Nyilvánosságrahozatal ( )

Átírás

1 Nyilvánosságrahozatal ( ) A Tiszántúli Első Hitelszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérõl szóló 234/2007. (IX.04.) Korm. Rendeletben* elõírt szabályoknak történõ megfelelés körében a következõkben részletezett lényeges információkat hozza nyilvánosságra 1.) Kockázatkezelési elvek, módszerek A Tiszántúli Első Hitelszövetkezetnél január 01. napjától Kockázatkezelő személyt alkalmaz a kockázatok előzetes kiszűrésének és a kockázatok utólagos azonosításának, mérésének és figyelemmel kísérésének érdekében. - A Kockázatkezelõ a döntési mechanizmusba beépülve az egyes döntési szintekre kerülõ kockázatvállalási döntések elõfeltételeként véleményezi az elõterjesztett ügyletet abból a szempontból, hogy az kockázatos vagy nem a Hitelszövetkezet számára. Nem kockázatos az ügylet akkor, ha - a kockázat vállalási folyamat a befogadástól a döntés elõkészítésig a vonatkozó belsõ szabályzatokon alapul, - a lekötendõ biztosítékok minõsége, mennyisége, forgalomképessége a Fedezetértékelési szabályzatban rögzített alapelvekkel konzisztens, - a pozitív döntés esetén megkötendõ az adott ügylettel kapcsolatos szerzõdéscsomag az utóellenõrzés lehetõségét a Hitelszövetkezet számára teljes körûen biztosítja, mind a biztosítékok, mind a nem biztosítéki jellegû kérdések (pl.: számviteli információk határidõben történõ átadása, fedezetekkel összefüggõ biztosítási díjfizetési kötelezettség ellenõrzése stb.) tekintetében, - az ügylettel kapcsolatos ún. személyi kockázatok megfelelõ szinten bemutatásra kerültek, illetve a lehetséges módon kizárásra kerültek. A Kockázatkezelõnek nem feladata az elõterjesztett kockázatvállalások, illetve ügyletek üzleti szempontok szerinti minõsítése. Az ezzel kapcsolatos mérlegelés a mindenkori döntési szint feladata és felelõssége. - A bankszakma természetes velejárója lehet a kockázatok jelentkezése. Önmagában bár nem örvendetes tény de nem ez jelenti a fõ problémát, hanem ha az adott kockázat idõben nem kerül felismerésre, azonosításra és mérésre. A banküzem jövedelmezõ mûködésének egyik kulcsfontosságú mozzanata, hogy kockázatok felmerülésekor azok gyorsan és hatékonyan kezelésre kerüljenek és a modern kockázat kezelési technikák alkalmazása folyamatosan megvalósuljon.ennek kivitelezéséhez a Kockázatkezelõnek kockázat kezelési, figyelési jogkört biztosít a Hitelszövetkezet. Ennek keretében a Kockázatkezelõ a kockázatossá váló (problémamentestõl és külön figyelendõtõl eltérõ minõsítésû) ügyletek kezelésében részt vesz. A finanszírozó ügyvezetõ igazgató által készítendõ ún. behajtási tervet a Kockázatkezelõ véleményezi, és akkor hagyja jóvá, ha az a Hitelszövetkezet megtérülését a legracionálisabb módon és a legrövidebb idõintervallumon belül biztosítja. Nem megfelelő a behajtási terv, ha a fenti kritériumokat nem teljesíti, illetve a Hitelszövetkezet érdekeit nem megfelelőképpen szolgálja. A Kockázatkezelő amennyiben a módszertant tekintve hatékonyabb kockázat kezelési módszert lát kivitelezhetőnek az adott ügylettel összefüggésben úgy ez irányú véleményét is köteles a záradék mellett megjeleníteni. A döntésre jogosult megfelelő döntési szint a Kockázatkezelő véleményét köteles a döntés során figyelembe venni. - A Kockázatkezelő a Hitelszövetkezet belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának ellenőrzését évente egyszer, az auditált mérlegadatok Küldöttgyűlés általi elfogadását követő 60 napon belül köteles elvégezni és az erről készített jegyzőkönyvet az Igazgatóság részére átadni. Az Igazgatóság soron következő ülésén e jegyzőkönyv megállapításait értékeli és a szükséges intézkedéseket megteszi. A belsõ tõkemegfelelés értékelési folyamatának ellenõrzése ki kell terjedjen minimum az alábbiakra: - a HSz. kitettségei Hpt.76/A..-ában foglalt kitettségi osztályokba történõ besorolásának megfelelõségére, - A Hitelezési kockázat kezelésérõl és tõkekövetelményérõl szóló 196/2007.(VII.30.) Korm. Rendelet III. fejezetében közzétett kockázati súlyok megfelelõ alkalmazására, - A Hitelezési kockázat kezelésérõl és tõkekövetelményérõl szóló 196/2007.(VII.30.) Korm. Rendelet XIV. fejezetében közzétett hitelezésikockázat-mérséklés feltételeinek szabályzati szintû fennálltára, - A hitelezési kockázatok, piaci kockázatok (jelenleg a HSz.-nél nincs) és mûködési kockázatok fedezetéhez szükséges minimális szavatoló tõke igény számításának kontrolljára.

