1.) Kockázatkezelési elvek, módszerek

Átírás

1 A Mecsekkörnyék Hitelszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.04.) Korm. Rendeletben előírt szabályoknak történő megfelelés körében a következőkben részletezett lényeges információkat hozza nyilvánosságra 1.) Kockázatkezelési elvek, módszerek A Mecsekkörnyék Hitelszövetkezetnél január 01. napjától Kockázatkezelő személy működik a kockázatok előzetes kiszűrésének és a kockázatok utólagos azonosításának, mérésének és figyelemmel kísérésének érdekében. - A Kockázatkezelő a döntési mechanizmusba beépülve az egyes döntési szintekre kerülő kockázatvállalási döntések előfeltételeként véleményezi az előterjesztett ügyletet abból a szempontból, hogy az kockázatos, vagy nem a Hitelszövetkezet számára. Nem kockázatos az ügylet akkor, ha - a kockázat vállalási folyamat a befogadástól a döntés előkészítésig a vonatkozó belső szabályzatokon alapul, - a lekötendő biztosítékok minősége, mennyisége, forgalomképessége a Fedezetértékelési szabályzatban rögzített alapelvekkel konzisztens, - a pozitív döntés esetén megkötendő az adott ügylettel kapcsolatos szerződéscsomag az utóellenőrzés lehetőségét a Hitelszövetkezet számára teljes körűen biztosítja, mind a biztosítékok, mind a nem biztosítéki jellegű kérdések (pl.: számviteli információk határidőben történő átadása, fedezetekkel összefüggő biztosítási díjfizetési kötelezettség ellenőrzése stb.) tekintetében. - az ügylettel kapcsolatos ún. személyi kockázatok megfelelő szinten bemutatásra kerültek, illetve a lehetséges módon kizárásra kerültek. A Kockázatkezelőnek nem feladata az előterjesztett kockázatvállalások, illetve ügyletek üzleti szempontok szerinti minősítése. Az ezzel kapcsolatos mérlegelés a mindenkori döntési szint feladata és felelőssége. - A bankszakma természetes velejárója lehet a kockázatok jelentkezése. Önmagában bár nem örvendetes tény de nem ez jelenti a fő problémát, hanem ha az adott kockázat időben nem kerül felismerésre, azonosításra és mérésre. A banküzem jövedelmező működésének egyik kulcsfontosságú mozzanata, hogy kockázatok felmerülésekor azok gyorsan és hatékonyan kezelésre kerüljenek és a modern kockázat kezelési technikák alkalmazása folyamatosan megvalósuljon. Ennek kivitelezéséhez a Kockázatkezelőnek kockázat kezelési, figyelési jogkört biztosít a Hitelszövetkezet. Ennek keretében a Kockázatkezelő a kockázatossá váló (problémamentestől és külön figyelendőtől eltérő minősítésű) ügyletek kezelésében részt vesz. A finanszírozó ügyvezető igazgató által készítendő ún. behajtási tervet a Kockázatkezelő véleményezi, és akkor hagyja jóvá, ha az a Hitelszövetkezet megtérülését a legracionálisabb módon és a legrövidebb időintervallumon belül biztosítja. Nem megfelelő a behajtási terv, ha a fenti kritériumokat nem teljesíti, illetve a Hitelszövetkezet érdekeit nem megfelelőképpen szolgálja. A Kockázatkezelő amennyiben a módszertant tekintve hatékonyabb kockázat kezelési módszert lát kivitelezhetőnek az adott ügylettel összefüggésben úgy ez irányú véleményét is köteles a záradék mellett megjeleníteni. A döntésre jogosult megfelelő döntési szint a Kockázatkezelő véleményét köteles a döntés során figyelembe venni. c.) A Kockázatkezelő a Hitelszövetkezet belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának ellenőrzését évente egyszer, a szeptember 30.-i mérlegadatok rendelkezésre állását követő 60 napon belül köteles elvégezni és az erről készített jegyzőkönyvet az Igazgatóság részére átadni. Az Igazgatóság soron következő ülésén e jegyzőkönyv megállapításait értékeli és az esetlegesen szükséges intézkedéseket megteszi.

