Nyilvánosságra hozatal

Átírás

1 Nyilvánosságra hozatal Az Alsónémedi és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996.évi CXII. Törvény 137/A a, és a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.04.) Kormányrendeletben előírt szabályoknak megfelelően, a következőkben részletezett lényeges információkat hozza nyilvánosságra a i auditált adatok alapján. A Takarékszövetkezet törekszik arra, hogy üzletvitele a legmagasabb mértékben legyen átlátható. Ennek érdekében a nyilvánosságra hozatal kapcsán mindenkor biztosítják a Takarékszövetkezet jelenlegi és a jövőbeni helyzetének bemutatásakor a pontos, kiegyensúlyozott és időszerű információk megjelenítését. A hivatkozott törvények értelmében az olyan információ tekintendő - lényegesnek, amelynek elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja, vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését vagy értékítéletét, - védett információnak, amelynek nyilvánosságra hozatala a hitelintézet versenypozícióját ronthatja, vagy amelynek a versenytársak tudomására jutása a hitelintézet termékei vagy rendszerei fejlesztésére fordított befektetéseinek az értékét csökkentheti, - bizalmas információnak, amelynek tekintetében a hitelintézetet titoktartási kötelezettség terheli ügyfele vagy harmadik személy felé. A hitelintézet a védett vagy bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni. I. Kockázatkezelési elvek, módszerek A Takarékszövetkezet prudens, konzervatív módon kezeli a kockázatokat, amely során védi a betétesek által elhelyezett megtakarításokat, másrészt figyelmet fordít arra, hogy az ügyfelek törlesztési képességénél nagyobb mértékben ne adósodjanak el, A Takarékszövetkezet a prudens működés érdekében, a kockázatok alacsony szinten tartására törekedve kialakította és ezúton nyilvánosságra hozza kockázatkezelési elveit és módszereit. A Takarékszövetkezet által alkalmazott kockázatkezelési elvek tartalmazzák a kockázatkezelési koncepcióit. A Takarékszövetkezet kockázati politikáját és stratégiáját az Igazgatóság megtárgyalta, és határozatával jóváhagyta a kockázatkezelés módját meghatározó alapvető keretszabályokat, valamint a módszertanok irányelveit. Az Igazgatóság a Takarékszövetkezet prudens működésért felelős igazgatósági tag (ügyvezető) beszámolói, valamint a rendszeres kockázati jelentések alapján értékeli a Takarékszövetkezet működését, azon belül a kockázatkezelési tevékenységét és a kockázatok mértékét. Amennyiben a Takarékszövetkezet által vállalt kockázatok mértéke nincs összhangban a kockázati stratégiában foglaltakkal, az Igazgatóság intézkedéseket hoz a kockázatok mérséklése céljából. A Takarékszövetkezet alapvető értékének tekinti a prudens kockázatvállalást. A kockázatkezelés elsődleges célja a takarékszövetkezet pénzügyi erejének és jó hírnevének védelme, és a hozzájárulás a tőkének olyan versenyképes üzleti tevékenységekre való felhasználásához, amellyel a vagyoni érték növekszik. A kockázatok megfelelő kezelése korlátozza a kedvezőtlen 1

2 események hatását a Takarékszövetkezet tőkéjére és eredményére. A Takarékszövetkezet értéke függ jó hírnevétől is, ezért kiemelkedő a jó hírnév védelme. A kockázatkezelés céljai elérése érdekében méri és elemzi a Takarékszövetkezet és tagjainak kockázati kitettségeit, az így nyert információkat feldolgozza, kockázatvállalási szabályokat alkot, kockázatkezelési rendszereket működtet és kimutatja a kockázatvállalás által indokolt gazdasági tőke mennyiségét. A gazdasági tőke vagy más néven belső tőke igény a kockázati profilhoz szükséges, a Takarékszövetkezet által elvégzett belső tőkemegfelelés értékelési folyamat eredményeként adódó tőke összege. A Takarékszövetkezet kockázatkezelési politikája az alábbi fő pilléreken nyugszik: - a kockázatkezelés során a piaci gyakorlatban elfogadott legjobb megközelítések, módszerek