Útmutató és könyvelési segédlet a kifizető (munkáltató), mint szerződő által magánszemély biztosított javára megkötött, rendszeres díjas, élethosszig tartó, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások adó- és járulékfizetési, valamint költség-elszámolási szabályairól (2010. 02.01-jén hatályos jogszabályok alapján)
Az Útmutató tartalma 1. Jogi nyilatkozat 3 2. Hatály, felhasználhatóság 3 3. Alapelvek 4 4. Adóköteles biztosítási díj, adómentes biztosítási díj 4 5. Adózási, költség-elszámolási szabályok a díjfizetéssel kapcsolatban 6 6. Szerződőcsere, a kedvezményezett személyének megváltoztatása 9 7. Maradékjog érvényesítésének adóvonzata 9 8. A biztosító szolgáltatása teljesítésének adóvonzata 11 9. Összefoglaló 13 Mellékletek 10.Könyvelési segédlet 11.Összefoglaló táblázat a rendszeres díjas, élethosszig tartó befektetési egységekhez kötött életbiztosítások adó- és járulékvonzatairól 12.Pénzügyminisztériumi határozat élethosszig tartó kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítási szerződés biztosítási díjának adómentességéről 13773/2008/6. 2010.02.01. 2
1. Jogi nyilatkozat Jelen kiadvány kizárólag tájékoztató jelleggel készült, azon felismeréstől vezetve, hogy az életbiztosítási szerződések megkötésével és teljesítésével összefüggésben szükséges és fontos az érintettek pontos tájékoztatása, az összefüggések ismerete. A jelen tájékoztató: - általános jellegű és nem vonatkozik egyetlen természetes vagy jogi személy konkrét helyzetére sem, - nem feltétlenül teljes, pontos, átfogó és naprakész információkat tartalmaz, - nem minősül szakmai, jogi tanácsadásnak, nem minősül ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, nem minősül befektetési tanácsadásnak, sem befektetési/biztosítási döntéseket megalapozó információszolgáltatásnak. A jelen útmutató nem tartalmazza valamennyi, a témában felmerülő kérdést és az azokra adható válaszokat, csupán a leggyakoribb szerződéses konstrukcióra vonatkozó szabályokat ismerteti. Az útmutató áttanulmányozása nem helyettesíti a hatályos jogszabályok ismeretét. Javasoljuk és kérjük, hogy az adott esetben alkalmazandó rendelkezések értelmezése érdekében és a szerződést érintő döntés meghozatala előtt egyeztessen könyvelőjével, pénzügyi szakértőjével, kérje ki adótanácsadó, vagy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) állásfoglalását. Tekintettel arra, hogy az életbiztosítási szerződésekre irányadó pontos adójogi, társadalombiztosítási, és számviteli rendelkezések csak az adott eset összes körülményeinek ismeretében határozhatók meg, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. nem vállal felelősséget a tájékoztatóban foglaltak felhasználásából, az abban írtak esetleges téves értelmezéséből származó károkért. Felhívjuk a figyelmet, hogy a hatályos jogszabályokkal kapcsolatos mindenkori joggyakorlatról célszerű - és vitás esetben feltétlenül szükséges - a Pénzügyminisztérium, illetve az APEH előzetes véleményének kikérése. A jelen útmutatóban ismertetett jogszabályi rendelkezések, állásfoglalások hatályon kívül helyezése és/vagy megváltoztatása esetén az útmutatóban foglaltak nem tekinthetőek irányadónak. 2. Hatály, felhasználhatóság A jelen útmutató a 2010. február 1-jén hatályos jogszabályok alapul vételével készült. A jelen útmutató nem tartalmaz teljes körű tájékoztatást az életbiztosítások adó- és járulékfizetési, valamint költségelszámolási szabályairól, csupán a leggyakrabban alkalmazott szerződéses konstrukcióra vonatkozó fő szabályozási elemeket és az irányadó jogszabályi rendelkezések kivonatát tartalmazza, ezért korlátozottan vehető csak figyelembe. Az útmutató azokra a magánszemély biztosítottra megkötött élethosszig tartó, befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra vonatkozik, amelyek 2.1. szerződője és díjfizetője a 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről (továbbiakban: Art.) 178. 18. pontja szerint kifizetőnek minősülő személy, 2.2. biztosítottja a társas vállalkozás szerződő munkavállalója, vagy tevékenységében személyesen közreműködő tagja, illetve az egyéni vállalkozó alkalmazottja, 2010.02.01. 3