2 A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának ellenőrzése ki kell terjedjen minimum az alábbiakra: - a HSz. éves kockázati önértékelésének átfogó felülvizsgálatára, a kockázati stratégia megfelelőségére, - a Bázel II. ún. II. pillérre allokált tőkenagyság mértékének megfelelőségére az alábbi kockázati kategóriánként: - koncentrációs kockázatok, - banki könyvi kamatkockázatok, - likviditási kockázatok, - reputációs kockázatok, - stratégiai kockázatok - egyéb II. Pillér alatti kockázatok felmerülése esetén az azokra képzett tőke meglétére - PSZÁF. ajánlásokban és a vonatkozó belső szabályzatban előírt ún. stressz tesztek meglétére A kockázatkezelő nem végezhet olyan tevékenységet, amely az ellenőrzési körébe tartozik. A kockázatkezelő díjazása független kell legyen az ellenőrzött terület teljesítményétől. A kockázatkezelő szervezetileg függetlenített módon, a belső ellenőrzéstől is elkülönülten, attól szervezetileg függetlenül látja el feladatait, jelentési kötelezettsége az igazgatóság felé áll fenn. Az igazgatóság felel a kockázatkezelő működésének biztosításához szükséges erőforrások rendelkezésre állásáért, a működése alapját képező szabályzatok jóváhagyásáért és aktualizálásáért. - A kockázatmérséklési célzattal befogadott hitelkockázati fedezeteket (biztosítékokat) és a fedezettséget minden hitel előterjesztésben rögzíteni kell. Az ügylet fennállása alatt a biztosítékok meglétét legalább évente egyszer helyszíni szemle keretében ellenőrizni kell. Az adós pozíciójának romlása esetén, illetve fedezet elvonás megállapításakor azonnal intézkedni kell. (Pótlásról gondoskodni vagy a Ptk-ban lefektetett joggal élni.) Amennyiben a rendszeres felülvizsgálatnál vagy egyéb forrásból a Hitelszövetkezet tudomására jut a biztosíték értékének jelentős a hitel, garancia és kezességvállalás megtérülését veszélyeztető mértékű csökkenése, vagy annak eltűnése, megsemmisülése, a helyzetet és a kialakult körülményeket cenzúra előterjesztésben fel kell tárni és megoldási javaslatot kell tenni. (Pl. biztosításból történő megtéríttetés, stb.) Gondoskodni kell a kiesett fedezet ügyfél általi pótlásáról és ez esetben e ténynek a szerződéseken és a közhitelű nyilvántartásokon történő újbóli átvezetéséről. Amennyiben az ügyfél a pótlásra nem hajlandó, vagy nem képes, gondoskodni kell a követelés beszedéséről a kölcsönszerződés és a PTK. vonatkozó szakaszai alapján. A biztosítékok rendszeres újraértékelését kötelezővé tevő szabályzati paragrafus konkrét lebonyolításának elvégzése érdekében a Hitelszövetkezet ún. Fedezetértékelő lapokat vezet. A fedezetek újraértékelését minden naptári negyedév végén a követelések és mérlegen kívül vállalt kötelezettségek minősítésével egyidejűleg kell elvégezni az adott fedezet értékében időközben beállott változások figyelembevétele mellett. Az újraértékeléssel egyidejűleg, amennyiben a lekötött biztosítékok értékében jelentősebb - a hitel, garancia és kezességvállalás megtérülését veszélyeztető mértékű - csökkenés következik be, úgy helyszíni szemlét is kötelező tartani. 2.) Szavatoló tőkével kapcsolatos információk a.) Az alapvető tőke összege: ,-EFt. A járulékos tőke összege: 6.000,-EFt. A kiegészítő tőke összege: - b.) Az alapvető tőke pozitív összetevői: ,-EFt. Az alapvető tőke negatív összetevői: ,-EFt. c.) A járulékos tőke pozitív összetevői: 6.000,-EFt. A járulékos tőke negatív összetevői: -