alkalmazása - a kockázatkezelés szempontjai beépülnek a stratégiai- és éves tervezésbe - üzletágak, termékek, kockázati pozíciók kockázat- és hozam profiljának feltárása és folyamatos monitoringja - a kockázatok figyelembe vétele az üzleti döntéseknél - a kockázatkezelési szervezet elkülönül az üzleti területtől - a kockázatkezelési folyamat minden fázisa egyaránt fontos A kockázatkezelési folyamatot négy lényeges fázisra bontja a Takarékszövetkezet: - Kockázatok azonosítása az azonosítás az üzleti folyamatot, ügyleteket és a mindennapi működést érintő lényeges kockázatok lehetőség szerint teljes körű feltárását jelenti. 2

3 - Kockázatok mérése a feltárt kockázatok mérésére különböző mutatószámokat, statisztikákat, elemzéséket és teszteléseket alkalmaz a Takarékszövetkezet - Kockázatok kezelése- a hatékony kockázatkezelés biztosítja, hogy a kockázatok vállalása az üzleti siker érdekében meghozott tudatos vezetői döntés legyen. A folyamat kiterjed az üzleti sikerhez szükséges elfogadható kockázatvállalási mérték meghatározására, a kitűzött határok betartásához szükséges limitrendszer felállítására, valamint az aktív kockázatkezeléshez alkalmazható eszközök kiválasztására, a kockázatkezelő intézkedések alkalmazására. Minden kockázattípus esetében rendkívül fontos a kockázatok kezelését jelentő intézkedések, ügyletkötések hatékonyságának vizsgálata. Az elemzésekhez statisztikákat, illetve megismételt kockázati kitettség méréseket alkalmaz a Takarékszövetkezet. - Ellenőrzés, visszacsatolás a visszacsatolások célja rövidtávon az adott kockázati potenciálhoz a lehető legmegfelelőbb kezelési mód megtalálása, hosszú távon pedig a szervezeti tanulás révén történő kockázatkezelési eredményesség növelése. A Takarékszövetkezet kockázatvállalási hajlandóságának összhangban kell lennie azokkal a pénzügyi erőforrásokkal, amelyek a lehetséges veszteségek fedezésére rendelkezésre állnak. Ennek érdekében a kockázatkezelés a számszerűsíthető kockázat típusokra vonatkozóan kalkulálja a jelenlegi és a jövőbeni tőkeszükségletet, valamint a szabályozói tőkeszükségletet. A Takarékszövetkezetnél április 14. napjától központi kockázatkezelő személy működik a kockázatok előzetes kiszűrésének és a kockázatok utólagos azonosításának, mérésének és figyelemmel kísérésének érdekében. A kockázatkezelő a döntési mechanizmusba beépülve az egyes döntési szintekre kerülő kockázatvállalási döntések előfeltételeként véleményezi az előterjesztett ügyletet abból a szempontból, hogy az kockázatos, vagy nem a Takarékszövetkezet számára. Nem kockázatos az ügylet akkor, ha - a kockázatvállalási folyamat a befogadástól a döntés előkészítésig a vonatkozó belső szabályzatokon alapul, - az ügyfél /ügyfélcsoport hitel- és fizetőképessége dokumentáltan megerősítésre kerül, - a lekötendő biztosítékok minősége, mennyisége, forgalomképessége a Fedezetértékelési szabályzatban rögzített alapelvekkel konzisztens, - a pozitív döntés esetén megkötendő az adott ügylettel kapcsolatos szerződéscsomag az utóellenőrzés lehetőségét a Takarékszövetkezet számára teljes körűen biztosítja, mind a biztosítékok, mind a nem biztosítéki jellegű kérdések (pl.: számviteli információk határidőben történő átadása, fedezetekkel összefüggő biztosítási díjfizetési kötelezettség ellenőrzése stb.) tekintetében, - az ügylettel kapcsolatos személyi kockázatok megfelelő szinten bemutatásra kerültek, illetve a lehetséges módon kizárásra kerültek. A kockázatkezelőnek nem feladata az előterjesztett kockázatvállalások, illetve ügyletek üzleti szempontok szerinti minősítése. Az ezzel kapcsolatos mérlegelés a mindenkori döntési szint feladata és felelőssége. A banküzem jövedelmező működésének egyik kulcsfontosságú mozzanata, hogy kockázatok felmerülésekor azok gyorsan és hatékonyan kezelésre kerüljenek és modern kockázat kezelési technikák alkalmazása folyamatosan megvalósuljon. Ennek kivitelezéséhez a Kockázatkezelőnek kockázat kezelési, figyelési jogkört biztosít a Takarékszövetkezet. A Takarékszövetkezet belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának ellenőrzése az alábbiakra terjed ki: - a takarékszövetkezet éves kockázati önértékelésének átfogó felülvizsgálatára, a kockázati stratégia megfelelőségére, 3

