A MAGYAR SZÁLLODAIPAR 2014-2013, 2014-2007, 2014-2000 ÉVI TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE, MSZÉSZ JAVASLATOK 2015. 05. 04.
Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS...2 2. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...2 2.1. 2014. ÉVI EREDMÉNYEK...2 2.2. FŐBB TENDENCIÁK A MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPARBAN 2000-2014 KÖZÖTT...4 2.3. MSZÉSZ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS LOBBI TEVÉKENYSÉG... 10 3. 2015.ÉVI KILÁTÁSOK... 15 4. RÉSZLETES ELEMZÉS... 16 4.1. ORSZÁGOS SZÁLLODAI TELJESÍTMÉNYEK KSH... 16 4.2. BUDAPESTI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYE KSH... 18 4.3. VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYE ORSZÁGOS SZINTEN KSH... 19 4.4. BEUTAZÓ TURIZMUSUNK... 23 4.5. SZÁLLODAI KATEGÓRIÁK SZERINTI TELJESÍTMÉNYEK VÁLTOZÁSA... 24 5. ÖNKORMÁNYZATI ADÓK... 25 6. MELLÉKLETEK... 26 1.sz. melléklet - ORSZÁGOS SZÁLLODAI ADATOK ÉS INDIKÁTOROK... 26 2.sz.melléklet - BUDAPESTI SZÁLLODAI ADATOK ÉS INDIKÁTOROK... 27 3.sz.melléklet - VIDÉKI SZÁLLODAI ADATOK ÉS INDIKÁTOROK... 28 4.sz.melléklet - RÉGIÓS SZÁLLODAI ADATOK... 28 5/1.sz.melléklet MEGYESZÉKHELYEK SZÁLLODAI ADATAI... 31 5/2.sz. melléklet GYÓGYHELYEK SZÁLLODAI ADATAI... 34 5/3.sz. mellékelt NÉHÁNY BALATONI TELEPÜLÉS SZÁLLODÁINAK ADATAI... 35 5/4.sz. melléklet EGYÉB TURISZTIKAILAG JELENTŐS TELEPÜLÉSEK ADATAI... 35 6. sz. melléklet - 10 LEGNAGYOBB BEUTAZÓ PIACUNK... 36 7.sz.melléklet - ORSZÁGOS ÉS BUDAPESTI ADATOK KATEGÓRIÁK SZERINT... 37 8.sz.melléklet - INFLÁCIÓVAL KORRIGÁLT NETTÓ ADATOK /FT... 39 9.sz.melléklet - ÖNKORMÁNYZATI ADÓK... 40 1
1.BEVEZETÉS A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége ismét elkészítette éves szállodai helyzetértékelését. Ebben vizsgáltuk a hazai szállodák teljesítményének alakulását 2013 14-ben valamint azt is, hogyan értékelhetők a múlt év eredményei a pénzügyi gazdasági válságot megelőző utolsó évben, 2007-ben, illetve az ezredforduló évében, 2000-ben elérthez képest. Elemzésünk a következőkre tér ki: - a szállodai kínálat a szállodák kategóriák szerinti összetétele, szobák száma, - a szállodák iránt megnyilvánuló kereslet vendégéjszakák száma, összetétele, - a szállodai bevételi teljesítményeket kifejező mutatók foglaltság, átlag szobaár, REVPAR, - az országos, a régiónkénti eredmények - főbb beutazó piacaink, - a szállodák jövedelmezőségét befolyásoló tényezők infláció, adózás, EUR/HUF árfolyam, stb. Részben az elemzés eredményei, részben az MSZÉSZ tagsága körében elvégzett felmérés alapján megfogalmaztuk javaslatainkat a szállodák fenntartható működésének elősegítésére, melyek egyben az MSZÉSZ legfontosabb lobbi céljainak is tekinthetők. 2. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2.1. 2014. ÉVI EREDMÉNYEK - A hazai turizmus GDP-hez való hozzájárulása 9 %, a turizmusban foglalkoztatottak száma 318 ezer volt. - A turizmus deviza bevételei 2014-ben 3,323 milliárd -t tettek ki, amelyek 7,7%-kal nagyobbak a 2013. évinél. A deviza egyenleg 2014-ben 2,122 milliárd volt (index: 108,8 %). - 2014-ben a madridi székhelyű, nemzetközi elismertségű Bloom Consulting szerint a világ 180 országára kiterjedő turisztikai ország márka vizsgálat szerint Magyarország a múlt évben a világon a 43., Európában pedig a 20.helyen szerepelt, s ezzel 2 hellyel romlott pozíciója az egy évvel korábbihoz képest. - A Nemzetközi Kongresszusok és Konferenciák Szövetsége - ICCA - világranglistáján Budapest 2013-ban a 17. helyet szerezte meg, ami 3 hellyel jobb volt az egy évvel korábbinál (a 2014. évi rangsorról még nem jelentek meg adatok). Meg kell jegyezni, hogy 2007-ben Budapest még a 7. helyen szerepelt az ICCA értékelése szerint. - Az STR riport szerint 2014-ben a vizsgált 5 közép-kelet-európai ország Ausztria, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia között a REVPAR mutatóban Magyarország szállodái érték el a legnagyobb növekedést +9,6 %-kal 2013-hoz képest. A 2
hazai hotelek 43,2 REVPAR-ja a 3. helyet jelentette Ausztria (68,3 ) és Csehország (47,6 ) mögött. - Budapest szállodái az STR riportban vizsgált 30 európai város között a 2013. évi 28. helyezésen javítva 2014-ben REVPAR-ban (46,6 ) a 27. helyen végeztek Bukarest, Pozsony és Vilnius előtt. Szállodáink teljesítménye 2013-14-ben Megnevezés 2013 2014 Index % Szobafoglaltság 49,8 51,8 +2 %pont Bruttó átlag szobaár 15.180 16.284 107,3 Bruttó REVPAR 7.555 8.431 111,6 Bruttó TREVPAR 14.121 14.945 105,8 Bruttó szobaár bevétel /millió Ft 148.939 167.142 112,2 Összes árbevétel 268.091 296.261 110,5 Infláció 1,7% -0,2% EUR/HUF 297,38 309,7 104,1 Fentiek szerint 2014 forgalom növekedés szempontjából nagyon sikeres volt a magyar szállodaipar számára. - Szállodáinkban korábban ennyi vendégéjszaka (18.372 ezer, amiből 8.106 ezer belföldi, 10.266 ezer külföldi) nem realizálódott, mint a múlt évben.. - Soha ilyen magas szobafoglaltságot (51,8 %) nem értünk el, mint a múlt évben. - Az országos szinten bruttó 16.284 Ft átlag szobaár 7,3 %, a 7.555 Ft bruttó REVPAR 11,6 %, a 14.945 Ft bruttó TREVPAR 5,8 % növekedést jelent 2013-hoz képest. - Az országos szállodai szoba árbevétel 12,2 %-kal, az összes szállodai forgalom 10,5%-kal nőtt az előző évhez képest. - A hazai szállodaipar 2014. évi eredményei az 5* kategóriát kivéve - minden mutatószámban szobafoglaltság, átlag szobaár, REVPAR, TREVPAR nominálisan meghaladták a pénzügyi-gazdasági válság előtti utolsó évben, 2007 ben elérteket, de a 7 év alatt végbement kb. 30 % inflációnál kisebb mértékben javultak a fajlagos mutatószámok, így különösen a nettó átlag szobaár és a REVPAR. A 4*-os kategóriában a bruttó átlag szobaár csak 1 %-kal, a bruttó REVPAR 8,9 %-kal volt nagyobb a 2007. évinél. Ugyanakkor az 5* kategóriában a bruttó átlag szobaár 1,5%-kal, a bruttó REVPAR 1,8 %-kal alacsonyabb volt a 7 évvel korábbinál. 3