3 d.) A Hpt. 5.sz. melléklet 24. pontja szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott alapvető és járulékos tőke összege: ,-EFt. A Hpt. 5.sz. melléklet 23. pontjának c. alpontjában meghatározott levonandó értékek: - e.) A Hpt. 5.sz. melléklet 29. pontja szerinti érték: ,-EFt. 3.) A Hitelszövetkezet tőkemegfelelésével összefüggő információk a.) A Kockázatkezelő a Hitelszövetkezet belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának ellenőrzését évente egyszer, a szeptember 30.-i mérlegadatok rendelkezésre állását követő 60 napon belül köteles elvégezni. b.) A Hitelszövetkezet kitettségi osztályaira vonatkozóan a Hpt a (1) bekezdésének a) pontja szerinti kockázati kategóriák tőkekövetelménye, kitettségi osztályonkénti bontásban: - A kitettségi osztályok kockázattal súlyozott értékei: - Központi kormánnyal és bankkal szembeni kitettség kockázattal súlyozott értéke: 0,-EFt. - Hitelintézetekkel szembeni kitettség kockázattal súlyozott értéke: ,-EFt. - Vállalkozással szembeni kitettség kockázattal súlyozott értéke: ,-EFt. - Lakossággal szembeni kitettség kockázattal súlyozott értéke: ,-EFt. - Ingatlannal fedezett kitettség kockázattal súlyozott értéke: ,-EFt. - Késedelmes tétel kockázattal súlyozott értéke: ,-EFt. - Egyéb tételek kockázattal súlyozott értéke: ,-EFt. - Mérlegen kívüli tételek kockázattal súlyozott értéke: ,-EFt. - A hitelezési kockázat tőkekövetelménye kitettségi osztályonként - Központi kormánnyal és bankkal szembeni kitettség tőkekövetelménye: 0,-EFt. - Hitelintézetekkel szembeni kitettség tőkekövetelménye: 6.779,-EFt. - Vállalkozással szembeni kitettség tőkekövetelménye: 9.821,-EFt. - Lakossággal szembeni kitettség tőkekövetelménye: 1.801,-EFt. - Ingatlannal fedezett kitettség tőkekövetelménye: 7.164,-EFt. - Késedelmes tételek tőkekövetelménye: ,-EFt. - Egyéb tételek tőkekövetelménye: ,-EFt. - Mérlegen kívüli tételek tőkekövetelménye: 1.183,-EFt. - Felhígulási kockázatot a Hitelszövetkezetnek nem kell kimutatnia, ennek megfelelően erre vonatkozó tőkekövetelményt sem kell számítania. - Kereskedési könyvben és nem kereskedési könyvben nyilvántartott tételekre partnerkockázatot a Hitelszövetkezetnek nem kell kimutatnia, ennek megfelelően erre vonatkozó tőkekövetelményt sem kell számítania. c.) A Hitelszövetkezetnek a hitelezési kockázatával összefüggésben jelentkező késedelemnek és a hitelminőség-romlásnak a belső szabályzatában való megközelítése: A nem egyszerűsített minősítési eljárás alá vont tételek hitelminőség romlása alapkritériumának a Hitelszövetkezet az alábbi szempontokat választja: Az ügyféllel kötött szerződésből eredő 15 napon túl lejárt, késedelmes tétel (tőke vagy kamat) értéke meghaladja a 1. a kettőszázötvenezer forintot, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát. A kötelezettség nem teljesítésének a valószínűségét mutatja a fenti határértékektől függetlenül az is, ha a) a Hitelszövetkezetnek az ügyféllel szemben legalább kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló kamatkövetelése van, b) a Hitelszövetkezet a kitettség létrejöttét követően bekövetkezett jelentős hitelminőségromlás miatt korábban értékvesztést számolt el vagy kockázati céltartalékot képzett, c) a Hitelszövetkezet a hitelkötelezettséget lényeges, hitelhez kapcsolódó gazdasági veszteséggel adja el, d) a Hitelszövetkezet beleegyezik a hitelkötelezettség pénzügyi nehézségek miatt történő átstrukturálásába,