4 - a Bázel II. ún. II. Pillérre allokált tőkenagyság mértékének megfelelősségére az alábbi kockázati kategóriánként: koncentrációs kockázatok, banki könyvi kockázatok, likviditási kockázatok, - egyéb II. Pillér alatti kockázatok felmerülése esetén az azokra képzett tőke meglétére, reputációs kockázatok, stratégiai kockázatok - a PSZÁF ajánlásokban és a vonatkozó belső szabályzatokban előírt ún. stressz tesztek meglétére. A kockázatmérséklési célzattal befogadott hitelkockázati fedezeteket (biztosítékokat) és a fedezettséget minden hitel előterjesztésben rögzíteni kell. A biztosítéknak azon túl, hogy a hitelszerződés időpontjában fedezetet kell, hogy nyújtson a tőke és járulékos követelésre, eleget kell tennie annak a követelménynek is, hogy ez a fedezetségi szint a hitel teljes futamideje alatt a mindenkori tőke és járulékos követelések erejéig biztosítva legyen. Ennek érdekében a Takarékszövetkezet mérlegeli a - a fedezet várható állagromlását, értékesíthetőségének változását, - a fedezet jogi érvényesíthetőségét, annak időtartamát és az ez alatt bekövetkező potenciális veszteségeket. Az ügylet fennállása alatt a biztosítékok meglétét évente egyszer helyszínen ellenőrizni kell, ezzel egy időben a fedezetek értékállandóságának újraértékelését is el kell végezni. Az adós pozíciójának romlása esetén, illetve fedezet elvonás megállapításakor azonnal intézkedni szükséges (pótfedezet bevonásával vagy a Ptk.- ban lefektetett joggal élni). Amennyiben a rendszeres felülvizsgálatnál vagy egyéb forrásból a Takarékszövetkezet tudomására jut a biztosíték értékének jelentős - a hitel, garancia és kezességvállalás megtérülését veszélyeztető mértékű csökkenése, vagy annak eltűnése megsemmisülése a helyzetet és a kialakult körülményeket fel kell tárni, és megoldási javaslatot kell tenni. Gondoskodni a kiesett fedezet ügyfél általi pótlásáról és ez esetben e tények a szerződésekben és a közhitelű nyilvántartásokon történő újbóli átvezetéséről. Amennyiben az ügyfél a pótlásra nem hajlandó, vagy nem képes, gondoskodni kell a követelés beszedéséről a kölcsönszerződés és a Ptk. vonatkozó szakaszai alapján. A biztosítékok újraértékelését kötelezővé tevő szabályzati paragrafus konkrét lebonyolításának elvégzése érdekében a Takarékszövetkezet ún. Fedezetértékelő lapot vezet. A fedezet felülvizsgálat során figyelembevételre kerülő főbb szempontok: A felülvizsgálatot az ügyfélnek a Takarékszövetkezettel szembeni tartozásai (hitelminősítés) minősítésével összhangban kell végezni. A felülvizsgálat során meg kell győződni arról, hogy az ügyfél a fedezetként szolgáló vagyontárgyak állagmegóvása, értékállandósága érdekében a szükséges intézkedéseket végrehajtotta-e? Erről évente a vállalkozói hitelek esetében - a helyszíni ellenőrzést követően - az értékbecslő által készített újraértékelés ad információt. A biztosítékul szolgáló árbevétel engedményezés alapjául szolgáló szerződés feltételeinek teljesülését a megvalósulás folyamatában rendszeresen kell ellenőrizni. Az ügyfél vállalkozását érintő szervezeti változás esetén a hitelek, kockázatvállalások megosztása során az ügyfél köteles részt venni a biztosítékok szerződés szerinti megosztásában. Csak olyan megosztási szerződést lehet kötni, amely a követelés megtérülését a későbbiekben megfelelően biztosítja. A fedezetek érvényesítése során a Takarékszövetkezet jogi képviselőjével egyeztetve évi IL. törvény és módosításai, valamint az évi LIII. törvény és módosításai alapján jár el. 4

