NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL

Átírás

1 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL A Kevermes és Vidéke Takarékszövetkezet jelen dokumentummal a december 31- én hatályos a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény (Hpt.) 137/A -ában, valamint a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.04.) Kormányrendeletben foglaltaknak tesz eleget. Jelen dokumentum a december 31-re vonatkozóan hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően bemutatja a szavatoló tőkével, kockázatokkal, tőkemegfeleléssel és a javadalmazási politikával kapcsolatos nyilvánosságra hozandó információkat a Takarékszövetkezetre vonatkozóan. I. Kockázatkezelési elvek, módszerek A belső tőkemegfelelés értékelés folyamata mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a Takarékszövetkezet vezető testületei biztosítják, hogy - a Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot megfelelően azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje, - a Takarékszövetkezet meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát, és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelő, a belső szabályok szerint meghatározott tőkefedezet álljon rendelkezésére, - hatékony kockázatkezelési rendszert működtessen, és azt folyamatosan fejlessze. A Takarékszövetkezet kis intézménynek minősíti magát, mert - nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyűjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, - termékeit és szolgáltatásait alapvetően Magyarországon nyújtja, nem végez határon átnyúló szolgáltatást, - viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, - a Hpt. 76. (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különböző típusú piaci és működési kockázatok minimális tőkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamata az alábbi elemekből áll: - Kockázati stratégia meghatározása - Lényeges kockázatok meghatározása, mérése, kezelése figyelése, a kapcsolódó tőkeszükséglet meghatározása és az ezekkel kapcsolatos jelentések elkészítése - Tőketervezés

2 1. Kockázati stratégia A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a Takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A kockázati stratégia tartalmazza a Takarékszövetkezet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát és az alábbi témakörökre terjed ki: - Kockázatvállalási politika - Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság - Kockázati szerkezet - Kockázatkezelés szervezete A kockázatvállalási politika összefoglalja a Kevermes és Vidéke Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvár. A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos működését. A Takarékszövetkezet által meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő többletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrolokkal kezeli, a nem számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer által rendelkezésre bocsátott szabályzatokat. A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy - milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, - mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, - milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat. - A Takarékszövetkezet kockázati szerkezetét kockázati típusonként és a hitelezési kockázati kitettségek esetében kitettségi osztályonként állítja össze. A kockázati szerkezetben bemutatásra kerül, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban, ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, és szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzése. A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A Takarékszövetkezetnél a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért a kockázatkezelő, a tőketervezésért az ügyvezetés a felelős. A Takarékszövetkezet belső védelmi vonalát a felelős belső irányítás és a belső kontroll funkciók alkotják. A belső védelmi vonalak feladatai - a Takarékszövetkezet prudens, megbízható és hatékony, a jogszabályoknak és a belső szabályzatoknak megfelelő működésének biztosítása, - a Takarékszövetkezet eszközeinek, az ügyfelek és a tulajdonosok gazdasági érdekeinek, valamint társadalmi céljainak védelme,

