A. A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. kormányrendelet alapján az alábbi tájékoztatást teszi közzé a 2011. december 31-i mérlege és eredménykimutatása alapján
Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 4 I. KOCKÁZATOK ÉS A KEZELÉSÜKRE SZOLGÁLÓ STRATÉGIÁK ÉS FOLYAMATOK 4 1. Ügyfél-hitelezési kockázat 4 1.1. Hitelezési kockázat kezelésének stratégiája 4 1.2. Hitelezési kockázat kezelésének folyamata 5 2. Működési kockázatok 7 3. Piaci kockázat 10 4. Reziduális kockázat 10 5. Koncentrációs kockázat 11 6. Országkockázat 11 7. Partnerkockázat 12 8. Banki könyvi kamatlábkockázat 12 9. Likviditási kockázat 12 II. KOCKÁZATOK AZONOSÍTÁSA, MÉRÉSE, A FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSÜKET BIZTOSÍTÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK ÉS FUNKCIÓK LEÍRÁSÁRA 13 III. KOCKÁZATMÉRÉSI ÉS JELENTÉSI RENDSZEREK ALKALMAZÁSI KÖRE 14 1. Ügyfélminősítés 14 2. Fedezetértékelés 14 3. Ügyletminősítés és értékvesztés-elszámolás, illetve céltartalékképzés 15 4. Ügyletkockázati súlyok és azok tőkekövetelményének meghatározása 15 IV. KOCKÁZATMÉRSÉKLÉSRE, FEDEZET ALKALMAZÁSRA VONATKOZÓ MÉRÉSI MÓDSZEREK ÉS ALKALMAZÁSI KÖRÜK, VALAMINT HATÉKONYSÁGUK ELLENŐRZÉSE 15 1. Kockázatvállalási Szabályzat 15 2. Ügyfélminősítési szabályzat 15 3. Fedezetértékelési szabályzat 15 4. Ügyletminősítési és értékelési szabályzat 16-2 / 26 -
5. Értékvesztés elszámolási és céltartalék-képzési szabályzat 16 V. PRUDENCIÁLIS SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA 16 VI. SZAVATOLÓ TŐKE 17 VII. TŐKEMEGFELELÉS 17 VIII. KERESKEDÉSI KÖNYVI TÉTELEK TŐKEKÖVETELMÉNYE 23 IX. KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NEM SZEREPLŐ RÉSZVÉNYEK ÉS POZÍCIÓK 23 X. JAVADALMAZÁSI POLITIKA 24-3 / 26 -
BEVEZETÉS A (a továbbiakban: Bank) évente egyszer, az éves beszámoló jóváhagyását követően közzéteszi a Bankot érintő lényeges információkat a védett és a bizalmas információk kivételével. A Bank fennállása alatt valamennyi ügyfél a Bankkal szemben fennálló összes kötelezettségét időben teljesítette, ezért nem volt értékvesztés elszámolás és work-out tevékenységre sem került sor. I. Kockázatok és a kezelésükre szolgáló stratégiák és folyamatok A Bankot érintő főbb kockázati típusok a következők: 1. Ügyfél-hitelezési (nem-teljesítési kockázat) 2. Működési kockázatok 3. Piaci kockázat 4. Reziduális kockázat 5. Koncentrációs kockázat 6. Országkockázat 7. Partnerkockázat 8. Banki könyvi kamatlábkockázat 9. Likviditási kockázat A Bank tevékenységének legnagyobb kockázata az ügyfelek hitelezésével kapcsolatban mutatkozik, ezért a vonatkozó kockázatok kezelése kiemelt figyelmet érdemel. 1. Ügyfél-hitelezési kockázat 1.1. Hitelezési kockázat kezelésének stratégiája A Bank a hitelezési kockázat tőkekövetelményét a sztenderd módszerrel számszerűsíti. A Bank biztonságos és nyereséges működése érdekében kialakította az ügyfél-hitelezés és kockázatvállalás feltételeit, amelyeket a vonatkozó jogszabályok, a Tulajdonos üzleti elképzelései és előírásai, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (Felügyelet) ajánlásai alapján szükség szerint módosít. Az ügyfél hitelezés alatt értendő minden kockázatvállalás, amelynek eredményeképpen a Bank fizetési kötelezettséget vállal ügyfele miatt és fennáll annak lehetősége, hogy az ügyfél nem a szerződés szerint teljesíti fizetési kötelezettségét (beruházási hitel, forgóeszköz hitel, folyószámla hitel, garancia nyújtás, akkreditív nyitás, stb). - 4 / 26 -
A Bank akkor nyújt hitelt vagy vállal kezességet, bankgaranciát, egyéb bankári kötelezettséget, ha annak teljes megtérülése az ügyletre vonatkozó üzleti, pénzügyi tervek alapján és a rendelkezésre álló fedezetekkel biztosítottnak látszik. A Bank elsősorban ingatlan, bankgarancia vagy készpénzfedezet mellett nyújt hitelt a helyi piacon, szindikált hiteleknél pedig a Tulajdonos által vizsgált és preferált üzletekben vesz részt. 2011 során a Bank hitelezőként nem csatlakozott új szindikált hitel nyújtásához, a korábban nyújtott hiteleket az adósok rendben törlesztették. 2011. január 31.-én a Bankot a hitelezők megbízták azzal, hogy vegyen részt az általuk a BorsodChem Zrt.-nek nyújtott szindikált hitel lebonyolításában Ügynökként és Biztosítéki Ügynökként. A Bank 2011-ben is nyújtott rövidlejáratú hiteleket Kínában bejegyzett vállalatok számára a Tulajdonos Bank of China Ltd.,-del (BOC) kötött együttműködési megállapodás alapján, amely rendelkezik a hitelek törlesztésének biztosítékáról. A döntéshozó fórumok (a vezérigazgató a Cenzúra Bizottság /a továbbiakban: CB/ javaslatára, az Igazgatóság a vezérigazgató javaslatára vagy a Tulajdonos az Igazgatóság javaslatára) értékhatár vagy üzlettípus szerint hoznak döntést. A döntéshozó határozatában rögzíti a kockázatvállalás feltételeit. A kockázatvállalási előterjesztéseket véleményezik az üzleti területtől független szervezeti egységek. A kockázatok nyomon követése a kockázatvállalást jóváhagyó döntésre épül. A kockázat vállalási szerződések megkötésekor és a hitelek folyósításakor a Bank ellenőrzi a szerződéskötési és a folyósítási feltételek teljesítését. A Bank rendszeresen ellenőrzi, hogy az ügyfél eleget tesz-e fizetési és adatszolgáltatási kötelezettségének. A mulasztásokat a Bank szankcionálhatja. 1.2. Hitelezési kockázat kezelésének folyamata 1.2.1. Ügyfél- és ügyletminősítés A Bank döntéshozó testületei részére a kockázatvállalási előterjesztéseket a Vállalatfinanszírozási Osztály készíti el. A helyi adósok számára történő kihelyezések esetében az attól szervezetileg független Kockázatkezelési Osztály értékeli az előterjesztést, amelynek során: a) ellenőrzi az ügyfél adatait a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR); b) ellenőrzi hogy az előterjesztés megfelel-e a banki szabályzatoknak; c) elemzi az ügyfél, az ügylet és felajánlott fedezetek, biztosítékok kockázatait; az ügyfél mérlegadatai alapján az ügyfelet kockázati csoportba sorolja és ügyfél-limitet állít fel, d) az elemzés összegzéseként állást foglal, hogy a Kockázatkezelési Osztály a rendelkezésre álló információk alapján az ügyletet támogatja, elutasítja, és/vagy milyen szerződéses feltételek mellett támogatja. A Kínában bejegyzett vállalatok számára nyújtott és BOC csoporton belüli együttműködés által szabályozott ügyleteket a Vállalatfinanszírozási Osztály kezeli. - 5 / 26 -
