é é é ü é í í é é ü ö é é é é é ü é é é ú ú ö é Ó é ü é ü ü é é ö é Ö é ö é é

ő ó ű í ú é é é ö é é ő ü ű Ö ő é ő ű é é ő ó ü é é Ő í í ó ö ó é ö é ő ű ö é é é ö é í é é é ő é é é ő é é ű ö é é Ó Ó é é é ó í ü ú í é é é é é í ö

Az I. forduló megoldásai

Egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás, szabadesés

ő é ü Ó Ó ö é Ó Ó ú Ó ö é é í é ü í é ü í ö éí íé é é é é í ő í é é é é ő ö ö é é ü ú ö é í é ü ú ő é í é é é é é é ő é é é é é é é ő é é é é Ó Ó é ü

M13/III. A 2005/2006. tanévi. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny. első (iskolai) fordulójának. javítási-értékelési útmutatója

FELADATOK FIZIKA tantárgyból a Kertészmérnök BSc szak levelező tagozatos hallgatói számára 2015/16. I. félév 1. Két város közötti autóbuszjáraton a

Dinamika. F = 8 N m 1 = 2 kg m 2 = 3 kg

Merev test kinetika, síkmozgás Hajtott kerék mozgása

ö é é é ö é é í ó á á í é üé é á á á é é á á á é é ő é é í é ő ü á é é é é ó á é ó á ú é á é ü á é é á ó á ü á á á ö é ü á á í é á é ó é ó á é ó é ó ó


é á áí ő ö é á á á á á á á á é ő ú í á á á é á á ö é é ö é őí á é é í é é ó ö é é ü é é é ő á ű ö é é é é é ű é ö é é á ú á é é í ő ö ö é á ó é é í ő

ö ö ö ö ö ű É ö ö Ú ö ö ö É É É ű ö É ö É Ú Ú É ű ö ö ű Ú É Ü ö Ü ö ű ű ö ö ö ö ö ö ö ö É Ö ű Ú ö ÉÉ ö Ü É ö ű Ú ű ö Üö

Szűrési gyakorlat keretes szűrőpréssel.

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK

Ó ű ű Á ú ű ű ú ú ú ű ű É ú É Á Á ú ű Ü Á Ü Á ű Ö Ú É Ó É Á Á Á Ű Á úá Á Ö É Ö É Ü

A hajtás s mechanikája

2007/2008. tanév. Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló november 9. MEGOLDÁSOK

27. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny I. forduló feladatainak megoldása

ö É Á ó ó á é á ó ö á É É ö ó

í í ó ö ö í é ű é é é é é é ó é ó ó ü ö í ő í ü ö í é ö ö é í é é ü ö í ü é í é í ó ö ö ö Ó í ó ó ö í ő óá Ü ü ö í ü ü é ő ű é é é é é ü í é é í é é ö

é é ö í Ü ö é ő é é Í Í é é é ű é ő é é ő í ő Ű é é é é ö í é ö ö é ö é é é é ő é ű ő é é Úé é ö ö é Ü ö é ő é éü Ú í í ő ö é é é é é í é é ő é é őé é

öáá á á í ó á á á á é á á ó á íí ó á é ó ó á é á ó é é ó ó É Í Í á é á á á á é é í á í ó á ó é á é éé á ó á á í á Ú éá á á é ó ö ü é Í á é é ó ó é ö é

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny


(1) a rézlapon: α. (2) a követelmény, hogy t 2 hőmérsékleten a jelek távolsága l 0 legyen: α

Ezért A ortogonális transzformációval diagonalizálható, vagyis létezik olyan S ortogonális transzformáció,


ő ö ó ü ü ó ö é é ó é ü é é ő ö ö Ö ó é é ó ö ó ő ö é ő ö é ő ö é ő ö é ő ó ó ó í é é ü ő í ö ö ö í é ő ü é ö é ő ő é é ó é ó ü ó é ő é é íé í ő é é é