2 - A kockázatmérséklési célzattal befogadott hitelkockázati fedezeteket (biztosítékokat) és a fedezettséget minden hitel elõterjesztésben rögzíteni kell. Az ügylet fennállása alatt a biztosítékok meglétét legalább évente egyszer helyszíni szemle keretében ellenõrizni kell. Az adós pozíciójának romlás esetén, illetve fedezet elvonás megállapításakor azonnal intézkedni kell. (Pótlásról gondoskodni vagy a Ptk-ban lefektetett joggal élni.) Amennyiben a rendszeres felülvizsgálatnál vagy egyéb forrásból a Hitelszövetkezet tudomására jut a biztosíték értékének jelentõs a hitel, garancia és kezességvállalás megtérülését veszélyeztetõ mértékû csökkenése, vagy annak eltûnése, megsemmisülése, a helyzetet és a kialakult körülményeket cenzúra elõterjesztésben fel kell tárni és megoldási javaslatot kell tenni. (Pl. biztosításból történõ megtéríttetés, stb.) Gondoskodni kell a kiesett fedezet ügyfél általi pótlásáról és ez esetben e ténynek a szerzõdéseken és a közhitelû nyilvántartásokon történõ újbóli átvezetésérõl. Amennyiben az ügyfél a pótlásra nem hajlandó, vagy nem képes, gondoskodni kell a követelés beszedésérõl a kölcsönszerzõdés és a PTK. vonatkozó szakaszai alapján. A biztosítékok rendszeres újraértékelését kötelezõvé tevõ szabályzati paragrafus konkrét lebonyolításának elvégzése érdekében a Hitelszövetkezet ún. Fedezetértékelõ lapokat vezet. A fedezetek újraértékelését minden naptári negyedév végén a követelések és mérlegen kívül vállalt kötelezettségek minõsítésével egyidejûleg kell elvégezni az adott fedezet értékében idõközben beállott változások figyelembevétele mellett.az újraértékeléssel egyidejûleg, amennyiben a lekötött biztosítékok értékében jelentõsebb - a hitel, garancia és kezességvállalás megtérülését veszélyeztetõ mértékû - csökkenés következik be, úgy helyszíni szemlét is kötelezõ tartani. 2.) Szavatoló tõkével kapcsolatos információk A Hitelszövetkezet a nyilvánosságra hozatal követelményét a i adatok figyelembe vételével teljesíti. a.) Az alapvetõ tõke összege: EFt A járulékos tõke összege: EFt A kiegészítõ tõke összege: - b.) Az alapvetõ tõke pozitív összetevõi: EFt Az alapvetõ tõke negatív összetevõi: EFt c.) A járulékos tõke pozitív összetevõi: EFt A járulékos tõke negatív összetevõi: EFt d.) A Hpt. 5.sz. melléklet 13. pontja szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott alapvetõ és járulékos tõke összege: EFt. (limittúllépés miatti levonás: ezer Ft) A Hpt. 5.sz. melléklet 14. pontjának c. alpontjában meghatározott levonandó értékek: E Ft e.) A Hpt. 5.sz. melléklet 17. pontja szerinti érték: EFt 3.) A Hitelszövetkezet tõkemegfelelésével összefüggõ információk a.) A Hitelszövetkezet belsõ tõkemegfelelés értékelését évente egyszer végzi el, melyet a Kockázatkezelõ az auditált mérlegadatok Közgyûlés általi elfogadását követõ 60 napon belül köteles ellenõrizni. b.) A Hitelszövetkezet kitettségi osztályaira vonatkozóan a Hpt a (1) bekezdésének a) pontja szerinti kockázati kategóriák tõkekövetelménye, kitettségi osztályonkénti bontásban: - A kitettségi osztályok kockázattal súlyozott értékei: - Központi kormánnyal és bankkal szembeni kitettség kockázattal súlyozott értéke: 0 EFt - Regionális korm. és helyi önkormányzattal szembeni kitettség kockázattal súlyozott értéke: 0 EFt