2.2. FŐBB TENDENCIÁK, VÁLTOZÁSOK A MAGYAFRORSZÁGI SZÁLLODAIPARBAN 2000 2014 KÖZÖTT A 2014. évi eredmények szállodák szempontjából reális értékeléséhez megvizsgáltuk a múlt évi mutatószámok alakulását a 2000-ben elértekhez viszonyítva, s ezek a következő markáns tendenciákat mutatják: SZÁLLODAI KERESLET - KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA ELLENTÉTESEN ALAKULT ÁT HOTEL KÍNÁLATUNK ÉS VENDÉGKÖRÜNK ÖSSZETÉTELE SZÁLLODÁINK KÖZÖTT MEGNŐTT A MAGASABB KATEGÓRIÁJÚ HOTELEK RÉSZARÁNYA, EZZEL SZEMBEN CSÖKKENT A MAGASABB KÖLTŐKÉPESSÉGŰ VENDÉGEK RÉSZESEDÉSE. ORSZÁGOS SZÁLLODAI ADATOK Megnevezés 2000 2014 Szállodai Megoszlás Szállodai vendégéjszaka % vendégéjszaka Megoszlás % Index % Belföldi/ezer 4.115 35,8 8.106 44,1 197 Külföldi 7.365 64,2 10.266 55,9 139,4 Összesen 14.480 100 18.372 100 160 Megnevezés 2000 2014 Index % Szobaszám 42.362 50.287 140 Szobafoglaltság 46,7 51,8 +5,1 Fenti két tábla, valamint jelen anyag mellékleteinek adataiból a következők állapíthatók meg: - Amíg az ezredfordulón még 25,3 % volt a 4 és az 5*-os szállodák együttes részesedése, addig 2012-ben ez 47,9 %-ra emelkedett. Különösen megnőtt a 4*-os szállodai kapacitás. Ennek a kategóriának a részesedése 2000-ben 19,3 %, 2012-ben már 40,7 % volt. 2013. január 1. óta már csak a HSU Hotelstars Nemzeti Védjegyet megszerző szállodák szerepelnek a KSH adataiban, ezért ezek jelenleg nem tükrözik pontosan a hotelek kategóriák szerinti megoszlását. Ugyanakkor 2015-ben a minősített szállodák között az 5, 4, 3*-os szállodák megoszlása a következő: 5*- 5* superior 10, 4-4* superior 206, 3* - 3* superior 177, 2* - 2* superior 6 szálloda. 1* besorolású szálloda nem volt. Ezek szerint a 4-5* kategóriájú hotelek részaránya az összesen minősített 400 szállodából - 54 % volt 2014- ben. A hazai szállodai kínálat átrendeződését, a magasabb kategóriájú szállodák részarányának növekedését jól mutatja, hogy míg 2000-ben a szállodák átlagos csillagszáma 2,95 volt, az 2007-ben 3,12-re, majd 2012-ben már 3,6-ra emelkedett, s azóta tovább nőtt. Ennek oka, hogy a döntően vidéken EU-s támogatásokkal megépített új szállodák főleg 4*-os kategóriában valósultak meg. 4
- 14 év alatt a szállodai vendégéjszakák száma országos szinten 60%-kal nőtt (ezen belül a belföldi megduplázódott, a külföldi kb. 40%-kal lett több), miközben a szállodai kapacitás 40%-kal emelkedett, azaz a kereslet bővülése messze meghaladta a kínálatét. - A szállodai vendégéjszakák növekedése kb. 20 % - kal nagyobb volt a szobaszám növekedésének, de ennek ellenére a 2014-ben elért 51,8 %-os szobafoglaltság csak 5,1 % ponttal nagyobb a 2000. évi 46,7 % - nál. Ennek oka, hogy alapvető változások mentek végbe a vendégkör összetételében. Nőtt a szabadidős vendégek akik döntően két, vagy többágyas szobát igényelnek, csökkent az egyágyas szobát igénylő un. MICE (konferencia, rendezvény), üzleti turizmus részaránya. A kereslet-kínálat alakulása vidéki szállodáink esetében A VIDÉKEN VÉGBEMENT DÖNTŐEN ÁLLAMI, EU-S TÁMOGATÁSOKKAL MEGVALÓSULÓ NAGY VOLUMENŰ SZÁLLLODA ÉS EGYÉB TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEK ELLENÉRE 2000 ÓTA VÁLTOZATLAN MARADT A KÜLFÖLDI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA. Megnevezés 2000 2014 Index % Szobaszám 29.300 40.670 138,8 Vendégéjszaka belföldi /ezer 3.470 7.329 211,2 Vendégéjszaka külföldi /ezer 3.519 3.532 100,4 Összesen /ezer 6.989 10.861 155,4 Az alábbiak állapíthatók meg vidéki szállodáinkkal kapcsolatban: - 14 év alatt a szállodai vendégéjszakák száma 55,4%-kal nőtt, ezen belül a belföldi több, mint duplájára emelkedett, a külföldi gyakorlatilag nem változott. - A külföldi vendégéjszakák számának stagnálása azért is kedvezőtlen úgy a vállalkozások, mint az állam számára, mivel a külföldi vendégek napi átlagos költése - a KSH szerint 2013- ban 12.500 Ft/fő, míg a belföldieké 4.315 Ft/fő volt, azaz a külföldiek költése közel háromszor nagyobb a hazai vendégek költésénél. - A külföldi vendégéjszakák számának stagnálása azért feltűnő, mert vidéken közel 40%-kal nőtt az ezredforduló óta a szállodai szobák száma, ezen belül döntően 4*-os, néhány 5*-os hotel épült, s jelentős fürdőfejlesztések (Hajdúszoboszló, Hévíz, Bükfürdő, Sárvár, Gyula, stb.) valósultak meg, konferenciaközpontok épültek Debrecenben, Szegeden, Pécsett egyéb turisztikai fejlesztések mellett. Kereslet-kínálat alakulása a budapesti szállodák esetében BUDAPEST RÉSZESEDÉSE AZ EZREDFORDULÓ ÓTA TOVÁBB NŐTT A KÜLFÖLDI VENDÉGJSZAKÁK SZÁMÁBAN, MÍVEL AZOK 75,1 % -KAL EMELKEDETK 14 ÉVALATT, MÍG VIDÉKEN STAGNÁLTAK. Megnevezés 2000 2014 Index % Szobaszám 13.062 18.618 142,5 Vendégéjszaka belföldi /ezer 645 777 120,5 Vendégéjszaka külföldi /ezer 3.846 6.734 175,1 Összesen /ezer 4.491 7.511 167,2 5