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK LENGÉSTANBÓL: A rugóállandó a rugómerevség reciproka. (Egyik végén befogott tartóra: , a rugómerevség mértékegysége:

ó ó é é é ó ü é é Í ő ő ó ó é ö é ó é ő ü é é ó í é é é ű ő ő ő é é ő í é í é é é ú é é é ó í é ö é ő ö é é é ö ü í é é ő é é ü é é í Ú ő ó ö é ő ö ö

Mérnöki alapok 9. előadás

é é é í ű é é ú ü é é ú é é ü é ő é ú é é ő ő é é é é ő é í ő í ő í ü é é é é ú í í é ő é é é ü é é é é é ú é é ü é é é ü í í í é é é é é é é é ő é é

í í ü ó ó ő ó ö ő ú ü ú ú ó ö ö ó ö ő ó ü ó í ö ő ú ó í í ü ü ú ü ő í ü ő ú ő ü ű ó í ö ö í ó ő ú ü ó É ó í ü ó ó í ü ó í ó ü ó ú ö ü ö ú ó ö öí ő ü í

Mechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat)

Í é é ö é é é ő ü ö é é é é ü ö ö é é é ő é é ü ü ö Í ú ü ö é ü Á éí É ü é ú é é é ű é é é Í é ő ú é é é úö é é ö é ú é ö ö Í é é ö é é éé ü é Í é é é

ó í ó é é ó ö é ö ű ó é é é á é é é ú ő é á é ó ö á é é é é á á ö ú ő é é í é á ő é ú Ö í ö á á ú é é á á ö ú ő é á á á é é ó ö ú ő é ö ű ő é ő ó ű ő

é ó é é é ő é é é é é ö í ó ó é í é é é é é é ö é í é é é í é ú é é é é é é ö é í í ó őí ü ü é é ó é ó é ü é é ó ő é é í é í ó í é ő ő ő ü ő é ó é í é

XXXIV. Mikola Sándor fizikaverseny Döntı Gyöngyös, 9. évfolyam Megoldások. Szakközépiskola

é í í é ő ü ő é é é é ó ü é ó í é é í íí ó ű ő ó ő ó ő é ó í í é í Í ő í é ő é ó ó é í ó é í é ü é Í é é ó í í é é í é í ó ő é íí é é í é í í é ő ó é

ö é ö ó é é é ó é é é ő ó ü é ű é í ü é é ó é é é ö é é ó é é ü é ó é é é é ú ó é ő ő é é é ü é é é É ó í ú ü é é ő Ő é í é é é é é ő é ő ű é ó ö ö é

MUNKA, ENERGIA. Fizikai értelemben munkavégzésről akkor beszélünk, ha egy test erő hatására elmozdul.

Á Á Ó É Á Ó É É Á Á ó ó é á ú í á á é á Á ó ű á ó í ó á á á ú ö űú é é ö ö ű ö ő á é ö ö é é ú ő á ú ő á ü á á ú ü á é ö ú ú á á á ú í á é ő é ó é é é

ö É Á É É Ú Ö É Á

Á ő ő ö é é ő ü ő ő é Ö é ő ü ő ő ő é ö é Á é é é é ó ó ó é ö é é őí ü ű ö é ö ő ő é ö é ö é ó Ő Ő ö é Ö ö ö é é é ű ö ő ó ö ö Ö ó ő ő é ü ö é é ü ű ö

ü ü ű ű ü ü ü Á ű ü ü ü ű Ü

Ó É É Ó Á Á É É Á É ő é á é é ö é ú á ú áí í á Í á Íó ü Í í é ú í á é é ú á á á é é á ő é é ű á á í é é ü é é é ó í á á ó é é ő é ú á é ö é ó á á á í

É ű ű ú ú ú Ü ú Ö ű ü ü ü

Í Á ő é é é é é ő é ő é ő é Í Á Ú Á Á é ő é ő é é é é é ű é é é é é é é é Á é é é é é ú ú é é é é é é é ú é é é é é é é é é é é ő é é é é é é é é ű é