1.2.2. Szerződéskötést és hitelfolyósítást megelőző lépések A Kockázatkezelési Osztály a helyi adósokkal kötendő szerződéseket azok aláírása előtt ellenőrzi. a) Megvizsgálja, hogy a szerződéskötéshez szükséges érvényes vezérigazgatói és/vagy igazgatósági és/vagy tulajdonosi határozat rendelkezésre áll-e i) a szerződéskötési feltételek teljesültek-e, ii) valamennyi, a határozatnak megfelelő szerződés elkészült-e, iii) a szerződés(ek) adatai teljes körűek, valósak és egymással konzisztensek-e, iv) a szerződések a határozatban szereplő valamennyi adatot, rendelkezést és kikötést helyesen tartalmazzák-e, b) Meggyőződik a KHR és egyéb on-line adatbázisokban az adatok helytállóságáról. Amennyiben a szerződés, vagy a szerződések bármelyike nem minősül kifogástalannak, a Kockázatkezelési Osztály észrevételeiről tájékoztatja a Vállalatfinanszírozási Osztályt. 1.2.3. Javaslattétel az eszközök minősítésére Elsődlegesen a Vállalatfinanszírozási Osztály feladata a javaslattétel a Bank döntéshozói számára az ügyféleszközök és mérlegen kívüli tételek negyedéves és rendkívüli minősítésére, az értékvesztés és céltartalék mértékére. A Bank az ügyfelekhez tett kihelyezéseit, a szerződéses fizetési feltételek teljesítését havonta ellenőrzi és erről tájékoztatást ad Bank illetékesei számára. A teljes ügyfélportfolióra kiterjedő értékelés időben kiszűri a tényleges és várható kockázatokat. A Vállalatfinanszírozási Osztály a lejáratok előtt figyelmezteti az adósokat a számlák feltöltésére. Ha szükségessé válna, akkor a Vállalatfinanszírozási Osztály és a Kockázatkezelési Osztály a Jogi Iroda bevonásával intézkedne a késedelmes fizetésekkel kapcsolatos tennivalókról. A Bank fennállása alatt erre eddig nem volt szükség, mivel az adósok rendben eleget tettek fizetési kötelezettségeiknek. Amennyiben a késedelem és / vagy a várható veszteség a banki követelés átminősitésére és / vagy céltartalék-képzésre adna okot, az érintett osztályok előterjesztése alapján a CB tesz javaslatot a behajtással kapcsolatos tennivalókra és az értékvesztés / céltartalék mértékére, amit a vezérigazgató, az Igazgatóság, vagy a Tulajdonos hagy jóvá. A Kockázatkezelési Osztály a havi, valamint a negyedéves jelentéseket és minősítéseket a Könyvelés részére adja át ellenőrzésre. A havi jelentésen túl minden naptári negyedév végét követő 10. munkanapon a Vállalatfinanszírozási Osztály a Kockázatkezelési Osztály véleményét figyelembe véve jelentést tesz a CB részére, amennyiben szükség van átminősítésre és céltartalék képzésre. - 6 / 26 -
1.2.4. Ügyfél- illetve ügyfélcsoport limit Az egy ügyféllel, illetve ügyfélcsoporttal szemben vállalható maximális kockázat mértékének meghatározására a Bank ügyfél- illetve ügyfélcsoport limit rendszert alkalmaz. Az egyes ügyfelek bruttó limitjét az ügyfélminősítési kategória, az ügyfél ágazatának gazdasági helyzete és az ügyfél legutóbbi auditált beszámolója szerinti saját tőke nagysága határozza meg, amiből levonva az ügyfél más hitelezőkkel szembeni nem hátrasorolt kötelezettségeit, határozzuk meg a nettó ügyféllimitet. A Bank legfeljebb a nettó ügyféllimitig vállal kockázatot az ügyféllel szemben. A szabad limit terhére folyószámla vagy általános forgóeszköz-hitel is nyújtható. Ügyfélcsoporton belül, az ügyfélcsoport szabad limitjének terhére is finanszírozhatók az ügyfélcsoport tagok. Az ügyfélcsoport limit megállapítása az ügyféllimithez hasonlóan történik, általában az ügyfélcsoport konszolidált beszámolója alapján. Az árfolyam volatilitás kezelésére a Bank árfolyam volatilitási korrekciós tényezőt alkalmaz a devizás kockázatvállalási kérelmek befogadásakor a limitellenőrzésnél. 1.2.5. Fedezetértékelés A kockázatok felmérése mellett a Bank mind a döntés előkészítési, mind a nyomon követési szakaszban rendszeresen értékeli az ügyfél vagy harmadik személy által felajánlott, illetve a szerződésben biztosított hitelezési kockázatmérséklő eszközöket (fedezeteket). A fedezetértékelés alapjául ingatlanoknál általában a 90 napnál nem régebbi értékbecslések szolgálnak. Az értékbecslő által megállapított forgalmi értéket a Bank jogosult felülvizsgálni. Ezt követően a forgalmi értékek, a likvidációs érték, az árfolyamok és egyéb piaci tényezők változásának, valamint az adós hitel fizetőképességének romlása esetén beálló értékesítési kényszer árcsökkentő hatását kifejező fedezeti szorzóval korrigálva állapítja meg az adott kockázatmérséklő eszköz fedezeti értékét. Új ügyleteknél a Bank által elfogadott fedezetek fedezeti értékének teljes egészében le kell fednie a kockázatvállalásnál legalább a tőkeösszegét. A negyedéves ügyletminősítésekhez kapcsolódóan a Bank rendszeresen felülvizsgálja, hogy az ügylet mögött álló fedezetek meglétében, értékállóságában, érvényesíthetőségében következett-e be a változás, és ha igen, azt vagy a fedezet Bank által elfogadott értékében vagy a fedezeti szorzóban figyelembe veszi. Amennyiben a módosult fedezeti értékek nem fedik le teljesen az ügylet várható veszteségét a Bank értékvesztést számol el, illetve céltartalékot képez. 2. Működési kockázatok A működési kockázat a nem megfelelő belső folyamatok és rendszerek, külső események vagy személyek nem megfelelő feladatellátása miatt felmerülő, illetőleg jogszabály, szerződés vagy belső szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkező veszteségek kockázata. A működési kockázat kezelés kereteit a működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 200/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet jelöli ki. A Bank a kormányrendelettel és - 7 / 26 -
