NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL év

Átírás

1 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL év A Somogy Takarék Szövetkezet a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény 137/A. -a, és a nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.04.) Korm. r.-ben előírt szabályoknak történő megfelelés körében a következőkben részletezett lényeges információkat hozza nyilvánosságra. A hivatkozott törvény értelmében az olyan információ tekintendő - lényegesnek, amelynek elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja, vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését vagy értékítéletét, - védett információnak, amelynek nyilvánosságra hozatala a hitelintézet versenypozícióját ronthatja, vagy amelynek a versenytársak tudomására jutása a hitelintézet termékei vagy rendszerei fejlesztésére fordított befektetéseinek az értékét csökkentheti, - bizalmas információnak, amelynek tekintetében a hitelintézetet titoktartási kötelezettség terheli ügyfele vagy harmadik személy felé. A hitelintézet a védett vagy bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni. Kockázatkezelési elvek, módszerek A Somogy Takarék Szövetkezetnél a kockázatok előzetes kiszűrését alapvetően az illetékes döntési szinteken lévő vezető beosztású személyek végzik, a kockázatok utólagos azonosításának, mérésének és figyelemmel kísérésének felelősei az ügyvezetők. A kockázati stratégiát az Igazgatóság hagyja jóvá. A kockázati stratégiában foglaltak évente egyszer kerülnek felülvizsgálatra. A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A PSZÁF-nak a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója szerint a kockázati stratégia tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjed ki: kockázatvállalási politika kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság, kockázati szerkezet, kockázatkezelés szervezete. A kockázatvállalási politika összefoglalja a takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. A kockázatvállalási politika egyrészt magában foglalja az integrációs szinten elfogadott kockázatkezelési alapelveket, másrészt tartalmazza a vezetés által meghirdetett specifikus elveket és célokat. 1

2 A kockázat vállalási folyamat a befogadástól a döntés előkészítésig a vonatkozó belső szabályzatokon alapul. A lekötendő biztosítékok minősége, mennyisége, forgalomképessége a Fedezetértékelési Szabályzatban rögzítettek alapján kerül elfogadásra. A kockázatvállalási tevékenység a következő folyamatot jelenti: - a kapcsolatfelvétel (ügyfélkapcsolat kiépítése), - a hitelkérelem befogadása, nyilvántartása, - limit megállapítás és kezelés, - a döntéselőkészítés, a döntéshozatal, - a szerződéskötés, - a pénzügyi folyósítás, - a hitelügyletek nyilvántartása, adatszolgáltatás, - a hitelfigyelés (monitoring), - a minősítés, - a hitelellenőrzés, - a követelések érvényesítése, - az ügyletek lezárása. Az ügylettel kapcsolatos személyi kockázatok megfelelő szinten bemutatásra, ill. lehetséges módon kizárásra kerülnek. A kockázatvállalási egységek jogkörét, (ezen belül döntési hatáskörét), valamint a takarékszövetkezeti struktúrában elfoglalt helyét a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatáról készült szabályzat, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Kockázatvállalási Szabályzat, a Hitelezési Szabályzat, az Igazgatóság és a Cenzúra Bizottság Ügyrendje, valamint a kapcsolódó ügyvezetői utasítások együttesen határozzák meg. A takarékszövetkezet kockázatvállalási tevékenységét az ügyvezetés szakmai irányítása mellett a kirendeltségek szervezeti keretei között végzi. A kirendeltség az ügyfelekkel történő kapcsolattartás és szolgáltatásnyújtás (termékértékesítés) alapvető szervezeti helye. A kirendeltségvezető és közvetlen munkatársai (hitel ügyintézők) személye jelenti a kontakt kapcsolatot az ügyfél és a takarékszövetkezet között. Hitelezési kockázat A hitelezési kockázat a takarékszövetkezet szabályozói tőkekövetelménye és belső tőkeszükséglete szempontjából kiemelkedő jelentőségű. A hitelezési kockázat kezelésére vonatkozó szabályokat külön belső utasítások szabályozzák. A hitelezési kockázat kezelését célzó belső rendszerek (adósminősítés, fedezetértékelés, kockázatvállalási szabályzat, követelésminősítés, stb.) kockázatalapúak, de a takarékszövetkezet méretei, üzleti volumenei nem teszik lehetővé statisztikailag megbízható, kockázatmérési modellek kifejlesztését. A hitelezési kockázat belső tőkeszükségletét a takarékszövetkezet a sztenderd módszerre alapítva számítja. Összes kitettsége magyarországi partnerekkel szembeni kitettségekből keletkezett. 2

