Segédlet a polgárr egyesületek tagjai bnmegelzési alapismereti képzéséhez Az Országos Polgárr Szövetség kiadványa 2006.
Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 5 A BNMEGELZÉS ALAPFOGALMAI... 7 A BNMEGELZÉS NEMZETKÖZILEG ELFOGADOTT FOGALMA... 7 A BNMEGELZÉS ALKOTMÁNYOS KÖVETELMÉNYEI... 8 A megbélyegzés elkerülése... 8 Az arányosság elvének érvényesítése... 8 A kirekesztés elkerülése... 8 PRIORITÁSOK ÉS A CÉLRENDSZER... 8 A KÖZÖSSÉGI BNMEGELZÉS SZÍNTEREINEK FELADATAI... 9 A gyermek- és fiatalkori bnözés megelzése, csökkentése... 9 A városok biztonságának fokozása...10 Családon belüli erszak megelzése...10 Az áldozattá válás megelzése, áldozatsegítés, az áldozat kompenzációja...10 A bnismétlés megelzése...10 A POLGÁRR MOZGALOM...12 A POLGÁRR MOZGALOM FOGALMA...12 A POLGÁRR SZERVEZET...12 Az egyesülési jog és a társadalmi szervezetek...12 A polgárrség szervezetei...13 A POLGÁRR TEVÉKENYSÉG TERÜLETEI...14 AZ EGYÜTTMKÖDÉS...15 A POLGÁRRSÉG KIALAKULÁSA ÉS FEJLDÉSE 1991-TL NAPJAINKIG...18 A POLGÁRRSÉG FEJLDÉSE...18 A POLGÁRRSÉGRL SZÓLÓ TÖRVÉNY...20 A POLGÁRRSÉG MKÖDÉSE...23 POLGÁRR BNMEGELZÉSI PROGRAMOK ÉS ANNAK EREDMÉNYEI...24 A nagyvárosok biztonságának növelése...24 A polgárrség drogmegelzési programja...26 Az idegenforgalmi körzetek biztonsága...26 A bnmegelzési táborok...26 Polgárr Bnmegelzési Hónap...27 A Szomszédok Egymásért Mozgalom...28 A környezetbiztonsági program...28 A POLGÁRR...30 A POLGÁRRREL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK...30 A POLGÁRR JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI...31 A POLGÁRRRE VONATKOZÓ TILTÓ RENDELKEZÉSEK...32 A POLGÁRR JOGI VÉDELME...32 ISMERETEK A BÜNTETJOG KÖRÉBL...35 BNCSELEKMÉNYEK, ELKÖVETK...35 A BNCSELEKMÉNYEK FELISMERÉSE...36 A TÖRVÉNYESSÉG BETARTÁSA POLGÁRR SZOLGÁLATBAN...37 A BÜNTETJOGI FELELSSÉGRE VONÁS AKADÁLYAI...39 A büntethetséget kizáró okok...39 A büntethetséget megszüntet okok...40 A SZABÁLYSÉRTÉSI JOGRÓL...42 SZABÁLYSÉRTÉSEK MEGHATÁROZÁSA...42 NÉHÁNY FONTOSABB, SZABÁLYSÉRTÉSNEK MINSÜL MAGATARTÁS...42 2. oldal, összesen: 118
Tartalomjegyzék POLGÁRI JOGI ALAPKÉRDÉSEK...46 A VAGYON JOGI VÉDELME...46 VAGYONVÉDELEM A MUNKAHELYEN...47 A FELELS RZÉS...48 A POLGÁRR INTÉZKEDÉSEK...51 AZ INTÉZKEDÉS FOGALMA...51 AZ INTÉZKEDÉSI JOGOK...51 A bncselekmény elkövetésén tetten ért személy elfogása...51 Saját illetve mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetleg ezeket közvetlenül fenyeget jogtalan támadás elhárítása...52 Beavatkozás végszükség helyzetben...53 Birtokvédelem jogos önhatalommal...54 Igazoltatás kezdeményezése...55 Feljelentés bncselekmény vagy szabálysértés miatt...56 INTÉZKEDÉSI KÖTELEZETTSÉGEK...56 Segítségnyújtási kötelezettség sérült vagy közvetlen veszélyben lév személynek...56 Értesítési és közremködési kötelezettségek teljesítése...56 EGYES ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSÁNAK KÜLÖN SZABÁLYAI...59 A KÖZBIZTONSÁGRA KÜLÖNÖSEN VESZÉLYES ESZKÖZÖK...59 A MEGKÜLÖNBÖZTET ÉS FIGYELMEZTET JELZÉST ADÓ KÉSZÜLÉKEK FELSZERELÉSE ÉS HASZNÁLATA...60 A KUTYA ALKALMAZÁSA POLGÁRR SZOLGÁLATBAN...62 KÉPRÖGZÍTÉS KÖZTERÜLETEN, NYILVÁNOS HELYEN...63 A POLGÁRR KÖZTERÜLETI BNMEGELZÉSI SZOLGÁLATA...67 A POLGÁRR SZOLGÁLAT FOGALMA, TARTALMA...67 A POLGÁRR KÖZTERÜLETI SZOLGÁLAT FORMÁI...68 FELKÉSZÜLÉS AZ ÁLLÓ, VAGY MOZGÓ FIGYELSZOLGÁLATRA...69 Feladatok a szolgálat megkezdése eltt...69 A polgárr felszerelése...70 A POLGÁRR SZOLGÁLAT ELLÁTÁSA...71 Jelenlét a közterületeken...71 Jelenlét a mezgazdasági, természetvédelmi területen...72 Kapcsolattartás a polgárokkal...73 Elhagyott, üresen álló építmények ellenrzése...73 Parkoló gépjármvek ellenrzése...74 A helyszínbiztosítás...74 Személy- és tárgyleírás készítése...76 Eljárás lopás, betöréses lopás észlelésekor...77 Eljárás közveszéllyel (pl. robbantással, gyújtogatással) fenyeget bejelentés esetén...78 Eljárás rongálás észlelésekor...79 Tz észlelése...79 Közüzemek meghibásodása...80 Eljárás közlekedési baleset esetén...81 Közremködés eltnt gyermek vagy idskorú felkutatásában...82 Segítségnyújtás kábítószer hatása alatt álló személynek...83 A KÖZLEKEDÉSI POLGÁRRÖKRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ISMERETEK...85 AZ OPSZ KÖZLEKEDÉSI TAGOZATÁNAK MUNKÁJA...85 A KÖZLEKEDÉSI POLGÁRRÖK ÁLTALÁNOS FELADATA...85 KÖZLEKEDÉSI POLGÁRRÖK SPECIÁLIS SZAKMAI MUNKÁJA...86 KÖZLEKEDÉSI BNCSELEKMÉNYEK AZ 1978. ÉVI IV. TÖRVÉNYBEN (BTK. XIII. FEJEZET)...90 BIZTONSÁGOS ÉLETTÉR A MINDENNAPOK BIZTONSÁGA...98 A DEFENZÍV MAGATARTÁS...98 A LAKÁSOK, GAZDASÁGI ÉPÜLETEK BIZTONSÁGA...98 Védekezés a betöréses lopással szemben...98 A nyílászárók védelme... 98 Zárak, zárszerkezetek... 100 3. oldal, összesen: 118
Tartalomjegyzék A biztonsági rácsok... 101 A kerítések, kertkapuk... 101 A lakás, lakóház védelme riasztó berendezésekkel...101 Biztonság a házban, a lakásban...103 A GYERMEKEK MEGÓVÁSA...104 A gyermekkel szembeni szexuális erszak megakadályozása...104 A gyermek kábítószer fogyasztásának elkerülése...105 Néhány szó a dohányzásról...106 A NK VÉDELME...107 AZ IDSEK VÉDELME...108 VÉDELEM A ZSEBTOLVAJOKKAL SZEMBEN...109 SZABADID ELVIGYÁZATOSSÁG NYUGODT SZÓRAKOZÁS...110 AZ ÉRTÉKEK NYILVÁNTARTÁSA...110 BNMEGELZÉSI ALAPFOGALMAK...112 A 2006. ÉVI LII. TÖRVÉNY A POLGÁRRSÉGRL...117 4. oldal, összesen: 118