2.3. a biztosítás (haláleseti) kedvezményezettje - a szerződő és a biztosított egyetértésével megjelölt - magánszemély és 2.4. amelyekhez nem kapcsolódnak adóköteles biztosítási díjú kiegészítő biztosítási kockázatok (ld. még az adóköteles és az adómentes biztosítási díjról szóló 4. pontban írtakat). Szerződéses viszony: Szerződő (társas vállalkozás, egyéni vállalkozó) Biztosított (munkavállaló, tag, alkalmazott) Kedvezményezett (magánszemély) Az Art. szerint: kifizető: az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti. Kissé leegyszerűsítve kifizető lehet egy bármely formában működő vállalkozás, szervezet, illetve az egyéni vállalkozó. 1 3. Alapelvek A biztosítási szerződések megkötése és teljesítése során a következő kiemelt fontosságú alapelvek betartása mindig kötelező: Rendeltetésszerű joggyakorlás elve a jogokat és kötelezettségeket azok rendeltetésével összhangban, a hatályos jogszabályok tartalma szerint kell gyakorolni/teljesíteni. A tartalom elsődlegessége a formával szemben a szerződések, nyilatkozatok megtételekor és minősítésekor azok tartalma irányadó. Jóhiszeműség és tisztesség követelménye a jogok gyakorlásakor, a kötelezettségek teljesítésekor jóhiszeműen és tisztességesen, mások jogainak és jogos érdekeinek tiszteletben tartásával kell eljárni. 4. Adóköteles biztosítási díj, adómentes biztosítási díj Adóköteles biztosítási díj: A biztosítási szerződések díja az Szja. tv. 3. 50. pontjában írtak szerint minősül adókötelesnek: 1 Dr. József-Polonyi Gábor: Biztosítások adózási és elszámolási szabályai Budapest, 2007. p. 33. 2010.02.01. 4
3. 50. Adóköteles biztosítási díj: a magánszemély, mint biztosított vagy kedvezményezett javára kötött biztosítási szerződés alapján más személy által fizetett díj (ide nem értve a magánnyugdíjpénztár által biztosítóintézettől történő járadékvásárlás ellenértékét, valamint a biztosítás 1. számú melléklet szerint adómentes díját) annál a magánszemélynél, akire tekintettel a díjat fizetik. Ha a biztosítási szerződés díja adóköteles, úgy arra tekintettel az Szja. tv. adott esetben irányadó szabályai szerint kell az adót (és az egyéb szabályok szerint a járulékterhet) megfizetni. /Az adóköteles biztosítási díjakra vonatkozó részletszabályokat ehelyütt tovább nem részletezzük./ Adómentes biztosítási díj: A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 1. sz. mellékletének 6.3. pontja alapján adómentes: 6.3. a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a balesetbiztosítás, a teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás díja, valamint a kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás díja. Az adómentes biztosítási díjra tekintettel járulékfizetési kötelezettség a hatályos jogszabályok szerint nincs, tekintettel arra, hogy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerint az ilyen biztosítási díj nem része a járulékalapot képező jövedelemnek. Az Szja. tv. 1. sz. mellékletének 6.3. pontja alapján minden, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) szerint kockázati (halál esetére szóló) életbiztosításnak minősülő biztosítás díja adómentes, mivel a kockázati (halál esetére szóló) biztosítások között az Szja. tv. szabályozása nem tesz további különbséget. Ez azt jelenti, hogy ha a biztosító a szerződés szerint kizárólag a biztosított halála esetén teljesít biztosítási szolgáltatást (haláleseti szolgáltatás), akkor az adott biztosítást rendeltetésszerű joggyakorlás mellett adójogi szempontból is kockázati (halál esetére szóló) életbiztosításnak kell tekinteni és így annak díja adómentes biztosítási díj. Ez független a biztosítási tartam hosszától, illetve attól, hogy az életbiztosítási szerződés élethosszig tartó biztosítás, vagy határozott tartamú biztosítás, továbbá független attól is, hogy az adott biztosítás befektetési egységekhez kötött életbiztosítás-e, vagy nem. A rendszeres díjas, élethosszig tartó, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások különös feltételei szerint biztosítási esemény kizárólag a biztosított halála, így a biztosító kizárólag a biztosított halála esetén teljesít biztosítási szolgáltatást. A