4 és ez előreláthatóan tőke, kamat, illetőleg díjak elengedését, illetve fizetési halasztással csökkentett pénzügyi kötelezettségvállalást eredményez A Hitelszövetkezet a lakossági hitelek, kölcsönök esetén a minősítési kategóriákba történő besorolás és a hitelminőség romlás alapkritériumának a törlesztési késedelem mértékét választja. Ennek alapján: - problémamentes az a követelés, melynél a törlesztési késedelem mértéke 0-30 nap közötti, - külön figyelendő az a követelés, melynél a törlesztési késedelem mértéke nap közötti, - átlag alatti az a követelés, melynél a törlesztési késedelem mértéke nap közötti, - kétes az a követelés, melynél a törlesztési késedelem mértéke nap közötti, - rossz az a követelés, melynél a törlesztési késedelem mértéke 365 napot meghaladó. A fentiek alkalmazásában lakossági ügyfélnek minősül a magánszemély, nem vállalkozási minőségben kötött szerződései tekintetében. d.) az értékvesztések elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló megközelítések és módszerek: A Hitelszövetkezet által elszámolt értékvesztés, illetve annak visszaírása meghatározásánál alapvetően a várható megtérülést kell figyelembe venni. A várható megtérülés meghatározásánál tekintettel kell lenni a veszteség valószínűségére és nagyságára, a megtérülés valószínűségére, valamint az ügylet minősítési kategóriájára és a befolyó pénzbevételre vonatkozó számviteli előírásokra. Ha eszközök esetében a könyv szerinti érték a várható megtérülésnél magasabb, akkor értékvesztést kell elszámolni, ha alacsonyabb, akkor az értékvesztés visszaírásával kell az eszköz könyv szerinti értékét növelni. A Hitelszövetkezetnél az egyes tételek értékelésére, és az ehhez szükséges eszközminősítés, meglévő értékvesztés és céltartalék szintjének felülvizsgálatára negyedévente kerül sor. A Hitelszövetkezet a minősített tételekhez kapcsolódó nyilvántartásokban, dokumentációkban különíti el a tárgyévi, illetve a tárgyévet megelőző évi értékelés során elszámolt értékvesztés, megképzett céltartalék összegét és nyomon követi, hogy a tárgyévben történt értékvesztés visszaírás, kockázati céltartalék felhasználás, felszabadítás az előző évben vagy a tárgyévben elszámolt értékvesztésből, megképzett céltartalékból történik. e.) A kitettségek földrajzi - legalább országonkénti - megoszlását kitettségi osztályonként: A Hitelszövetkezet összes kitettsége magyarországi partnerekkel szembeni kitettségekből keletkezett. f.) A kitettségek gazdasági ágazatbeli vagy ügyfélkategória szerinti megoszlása kitettségi osztályonként: - Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség: ,-EFt. - Hitelintézetekkel szembeni kitettség: ,-EFt. - Vállalkozással szembeni kitettség: ,-EFt. I. osztályú adósokkal szembeni kitettség: ,-EFt. II. osztályú adósokkal szembeni kitettség: ,-EFt. III. osztályú adósokkal szembeni kitettség: ,-EFt. - Lakossággal szembeni kitettség: ,-EFt. I. osztályú adósokkal szembeni kitettség: ,-EFt. II. osztályú adósokkal szembeni kitettség: ,-EFt. III. osztályú adósokkal szembeni kitettség: ,-EFt. - Ingatlannal fedezett kitettség:: ,-EFt. I. osztályú adósokkal szembeni kitettség: ,-EFt. II. osztályú adósokkal szembeni kitettség: 0,-EFt. III. osztályú adósokkal szembeni kitettség: ,-EFt.