Bevezetés Az Országos Polgárr Szövetség fennállása óta kiemelt figyelmet fordít arra, hogy segítséget nyújtson a polgárr egyesületek tagjai számára a legfontosabb bnmegelzési ismeretek elsajátításához. Különösen a társadalmi bnmegelzés nemzeti stratégiájának megjelenését követen értékeldött fel a bnmegelzés szereplinek szakmai tudása és az ehhez szükséges képzés szerepe. A stratégia ugyanis a bnmegelzésben részt vev civil szervezetek és együttmköd személyek így a polgárrség és a polgárrök - tevékenységével, programjaival szemben magas szakmai követelményeket kíván támasztani, s ennek egyik biztosítékaként a képzést és a továbbképzést jelöli meg. A bnmegelzésben való részvétel egyik fontos garanciális követelményének a szakszerségnek tehát csak az a társadalmi önvédelmi szervezet tud megfelelni, amely képes biztosítani tagjai megfelel szakmai képzését, az alapvet bnmegelzési szakismeretek elsajátítását. A polgárrség képzési rendszerében meghatározó helyet foglal el az alapismereti képzés, amely a polgárr mozgalom jellegébl kiindulva a szakmaiság követelménye mellett elssorban az ismeretterjesztést, az állampolgári ismeretek szakirányú bvítését, illetve a polgár- rségen keresztül a lakosság szélesebb rétegei számára is hasznosítható önvédelmi képességek fejlesztését tzte ki célul. Alapismereti képzésben minden polgárr egyesületi tagnak részesülni kell. A képzés célja, hogy a polgárrök a bnmegelzés érdekében végzett társadalmi munkájuk során a) ismerjék fel lakókörnyezetükben, településükön a különböz bnalkalmak kialakulását elsegít veszélyforrásokat, b) legyenek képesek a lakosság körében a bncselekmények elkövetésének, az áldozattá válás lehetségének kockázatát csökkent, önvédelmi jelleg magatartásformák alkalmazásának kezdeményezésére, népszersítésére, c) készség szinten sajátítsák el a biztonság fenntartása, a veszélyhelyzetek elhárítása érdekében az állampolgárt megillet jogokat és kötelességeket. A most kézbe vett jegyzet azokat a legfontosabb ismereteket foglalja össze, amelyeket elgondolásunk szerint a polgárröknek az alapismereti képzés keretében el kell sajátítaniuk. Elkészítése során arra törekedtünk, hogy a bonyolultabb szakmai kérdéseket is viszonylag egyszeren, könnyen értelmezheten és olvasmányosan próbáljuk megfogalmazni. Szándékunk ezzel az volt, hogy egyrészt a bnmegelzést a szakmai elméleti oldalról is népszersítsük a polgárrök körében, másrészt olyan érveket is a kezükbe adjunk, amelyet a közösségi kapcsolatok során is jól tudnak hasznosítani. Az általános ismeretek eltérbe helyezése miatt ebben a kiadványban nem tárgyalunk részletesen olyan speciális felkészülést igényl kérdéseket, mint a közlekedésbiztonság, a balesetmegelzés, a környezetvédelem, a kábítószer-fogyasztás elleni fellépés, vagy az áldozatvédelem társadalmi feladatai. Úgy gondoljuk, ez már a polgárrök, polgárr szervezetek szakosodása érdekében szükséges más képzési forma (a szakmai továbbképzés, vagy szakosító képzés) témaköre lehet. Valamennyi fejezet végén ismétl kérdéseket valamint egy gyakorlati feladatot is megfogalmaztunk, amelyek nemcsak az egyesületekben szervezett csoportos felkészülések, hanem az egyéni tanulás, az önképzés során is jó szolgálatot tehetnek az ismeretek elsajátításának ellen- rzésében. Nem titkolt szándékunk ezzel az sem, hogy elsegítsük a leírtak továbbgondolását, 5. oldal, összesen: 118
Bevezetés a helyi sajátosságokhoz és lehetségekhez igazodó bvítését, új szituációs bnmegelzési módszerek kialakítását. A jegyzet használatához sok sikert kívánunk, s bízunk abban, hogy azt nemcsak a tanulás, hanem a gyakorlati munka során is haszonnal tudják forgatni a polgárr egyesületek tagjai. Budapest, 2005. április A segédlet készíti: Bernáth Mihály Dr. Bíró Gyula (A közlekedési polgárrökre vonatkozó sajátos ismeretek) Köszönjük Kis-Guczi Péter észrevételeit, javaslatait. 6. oldal, összesen: 118
A bnmegelzés alapfogalmai!"#!$%&!'()*+)$$()** Az Európai Unió Tanácsa 2001. május 28-án hozott döntése értelmében a bnmegelzés minden olyan intézkedés és beavatkozás, amelynek célja vagy eredménye a bnözés mennyiségi csökkentése, az állampolgárok biztonságérzetének minségi javítása, történjék az a bnalkalmak csökkentésével, a bnözést elidéz okok hatásának mérséklésével, vagy a sértetté válás megelzésével. A társadalmi bnmegelzés mindenekeltt az állampolgárokat és közösségeiket közvetlenül sért vagy veszélyeztet bncselekmények csökkentésére irányul. Emellett magában foglal a bnözés egyes megjelenési formáival (szervezett bnözés, nemzetközi migrációval összefügg bncselekmények egyes típusai) szemben minden olyan összehangolt vagy célzott tevékenységet, amelyekbe az állampolgárok, azok természetes közösségei, a civil szervezetek, az egyházak bevonhatóak és aktivitásukkal a közbiztonság javítható, ennek érdekében a közösségi összetartozás érzése és cselekvképessége ersíthet. A társadalmi, a közösségi jelleg bnmegelzési reakciók a hagyományos, a lakosság közbiztonsági közérzetét közvetlenül befolyásoló jelenségekkel kapcsolatban bizonyultak hatékonynak. A szervezett bnözés, a nemzetközi szervezett bnözés, a terrorizmus új kihívásaival szemben ugyanakkor elssorban a bnüldöz szervek szakmai fejlesztése, hazai és nemzetközi kooperációja biztosíthat hatékonyabb védelmet. A BNMEGELZÉS RENDSZERE ÁLLAMI INTÉZMÉNYRENDSZER KÖZÖSSÉGI INTÉZMÉNYRENDSZER ÜGYÉSZSÉG KORMÁNY BÍRÓSÁG ÖNKORMÁNYZATOK Országos Bnmegelzési Bizottság IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM Biztonságos Magyarországért Közalapítvány BELÜGYMINISZTÉRIUM Üzleti közösségek Civil közösségek, egyházak OBMB Titkársága Büntetés-végrehajtás EGYÉB ÁGAZATI SZEREPLK Országos Bnmegelzési Központ Szomszédság, lakóközösség Magánszemélyek Pártfogó Felügyeleti Szolgálat Rendrség Más nyomozó hatóságok 1. ábra: A polgárrség helye a bnmegelzés rendszerében A korszer társadalmi bnmegelzési stratégia a társadalom önvédelmi képességeit fokozó, államilag vezérelt, illetve támogatott szakmai és civil mozgalom. Olyan célkitzések összessége, amelyek biztosítják: a) a bncselekményeket elidéz okok hatásának mérséklését, b) a sértetté válás veszélyének csökkentését, 7. oldal, összesen: 118