biztosító feltételes adómegállapításra vonatkozó kérelme alapján meghozott Pénzügyminisztériumi határozat szerint az Aranyszárny Exkluzív rendszeres díjas, élethosszig tartó, befektetési egységekhez kötött életbiztosítás különös feltételeire (G65/2009) hivatkozással megkötött életbiztosítás díja a határozatban írtak szerint adómentes biztosítási díj. 2 A Generali-Providencia Biztosító egyéb rendszeres díjas, élethosszig tartó, befektetési egységekhez kötött életbiztosításai az Aranyszárny Exkluzív (G65) életbiztosítási termékkel az adó- és járulékfizetés, valamint a számviteli elszámolás tekintetében azonos lényegi jellemzőkkel rendelkeznek, ezért azzal azonos feltételek mellett köthetők meg. Fontos kiemelni, hogy a fenti kijelentés csak akkor igaz, ha ezekhez a szerződésekhez adóköteles biztosítási díjú kiegészítő biztosítások (a teljes és végleges munkaképtelenségre vonatkozó biztosítás kivételével ilyenek különösen az egészségbiztosítási kockázatok) nem kapcsolódnak. 2 A határozat jelen útmutató melléklete 2010.02.01. 5
Ezek alapján tehát a Generali-Providencia Biztosító élethosszig tartó, befektetési egységekhez kötött életbiztosításait rendeltetésszerű joggyakorlás mellett adójogi szempontból is kockázati (halál esetére szóló) életbiztosításoknak, azok díját pedig adómentes biztosítási díjnak kell tekinteni. A kifizető szerződő által magánszemély biztosítottra kötött élethosszig tartó, befektetési egységekhez kötött életbiztosítás díja után a biztosított magánszemély személyi jövedelemadó-kedvezményt nem vehet igénybe. (Az életbiztosítási szerződések adókedvezményére vonatkozó rendelkezéseket a jogalkotó 2010. január 1-jével hatályon kívül helyezte.) 5. Adózási, költség-elszámolási szabályok a díjfizetéssel kapcsolatban A) Adózási, költség-elszámolási szabályok a társasági adó hatálya alá tartozó szervezet esetében 1. Ha a kedvezményezett magánszemély: A 2000. évi C. törvény a számvitelről (továbbiakban: Számviteli tv.) 79. (3) bekezdése és a 3. (7) 3. pontja alapján a kifizető szerződő által a magánszemély biztosítottra kötött, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások kifizető által fizetett díja (rendszeres és eseti díja is!) személyi jellegű ráfordításként, a személyi jellegű egyéb kifizetések között számolandó el, ha a szerződésben megnevezett haláleseti kedvezményezett magánszemély és a biztosított nem mond le előre az őt megillető garanciális biztosítotti jogokról (a kedvezményezett-jelölés megváltoztatására és a szerződésbe való belépés jogára vonatkozóan) ilyenkor a biztosítási díj megfizetése a kifizető számára végleges vagyonvesztést jelent: 3. (7) 3. személyi jellegű egyéb kifizetések: azok a természetes személyek részére teljesített kifizetések, elszámolt összegek, amelyeket a kifizető a természetes személy részére jogszabályi előírás vagy saját elhatározása alapján teljesít, és nem tartoznak a bérköltség, illetve a vállalkozási díj fogalmába. Ilyenek különösen: a munkavállaló részére kötött, de a munkáltató által fizetett baleset-, élet- és nyugdíjbiztosítás díja 79. (3) A személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak a természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját, továbbá az ezen összegek után a vállalkozó által fizetendő (fizetett) személyi jövedelemadó összegét is. 2. Ha a kedvezményezett a kifizető szerződő: Amennyiben a kedvezményezett a kifizető szerződő, úgy a biztosítási díjat nem személyi jellegű ráfordításként, hanem a biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni a kifizető könyveiben, hiszen ebben az esetben a biztosítási díj megfizetése nem jelent a kifizető számára végleges vagyonvesztést (2008/5. Adózási kérdés a kifizető által munkavállaló javára kötött életbiztosítás számviteli elszámolása, személyi jövedelemadó-kötelezettsége). 3. Elszámolási időszak Amennyiben a kifizető szerződő mérlegének fordulónapja nem esik egybe a biztosítási időszak végével (annak az időszaknak a végével, amelyre az adott rendszeres díj vonatkozik), úgy a költségként elszámolt rendszeres biztosítási díjnak azt a részét, amely a tárgy üzleti évet követő évre vonatkozik, el kell határolni (aktív időbeli elhatárolás). 2010.02.01. 6