5 II. Szavatoló tőkével kapcsolatos információk Szavatoló tőke összetevői a.) Az alapvető tőke összege: A járulékos tőke összege: A kiegészítő tőke összege: b.) Az alapvető tőke pozitív összetevői: Az alapvető tőke negatív összetevői: c.) A járulékos tőke pozitív összetevői: A járulékos tőke negatív összetevői: A Hpt.5.sz. melléklet 24. pontja szerinti korlátozások figyelembevételével: d.) meghatározott alapvető tőke összege: A Hpt.5.sz. melléklet 24. pontja szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott járulékos tőke összege: A Hpt.5.sz. melléklet 23. pontjának c. alpontjában meghatározott levonandó értékek: e.) A Hpt.5.sz. melléklet 29. pontja szerinti érték III. A Takarékszövetkezet tőkemegfelelésével összefüggő információk 1 Tőkemegfelelés értékelése: a.) A Takarékszövetkezet belső tőkemegfelelés értékelését évente egyszer, az auditált mérlegadatok Küldöttgyűlés általi elfogadását követő 30 napon belül végzi el, melyet a kockázatkezelő az auditált mérleg adatok Küldöttgyűlés általi elfogadását követő 60 napon belül köteles ellenőrizni. b.) A Takarékszövetkezet kitettségi osztályaira vonatkozóan a Hpt. 76 -a (1) bekezdésének a.) pontja szerinti kockázati kategóriák tőkekövetelménye, kitettségi osztályonkénti bontásban: A kitettségi osztályok kockázattal súlyozott értékei: Kockázattal súlyozott érték Központi kormánnyal és központi bankkal 0 szembeni kitettség Regionális kormánnyal és helyi Önkormányzattal szembeni kitettség Hitelintézetekkel szembeni kitettség Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Ingatlannal fedezett kitettség Késedelmes tétel Egyéb tétel kitettsége A hitelezési kockázat tőkekövetelménye kitettségi osztályonként: tőkekövetelmény Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség Regionális kormánnyal és helyi Önkormányzattal szembeni kitettség Hitelintézetekkel szembeni kitettség Vállalkozással szembeni kitettség

6 Lakossággal szembeni kitettség Ingatlannal fedezett kitettség Késedelmes tétel Egyéb tétel kitettsége Belső tőkemegfelelés : A belső tőkemegfelelés értékelési folyamat a takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a vezető testületek biztosítják, hogy - a takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot megfelelően azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje (monitorozza), - az intézmény meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát, és folyamatosan biztosítja, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelő, a belső szabályok szerint meghatározott tőkefedezet álljon rendelkezésre, - hatékony kockázatkezelési rendszert működtessen és azt folyamatosan fejlessze. A Hpt. 76/K. (2) bek. szerint a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak arányosnak kell lenni a takarékszövetkezet tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. Takarékszövetkezetünk a Hpt. 13/C -ában, 76/K.-ában és a 145/A -ában szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minősíti magát. A takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamata az alábbi elemekből áll: - kockázati stratégia meghatározása - lényeges kockázatok meghatározása, a kockázatok mérése, kezelése, figyelése, kapcsolódó tőkeszükséglet meghatározása és az ezekkel kapcsolatos jelentések, - tőketervezés a minimális szabályozási tőkekövetelmény meghatározása, a lényeges kockázatok belső tőkeszükségletének összegzése és összehasonlítása a minimális tőkekövetelménnyel, a tőkepuffer mértékének a meghatározása és összehasonlítása a takarékszövetkezet rendelkezésére álló tőkével. A belső tőkemegfelelés 2. Felhígulási kockázatot a Takarékszövetkezetnek nem kell kimutatnia, ennek megfelelően erre vonatkozó tőkekövetelményt sem kell számítania. Ugyanakkor nyilvánosságra hozza az alábbiakat: Takarékszövetkezet hitelezési kockázatai: a.) A Takarékszövetkezetnek a hitelezési kockázatával összefüggésben jelentkező késedelemnek és a hitel minőség-romlásnak a belső szabályzatában való megközelítése. A takarékszövetkezet által alkalmazott minősítési eljárások: Egyszerűsített minősítési eljárás Egyedi minősítési eljárás Egyszerűsített minősítési eljárás alá tartoznak: - az ,-Ft összeghatárt meg nem haladó lakossági és egyéb követelések Az egyedi minősítési eljárás alá tartoznak - az ,-Ft összeghatárt meghaladó lakossági és egyéb követelések - a hitelintézeteknél elhelyezett bankközi betétek - a befektetések 6