A bnmegelzés alapfogalmai c) az egész közösség biztonságának növelését, ezáltal d) az élet minségének és egyben az emberi jogok érvényesülésének javítását. A társadalmi bnmegelzési stratégia komplex, össztársadalmi feladat, amely a teljes lakónépesség biztonságának megteremtésével, a bnözés csökkentésével az életminség javítását célozza. Hozzájárul a gazdaság fejldéséhez, a piac biztonságos mködéséhez, a bnözés okozta erkölcsi és anyagi károk csökkentéséhez. A bnmegelzési intézkedések költségeit olyan befektetésnek kell tekinteni, amelynek hozama a közbiztonság érzékelhet javulása.!"#*%)$,-)#%&.$"-' A megbélyegzés elkerülése A bnmegelzés szabályozott keretek között zajló, felelsséggel járó tevékenység, amelynek érvényesítése során tiszteletben kell tartani az emberi jogokat, követni kell az alkotmányos jogállam elveit. Bnmegelzés címén kényszerít vagy megbélyegzést eredményez módon nem szabad beavatkozni a lakókörnyezet, az ott él emberek életébe. A bnmegelzési programok meghatározásánál tekintettel kell lenni arra, hogy a bnözéssel kapcsolatos problémák eltéren érintik a nket, a férfiakat, a fiatalokat és az idseket. Figyelembe kell venni a kulturális különbségeket és a kisebbségek eltér kultúráját, szokásait is. Az arányosság elvének érvényesítése A bnmegelzést szolgáló beavatkozások módjának megválasztásakor figyelemmel kell lenni az egyéni autonómia és a közösségi kontroll egyensúlyára. Az ENSZ Gazdasági és Szociális Bizottságának a bnmegelzéssel kapcsolatos ajánlása az élet- és vagyonbiztonságot az egyik alapvet emberi jogként fogja fel. Ugyanakkor azt is megállapítja, hogy a bnmegelzési intézkedéseket az emberi jogok, a potenciális áldozatok, az elkövetk és a harmadik személyek szabadságjogainak tiszteletben tartásával, az arányosság elvére figyelemmel kell végrehajtani. A közösség biztonságának megteremtésére irányuló törekvés érvényesítésében gyakran egymásnak feszül közösségi és egyéni - érdekek között kell az egyensúlyt megteremteni. A kirekesztés elkerülése A bnözés megfékezése társadalmilag elfogadott cél. Az ennek érdekében foganatosított intézkedések, valamint a bnözéstl való félelem bizonyos csoportok kirekesztésének ersödésével járhat. Növelheti a bnelkövet fiatalokkal, a börtönviseltekkel, a drogfüggkkel, a hajléktalanokkal, a szegényekkel, a kisebbséghez tartozókkal szembeni elítéleteket. A társadalmi bnmegelzés rendszere a társadalmi igazságosság elvén alapul. Ennek érdekében egyaránt törekedni kell a társadalmi kirekesztés, az elítéletesség elkerülésére és a biztonsághoz fzd érdekek érvényesítésére. /')/'$,#)%"#*0"/+#!/ Közismert, hogy a bnözés és annak erkölcsi, anyagi következményei a társadalom különböz rétegeit, régióit eltér módon érintik. Ezért a társadalmi bnmegelzési stratégiában a közbiztonságot, a közbiztonsági közérzetet veszélyeztet minden jelenségre országosan és helyi szinten ki kell alakítani a hatékony és intézményesíthet reakciókat. Ezen belül a bnözés sajátosságaira, a lakosság aggodalmaira figyelemmel, a nemzetközi követelményeknek meg- 8. oldal, összesen: 118
A bnmegelzés alapfogalmai felelen prioritásokat kell megjelölni. A prioritások a társadalmi bnmegelzési stratégia nem kizárólagos, de kétségtelenül a leghangsúlyosabb pontjai, a leghatékonyabbnak ígérkez komplex beavatkozási célcsoportok és területek megjelölése. Az Országgylés a társadalmi bnmegelzés nemzeti stratégiájában ezeket a prioritásokat a következkben határozza meg: a) A gyermek- és fiatalkori bnözés csökkentése. b) A városok biztonságának fokozása. c) A családon belüli erszak megelzése. d) Az áldozattá válás megelzése, az áldozatsegítés, az áldozat kompenzációja. e) A bnismétlés megelzése. A bnmegelzés szerepli Prioritások Gyermek- és fiatalkori bnözés csökkentése A városok biztonságának fokozása A családi erszak megelzése A sértetté válás megelzése A bnismétlés megelzése A bnüldöz és büntet igazságszolgáltatási rendszer szerepli Rendrség és más nyomozó hatóságok Ügyészség Bíróság Büntetésvégrehajtás szervei Pártfogó felügyeleti szolgálat Egészségpolitika Ágazati együttmködésben megvalósítandó feladatok Szociális és családpolitika Ifjúság- és sportpolitika Oktatáspolitika Gyermekvédelem Foglalkoztatáspolitika Területpolitika Kisebbségi politika Önkormányzatok A közösségi bnmegelzés színterének szerepli Gazdasági élet szerepli Civil szféra, egyházak Szomszédság, lakóközösség Magánszemélyek 2. ábra: A bnmegelzés szereplinek feladatai a prioritások tükrében %&!&##"'!"##!1$/'%(*+*$*' A társadalmi bnmegelzés nemzeti stratégiája tételesen meghatározza a bnmegelzés szereplinek feladatait a legfontosabb célkitzések megvalósításában. Az állami intézményrendszer tagjainak és az ágazatoknak a feladatköre rendkívül fontos, hiszen e nélkül maga a bnmegelzési rendszer mködtetése sem képzelhet el. A polgárrség számára a rendszerben elfoglalt helyébl fakadóan a másik oldal, a közösségi intézményrendszer számára ajánlott feladatok azok, amelyeket elssorban számításba kell vennie saját tevékenységének kialakítása, programjai kidolgozása során. Tekintsük át röviden, címszavakban ezeket a lehetséges polgárr feladatokat. A gyermek- és fiatalkori bnözés megelzése, csökkentése Közremködés a bnmegelzési, alkohol és drog-prevenciós programokban. A gyermek- és fiatalkori devianciák megelzését szolgáló programok létesítése, mködtetése. Részvétel a társadalmi pártfogói és utógondozói hálózat munkájában. 9. oldal, összesen: 118