Az élethosszig tartó befektetési egységekhez kötött életbiztosítások költségként elszámolt eseti biztosítási díja ugyanakkor teljes egészében a tárgy beszámolási időszak adózás előtti eredményét csökkenti (ezt egy adózói kérdésre a PM Számviteli Főosztályának 5750/2000/1 iktatószámú levele is megerősítette). 4. Releváns biztosítotti kör A Társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI törvény (továbbiakban: Tao. tv.) 3. sz. mellékletének B) 8., illetve 8. (1) d) pontja alapján a költségként elszámolt biztosítási díj ténylegesen a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek minősül, így az nem növeli a társasági adó alapját, ha a biztosított az ott meghatározott személyi körből kerül ki. 3. sz. melléklet: A költségek és ráfordítások elszámolhatóságának egyes szabályai B) A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások A 8. (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen: 8. a biztosítás díja, ha a biztosított az adózóval munkaviszonyban vagy önkéntes jogviszonyban álló magánszemély, az adózó vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, vagy az adózónál jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben résztvevő szakképző iskolai tanuló; Ha a biztosított személye eltér az előbb meghatározottaktól, akkor a költségként elszámolt biztosítási díjjal meg kell növelni a kifizető társasági adó alapját: 8. (1) Az adózás előtti eredményt növeli: d) az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg - ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is -, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra, 5. A társasági adó hatálya alá tartozó szervezetek a Tao tv. szerint: A társasági adóalanynak minősülő szervezetek - Belföldi illetőségű társasági adóalany adózó a belföldi személyek közül a) a gazdasági társaság, (ideértve a nonprofit gazdasági társaságot is) az egyesülés és az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is) és az európai szövetkezet, b) a szövetkezet, c) az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, d) az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda, az erdőbirtokossági társulat, e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete (a továbbiakban: MRP), f) a vízitársulat, g) az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, h) a felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), továbbá a diákotthon, i) európai területi együttműködési csoportosulás, j) az egyéni cég. - Belföldi illetőségű társasági adóalany adózónak minősül a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföld. - Adóalany a külföldi személy, illetve az üzletvezetése helye alapján külföldi illetőségű, ha a) belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak (a továbbiakban: külföldi vállalkozó); b) belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet, külföldi vállalkozó kamatot, jogdíjat, szolgáltatási díjat fizet (juttat) 2010.02.01. 7
számára; kivéve, ha a külföldi személy, a külföldi illetőségű illetősége szerinti állam és a Magyar Köztársaság között hatályos egyezmény van a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén (a továbbiakban: külföldi szervezet); c) ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedésének elidegenítése vagy kivonása révén szerez jövedelmet (a továbbiakban: ingatlannal rendelkező társaság tagja). A társasági adóalanynak nem minősülő szervezetek 1. a Magyar Nemzeti Bank, 2. a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetek, 3. a kizárólag a fogvatartottak foglalkoztatása céljából létesített közhasznú társaság, illetve a tevékenységét folytató közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, 4. a Tartalék Gazdálkodási Közhasznú Társaság, illetve a tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság, 5. a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaság, illetve a tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság, 6. a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., 7. a jogszabályban meghatározott közszolgálati műsorszolgáltatók, 8. a felszámolás kezdő napjától