3 - és mindezekkel a Takarékszövetkezet zavartalan és eredményes működése, az intézménnyel szembeni bizalom fenntartásának biztosítása. A felelős belső irányítást a megfelelő szervezeti felépítés, szervezet, testületi rendszer kialakításával és működtetésével, valamint irányítási és ellenőrzési funkciók gyakorlásával biztosítja. A belső kontroll funkció megvalósítása érdekében kockázatkezelési, belső ellenőrzési és megfelelőség biztosítási funkciót alakít ki és működtet. 2. Lényeges kockázatok és a kapcsolódó tőkeszükséglet meghatározása A Kevermes és Vidéke Takarékszövetkezet lényegesnek minősít minden olyan kockázati típust, amelyre az alábbi feltételek valamelyike teljesül: - a szabályozás szerint a Takarékszövetkezetnek a kockázat fedezetére a minimális tőkekövetelmény számításánál szavatoló tőkével kell rendelkeznie, - amelyből származó potenciális veszteség mértéke a Takarékszövetkezet vezetőségének szubjektív értékelése szerint egy év alatt meghaladja a szavatoló tőke 10 %-át, - az MNB a kisintézmények szempontjából általában lényegesnek tart. Hitelezési kockázat: a hitelezési kockázat a Takarékszövetkezet szabályozói tőkekövetelménye és belső tőkeszükséglete szempontjából kiemelkedő jelentőségű. A hitelezési kockázat kezelésére vonatkozó szabályokat külön belső utasítások szabályozzák. A Takarékszövetkezet hitelezési kockázatának a szabályozás szerinti tőkekövetelmény számítása és a belső tőkeszükséglet meghatározása a szabályozásban meghatározott sztenderd módszeren alapul. Működési kockázat: A működési kockázatok a kisintézmények legjelentősebb kockázatai közé tartoznak. A működési kockázat annak a kockázata, hogy a Takarékszövetkezetet közvetlen vagy közvetett pénzügyi veszteség, illetve a jó hírnevét, vagy az üzletmenet folytonosságát fenyegető, jelentős kár éri a következő egy vagy több ok miatt a belső folyamatok, ügynöki tevékenységek, kiszervezett tevékenységek, rendszerek nem megfelelő vagy hibás működése miatt, az alkalmazottak, ügynökök, más személyek nem megfelelő, szakmailag helytelen tevékenysége, rossz szándékú vagy hanyag cselekedetéből fakadóan, illetve a Takarékszövetkezeten kívüli külső, a piaci változásokhoz nem sorolható események kapcsán. A Takarékszövetkezet a működési kockázat tőkekövetelményét és a működési kockázat belső tőkeszükségletét is az alapvető mutató módszerrel méri. Koncentrációs kockázat: A hitelkockázatok koncentrációja alatt az egyes ügyfelekkel és kereskedelmi partnerekkel szembeni olyan követelés eloszlását értünk, mikor az ügyfelek/partnerek viszonylag kisszámú csoportjának vagy nagyobb csoportjának közös okra/okokra visszavezethető nem-teljesítése veszélyezteti az intézmény üzletszerű működését. A kisszámú csoport eseteire, a gyakorlatban a hitelintézeti törvényben is definiált nagykockázat fogalmát használjuk.

4 Nem-kereskedési könyvi kamatkockázat: A kamatkockázat a piaci kamatláb változásának a Takarékszövetkezet pénzügyi helyzetére, kamateredményére gyakorolt lehetséges hatása. A kamatkockázat annak a jelenlegi, illetve jövőbeni kockázata, hogy a Takarékszövetkezet nyeresége (közvetve a tőkéje) csökken vagy teljes mértékben elvész a piaci kamatlábak, hozamok szintjének, arányainak változásából eredően. Likviditási kockázat: annak a kockázata, hogy a Takarékszövetkezettel szemben felmerülő jogos és esedékes követelések kiegyenlítéséhez szükséges pénzeszközök hiánya miatt a Takarékszövetkezetnek kedvezőtlen feltételek mellett kell eszközeit értékesítenie és/vagy pótlólagos forrásokat szereznie, illetve annak kockázata, hogy egyáltalán nem sikerül likviditást teremteni. Reputációs kockázat: a tőkét vagy a jövedelmezőséget közvetve érintő olyan kockázat, amely a Takarékszövetkezetről kialakult kedvezőtlen fogyasztói, üzletpartneri, befektetői vagy hatósági véleményből származhat, és a Takarékszövetkezet külső megítélésének a kívánatos szinttől való elmaradásában nyilvánulhat meg. Reziduális kockázat: jelentős mértékben működési kockázat jellegű, mert a belső folyamatok hibás működésével és/vagy alkalmazottak nem megfelelő feladat végzésével, illetve olyan külső tényezőkkel függnek össze, amelyeket nem a Takarékszövetkezet idézett elő. 3. Javadalmazási politika A Takarékszövetkezet alapvető célja olyan a közép- és hosszú távú szemléletét tükröző, a jogszabályi előírásokra épülő, de méretének, belső szervezete és tevékenysége jellegének, körének és összetettségének megfelelő módon és mértékben az arányosság elvét szem előtt tartó javadalmazási politika kialakítása és folyamatos működtetése, amely összhangban van üzleti és kockázati stratégiájával, értékeivel, érdekeivel és kockázattűrő képességével. A javadalmazási politikának összhangban kell állnia a Takarékszövetkezet üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel hosszú távú érdekeivel, valamint a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel, s elő kell segítenie annak alkalmazását, továbbá nem ösztönözhet az intézmény kockázatvállalási limitjeit meghaladó kockázatok vállalására. A javadalmazási politika elveit az Igazgatóság fogadja el és vizsgálja felül, a Felügyelő Bizottság felel annak végrehajtásáért, míg a belső ellenőrzés legalább évente felülvizsgálja. A Takarékszövetkezet évente nyilvánosságra hozza a Hpt. 69/b. (2) bekezdéssel érintett, kiemelt személyi körre vonatkozó javadalmazási politikáját. A kiemelt személyi körbe az Elnök-ügyvezető, Ügyvezetők és a Főkönyvelő tartozik. A kiemelt személyi kör javadalmazása rögzített (állandó) javadalmazásból és teljesítményjavadalmazásból (prémiumból) áll. Rögzítettnek tekintjük mindazon javadalmazási elemeket, melyek függetlenek az éves teljesítménytől. A teljesítményjavadalmazás a teljesítményekkel arányos, rugalmas kifizetést jelent. A túlzott kockázatvállalás mérséklése érdekében a Takarékszövetkezet a teljesítményjavadalmazást a