a bankok működését szabályozó európai direktíva (Capital Requirements Directive, röviden: CRD) előírásaival összhangban, a következő működési kockázati eseménytípusokat különbözteti meg: a) belső csalás, b) külső csalás, c) munkáltatói gyakorlat és munkabiztonság, d) ügyfél, üzleti gyakorlat, marketing és termékpolitika, e) tárgyi eszközökben bekövetkező károk, f) üzletmenet fennakadása vagy rendszerhiba, valamint g) végrehajtás, teljesítés, folyamatkezelés. A működési kockázati események más kockázati típusoktól függetlenül (tisztán működési kockázati események) vagy azokhoz kapcsolódóan is felmerülhetnek. A működési kockázatok tekintetében a Bank A működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 200/2007. (VII. 30.) kormányrendelet előírásait követi az alapmutató módszer szerint. A Bank a működési kockázat fedezetére 2011. december 31.-én 219 millió HUF összeget különített el. A Bank operatív kockázatkezelése az átfogó kontrol, az időben történő kiigazítás, a költség-haszon és a felelősségre vonhatóság elveit követi. - Átfogó kontrol: az operatív kockázatkezelés az operatív kockázatokból keletkező veszteségek minimalizálása érdekében a Bank minden üzleti folyamatát, osztályát és funkcióját le kell, hogy fedje, és megvalósítása minden munkavállaló kötelessége. - Időben történő kiigazítás: a belső környezeti változások (a Bank üzleti stratégiájának és szabályzatainak változása) illetve a külső környezet változása (törvények, rendeletek, szabályzatok) esetén, azzal egy időben, az operatív kockázat kezelést megfelelően ki kell igazítani vagy fejleszteni kell. - Költség-haszon elv: az operatív kockázatkezelési lépéseket az üzleti műveletek mérete, a bonyolultsága és a funkciói alapján kell meghatározni és optimalizálni kell, hogy az üzleti célok elérhetőek legyenek ésszerű kockázatkezelési költségek és elviselhető operatív kockázati veszteség mellett. - Felelősségre vonhatóság: a működési folyamatok minden fázisáért kinevezett személy felelős. Elsősorban a szervezeti egységek vezetői felelősek az osztályukhoz tartozó működési kockázatok kezeléséért és jogosultak vizsgálni a működési kockázatra vonatkozó szabályok megsértéséért felelős személy felelősségre vonhatóságát és minden esetet jelenteni a vezérigazgató felé. A Banknál valamennyi szervezeti egység figyeli, értékeli és kezeli a saját tevékenységében felmerülő zavarokat, működési kockázatokat és készíti el, illetve aktualizálja a folyamat-szabályozási leírásokat, ügyrendeket és belső szabályzatokat. A Bank funkcionális szervezeti egységei (elsősorban a Könyvelés és a Belső Ellenőrzés) bizonyos működési kockázatok, veszteségadatok gyűjtéséért, könyveléséért és értékeléséért a Bank egész területén felelősek. - 8 / 26 -
A Bank a folyamatok kockázati szintjét értékelve meghatározza, hogy az adott folyamat esetleges hiányosságai milyen kockázatot hordoznak, milyen számszerű veszteséget okozhatnak és a folyamatba épített, vagy egyéb ellenőrzések, valamint intézkedések milyen mértékben előzhetik meg, illetve csökkenthetik azokat. A működési kockázatok fontos jellemzője, hogy azok csak részben származnak a Bank által megkötött szerződésekből, jelentős részben egyszerűen adottság az ilyen kockázatoknak való kitettség. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az ilyen adottság jellegű kockázatokat nem azonosítaná és kezelné a Bank. Ott azonban, ahol a működési kockázat forrása a Bank által megkötött (pl. szállítási) szerződés, már a szerződéskötés előkészítésénél azonosítani kell a lehetséges kockázatokat és a költség-haszon elv szem előtt tartásával azokat már a szerződésben ki kell zárni. Ennek eszköze a szerződéskötések előtti pontos igényspecifikálás. A költség haszon elv érvényesülését segíti elő a minimális szolgáltatási szintek meghatározása és érvényesítése. Az igényspecifikációnak legjobban megfelelő szállító kiválasztását tendereztetés és a több szállítótól történő ajánlatbekérés is elősegítik. A Bank részletes belső szabályzattal rendelkezik a beszerzésekre vonatkozóan. A beszerzett eszközökben rejlő kockázatok csökkentésének eszköze a szállítókkal szembeni garanciális és kártérítési kötelezettségek kikötése a beszerzési szerződésekben. A Bank egységes folyamatértékelési keretrendszert alakított ki a folyamatok feltérképezésével és kockázati szintjük azonosításával. A folyamatalapú kockázatfelmérés arra ad választ, hogy az adott folyamat esetleges hiányosságai milyen típusú, illetve milyen mértékű kockázatot hordoznak magukban az intézmény működésére és eredményességére nézve, illetve a folyamatba épített kontrollok milyen mértékben csökkentik az azonosított kockázatokat. A folyamatok kockázatértékelésekor a Bank figyelembe veszi a folyamatokban jelen lévő kockázati tényezők erősségét; a folyamat alkalmazásának konkrét körülményeit, a veszteségesemények bekövetkezésének valószínűségét és a veszteségesemények kockázati hatását. A legfontosabb folyamatokra üzletmenet-folytonossági tervek készülnek. A működési kockázat jövedelmi és tőkehatásainak kezelése A különböző működési kockázati események különböző módon érintik a Bank jövedelmi- és tőkehelyzetét: - a hitelezési kockázathoz kapcsolódó események az értékvesztés és/vagy a céltartalék összegével, valamint az értékesített és leírt követelések számviteli eredményhatásával, - a peres ügyek a megképzett céltartalék összegével, - egyéb események a tárgyi eszköz rendkívüli értékcsökkenése vagy pótlólagos költségek felmerülése útján csökkentik a Bank jövedelmét és ezen keresztül a tőkéjét. Az értékvesztés elszámolást és a céltartalék képzést beleértve a peres ügyek céltartalék-képzését is a Bank negyedévente végzi el a jogszabályoknak és belső szabályzatának megfelelően. Mivel minden kintlévőség probléma mentes, céltartalék képzésére 2011 során nem került sor. A hitelezési - 9 / 26 -
kockázathoz nem kapcsolódó működési kockázatokra a Bank működési kockázati tőkekövetelményt számít az alapmutató módszer szerint. A működési kockázattal összefüggő adatgyűjtés folyamata Minden szervezeti egység, ha működési hiányosságokat, zavarokat, veszteséget észlel, köteles azt rögzíteni és a vezérigazgatónak címzett eseti feljegyzésben jelenti. A számszerűsíthető veszteségekről az adatokat a Könyvelés ellenőrzi és összegzi. A vezérigazgató szükség esetén tájékoztatja a Bank Igazgatóságát a működési kockázattal kapcsolatos veszteségekről és a megtett, illetve megteendő lépésekről. A beszámolási időszakban a Bank nem szenvedett el érdemi működési veszteséget. 3. Piaci kockázat A Bank 2011 folyamán HUF, EUR, CNY és USD forrásokat gyűjtött és minimális nyitott deviza pozíciót tartott. A Bank ügyfeleinek megbízásából végez deviza vételi és eladási ügyleteket; 2011-ben ügyfél megbízásból nem végzett sem kamat, sem FX derivatív ügyleteket. A tényleges nyitott pozíció a szavatoló tőkének kevesebb, mint 0,78 %-át teszi ki 2011. december 31- én. A Banknál az egyes termékek és országok tekintetében keletkező napi nyitott FX pozíciói egyenként általában jelentéktelen összegek, ezért a nyitott pozíció zárását a Treasury szükség szerint egy tételben végzi, amikor az eléri a Bank szintjén a piacképes összeget. 