3 A takarékszövetkezet a lakossági hitelek, kölcsönök esetén, a minősítési kategóriákba történő besorolás, és a hitelminőség romlás alapkritériumának a törlesztési késedelem mértékét választja. Ennek alapján: - problémamentes az a követelés, melynél a törlesztési késedelem mértéke 0-30 nap közötti, - külön figyelendő az a követelés, melynél a törlesztési késedelem mértéke nap közötti, - átlag alatti az a követelés, melynél a törlesztési késedelem mértéke nap közötti, - kétes az a követelés, melynél a törlesztési késedelem mértéke nap közötti, - rossz az a követelés, amelynél a törlesztési késedelem mértéke 365 napot meghaladó. A fentiek alkalmazásában lakossági ügyfélnek minősül a magánszemély, nem vállalkozási minőségben kötött szerződései tekintetében. Kiemelt alapelvek: - A takarékszövetkezet a kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát úgy alakította ki, hogy az ne veszélyeztesse a hitelintézet biztonságos működését. - Az összeférhetetlenségi helyzetek elkerülése érdekében a kockázatkezelési módszereket, azok mértékének behatárolását meghatározó személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az adott kockázatokat érintő üzleti tevékenységgel szoros kapcsolatban vannak. - A takarékszövetkezet olyan kockázatot, amelynek révén a tőkemegfelelési mutató a meghatározott szint alá csökken, nem vállal. - A Somogy Takarék Szövetkezet a kockázatkezelési módszerek kialakításánál alkalmazza az OTIVA által rendelkezésre bocsátott szabályzatokat. - A kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit a hitelintézet úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen az OTIVA ajánlásának. A belső tőkemegfelelés értékelési folyamata a takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a takarékszövetkezet vezető testületei biztosítják, hogy - a takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot megfelelően azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje (monitorozza), - az intézmény meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát, és folyamatosan biztosítja, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelő, a belső szabályok szerint meghatározott tőkefedezet álljon rendelkezésre, - hatékony kockázatkezelési rendszert működtessen és azt folyamatosan fejlessze. A Hpt. 76/K. (2) bek. szerint a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak arányosnak kell lenni a szövetkezet tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. A szövetkezet a Hpt. 13/C -ában, 76/K.-ában és a 145/A -ában szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minősíti magát. A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatra vonatkozó szabályzatot a szövetkezet igazgatósága elfogadta, és azt évente legalább egyszer felülvizsgálja. A felülvizsgálat elvégeztetése a szövetkezet ügyvezetésének a felelősségi körébe tartozik. 3