MEGOLDÁSOK ÉS PONTOZÁSI ÚTMUTATÓ

Tengely kritikus fordulatszáma

ö á á á í á áá í ü í á á öá ü á í á á á ö ü áí á ó í á í ő í ü á ö ú á á á ö ó ó á í á á í á ü á ö ó ö ő í á ü í á ü á ó í ó á ü í ű á á á á á á áá á

ő ő í ö í í Ó íú ő í ő í ö ö ő ö ő í ő ő ö í ö ő ö ú í ű ú ö ö ö ö í í ö ü ő ú Á öí ű ú ű ú ú ö ö ö ő ü ö ő ő ü ő ő ő ű ö ű ú ú ö

á ü ö ö ö ő í á ő ú á á ó í á ö öá á á ö á á á ő ö í ú ű ű ö ú í í ű ő á ő ü ó á ó ő í ííá ö á ó á ő ű ö ű á á á á ü í ő á í á á ü í á á í á á á ó ű ö

Egyenletes mozgás. Alapfeladatok: Nehezebb feladatok:

ö ű é é é é é é ü é é é é ű é é ü é é é é é ó ó é Í é í é é é é ó ö é ö ö ö ó é é í é é é é Ő é é é ü ü é é é ö ö ö é ü é é í é ó ü é é ü é ó é ó ó é

ö ő í ő ü ö ö í ö ö ö ű ő ö í ü í ö ű í ő ö ö ú ö í ö ö í ö ú ö ő í ö ő Á ű ö

í ü ü ú í ü ú ú É Á í ű Á ú í ü í Ő Ű í Ó ű í ü í ű Ú ú É í ü í í

Hatvani István Fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória. 7. neutrínó. 8. álom

É í

ö ü ü ö ö í Ö Í ü ö ü ö ü Á Á í ö Í í Í ö í Í ö Í ü üí ü ö Í ű ö í í

ő ő ű í ó ú í ű í ó ő ő ő ő í í Á í ü ó É í í ő ő í ó ő ő ő ő ő ú ú ú í ő Á Ö ő ő ó


ó í ú ő ó ó ü ő í ú ó ü Ö Í ö ő ü ö ö ó ő ü Ü ö Ö ö ü ó ü ú ö Ö í í ő ö ü ú ü ü ó í ő ő ü í ü É ő ő Í ö ö ó ő ó ó ő ü ö ü ő ó ő ő ö Ö ő ü ő ő ő ü ö ö

ü ő ű í Ó Á Á

Tudtad? Ezt a kérdést azért tesszük fel, mert lehet, hogy erre még nem gondoltál.

é ö é é ö ő ü é é é ő ü ű ú é ö é ó é ö é é é ó í é ö í é ü é ó í ú í í ö é Ö é ü ö é é é ü ó ó é ü é é é ó é é ü é ó ó é ü é ü ü é í ö ö ó í ú í ó ú


Átírás:

37 Mikoa Sándor fizikaereny 08 Dönő Gyöngyö, 9 éfoya Gináziu c Megodáok Egy = 50 o -o középponi zögű, R = 0,8 ugarú, körí kerezezeű hengere áyú úgy an eheyeze a ízzine aajon, hogy feő égének érinőíkja függőege egyen Ennek a áyúnak egfeő ponjábó kezdőebeég nékü eengedünk egy kiéreű, = 0, kg öegű ee a) Mekkora erőe ha a áyú a ki ere, aikor éppen a páya egaó, A ponján haad á? b) Mekkora a ki ere haó eredő erő ugráa (hireen egáozáa) a B ponon aó áhaadá pianaában? c) Maxiáian iyen agara eekedik a ki e kényzerpáyájának egéyebb ponjának zinjéő ére a B ponon aó áhaadá uán? (Minden úródá é közegeenáá ehanyagohaó Száojunk g = 0 / -e!) Megodá a) Tekinük az ábrá! (dr Wiedeann Lázó, Budape) A ki ere ha a nehézégi erő, aain a keree kényzererő Ezek ekori özege okozza a cenripeái gyoruá Ezek egy egyenebe eő, eenée irányú erők, így a ozgáegyene F a cp egyzerűen feírhaó: K g, R ahonnan K g () R A e A ponbei ebeégének négyzee az energiaéebő adódik: gr gr, ()