5 teljesítmény mérése és a felmerült kockázatok együttes értékelése alapján állapítja meg. A teljesítményjavadalmazás összegének a vállalt kockázatok mértékével is összhangban kell lennie és ezt az összhangot a teljesítmény és kockázatmérési, a javadalmazás megállapítási, illetve a kifizetési fázisokban is meg kell valósítani. A Takarékszövetkezet az alábbi teljesítmény mutatókat alkalmazza a kiemelt személyi kör vonatkozásában: 1. A nem teljesítő hitelek részaránya 2. A tőkekövetelmény előírásnak való megfelelés mértéke 3. A likviditási kockázatokat mérő mutatószámok változása 4. Az elért adózás előtti eredmény. A 131/2011. Kormányrendelet 4.. b) pontja alapján a prémium kifizetése készpénzben történik, a teljesítmény mérésének időpontjában, halasztási időtartam alkalmazása nélkül. Állandó javadalmazás Teljesítmény javadalmazás Összes javadalmazás A javadalmazásban részesülők száma (fő) Tőketervezés A tőketervezés célja, hogy mindenkor biztosítsa a Takarékszövetkezetnél a ténylegesen vállalt kockázatoknak megfelelő tőke szintet, és járuljon hozzá a kiegyensúlyozott, stabil növekedéshez is. A tőketervezés a Takarékszövetkezet tervezésének szerves része, melynek keretében az üzleti tervvel és a kockázati stratégiával összhangban gördülő módon - három évre előre éves bontásban számszerűen határozza meg a szabályozási, valamint belső szempontból rendelkezésre álló tőke, valamint a minimális szabályozási tőkekövetelmény és a belső tőkeszükséglet jelen szabályzatban meghatározott fő elemeit. A tőketervezést a következő 12 hónapos időszakra gördülő módon negyedéves bontásban is el kell végezni. A Takarékszövetkezet a szavatoló tőkét a Hpt. V. sz. melléklete alapján, legalább a felügyeleti adatszolgáltatásban szereplő formátumban megjelölt, az 5.2. fejezetben megadottak kiemelésével számolja. A belső tőkeszámítás céljára a Takarékszövetkezet a szabályozás által meghatározott szavatoló tőkét alkalmazza, a Hpt. V. sz. mellékletében foglalt korlátozások figyelembe vételével. A Takarékszövetkezet a szabályozói és belső tőkemegfelelésről negyedévente készít jelentést az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak. Az Ügyvezetés a Takarékszövetkezet tőkemegfelelésének alakulását havonta nyomon követi.

6 II. Szavatoló tőkével kapcsolatos információk a) Alapvető, járulékos és kiegészítő tőke összege Alapvető tőke összege: Járulékos tőke összege: Kiegészítő tőke összege: b) Alapvető tőke pozitív és negatív összetevői Alapvető tőke pozitív elemei: Befizetett jegyzett tőke: Visszavásárolt saját részvények: Tőketartalék: Alapvető tőkeként elismert tartalékok: Általános kockázati céltartalék: 0 Alapvető kölcsöntőke: 0 Alapvető tőke negatív elemei: Egyéb levonások az alapvető tőkéből: c) Járulékos tőke pozitív és negatív összetevői Járulékos tőke pozitív összetevői: Alárendelt kölcsöntőke: Értékelési tartalékok: Járulékos tőke negatív összetevői: 0 d) A Hpt. 5.sz. melléklet 13. és 14. pontja szerinti értékek A Hpt. 5.sz. melléklet 13.pontja szerinti korlátozások figyelembe vételével meghatározott alapvető tőke összege: és járulékos tőke összege: A Hpt. 5.sz. melléklet 14. pont c. alpontjában meghatározott levonandó értékek: e) A Hpt. 5.sz. melléklet 17. pontja szerinti érték Kockázatok fedezésére figyelembe vehető alapvető és járulékos tőke összege:

7 III. A Takarékszövetkezet tőkemegfelelése a) A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvek, stratégiák A tőkemegfelelés követelményrendszerét szabályozó hazai jogszabályok előírják, hogy a Takarékszövetkezetnek a tőkemegfelelés megfelelőségére belső értékelési folyamattal kell rendelkeznie. A Takarékszövetkezet a belső tőkemegfelelés tekintetében az OTIVA, a Takarékbank és a Bankárképző által közösen készített és a PSZÁF által elfogadott belső tőkeszámítási módszert alkalmazza. A szabályzat fő kockázat típusok szerint csoportosítva tartalmazza azok értelmezését, a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, a lényeges kockázatokat, és a kapcsolódó tőkeszükséglet meghatározását, valamint a tőketervezés módszertanát. A tőkemegfelelés a rendelkezésre álló tőke és a kockázatok fedezéséhez szükséges tőke különbsége. A Takarékszövetkezet a belső tőke számítás során a sztenderd módszert alkalmazza, melynek keretében tőkeszükségletet számítunk az alábbi kitettségekre: - Regionális kormányok és helyi önkormányzatok - Hitelintézetek és befektetési vállalkozások - Vállalkozások - Lakosság - Késedelmes tételek - Egyéb tételek b) A Takarékszövetkezet kitettségi osztályaira vonatkozóan a Hpt a (1) bekezdésének a) pontja szerinti kockázati kategóriák tőkekövetelménye kitettségi osztályonkénti bontásban Központi kormányok és központi bankok 0 Regionális kormányok és helyi önkormányzatok Közszektrobeli intézmények 0 Multilaterális fejlesztési bankok 0 Nemzetközi szervezetek 0 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett követelések 0 Késedelmes tételek 460 Fedezett kötvények 0 Kollektív befektetési értékpapírok 0 Egyéb tételek Összesen: c) a késedelemnek és hitelminőség-romlásnak a belső szabályzatban való megközelítése Késedelmes tétel A kilencven napot meghaladóan, lényeges törlesztési késedelembe esett tételekre az alábbiakban foglaltak kivételével a kitettségek az (egyedileg) elszámolt értékvesztés és

8 kockázati céltartalék figyelembe vételével számított összegéhez a következő kockázati súlyokat kell alkalmazni: a) 150 %-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke kevesebb, mint a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke az elismert hitelkockázati fedezettel nem biztosított részének 20%-a, b) 100 %-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke az elismert hitelkockázati fedezettel nem biztosított részének 20%-a. Az ügyfélnek a Takarékszövetkezettel szembeni kilencven napon, vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minősül lényegesnek, amelynek összege meghaladja a) lakossággal szembeni kitettség esetén 1) a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért, vagy 2) az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát vagy az egy havi törlesztő részletet, és b) az a) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén 1) a kettőszázötvenezer forintot, vagy 2) az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát. A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezési kockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe. Ha a késedelmes tétel nem elismert, de az MNB által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelőnek tekintett, hitelkockázat-mérséklő tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének 15 %-a, akkor 100 %-os kockázati súlyt kell alkalmazni. Hitelezési kockázat, hitelportfolió minőség romlása A hitelminőség romlásának megközelítésére a Takarékszövetkezet stressz teszt számítással igyekszik felkészülni a váratlan, előre nem látható esemény szavatoló tőkére gyakorolt hatására. Az egyes kockázat típusok stresszelése érzékenységi vizsgálat formájában történik. A stressz teszteket az OTIVA által összeállított excel fájl kitöltésével készítjük el és vizsgáljuk, hogy a jogszabályi előírásokon alapuló tőkeszükséglet fölött lévő szavatoló tőke milyen fedezetet nyújt a belső tőkeszükséglet összegére. A hitelezési kockázat esetében a stressz teszt vizsgálat arra irányul, hogy egy éves időhorizonton a hitelportfolió minősége egy nagymértékű válság esetén miképp változik és ennek következtében - miként nő az értékvesztés és céltartalék-képzés, - miként emelkedik a késedelmes követelések mögötti tőkeszükséglet. d) az értékvesztés elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása az értékvesztés elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása Az értékvesztés és céltartalék elszámolás során a Takarékszövetkezet a évi C. törvény, valamint a 250/2000.(XII.24.) Kormányrendelet alapján jár el.