A budapesti szállodáknál 2000-2014 között a kereslet-kínálati tendenciákban az alábbi változások történtek: - Budapesten a külföldi vendégéjszakák száma 14 év alatt 75,1%-kal lett több, míg a belföldi csak 20,5%-kal bővült. - Fentiek következtében, míg 2000-ben az összes külföldi vendégéjszaka 52,2%-a realizálódott Budapesten, addig 2014-ben már 65,6%-a jelentkezett a fővárosban. - Ezzel szemben míg 2000-ben a belföldi vendégéjszakák 15,7%-a, 2014-ben 9,6%-a volt a fővárosi szállodákban. - Fentiek szerint vidéken a belföldi, a fővárosban a külföldi kereslet erősödött. A 10 LEGNAGYOBB BEUTAZÓ PIACUNK EREDMÉNYEINEK VÁLTOZÁSA NAGY VÁLTOZÁSOK TÖRTÉNTEK LEGNAGYOBB BEUTAZÓ PIACAINK ESETÉBEN NÉMETORSZÁG TARTJA 1. HELYÉT, DE KB. 45 %-KAL CSÖKKENT AZ ONNAN ÉRKEZŐ SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA, AUSZTRIA A KORÁBBI 2. HELYRŐL NAGY BRITANNIA UTÁN A 4.-RE KERÜLT, OROSZORSZÁG AMELY NEM VOLT AZ ELSŐ TÍZ KÖZÖTT 2000- BEN FELJÖTT A 2. HELYRE 2014- BEN. Vendégéjszakák száma (KSH) Ország 2000 2007 2013 2014 2014/2000 2014/2007 2014/2013 Németország 2710 1843 1517 1 484 54,8% 80,5% 97,8% Oroszország 131 224 738 754 575,6% 336,6% 102,2% Egyesült Királyság 299 570 634 687 229,8% 120,5% 108,4% Ausztria 469 525 612 598 127,5% 113,9% 97,7% Olaszország 402 449 581 585 145,5% 130,3% 100,7% USA 438 506 488 536 122,4% 105,9% 109,8% Csehország 59 162 471 513 869,5% 316,7% 108,9% Franciaország 166 298 343 340 204,8% 114,1% 99,1% Románia 89 270 333 357 401,1% 132,2% 107,2% Spanyolország 254 377 305 307 120,9% 81,4% 100,7% A KSH adatai szerint az ezredforduló óta eltelt 14 év alatt lényeges változások történtek legnagyobb beutazó piacainkról. Ezek közül a következőket tartjuk fontosnak kiemelni: - 2000-ben legnagyobb 10 piac között még szerepelt Jugoszlávia, Japán és Hollandia, ezek helyét 2014-ben Oroszország, Csehország és Románia vették át. - 2000-ben Oroszország még nem volt a 10 legnagyobb piacunk között, de 2014-ben már a 2. volt a szállodai vendégéjszakák száma szerint. - Feltűnő, hogy 2000 óta Németországból hagyományosan legnagyobb piacunkról a vendégéjszakák száma közel felére esett vissza (index: 54,8%). 6
- A korábbi második legnagyobb piacunk Ausztria esetében az ezredforduló óta 27,5 %-os növekedést sikerült elérni, ugyanakkor az 2012 óta 6 %-ot meghaladó visszaesés tapasztalható. - 2014-ben a szállodáinkban eltöltött vendégéjszakákból 82,6% Európából, 65,3% EU tagországokból, 8,6% Ázsiából, 7,4% Észak-, Dél-, és Közép-Amerikából érkezett. MAGYARORSZÁG, BUDAPEST SZÁLLODAI ÁRAINAK VÁLTOZÁSA, AZAZ HOL ÁLLUNK NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN MAGYARORSZÁG BUDAPEST NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN EURÓPÁBAN AZ EGYIK LEGOLCSÓBB TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ. AZT LEHET MONDANI, HOGY NÁLUNK NAGYON KEDVEZŐ AZ ÁR ÉRTÉK ARÁNY. UGYANAKKOR A TURISZTIKAI VÁLLAKOZÁSOK NAGY RÉSZE SZÁMÁRA AZ ALACSONY ÁRSZÍNVONAL HÁTRÁNYOS, NEM BIZTOSÍTJA A FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉST. Fentiekre néhány adat: - Az STR riport szerint Magyarország szállodáinak nettó átlag szobaára 2014-ben 63, 5 volt, ami az Európában vizsgált 23 ország között a 20. helyet jelentette. A hazai szállodai áraknál csak Lengyelországban, Litvániában és Szlovákiában voltak alacsonyabbak a szobaárak. - Az STR riport szerint 2014-ben Budapest szállodáinak nettó átlag szobaára 2014-ben 67,5 volt, ami a vizsgált 30 város között a 27. helyet jelentette. A budapestinél csak Pozsonyban, Varsóban és Vilniusban voltak alacsonyabbak a szobaárak. - Míg a KSH adatai szerint a kategóriánkénti nettó átlag szobaár ( ÁFA nélküli szobaár ) 2000- ben Magyarországon az 5*-ban 125,3, a 4*-ban 49,4, a 3*-ban 24,1, addig ugyanez 2014-ben már csak 95,3, 43,5, 29,4 volt. - A KSH adatai szerint a kategóriánkénti nettó átlag szobaár 2000-ben Budapesten az 5*-ban 126, a 4*-ban 55,5, a 3*-ban 31,28, addig ugyanez 2014-ben már csak 99,2, 44,4 illetve 29,2 volt. - Meg kell jegyezni, hogy Magyarország, Budapest a nemzetköz sajtóban egyre inkább úgy szerepel, mint egy olcsó desztináció, ami negatívan érinti egyébként is alacsony árszínvonalunkat. Erre vonatkozóan néhány 2014 ben megjelent hír: - A Trivago.hu szerint 2014 ben Magyarország a 4. legolcsóbb desztináció volt Európában. - A német Die Welt ben megjelent újságcikk szerint aki 2015 ben nyaralásán spórolni szeretne az Magyarországon töltse szabadságát, ahol a turisztikai szolgáltatások árai kb. 5,2 % - kal alacsonyabbak lesznek a 2014 évinél. - A brit The Telegraph szerint 2014 ben 10 kedvező árú úti cél között Budapest volt a legolcsóbb, ahol 2 fő részére egy hétvége nem egészen 197 USD ba került. 7
FONTOSABB ORSZÁGOS SZÁLLODAI MUTATÓSZÁMOK, EGYÉB INDIKÁTOROK VÁLTOZÁSA 2000-2014 KÖZÖTT (KSH) A SZÁLLODÁK JÖVEDELMEZŐSÉGE ROMLOTT, MIVEL AZ ÁFA EMELÉS, A KERESLET KÍNÁLATI VISZONYOKBAN, A VENDÉGKÖR ÖSSZETÉTELÉBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK KÖVETKEZTÉBEN A NETTÓ ÁTLAG SZOBAÁR, A REVPAR NÖVEKEDÉSE ELMARADT AZ INFLÁCIÓTÓL, A KÖLTSÉGEK EMELKEDÉSÉTŐL MEGNEVEZÉS 2000 2014 2014/ 2000 SZOBAFOGLALTSÁG (%) 46,7 51,8 5,1%-pont BRUTTÓ ÁTLAG SZOBAÁR (Ft) 11 197 Ft 16 284 Ft 145,4% BRUTTÓ REVPAR (Ft) 5 233 Ft 8 431 Ft 161,1% BRUTTÓ TREVPAR (Ft) 8 066 Ft 14 945 Ft 185,3% SZOBA ÁRBEVÉTEL (millió Ft) 72 311 Ft 167 142 Ft 231,1% ÖSSZES ÁRBEVÉTEL (millió Ft) 125 064 Ft 296 261 Ft 236,9% EGYÉB INDIKÁTOROK INFLÁCIÓ (%) kb. 90% EURO/HUF átlag árfolyam 260,1 309,7 119,1% ÁFA szobakiadás 12% 18% +6%-pont vendéglátás - étel 12% 27% +15%-pont vendéglátás - ital 25% 27% +2%-pont A fenti táblázat szerint: - 2000 óta 5,1%ponttal 51,8 %-ra nőtt a szobafoglaltság, a bruttó átlag szobaár 45,4 %-kal, a bruttó REVPAR 61,1 %-kal lett magasabb. HA FIGYELEMBE VESSZÜK, HOGY AZ EZREDFORDULÓ ÓTA A BRUTTÓ REVPAR CSAK 61,1 % -KAL NŐTT, MIKÖZBEN AZ INFLÁCIÓ KB 90 % VOLT, A SZOBAKIADÁS ÁFA KULCSA 12 %-RÓL 18 %-RA A VENDÉGLÁTÁSÉ 12 %-RÓL 27%-RA NŐTT, AKKOR EBBŐL EGYÉRTELMŰEN KÖVETKEZIK, HOGY A SZÁLLODÁK JÖVEDELMEZŐSÉGE DRÁMAIAN VISSZAESETT!!! 8