4. Reziduális kockázat A reziduális kockázat a tőkekövetelmény számításában elismert hitelezési kockázat mérséklési (CRM: Credit Risk Mitigation) eljárások elismertnél kisebb hatékonyságának kockázata. Az ügyfelekkel szembeni kihelyezési kockázatokat a Bank egyrészt azzal csökkenti, hogy a hitelfedezetek, biztosítékok befogadásakor a fedezeti kört és értékeket nagyon óvatosan határozza meg. Amennyiben a Bank óvadék mellett nyújtott hitelt és a hitelnyújtás más devizában történt, mint amiben az óvadékot lekötötték, a deviza árfolyamok változásából fakadó kockázatok mérséklése végett a Bank az óvadék összegét általában a hitel összegénél 20 %-kal magasabb összegben határozta meg. A kiadott garanciák esetében a Bank figyelemmel van az esetleges garancia lehívásoknál felmerülő pótlólagos költségekre és törekszik arra, hogy azok megtérítését is szabályozza szerződéseiben. Az ügyfelek számára történő kihelyezések előterjesztői bemutatják a fedezetek tényleges piaci értékét és az esetleges behajtással együtt járó kiadásokat befolyásoló tényezőket, és az ügyfélminősítés, valamint az ügylet függvényében meghatározott fedezeti követelménynél nagyobb fedezeti szorzót állapíthatnak meg. A hosszabb lejáratú kihelyezéseket biztosító ingatlanfedezeteknél az ingatlanok rendszeres újraértékelésére is sor kell, hogy kerüljön. - 10 / 26 -
A fedezetek értékének felülvizsgálatát a szerződésben rögzített gyakorisággal az ügyfél köteles elvégeztetni a Bank által elfogadott független vagyonértékelővel. A kockázatvállalási ügyletek fedezeteit a Bank a hitelgondozási tevékenység során rendszeresen ellenőrzi, a reziduális kockázatokat a negyedéves ügyletminősítés keretében a fedezettség csökkenésének ellentételezéseként értékvesztés és céltartalék elszámolásokkal kezeli. 5. Koncentrációs kockázat A koncentrációs kockázat kezelésének alapvető eszköze a limitrendszerek. A limitrendszerekről szóló szabályzatokat a Bank Igazgatósága hagyja jóvá. Az egy ügyféllel, ügyfélcsoporttal szembeni nagykockázatvállalást a Hpt. szabályozza. A Bank folyamatosan vizsgálja kitettségeinek ügyfélcsoport és ágazati koncentrációját. A kis volumenű magyarországi kihelyezések miatt a Bank ezt a kockázatot és limitfigyelést a szindikált hitelek és a kínai bejegyzésű vállalatok esetében tekintette fontosnak 2011-ben. A BOC csoport által nyújtott egyedi kötelezettségvállalások révén a kínai vállalati kihelyezések a Bank számára pénzintézeti kockázattá váltak. A nagykockázat-vállalási korlátok túllépése esetén a túllépés összegét a Bank a tőkemegfelelés értékelés alapjául szolgáló szavatoló tőke összegéből levonja. A földrajzi koncentrációt illetően a Bank nem alkalmaz országon belül régiós limiteket. 6. Országkockázat A Bank nemzetközi műveleteihez ország-limiteket határoz meg mindazon országokra, amelyekben egyszeri vagy folyamatos kihelyezése és kitettsége van (pl. Bank of China fiók, illetve leánybank, kitettséget eredményező tranzakcióban érintett partnerbank vagy hiteladós). Az országlimit a Banknak az adott országban bejegyzett pénzügyi intézményeivel és ügyfeleivel szemben vállalható kockázatok összesített mértéke. Az ország kockázat tőkekövetelményének meghatározása a Felügyelet útmutatóiban meghatározottak szerint történik. Az országlimitek meghatározásakor elsősorban a Bank 2011-ben a Standard & Poor s országminősítéseire támaszkodik. Fentieken túl a limitek meghatározásakor a Bank figyelembe veszi - a PSZÁF által elismert más hitelminősítő intézetek (Moody's Investors Service, Fitch Ratings) ország-minősítéseit, - a H.O. előírásait, - a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendeletben meghatározott (1-6) besorolási kategóriáknak megfelelően a PSZÁF honlapján megadott vagy hivatkozott besorolásokat, - a sajtóban az adott országról megjelenő információkat, makrogazdasági adatokat, - egyéb információkat, pl. gazdaságkutató intézetek, más bankok elemzéseit. - 11 / 26 -
A Bank csak befektetési kategóriájú országokban rendelkezik kitettséggel, így az országkockázat nem növeli a Bank tőkeszükségletét. 7. Partnerkockázat A Bank a származtatott üzletnél (rövidlejáratúak), - amelyek jellemzően FX swap ügyletek - a partnerkockázatot elsősorban a limitrendszeren keresztül minimalizálja. Az üzletek összege nem befolyásolja érdemben a Bank szavatoló tőkéjét. 8. Banki könyvi kamatlábkockázat A Banknak a saját tőkéjén és a Tulajdonostól kapott lejáratnélküli alárendelt kölcsön tőkén túli forrásai rövid lejáratú ügyfélbetétekből vagy a BOC Csoport tagjaitól felvett rövidlejáratú hitelekből adódnak, ezért a Bank kamatkockázat kezelési politikájának alapelve, hogy a Bank a kamatkockázatokat preventív módon kezeli; három hónapnál hosszabb futamidőre nem vállal fix kamatozású kihelyezéséket, ha nem tudja azonos futamidejű és ugyancsak fix kamatozású forrással finanszírozni azt. A Bank a piaci mozgásokat követő kamatbázist alkalmaz (HUF: BUBOR, EUR: EURIBOR, USD: LIBOR, CNY: HIBOR). A Bank az ICAAP keretében foglalkozik a kamatláb kockázat mérésével. A tekintettel arra, hogy az ügyfelek nagyon rövid lejáratra helyezik el betéteiket a Banknál (gyakran csak a folyószámára történik befizetés betét lekötés nélkül), emiatt a Bank folyamatosan jelentős volumenű likvid eszközt tart kéthetes MNB kötvényekben. A Bank elfogadja, ha ügyfelei a fennálló hiteleiket előtörlesztik, aminek negatív kamathatását azzal mérsékeli, hogy csökkenti az általa a BOC Csoport tagjaitól bevont forrásokat, tehát kevesebb kamatot fizet a bevont forrásokért. A Felügyelet ajánlását követve a belső tőkeszükséglet számítása a G10-es ország devizájában lévő kitettség esetén +/- 200 bp-os kamatsokk feltételezésén alapul. A stressz teszt ugyanezt a módszert alkalmazza a HUF pozícióra, de figyelembe véve a magyarországi folyamatokat a kamatlábsokk mértékére 300 bázispontot alkalmaz a Bank. A Banknak nem G10-es ország devizájában levő kitettsége CNY-ban áll fenn, ami eléri a Felügyelet ajánlásában foglalt minimális mértéket (5%), ezért 2011 vonatkozásában a Bank számol vele. Amennyiben a banki könyv kamatlábkockázatára vonatkozó sztenderd kamatlábsokkok a Bank szavatoló tőkéjének 20%-ánál nagyobb potenciális csökkenését jelzik, akkor a Bank megteszi a szükséges intézkedéseket a kamatláb-kockázati kitettségének csökkentése érdekében. 9. Likviditási kockázat A Bank likviditási kockázatai alapvetően két kategóriába sorolhatók (ICAAP): a) Lejárati: a lejárati összhang hiányával összefüggő likviditási kockázat; b) Strukturális: a források megújíthatóságával, a forrásköltség változásával összefüggő kockázat. A Bank alapvető célja a likviditáskezelésével kapcsolatos előírások és iránymutatások betartása, az azonnali és mindenkori fizetőképesség (likviditás és szolvencia) biztosítása. A hatékony - 12 / 26 -