7 - az átvett eszközök - a mérlegen kívüli kötelezettségek összeghatártól függetlenül A Takarékszövetkezet az adósminősítésből és a késedelmi időből kiindulva minősíti elsődlegesen a tételt és besorolja a megfelelő kategóriába (amely még nem a végleges besorolási kategória). Ezt követően az elsődleges kategóriába sorolás alapján kiválaszt egy elsődleges értékvesztési arányt. Ezt az arányt a hátralévő még nem törlesztett tőkerészre vetítve határozza meg, hogy mekkora lenne a vélelmezett veszteség, ha fedezet nem állna rendelkezésre. A vélelmezett veszteségből ezt követően fokozatosan le kell vonni a különböző fedezetek által lefedett részt, majd a fennmaradó veszteségnek a még nem törlesztett tőke összeghez való viszonya alapján adódik a végső besorolásnak megfelelő értékvesztés arány. A fennmaradó valószínűsíthető veszteségnek a tétel bekerülési értékéhez (törlesztésekkel csökkentett bekerülési értékéhez) való viszonya alapján kerül a tétel a kategóriákba való besorolásra. Az egyszerűsített minősítési eljárás során alkalmazott minősítési kategóriák Az egyszerűsített minősítési eljárás során a Takarékszövetkezet a törlesztési rend betartását (késedelmes idő), azaz a kintlévőségek törlesztésével kapcsolatban keletkezett tőke- és kamattörlesztési késedelmek alakulását veszi figyelembe. Az eszközminősítési kategória megállapítása során figyelemmel kell lenni arra is, hogy az adott tételhez kapcsolódó fedezeteket a tétel kapcsán várható teljes veszteség összegével kell összevetni és abból levonni. Az egyedi minősítési eljárás során alkalmazott minősítési kategóriák Az egyedi minősítési eljárás alá tartozó tételek minősítése során a Takarékszövetkezet valamennyi a meghatározott minősítési szempontot együttesen mérlegel. A szempontok együttes összevetése után a valószínűsíthető jövőbeni veszteségből le kell vonni az adott tételhez kapcsolódó fedezetek értékét, azok érvényesítésének sorrendjét követve, és a fennmaradó, valószínűsíthető veszteségnek a tétel bekerülési értékéhez (törlesztésekkel csökkentett bekerülési értékéhez) való viszonya alapján kell meghatározni, hogy az melyik súlysávhoz tartozó eszközminősítési kategóriába, illetve melyik százalékos mértékhez tartozó értékelési csoportba sorolható. Az eszközminősítési kategória megállapítása során figyelemmel kell lenni arra is, hogy az adott tételhez kapcsolódó fedezeteket a tétel kapcsán várható teljes veszteség összegével kell összevetni és abból levonni. b.) Az értékvesztések elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló megközelítések és módszerek: A Takarékszövetkezet által elszámolt értékvesztés, illetve annak visszaírása meghatározásánál alapvetően a várható megtérülést kell figyelembe venni. A várható megtérülés meghatározásánál tekintettel kell lenni a veszteség valószínűségére és nagyságára, a megtérülés valószínűségére, valamint az ügylet minősítési kategóriájára és a befolyó pénzbevételre vonatkozó számviteli előírásokra. Ha eszközök esetében a könyv szerinti érték a várható megtérülésnél magasabb, akkor értékvesztést kell elszámolni, ha alacsonyabb, akkor az értékvesztés visszaírásával kell az eszköz könyv szerinti értékét növelni. A Takarékszövetkezetnél az egyes tételek értékelésére, és az ehhez szükséges eszközminősítés, meglévő értékvesztés és céltartalék szintjének felülvizsgálatára havonta kerül sor. A Takarékszövetkezet a minősített tételekhez kapcsolódó nyilvántartásokban, dokumentációkban különíti el a tárgyévi, illetve a tárgyévet megelőző évi értékelés során elszámolt értékvesztés, megképzett céltartalék összegét és nyomon követi, hogy a tárgyévben történt értékvesztés visszaírás, kockázati céltartalék felhasználás, felszabadítás az előző évben vagy a tárgyévben elszámolt értékvesztésből, megképzett céltartalékból történik. 7