Inflációval korrigált nettó adatok Ft-ban ÁTLAG SZOBAÁR 5* 4* 3* 2000 29 525 2014/2000 13 458 2014/2000 9 107 2014/2000 2014 13 877 46,9% 6 752 54,2% 4 712 75,3% REVPAR 5* 4* 3* 2000 20 160 2014/2000 8 249 2014/2000 4 642 2014/2000 2014* 10 437 50,2% 4 269 53,2% 2 402 88,8% TREVPAR 5* 4* 3* 2000 34 233 2014/2000 15 554 2014/2000 8 289 2014/2000 2014* 10 437 58,0% 4 269 59,8% 2 402 91,2% Megjegyzés: 2013-tól kezdődően a KSH kategóriák szerint kimutatásában csak azok a szállodák szerepelnek, amelyek a HSU minősítést megszerezték. Ezek - amelyek a hazai szállodai kapacitás kb. 60%-át képviselik- a jobban teljesítő hotelek. Emiatt 2013-tól a 3*-4*-5* kategóriájú hotelek teljesítménye kevésbé hasonlítható a korábbi évekével. Azok felfelé torzítanak, azaz jobbak a valóságosnál. Fenti tábla adatai egyértelműen igazolják, szállodáink bevételi mutatószámainak, s emiatt jövedelmezőségének romlását. - Az 5*-os kategóriában a 2000. évi nettó átlag szobaár inflációval korrigálva 2014-re 53,1 %-kal, a 4* kategóriában a 2000-ben 13.458 Ft nettó átlag szobaár 2014-re 45,8 %-kal, a 3* kategóriában a 2000-ben 9.107 Ft nettó átlag szobaár 24,7 %-kal csökkent. - Az inflációval korrigált nettó REVPAR 5*-ban kb. 50 %-kal, 4*-ban 47 %-kal, 3*-ban kb. 11 %-kal lett kisebb. - Az átlag szobaárak csökkenésében szerepe volt a vendégkör összetételében végbement változásoknak ( az üzleti és MICE részarány csökkenésének, s szabadidős túristák részaránya növekedésének ), a fapados légitársaságok térnyerésének. - Mindezek következtében a szállodák jövedelmezőségi pozíciója nem javult a fenntartható működés szempontjából szükséges mértékben. FENTIEK KÖVETKEZTÉBEN A HAZAI SZÁLLODÁK MINDEN TERÜLETEN ERŐS KÖLTSÉGTAKARÉKOSSÁGRA KÉNYSZERÜLNEK, NEM TUDJÁK ELVÉGEZNI A SZÜKSÉGES FELÚJÍTÁSOKAT, KORSZERŰSÍTÉSEKET, KEVESEBB ÉS OLCSÓBB MUNKAERŐT ALKALMAZNAK, S MINDEZ RONTJA SZÁLLODAIPARUNK, TURIZMUSUNK NEMZETKÖZI VERSENYKÉPESSÉGÉT. 9
2.3. MSZÉSZ LOBBI TÉMÁK A TAGJAI KÖRÉBEN ELVÉGZETT FELMÉRÉS ALAPJÁN A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége által 2015. januárjában elvégzett felmérés többek között kiterjedt arra is, hogy milyen témákban tartják fontosnak, hogy lobbi tevékenységet folytasson érdekeik képviseletében. A felmérés szerint a megkérdezett 19 téma közül a legfontosabb 10 - a 131 válaszadó szálloda véleménye szerinti fontossági sorrendben a következő: 1. Jövedelmezőség javítása 2. Szobakiadás ÁFA csökkentése 3. IFA felhasználása 4. Vendéglátás ÁFA csökkentése 5. Szakoktatás 6. Helyi adók ne emelkedjenek 7. Üzleti vendéglátás adózása 8. EU támogatásokat, kedvezményes hiteleket lehessen kapni felújításokra 9. MTZRT külföldi markering keretének növelése 10. SZÉP kártya adózása, promóciója Az egyéb lobbi témák ismét a felmérés alapján fontossági sorrendben - a következők voltak: Turizmus törvény; EU támogatások új szállodai beruházásokhoz; MTZRT belföldi marketing, Nemzeti, Budapest, Balaton stratégia; Artisjus; HSU minősítési rendszer terjesztése; OTA-s anomáliák; TDM-ek szerepe; Lakáskiadás terjedése, ennek következményei. FELTŰNŐ, HOGY A 10 LEGFONTOSABBNAK TARTOTT TÉMA KÖZÜL 10 KÖZVETLENÜL KAPCSOLÓDIK A SZÁLLODÁK FORGALMÁHOZ, JÖVEDELMEZŐSÉGÉHEZ, AZAZ A SZÁLLODÁK TULAJDONOSAI, ÜZEMELTETŐI SZÁMÁRA KIEMELT JELENTŐSÉGE VAN A FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉST BEFOLYÁSOLÓ KÖRÜLMÉNYEKNEK, SZABÁLYOZÁSNAK. EZEK EGYBEESNEK AZOKKAL A LOBBI TÉMÁKKAL, AMELYEKKEL AZ MSZÉSZ A KORÁBBI ÉVEKBEN, 2014-BEN IS HANGSÚLYOZOTTAN FOGLALKOZOTT, S FOGLAKOZNI KÍVÁN A JÖVŐBEN IS. Az MSZÉSZ-t nem érte váratlanul a felmérés eredménye, az elmúlt években folyamatosan fenti témák álltak érdekképviseleti tevékenységének középpontjában. Ezekkel kapcsolatban az MSZÉSZ álláspontja, javaslatai a következők: JÖVEDELMEZŐSÉG A fenntartható működést nem biztosító alacsony jövedelmezőség a hazai szállodaipar jelenleg legnagyobb problémája, amit jelen anyag mellékleteiben levő adatok igazolnak. A kívánatostól messze elmaradó jövedelmezőségnek számos oka van: így a kereslet összetételének kedvezőtlen változása, a túlkínálat következében kialakult árverseny, az árakra negatívan ható marketing módszerek (pl. kuponozás ) elterjedése, a helyenként főleg vidéken sokszor állami, EU támogatással megvalósult, kereslet által alá nem támasztott fejlesztések, a kívánatostól és szükségesnél elmaradó marketing, a kedvezőtlen adórendszer, s különösen a magas ÁFA. 10
SZOBAKIADÁS ÁFA CSÖKKENTÉSE Az MSZÉSZ a 2014-ben a Századvég Gazdaságkutató ZRT által készített tanulmányban megfogalmazott javaslatokkal ért egyet. Eszerint a szobakiadás ÁFA kulcsának 5 %-ra történő mérséklése mellett a szálláshely kiadásból származó forgalomra után fizetendő 6 % marketing hozzájárulás bevezetése valósulna meg. Ez kizárólag nemzetközi marketing célokat szolgálna az MTZRT kezelésében. Ezen javaslat megvalósulásával egy win win helyzet alakulna ki. Ennek eredményeként javulna a hotelek jövedelmezősége, fedezete lenne a szükséges felújításoknak, fejlesztéseknek, a minőségi és több munkaerő alkalmazásának. Ezzel párhuzamosan az erősebb nemzetközi marketing tevékenység eredményeként növekvő külföldi vendégforgalom biztosítaná, hogy a költségvetés bevételei se csökkenjenek az alacsonyabb ÁFA ellenére. IFA FELHASZNÁLÁSA Megfelelő szabályozás szükséges, hogy az önkormányzatokhoz befolyó IFA bevételeket a jelenlegitől eltérően turizmus fejlesztésére, s főleg marketingre fordítsák. Különösen így van ez Budapesten, ahol a 2014-ben befolyt 3 milliárd Ft-ot meghaladó IFA bevételből néhány tíz millió Ft jutott a Fővárosnak, miután 2011. január 1. óta a kerületekhez került az IFA megállapítás, beszedés joga. Emiatt Budapestnek gyakorlatilag nincs forrása marketingre. VENDÉGLÁTÁS ÁFA CSÖKKENTÉSE Lényegében a szoba kiadáshoz hasonló a helyzet. A 2011-ben bevezetett 27 % - a vendéglátást és egyéb szolgáltatásokat terhelő ÁFA rombolja a vállalkozások jövedelmezőségét. A jelen keresleti viszonyok mellett az árakban nem érvényesíthető az Európai Unióban legmagasabb, 27 %-os ÁFA. Az EU-ban a vendéglátásnál általános 15-18 % ÁFA kulcsnál 8 10 % ponttal magasabb a magyarországi. SZAKOKTATÁS Főleg a vidéki területeken, de a fővárosban is tapasztalható a szakképzett munkaerő súlyos hiánya. Ezen segíthet a szakoktatás színvonalának emelése, a gyakorlatorientált oktatás erősítése. Az MSZÉSZ aktívan foglalkozik szakmai oktatás aktuális kérdéseivel, javaslatot tett a mesterképzés színvonalának emelésére, illetve arra, hogy ne csak azokban az éttermekben, konyhákon történhessen tanulóképzés, ahol mester felszolgáló, mesterszakács dolgozik. HELYI ADÓK A helyi adók kérdése is jövedelmezőségi téma. Az elmúlt években különösen a pénzügyi gazdasági válság éveiben érintette különösen fájdalmasan a hazai szállodákat, hogy akkor is adóemelésekre került sor, mikor forgalmuk csökkent. Gondolunk itt az IFA-ra amelynek inkább a turisztikai célú felhasználása kulcskérdés -, illetve az építményadóra. 