4 A takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamata az alábbi elemekből áll: - kockázati stratégia meghatározása, - lényeges kockázatok meghatározása, a kockázatok mérése, kezelése, figyelése, kapcsolódó tőkeszükséglet meghatározása és az ezekkel kapcsolatos jelentések, - tőketervezés - a minimális szabályozási tőkekövetelmény meghatározása, a lényeges kockázatok belső tőkeszükségletének összegzése és összehasonlítása a minimális tőkekövetelménnyel, a tőkepuffer mértékének a meghatározása és összehasonlítása a takarékszövetkezet rendelkezésére álló tőkével. A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának kontrollját a belső ellenőrzés biztosítja. Az ellenőrzésnek minimum ki kell, hogy terjedjen az alábbiakra: - a kitettségi osztályokba történő besorolás megfelelőségére, - a kockázati súlyok alkalmazására, - a hitelezési kockázat mérséklés feltételeinek szabályzati szintű megfelelésének, valamint - a kockázatok fedezetéhez szükséges szavatoló tőkeigény számításának ellenőrzésére. Lényeges kockázatok és a kapcsolódó tőkeszükséglet meghatározása: A takarékszövetkezet lényegesnek minősít minden olyan kockázati típust, amelyre az alábbi feltételek valamelyike teljesül: a.) a szabályozás szerint a takarékszövetkezetnek a kockázat fedezetére a minimális tőkekövetelmény számításánál szavatoló tőkével kell rendelkeznie; b.) amelyből származó potenciális veszteség mértéke - takarékszövetkezet vezetőségének szubjektív értékelése szerint - egy év alatt meghaladhatja a szavatoló tőke 10%-át, c.) a PSZÁF a kisintézmények szempontjából általában lényegesnek tart. A lényegesnek minősített kockázatok csoportosítása az alábbiak szerint történik: - az 1. pillér alatti kockázatok, amelyekre a szabályozás meghatározza a minimális tőkekövetelmény számításának lehetséges módjait, amelyek a hitelezési-, működési- és piaci kockázat. - Az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek számszerűsíthetők, illetve mutatószámokkal mérhetők, azért limitekkel kezelhetők. Ide tartoznak a koncentrációs kockázatok, a nem-kereskedési könyvi kamatkockázatok, és a likviditási kockázat, - az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek nem számszerűsíthetők, csak minőségi ismérvekkel becsülhetők, ezért limitekkel nem, hanem csak egyéb kontrollokkal ellenőrizhetők: irányítási kockázat, reziduális kockázat, reputációs kockázat. - a felügyelet által kiadott, jelenleg a SREP kézikönyv 1.sz. mellékletében felsorolt, különösen kockázatosnak tekintett portfóliók, és termékek kockázatai. Ezek a hitelezési kockázat kezelésén belül követendők nyomon. 4

5 Javadalmazási politika: A Somogy Takarék Szövetkezet pénz gazdálkodásának elveiről a szervezet legmagasabb szintű testületei döntenek. A szövetkezet közgyűlése hatalmazta fel az igazgatóságot a javadalmazás politika elveinek, módszereinek kidolgozására és meghatározására, és kérte fel a felügyelő bizottságot ezen feladatok folyamatos ellenőrzésére. A takarékszövetkezet igazgatósága az éves üzletpolitikai tervcélokkal összhangban oly módon szabályozza a bérgazdálkodást, hogy ösztönözzön az a tervcélok teljesítésére és a hatékony munkavégzés fokozására, a folyamatos fejlődésre. Az egyéni teljesítményeken alapuló bér meghatározásakor figyelembe kell venni a munkafeladat bonyolultságát, a végzettséghez kötött munkakörök elismertségét, és az egyes teljesítményekhez kapcsolódó bérarányokat. Az igazgatóság határozza meg a havonta fizetett fix jövedelmeket, és azok évenkénti növekedésének százalékos arányát, valamint a hatékonyság fokozása érdekében alkalmazott teljesítményhez kötött bónusz rendszer feltételeit és a kitűzések arányait. A szövetkezet bérgazdálkodásának alapelvei: az állandó fix juttatások és a mozgóbér (bónusz) összhangjának a megteremtése, figyelemmel az üzletpolitikai célokra, és biztosítva a szövetkezet folyamatos fejlődését, a tőke növekedését, valamint a cégkockázatok szinten tartását, minimalizálását. Bónusz kifizetésére csak ténylegesen elért teljesítmény értékelése után kerülhet sor, mértéke nem haladhatja meg a rendszeresen fizetett jövedelem 50 %-át. A bónusz kitűzés igazodik a tárgyévi üzleti teljesítményekhez, elkészítése és munkavállalókkal történő megismertetése a tárgyév I. negyedévének vége. A feladat meghatározások tartalmazzák az aktív és passzív üzletágak éves elvárásait, a központi ügyintézők feladatait, és biztosítja a csoportszintű és egyénekre szabott célokat is. Értékelés és kifizetés negyedévenként előleg, illetve év végén elszámolás kapcsán lehetséges. A szövetkezet a munkavállalók megbecsülése, hosszabb ideig végzett tevékenységük elismerése érdekében cafeteria rendszert, és külön szabályzat szerint megállapított törzsgárda jutalmat biztosít. A szövetkezet bér- és jövedelem politikája együtt kell, hogy szolgálja a végzett munka után fizetett elismerések igazságosságát, a növekvő és hatékony teljesítményre orientál, egyúttal a színvonalas, hibátlan minőségi munkára ösztönöz. 5