3 - Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség kockázattal súlyozott értéke: 0 EFt - Hitelintézetekkel szembeni kitettség kockázattal súlyozott értéke: EFt - Vállalkozással szembeni kitettség kockázattal súlyozott értéke: EFt - Lakossággal szembeni kitettség kockázattal súlyozott értéke: 45 EFt - Ingatlannal fedezett kitettség kockázattal súlyozott értéke: EFt - Késedelmes tétel kockázattal súlyozott értéke: EFt - Egyéb tételek kockázattal súlyozott értéke: EFt - Mérlegen kívüli tételek kockázattal súlyozott értéke: EFt - A hitelezési kockázat tõkekövetelménye kitettségi osztályonként - Központi kormánnyal és bankkal szembeni kitettség tõkekövetelménye: 0 EFt - Regionális korm. és helyi önkormányzattal szembeni kitettség kockázattal súlyozott értéke: 0 EFt - Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség kockázattal súlyozott értéke: 0 EFt - Hitelintézetekkel szembeni kitettség tõkekövetelménye: EFt - Vállalkozással szembeni kitettség tõkekövetelménye: EFt - Lakossággal szembeni kitettség tõkekövetelménye: 4 EFt - Ingatlannal fedezett kitettség tõkekövetelménye: EFt - Késedelmes tételek tõkekövetelménye: EFt - Egyéb tételek tõkekövetelménye: EFt - Mérlegen kívüli tételek tõkekövetelménye EFt - Felhígulási kockázatot a Hitelszövetkezetnek nem kell kimutatnia, ennek megfelelõen erre vonatkozó tõkekövetelményt sem kell számítania. - Kereskedési könyvben és nem kereskedési könyvben nyilvántartott tételekre partnerkockázatot a Hitelszövetkezetnek nem kell kimutatnia, ennek megfelelõen erre vonatkozó tõkekövetelményt sem kell számítania. c.) A Hitelszövetkezetnek a hitelezési kockázatával összefüggésben jelentkezõ késedelemnek és a hitelminõség-romlásnak a belsõ szabályzatában való megközelítése: A nem egyszerûsített minõsítési eljárás alá vont tételek hitelminõség romlása alapkritériumának a Hitelszövetkezet az alábbi szempontokat választja: Az ügyféllel kötött szerzõdésbõl eredõ 15 napon túl lejárt, késedelmes tétel (tõke vagy kamat) értéke meghaladja a 1. a kettõszázötvenezer forintot, vagy 2. az ügyfél szerzõdés szerinti összes kötelezettségének kettõ százalékát. A kötelezettség nem teljesítésének a valószínûségét mutatja a fenti határértékektõl függetlenül az is, ha a) a Hitelszövetkezetnek az ügyféllel szemben legalább kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló kamatkövetelése van, b) a Hitelszövetkezet a kitettség létrejöttét követõen bekövetkezett jelentõs hitelminõségromlás miatt korábban értékvesztést számolt el vagy kockázati céltartalékot képzett, c) a Hitelszövetkezet a hitelkötelezettséget lényeges, hitelhez kapcsolódó gazdasági veszteséggel adja el, d) a Hitelszövetkezet beleegyezik a hitelkötelezettség pénzügyi nehézségek miatt történõ átstrukturálásába, és ez elõreláthatóan tõke, kamat, illetõleg díjak elengedését, illetve fizetési halasztással csökkentett pénzügyi kötelezettségvállalást eredményez. A Hitelszövetkezet a lakossági hitelek, kölcsönök esetén a minõsítési kategóriákba történõ besorolás és a hitelminõség romlás alapkritériumának a törlesztési késedelem mértékét választja. Ennek alapján: - problémamentes az a követelés, melynél a törlesztési késedelem mértéke 0 30 nap közötti, - külön figyelendõ az a követelés, melynél a törlesztési késedelem mértéke nap közötti, - átlag alatti az a követelés, melynél a törlesztési késedelem mértéke nap közötti, - kétes az a követelés, melynél a törlesztési késedelem mértéke nap közötti, - rossz az a követelés, melynél a törlesztési késedelem mértéke 365 napot meghaladó. A fentiek alkalmazásában lakossági ügyfélnek minõsül a magánszemély, nem vállalkozási minõségben kötött szerzõdései tekintetében.