2007 2015 között az IFA Budapesten 33 %-kal, vidéken átlagosan kb. 50 %-kal, az építményadó a szállodák esetében több településen 100 %-kal nőtt a 9. sz. melléklet adatai szerint. A 2015. január 1.-vel életbe lépett szabályozás amely az önkormányzatok részére új adók bevezetését teszi lehetővé komoly veszélyt jelent a szállodai vállalkozások számára. 11
ÜZLETI VENDÉGLÁTÁS Az üzleti vendéglátás kiemelkedően magas adóterhelése miatt ebben a szegmensben visszaesett a forgalom, s a hátrányos szabályozás adóelkerülő technikák alkalmazására szorítja a vállalkozásokat. Itt is win win helyzet kialakítására kellene törekedni, azaz az adóterhelés csökkentése mellett olyan szabályozás bevezetése szükséges, ami a forgalmat nem befolyásolja negatívan. EU TÁMOGATÁSOK, KEDVEZMÉNYES HITELEK FELÚJÍTÁSOKRA Éppen a szállodák gyenge jövedelmezőségi helyzete miatt szükségesnek tartjuk s erre már ismételten javaslatot tett az MSZÉSZ -, hogy első sorban szállodai fejújításokhoz, korszerűsítésekhez, energia racionalizálási projektekhez kapjanak a szállodák EU támogatást, kedvezményes hiteleket. Erre a 2014 2020 között EU pályázatok remélhetőleg lehetőséget teremtenek. Fontosnak tartjuk, hogy a Hotelstars minősítési rendszer követelményeinek teljesítése is bekerüljön a támogatási lehetőségek közé. Továbbá tekintettel a magyar szállodaipar struktúrájára - fontosnak tartjuk, hogy ne csak a kkv-k, hanem a szállodai nagyvállalatok is hozzájuthassanak a kedvező feltételekhez. MT ZRT KÜLFÖLDI MARKETING Szállodáink árbevétele szempontjából meghatározó, hogyan alakul a külföldi vendégek száma, részaránya. Ebben van jelentős feladata és szerepe az MT ZRT-nek. A szükséges nemzetközi marketing tevékenységhez megfelelő forrásokra van szükség, ami az elmúlt években messze nem állt rendelkezésre. Ezt mutatja többek között, hogy 2000 2014 között a vidéki szállodák külföldi vendégforgalma gyakorlatilag annak ellenére nem nőtt, hogy az ezredforduló óta közel 40 %-kal nagyobb lett a szállodai kapacitás, s teljesen átalakult a szállodák kategóriák szerinti összetétele, megnőtt a magasabb kategóriájú, főleg 4* hotelek száma. Ennek oka egyebek mellett a beutazó vendégforgalom összetételének kedvezőtlen átalakulása, a kevesebbet költő szabadidős vendégek részarányának gyors növekedése, a MICE forgalom részarányának csökkenése. Az MT ZRT 2015 évi marketing költségvetése sajnálatos módon a múlt évivel kb. azonos, azaz 4.7 milliárd Ft. A tervek szerint EU forrásokra történő pályázatok révén tervezik ezt kb. 8,5 milliárd Fttal kiegészíteni a következő a 2015 17 közötti időszakban. A probléma, hogy ezek a pénzek optimális esetben 2015 III. IV. negyedévében fognak rendelkezésre állni, azaz a remélt összegre még nem lehet hirdetéseket, akciókat szervezni. Az MT ZRT marketing tevékenysége kapcsán ismét felhívjuk a figyelmet, hogy álláspontunk szerint az új piacok megszerzésére irányuló törekvés mellett - hagyományos, európai piacainkra kell az eddigieknél nagyobb hangsúlyt fordítani. Különösen kritikusnak tartjuk, hogy legnagyobb piacunkról, Németországból 2000 óta folyamatosan csökken a szállodai vendégéjszakák száma. 2014-ben már kb. 1,2 millióval, 45 %-kal kevesebb vendégéjszaka érkezett innen, mint 2000-ben. Támogatjuk az MTZRT által beindított brand építés folytatását, s fontosnak tartjuk a szállodaipar képviselői és az MTZRT közötti szakmai kapcsolatok erősítését, korábbi sikeres gyakorlatok visszaállítását, közös promóciók, study tourok szervezését. Ugyanakkor álláspontunk szerint - a helyi, térségi marketing tevékenységet az IFA-ból kell finanszírozni. 12
SZÉP KÁRTYA ADÓZÁSA A vidéki szállodák vendégforgalmának kb. 68 %-át tették ki 2014-ben a hazai vendégek. Ebben meghatározó szerepe volt a javuló költési kedv mellett a SZÉP kártya növekvő népszerűségének, annak, hogy ma már meghaladja az 1 milliót a SZÉP kártya tulajdonosok száma. 2014-ben a SZÉP kártya forgalom 13,7 milliárd Ft-ot tett ki, ami a magyarországi hotelek szállásdíj bevételének 24 - % - ának felelt meg. Éppen ezért kulcs fontosságú a belföldi turizmus fejlődése szempontjából, hogy a SZÉP kártya adó terhelése ne növekedjen, hogy a vállalatok ezt a juttatást továbbra is a jelenlegihez hasonló feltételekkel tudják biztosítani munkatársaiknak. Az MSZÉSZ örömmel fogadta, hogy 2014- ben a SZÉP kártya adózásának feltételei nem romlottak. Reméljük, hogy a jövedelemadó 2016 ra tervezett csökkentése, s az egyéb adóváltozások nem érintik ezt a belföldi turizmus szempontjából sikeres cafeteria rendszert. A SZÉP KÁRTYA 2014 ÉVI SZÁLLODÁKBAN JELENTKEZŐ JELENTŐS FORGALMA KAPCSÁN MEG KELL JEGYEZNI, HOGY 2010-BEN AZ ÜDÜLÉSI CSEKK FORGALOM A HAZAI HOTELEKBEN ORSZÁGOS SZINTEN 16,2 MILLIÁRD FT VOLT, AMI KB. 20 % - KAL TÖBB A 2014 ÉVI SZÉP KÁRTYA FORGALOMNÁL! Az MSZÉSZ által végzett felmérésben szereplő lobbi témák közül azokat is változatlanul napirenden kívánjuk tartani, amelyek nem kerültek a 10 