A bnmegelzés alapfogalmai A városok biztonságának fokozása A városi biztonsággal kapcsolatos problémák feltárása, a részvétel a problémák megoldására alkalmazható eszközök és módszerek kialakításában. A helyi biztonsággal kapcsolatos közösségi problémamegoldások, konfliktuskezelés ersítése és támogatása. Részvétel a közterületek biztonságának fokozásában. A szomszédsági környezet ellenrzése, a környezet védelme (SZEM). Közösségi problémamegoldások, konfliktuskezelés ersítése és támogatása. A bnmegelzési kommunikáció segítése. Különböz kisközösségi mozgalmak szervezése, támogatása (SZEM, polgárrség, szülk egymásért mozgalom, környezetvédelmi akciók). A városi/kerületi rség munkájában részvétel vagy annak támogatása. Együttmködés fenntartása a bnmegelzés más szereplivel. Családon belüli erszak megelzése Közremködés a települési jelzrendszer mködtetésében. Közremködés a problémamegoldó non-profit vállalkozások, civil szervezetek munkájában. Alternatív szabadids tevékenység szervezése a konfliktusveszélyes környezetben nevelkedk és a támaszt jelent szülk számára. Az áldozattá válás megelzése, áldozatsegítés, az áldozat kompenzációja Egyes áldozati csoportok segítése. SZEM mozgalom szervezése, mködtetése. A Szülk a gyermekekért, a Szülk egymásért mozgalmak támogatása. A polgárr szolgálatok folyamatos és biztonságos fenntartása. Közremködés a vagyontárgyak tulajdonosi jelölésének népszersítésében. A bnismétlés megelzése Fogadd vissza t! kampány keretében a bnelkövetk reintegrációs közösségi feltételeinek ersítése. Tolerancia növelése. Bekapcsolódás a szociális és mentális problémák orvoslásába. Az utógondozás alatt állók bevonása a közösségi programokba. Önsegít intézmények és csoportok támogatása. Ismétl kérdések: 1. Ismertesse a bnmegelzés nemzetközileg elfogadott fogalmát! 2. Mit nevezünk társadalmi bnmegelzésnek? 3. Mi a társadalmi bnmegelzés elsdleges célja? 4. Sorolja fel a bnmegelzés alkotmányos követelményeit! 5. Mit jelent a bnmegelzésben az arányosság? 6. Mit ért a bnmegelzés alkotmányos követelményei közül a kirekesztés elkerülése alatt? 7. Sorolja fel a társadalmi bnmegelzési stratégia prioritásait! 10. oldal, összesen: 118
A bnmegelzés alapfogalmai 8. Sorolja fel a közösségi bnmegelzés legfontosabb szereplit! 9. Határozza meg a polgárrség helyét a közösségi bnmegelzés rendszerében! Gyakorlati feladat: A bnmegelzés prioritásai szerint készítsen egy táblázatot, melyek lakóhelyén a közösség biztonságát, biztonságérzetét leginkább érint problémák. Megállapításait példákkal indokolja! Állítson össze egy listát arról, hogy a bnmegelzés prioritásain belül, a civil szféra számára ajánlott feladatok közül lakóhelyén hol, milyen feladatok megvalósítására volna elsdlegesen szükség? 11. oldal, összesen: 118
A polgárr mozgalom 2),/ /)!*)()** A polgárr mozgalom alapvet célja a közösségi bnmegelzésen belül a civil, lakossági közremködés biztosítása a bncselekmények megelzése érdekében. Széleskör társadalmi összefogásra épül, alapja az állampolgárok pozitív érzelmi kötdése szkebb környezetükhöz, tenni akarása a lokális környezet életfeltételeire kedveztlenül ható jelenségek távoltartása, megszüntetése vagy visszaszorítása érdekében. A polgárr mozgalmat az önkéntesség, a törvényesség, az emberi jogok messzemen tiszteletben tartása, az ellenszolgáltatás nélkül végzett közösségi tevékenység, a bizalomra épül felelsségvállalás és a politikasemlegesség jellemzi. A polgárr mozgalom f tevékenységi területei a bnözés elleni fellépés, a bnmegelzés, ezen belül különösen a vagyonvédelem, a gyermek- és ifjúságvédelem, a kábítószer-fogyasztás visszaszorítása, a közlekedés biztonsága, a katasztrófavédelem valamint a környezetvédelem társadalmi feladatainak megvalósításában való közremködés. 2),/ /#!/.!$ A polgárrség a polgárr mozgalom célkitzései megvalósítása érdekében az egyesülési jog alapján mköd társadalmi szervezetek összefoglaló megnevezése. Az egyesülési jog és a társadalmi szervezetek Az egyesülési jog mindenkit megillet szabadságjog, a melyet a Magyar Köztársaság elismer és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. Az egyesülési jog gyakorlása nem valósíthat meg bncselekményt és bncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre. Társadalmi szervezet minden olyan tevékenység céljából alapítható, amely összhangban áll az Alkotmánnyal, és amelyet törvény nem tilt. A társadalmi szervezet céljai megvalósítása gazdasági feltételeinek megvalósítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat az adott tevékenységre vonatkozó külön szabályok szerint -, de elsdlegesen gazdaságivállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható. A társadalmi szervezet legfontosabb jellemzi: a) önkéntesen, bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, b) önkormányzattal rendelkezik, c) alapszabályában meghatározott célra alakul, d) nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljai elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Nem minsül társadalmi szervezetnek a magánszemélyeknek az egyesülési jog alapján létrehozott olyan közössége, amelynek mködése nem rendszeres, vagy nincs nyilvántartott tagsága, vagy az egyesülési jogról szóló törvényben meghatározott szervezete. 12. oldal, összesen: 118