4 d.) az értékvesztések elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló megközelítések és módszerek: A Hitelszövetkezet által elszámolt értékvesztés, illetve annak visszaírása meghatározásánál alapvetõen a várható megtérülést kell figyelembe venni. A várható megtérülés meghatározásánál tekintettel kell lenni a veszteség valószínûségére és nagyságára, a megtérülés valószínûségére, valamint az ügylet minõsítési kategóriájára és a befolyó pénzbevételre vonatkozó számviteli elõírásokra. Ha eszközök esetében a könyv szerinti érték a várható megtérülésnél magasabb, akkor értékvesztést kell elszámolni, ha alacsonyabb, akkor az értékvesztés visszaírásával kell az eszköz könyv szerinti értékét növelni. A Hitelszövetkezetnél az egyes tételek értékelésére, és az ehhez szükséges eszközminõsítés, meglévõ értékvesztés és céltartalék szintjének felülvizsgálatára negyedévente kerül sor. A Hitelszövetkezet a minõsített tételekhez kapcsolódó nyilvántartásokban, dokumentációkban különíti el a tárgyévi, illetve a tárgyévet megelõzõ évi értékelés során elszámolt értékvesztés, megképzett céltartalék összegét és nyomon követi, hogy a tárgyévben történt értékvesztés visszaírás, kockázati céltartalék felhasználás, felszabadítás az elõzõ évben vagy a tárgyévben elszámolt értékvesztésbõl, megképzett céltartalékból történik. e.) A kitettségek földrajzi - legalább országonkénti - megoszlását kitettségi osztályonként: a Hitelszövetkezet összes kitettsége magyarországi partnerekkel szembeni kitettségekbõl keletkezett. f.) A kitettségek gazdasági ágazatbeli vagy ügyfélkategória szerinti megoszlása kitettségi osztályonként: - Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség: EFt Ebből: feldolgozó ipar EFt - Regionális korm. és helyi önkormányzattal szembeni kitettség: 0 EFt - Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség: EFt - Hitelintézetekkel szembeni kitettség: EFt - Vállalkozással szembeni kitettség: EFt Ebbõl: mezőgazdaság EFt kereskedelem EFt feldolgozó ipar EFt - Lakossággal szembeni kitettség: 60 EFt - Ingatlannal fedezett kitettség: EFt Ebbõl: mezőgazdaság: EFt szállítás: EFt kereskedelem: EFt feldolgozó ipar EFt halászat EFt építőipar EFt - Késedelmes tétel: EFt Ebbõl: Kereskedelem, egyéb gazdasági szolg: EFt mezőgazdaság: : EFt építőipar: EFt - Egyéb tételek: EFt Ebbõl: mezőgazdaság: EFt kereskedelem: EFt - Mérlegen kívüli tételek: EFt Megjegyzés: Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni, Hitelintézetekkel szembeni, Egyéb tételekbõl (készpénz állomány, tárgyi eszköz, aktív idõbeli elhatárolás, részesedések) származó kitettségek minõsítési kötelezettség alá nem tartoznak.