likviditáskezelés biztosítja, hogy a Banknak elegendő likvid eszköze, vagy ahhoz való megfelelő hozzáférési lehetősége legyen az esedékes fizetési kötelezettségek teljesítésére. A Bank a lejárati összhangjának mindenkori biztosítása érdekében az Igazgatóság által elfogadott mértékű limiteket alkalmaz. A konzervatív hitelnyújtási politika eredményeképpen a Bank saját tőkéje fedezetet nyújt a közép és hosszúlejáratú hitelekre, valamint a csekély volumenű befektetésekre. A forrásbevonás konkrét feltételeit a piaci körülmények változásával összhangban a Bank Eszköz- Forrás Bizottsága határozza meg. A likviditási tartalékpolitika célja, hogy mindenkor megfelelő szintű likvid eszközök álljanak a Bank rendelkezésére a váratlan pénzkiáramlások fedezetéül. A Bank felkészült a rendkívüli likviditási helyzetek megfelelő, biztonságos kezelésére. II. Kockázatok azonosítása, mérése, a figyelemmel kísérésüket biztosító szervezeti egységek és funkciók leírására Vállalatfinanszírozási Osztály A kockázatvállalási előterjesztésekben bemutatja az ügyfél-, az ügylet- és a biztosítéki rendszer kockázatait, javaslatot tesz a kockázatok kezelésére, üzleti kondíciókra. A havi, valamint a negyedéves jelentések és minősítések keretében a Kockázatkezelési Osztállyal közösen tesz javaslatot az ügyletek minősítésére, a hozzájuk kapcsolódó esetleges értékvesztés / céltartalék elszámolásra. Kockázatkezelési Osztály Feladata a Bank döntéshozó testületei részére a Vállalatfinanszírozási Osztály által készített helyi hitel, befektetési és egyéb kockázatvállalási előterjesztések és szerződés tervezetek kockázati szempontú véleményezése, KHR, céginformációk ellenőrzése, helyi ügyfelek adósminősítése, fedezetértékelésés ügyletminősítés céljából. A helyi ügyletek esetében javaslatot tesz az ügyféllimit nagyságára, és a kihelyezési szerződésekben alkalmazandó kockázatmérséklést szolgáló pénzügyi és jogi feltételekre. Véleményezi a Bank döntéshozó testületei számára készülő, a minősítendő eszközök és mérlegen kívüli tételek negyedéves és rendkívüli minősítésére, az értékvesztés és céltartalék mértékére vonatkozó előterjesztéseket. Amennyiben szükségessé válna, a Vállaltfinanszírozási Osztállyal közösen javaslatot tenne a kétes vagy rossz minősítésűvé váló kintlévőségek behajtására, javaslatokat tenne a kapcsolódó ügylet, ügyfél, fedezet átminősítésére, az értékvesztés és céltartalék összegére. Együttműködik a Vállaltfinanszírozási Osztállyal az ország- és banklimitek megállapításában és felülvizsgálatában. Bankfiók Gondoskodik az ügyfelek adatainak pontos, naprakész vezetéséről, lebonyolítja az ügyfelek pénztári tranzakcióit, segíti a Compliance Officer tevékenységét. - 13 / 26 -
Belső Ellenőrzés Folyamatos ellenőrzéssel támogatja a menedzsment kockázat-csökkentési eljárásait. Adminisztráció Kezeli az esetleges reputációs kockázatokat, közreműködik a Bank PR tevékenységének megszervezésében és a Bank működéséhez szükséges (nem IT) technikai feltételek kialakításában. Könyvelés A Banknál előforduló, a működési kockázatból fakadó veszteségek adatainak rögzítése, az esetleges hibákról, tévedésekről az érintett terület értesítése, hogy azokat kiküszöbölhessék a Bank számára optimális módon. Back Office A pénzforgalommal kapcsolatos kockázatok lehetőség szerinti megelőzése, a bekövetkezett tévedések hatásának minimalizálása. Informatikai Osztály Biztosítja a Bank informatikai rendszereinek működését, meghatározó szerepe van az informatikai alkalmazásokkal összefüggő működési kockázatok felmérésében és a kockázatkezelési terv kidolgozásában. Treasury A Treasury kezeli a Bank likviditását és a felmerülő piaci kockázatokat. III. Kockázatmérési és jelentési rendszerek alkalmazási köre 1. Ügyfélminősítés A Bank ügyfélminősítést végez minden ügyfélre, akivel kockázatvállalási szerződést köt, vagy arra, aki a kockázatvállalást részben vagy egészben pl. garanciával biztosítja. A minősítés alapulhat a Felügyelet által elismert nemzetközi hitelminősítő intézetek besorolásán, vagy a Head Office minősítésén. Az ügyfél minősítési kategóriája befolyásolja az ügyfél hitelezhetőségét, limitjét, a fedezeti követelményeket és a kockázatvállalás árát. 2. Fedezetértékelés A Bank a döntés előkészítési, majd a nyomon követési szakaszban folyamatosan értékeli az ügyfél által biztosított fedezeteket. A Bank az adós fizetésképtelensége miatt esetleg beálló értékesítési kényszer hatását is tükröző fedezeti szorzóval állapítja meg az eszköz (ingatlan) reális likvidációs, azaz kényszerfedezeti értékét. Új ügyfeleknél és ügyleteknél alapkövetelmény, hogy a fedezet értéke lefedje a kockázatvállalás és az egy éves kamat, és/vagy az esetleges késedelmi kamat, valamint a várható banki jutalékok összegét. A jelzálogszerződésekben alkalmazott fedezettségi arány tekintettel van az esetleges behajtás során felmerülő jogi, behajtási költségekre is. - 14 / 26 -