8 c.) A számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezési kockázat-mérséklés figyelembe vétele előtti összege kitettségi osztályonként: hitelezési kockázat mérséklés figyelembe vétele szerint Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség Regionális kormánnyal és helyi Önkormányzattal szembeni kitettség Hitelintézetekkel szembeni kitettség Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Ingatlannal fedezett kitettség Késedelmes tétel Egyéb tétel kitettsége d.) A kitettségek földrajzi legalább országonkénti megoszlását kitettségi osztályonként: a Takarékszövetkezet összes kitettsége magyarországi partnerekkel szembeni kitettségekből keletkezett. e.) A kitettségek gazdasági ágazatbeli vagy ügyfél kategória szerinti megoszlása kitettségi osztályonként: ügyfél kategória szerinti Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség I. osztályú kitettség II. osztályú kitettség III. osztályú kitettség IV. osztályú kitettség Regionális kormánnyal és helyi Önkormányzattal szembeni kitettség I. osztályú kitettség II. osztályú kitettség III. osztályú kitettség IV. osztályú kitettség Hitelintézetekkel szembeni kitettség I. osztályú kitettség II. osztályú kitettség III. osztályú kitettség IV. osztályú kitettség Vállalkozással szembeni kitettség I. osztályú kitettség 50 II. osztályú kitettség III. osztályú kitettség IV. osztályú kitettség Lakossággal szembeni kitettség I. osztályú kitettség II. osztályú kitettség III. osztályú kitettség IV. osztályú kitettség Ingatlannal fedezett kitettség I. osztályú kitettség II. osztályú kitettség III. osztályú kitettség IV. osztályú kitettség Késedelmes tétel I. osztályú kitettség II. osztályú kitettség III. osztályú kitettség IV. osztályú kitettség Fedezett kötvény formájában fennálló kitettség 0 8

9 Egyéb tétel kitettsége f.) A kitettségek hátralévő futamidő szerinti csoportosítása kitettségi osztályonként. futamidő szerinti csoportosítása éven belüli éven túli Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség Regionális kormánnyal és helyi Önkormányzattal szembeni kitettség Hitelintézetekkel szembeni kitettség Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Ingatlannal fedezett kitettség Késedelmes tétel Egyéb tétel kitettsége g.) Ügyfél kategória szerinti megoszlásban összesítve 1. a késedelmes tétel és a hitelminőség romlást szenvedett kitettség: késedelmes tétel és a hitelminőség romlást szenvedett kitettség I. osztályú kitettség II. osztályú kitettség III. osztályú kitettség IV. osztályú kitettség az elszámolt és visszaírt értékvesztés, külön feltüntetve az adott évben elszámolt, illetve képzett összeg: Értékvesztés évi évi Záró Nyitóállomány képzés visszaírás állomány I. osztályú adósok II. osztályú adósok III. osztályú adósok IV. osztályú adósok Összesen: h.) A hitelminőség romlást szenvedett és késedelmes kitettségek az elszámolt értékvesztésekkel, illetve képzett céltartalékokkal csökkentve földrajzi legalább országonkénti megoszlás szerinti bontásban: problémás kitettség nettó értéke külön figyelendő kategóriába sorolt kitettségek nettó értéke átlag alatti kategóriába sorolt kitettségek nettó értéke kétes kategóriába sorolt kitettségek nettó értéke rossz kategóriába sorolt kitettségek nettó értéke A hitelminőség-romlást szenvedett és késedelmes kitettségek kivétel nélkül magyarországi ügyfelekkel szemben állnak fenn. Azon kitettségekkel kapcsolatosan, amelyek esetében hitelminőség-romlás következett be, az elszámolt értékvesztésre és a képzett céltartalékra vonatkozó nyilvánosságra hozatalt a következő megbontás szerint teljesíti a Takarékszövetkezet: Az értékvesztés alakulásának elemzése 9