legfontosabbnak tartott közé. Így a következőket: TURIZMUS TÖRVÉNY Évek óta húzódó téma. Az MSZÉSZ a mértékadó szakmai szervezetek bevonásával - fontosnak tartja a Turizmus törvény mielőbbi megalkotását, ami az állam turizmusban betöltött szerepét az stb. szabályozza és fenntarthatóan kiszámíthatóvá teszi. Itt különösen az IFA állami kiegészítését, annak turisztikai célú felhasználását tartjuk fontosnak. EU TÁMOGATÁSOK ÚJ SZÁLLODAI BERUHÁZÁSOKHOZ Közismert, hogy az elmúlt években döntően vidéken nagyszámú olyan új szállodai beruházásra került sor, melyek piacilag nem voltak indokoltak, melyeket nem lehet fenntartható módon működtetni. Ezt igazolja az is, hogy 2000 2014 között miközben a vidéki szállodai kapacitás mintegy 40 %-kal bővült, a külföldi vendégéjszakák száma gyakorlatilag stagnált. Jelen anyag 5. sz. mellékleteiben találhatók néhány megyeszékhely, gyógyhely, nagyobb balatoni üdülőhely szállodáinak teljesítményét bemutató adatok. Ezekben látható, hogy 2014 ben a szállodák szobafoglaltsága 2014 ben pl. Pécsett 38 %, Kecskeméten 36,1 %, Debrecenben 40,9 %, Szegeden 43,4 % volt, amelyek messze elmaradnak az 51,8 % országos átlagtól. A bruttó REVPAR 2014 ben Pécsett 4.451 Ft, Kecskeméten 5.058 Ft, Debrecenben 5.158 Ft, Szegeden 6.489 Ft volt, miközben az országos átlag 8.431 Ft volt. Gyógyhelyeink közül 2014 ben az éves szállodai foglaltság pl. Harkányban 30 %, Hajdúszoboszlón 43,8 %, Gyulán 48,4 %, míg a bruttó REVPAR Harkányban 3.043 Ft, Hajdúszoboszlón 4.242 Ft, Gyulán 5.647 Ft volt. Ezek az eredmények is messze elmaradnak a 2014 évi országos 51,8 % foglaltságtól, 8.431 Ft bruttó REVPAR - -tól. A példákat tovább sorolhatnánk, amint azt a mellékletek is mutatják. 13
Ilyen éves teljesítmények mellett különösen állami, EU s forrással új szállodai beruházás támogatása nem indokolt, mivel az így létrehozott hotelek nem tudnak fenntartható módon működni, hátrányosan érintik a környezetükben levő hoteleket, lefelé szorítják azok árait. Emiatt az MSZÉSZ álláspontja szerint a jövőben első sorban attrakciófejlesztés ami többbel és külföldi turistát vonz támogatása indokolt EU s forrásokból, illetve csak olyan esetekben javasoljuk állami, vagy EU s forrásokkal támogatni új szállodai beruházást, melyeknél egyértelműen igazolt azok fenntartható működése. MT ZRT BELFÖLDI MARKETING Vidéki szállodáinkban átlagosan közel 70 % a belföldi vendégkör aránya. Emiatt elengedhetetlennek tartjuk, hogy az MT ZRT a TDM kel együttműködve hangsúlyosan foglalkozzon a belföldi marketinggel. A TDM rendszer fejlesztése és a SZÉP Kártya mellett az MSZÉSZ eredményesnek és fontosnak tartja az MTZRT tevékenységét a belföldi turizmus ösztönzésében. NEMZETI, BUDAPEST, BALATON TURIZMUS STRATÉGIA Sajnálatos, hogy ez is egy évek óta húzódó téma. Feltétlenül ki kellene dolgozni a mértékadó szakmai szervezetek bevonásával a nemzeti turizmus stratégiát. Ugyanezt Budapest esetében is, ahol az országos külföldi vendégéjszakák több, mint 50 % - a realizálódik, s természetesen a Balaton, s egyéb régiók turizmus stratégiáját. ARTISJUS Az MSZÉSZ lobbi tevékenységének is köszönhető, hogy már 2014-ben sem emelkedtek a szállodákat terhelő jogdíjak, hogy azok az Artisjus-szal történt megállapodás szerint 2015-ben is a 2013 évi szinten maradtak. Az MSZÉSZ idén megkezdi a 2016. évi jogdíjakkal kapcsolatos tárgyalásokat. A HSU SZÁLLODAMINŐSÍTÉSI RENDSZER TERJESZTÉSE Az MSZÉSZ sikernek tartja, hogy 2010 2014 között 400-ra nőtt a HSU a Nemzeti Védjegy rendszerben minősített szállodák száma, ami a teljes szállodai kapacitás közel 60 %-át teszi ki. Fontosnak tartjuk a HSU rendszer további terjedését, mert a tapasztalatok szerint ez a szállodai szolgáltatások minőségének javítását segíti elő, ami a magyarországi szállodaipar, turizmus versenyképességét javítja. A HSU minősítési rendszerhez való csatlakozást segítené, ha a szállodák EU-s támogatást kapnának a HSU követelmények teljesítéséhez szükséges beruházásokhoz, eszközbeszerzésekhez, ha a Fogyasztóvédelmi Hatóság az eddigieknél hangsúlyosabban ellenőrizné a szállodák kategóriáját kifejező *-ok használatát, illetve, ha a HSU minősítési rendszer kötelező lenne Magyarországon, hasonlóan 14 másik EU-s országhoz. Az MSZÉSZ mindezeket javasolta, s a jövőben is napirenden kívánja tartani. 14
OTAs ON LINE TRAVEL AGENCIES ANOMÁLIÁK Több EU tagországban perek vannak folyamatban egyes On-line platformokkal HRS, booking, expedia, stb. szemben piaci erőfölénnyel való visszaélés miatt. ( rate paritiy, last room availabilitay clause stb.). Németországban a Versenyhivatal már eltiltotta a HRS-t és a Booking.com-t a rate parity clause alkalmazásától. Magyarországon is a Gazdasági Versenyhivatal folytat 2013 óra vizsgálatot ebben a témában, amihez az MSZÉSZ segítséget nyújtott. TDM EK SZEREPE Az MSZÉSZ fontosnak tartja, hogy a TDM-ek fenntartható módon tudjanak működni, hogy egy egy település, régió esetében a kellő marketing tevékenységét végezni tudják az érdekelt vállalkozások és az önkormányzatok együttműködésével, hogy ennek meglegyen az anyagi fedezete a beszedett IFAból, az azt kiegészítő állami támogatásból, a vállalkozások befizetéseiből. Szükségesnek tartjuk a vállalkozások bevonását a források felhasználásával kapcsolatos döntések meghozatalában. LAKÁSKIADÁS TERJEDÉSE, ENNEK KÖVETKEZMÉNYEI Az utóbbi években nemzetközileg is terjedő jelenségről van szó, ami a magánlakások kereskedelmi szálláshelyként való bérbe adását jelenti az internet, az OTA-k segítségével. Ez a hagyományos kereskedelmi szálláshelyek, s különösen a szállodák számára aránytalan versenyhátrányt jelent, mivel a lakásokra nem vonatkoznak mindazok a működésre, adózásra vonatkozó szabályozások, melyeket a szállodáknak be kell tartani. Így pl. higiéniai, tűzvédelmi, balesetvédelmi, biztonsági, akadálymentesítési stb. előírások. Ezek miatt a szállodáknál sokkal kisebb ráfordítással tudnak ezek működni, alacsonyabb árakon tudnak a piacon megjelenni. Az MSZÉSZ álláspontja szerint a lakások kereskedelmi szálláshelyként való hasznosítására vonatkozó szabályozást a megváltozott körülmények figyelembe vételével át kell dolgozni. 