3. Ügyletminősítés és értékvesztés-elszámolás, illetve céltartalékképzés Az ügyletek ügyletminősítési kategóriába sorolását a kitettség könyv szerinti értékéhez viszonyított és a számított értékvesztés illetve megképzett céltartalék aránya határozza meg a következő módon (bár a Banknak még nem volt olyan kintlévősége, amelynél az ügyfél nem teljesített szerződés szerint): A viszonylag kis összegű kihelyezéseknél (a szavatoló tőke 2% alatt) az egyszerűsített minősítéshez csoportátlagot alkalmazna a Bank a céltartalék beállításánál. Megképezendő céltartalék % (egyedi értékelésnél) Megképezendő céltartalék % (csoportos értékelésnél) Problémamentes 0 0 Külön figyelendő 1 10 5 Átlag alatti 11 30 20 Kétes 31 70 50 Rossz 71 100 85 4. Ügyletkockázati súlyok és azok tőkekövetelményének meghatározása A Bank az ügyletek, illetve a kitettségek kockázati súlyának és tőkekövetelményének meghatározásához minden kitettséget kitettségi osztályba sorol. IV. Kockázatmérséklésre, fedezet alkalmazásra vonatkozó mérési módszerek és alkalmazási körük, valamint hatékonyságuk ellenőrzése 1. Kockázatvállalási Szabályzat tartalmazza a Bank lehetséges hitel jellegű kockázatvállalási szolgáltatásait, és az adott típusú kockázat-vállalásra vonatkozó általános előírásokat, a nagykockázat-vállalás speciális szabályait, a vállalt kockázatok ellenőrzésének rendjét. 2. Ügyfélminősítési szabályzat Az ügyfélminősítést el kell végezni mindenkire, akivel szemben a Bank kockázatot vállal. Amennyiben a kockázatvállalás teljes összegét vagy annak egy részét harmadik személy bankgaranciája biztosítja, akkor a minősítést elsősorban a garanciavállalóra kell elvégezni. Az ügyfélminősítést el kell végezni a kockázatvállalás megtörténte előtt (alapminősítés) és a szerződés futamideje alatt legalább évente egyszer. A Bank az ügyfélminősítés során az egyes ügyfeleket a szabályzatban meghatározott minősítési kategóriákba sorolja. A szabályzat tartalmazza az ügyfélminősítéshez szükséges információk körét, az ügyfélminősítés menetét és az ügyfél hitelképességének függvényében követendő banki magatartást. 3. Fedezetértékelési szabályzat határozza meg azokat a szempontokat, amelyeket a Bank a fedezetek értékelésénél alapul vesz a fedezet típusától függően, valamint a fedezetek értékében és érvényesíthetőségében bekövetkező - 15 / 26 -
változások esetén alkalmazandó eljárásokat. A Bank azt a biztosítékot fogadja el, amely értékelhető, jogilag érvényesíthető, értékálló és likvid. 4. Ügyletminősítési és értékelési szabályzat Általános elvek: - a Bank eszközeit és mérlegen kívüli tételeit negyedévente minősíti; - minősítési kötelezettség alá tartoznak a hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból eredő követelések, követelésjellegű aktív időbeli elhatárolások; befektetések, értékpapírok (a továbbiakban: befektetések), függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségek (a továbbiakban: mérlegen kívüli kötelezettségek). 5. Értékvesztés elszámolási és céltartalék-képzési szabályzat Az ügylet- és eszközminősítés alapján a megfelelő eszközminősítési kategóriába, illetve értékelési csoportba történő besorolással értékvesztést kell elszámolni az értékpapírok, befektetések, követelések, valamint az egyéb eszközök után. Céltartalékot kell képezni a hitelintézetek könyvvezetését szabályozó jogszabályokban felsorolt függő és jövőbeni kötelezettségekre is. A Bank amennyiben szükség lesz rá egyedi értékelés alapján határozza meg az értékvesztés vagy visszaírás elszámolását és a céltartalék képzését, felszabadítását, felhasználását. V. Prudenciális szabályok alkalmazása A Bank nem tartozik összevont alapú felügyelet alá. A Bank nem rendelkezik számviteli konszolidációba bevonandó intézményekkel. A Bank nem alkalmaz hitelderivatívákat. A Bank nem alkalmaz nettósítást. A Banknak nincs lényeges volumenű, a Felügyelet által kiemelten kezelt kockázatos portfóliója. Az egyetlen ilyen jellegű kitettség a csekély mértékű nyitott pozíció. A Bank nem foglalkozik sem értékpapírosítással, sem értékpapír ügyletekkel (eltekintve az MNB kéthetes kötvényeinek vásárlásától). - 16 / 26 -
VI. Szavatoló tőke 2011. december 31. millió HUF ALAPVETŐ TŐKE 6.275 Alapvető tőke pozitív összetevői Jegyzett tőke 2.700 Tőketartalék 1.374 Eredménytartalék 1.759 Általános tartalék 414 Lekötött tartalék 30 Általános kockázati céltartalék 0 Általános kockázati céltartalék adótartalma 0 Mérleg szerinti eredmény* 0* Alapvető tőke negatív összetevői Immateriális javak 2 JÁRULÉKOS TŐKE 6.275 Járulékos tőke pozitív összetevői Lejárat nélküli alárendelt kölcsöntőke 7.220 Járulékos tőke negatív összetevői Járulékos tőke limit feletti része 945 Levonások előtti szavatoló tőke 12.550 Tőkemódosítás pénzügyi intézményekben fennálló részesedések miatt 0 Hpt. korlátozások alapjául szolgáló szavatoló tőke 12.550 Levonás Hpt. 79. (2) túllépése miatt 3.148 Piaci kockázatok fedezetére felhasználható összes kiegészítő tőke 23 SZAVATOLÓ TŐKE (pénzügyi és befektetési tevékenység fedezetére szolgáló) 9.425 *A Banknak a 2011-es év után 1.166 MHUF volt az adózás utáni szabad nyeresége, amit a Tulajdonos osztalék fizetésre fordít. A Banknak a BOC csoporttal szembeni kitettsége 2011. december 31-én 15.698 MHUF volt. Ez 3.148 MHUF-al haladja meg a szavatoló tőkét (12.550 MHUF). A túllépést a tőkemegfelelési mutató számításánál a Bank közvetlenül levonja a szavatoló tőkéből. VII. Tőkemegfelelés A belső tőkemegfelelés értékelési folyamat (Internal Capital Adequacy Assessment Process: ICAAP) keretében a Bank felmérte, hogy milyen összegű tőke szükséges a Bankot érintő kockázatok ellensúlyozására. A Bank a szélsőséges, de lehetséges események potenciális hatásának az értékelésére stressz-teszteket alkalmaz. A Bank a piaci kockázatok I. pillér szerinti tőkekövetelmény számítására ami magában foglalja a hitelezési kockázat tőkekövetelményét is a sztenderd mérési módszert alkalmazza. Ez a módszer elegendő tőkét biztosít az ország-kockázatokra is, különösen azért, mert a Bank csak befektetési kategóriába tartozó országokban vállalt kockázatot. A koncentrációs kockázat viszonylag jelentős, ugyanakkor 2011. december 31.-i állapot szerint a teljes hosszúlejáratú hitelportfoliót és az összes - 17 / 26 -