6 Szavatoló tőkével kapcsolatos információk A szövetkezet a Hpt (1) bek. szerinti minimális szavatoló tőke követelményt az alábbi módszerek figyelembevételével határozza meg: - hitelezési kockázat: sztenderd módszer, - hitelkockázat mérséklés pénzügyi biztosítékokra: egyszerű módszer, garanciák, készfizető kezessége esetében sztenderd módszer, - devizaárfolyam kockázat: sztenderd módszer, - partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere (vagy piaci árazás módszere) - működési kockázat: alapmutató módszer december 31. napjára vonatkozó szavatoló tőke: Megnevezés Cégbíróságon bejegyzett tőke (-) Visszavásárolt saját részvények névértéke -50 Alapvető tőkeként elismert tőkeelemek: Lekötött tartalék alapvető tőkeként figyelembe vehető része Általános tartalék Eredménytartalék Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti pozitív eredmény Alapvető tőkeként elismert tartalékok: Általános kockázati céltartalék a kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének 1,25%-ig (-) Egyéb levonások az alapvető tőkéből (immateriális javak) ALAPVETŐ TŐKE Értékelési tartalékok Lejárattal rendelkező kölcsöntőke JÁRULÉKOS TŐKE Ebből: (-) levonások az alapvető tőkéből (-) levonások a járulékos tőkéből (-) Levonások az alapvető tőkéből és a járulékos tőkéből: a PIBv-ben lévő nem befolyásoló tőke befektetés és alárendelt kölcsöntőke alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke limit feletti része Kockázatok fedezésére figyelembe vehető összes alapvető tőke Kockázatok fedezésére figyelembe vehető összes járulékos tőke Kockázatok fedezésére figyelembe vehető, levonások utáni összes alapvető tőke és járulékos tőke KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ SZAVATOLÓ TŐKE ÖSSZESEN:

7 A takarékszövetkezet tőkemegfelelésével összefüggő információk A takarékszövetkezet a belső tőkemegfelelés értékelését évente egyszer, auditált mérlegadatok küldöttgyűlés általi elfogadását követő 30 napon belül végzi el. Szabályozói tőkemegfelelés a szavatoló tőke és a Hpt. 76. (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a kockázatok fedezéséhez a szabályozás által meghatározott tőkekövetelmény különbsége. Belső tőkemegfelelés a belső tőke és a kockázatok fedezéséhez a belső szabályzat szerint számított tőkeszükséglet különbsége. Tőkemegfelelési index a felügyeleti adatszolgáltatásban megjelenő fogalom, a szavatoló tőke és a Hpt. 76. (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a kockázatok fedezéséhez a szabályozás által meghatározott tőkekövetelmény hányadosa. Belső tőkemegfelelési index - a felügyeleti adatszolgáltatásban számított mutató a belső tőke és a kockázatok fedezéséhez a belső szabályzat szerint számított tőkeszükséglet hányadosa. Tőkemegfelelési mutató a felügyeleti adatszolgáltatásban megjelenő fogalom, a szavatoló tőke és a Hpt. 76. (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a kockázatok fedezéséhez a szabályozás által meghatározott tőkekövetelmény hányadosa szorozva 8 %- kal, azaz a tőkemegfelelési index 8%-a. Belső tőkemegfelelési mutató - a felügyeleti adatszolgáltatásban számított mutató a belső tőke és a kockázatok fedezéséhez a belső szabályzat szerint számított tőkeszükséglet hányadosa szorozva 8%-kal. Belső tőkeszükséglet számítás: A 2. pillér azon része, amely a hitelintézet minimális tőkeszükségletét határozza meg a bank saját módszertanának segítségével, a PSZÁF-nak a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatáról szóló útmutatójában foglaltak figyelembe vételével. 1.) A belső tőkeszámítás során a következő kockázattípusokat kell tőkével fedezni: hitelezési kockázat piaci-devizaárfolyam kockázat működési kockázat koncentrációs kockázat nem kereskedési könyvi kamatkockázat (ha a súlyozott nettó pozíció aránya a szavatoló tőkéhez visznyítva túllépi a 20 %-ot) országkockázat (ha releváns) A fenti kockázatokra számított tőkét a takarékszövetkezet összegzi, így kapja meg a tőkepuffer nélküli belső tőkeszükségletet. 2.) A takarékszövetkezet az alábbi stressz teszteket végzi el: hitelkockázat stressz teszt koncentrációs kockázat stresz teszt devizaárfolyam stressz teszt kamatkockázat stressz teszt likviditási stressz teszt 7