a felszámolási eljárás alatt állók, 9. a pártok, 10. a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, 11. a külön törvényben és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően működő, kizárólag készfizetőkezesség-vállalást folytató részvénytársaság, 12. az a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az adóévben az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősül, 13. a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is) és diákotthon. B) Adózási, költség-elszámolási szabályok egyéni vállalkozó esetében Az Szja. tv. 11. sz. mellékletének I. 5. és I. 9. pontja alapján az egyéni vállalkozó, mint kifizető csak önmagára és az alkalmazottaira köthet személybiztosítást (és számolhatja el annak költségét). Így az egyéni vállalkozó által önmagára, valamint alkalmazottaira, mint biztosítottakra, az egyéni vállalkozás tevékenységének érdekében megkötött befektetési egységekhez kötött életbiztosítások díját költségként elszámolhatja, ha a haláleseti kedvezményezett magánszemély és az egyéni vállalkozó e címen nem vett igénybe személyi jövedelemadó-kedvezményt. Az Szja. tv. vállalkozói költségek elszámolásáról szóló 11. számú mellékletének kivonata: I. Jellemzően előforduló költségek: Költségként elszámolható kiadások különösen a következők: 5. az olyan biztosítás díja, amelynek biztosítottja az alkalmazott, továbbá az egyéni vállalkozó által az alkalmazott javára az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba történő munkáltatói hozzájárulás és annak közterhei; 9. a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett vagyon-, felelősség-, kockázati élet-, balesetbiztosítás díja, az életbiztosításnál, feltéve, hogy az egyéni vállalkozó e címen nem vett igénybe adókedvezményt; Egyéni vállalkozó önmagára, mint biztosítottra megkötött életbiztosítási szerződés biztosítási díja tehát csak akkor számolható el költségként, ha az egyéni vállalkozó szerződő igazolni tudja, hogy a biztosítási díj a vállalkozás érdekében, a bevétel megszerzése, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében merült fel. 2010.02.01. 8
6. Szerződőcsere, a kedvezményezett személyének megváltoztatása A biztosítási szerződés hatályban léte alatt az eredeti társas vállalkozás szerződő helyébe szerződőként beléphet a magánszemély biztosított (kettejük megegyezésével, vagy a szerződő hozzájárulása nélkül is, mielőtt a szerződés felmondás vagy díjnemfizetés miatt megszűnne). Ennek az eseménynek rendeltetésszerű joggyakorlást feltételezve nincs adójogi következménye a korábban megfizetett díjak vonatkozásában. A változás lényegileg abban nyilvánul meg, hogy a továbbiakban a díj megfizetésére az új szerződő köteles. 7. Maradékjog érvényesítésének adóvonzata 1. A kifizető szerződő által visszavásárolt befektetési egységekhez kötött életbiztosítások alapján a Biztosító által a szerződő részére kifizetett visszavásárlási összeg elszámolása: Ha a társas vállalkozás jogosult a biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetésként való elszámolására (Számviteli tv. 3. (7) bek. 3. pontja szerint), úgy a társas vállalkozás szerződőnek a biztosított által a visszavásárlási igény benyújtásakor megadott hozzájárulása esetén kifizetett visszavásárlási összeget a társas vállalkozásnak a pénzügyi műveletek bevételeként (mint kamatjellegű bevételt) kell elszámolnia. A társas vállalkozás által a pénzügyi műveletek bevételeként elszámolt biztosítói kifizetés része az adózás előtti eredménynek és a társasági adó alapjának. Ha a biztosítás díját a szerződő követelésként számolta el, úgy a visszavásárlási összeget a kifizetés alapjául szolgáló életbiztosítási szerződés követelésként kimutatott biztosítási díjainak összegével szemben kell elszámolni és a különbséget pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve egyéb ráfordításaként kell könyvelni (Számviteli tv. 84. (7) bek., 85. (3) bek.); 2. Az eredeti kifizető szerződő helyébe lépett magánszemély szerződő által visszavásárolt befektetési egységekhez kötött életbiztosítások alapján a magánszemély szerződő részére kifizetett visszavásárlási összeg: A kifizető szerződő