3. 2015. ÉVI KILÁTÁSOK Az idei év első két hónapjában turizmusunk, szállodaiparunk által elért eredmények alapján egyre nagyobb bizalommal tekintünk 2015 év elé. A körülmények kedvező alakulása esetén ismét rekord eredményeket érhet el a Magyarország turizmusa, szállodaipara. LEHETŐSÉGEK - alacsony üzemanyagár, - EUR/HUF, EUR/USD beutazás szempontjából kedvező árfolyama, - SZÉP kártya növekvő népszerűsége (több, mint 1 millió kártya tulajdonos, a feltöltések nagysága 2015 elején kb. 76 milliárd Ft, ami több mint 12 %-kal nagyobb az egy évvel korábbinál ), - erősödő belföldi fogyasztás, a növekvő vásárlási kedv, - új repülőjáratok a Liszt Ferenc repülőtéren (Emirates, Air China, stb.) 15
KOCKÁZATOK - Orosz ukrán konfliktus, - Német, osztrák, orosz kereslet csökkenése, - Üzletek vasárnapi zárva tartatása, a bevásárló turizmusra gyakorolt várhatóan negatív hatása 4. RÉSZLETES ELEMZÉS 4.1. ORSZÁGOS SZÁLLODAI TELJESÍTMÉNYEK KSH Az 1. sz. melléklet tartalmazza a magyarországi szállodák teljesítményének alakulását bemutató legfontosabb adatokat 2014 2013, 2014 2007, illetve 2014 2000 évekre vonatkozóan. Ezekből a következők láthatók: 2014 2013 - A szállodai kínálat ( a szobák számának bővülése) növekedése 2014-ben megállt, júliusban 0,2 %-kal kisebb volt a 2013 hoz képest a 2011 óta tapasztalat dinamikus forgalom emelkedése ellenére. Ennek oka, hogy a hotelek fajlagos bevételei ( REVPAR ), jövedelmezősége különböző okok miatt még mindig messze elmarad a 2000 évitől, a kívánatostól, ami a befektetőket a szállodai beruházásoknál óvatosságra inti. - A szállodák iránti keresletet kifejező vendégéjszakák száma 4,6 %-kal, ezen belül a belföldi 7,3 %-kal, a külföldi 2,5 %-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Feltűnő, hogy a belföldi kereslet növekedése közel háromszorosa volt a külföldiének. - A szobafoglaltság a 2013 évi 49, 8 % - ról 2 % ponttal emelkedve 51,8 % lett, aminél jobb eredményt éves szinten eddig a hazai szállodák még nem értek el. - A bruttó átlag szobaár 16.284 Ft (index: 107,3 % ), a bruttó REVPAR 8.431 Ft ( index: 111,6 % ), a bruttó TREVPAR 14.147 Ft ( index: 100,2 %) lett. - Az összes szoba árbevétel 167.142 millió Ft, az összes szállodai árbevétel 296.261 millió Ft lett. Az előbbi 12,2 % - kal, az utóbbi 10,5 % - kal haladja meg a 2013 évit. 2014 2007 A nemzetközi pénzügyi, gazdasági válság előtti utolsó évben, 2007 ben elért szállodai teljesítményekhez képest szállodáink 2014 ben az alábbiakat érték el: - A szállodai szobák száma 7 év alatt 50.106 szobáról 59.287 szobára változott, a növekedés + 18,3 % volt. - A kereslet, a vendégéjszakák száma a 2007 évi 14.128.000-ról 18.372.000-ra, azaz + 30 % - kal nőtt. A kereslet növekedése közel kétszer nagyobb volt a kínálaténál. Soha ennyi vendég nem lakott a magyarországi szállodákban, mint 2014 - ben. - A kereslet kínálatot meghaladó bővülése eredményeként a 2014 évi 51,8 % szállodai szobafoglaltság 1,7 % ponttal nagyobb lett a 2007 évi 50,1 % - nál. 16
- A bruttó átlag szobaár 9,3 % - kal, a bruttó REVPAR 13,3 % - kal, a bruttó TREVPAR 21,1 % - kal lett több a 7 évvel korábbinál. Ugyanakkor fenti fajlagos mutatószámok mindegyike elmaradt a kereslet bővülésétől. Ez a kereslet összetételében bekövetkező változás, a döntően szabadidős, kétágyas szobákat igénybe vevő vendégkör részaránya bővülésével magyarázható. - Meg kell jegyezni, hogy az átlag szobaár, REVPAR és TREVPAR növekedése egyaránt elmarad a 7 év alatti kb. 30 % inflációtól, illetve az HUF/EUR árfolyam változásától. Az utóbbi 251,31 Ftról 309,7 Ft-ra, azaz 23,2 % - kal gyengült. - A bruttó szoba árbevétel 7 év alatt 122.152 millió Ft ról 167.142 millió Ft ra ( index: 136,8 % ), a bruttó összes szállodai árbevétel 213.683 millió Ft ról 296.261 millió Ft-ra ( index: 138,6 % ) nőtt. Ha figyelembe vesszük a 7 év alatt végbement 6,9 % szobaszám bővülést, a kb. 30 % inflációt, a HUF/EUR árfolyam változást, a vendéglátásnál és egyéb szolgáltatásoknál 2001 ben bevezetett 27 % ÁFA át, akkor ezekből következik, hogy a forgalom utóbbi években tapasztalt növekedése ellenére bizonyos kivételektől eltekintve a szállodák jövedelmezősége lényegesen elmarad a 2007 évitől. 2014 2000 Az ezredforduló szállodai teljesítményét a 2014 évihez hasonlítva a következők állapíthatók meg: - A magyarországi szállodai kapacitás 42.362 szobáról 59.287 szobára nőtt 14 év alatt. ( index: 140 % ) Az éves átlagos növekedés 14 év alatt kb. 2,9 % volt. - Az összes szállodai vendégéjszaka 11.480.000 ről 18.372.000 ra nőtt. ( index: 160 % ). Ezen belül a belföldi vendégéjszakáknál + 97 %, a külföldieknél + 39,4 % a növekedés. Ezek szerint a kereslet erősödése kb. 50 % - kal meghaladta a kínálat emelkedését. - A szállodák foglaltsága a 2000 évi 46,7 % - ot + 5,1 % ponttal meghaladva 2014 ben 51,8 % lett. - A bruttó átlag szobaár 45,4 % - kal, a bruttó REVPAR 61,1 % - kal, a bruttó TREVPAR 75,4 % - kal nőtt. Meg kell jegyezni, hogy ezeknél a mutatószámoknál tapasztalt 14 év alatt elért növekedés messze elmarad az időközben végbement kb. 90 % inflációtól. - A szállodák szoba árbevétele + 131,1 % - kal, összes árbevétele + 136,9 % - kal lett nagyobb 14 év alatt. Itt is fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ez a növekedés messze nem biztosítja azt a jövedelmezőséget a szállodák részére 2014 ben, mint ami 2000 ben volt, ha figyelembe vesszük az időközben végbement 90 % inflációt, a HUF/EUR kb. 19,1 % gyengülését, az időközben végbement 40 % kapacitásbővülést, illetve azt, hogy a 2000 évi szobakiadást terhelő 12 % ÁFA 2014 ben 18 %, a vendéglátást, s egyéb szolgáltatásokat terhelő 20 % ÁFA 2014 ben 27 %. - A 2000. év kiemelkedő eredményeket hozott a hazai turizmus számára, amelyek a 2001. szeptember 11-i terrortámadás következtében drámaian visszaestek. Kb. 2007-re konszolidálódott ismét a nemzetközi, s a magyarországi turizmus is, amit a 2008-ban kezdődő pénzügyi-gazdasági válság érintett súlyosan. 17