5 - Késedelmes tétel: ,-EFt. I. osztályú adósokkal szembeni kitettség: ,-EFt. II. osztályú adósokkal szembeni kitettség: 0,-EFt. III. osztályú adósokkal szembeni kitettség: ,-EFt. - Egyéb tételek: ,-EFt. - Mérlegen kívüli tételek: ,-EFt. I. osztályú adósokkal szembeni kitettség: ,-EFt. II. osztályú adósokkal szembeni kitettség: 3.676,-EFt. III. osztályú adósokkal szembeni kitettség: 788,-EFt. (Megjegyzés: Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni, Hitelintézetekkel szembeni, Egyéb tételekből (készpénz állomány, tárgyi eszköz, aktív időbeli elhatárolás, részesedések) származó kitettségek minősítési kötelezettség alá nem tartoznak g) a kitettségek hátralevő futamidő szerinti csoportosítása kitettségi osztályonként: éven belüli éven túli lejárat nélküli - Közp. kormánnyal és bankkal szembeni kitettség: ,-EFt. - Hitelintézetekkel szembeni kitettség: ,-EFt. - Vállalkozással szembeni kitettség: ,-EFt ,-EFt. - Lakossággal szembeni kitettség: ,-EFt ,-EFt. - Ingatlannal fedezett kitettség: ,-EFt EFt. - Késedelmes tétel: ,-EFt ,-EFt. - Egyéb tételek: ,-EFt ,-EFt. - Mérlegen kívüli tételek: ,-EFt ,-EFt. h) ügyfélkategória szerinti megoszlásban összesítve 1. a késedelmes tétel és a hitelminőség-romlást szenvedett kitettség: A késedelmes tételek és a hitelminőség-romlást szenvedett kitettségek ,-EFt.-os összegéből I. osztályú adósokkal szembeni kitettség: ,-EFt. II. osztályú adósokkal szembeni kitettség: 0,-EFt. III. osztályú adósokkal szembeni kitettség: ,-EFt. 2. az elszámolt és visszaírt értékvesztés, külön feltüntetve az adott évben elszámolt, illetve képzett összeg: Értékvesztés nyitó állomány évi képzés évi visszaírás Záróállomány I. osztályú adósok: 1.986,-EFt ,-EFt. 743,-EFt ,-EFt. II. osztályú adósok: 54,-EFt. 0,-EFt. 54,-EFt. 0,-EFt. III. osztályú adósok: ,-EFt ,-EFt ,-EFt ,-EFt. Összesen: ,-EFt ,-EFt ,-EFt ,-EFt. i) a hitelminőség-romlást szenvedett és késedelmes kitettségek - az elszámolt értékvesztésekkel, illetve képzett céltartalékokkal csökkentve - földrajzi - legalább országonkénti - megoszlás szerinti bontásban. Problémamentes kategóriába sorolt kitettségek nettó értéke: ,-EFt. Külön figyelendő kategóriába sorolt kitettségek nettó értéke: ,-EFt. Átlag alatti kategóriába sorolt kitettségek nettó értéke: ,-EFt. Kétes kategóriába sorolt kitettségek nettó értéke: 4.252,-EFt. Rossz kategóriába sorolt kitettségek nettó értéke: 8.822,-EFt. Összesen: ,-EFt. A hitelminőség-romlást szenvedett és késedelmes kitettségek kivétel nélkül Magyarországi ügyfelekkel szemben állnak fenn.