9 A Takarékszövetkezet forgatási és befektetési célú állampapírokban való kihelyezései kockázatmentesnek minősülnek, így azok kapcsán értékvesztés elszámolására nem kerül sor. Az ügyfélkövetelések esetében a Takarékszövetkezet értékvesztést számol el, amennyiben a követelés könyv szerinti értéke és várhatóan megtérülő értéke között a minősítés időpontjában veszteségjellegű különbözet mutatkozik. A Takarékszövetkezet a mérlegen kívüli kötelezettségek esetében a várható veszteségek fedezetére céltartalékot képez. A Takarékszövetkezet az eszközök minősítését, valamint az értékvesztés és céltartalék szükséges összegét negyedévente állapítja meg. Az értékelést egyszerűsített egyedi és teljes szempontú egyedi eljárással végzi. Az egyszerűsített egyedi értékelés egyetlen szempontjaként a fizetési késedelmes napok számát kell figyelembe venni. Teljes szempontú minősítést az ötmillió forintot elérő ill. meghaladó követelések esetében alkalmazzuk. A kintlévőség minősítése során, amennyiben a fedezetek figyelembe vehető értéke eléri, vagy meghaladja a várható veszteséget, úgy az adott kintlévőség esetében nem áll fenn nem fedezett várható veszteség. A Takarékszövetkezet az eszközök után elszámolt értékvesztést a Számviteli Politikában meghatározott módon az egyéb ráfordítások növekedéseként, az értékvesztés visszaírását pedig az üzleti évben elszámolt értékvesztés összegéig az egyéb ráfordítások csökkenéseként, az ezt meghaladó összeget pedig egyéb bevételként számolja el. A képzett céltartalékot az egyéb ráfordításokkal szemben számolja el a Takarékszövetkezet. Amennyiben az évközi minősítés során a kockázati céltartalék állománya meghaladja a minősítés szerint szükséges szintet, a többletet legfeljebb az üzleti évi képzés erejéig fel kell szabadítani az egyéb ráfordítások csökkentésével, az ezt meghaladó összegű felszabadítást pedig az egyéb bevételek növekedéseként számoljuk el. e) A számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezési kockázat-mérséklés figyelembe vétele szerinti összege kitettségi osztályonként: Kitettségi osztály Állomány darab átlagos érték Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség Regionális kormánnyal és helyi önkormányzattal szembeni kitettség Hitelintézetekkel szembeni kitettség Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Késedelmes tételek Egyéb tétel

10 f) A kitettségek földrajzi - legalább országonkénti - megoszlása kitettségi osztályonként Takarékszövetkezetünk nem végez határon átnyúló tevékenységet. g) nettó kitettségek ügyfélkategória szerinti megoszlása kitettségenként hitelezési kockázat mérséklés figyelembe vétele után: Megnevezés I. oszt. II. oszt. III.oszt. IV.oszt. V. oszt. Összesen Központi korm. és kp-i bank Helyi önkorm Hitelintézetek Vállalkozások Lakosság Késedelmes tételek Egyéb tétel Összesen: h) nettó kitettségek hátralevő futamidő szerinti megoszlása kitettségi osztályonként hitelezési kockázat mérséklés figyelembe vétele után: Megnevezés lejárt 1 éven belül 1-5 éves 5 éven túli Összesen Központi korm. és kp-i bank Helyi önkorm Hitelintézetek Vállalkozások Lakosság Késedelmes tételek Egyéb tétel Összesen: i) Értékvesztés és céltartalék alakulása: Megnevezés Értékvesztés Céltartalék Összesen Nyitó állomány: (+) képzés (-) felszabadítás (-) felhasználás 0 Záró állomány

