Társas kapcsolatok feltárása a pilismaróti általános iskolában Sebestyén Lilla Anna (SELOAAP.ELTE) Teleki Szilvia (TESOAAP.ELTE) 2008 tavaszi félév 1
ÖSSZEFOGLALÓ A vizsgálatunk egy többszempontú szociometriai kutatás volt a pilismaróti általános iskola 5. osztályában. A kutatás célja az volt, hogy felmérjük az osztályban lévő kapcsolatokat és azok minőségét, kapcsolati szintjét. A kutatáshoz kérdőívet használtunk, amely 9 szociometriai kérdésből állt. Részt vettünk az egyik órájukon, ahol egy játékot is játszottunk velük, de ezt a kutatásba nem vizsgáltuk. Az óra után interjút készítettünk az osztályfőnökkel. A szociometriában vizsgáltuk a rokonszenvi választásokat valamint funkció-jellegű választásokat. Figyelembe vettük az életköri sajátosságokat is az elemzés során. A fiúk és a lányok elkülönülnek, sok volt a választás, ebből számos kölcsönös volt. Ezekből az adatokból számunkra az derült ki, hogy ezek a kapcsolatok még nem kiforrottak, viszont a szerepek jobban kirajzolódnak. Az is életkori sajátosság, hogy kiemelkedőnek többnyire azokat látják, akiknek a tanulmányi eredménye kimagasló. BEVEZETÉS Kutatásunkban felmértük az osztály kapcsolati rendszerét. A vizsgálat tényfeltáró jellegű. Az iskola számára készítettük, hogy tájékoztassuk őket az osztály jelenlegi helyzetéről. A szociometria alapján vizsgáltuk, milyen problémák merülhetnek fel, és milyen fejlődési szinten állnak a kapcsolatok. Ennek célja az volt, hogy megfelelő információt kapjuk egy fejlesztési terv elkészítéséhez. A szociometria elemzésénél nem elég az adatok kiértékelése. Össze kell vetni azzal, hogy mik a csoport életkori sajátosságai, milyen fejlődéslélektani szakaszban vannak, és ez mennyire vág össze a szociometriában kapott eredményekkel. 10-12 éves korban a gyerekek Piaget besorolása szerint a konkrét műveleti szakaszban vannak, közvetlen a formális műveleti szakasz előtt. A konkrét műveleti szakasz jellemzői nekünk a szociális kapcsolatok tekintetében érdekesek. A gyerekek ebben a szakaszban már fel tudják venni a másik ember szemszögét is, ez azt jelenti, hogy már el tudja képzelni mit gondol róla a barátja, és abba is bele gondol mi lehet a másik ember cselekedetének indítéka. Később a formális műveleti szakaszban már egy, harmadik, kívül álló szemszögéből is látni fogják magukat, egyre jobban foglalkoztatják majd őket az elvont eszmék. 2
A gyerekeknek 10-12 éves korban fontosak a szabályok, az erkölcs és az etika. Ha valaki bűnt követ el, a büntetés azzal arányos legyen. Ebben a korban a gyerekek azt választják barátjuknak, akivel sok időt töltenek együtt és ismerik egymást, akivel együtt játszanak és hasonlóak, akiknek azonos az érdeklődésük, és hasonlóak a képességeik, személyiségük összeillő, akik segítenek a bajban, és lehet beszélgetni. A kapcsolatok az alkalmazkodás és az együttműködés függvényei a viták eredményeképp széteshetnek. Idősebb korukra jutnak el odáig, hogy rájöjjenek, hogy a barátság túlmutat az éppen zajló interakciókon. Ebben a korban a fiúk és a lányok barátsága különbözik. A lányok általában 2-3 fős csoportokra tagozódnak és egykorú lányokkal barátkoznak. Kapcsolatuk intimebb megbeszélik egymással bánatukat, kudarcaikat, győzelmeiket. A kapcsolatok fenntartásában fontos szerepe van a pletykának, mivel az rögtön interakcióra ad okot, és megvan a közös téma. Ezzel szemben a fiúk, nagyobb bandákba verődnek, több barátjuk van, mint a lányoknak, náluk az összekötő kapocs a közös játék. A fiúk és a lányok barátsága ebben a korban nem jellemző. A gyerekek 90% azonos neműt jelöl meg legjobb barátjának (Cole). Ez a