6 (3) Azon kitettségekkel kapcsolatosan, amelyek esetében hitelminőség-romlás következett be, az elszámolt értékvesztésre és a képzett céltartalékra vonatkozó nyilvánosságra hozatalt a következő megbontás szerint teljesíti a Hitelszövetkezet: a) nyitó egyenlegek: ,-EFt. b) az adott időszak alatt elszámolt értékvesztés, illetve képzett céltartalék: 4.715,-EFt. c) az adott időszak alatt visszaírt értékvesztés, illetve felszabadított vagy felhasznált céltartalék: 1.958,- EFt., mely teljes egészében eredménykimutatást érintő tétel d) a fenti b.) és c.) pontokban feltüntetett képzések és visszaírások teljes egészében az adott időszak alatt a kitettségekből eredő becsült várható veszteségekre kerültek elszámolásra e) a záró egyenleg: ,-EFt. 4.) Sztenderd módszer A kitettségi osztályokra vonatkozó kitettség értékek a Hitelszövetkezetnél: - Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség: ,-EFt - Hitelintézetekkel szembeni kitettség: ,-EFt. - Vállalkozással szembeni kitettség: ,-EFt. - Lakossággal szembeni kitettség: ,-EFt. - Ingatlannal fedezett kitettség:: ,-EFt. - Késedelmes tétel: ,-EFt. - Egyéb tételek: ,-EFt. - Mérlegen kívüli tételek: ,-EFt. A kitettségi osztályokra vonatkozó kitettség értékek a hitelezésikockázat-mérséklési módszerek alkalmazását követően: - Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség: ,-EFt - Hitelintézetekkel szembeni kitettség: ,-EFt. - Vállalkozással szembeni kitettség: ,-EFt. - Lakossággal szembeni kitettség: ,-EFt. - Ingatlannal fedezett kitettség:: ,-EFt. - Késedelmes tétel: ,-EFt. - Egyéb tételek: ,-EFt. - Mérlegen kívüli tételek: ,-EFt. 5.) Hitelezési kockázat mérséklés a.) Mérlegen belüli és kívüli nettósítást a Hitelszövetkezet nem alkalmaz. b.) A biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok főbb elvei és pontjai A Hitelszövetkezet alapvető üzleti elképzeléseinek megfelelően ügyfeleinek a hiteleket elsősorban bevételeikből kell visszafizetni. Ennek ellenére minden egyes ügyletnek még egy visszafizetési feltétellel is szükséges rendelkezni, amit jogi biztosítéknak nevezünk. A kockázat kiszűrése, minimalizálása szükségessé teszi a figyelembe vehető biztosítékok körének az értékelés módjának, a szükséges biztosítékok mértékének meghatározását és a biztosítékok meglétének ellenőrzését. A Hitelszövetkezet hitelezési, garancia és kezességvállalási tevékenységét az ügylet megkötésekor kockázatmentessé kell tenni és a kockázatmentességet az ügylet zárásáig meg kell őrizni. A biztosítékok értékét úgy kell megállapítani, hogy azok azonnali értékesítése, igénybevétele esetén a hitelszövetkezet követelései (tőke + kamatok) 100 %-ban megtérüljenek. A biztosítékok értékelésénél azok piaci-forgalmi értékéből kell kiindulni. Emellett kötelezően meghatározandó a fedezetül szolgáló ingatlanok ún. Hitelbiztosítéki értéke is, mely a hitel,- vagy garancia bírálatok során a végleges fedezeti értéket képviseli.