11 j) Hitelminőség-romlás következett be ügyfélminősítési kategóriánként az alábbiak szerint: Ügyfél kategória Nyitó Elsz.t ÉV/Ct Visszaírt/felh.ÉV/Ct Záró I II III IV V Összesen: IV. Sztenderd módszer A Takarékszövetkezet az MNB által elfogadott hitelminősítő szervezeteket fogadta el. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelményét a Hpt. 76/A. értelmében sztenderd módszer szerint, a hitelezési kockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A kitettségek besorolásánál figyelembe vesszük a Hkr-ben foglaltakat, az MNB-nek szolgáltatandó adatokra vonatkozó PM rendelet előírásait, az MNB-nek az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külső hitelminősítő szervezet általi hitelminősítése, ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél, az MNB által a hitelminősítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a megadott kockázati súlyok alkalmazandóak. A további kitettségi osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása ennek következménye. A Takarékszövetkezet a Magyar Állam és a központi bankon kívül olyan kitettséggel nem rendelkezik, amelyre vonatkozóan közzé kellene tennie a külső hitelminősítő szervezet nevét, illetve hitelminősítését. V. Hitelezési kockázat mérséklés A Takarékszövetkezet nem alkalmazza a mérlegen belüli és kívüli nettósítást. A biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok főbb elvei és pontjai A hitelkihelyezések tekintetében a kockázatvállalási döntéseket az ügyfelek fizetőképessége határozza meg, azonban a jogszabályi előírásoknak és a kihelyezések megtérülése érdekében a hitelkockázatok mérséklésére fedezeteket, valamint jogi biztosítékokat is kiköt a kockázatvállalási szerződések megkötésekor a Takarékszövetkezet. A Takarékszövetkezetnél jogi biztosíték nélkül aktív ügylet nem köthető. A biztosítékok meglétéről dologi biztosítékok tekintetében azok vagyonbiztosításának engedményezéséről, valós értékéről, likviditásáról, jogi érvényesíthetőségéről legkésőbb a kockázatvállalási szerződés, valamint a biztosítéki szerződés megkötése előtt meggyőződik.

12 A partnerek által fedezetként felajánlott vagyontárgyakat csak arra feljogosított szakértő által készített értékbecslés alapján lehet figyelembe venni. A hitel folyósítását követően a Takarékszövetkezet a hitel teljes visszafizetéséig nyomon követi az ügyfél fizetőképességét, a hitel visszafizetésének szerződésszerű teljesítését, a fedezetek meglétét, azok mindenkori értékét és érvényesíthetőségét a monitoring tevékenység keretében. A fedezettség optimalizálása, azaz a fedezetek megosztása érdekében a Takarékszövetkezet által kockázatosnak minősített konstrukciók, illetve nagykockázatnak minősülő kihelyezés esetében az adott ügylethez többféle biztosíték együttes alkalmazását kell kikötni. A fedezet meghatározásakor minden esetben figyelembe kell venni az ügylet jellegét, az ügyfél személyét (ügyfél-, illetve partnerminősítés) és a fedezetek értékállóságának biztosítását. A hitelezési kockázat minimális szabályozási tőkekövetelménye megállapításának szabályairól szóló utasításban meghatározott elismert biztosítékok közül a Takarékszövetkezet a hitelezési gyakorlat során az alábbi elismert biztosítékokat fogadja el: - pénzügyi biztosíték, - ingatlan biztosíték, - garancia és készfizető kezesség. Garanciát nyújtók és kezességet vállalók a Hkr (1) bekezdése alapján: A Takarékszövetkezetnél évben a Központi Kormány által vállalt garancia és az Agrár Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által vállalt készfizető kezességvállalás került elfogadásra. VI. Kereskedési könyv Takarékszövetkezetünk kereskedési könyvet nem vezet. Kereskedési könyvben nem szereplő pozíciók kamatkockázatának mérése, kezelése A kamatkockázat az eszközök és források (mérlegen belüli és mérlegen kívüli) eltérő jellemzőinek eltéréséből keletkeznek. A banki könyv kamatkockázat (nem kereskedési könyv) mérése sztenderd feltételező duration GAP módszer szerint történik, követve a Felügyelet megfelelő módszertani útmutatóját (PSZÁF 2/2008. számú módszertani útmutatója a hitelintézetek kamatláb kockázatának). A Takarékszövetkezet a lejárattal rendelkező instrumentumok lejárat előtti előtörlesztését, illetve a betét felmondást nem modellezi. A lejárat nélküli szerződések (pl. folyószámla betét, folyószámla hitel) tartós részét nem modellezi. A kamatláb kockázat mérése negyedévente történik. VII. Működési kockázat A Takarékszövetkezet a HPT. 76/J.. értelmében az Alapmutató módszer szerint számolja a tőkekövetelményét. Működési kockázat tőkekövetelménye december 31.-én: e Ft. Kevermes, május 27.