vizsgált osztályban sem volt másképp. Abban az esetben történhet változás, ha mondjuk a két gyerek családja baráti kapcsolatban van. Ebben a korban még nagyon fontos, hogy a gyerekeknek milyen a külsejük, általában a szebbnek okosabbnak ítélt gyerekek a népszerűbbek, ezt mi a kutatásunk során nem vizsgáltuk, egy esetben jelent meg, amikor indokolni kellet, miért tart valakit kiemelkedőnek. Több esetben arra hivatkoztak, hogy azért mert okos. Ez vág össze azzal is, hogy gyerekek még nem tudják szétválasztani, mikor ítélik meg egymást, és mikor egymás teljesítményét. A későbbiekben megnő a jelentősége a kortárs csoportoknak. A baráti kapcsolatokban megnő a lojalitás és az intimitás szerepe, a hasonlóság továbbra is fontos lesz. A két nem elkezd közeledni egymás felé, általában a vezéregyéniségeken keresztül. Ezek a tények némileg alátámasztják, szociometriai vizsgálatunkat és megmutatják, ha valamiben torzulás van. 3
A VIZSGÁLAT MÓDSZEREI Vizsgálatunkat a pilismaróti általános iskola 5. osztályában végeztük.az osztályt az iskola igazgatója jelölte ki nekünk. Az iskolában évfolyamonként egy osztály indul. A gyerekek az iskolán kívülről is ismerik egymást, mivel többségük egy faluban él és közel laknak egymáshoz. A gyerekek többsége nem tartozik egyetlen etnikumhoz sem, egyetlen roma tanuló van az osztályban. Az osztály 17 fős, ebből 9 lány és 8 fiú. A nemek az osztályteremben elkülönülnek, a fiúk ülnek az egyik padsorban, a lányok pedig a másikban. A két padsor között jelentős tér van, mondván így a középen lévő téren tudnak játszani. A padok elrendezését a gyerekekre bízták valamint az ülésrendet is. A tanulók elsős koruk óta járnak egy osztályban, az öt év alatt, pár gyerek cserélődött csak. Jelenlegi osztályfőnök egy éve van az osztállyal. Vizsgálati eszközünk a Mérei-féle többszempontú szociometria volt. Az adatok felvételéhez kérdőívet használtunk. Kérdőívünk 9 kérdésből állt (2rokonszenvi kérdésből, 3 népszerűségi, 2 szimpátiai, és 1 vezetői kérdésből). A kérdőívet az egyik lyukas órán volt alkalmunk felvenni. Az adatok felvételét megbízhatónak tekintem. A kérdőív kitöltése során mi felügyeltünk rájuk az angoltanárnővel, a gyerekek csöndben kitöltötték és beadták nekünk. Az órán a továbbiakban is ott maradtunk. Az óra után készítettünk egy rövid, félig strukturált interjút az osztályfőnökkel. Ebben rákérdeztünk az osztály jellegzetességeire, hogy mit várhatunk a szociometriától, milyen az osztálylégkör, valamint rákérdeztünk a tárgyi környezetre is.(padok elrendezése) Eredmények Kölcsönösségi táblázat: Először ezt a táblázatot készítjük el, kizárólag a rokonszenvi választásokat figyelembe véve. A táblázatunk, egy kétdimenziós mátrix, amelynek mindkét tengelyén a vizsgált társas alakzat névsora szerepel. A lehetséges kapcsolatoknak közösség két tagja között két mezője van.(az egyik, illetve a másik tag nevének sorában. Minden tag, minden rokonszenvi kérdésre adott választását egymás után a megfelelő mezőben jelöljük. Ezután a kölcsönös választásokat bekarikázzuk (mi ezt más szín használatával helyettesítettük). Az egybevágó mezőkben egyforma számú színes jel lesz. A kölcsönös 4