helyére új szerződőként belépett magánszemély szerződő által visszavásárolt élethosszig tartó befektetési egységekhez kötött életbiztosítások alapján a magánszemély részére kifizetett visszavásárlási összeg az Szja. tv. 28. (1) alapján a magánszemély egyéb jövedelmének minősül: 28. (1) Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, azzal, hogy - a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve - a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás. Az Szja tv. 28. (10)-(11) bekezdését 2010. január 1-jével hatályon kívül helyezték, de a biztosító által juttatott jövedelem, mint egyéb jövedelem szabálya, és a jövedelem megszerzése érdekében a magánszemélynél felmerült kiadás (a magánszemély által fizetett biztosítási díj) levonhatósága a fenti rendelkezés alapján megmaradt. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások visszavásárlásából származó egyéb jövedelem juttatásakor a Biztosítóra a kifizetőkre vonatkozó általános szabályok vonatkoznak. Ennek értelmében az Szja. tv. 49. (1) bekezdése alapján a Biztosító a kifizethető összegből főszabály szerint a mindenkori adótábla szerinti legnagyobb adókulccsal (2010. február 1-jén ez 32 %) köteles személyi jövedelemadó-előleget levonni: 49. (1) Az adóelőleg a 47. szerint megállapított adóelőleg-alap összege alapján az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti legmagasabb adókulccsal számított összeg, kivéve, ha a (2)-(16) bekezdés rendelkezését kell/lehet alkalmazni. 2010.02.01. 9
Az előzőeken túl az 1998. évi LXVI. törvény (továbbiakban Eho. tv.) 2. és 3. alapján 2010. január 1-jétől 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás is terheli az egyéb jövedelmet, amelyet a Biztosító von le a visszavásárlási összeg kifizetésekor. (Az Eho százalékos mértéke 2010. január 1. napját megelőzően 11%-os mértékű volt.) Mivel a fentiek alapján a kockázati (halál esetére szóló) befektetési egységekhez kötött életbiztosítások biztosítási díja adómentes, az Szja. tv. 65. (1) d) pontjára tekintettel a szerződések egyéb jövedelemnek minősülő visszavásárlási összegét kamatadó nem terheli, a kifizetés nem minősül kamatjövedelemnek: 65. (1) Kamatjövedelemnek minősülnek - (figyelemmel az (5) bekezdés rendelkezéseire is) - a következők: d) a magánszemély da) biztosítási szerződéshez fűződő maradékjogból, db) életbiztosítási szerződés alapján, nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatása címén megszerzett - egyébként nem adómentes - bevételének az a része, amely meghaladja 1. a magánszemély vagy javára más magánszemély által fizetett díj(ak)- kivéve, ha azt a magánszemély, vagy a más magánszemély költségként elszámolta -, 2. az adóköteles (adózott) biztosítási díj(ak) összegéből a kivont díjtartaléknak a kivonás előtti díjtartalékhoz viszonyított arányos részét azzal, hogy nem alkalmazható e rendelkezés azon bevételre, amelyre jogosító biztosítási szerződés díját vagy díjának egy részét a magánszemély költségként elszámolta, valamint azon bevételre, amelyre jogosító életbiztosítási szerződés más - nem magánszemély - által fizetett díja vagy díjának egy része adómentesnek minősült, és a magánszemély - a szerződés átalakításával lehetővé vált díjtartalék-kivonásig - a díj, mint egyéb jövedelem után az adót nem fizette meg, továbbá azzal, hogy a díjtartalék ismétlődő kivonása esetén nem vehető figyelembe az arányosított díjrésznek az a része, amely a korábban már arányosított díjrészekkel együtt a befizetett díj(ak) együttes összegét meghaladja (figyelembe vehető rész hiányában a viszonyítási alap nulla); 3. Az egyéni vállalkozó szerződő által visszavásárolt befektetési egységekhez kötött életbiztosítások alapján a Biztosító által a szerződő részére kifizetett visszavásárlási összeg elszámolása: Az Szja. tv. 10. sz. mellékletének I. 10. pontja alapján a Biztosító által egyéni vállalkozó részére teljesített visszavásárlási összeget az egyéni vállalkozó köteles kimutatni egyéni vállalkozói bevételei között, amennyiben a biztosítás díját korábban költségként elszámolta. A Biztosító a kifizetéskor a kifizetés összegéből adóelőleget nem von le. Az Szja. tv. egyéni vállalkozó bevételeinek elszámolásáról szóló 10. számú mellékletének kivonata: I. Jellemzően előforduló bevételek Bevétel különösen a tevékenység keretében vagy azzal összefüggésben 10. azon biztosítási szolgáltatás értéke, amely esetében az arra jogosító biztosítási díjat az egyéni vállalkozó költségként elszámolta; 2010.02.01. 10