7 A Hitelbiztosítéki érték az arra feljogosított szakértő által a piaci-forgalmi értéken túl a kényszerértékesítés esetére meghatározott speciális szempontokon alapuló érték. A kényszerértékesítés itt elsődlegesen az értékesítés gyorsaságát jellemzően annak 90 napon belüli lebonyolíthatóságát jelenti, összhangban a hitelbiztosítéki érték megállapítására fennálló jogszabályokkal és az ingatlan szakérőkre vonatkozó alapvető jogszabályi normatívákkal. A partnerek által biztosítékként felajánlott vagyontárgyak csak arra feljogosított szakértő által készített értékbecslés alapján fogadhatók be fedezetként. A biztosítékok piaci-forgalmi értékét az adott gazdasági viszonyok között a kereslet-kínálat alakulásának a vagyontárgyak jellegének és regionális helyzetének figyelembevételével kell megbecsülni. Tekintettel kell lenni arra, hogy az ügyfél fizetési moráljának romlása, az esetleges vagyon értékesítés sürgőssége a piaci-forgalmi értéket rontja. A fentiek miatt a piaci-forgalmi érték eltérő arányú figyelembevétele indokolt és szükséges a biztosíték fajtájától függően. A piaci-forgalmi értéket az ügylet megkötésekor kell megállapítani és azt folyamatosan karban kell tartani az ügylet lezárultáig. Nem vehető figyelembe a biztosíték értékének megállapítása során az olyan biztosíték, amelyet az ügyfél vagy harmadik személy már más jogügylet biztosítékául adott, ide nem értve az ingatlanra vonatkozó jelzálogjoggal terhelt zálogtárgyat, A fedezet értékelését végző személy a kockázatvállalásról szóló döntésben nem vehet részt. A Hitelszövetkezetnek a hitel, garancia és kezességvállalásra vonatkozó bírálatot megelőzően kell beszereznie a fedezetekre vonatkozó okiratokat. Ha ez a bírálatot megelőzően nem lehetséges, akkor legkésőbb a kockázatvállalási szerződés megkötését megelőzően kell azokat a Hitelszövetkezetnek megvizsgálnia. A biztosítékok csak megfelelő biztosítás megkötése és Hitelszövetkezetre engedményezése mellett alkalmazhatók. c.) Az elismert biztosítékok fő típusai a Hitelszövetkezetnél A biztosítékok osztályozása a hozzáférhetőség és értékállóság alapján történik Elsődleges biztosítékok Állami (költségvetési) garancia, Központi banki garancia, OBA által vállalt garancia Állami garanciának minősül továbbá garáns olyan kezessége, mely mögött tulajdonosként az pontban lévő szerv áll Bankgarancia (külföldi és belföldi első osztályú bankok által nyújtott garancia) Óvadék: a következő esetekben - készpénz letét, betét, takarékbetétkönyv - deviza betét (konvertibilis) - tőzsdén jegyzett, állam vagy központi bank által kibocsájtott értékpapírok, - váltó amennyiben az garantált, vagy a forgatmányosok között garanciára alkalmas cég van Jelzálog (Amennyiben a tulajdonjog bejegyzése megtörtént, illetve a bejegyzés iránti kérelem benyújtása megtörtént.) Zálog - kézizálog (a birtokba vett ingóság), - ingó jelzálogjog, keretbiztosítéki ingó zálogjog, - zálogjog jogokon és követeléseken, - közraktárjegy letétbe helyezése tőzsdeképes termények esetében Engedményezett normatív agrártámogatások (SAPS, TOP-UP) Készfizető kezesség, amennyiben első osztályú ügyfél nyújtja a kezességet Hitelgarancia Rt. kezességvállalása Opciós vételi jog az adós által felajánlott és Hitelszövetkezet által minősített ingatlan vagy ingóság biztosítékokra Munkáltató által igazolt, munkaviszonyra tekintettel járó munkabér 1.2. Másodlagos biztosítékok Készfizető kezesség, váltókezesség nem első osztályú ügyfél esetén, de a kezességvállalás elsődleges biztosítékkal fedezett.