A polgárr mozgalom A polgárrség szervezetei Polgárr szervezetnek minsül: a) a polgárr mozgalomban részt venni kívánó polgárok vagy a települési önkormányzat kezdeményezésére, településenként, település-részenként vagy több település összefogásával létrehozott önálló polgárr egyesület; b) feladataik összehangolása, tagjaik képzése, érdekeik képviselete, védelme érdekében az egyesületek által a megyében (fvárosban) megalakított területi szövetség; c) az egyesületi, tagszövetségi érdekvédelem, a polgárr mozgalom célkitzéseinek társadalmi képviselete, az egyesületek, tagszövetségek mködését elsegít információk közvetítése, a hazai és külföldi tapasztalatok hasznosítása, népszersítése, más hazai vagy külföldi társadalmi szervezettel, állami vagy gazdasági szervvel történ, kölcsönös elnyökön alapuló együttmködés kialakítása, a polgárr mozgalomban résztvevk képzése, az egyesületek, tagszövetségek anyagi támogatása érdekében a területi szövetségek által létrehozott országos szövetség (OPSZ). Tiszteletbeli tagok Tiszteletbeli tagok Rendes tagok Rendes tagok Pártoló tagok Pártoló tagok Közgylési képviselk Közgylési képviselk KÜLDÖTT KÖZGYLÉS KÜLDÖTT KÖZGYLÉS Felügyel Bizottság Felügyel Bizottság ELNÖKSÉG ELNÖKSÉG Jelöl és Választási Bizottság Jelöl és Választási Bizottság Bnmegelzési Munkabizottság IFJÚSÁGI TAGOZAT Jogi és Etikai Munkabizottság SPORT TAGOZAT KÖZLEKEDÉSI TAGOZAT Gyermek-, Ifjúságvédelmi és és Nbizottság Környezetvédelmi Munkabizottság KÖRÖZÖTT GÉPJÁRM FELDERÍT TAGOZAT munkaszervezet HATÁRR TAGOZAT SZEM TAGOZAT Polgárrség Tudományos Tanácsa Gazdasági igazgató Adminisztratív igazgató Jogtanácsos Szóviv OPSZ Központi Iroda PM Szerkesztség 3. ábra: Az Országos Polgárr Szövetség szervezeti felépítése Polgárr egyesületek céljaik elérése, érdekeik hatékonyabb érvényesítése érdekében a nagyvárosokban, valamint az idegenforgalom, vagy a kiemelt céltámogatások által érintett kistérségekben regionális szövetséget hozhatnak létre. A regionális szövetség nem minsül területi szövetségnek, a mködés, az OPSZ tagság kérdésében más polgárr egyesületet nem befolyásolhat. A polgárr egyesület (regionális szövetség) és a területi szövetség az OPSZ tagságát az országos szövetség által kiadott tanúsítvánnyal igazolja. 13. oldal, összesen: 118
A polgárr mozgalom Polgárr szervezettel szemben alapvet követelmény, hogy: a) tegye lehetvé a közbiztonság javításáért és megszilárdításáért önként tenni akaró állampolgárok szervezett és célirányos részvételét a bnözés elleni fellépés, a bnmegelzés, a közlekedés biztonsága, a gyermek- és ifjúságvédelem, a kábítószer-fogyasztás visszaszorítása, a katasztrófavédelem és a környezetvédelem társadalmi feladatainak megvalósításában, b) kapcsolódjon be a célkitzéseivel azonos tevékenységet végz állami, önkormányzati, más társadalmi szervek, szervezetek munkájának népszersítésébe, c) biztosítson teret és lehetséget az állampolgárok közbiztonsági ismereteinek bvítéséhez, d) járuljon hozzá a települések (lakókörnyezet) közbiztonságának fenntartásához, a polgárok személy- és vagyonbiztonságát veszélyeztet cselekmények, események megelzéséhez, ezen keresztül szubjektív biztonságérzetük javításához, e) képviselje az állampolgárok legszélesebb rétegeit a helyi, területi önkormányzati-rend- rségi bnmegelzési és társadalmi bizottságokban, f) érdekképviseleti tevékenységével, tagjai és a lakosság mozgósításával segítse el a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó, a közbiztonság javítására irányuló törekvéseket, g) az állampolgárokat megillet jogi lehetségek legszélesebb kihasználásával nyújtson segítséget a közbiztonság fenntartásával, javításával hivatásszeren foglalkozó szervek munkájához. A polgárr szervezet határolódjon el az erszak, az önbíráskodás, másokat sért provokatív magatartás, a felfegyverkezés, a félkatonai jelleg szervezeti és mködési struktúrák, a politikai érdekeket szolgáló megnyilvánulások minden formájától. A polgárr szervezet a helyileg illetékes önkormányzat hozzájárulásával a település, városrész nevére utalással a POLGÁRRSÉG (például Kecskeméti Polgárrség, Békásmegyeri Polgárrség, Nagyegyháza Polgárrsége) megnevezést is használhatja. 2),/ /$."%-#"$/3$' A polgárr mozgalom célkitzéseinek megvalósítása érdekében a polgárr szervezet tevékenysége kiterjedhet: a) a polgárrök bnmegelzési alapképzésére, folyamatos továbbképzésére, b) rendszeres egyesületi foglalkozások keretében az egyesületi tagok és a lakosság részére közbiztonsági vonatkozású tájékoztató eladások, bemutatók, kiállítások, tanácsadások szervezésére, c) a közösségi biztonsághoz szükséges állampolgári jogok és kötelességek megismertetésére, d) bnmegelzési, közlekedésbiztonsági, természet- és környezetvédelmi, katasztrófavédelmi kiadványok terjesztésére, e) a közbiztonság megítélésérl, az önkormányzat, a rendrség, más rendvédelmi szervek mködésérl a lakossági vélemények közvetítésére a helyi önkormányzati és állami szervek fórumain, f) az iskolai bnmegelzési nevelmunkában történ részvételre, g) a polgárrök testedzésének támogatására, a tömegsport népszersítésére, h) az egyesület mködési körzetében közbiztonsági célú közterületi álló és mozgó figyel-jelz szolgálat mködtetésére, 14. oldal, összesen: 118