10 IV. Sztenderd módszer Az értékvesztés növekedése(+), csökkenése(-) Ebből : a kategóriánkénti átlagkulcs változás a volumenhatás (állomány változás) összetételhatás A kockázattal súlyozott kitettség értéket a Takarékszövetkezet sztenderd módszerrel számítja. A kitettségi osztályokra vonatkozó kitettség értékek a Takarékszövetkezetnél: Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség Regionális kormánnyal és helyi Önkormányzattal szembeni kitettség Hitelintézetekkel szembeni kitettség Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Ingatlannal fedezett kitettség Késedelmes tétel Egyéb tétel kitettsége A kitettségi osztályokra vonatkozó kitettség értékek a hitelezési kockázat-mérséklési módszerek alkalmazását követően hitelezési kockázatmérséklés figyelembevétele szerint Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség Regionális kormánnyal és helyi Önkormányzattal szembeni kitettség Hitelintézetekkel szembeni kitettség Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Ingatlannal fedezett kitettség Késedelmes tétel Egyéb tétel kitettsége V. Hitelezési kockázat mérséklés a.) Mérlegen belüli és kívüli nettósítást a takarékszövetkezet nem alkalmaz. b.) A biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok főbb elvei és pontjai: A Takarékszövetkezet alapvető üzleti elképzelésének megfelelően ügyfeleinek a hiteleket elsősorban bevételeikből kell visszafizetni. Ennek ellenére minden egyes ügyletnek még egy visszafizetési feltétellel is szükséges rendelkezni, amit jogi biztosítéknak nevezünk. A kockázat kiszűrése, minimalizálása szükségessé teszi a figyelembe vehető biztosítékok körének az értékelés módjának, a szükséges biztosítékok mértékének meghatározását és a biztosítékok meglétének ellenőrzését. A Takarékszövetkezet hitelezési, garancia és kezességvállalási tevékenységét az ügylet megkötésekor kockázatmentessé kell tenni és a kockázatmentességet az ügylet zárásáig meg kell őrizni. A biztosítékok értékét, úgy kell megállapítani, hogy azok azonnali értékesítése, igénybevétele esetén a Takarékszövetkezet követelései (tőke+ kamat) teljes mértékben megtérüljenek. A biztosítékok értékelése során azok piaci-forgalmi értékéből kell kiindulni. A partnerek által biztosítékként felajánlott vagyontárgyak csak arra feljogosított szakértő által készített értékbecslés alapján fogadhatók be fedezetként. A biztosítékok piaci-forgalmi értékét az adott gazdasági viszonyok között a kereslet-kínálat alakulásának a vagyontárgyak jellegének és regionális helyzetének figyelembe vételével kell megbecsülni. 10

11 A piaci forgalmi értéket az ügylet megkötésekor kell megállapítani és azt folyamatosan karban kell tartani az ügylet lezárásáig. Nem vehető figyelembe a biztosíték értékének megállapítása során az olyan biztosíték: - amely esetében a hitelintézet a biztosíték érvényesítését megkísérelte, de azt huszonnégy hónapon belül realizálni nem tudta, - amelyet az ügyfél vagy harmadik személy már más jogügylet biztosítékául adott, ide nem értve az ingatlanra vonatkozó jelzálogjoggal terhelt zálogtárgyat, - amely az ingatlanra vonatkozó jelzálogjog esetén a jelzálogjog bejegyzés sorrendjét figyelembe véve a megelőző jelzálogjog bejegyzések összegével együtt meghaladja a biztosíték piaci értékének vagy a vagyonértékelő által megállapított értékének (ha ez utóbbi az alacsonyabb) hetven százalékát. A fedezet értékelését végző személy a kockázat vállalásról szóló döntésben nem vehet részt. A Takarékszövetkezetnek a hitel, garancia és kezességvállalásra vonatkozó bírálatot megelőzően kell beszereznie a fedezetekre vonatkozó okiratokat. A biztosítékok csak megfelelő biztosítás megkötése és Takarékszövetkezetre engedményezése mellett alkalmazhatók. c.) Az elismert biztosítékok fő típusai a Takarékszövetkezetnél A biztosítékok osztályozása a hozzáférhetőség és értékállóság alapján történik. 