befektetést a Bank saját tőkéje lefedi. A hitelkockázati tőkekövetelmény számítás sztenderd módszere szerint számított tőkekövetelmény lefedi a makro-környezet és a gazdasági ciklus átlagos kockázatait, ezért e kockázatra a Bank nem allokál pótlólagos tőkét. 2011-ben a működési kockázatból származó összes veszteség elenyésző volt, ezért az alapmutató módszerrel számított tőkekövetelmény bőven fedezte azokat. A működési kockázati tőkekövetelmény alapmutató módszere lefedi a Bank elszámolási kockázatát és reputációs kockázatát is. A reziduális kockázat méréséhez a Bank fennállása alatt nem tett szert tényleges tapasztalati számokra, mivel valamennyi adós rendben eleget tett kötelezettségeinek, így nem került sor biztosíték érvényesítésére. A Bank a forrásbevonási és hitelezési tevékenysége során arra törekszik, hogy az alkalmazott kamatbázisokat, átárazási periódusokat összhangban tartsa, ezért a Banknál a kamatláb-kockázatra elegendő csekély pótlólagos tőke képzése. A stressz-tesztek a rövid átárazási periódusnak köszönhetően alacsony kockázati kitettséget számszerűsítenek. A Bank alacsonyan tartja a deviza nyitott pozíciókat, azonban a Felügyelet által kidolgozott és előírt módszer szerinti stressz tesztek alkalmazásával folyamatosan méri a devizaárfolyamok extrém mértékű elmozdulása esetén várható veszteségeket. Az alacsony nyitott pozíció miatt a stressz-tesztek alacsony potenciális veszteséget valószínűsítenek. Tekintettel a Bank sajátosságaira, miszerint: - a saját tőke a mérleg-főösszegnek 10 %-át teszi ki, - a szavatoló tőke a mérleg-főösszegnek 20 %-át teszi ki, - az ügyfelek rövid lejáratú betéteket helyeznek el, amelyeket a Bank hasonló lejáratra és alacsony kockázat mellett helyez ki, valamint - az anyabanknak rendkívül erős a likviditási pozíciója, a Bank likviditási kockázata csekély, így a Banknál nem indokolt erre a kockázatra jelentős pótlólagos tőke képzése. A stratégiai döntéseket a Tulajdonos hagyja jóvá, ezért a Bank a stratégiai kockázatokra nem képez elkülönítetten pótlólagos tőkét. A Bank egyebek között a likviditási kockázatra, a reputációs kockázatra, valamint a stratégiai kockázatra képezi a tőkepuffert. A Bank tőke-megfelelési (szolvencia) mutatója az 1. és a 2 pillér tőkeszükségletét is figyelembe véve 2011. december 31.-én 21,00 % volt. - 18 / 26 -
A kitettségi osztályokra vonatkozóan a Hpt. 76/A. -a (1) bekezdése szerinti kockázati kategóriák tőkekövetelménye, kitettségi osztályonkénti bontásban 2011. december 31.-én millió forintban: Kitettségi osztály megnevezése Kitettség Kockázattal súlyozott kitettség Tőke követelmény Hitelezési kockázat Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség 22.922 71 6 Regionális kormánnyal és helyi önkormányzattal szembeni 0 kitettség Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség 0 Multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség 0 Nemzetközi szervezetekkel szembeni kitettség 0 Hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal szembeni 33.138 9.804 785 kitettség Vállalkozásokkal szembeni kitettség 793 402 32 Lakossággal szembeni kitettség 2 2 0 Ingatlannal fedezett kitettség 133 133 11 Késedelmes tételek 0 Fedezett kötvény formájában fennálló kitettség 0 Értékpapírosítási pozíció 0 Kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség 0 Egyéb tétel kitettsége 8.718 191 15 Összesen 65.706 10.603 849 Hitelezési és a felhígulási kockázat A Bank hitelállománya problémamentes, az ügyfeleknek a Bank felé lejárt kötelezettsége nem volt, ezért a Bank 2011. évben nem képzett céltartalékot. A Bank az ügyfél esetleges késedelmes teljesítésével és a követelés minőségének romlásával kapcsolatos problémák kezelését belső szabályzatában meghatározta. A Bank a kintlévőségeket, befektetéseket és mérlegen kívüli vállalt kötelezettségeket kategóriákba sorolja a korábban említettek szerint: problémamentes, külön figyelendő, átlag alatti, kétes, rossz. Az egyes minősítési kategóriákba tartozó kitettségek után szükség szerint az Értékvesztés elszámolási és céltartalék-képzési szabályzatban előírt céltartalékot képezi meg. Az eszközminősítési kategóriákba sorolás szempontjai közül megemlítjük az alábbiakat: a) az ügyfélminősítés: az ügyfél pénzügyi helyzete, stabilitása, jövedelemtermelő képessége, b) a törlesztési rend betartása: a kintlévőség törlesztésénél keletkezett esetleges késedelmek, c) az ügyfélhez kapcsolódó ország-kockázat, d) a biztosítékok értéke, hozzáférhetősége, e) a tétel továbbértékesíthetősége, f) a tételből adódó veszteségnek minősülő jövőbeni kifizetési kötelezettség és a fentiek változásai. - 19 / 26 -
Amint korábban említettük, 2011. során a Bank valamennyi követelése problémamentes volt, így céltartalék képzésére vagy értékvesztés elszámolására nem került sor a kintlévőségek miatt. A Bank egyedi értékelés alapján határozná meg, ha értékvesztést, visszaírást kellene számolni vagy céltartalékot képezni, felszabadítani, felhasználni. A céltartalék képzés mértékének a valószínűsíthető veszteség nagyságát kell tükröznie. A 196/2007 Kr. a felhígulási kockázatot és az ehhez tartozó tőkekövetelményt vásárolt követelésre vonatkoztatja, a Banknak vásárolt követelése nincs, így a felhígulási kockázatot nem vizsgálja. Kínai vállalatok gazdasági szektoronkénti megoszlása a 2011. december 31.-én fennálló kamatokkal növelt kinnlevőségek szerint Gazdasági szektor M HUF Általános külkereskedelem 621 Fémipar 1 511 Gépgyártás 387 Textilipar 3 641 Vegyipar 392 Szállítás 787 Összesen 7 339 A Kínai Népköztársaság adósbesorolása a Standard and Poor s Ratings Services ország-minősítése szerint A+. A Magyarországon és Kínán kívüli harmadik országokban fennálló nem banki kitettség az év végén: BMW (gépkocsigyártás) Németország. A céget a Moody s A3-as kategóriába sorolta. - 20 / 26 -
Partnerek és ügyfelek 2011. 12. 31.-én ország, szektor, ügyféltípus bontásban Ország Szektor Tevékenység Összesen M HUF kereskedelem 469 turizmus 93 vegyipar 2 642 vállalati gépipar 50 3 285 pénzügy 10 szállítás 5 Magyarország elektronika 16 lakossági 7 224 7 224 38 569 állam, MNB 22 565 22 565 bank 5 016 5 016 a Bank saját eszközei 479 479 állam 356 356 Kína bank 878 878 vállalati Részletezés az előző oldalon lévő táblázatban 7 339 7 339 8 573 Ausztria bank 1 534 1 534 1 534 USA bank 24 24 24 Németország bank 11 017 11 017 vállalati gépkocsigyártás 783 783 11 800 Egyesült Királyság bank 26 26 26 Hong Kong bank 337 337 337 Cayman Szigetek bank 4 843 4 843 4 843 Összesen 65 706 65 706 65 706-21 / 26 -