8 Bevétel engedményezés - megfelelő szerződéses háttérrel - a vevő fizetőképessége esetén Tőzsdén jegyzett értékpapírok Egyéb előírások a biztosítékokra vonatkozóan Minden hitelnél, garancia és kezességvállalásnál a biztosítéki szerződéseket amennyiben ezt jogszabályi előírások kötelezővé teszik, avagy az ügylet és ügyfélkockázat indokolja - közjegyzői okiratba kell foglalni A másodlagos biztosítékok csak elsődleges biztosítékokkal megerősítve fogadhatók el. Másodlagos biztosíték önmagában maximum 30 %-ot képviselhet a biztosítéki szerkezetben. d.) A garanciát nyújtók és kezességet vállalók hitelminősítési kategóriái a Hkr (1) bek. alapján: A Hitelszövetkezetnél évben csak Központi kormány által vállalt garancia került elfogadásra. e.) A hitelezésikockázat-mérséklés során felmerülő piaci- vagy hitelezési kockázati koncentrációk a Hitelszövetkezetnél jelenleg nincsenek. f.) Olyan kitettség jelenleg nincs a Hitelszövetkezetnél, mely esetében a mérlegen belüli és kívüli nettósítást követően készfizető kezességet, vagy hitelderivatívát vett figyelembe a Hitelszövetkezet. g.) Az elismert pénzügyi biztosítékok és más elismert hitelkockázati fedezetek által fedezett teljes kitettség értéke a Hitelszövetkezetnél a december 31.-i auditált adatok alapján ,-EFt. 6.) Működési kockázat A Hitelszövetkezet a Működési kockázatról szóló 200/2007.(VII.30.) Korm. Rendelet 3..-ában meghatározott ún. Alapmutató módszere alkalmazására jogosult. Az Alapmutató módszere alapján számított Működési kockázat tőkekövetelményének értéke a Hitelszövetkezetnél a 2007., 2008., 2009., évi auditált adatok alapján Ft. Ennek tőkeszükségletét évente változó nagyságrendben a vonatkozó jogszabályok alapján évtől kezdődően kell figyelembe venni a szavatoló tőke számításánál. 7.) Javadalmazási politika 1.) A Javadalmazási politika személyi hatálya kiterjed a Hitelszövetkezet vezető állású személyeire Igazgatóság elnökére, Felügyelő Bizottság elnökére, ügyvezető igazgatókra és a kockázatkezelőre. A Hitelszövetkezet mérete, belső szervezete, tevékenységének jellege és összetettsége alapul vételével határozza meg belső szabályzatban az alkalmazott javadalmazási politikáját. Az ügyvezetők és a kockázatkezelő javadalmazása teljes egészében alapbérből áll, teljesítmény alapú javadalmazás jelenleg a Hitelszövetkezetnél nincs alkalmazva. A kockázatkezelő díjazása független az ellenőrzött terület teljesítményétől. Az Igazgatóság elnöke, Felügyelő Bizottság elnöke továbbá a belső igazgatósági tag ügyvezető igazgató választott tisztségviselői minőségében egyaránt a Közgyűlés által meghatározott tiszteletdíjban részesülnek, mely jellegét tekintve szintén fix, nem teljesítmény alapú javadalmazásnak minősül. A Hitelszövetkezet javadalmazási politikáját a Hitelszövetkezet Igazgatósága jogosult elfogadni, illetve szükség esetén módosítani. 2.) Összesített információk a javadalmazásról a vezető állású személyekre és a Hpt. 69/B. (2) bekezdés szerinti, a kockázatvállalásra lényeges hatást gyakorló személyekre lebontva:

9 2010. évre vonatkozó javadalmazás Teljesítmény javadalmazás Javadalmaállandó összege összege zásban részesülők száma Igazgatóság elnöke ,-Ft. 0,-Ft. 1 fő Felügyelő Bizottság elnöke ,-Ft. 0,-Ft. 1 fő Belső ig.tag ügyv. igazgató ,-Ft. 0,-Ft. 1 fő Finanszírozó ügyv. igazgató ,-Ft. 0,-Ft. 1 fő Kockázatkezelő ,-Ft. 0,-Ft. 1 fő 3.) Az üzleti év során kötött új munkaszerződésekhez kapcsolódó kifizetések és végkielégítések száma: 0 4.) A ki nem fizetett, halasztott javadalmazás összege: 0,-Ft. 5.) Az üzleti évben odaítélt halasztott javadalmazás kifizetett és teljesítménnyel korrigált összege: 0,-Ft. Pécs, június 5.