ugyani a e üyedée éppen ugárnyi nagyágú ()- ()-be íra kapjuk a keree kényzererő nagyágá: gr K g 3g 30, kg 0 6 N R b) Meg ke haároznunk a B ponban haó eredő erő, aey annak ehagyáa pianaában a nehézégi erőre áozik A keree egáozá jeöjük -a! Az ábrábó ázik, hogy a hireen egáozá ( ugrá ) az eredő erő é a nehézégi erő küönbége, agyi a B-ponbei kényzererő eeneje Ennek a nagyágára agyunk kíánciak Kereük ehá az oani kényzererő nagyágá! A ozgáegyene zerin: B B KB g co KB g co (3) R R Az i zerepő zög az ábra aapján = 50 o 90 o = 60 o A B-ponbei ebeég négyzeé az energiaéebő kaphajuk: R g B B gr (4) (4)-e (3)-ba íra kapjuk: gr K g co g co 0, kg 0 co 60 3 N R c) A ki e a B ponban hagyja e a kényzerfeüee Innen ferde hajíái páyán foyaja újá A páya egaó ponjának zinjéő aó axiái eekedé H agaága a B pon agaágának é a ferde hajíá axiái agaágának özege A B pon éppen R/ agaan heyezkedik e, ugyani az ábrán áhaó BOA hározög egyenő odaú Ez köekezik abbó, hogy a jeze zög pózöge A hajíá eekedéi agaágá a B ponó záíjuk Ehhez zükégünk an a B ponbei piananyi ebeég függőege koponenének nagyágára, ui az eekedé agaága

y y ax g A e B ebeége az energiaéebő kaphaó: R gh B B gh g gr Ennek függőege koponene: co gr co By B Ezze a ferde hajíá agaágára kapjuk: gr co R y ax g Figyeebe ée, hogy a zög 30 o, a keree zinküönbég: co R R R R 0,8 H y co co co 30 0,7 ax Egy 40 c hozú ékony fonára fefüggezünk egy öegű keény goyó é a fonaa fezeen ara a függőegehez képe 60 0 -o zögben kiéríjük A kiéríe goyó eredei heyére, a ízzine aajra eheyezünk egy M öegű áik goyó é a rendzer agára hagyjuk A ké e ökéeeen rugaa üközé uán egyenő nagyágú, eenée irányú ebeégge indu a) Mekkora a M/ arány? b) Mekkorák az üközé uáni ebeégek? c) Üközé uán iyen agara eekedik az öegű e? d) Mekkora közeen az üközé eői é uáni pianaban a fonáerők aránya? (Száojunk g = 0 / -e!) M Megodá a) Az öegű e heyzei energiája E g co, ai eérkezékor ozgái energiáá aaku, ehá co, g ahonnan a ebeég eérkezékor: g co 0 0,4 co60 h (Dudic Pá, Debrecen) 3

Ekkora ebeégge üközik az M öegű goyóa A ökéeeen rugaa üközé uán indké e azono nagyágú ebeégge indu az ábra zerin jobbra, i bara A rugaa üközére onakozó ipuzu (endüe) é energia egaradáának éee zerin: M M, (I) M é M M (II) (I) -bő a ebeége (II)-be íra kapjuk: M M Egyzerűíe: M M Rendeze: M M M M 3 M, azaz M 3 b) Az üközé uáni ebeége ennek (I)-be aó beheyeeíéée kapjuk: M 3 c) Ezze a ebeégge indua a e h 0,05 g 0 agara eekedik d) Az üközé eő a cenripeái (eredő) erő a nehézégi erő é a keree fonáerő ekori özege: K g K g haonóképpen üközé uán: A keő aránya:, K K K g 4 g 0 0,4 0,6 0,5 g 0,4 4