8 A tőkepuffer értéke megegyezik az addicionális tőkekövetelmény a 2. pillér kockázati típusok szerinti tőkeszükséglet és az önértékelés alapján meghatározott tőkekövetelmény közül a nagyobbal. Tőkemegfelelési mutató: Megnevezés Összes tőkeszükséglet Rendelkezésre álló szavatoló tőke Szavatoló tőke többlet Tőkemegfelelési mutató 13,14% Számviteli beszámítások utáni kitettségi értékek hitelezési kockázat mérséklés figyelembevétele előtti összege: Kitettségi osztály Kitettség nettó értéke Központi kormánnyal és bankkal szembeni kitetts.kockázattal súly.értéke: Regionális kormánnyal és helyi önkormányzat.szembeni kitettség kockázattal súlyozott értéke: Hitelintézetekkel szembeni kitettség kockázattal súlyozott értéke: Vállalkozásokkal szembeni kitettség kockázattal súlyozott érétke: Lakossággal szembeni kitettség kockázattal súlyozott értéke: Ingatlannal fedezett kitettség kockázattal súlyozott értéke: Késedelmes tétel kockázattal súlyozott értéke: Egyéb tételek kockázattal súlyozott értéke: Összes kitettség kockázattal súlyozott értéke: melyből: a Mérlegen kívüli kitettségek nettó értéke: Központi kormánnyal és bankkal szembeni kitetts.kockázattal súly.értéke: 0 Regionális kormánnyal és helyi önkormányzat.szembeni kitettség kockázattal súlyozott értéke: Hitelintézetekkel szembeni kitettség kockázattal súlyozott értéke: 0 Vállalkozásokkal szembeni kitettség kockázattal súlyozott érétke: Lakossággal szembeni kitettség kockázattal súlyozott értéke: Ingatlannal fedezett kitettség kockázattal súlyozott értéke: Késedelmes tétel kockázattal súlyozott értéke: Egyéb tételek kockázattal súlyozott értéke: 0 Összesen:

9 A takarékszövetkezet kitettségi osztályaira vonatkozóan a Hpt a (1) bekezdésének a.) pontja szerinti kockázati kategóriák tőkekövetelménye, kitettségi osztályonkénti bontásban: Sztenderd módszer tőkekövetelménye kitettségi osztályok szerint: Kitettségi osztály Tőkekövetelmény összege Központi kormánnyal és bankkal szembeni kitetts.kockázattal súly.értéke: 0 Regionális kormánnyal és helyi önkormányzat.szembeni kitettség kockázattal súlyozott értéke: Hitelintézetekkel szembeni kitettség kockázattal súlyozott értéke: Vállalkozásokkal szembeni kitettség kockázattal súlyozott érétke: Lakossággal szembeni kitettség kockázattal súlyozott értéke: Ingatlannal fedezett kitettség kockázattal súlyozott értéke: Késedelmes tétel kockázattal súlyozott értéke: Egyéb tételek kockázattal súlyozott értéke: Összes kitettség kockázattal súlyozott értéke: Ebből: Mérlegen kívüli tételek tőkekövetelménye: eft - Felhígulási kockázatot a takarékszövetkezetnek nem kell kimutatnia, ennek megfelelően erre vonatkozó tőkekövetelményt sem kell számítania. - Kereskedési könyvben és nem kereskedési könyvben nyilvántartott tételekre partnerkockázatot a takarékszövetkezetnek nem kell kimutatnia, ennek megfelelően erre vonatkozó tőkekövetelményt sem kell számítania. A takarékszövetkezet a szabályozói és belső tőkemegfelelésről negyedévente készít jelentést az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak. Az ügyvezetés a takarékszövetkezet tőkemegfelelésének alakulását havonta nyomon követi. Mérleg- és mérlegen kívüli kitettségi értékek hitelezési kockázatmérséklés figyelembe vétele nélkül: Kitettségi osztály Kitettségi értékek (bruttó) Központi kormánnyal és bankkal szembeni kitetts.kockázattal súly.értéke: Regionális kormánnyal és helyi önkormányzat.szembeni kitettség kockázattal súlyozott értéke: Hitelintézetekkel szembeni kitettség kockázattal súlyozott értéke: Vállalkozásokkal szembeni kitettség kockázattal súlyozott érétke: Lakossággal szembeni kitettség kockázattal súlyozott értéke: Ingatlannal fedezett kitettség kockázattal súlyozott értéke: Késedelmes tétel kockázattal súlyozott értéke: Egyéb tételek kockázattal súlyozott értéke: Összes kitettség kockázattal súlyozott értéke:

10 Az értékvesztések elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló megközelítések és módszerek: A takarékszövetkezet által elszámolt értékvesztés, ill. annak visszaírása meghatározásánál a várható megtérülést kell figyelembe venni. A takarékszövetkezet a hitelezési kockázatával összefüggésben jelentkező késedelmeknek és a hitelminőség romlás kezelésének módját a céltartalék képzés és értékvesztés elszámolásról szóló belső szabályzata rögzíti, mely során a tksz. a hitelminősítést a évi C. sz. tv., valamint A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/200. (XII.24.) Korm.r. alapján végzi. A várható megtérülés meghatározásánál tekintettel kell lenni a veszteség valószínűségére és nagyságára, a megtérülés valószínűségére, az ügylet minősítési kategóriájára és a befolyásoló pénzbevételre vonatkozó számviteli előírásokra. Eszközök esetében a könyv szerinti érték a várható megtérülésnél magasabb, akkor értékvesztést kell elszámolni, ha alacsonyabb, akkor az értékvesztés visszaírásával kell az eszköz könyv szerinti értékét növelni. A takarékszövetkezetnél az eszközök minősítésére negyedévente kerül sor. A takarékszövetkezet a vállalt kockázatokat az alábbiak szerint sorolja be a minősítés során: - Az egyszerűsített minősítési eljárás alá vont tételek esetén a minősítési kategóriába történő besorolás és hitelminőség romlás alapkritémiumának a törlesztési késedelem mértékét választotta. - A kintlévőségek egyedi minősítése során az eszközminősítési kategóriába történő besoroláskor az alábbi szempontokat veszi figyelembe: a.) a partner pénzügyi helyzetét, stabilitását, jövedelemtermelő képességét és az abban bekövetkezett változásokat, b.) a törlesztési rend betartását, c.) a fedezetként felajánlott biztosítékok értékét, mobilizálhatóságát, hozzáférhetőségét és az ezekben bekövetkezett változásokat. d.) a tételből adódó veszteségnek minősülő jövőbeni kifizetési kötelezettség, követelés behajtása, behajtással kapcsolatos költségek. Az egyszerűsített minősítés alá az 5 millió forintot meg nem haladó követeléseket sorolja. A fenti összeghatárt meghaladó követeléseket egyedileg kell minősíteni. Értékvesztés alakulása Megnevezés Nyitó Képzés Visszaírás Záró Nem pénzügyi vállalkozások össz Háztartások összesen: Külföldi Egyéb hitelek Értékvesztés összesen:

11 A mérlegen kívüli kötelezettségek esetében a várható veszteségek fedezetére a takarékszövetkezet céltartalékot képez. Céltartalékot képez továbbá a számviteli törvényben meghatározott várható kötelezettségek és költségek fedezetére. Ha évközi minősítés során a kockázati céltartalék állomány meghaladja a minősítés szerinti szükséges szintet, akkor a céltartalék többletet fel kell szabadítani. A függő és jövőbeni kötelezettség megszűnésekor, ill. az abból adódó veszteség realizálásakor a kockázati céltartalékot fel kell használni. Tárgyévi céltartalék-képzés és felhasználás: Megnevezés Nyitó Képzés Felhaszn. Záró Függő és jövőbeni kötelezettségekre Egyéb céltartalék Általános kockázati céltartalék Céltartalék összesen: Megjegyzés: központi kormánnyal és központi bankkal szembeni, hitelintézetekkel szembeni, egyéb tételekből készpénz állomány, tárgyi eszköz, aktív időbeli elhatárolás, részesedések származó kitettségek minősítési kötelezettség alá nem tartoznak. A hitelminőség-romlást szenvedett és késedelmes kitettségek az elszámolt értékvesztésekkel, ill. képzett céltartalékokkal csökkentve földrajzi legalább országonkénti megoszlás szerinti bontásban: A hitelminőség-romlást szenvedett és késedelmes kitettségek mindösszesen magyarországi ügyfelekkel szemben állnak fenn. Sztenderd módszerrel kapcsolatos információk A takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelmény meghatározásakor a sztenderd módszert alkalmazza, figyelemmel a Hpt. 76/A. -ára. A takarékszövetkezet a hitelezési kockázati súlyok meghatározásakor kizárólag a PSZÁF által elfogadott, elismert külső hitelminősítő szervezetek besorolását fogadja el. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség értékmeghatározásához a szövetkezet minden kitettséget a Hkr-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorolja be. A kitettségek besorolásánál a szövetkezet figyelembe veszi a Hkr-ben foglaltakat, a PSZÁF nak szolgáltatandó adatokra vonatkozó PM rendelet előírásait, a PSZÁF-nak az 11

12 adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. Tekintettel a takarékszövetkezet tevékenységének jellegére, kiterjedtségére, jellemző ügyeleteire és a kiszolgált ügyfélkörre, a szövetkezet csak olyan kitettséggel rendelkezik, amelynek nincs elismert külső hitelminősítő szervezet által minősített besorolása. Ezen kitettségek kockázati súlya a 196/2007. (VII.30.) Kormányrendeletben foglaltak szerint kerülnek meghatározásra. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külső hitelminősítő szervezet általi hitelminősítése, ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a PSZÁF által a hitelminősítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a megadott kockázati súlyok alkalmazandóak december 31. napján kockázattal súlyozott kitettségek értéke: Kockázattal Kitettségi osztály súlyozott kitettségek értéke Központi kormánnyal és bankkal szembeni kitetts.kockázattal súly.értéke: 0 Regionális kormánnyal és helyi önkormányzat.szembeni kitettség kockázattal súlyozott értéke: Hitelintézetekkel szembeni kitettség kockázattal súlyozott értéke: Vállalkozásokkal szembeni kitettség kockázattal súlyozott érétke: Lakossággal szembeni kitettség kockázattal súlyozott értéke: Ingatlannal fedezett kitettség kockázattal súlyozott értéke: Késedelmes tétel kockázattal súlyozott értéke: Egyéb tételek kockázattal súlyozott értéke: Összes kitettség kockázattal súlyozott értéke: Hitelezési kockázat mérséklés Mérlegen belüli és kívüli nettósítást a takarékszövetkezet nem alkalmaz, nem számol a nettósításból adódó hatásokkal. A kockázatok kiszűrése szükségessé teszi a figyelembe vehető biztosítékok körének értékelés módjának, a szükséges biztosítékok mértékének meghatározását és a biztosítékok meglétének ellenőrzését. A biztosítékok értékelésénél azok piaci, forgalmi értékéből kell kiindulni. Külön szerződésbe kell foglalni a takarékszövetkezet, ill. az adós jogait és kötelezettségeit az adott fedezetre vonatkozóan. 12