A polgárr mozgalom i) lakókörnyezeti közösségek biztonságát, önvédelmi jelleg együttmködését biztosító mozgalmak (például Szomszédok Egymásért - SZEM) támogatására, j) a polgári védelmi tevékenységgel összefügg biztonsági feladatok ellátásában való közremködésre, k) a köztisztaságra, a közegészségügyre, a közterületek igénybevételére, a természet- és környezetvédelemre, a katasztrófa-elhárításra vonatkozó kedveztlen jelenségek feltárására, folyamatos figyelemmel kísérésére, l) lakóközösségek által magánerbl létesített vagy más jelleg vagyonvédelmi biztonsági jelzberendezések diszpécserközpontjainak felügyeletére, szükség esetén az eljárásra jogosult hatóságoknál intézkedések kezdeményezésére, m) intézked rendr, más rendvédelmi szerv tagja vagy közfeladatot ellátó személy részére közvetlen segítség nyújtására, n) lakossági, önkormányzati vagy más rendezvényeken rendezi feladatok ellátására. A felsorolt tevékenységek közül egy polgárr szervezet a helyi lakossági, önkormányzati, közbiztonsági igények figyelembe vételével önállóan választhatja ki azokat, amelyek célkitzéseinek, lehetségeinek leginkább megfelelnek. A kiválasztott tevékenységi területek feladatainak ellátása érdekében a polgárr szervezet az alapszabályában rögzítetteknek megfelelen szakcsoportokat, munkabizottságokat, szekciókat, tagozatokat, stb. (pl.: oktatási, propaganda, médiafelelsi; bnmegelzési; ifjúsági-nevelési; közlekedésbiztonsági, baleset-megelzési; környezetvédelmi, katasztrófavédelmi, ügyeleti-felügyeleti; közterületi figyel-jelz; vagyon-védelmi, SZEM, stb.) hozhat létre. E szervezeti elemek alapvet rendeltetése, hogy a szervezeten belül lehetséget biztosítson a szakosodásra, összehozza az egyes bnmegelzési szakterületek iránt érdekldket, és teret adjon számukra a közös cselekvésre.!-3$$%&+"# A polgárr szervezet széleskör együttmködést alakít ki a települések biztonságában, a közbiztonság fenntartásában érdekelt állami, önkormányzati szervekkel és társadalmi szervezetekkel. A stratégiai együttmköd partnerekkel kialakított partneri kapcsolat a polgárrség mködésének meghatározó tényezje. A polgárrség kiemelt stratégiai együttmköd partnerei: a) a Belügyminisztérium, b) a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, c) az Országos Rendr-fkapitányság, d) a Határrség Országos Parancsnoksága, e) az Országos Katasztrófavédelmi Figazgatóság, f) az Országos Bnmegelzési Bizottság, g) a Biztonságos Magyarországért Közalapítvány, valamint h) a helyi és a megyei (megyei jogú városi, fvárosi) önkormányzatok. A rendvédelmi szervek segítséget nyújtanak a polgárr egyesületek tagfelvételi munkájához; rendszeresen igénylik a közterületek és nyilvános helyek rendjének, létesítmények vagyonbiztonsági helyzetének folyamatos figyelemmel kisérését, a veszélyt jelent eseményekrl a jelzésadást, a polgárr egyesületek eszközeinek eseti igénybevételét, a polgárrök közremködését a hivatalos eljárások lebonyolításában. Kezdeményezik, szervezik és irányítják a közös bnmegelzési szolgálat ellátását, kérik tevékenységük népszersítését, kiadványaik terjesztését a lakosság körében. 15. oldal, összesen: 118
A polgárr mozgalom Az önkormányzatoknak a közbiztonság terén vállalt nagyobb felelssége, intenzívebb bnmegelzési tevékenysége indokolja, hogy a polgárrségek minél nagyobb arányban és ervel járuljanak hozzá az önkormányzati feladatok megvalósításához. Ezen feladatok közül kiemelkedik: a) az aktív részvétel a település közbiztonsági, bnmegelzési stratégiájának kidolgozásában, az abban foglalt programok megvalósításában, b) a közremködés az önkormányzatot terhel, a település és a régió biztonságát érint közfeladatok ellátásában, c) a rendszeres tájékoztatás a lakosságot érint, az önkormányzat intézkedési körébe tartozó közlekedésbiztonsági, természet- és környezetvédelmi, gyermek- és ifjúságvédelmi, szociális, stb. problémákról, javaslattétel és részvétel azok megoldásában. A társadalmi szervezetek közül a polgárrség elssorban azokkal törekszik kölcsönös kapcsolatok kialakítására, tevékenységének összehangolására, amelyek mködése a településfejlesztés, közlekedésbiztonság növelése, a lakosság egészségügyi helyzete, a természet- és a környezetvédelem, a vagyonbiztonság, az állampolgárok érdekeinek érvényesítése, a nevelésügy területére irányul. A gazdasági élet szereplinek megnyerése a bnmegelzés társadalmi feladatainak támogatására kiemelkeden segítheti az önkéntes polgárrségek mködési feltételeinek biztosítását, nagymértékben hozzájárulhat a helyi közbiztonsági kockázatok csökkentéséhez. A kölcsönös segítségnyújtásra irányuló feladatokat, együttmködési megállapodásokat elssorban azokkal a gazdasági társaságokkal, vállalkozásokkal (pl. postai szolgáltatók, közlekedési vállalatok, közüzemek, pénzintézetek, stb.) célszer kialakítani, amelyek mködésének megzavarása jelentsen befolyásolhatja a lakosság biztonságérzetét, ugyanakkor a polgárr szolgálatok célirányos szervezésével a polgárrségek képesek érzékelheten hozzájárulni azok megelz védelméhez. Egyre inkább eltérbe kerül a civil bnmegelzési mozgalmak nemzetközi kapcsolatainak fontossága. Nemcsak országos szinten, de különösen az államhatár menti