A bruttó kitettségek hátralevő futamidő szerinti csoportosítása kitettségi osztályonként (MHUF): Éven belül 1-5 év 5 éven Összesen túl Lejárt kitettség 0 0 Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség 22.566 356 22.922 Regionális kormánnyal és helyi önkormányzattal szembeni kitettség 0 0 0 0 Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség 0 0 0 0 Multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség 0 0 0 0 Nemzetközi szervezetekkel szembeni kitettség 0 0 0 0 Hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal szembeni kitettség 33.138 0 0 33.138 Vállalkozásokkal szembeni kitettség 0 783 10 793 Lakossággal szembeni kitettség 2 0 0 2 Ingatlannal fedezett kitettség 92 41 0 133 Késedelmes tételek 0 0 0 0 Fedezett kötvény formájában fennálló kitettség 0 0 0 0 Kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség 0 0 0 0 Egyéb tételek* 8.527 0 191 8.718 Összesen: 64.325 1.180 201 65.706 *Az egyéb tételekből 8.239 MHUF készpénz fedezet mellett nyújtott hitel és 288 MHUF saját pénztárállomány. A Banknál nincs hitelminőség-romlást szenvedett kitettség. A Banknak 2011-ben kintlévőségeivel kapcsolatban nem kellett céltartalékot képeznie. Ügyfelei és ügyletei problémamentesek és peres ügyei sem voltak a beszámolási időszakban. Fizetett kauciókkal kapcsolatban képzett céltartalékot, aminek eredményeképpen a céltartalékok záró állománya 7 MHUF volt. A hitelezési kockázat sztenderd módszerével kapcsolatos információk A Bank 2011-ben a központi kormányokkal vagy központi bankokkal szembeni kitettségnél a kockázati súlyok meghatározására a Standard & Poor s Ratings Services hitelminősítését használja. A vállalkozásokkal szembeni kitettségeknél a Bank a Moody s hitelminősítéseit veszi figyelembe azoknál az ügyfeleknél, amelyek rendelkeznek ügyfélminősítéssel. A Bank úgy a magyarországi, mind a külföldön működő pénzügyi intézmények esetében a Tulajdonossal egyeztetett limiteket alkalmaz. Hitelezési kockázat-mérséklésnél a Bank a biztosítékok értékelésére és kezelésére az egyszerű módszert alkalmazza, amelynek főbb elvei szerint a pénzügyi biztosítékoknál a garanciával fedezett kitettségre alkalmazott kockázati súly megegyezik a fedezetet nyújtóval szembeni kitettségnek a sztenderd módszer szerinti kockázati súlyával. A Bank az előre rendelkezésre bocsátott pénzügyi biztosítékok közül csak a nála óvadékként elhelyezett készpénzt vagy betétet alkalmazza. - 22 / 26 -
A Bank az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelezési kockázatmérséklési eszközök közül a kapott bankgaranciákat fogadja el (előnyben részesítve a BOC Csoport garanciáit), valamint az ingatlanra telepített jelzálogjogot, az alábbiak szerint: i) lakóingatlant (legalább 3 évenkénti felülvizsgálattal), ii) nem lakóingatlannak minősülő ingatlant (legalább évenkénti felülvizsgálattal) általában az ingatlan piaci értékének 50 %-áig. A Bank 2011. december 31.-én 18.618 MHUF összegben vett figyelembe elismert hitelezési kockázat mérséklő biztosítékokat: Kitettség érték összesen MHUF Garancia fedezet melletti kitettség 10.247 Ingatlan fedezet melletti kitettség 132 Előre rendelkezésre bocsátott (készpénz) melletti kitettség 8.239 Összesen 18.618 Ingatlan fedezetű üzletek (M HUF) Ingatlan hitelfedezeti értéke (M HUF) 132 279 A Bank részére kibocsátott garanciák a Bank of China Ltd.,-től származtak, amely befektetési kategóriájú pénzintézet. A Bank 2011-ben nem alkalmazott valós értéken történő értékelést, illetve mérlegen belüli és kívüli nettósítást. VIII. Kereskedési könyvi tételek tőkekövetelménye A Bank devizában fennálló nyitott pozíciójához tartozó sztenderd módszer szerinti tőkekövetelmény 34 MHUF volt 2011. december 31-én. A mérlegen kívüli kötelezettségekhez (FX derivatív ügyletek) kötődő partnerkockázat (piaci árazás szerinti módszer) tőkekövetelménye 2011. december 31-én 7 MHUF volt. IX. Kereskedési könyvben nem szereplő részvények és pozíciók A Banknak egyetlen részvénybefektetése van: 10 MHUF névértékű Garantiqa Hitelgarancia Zrt. részvénnyel rendelkezik, amelyet stratégiai befektetésként kezel és névértéken tart nyilván. - 23 / 26 -
A Bank a kereskedési könyvben nem szereplő tételeknél kamatkockázat-kezelési célzattal olyan pozíciókat alakít ki, amelyeknél az átárazás gyorsan megvalósítható. Az éven belüli kintlévőségeit igyekszik azonos kamatperiódusok és kamatfeltételek mellett (fix vagy változó kamatozás) finanszírozni. A Bank a kamatlábkockázat kezelésére kidolgozott egy stressz teszt módszert, amelyet az I.8-as pontban részletez. A 2011. december 31.-i állapot szerint a kamatsokk számítás az alábbi többlet tőkekövetelményt mutatta devizánként abszolút értékben: forint esetében 14 M HUF, euro esetében 24 M HUF, USA dollár esetében -1 M HUF és CNY esetében 6 M HUF, összesen 45 M HUF. X. Javadalmazási politika A Bank piaci részesedése nem éri el az 5 %-ot, ezért nem hozott létre javadalmazási bizottságot. A Bank javadalmazási politikája is azt szolgálja, hogy a kockázatok szintje alacsony legyen. Az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak azok a tagjai, akik munkaviszonyban állnak a Bank of China Csoport bármely egységével nem kapnak javadalmazást a Banknál betöltött tisztségük után. A Banknál egy magyar külső igazgatósági tag van, kinevezése 2011. első negyedévében történt meg és aki havonta állandó összegű tiszteletdíjban részesül. A beszámolási időszakban a Bank igazgatósági tagjainak száma 5 fő volt: 3 fő külföldi és 2 fő belföldi állampolgár. A 2011 végén a Felügyelő Bizottság 4 főből áll, akik mind külföldi állampolgárok. A Bank javadalmazási politikájában kiemelten kezeli a cégvezetés tagjait, mint akik a kockázatvállalásra lényeges hatást gyakorló személyek. A cégvezetés 3 fő, akik közül 2 fő külföldi állampolgár. A cégvezetés harmadik tagját az Igazgatóság 2011 IV. negyedévében nevezte ki, ő a 2011. évi javadalmazási politika szerinti jutalomból csekély mértékben részesedik. A Bank eleget tesz annak a felügyeleti elvárásnak, hogy a körülmények függvényében csak az alapbért fizeti ki alkalmazottjainak és az alapbér megfelelő megélhetést biztosít a munkavállalóknak. A Banknál a teljesítményjavadalmazásnak (jutalomnak) az összege éves átlagban a Tulajdonos által megszabott keretek között van (maximum az alapbér 50 %). Az összeg függ a Bank eredményességétől, a munkavállaló által a Banknál töltött időtől és az egyéni teljesítménytől. A Bank eddigi gyakorlata szerint a jutalom általában 1-2 havi bérnek megfelelő összegben került kifizetésre. A Bank alacsony kockázati étvágya és az ennek megfelelő döntéshozatali rend, a rendszeres tulajdonosi ellenőrzés, valamint a termékstruktúra lehetővé teszi, hogy a kockázatvállalás következményeit (illetve a kockázatvállalásban részt vevő személyek felelősségét) már egy éves időtávon belül is jól meg lehessen határozni, emiatt a javadalmazási politikában a törvény adta keretek között az alapbérhez mérten nem túl jelentős jutalom kifizetésére kerülhet sor. - 24 / 26 -