5 g) a kitettségek hátralevõ futamidõ szerinti csoportosítása kitettségi osztályonként: éven belüli éven túli lejárat nélküli - Központi kormánnyal és bankkal szembeni kitettség: Regionális korm. és helyi önkormányzattal szembeni kitettség 0 - Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség: Hitelintézetekkel szembeni kitettség: Vállalkozással szembeni kitettség: Lakossággal szembeni kitettség: Ingatlannal fedezett kitettség: Késedelmes tétel: Egyéb tételek: h) ügyfélkategória szerinti megoszlásban összesítve 1. a késedelmes tétel és a hitelminõség-romlást szenvedett kitettség: A késedelmes tételek és a hitelminõség-romlást szenvedett kitettségek állománya EFt. 2. az elszámolt és visszaírt értékvesztés, külön feltüntetve az adott évben elszámolt, illetve képzett összeg: Értékvesztés nyitó állomány évi képzés évi visszaírás Záróállomány EFt EFt EFt EFt i) a hitelminõség-romlást szenvedett és késedelmes kitettségek - az elszámolt értékvesztésekkel, illetve képzett céltartalékokkal csökkentve - földrajzi - legalább országonkénti - megoszlás szerinti bontásban. A hitelminõség-romlást szenvedett és késedelmes kitettségek kivétel nélkül Magyarországi ügyfelekkel szemben állnak fenn. Problémamentes kategóriába sorolt kitettségek nettó értéke: Külön figyelendõ kategóriába sorolt kitettségek nettó értéke: Átlag alatti kategóriába sorolt kitettségek nettó értéke: Kétes kategóriába sorolt kitettségek nettó értéke: Rossz kategóriába sorolt kitettségek nettó értéke: EFt EFt EFt EFt 0 EFt (3) Azon kitettségekkel kapcsolatosan, amelyek esetében hitelminõség-romlás következett be, az elszámolt értékvesztésre és a képzett céltartalékra vonatkozó nyilvánosságra hozatalt a következõ megbontás szerint teljesíti a Hitelszövetkezet: a) nyitó egyenlegek: EFt. b) az adott idõszak alatt elszámolt értékvesztés, illetve képzett céltartalék EFt. c) az adott idõszak alatt visszaírt értékvesztés, illetve felszabadított vagy felhasznált céltartalék: EFt., mely teljes egészében eredménykimutatást érintõ tétel d) a fenti b.) és c.) pontokban feltüntetett képzések és visszaírások teljes egészében az adott idõszak alatt a kitettségekbõl eredõ becsült várható veszteségekre kerültek elszámolásra e) a záró egyenleg: EFt. 4.) Sztenderd módszer A kitettségi osztályokra vonatkozó nettó kitettségi értékek a Hitelszövetkezetnél: - Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség: EFt - Regionális korm. És helyi önkormányzattal szembeni kitettség: 0 EFt - Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség: EFt - Hitelintézetekkel szembeni kitettség: EFt - Vállalkozással szembeni kitettség: EFt - Lakossággal szembeni kitettség: 60 EFt - Ingatlannal fedezett kitettség: EFt - Késedelmes tétel: EFt - Egyéb tételek: EFt

6 - Mérlegen kívüli tételek: EFt A kitettségi osztályokra vonatkozó kitettség értékek a hitelezésikockázat-mérséklési módszerek alkalmazását követõen: - Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség: EFt - Regionális korm. És helyi önkormányzattal szembeni kitettség: 0 EFt - Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség: EFt - Hitelintézetekkel szembeni kitettség: EFt - Vállalkozással szembeni kitettség: EFt - Lakossággal szembeni kitettség: 60 EFt - Ingatlannal fedezett kitettség: EFt - Késedelmes tétel: EFt - Egyéb tételek: EFt - Mérlegen kívüli tételek: EFt 5.) Hitelezési kockázat mérséklés a.) Mérlegen belüli és kívüli nettósítást a Hitelszövetkezet nem alkalmaz. b.) A biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok főbb elvei és pontjai A Hitelszövetkezet alapvető üzleti elképzeléseinek megfelelően ügyfeleinek a hiteleket elsősorban bevételeikből