3 Moorkerékpáro R = 0 ugarú körpáyán nyugai áapobó indua indégig egyeneeen nöekő ebeégge haad Az eő = 4 aa = 8 ua e eg Induáó záía ennyi idő aa é ekkora ú egéee uán kézerezi eg gyoruáá? (Hoic Lázó, Budape) Megodá A feadazöeg zerin a oorkerékpáro kerüei (érinőege) gyoruáa 8 a áandó 4 A keree időpianaban a gyoruá a = a 0 = a = / A norágyoruá (cenripeái gyoruá): a R a n R Az ábrán uao geoeriai izonyokbó: 3 3 an a a Beíra a norá-gyoruá kifejezéé: Innen a keree idő: a a 3, R Ezaa ege úja R 3 0 3 5,89 a a 5,89 7,35 4 Egy V = kéezer iere, =,5 éer aga, függőege engeyű, nyio eejű, körhenger aakú aráy zínüig an ízze Éppen ekezd eni az eő, aikor kiyukad a aráy odaa A kerek yuk áérője d =,6 Óránkén 5 eő eik a) Az ajáó ére iyen agaan yukad ki a aráy, ha benne a ízzin ne áozik, aíg az eő eik? b) Ho ér föde a yukon kiöő íz? (A aaj ízzine) c) Hogyan keene egáozani a feadaban az óránkéni eőennyiége, hogy a yukon kiáraó íz a aráyó a eheő egáoabb érjen föde? d) Mekkora ez a áoág? (A yukon kiáraó íz páyájá az eő ne zaarja eg Az eőceppek ki ebeégge érkeznek g = 9,8 / ) (dr Ki Mikó, Gyöngyö) 5

Megodá: A aráy erüee a érfogaábó é agaágbó 3 V V A A 0,8,5 6 A e 5 6,94 0 h -6 ebeégű eő 6,94 0 ízzin-eekedéi ebeége jeenene a aráy eejéné Az ábra jeöéei haznáa: a) A Bernoui-örény, agy az energia-egaradá aapján a kiáraó íz ebeége: Az eő áa hozo ízennyiég: gy V A e Ez a íz áozik a yukon (foyonoági egyene), ezér: A kiöőnyíá kerezezee A A e,6 0 A r,0 0 4 4 erüeű Ezze a kiöéi ebeég: 6 0,8 6,94 0 A e,76 6 A,00 A ebeégre kapo képebő: 3 d 6,76 y 0,39, g 9,8 ezér a yuk h y,5 0,39, agaágban keekeze b) A kiáraó íz ebbő a agaágbó h idő aa ér föde Ez aa ízzineen g kerü arrébb h x gy yh 0,39,,84 -re g c) Az x yh a záani-érani közép egyenőenég aapján akkor a egnagyobb, ha yh,5, azaz 6

,5 yh y h,5 Ehhez gy 9,8,5 4,95 kiöéi ebeég arozik Vizazáoa a foyonoági egyenebő: 6 A,00-5 e 4,95,44 0 = 44,8 A 0,8 h Vagyi ha egaább 44,8 eő eik óránkén, akkoró ju e a íz a egezebbre Enné ezebb ne juha A feeege íz kifoyik a aráy pereéné d) A áoág ebben az eeben: h x gy yh, 5, 5,5 g 7

37 Mikoa Sándor fizikaereny 08 Dönő Gyöngyö, 9 éfoya Szakgináziu Megodáok Egy =, - zöggyoruáa áó heyzebő induó, r = ugarú, ízzine íkú forgó árca zéére egy ki ee heyezünk a) Miyen irányban repü e a ki e, é b) iyen irányú a ere haó erők eredője a egcúzá pianaában az induái irányához képe, ha a e é a árca közöi apadái együhaó = 0,457? (Cányi Sándor, Szeged) Megodá: a) A e érinőege (angenciái) gyoruáa: Piananyi ebeége: Cenripeái gyoruáa: Az eredő gyoruáa: a r a a cp r r cp a a a a r A e akkor cúzik eg, ha a ráhaó erők eredője eghaadja a apadái erő axiuá F a F 0 ny, azaz áaakía: ahonnan az ee idő: Az ehhez arozó zögeforduá: a r 0 r a r g 4 4 0, g, 0,457 0, 4 0g a 4 4 4 r,,75,,75,838 rad 05,3 8