8. A biztosító szolgáltatása teljesítésének adóvonzata A biztosító szolgáltatása az Szja. tv. 3. 64. pontja szerint: 64. Biztosító szolgáltatása: a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a biztosítót a biztosítási szerződés alapján terhelő kötelezettség keretében a biztosító által juttatott vagyoni érték.. Az Szja. tv. 1. sz. mellékletének 6.6., 6.7., 6.8. és 6.9. pontja alapján főszabályként a Biztosító szolgáltatása (biztosítási esemény miatti kifizetése) adómentes, a törvényben felsorolt kivételekkel: 6. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes: 6.6. a 6.8. alpontban meghatározott biztosító a) szolgáltatása (kivéve a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet-pótló kártérítést, kivéve továbbá az élet- és nyugdíjbiztosítási szerződés alapján nyújtott, a b)-c) pontban nem említett szolgáltatást, valamint az olyan biztosítási szerződés alapján nyújtott szolgáltatást, amelynek díját vagy díjának egy részét magánszemély költségként elszámolta), b) haláleseti, baleseti, betegségbiztosítási szolgáltatása, c) nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a szerződéskötés harmadik fordulónapját követően nyújtott nyugdíj-szolgáltatása, címén megillető bevétel; Az idézett rendelkezések alapján a kifizető szerződő által a magánszemély biztosítottra kötött befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetében a Biztosító magánszemély haláleseti kedvezményezett részére teljesített haláleseti szolgáltatása adómentes. Amennyiben a haláleseti kedvezményezett a kifizető szerződő és a biztosítás díját követelésként számolta el, úgy a számára, mint kedvezményezett számára kifizetett haláleseti szolgáltatás összegét a kifizetés alapjául szolgáló életbiztosítási szerződés követelésként kimutatott biztosítási díjainak összegével szemben kell elszámolni és a különbséget pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve egyéb ráfordításaként kell könyvelni (ld. Számviteli tv. 84. (7), illetve 85. (3)). Az Szja. tv. 10. sz. mellékletének I. 9-10. pontja alapján a Biztosító által egyéni vállalkozó részére teljesített haláleseti szolgáltatás összegét az egyéni vállalkozó köteles kimutatni egyéni vállalkozói bevételei között amennyiben a biztosítás díját korábban költségként elszámolta. Az ilyen biztosítói szolgáltatás, a kifizetés időpontjában az egyéni vállalkozó bevétel-elszámolási kötelezettségét kivéve adókötelezettséget nem keletkeztet. A Biztosító a kifizetéskor a kifizetés összegéből adóelőleget nem von le. Az Szja. tv. egyéni vállalkozó bevételeinek elszámolásáról szóló 10. számú mellékletének kivonata: I. Jellemzően előforduló bevételek Bevétel különösen a tevékenység keretében vagy azzal összefüggésben 9. a káreseménnyel összefüggésben kapott kártérítés, ideértve a felelősségbiztosítás alapján felvett összeget; 10. azon biztosítási szolgáltatás értéke, amely esetében az arra jogosító biztosítási díjat az egyéni vállalkozó költségként elszámolta; A Biztosító haláleset, visszavásárlás vagy bármely okból történő kifizetéséből származó jövedelem megszerzésének időpontja a Biztosító által történő kifizetés átutalás esetén a jóváírás napja. 2010.02.01. 11
Felhasznált anyagok, szakirodalom: 1. Hatályos jogszabályok 2. Dr. József-Polonyi Gábor: Biztosítások adózási és elszámolási szabályai Budapest, 2007) Lektor: Dr. Karácsony Imréné, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára 3. 2008/5. Adózási kérdés a kifizető által munkavállaló javára kötött életbiztosítás számviteli elszámolása, személyi jövedelemadó-kötelezettsége 4. A Pénzügyminisztérium feltételes adómegállapítási kérelem tárgyában hozott 13773/2008/6. számú határozata a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítási szerződések díjának adómentességéről 2010.02.01. 12