választások számát soronként és oszloponként összegezzük. (A rokonszenvi választásokra vonatkozó kérdéseink az 1,6 számúak) Sorok összesítése: 5 oszlopban történik meg. Az elsőbe az ún. deklarált kapcsolatok kerülnek, vagyis az, hogy ki hány személyt választott rokonszenvi kritériumok alapján (azt nem vesszük figyelembe, hogy kit hányszor). A 2., 3., 4. oszlopban az egyszeres, kétszeres, háromszoros választásokat jelöljük. Az utolsó oszlop pedig valamennyi kölcsönös kapcsolatot tartalmazza. Ezek a számok a mi esetünkben: 0-2 közé esnek, és az 1-es és a 6-os kérdés vonatkozik rá. Az oszlopok összesítésekor ezzel szemben azt mutatjuk ki, hogy hány társa választotta azt a személyt, akinek az adott oszlopát számoljuk. Itt a népszerűség és a rokonszenvi jelentőség jut kifejezésre. A legkedvezőbb helyzetűek 5 vagy 6 jelölést kaptak: D. Dóra, N. Szilvia, U. Eszter, S. Gábor, F.Andrea, D. Szonja, T. Márton, Kedvező helyzetűek akiknek 3 és 4 között van a választások száma: Ny. Fanny, V. Ákos Tamás, D. Csaba Kedvezőtlen helyzetűek azok akik 1 vagy 2 választással rendelkeznek: D. Péter, V. Zsigmond, M. Dávid, Sz. Gellért, S. Kitti Legkedvezőtlenebb helyzetű (0 választás): H. Rebeka Kedvező helyzet diagramm 0 jelölés; 1; 6% 1-2 jelölés; 5; 29% 5-6 jelölés; 8; 47% 5-6 jelölés 3-4 jelölés 1-2 jelölés 0 jelölés 3-4 jelölés; 3; 18% 5
Szociometriaia mutatók Kölcsönösségi index: kifejezi, hogy az adott társas alakzatban a személyek hány százalékának van kölcsönös kapcsolata. Minél nagyobb ez a szám annál alacsonyabb a magányosok száma a csoportban. A mutató átlag értéke Mérei Ferenc szerint 85%- és 90% között van. Ha ennél alacsonyabb a szám akkor a magányosok száma magasabb, a csoport kevésbé mozgósítható és valószínűleg kevésbé nyújt biztonságot tagjainak. Ez az érték az 5. osztályban 88,2%, tehát az átlaghoz tartozik. Sűrűségi mutató a kölcsönösségi kapcsolatok számának és a csoporttagok számának a hányadosa, mely megmutatja a személyre hány kölcsönös kapcsolat jut. Ez az esetünkben 2,2 ezért stabil közösségnek tekinthető. Kohéziós index megmutatja, hogy a szociomtriailag lehetséges kölcsönös kapcsolatoknak hány százaléka valósult meg. Átlag értéke 10-13% között szokott mozogni. A mi eredményünk az átlagnál jóval magasabb érték, 27,9%. Ez azzal magyarázható, hogy az osztályban még nem tisztázódtak le a baráti kapcsolatnak, mivel a gyerekeknél még fontos tényezőt játszok a barátságkötésnél, hogy sok időt töltsenek, együtt ez majd a későbbiekben fog változni, kevésbé lesz fontos az együtt töltött idő időtartama. Viszonzott kapcsolatok mutatója arra utal, hogy a deklarált kapcsolatok hány százaléka kölcsönös. Az átlagövezet 40-50% között van. Az alacsonyabb értékek a kapcsolatok bizonytalanságát, a magasabbak a stabilitását jelzik. A vizsgált csoport esetében ez az érték 60,3%, ami nagyon stabilnak tekinthető. A szociogramm A szocigrammon azt vettük észre, hogy az osztály két alcsoportra osztható, fiúkra és lányokra. Valamint két leszakadó gyerekre. A fiúk és a lányok között nincs kölcsönös kapcsolat, csak egyirányú jelölések, ezért a következőkben külön elemezzük a lányok és a fiúk csoportját, és utána összegezzük a kettőt és írunk egy általános leírást. A fiúknál felfedezhető egy háromszög, egy lánc, és egy pár, valamint egy leszakadó. A lányok szociogramja összetettebb, több a kétszeres kölcsönös választás van (6 db). Többszerű szerkezetű, amihez egy lánc kapcsolódik, illetve egy leszakadó lány, aki senkit sem jelölt és őt sem jelölte senki. Megdőlt a teória ennél az osztálynál, hogy a lányoknak kevesebb kapcsolata van mint a fiúknak, illetve abba is, hogy kapcsolataik intimebbek lennének, mivel a bizalmi kérdésekben 6
jobban kimagaslott egy-két ember mint a fiúknál, ők inkább akikkel kölcsönös kapcsolataik vannak azzal beszélik meg a bizalmi dolgaikat. Fiúk Sz.G M.D D.Cs D.P V.CS S.G T.M V.A. T 7