kell visszafizetni. Ennek ellenére minden egyes ügyletnek még egy visszafizetési feltétellel is szükséges rendelkezni, amit jogi biztosítéknak nevezünk. A kockázat kiszűrése, minimalizálása szükségessé teszi a figyelembe vehető biztosítékok körének az értékelés módjának, a szükséges biztosítékok mértékének meghatározását és a biztosítékok meglétének ellenőrzését. A Hitelszövetkezet hitelezési, garancia és kezességvállalási tevékenységét az ügylet megkötésekor kockázatmentessé kell tenni és a kockázatmentességet az ügylet zárásáig meg kell őrizni. A biztosítékok értékét úgy kell megállapítani, hogy azok azonnali értékesítése, igénybevétele esetén a hitelszövetkezet követelései (tőke + kamatok) 100 %-ban megtérüljenek. A biztosítékok értékelésénél azok piaci-forgalmi értékből kell kiindulni és ezt az értéket kell korrigálni a Fedezetértékelési Szabályzat szerinti mértékekkel fedezeti értékre., illetve az esetlegesen kényszerértékesítés esetére meghatározott speciális szempontokon alapuló értékre. A partnerek által biztosítékként felajánlott ingatlan vagyontárgyak csak arra feljogosított szakértő által készített értékbecslés alapján fogadhatók be fedezetként. A biztosítékok piaci-forgalmi értékét az adott gazdasági viszonyok között a kereslet-kínálat alakulásának a vagyontárgyak jellegének és regionális helyzetének figyelembevételével kell megbecsülni. Tekintettel kell lenni arra, hogy az ügyfél fizetési képességének és fizetési készségének romlása, az esetleges vagyon értékesítés sürgőssége a piaci-forgalmi értéket rontja. A fentiek miatt a piaci-forgalmi érték eltérő arányú figyelembevétele indokolt és szükséges a biztosíték fajtájától függően. A piaci-forgalmi értéket az ügylet megkötésekor kell megállapítani és azt folyamatosan aktualizálni kell az ügylet lezárultáig. Nem vehető figyelembe a biztosíték értékének megállapítása során az olyan biztosíték, a) amelyet az ügyfél vagy harmadik személy már más jogügylet biztosítékául adott, ide nem értve az ingatlanra vonatkozó jelzálogjoggal terhelt zálogtárgyat, b) amely az ingatlanra vonatkozó jelzálogjog esetén a jelzálog bejegyzés sorrendjét figyelembe véve a megelőző jelzálog bejegyzések összegével együtt meghaladja a biztosíték piaci értékének vagy a vagyonértékelő által megállapított értékének (ha ez utóbbi az alacsonyabb) hetven százalékát. A fedezet értékelését végző személy a kockázatvállalásról szóló döntésben nem vehet részt. A Hitelszövetkezetnek a hitel, garancia és kezességvállalásra vonatkozó bírálatot megelőzően kell beszereznie a fedezetekre vonatkozó okiratokat. Ha ez a bírálatot megelőzően nem lehetséges, akkor legkésőbb a kockázatvállalási szerződés megkötését megelőzően kell azokat a Hitelszövetkezetnek megvizsgálnia. A ingatlan, ingó biztosítékok - amelyekre a biztosító kockázatot vállal - csak megfelelő vagyonbiztosítás megkötése és Hitelszövetkezetre engedményezése mellett alkalmazhatók. c.) Az elismert biztosítékok fő típusai a Hitelszövetkezetnél A biztosítékok osztályozása a hozzáférhetőség és értékállóság alapján történik Elsődleges biztosítékok Állami (költségvetési) garancia, Központi banki garancia, OBA által vállalt garancia Állami garanciának minősül továbbá garáns olyan kezessége, mely mögött tulajdonosként az