4.2.BUDAPESTI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYE KSH A 2 sz. melléklet tartalmazza a budapesti szállodák teljesítményét összefoglaló adatokat a 2014 2013, a 2014 2007, illetve a 2014 2000 évekre vonatkozóan. Ezek az alábbi képet mutatják: 2014 2013 - A fővárosi szállodai kapacitás 2014-ben az előző évhez képest 2,5 %-kal csökkent 19.101 szobáról 18.617 szobára változott. A budapesti szállodai szobák száma az országosnak 31,4 %- ának felel meg. - Az összes szállodai vendégéjszaka Budapesten 2014-ben 7.511.000 volt, ami 2,5 %-os növekedést jelent a bázishoz képest. Ezen belül a belföldi vendégéjszakák száma 3 %-kal csökkent, a külföldieké 3,2%-kal emelkedett. A fővárosi szállodákban jelentkező összes vendégéjszaka az országosnak 40,9 %-át, belföldi vendégéjszakák az országosnak 9,6 % - át, a külföldi vendégéjszakák az országosnak 65,6 % - át teszik ki. - A szobafoglaltság 2014-ben 65,1 % volt, 3 % ponttal nagyobb az előző évinél. - A bruttó átlag szobaár 19.668 Ft ( index: 107,9 % ), a bruttó REVPAR 12.808 Ft ( index: 113,2 % ) lett. - Az összes szoba árbevétel 2014-ben 87.376 millió Ft, az összes szállodai árbevétel 141.176 millió Ft. Az előbbi 11,5 %-kal, az utóbbi 11,2 %-kal nagyobb a 2013 évinél. - 2014-ben a budapesti szállodák szoba árbevétele az országosnak 52,5 % - át, összes árbevétele az országosnak 47,7 % - át tette ki. 2014 2007-2007 2014 között a szállodai kapacitás 16.298 szobáról 18.617 szobára nőtt ( index: 114,2 % ), miközben a vendégéjszakák számánál 31,3 % a növekedés. - A belföldi vendégéjszakák száma 35,8 % - kal, a külföldieké 30,8 % - kal lett több 7 év alatt, azaz éves átlagban a növekedés 4-5 % volt. Meg kell jegyezni, hogy a pénzügyi gazdasági válság miatt 2008 2010 között nagy visszaesés volt, majd 2011-től indult be gyors ütemű növekedés. Ebben jelentős szerepe volt a Malév csődjét követően a fapados légitársaságok térnyerésének. - A vendégéjszakák számának ugrásszerű növekedése eredményeként a 2014-ben az éves átlagos szobafoglaltság 65,1 % lett, ami 3,9 % ponttal magasabb a 2007 évi 61,2 % -nál. - A bruttó átlag szobaár 2014-ben 19.668 Ft volt, ami 1,4 %-kal alacsonyabb a 2007 évi 19.942 Ft-nál!!! Annak ellenére csökkenés történt az árakban, hogy a 2007 évi 251,31 HUF/EUR árfolyam 2014-re 309,70 Ft-ra gyengült. A gyengülés mértéke 23,2 % volt. 18
- A bruttó REVPAR 2014-ben 12.808 Ft volt. Ez azonban csak 5 % - kal nagyobb a 7 évvel korábbinál. Ebből jól látható, hogy a vendégösszetételben teljes átrendeződés következett be. A fővárosban is megnőtt a szabadidős vendégek részaránya az üzleti utazók, MICE rendezvényeken résztvevők hátrányára. 2014 2000 - Budapesten 14 év alatt a szállodai szobák száma 13.062 szobáról 18.617 szobára nőtt. (index: 142,5 % ). Az éves átlagos növekedés az ezredforduló óta kb. 3 %/év volt. - A szállodai vendégéjszakák száma 4.491.000-ról, 7.511.000-re változott, a növekedés 67,2 % volt, ami éves átlagban 4,8 %-nak felel meg. A belföldi vendégéjszakák száma 20,5 %-kal, a külföldieké 75,1 % -kal lett több. - Míg 2000 ben az összes magyarországi szállodai vendégéjszakából 30,8 %, 2014-ben 31,4 % volt Budapest szállodáinak részesedése. A belföldi vendégéjszakákból 2000-ben 15,7 %, 2014- ben 9,6 %, külföldiből 2000-ben 52,2 %, 2014 ben 65,6 % volt a fővárosi szállodák részesedése. - Az átlagos szobafoglalatság a 2000. évi 57,4 % - ról 14 év alatt 7,7 % ponttal emelkedve 2014 ben 65,1 % lett. - A bruttó átlag szobaár az ezredfordulón 17.331 Ft, 2014 ben 19.668 Ft (index: 113,5 %) volt. Ez nagyjából évi 1 % növekedést jelent, miközben a HUF/EUR árfolyam a 2000 évi 260,04 Ft ról, 2014 re 309,70 Ft ra gyengült. A gyengülés mértéke kb. 17 % volt, azaz az átlag szobaárak emelkedése HUF-ban elmaradt az EUR/HUF árfolyamgyengülésétől. - A bruttó REVPAR 14 év alatt 9.940 Ft ról 12.808 Ft ra nőtt. ( index: 128,7 % ). Ennél a mutatónál a növekedés éves átlagban kb. 2 %, miközben a HUF/EUR gyengülés a vizsgált időszakban kb. 17 %, az infláció mértéke kb. 90 % volt, a szobafoglalás ÁFA kulcsa 12 %-ról 18 %-ra, a vendéglátásé 20 %-ról 27 %-ra emelkedett!!!!! - A budapesti szállodák összes szoba árbevétele 2000 2014 között 46.859 millió Ft-ról 87.376 millió Ft-ra ( index: 186,5 % ), az összes árbevétele 72.536 millió Ft-ról 141.176 millió Ft-ra ( index: 194,6 % ) nőtt, miközben a kapacitás bővülés 42,5 % volt. - A főváros szállodáinak részaránya az országos szállodai szoba árbevételből 2000-ben 64,8 %, 2014-ben 52,3 %, az összes szállodai árbevételből 2000-ben 58 %, 2014-ben 47,7 % volt. 4.3.VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYE ORSZÁGOS SZINTEN KSH A 3.sz. melléklet tartalmazza a vidéki szállodák teljesítményére vonatkozó adatokat, melyek az alábbiakat mutatják. 2014 2013 - A 2013 évi összesen 40.299 szállodai szoba 1 év alatt 0,9 % - kal növekedve 40.670 lett. - A 2013 évi 10.242 millió vendégéjszaka 2014 re 10.861 millió nőtt. ( index: 106 % ). Ezen belül a belföldi szobaéjszakáknál 8,5 %, a külföldieknél 1,3 % a növekedés mértéke. 19