településeken mköd polgárrségek számára ajánlott a határon túli települések vagy régió hasonló bnmegelzési, a gyermek- és ifjúságvédelemben, a drogmegelzésben szerepet vállaló civil szervezeteivel a kölcsönös kapcsolatok kialakítása és fenntartása. Az együttmködés keretében a küls szervezetek: a) közremködnek a polgárrök alapismereti és továbbképzésében, a vezetképzésben, b) infrastruktúrát, tárgyi eszközöket bocsátanak a polgárr egyesületek rendelkezésére, c) szakmai tájékoztató anyagokat biztosítanak, d) pénzügyi támogatást nyújtanak, e) az egyesületeket, szövetségeket tervezetek véleményezésére, javaslattételre kérik fel. Az együttmködés területeit, a közösen illetve az együttmköd fél érdekében ellátandó feladatokat, a felelsöket, határidket illetve a felek által fontosnak ítélt egyéb kérdéseket a polgárr szervezetek írásban, együttmködési megállapodás keretében rögzítik. A polgárr szervezetek általában évenként egy alkalommal áttekintik és értékelik az együttmködési megállapodásban foglaltak teljesülését, szükség esetén kezdeményezik annak felülvizsgálatát, a szükséges módosítások elvégzését. 16. oldal, összesen: 118
A polgárr mozgalom Ismétl kérdések: 1. Fogalmazza meg a polgárr mozgalom alapvet célját! 2. Melyek a polgárr mozgalom legfontosabb jellemzi? 3. Melyek a polgárr mozgalom f tevékenységi területei? 4. Ismertesse a polgárrség fogalmát! 5. Mit értünk az egyesülési jog alatt? 6. Határozza meg egy társadalmi szervezet legfontosabb jellemzit! 7. Sorolja fel a polgárr szervezeteket! 8. Ismertessen legalább három, a polgárr szervezettel szemben támasztott alapvet követelményt! 9. Kik a polgárrség stratégiai együttmköd partnerei? 10. Milyen segítséget nyújthatnak küls szervezetek a polgárrség részére az együttmködés keretében? Gyakorlati feladat: A polgárr szervezetek részére ajánlott tevékenységi körökbl válassza ki azokat, amelyek ellátása az Ön megítélése szerint saját lakókörnyezetében fontosak. Készítsen javaslatot arra, hogy az Ön által kiválasztott tevékenységeket a saját polgárr egyesülete hol, milyen módon, formában, illetve milyen tartalommal valósíthatja meg. 17. oldal, összesen: 118
A polgárrség kialakulása és fejldése 1991-tl napjainkig 4 567768 2),/ /#"(9 +"# Az Országos Polgárr Szövetség 1991. március 28-án alakult Önvédelmi Szervezetek Országos Szövetsége néven elssorban a kistelepülések biztonságát, a lakókörnyezeteket veszélyeztet bncselekmények, a közlekedési balesetek megelzése, gyermek- és ifjúságvédelem társadalmi feladatainak ellátása, valamint a fenti feladatokat ellátó állami és önkormányzati szervezetek munkájának lakossági segítése érdekében. Valódi, alulról szervezd mozgalom bontakozott ki, gyakorlatilag az akkori, igen kritikusnak érezhet közbiztonsági helyzet következményeként. A lakosság érezte, nemcsak elvárásokat kell támasztania a rendvédelmi szervekkel szemben, de tevlegesen is közre kell mködnie a közbiztonság megóvásában. A polgárrség igen gyorsan országos kiterjedésvé vált, regisztrált tagsága ma már meghaladja a 70 000 ft, akik több mint 1700 egyesületbe és 20 területi (megyei, fvárosi) szövetségbe tömörülve végzik szabadidejükben, önként vállalt közösségi feladataikat. 4. ábra: Dr. Kopácsi Sándor, az OPSZ alapítója és els elnöke A polgárrség életében megalakulása óta három, jól elkülöníthet fejldési szakasz figyelhet meg. 1991 és 1996. között a polgárrségeket egy alapveten spontán szervezeti fejldés, laza országos szövetségi kapcsolat, területenként eltér bnmegelzési szemlélet és gyakorlat valamint a rendkívül alacsony anyagi támogatottság jellemezte. Nagy felelsséget vállaltak ekkor magukra a megyei és fvárosi polgárr szövetségek valamint az egyesületek vezeti, hogy megalapozzák szinte településenként a civil bnmegelzés társadalmi megbecsülését, elfogadottá tegyék azt lakosság körében. Ennek az idszaknak fontos eredménye, hogy folyamatosan jöttek létre a polgárr egyesületek, a mozgalom terebélyesedett, egyre inkább kereste helyét a bnözés elleni társadalmi fellépés rendszerében. 1997. és 2000. között a mozgalom jelents változásokon ment keresztül. Az OPSZ 1997. június 7.-i tisztújító országos küldött közgylése nem csupán az elnök személyében és az elnökség tagjaiban hozott változást, hanem ezzel párhuzamosan a mozgalom szellemisége is megváltozott. A polgárr szervezetek legmagasabb fóruma a mozgalom alapvet célkitzéseként a bncselekmények megelzését jelölte meg azzal, hogy a f figyelmet: a) a lakosság vagyonvédelmére (lakásbetörések, gépkocsi feltörések megelzésére), b) a gyermek- és ifjúságvédelem feladataira, c) a kábítószer fogyasztás visszaszorítására, valamint d) a közlekedés biztonsága érdekében végezhet tájékoztató és nevelmunkára kívánja fordítani. A polgárr szervezetek ezzel egy idben elhatárolták magukat az erszak, az önbíráskodás, a másokat sért provokatív magatartás, a felfegyverkezés és a félkatonai jelleg szervezeti és 18. oldal, összesen: 118