A (ne érearányo) ábra aapján Innen F F cp g r r,,75 3,675 r r r A bezár zög kb 75 fok arcg3,675 80,97 748 b) A e érinő irányban áozik, azaz 05,3 foko zöge bezára az induái irányához képe, a ere haó erők eredője 05,3 fok + 74,8 fok = 80, fokka fordu e D D Az ábrán áhaó öegű rúd az azono hozúágú é D direkció erejű rugóka x = 5 c-re nyújoa eg a rendzer nyugai áapoában A rúdra bizonyo agaágbó ráejeünk egy zinén öegű ee Az üközé cenrái o, é a ki e ráapad a rúdra Ez köeően a rugók egnagyobb egnyúáa négyzereére nő a) Miyen agaró ejeük a ki ee? b) A e é a rúd ozgáa orán ekkora o a egnagyobb ebeég? (Suhajda Jáno, Kikőrö) Megodá a) A kezdei egyenúyi áapoban a rúd úya é a rugóerő nagyága azono o: g Dx () A echanikai energia-egaradá örénye zerin: gh, ahonnan gh () D D A rugaaan üközére a endüe-egaradá örényé h írjuk fe: u x Innen 3x u 0,5 gh (3) Az együozgó eek eeén a egnagyobb egnyúáná a unkaée zerin W E kin, agyi a nehézégi erő é a rugóerők özunkája a ozgái energia egáozááa egyenő: g 3x D 4x Dx 0 u 9

6g x D6 x Dx 0 u (3)-bó u kifejezéé beheyeeíe, rendeze: 6g x 0,5 gh 5Dx (4) Az () egyene figyeebeéeée: D g, x ai (4)-be íra kapjuk: g 6g x gh x 6 gh gx x 0,5 5 g x 0,5 7,5 Egyzerűíe é rendeze:,5 x 0,5 h, Innen a keree agaág: h = 3x = 3 5 c = 5 c b) Az együozgó eek az üközé pianaáó kezde efeé gyoruak indaddig, aíg a rájuk haó erők eredője efeé irányu Az új egyenúyi heyzeen aó áhaadá pianaában: ()-e figyeebe ée: A unkaée akaaza a x egnyúára: Egyzerűíé é rendezé uán: g Dy 0 g g 0 y x y x gx D x Dx ax u ax gx D3x u (3) egyene figyeebe éeée, aho h = 3x egyenee fehaznájuk: Egyzerűíé é rendezé uán kapjuk: g gx 5x ax 0,5g3 x x g gx 3x ax 0,5g 3 x gx,5 gx ax 0,5g 3x, x ahonnan a keree egnagyobb ebeég: gx 0 0,05 ax 0

3 Vízzine aajon ozgó M = 0,5 kg öegű haábra h = 0 c agaágbó = 0, kg öegű gyurá ejünk A haáb ebeége az üközé kezdeekor 0 = 3 / A ké e = 0 időaraú üközé orán özeapad a) Mekkora áago nyoóerő fej ki a gyura a haábra az üközé aa? b) Mekkora ez közeenü az üközé uán a közö ebeég, ha a haáb é a aaj közöi cúzái úródái együhaó ehanyagohaó? éréke 0,4? (Szkadányi Andrá, Baja) Megodá a) A gyura függőege irányú ebeége az üközé eői pianaban: y gh 0 0, A gyura áa kifeje áago nyoóerő az üközére függőege irányban feír endüeée aapján haározhaó eg (pozií irány fefeé): F y F g y ny ny g 0, kg 0 N 0 b) Ha a úródá ehanyagohaó, akkor a közö ebeég az üközére ízzine irányban feír endüe-egaradá aapján: ahonnan M M, 0 k M 0,5 kg k 0 3 M 0, kg 0,5 kg,5 c) Ha a úródá ne hanyagohaó e, akkor az üközére ízzine irányban feír endüeée zerin (pozií irány a haáb eredei haadái iránya): rézeeze: MV F, M F Mg k k 0 ny Innen a közö ebeég közeenü az üközé befejeződée uán: M 0,5 kg 3 0, 4 N 0,5 kg 0 0 0 Fny Mg k,33 M 0, kg 0,5kg