13 A Hkr. A sztenderd módszer esetén az alábbi fedezeteket ismeri el a tőkekövetelményt mérséklőként, ha azok a Hkr.-ben meghatározott feltételeket kielégítik: - mérlegen belüli nettósítás, - a repóügyletekre, értékpapír- vagy áru-kölcsönzési ügyletre, és egyéb tőkepiac vezérelt ügyletre vonatkozó szabványosított nettósítási megállapodás, - a biztosítékok közül a pénzügyi biztosítékok - a nem hitelnyújtó hitelintézetnél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénzt vagy betétet, - az életbiztosítási kötvényt vagy szerződést, ha a hitelnyújtó hitelintézet javára az életbiztosítási kötvényből vagy szerződésből eredő követelésre zálogjogot alapítottak, valamint - a nem a hitelnyújtó hitelintézet által kibocsátott értékpapírt, ha azt a kibocsátó kérésre visszavásárolja, - garancia és készfizető kezesség, - hitelderivatíva. Minden hitelnél, garancia és kezességvállalásnál a biztosítéki szerződéseket amennyiben ezt jogszabályi előírások kötelezővé teszik, vagy az ügylet és ügyfélkockázat indokolja közjegyzői okiratba kell foglalni. Azon kitettségek értékei, amelyek esetében készfizető kezesség, garancia vagy hitelderivatíva került figyelembevételre: Kitettségi osztály Kitettség bruttó értéke Értékvesztés/c éltartalék Nettó kitettség Garancia* Garancia levonás utáni nettó kitettség Vállak. szembeni Lakosság szembeni Ingatlannal fed Késedelmes tételek Összesen: *A fenti táblázatban garancia és készfizető kezességként az állami garancia és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Zrt. által nyújtott garancia szerepel. Kereskedési könyvben nem szereplő befektetési célú részvények, pozíciók: Adatok: eft-ban Megnevezés Mérleg szerinti érték Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt Hitelgarancia Zrt. 250 Konzumbank Zrt. 35 Banküzlet Zrt. 300 Takarék Ingatlan Kft Összesen:

14 Működési kockázat A Takarékszövetkezet a működési kockázat tőkekövetelményének meghatározását a Hpt. 76/J.. értelmében alapmutató módszerrel végzi. A hitelintézet számára a működési kockázat tőkekövetelményének alapmutató módszerrel történő számítás részletes szabályait a 200/2007. (VII.30.) Kormányrendelet határozza meg. A szövetkezet működési kockázat tőkekövetelménye jelenleg: eft. Várható működési kockázat tőkekövetelménye: Megnevezés 2008.év 2009.év 2010.év Mindösszesen Kamat és kamatjell.bevétel Kamat és kamatjell.ráfordítás Kapott osztalék Jutalék bevétel Jutalék ráfordítás Pénzügyi szolg.eredménye Hitelint.végzett bef.szolg.eredm Befekt.szolg.eredménye Nem pü.-i és bef.szolg.bevétele Egyéb bevételek Összesen: Releváns mutató: Tőkekövetelmény mértéke:

15 Publikus mérleg és eredménykimutatás ESZKÖZÖK (aktívák) Sorszám Megnevezés Pénzeszközök Állampapírok Hitelintézetekel szembeni követelések Ügyfelekkel szemben követelések Hitelviszont megtestesítő értékpapírok Részvények és más változó hozamú értékpapírok Részvények, részesedések befektetési célra Részvények, részesedések kapcsolt vállalk Immateriális javak Tárgyi eszközök Saját részvények Egyéb eszközök Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen: FORRÁSOK (passzívák) Sorszám Megnevezés Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelez Egyéb kötelezettség Passzív időbeli elhatárolások Céltartalékok Hátrasorolt kötelezettségek Jegyzett tőke Tőketartalék Általános tartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény Források összesen: Mérlegen kívüli tételek: Függő kötelezettségek

16 EREDMÉNYKIMUTATÁS I. (függőleges tagolás) Sorszám Megnevezés Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások Bevételek értékpapírokból Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek Fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások Pénzügyi műveletek nettó eredménye Egyéb bevételek üzleti tevékenységből Általános igazgatási költségek Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből Értékveszt.köv.-ek után és kock.céltart.képzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre Értékveszt.visszaírása köv.-ek után és kock.céltart. Felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre Értékvesztés a befektetési célú, hitelviszont megtestesítő ért.papírok, kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvéneky, részesedések után Értékvesztés visszaírása a befeketési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény Általános tartalékképzés, felhasználás Eredménytartalék igénybevét.osztalékra, részs.- re Jóváhagyott osztalék és részesedés Mérleg szerinti eredmény Nagyatád, Somogy Takarék Szövetkezet 16