Lányok: F.R M.Sz D.D D.Sz Ny.F F.A U.E H.I S.K Gyakorisági táblázat A kérdőívekről leolvasható valamennyi adatot tartalmazza. A táblázat függőleges tengelyére a vizsgált társas alakzat névsora kerül. A vízszintes tengelyre a vizsgálat különböző kritériumai kerülnek. Tehát azok a szempontok, amelyek alapján a kérdéseink csoportosíthatók (rokonszenvi, bizalmi, vezetés, népszerűségi). 8
Ezután az összesítő oszlopok következnek, ahol minden kritériumot külön oszlopban összesítünk, majd legvégül a összesítés oszlopa zárja a tengelyt. A táblázat minden mezőjébe az a szám kerül, ahány szavazatot kapott az illető személy, az adott kritérium alapján. Az oszlopok összesítéséhez 3 sorban történik; az első sorban a választások összege szerepel, a másodikban ennek eloszlása, (hogy hány személy adott összesen annyi választ), végül a harmadik sorban a két adat hányadosa, az eloszlási mutató kerül. Minél nagyobb az eloszlási mutató értéke, annál valószínűbb, hogy erre a kritériumra nézve egységes a vélemény. A legnépszerűbb lány F. Andrea lett, legnépszerűbb fiú pedig T. Márton. Vezetési kérdésekben viszont D. Dóra, M. Szilvia, D. Szonja kapta a legtöbb jelölést (8), F. Andrea 7 jelölést kapott. A fiúknál S. Gábor kapta a legtöbb jelölést (5). Ebből látszik hogy a lányoknál egyértelműbbek a szerepek, minta fiúknál. Bizalmi kérdésekben a legtöbben D. Dórához, M. Szilviához és D. Szonjához fordulnának (8 jelölés). Fiúknál 5 jelölést kapott S. Gábor, neki volt a legtöbb kölcsönös kapcsolata a fiúk közül. Gyakorisági diagramm 60 50 40 30 rokonsz bizalmi vezetés népsz össz 20 10 0 Dubányi Dóra Dorka Péter Varga Zsigmond Nyári Fanny Misuta Szilvia Ujlaki Eszter Sinkovics Gábor Horváth Rebeka Fekete Andrea Dubnicki Szonja Takács Márton Marosi Dávid Virág Ákos Tamás David Csaba Szász Gellért Herédi Írisz Sinkovics Kitti 9
Fejlesztési javaslatok Az osztály tanulói egy nagy fejlődési szakasz előtt álnak, közeljövőben fognak mélyülni a barátságok, illetve megszakadnak azok, amik csak az együtt töltött idő miatt alakultak. A közeljövőben a gyerekeknek ezt a fejlődési szakaszát lehetne megkönnyíteni, a könnyebb feldolgozás érdekében. Valamint mivel a tanulókat érdekli az etika az erkölcs a társadalmi szabályok az irodalom vagy osztályfőnöki óra keretében feldolgozhatnának erkölcsi dilemmákkal az irodalomból vagy történelemből vett példák alapján. Így a gyerekekben is jobban megragadnának az olvasmányok, vagy a történelem, valamint a gyereke jobban fel tudnák dolgozni dilemmáikat is. Ezekben a játékokban fel lehetne vetni olyan témákat is ami a kirekesztéssel vagy a lopással kapcsolatos. Ezeknél a témáknál viszont nagyon kéne vigyázni, hogy az ellentétek, ellenérzéseket ne megerősítsük hanem kicsit oldjuk. A barátság téma körét feldolgozva szintén elősegíthetjük a tanulók fejlődését, ebben az esetben is lehet irodalmi példákat venni. Szerintem mindkét esetben hasznos eszköz a dráma játék, mikor a gyerekek kijátszhassák magukból gondolataikat, vagy rajzoltatni velük. A lényeg a több féle mélyebb feldolgozás. Komoly problémát jelent a kirekesztett lány, az osztály előre láthatólag még 3 évig fog működni ezért meg kéne oldani ezt a problémát. Bár az osztályfőnök elmondása alapján Rebekának idősebb barátai vannak, viszont az osztályban betöltött szerepe akkor sem kielégítő, a tanulás szempontjából is hátrányt jelenthet számára ez a leszakadás. jó lenne ha nem is szoros de legalább lenne kapcsolata, például ha elakad a tanulásban, vagy beteg lesz akkor legyen ki segítsen neki. A lányra kisebb feladatokat lehetne bízni, amiket biztos el tud végezni, és sikerélménye lehet benne. Amivel esetleg fel lehetne hívni a figyelmet a pozitív tulajdonságaira, és így kénytelen lenne interakcióba lépni az osztállyal. 10