4 Egy ponzerűnek ekinheő, = 0,5 kg öegű ee = 30 c hozú fonára erőíeünk, aeynek áik égé ízzineen rögzíe zöghöz kööük Ezuán a fonaa egyenenek ara az így kapo ingá a ízzineig kiéríeük a) Legaább ekkora függőege, efeé irányuó kezdőebeégge ke egökni az inga göbjé, hogy az égig haadjon a körpáyáján? b) Mekkora a fonáerő a páya egaó ponjában? c) Az a) -ban záío iniái ebeég hány zázaékáa indíouk efeé az inga göbjé, ha a foná 0 o -o eforduá pianaában azu eg? (Hoic Lázó, Budape) Megodá a) A egkiebb ebeég az jeeni, hogy aikor az inga göbje eéri a háronegyed forduao, a fonában égig haon (az egyre cökkenő) fonáerő, é a páya egfeő ponjában ájon cak zéruá (Ezuán a fonáerő ié nöekedni fog, agyi az inga göbje oább foyaja körpáyán a ozgáá) Ha aaekkora in ebeégge eindíouk a ki ee, féfordua egéee pianaában ebeége a echanikai energia egaradá örénye zerin ié az indíái ebeég nagyágáa haad, cak fefeé A keree iniái ebeége a oábbiakban záíhajuk úgy, inha innen indíouk ona a ki ee A unkaée, aain a Newon-örény adja eg a áaz a kérdéünkre A unkaée zerin: in g aho a egfeő ponbei ebeég g g in in Newon örénye aapján a egfeő ponban a körozgához arozó cenripeái gyoruá éppen a g nehézégi gyoruá, er ebben a pianaban ei á erő ne ha az inga göbjére, in a nehézégi erő Így ez kifejeze a piananyi ebeégge é a körpáya ugaráa: g Innen g Ez a iniái indíái ebeég kifejezéébe íra kapjuk az eredény: in 3 g in 3g 30 0,3 3 b) A páya egaó ponjában Newon II örénye zerin: ax K g, aho a axiái ebeég a unkaéebő: Ezze a fonáerő: ax in g ax g in g 3g 5 g ax 5g K g g 6g 6 0,5 kg 0 30 N

c) Ha 0 foko fordu e a foná az induáó kezde, akkor abban a pianaban 30 foko zöge zár be a ízzinee Mie ekkor a foná egazu, eő kezde cak a nehézégi erő ha az inga göbjére A keree új indíái ebeége jeöjük x -ze! A ebeég- é gyoruá-izonyoka az ábrábó áhajuk: g g 60 o 30 o 0 o x Mie a fonáerő egzűn, a ere cak a nehézégi erő ha, a ozgához arozó cenripeái erő i cak a nehézégi erő ugár irányú koponene zogáahaja Az ábrábó ázik, hogy a foná egazuáa pianaában a cenripeái gyoruá éppen g/, ugyani egy 60 foko ( zabáyo ), g odaú hározög egyik odaának a fee Ez, in cenripeái gyoruá a piananyi ebeégge a köekező kapcoaban an: g g Ekkora ebeégge haad i az inga göbje Az ábrán a zabáyo hározög-rézere ekine áhajuk, hogy a ízzine heyzeő aó eekedé agaága éppen / A unkaée ié egadja a áaz kérdéünkre: x g x g Beíra a foná azuákori ebeég kifejezéé kapjuk: A kérdeze zázaékarány: x g 3 g g p 3 g x 00 0 0 00 0 0 0,5 00 0 0 70,7 0 0 in 3g 3