7 pontban lévő szerv áll Bankgarancia (külföldi és belföldi első osztályú bankok által nyújtott garancia) Óvadék: a következő esetekben - készpénz letét, betét, takarékbetétkönyv - deviza betét (konvertibilis) - tőzsdén jegyzett, állam vagy központi bank által kibocsátott értékpapírok, - váltó amennyiben az garantált, vagy a forgatmányosok között garanciára alkalmas cég van Jelzálog (Amennyiben a tulajdonjog bejegyzése megtörtént, illetve a bejegyzés iránti kérelem benyújtása megtörtént.) Zálog - kézizálog (a birtokba vett ingóság), - ingó jelzálogjog, keretbiztosítéki ingó zálogjog, - zálogjog jogokon és követeléseken, - közraktárjegy letétbe helyezése tőzsdeképes termények esetében Készfizető kezesség, amennyiben első osztályú ügyfél nyújtja a kezességet Opciós vételi jog az adós által felajánlott és Hitelszövetkezet által minősített ingatlan vagy ingóság biztosítékokra Árbevétel engedményezés 1.2. Másodlagos biztosítékok Készfizető kezesség, váltókezesség nem első osztályú ügyfél esetén, de a kezességvállalás elsődleges biztosítékkal fedezett Bevétel engedményezés - megfelelő szerződéses háttérrel - a vevő fizetőképessége esetén Tőzsdén nem jegyzett értékpapírok Hitelgarancia Rt. Kezességvállalása 1.3. Egyéb előírások a biztosítékokra vonatkozóan Minden hitelnél, garancia és kezességvállalásnál a biztosítéki szerződéseket amennyiben ezt jogszabályi előírások kötelezővé teszik, avagy az ügylet és ügyfélkockázat indokolja - közjegyzői okiratba kell foglalni Az I. és II. osztályú ügyfél esetében elsődleges, vagy másodlagos biztosítékok önállóan is elfogadhatók a kölcsön fedezetéül. A III. osztályú ügyfél setében az összes biztosítékon belül az elsődleges biztosítékok aránya el kell érje legalább az 50 %-ot. A IV. osztályú ügyfél esetében kizárólag elsődleges biztosíték fogadható el. d.) A garanciát nyújtók és kezességet vállalók hitelminősítési kategóriái a Hkr (1) bek. alapján: A Hitelszövetkezetnél 2013-es évben csak Központi kormány által vállalt garancia volt a hitelek egy csoportja mögött. e.) A hitelezésikockázat-mérséklés során felmerülő piaci- vagy hitelezési kockázati koncentrációk a Hitelszövetkezetnél alkalmazásra kerülnek. A mérlegen belüli és kívüli nettósításra alkalmazott szabályzatok alapján az állami garanciát és az előre rendelkezésre bocsátott óvadékot fogadja el a Hitelszövetkezet. Ezen fedezeteket a kitettség 100 %-ának mértékéig fogadja el. A nettósítást a Hitelszövetkezet csak a mérlegen belüli tételekre alkalmazza. A helyettesítésen alapuló hitelezési-kockázat-mérséklés megbontása: - előre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek: garanciák : EFt - előre rendelkezésre bocsátott fedezetek: óvadék: EFt Összesen: EFt a hitelezésikockázat-mérséklés összege. f.) Olyan kitettség jelenleg nincs a Hitelszövetkezetnél, mely esetében a mérlegen belüli és kívüli nettósítást követően készfizető kezességet, vagy hitelderivatívát vett figyelembe a Hitelszövetkezet. g.) Az elismert pénzügyi biztosítékok és más elismert hitelkockázati fedezetek által fedezett teljes kitettség értéke a Hitelszövetkezetnél a december 31-i auditált adatok alapján EFt. 6.) Működési kockázat A Hitelszövetkezet a Működési kockázatról szóló 200/2007.(VII.30.) Korm. Rendelet 3..-ában meghatározott ún. Alapmutató módszere alkalmazására jogosult. Az Alapmutató módszere alapján számított működési kockázat tőkekövetelményének értéke a Hitelszövetkezetnél a 2011., 2012., 2013., évi auditált adatok alapján EFt.

8 7.) Javadalmazási politika A Hitelszövetkezet javadalmazási politikája a Hpt. 69/B. (2) bekezdésében meghatározott munkavállalóira vonatkozik. Az egyes munkavállalók bérszintje és a jutalmazási feltételek a következő szempontok figyelembevételével kerültek kialakításra: felelősség, beosztás, végzettség és egyéb, a munkavégzés minőségére vonatkozó szubjektív szempontok. A jutalmazás rendszere arra épül, hogy kizárólag abban az esetben adható, amennyiben a Hitelszövetkezet eredménye az üzleti terv szerint alakul. Debrecen, május 23. IGAZGATÓSÁG