A polgárrség kialakulása és fejldése 1991-tl napjainkig mködési struktúrák, a politikai érdekeket szolgáló megnyilvánulások minden formájától. Elvetették a bncselekményekre reagálás elvét, s tevékenységük egészét a prevencióra, az úgynevezett másodlagos bnmegelzési munkára irányították. Annak érdekében, hogy a polgárrség egy egységes szemlélet, jól szervezett, határozott célkitzésekkel rendelkez, egyben a legnagyobb létszámú társadalmi bnmegelzési szervezetté váljon számos új lépés megtételére volt szükség. Még 1997-ben megjelent a polgár- r mozgalom koncepciója, amely alapját képezte az Országos Polgárr Szövetség új Alapszabályának és a polgárr szervezetek els, 1998-ban megjelent mködési szabályzatának. 1998 lett a polgárrség oktatási éve, amikor megkezddött a polgárrök egységes tematika alapján történ bnmegelzési felkészítése. A már új ismeretekkel rendelkez polgárrök 1999-et a lakosságot leginkább aggasztó közterületi bnözés megelzési évének nyilvánították. 5. ábra: Dr. Túrós András 1997-tl az OPSZ elnöke Az országos, a megyei és fvárosi szövetségek, a települési egyesületek egyre több állami és önkormányzati szervezettel kötöttek együttmködési megállapodást. Folyamatosan bvültek a gazdasági szférától kapott támogatások. Ebben az idszakban vált a polgárrség a Belügyminisztérium, a rendrség, a határrség, az önkormányzatok legnagyobb stratégiai szövetségesévé. Az 1997-2000. évek közötti, másodiknak tekintett fejldési szakasz legnagyobb eredménye született meg 2000-ben azzal, hogy a Fvárosi Bíróság a 14.Pk.66.112/91/15. számú végzésével az Országos Polgárr Szövetséget az 1997. évi CLVI. törvény 22. -ának (3) bekezdése alapján 2000. július 6.-tól kiemelkeden közhasznú szervezetté átsorolta. Ennek alapján az Országos Polgárr Szövetség 2000. március 25.-én elfogadott módosított alapszabályában foglaltak értelmében a szövetség a) a közrend és közlekedésbiztonság terén a Kszt. 26. c) 15. pont alapján kiemelkeden közhasznú; b) a gyermek- és ifjúságvédelem terén a Kszt. 26. c) 10. pontja alapján, továbbá c) a környezetvédelem terén a Kszt. 26. c) 9. pontja alapján közhasznú tevékenységet folytat. Törvény mondja ki, hogy a lakosság élet- és vagyonvédelmének biztosítása érdekében létesült társadalmi önvédelmi szervezetek tagjainak a közbiztonság javítására irányuló, a rendrséggel együttmködési megállapodás szerint végzett tevékenysége közfeladat. A polgárr közfeladata teljesítése közben ugyancsak törvény alapján részesül 2000. március 1.-tl a közfeladatot ellátó személy fokozott jogi védelmében. Az Országos Polgárr Szövetség 2001-ben ünnepelte megalakulásának 10. évfordulóját. A 2001- év azonban nemcsak az ünneplés, hanem egyben a tisztújítás éve is volt. A közgylés ismételten bizalmat szavazott az Országos Polgárrség eddigi vezetinek, s emellett új négy évre (2001-2004) szóló középtávú stratégiát fogadott el. A stratégia egyik fontos célkitzése volt, hogy a polgárrségnek a települési, illetve kistérségi lakossági biztonsági igények és 19. oldal, összesen: 118
A polgárrség kialakulása és fejldése 1991-tl napjainkig elvárások kielégítése, az állami és önkormányzati szervekkel történ hatékony együttmködés biztosítása érdekében: a) az ország egészét átfogó, b) a kiemelkeden közhasznú, a közhasznú tevékenységek és a közfeladatok ellátására minden tekintetben alkalmas, c) szilárd tagsággal rendelkez, d) minségi bnmegelzési munkát biztosító szervezetté kell válnia. 2001-tl számítjuk így a polgárrség minségi fejlesztési szakaszának megkezdését, s ez nyílván jellegénél fogva a korábbiaknál lassabb ütemben tart mind a mai napig. Ennek a legfontosabb elemei: a) a stratégiai partneri kapcsolatok további ersítése, b) az országos polgárr bnmegelzési programok (pl. drogprogram, idegenforgalmi régiók programja, nagyvárosi bnmegelzési program, az sz iskolakezdés bnmegelzési programja) folyamatos szervezése, elméleti és módszertani fejlesztése, c) a polgárr tevékenység jogi szabályozása, ezzel a szervezet teljes beillesztése a társadalmi bnmegelzés rendszerébe, d) a stabil, folyamatos finanszírozási háttér megteremtése. Az elmúlt években ezen a téren is jelents elrelépések történtek. A mködési feltételek biztosítása terén az Országos Polgárr Szövetség megjelent az állami költségvetés belügyminisztériumi fejezetében. Az egyre bvül lehetségek alapján sikeresen jutott forrásokhoz különösen az Országos Bnmegelzési Tanács illetve Bizottság, a Biztonságos Magyarországért Közalapítvány, a Nemzeti Civil Alapítvány pályázatain. 2004-ben az Országos Polgárr Szövetség már mintegy 175 millió forintból gazdálkodhatott. Ebben az idszakban nyílt lehetség arra, hogy eddiginél jelentsebb pénzügyi támogatás volt adható: a) a területi szövetségek mködéséhez és programjaik megvalósításához, b) egyes bnmegelzési programok (pl. az idegenforgalmi idény feladatai, nagyvárosi program) lebonyolításához, c) a forráshiányos egyesületek megsegítésére, d) központi rendezvények (pl. ifjúsági bnmegelzési táborok, konferenciák) szervezésére. 2),/ /#"/ #!::$&/."- A Magyar Köztársaság Országgylése 2006. február 13.-án 17 óra 25 perckor elfogadta a polgárrségrl szóló 2006. évi LII. törvényt. A tény és az esemény minden tekintetben történelmi. Legújabb kori történelmünkben talán elször fordul el, hogy egy társadalmi szervezet tagjai önerbl jutnak el odáig, hogy ügyüket nemcsak a társadalom, de a törvényhozás is felkarolja, és a legmagasabb szint jogszabályban fogalmazza meg elismerését és a jogrendszerbe illesztve ad lehetséget egy mozgalom további építéséhez. A gondolat a törvényalkotásról alig négy évvel ezeltt, 2002-ben született. Az eltelt id alatt számos elképzelés, megoldási javaslat került kidolgozásra, egymástól jelentsen eltér koncepciók születtek, s a nézetek gyakran ütköztek hol zajosabban, hol kevésbé hangosan e nemes cél elérése érdekében. És elérkezett egy pillanat 2006. február 13. amikor a tör- 20. oldal, összesen: 118