1./ A Takarékszövetkezet az alábbi biztosítékokat fogadja el önállóan, mint elsődleges biztosítékot, másodlagos biztosíték kikötése nélkül: óvadék forint és devizabetétre, valamint fix kamatozású állampapírra, bankgarancia, állami és egyéb kormányszervek garanciái amennyiben a teljes követelésre fedezetet nyújtanak, jelzálogjog ingatlanra, opciós jog ingatlanra, tőzsdei forgalomban résztvevő állam által kibocsátott értékpapírok, közraktárjegy tőzsdei forgalomban szereplő áruk elzálogosítása során rövid lejáratra folyósított hitel esetében, követelés engedményezés (ha az pénzkövetelésre vonatkozik és kötelezettje, összege és esedékessége pontosan meghatározott, a kötelezett pedig a fizetési kötelezettségét elismerte, amennyiben a követelés valós szerződéses jogviszonyon, illetve teljesítésen alapul), visszaváltható életbiztosítás, pénzkövetelés engedményezés. (Ptk.328. ). készfizető kezesség magánszemélyek ,- Ft-os kockázatvállalásig adós jövedelme. 2./ A felsorolt fedezetek közül a takarékszövetkezet az alábbiakat fogadja el másodlagos biztosítékként, vagyis nem önállóan, hanem csak más fedezettel, biztosítékkal együtt. garancialapok garanciavállalása, ha nem nyújtanak fedezetet a teljes követelésre, készfizető kezesség (önkormányzatok és vállalkozások, valamint magánszemélyek a ,- Ft-ot meghaladó kockázatvállalás esetében) állam sortartó kezessége gépre, berendezésre, készletre, közraktárjegyre kikötött zálogjog nem tőzsdei forgalmazású áruk esetében, gépjárműre kikötött zálogjog közraktárjegy tőzsdei forgalomban szereplő áruk elzálogosítása során rövid lejáratra folyósított hitel esetében, követelés engedményezése (ha az engedményező jövőbeni teljesítésétől függő pénzkövetelésre vonatkozik és kötelezettje, összege és esedékessége pontosan meghatározott, a kötelezett pedig a fizetési kötelezettségét elismerte, amennyiben a követelés valós szerződéses jogviszonyon, illetve annak folyamatos teljesítésén alapul), pénzkövetelés engedményezés. (Ptk ) 11

12 azonnali beszedési megbízás. 3./ Egyéb előírások a biztosítékokra vonatkozóan Minden hitelnél, garancia és kezességvállalásnál a biztosítéki szerződéseket - amennyiben ezt jogszabályi előírások kötelezővé teszik, vagy az ügylet és ügyfélkockázat indokolja közjegyzői okiratba kell foglalni. A másodlagos biztosítékok csak elsődleges biztosítékokkal megerősítve fogadhatók el. A garanciát nyújtók és kezességet vállalók hitelminősítési kategóriái a Hkr (1) bekezdése alapján: A Takarékszövetkezetnél2012. évben csak Központi kormány által vállalt garancia került elfogadásra. A hitelezési kockázat-mérséklés során felmerülő piaci- vagy hitelezési kockázati koncentrációk a Takarékszövetkezetnél jelenleg nincsenek. A Takarékszövetkezetnél jelenleg olyan kitettség nincs, amely esetében a mérlegen belüli és kívüli nettósítást követően készfizető kezességet, vagy hitelderivatívát vett figyelembe a Takarékszövetkezet. Az elismert pénzügyi biztosítékok és más elismert hitelkockázati fedezetek által fedezett teljes kitettség értéke a Takarékszövetkezetnél a december 31.-i auditált adatok alapján e Ft. VI. Kereskedési könyvben és a kereskedési nem szereplő részvények a Takarékszövetkezet könyveiben nem szerepelnek. VII. Értékpapírosítási ügyletei a Takarékszövetkezetnek nincsenek. VIII. Partnerkockázat A Takarékszövetkezet származtatott ügyletekkel,- vagyis olyan befektetési ügyletekkel, amelyek értékét más értékpapírok mögöttes termékek árfolyama határozza meg, tehát értéke másból származik -, nem foglalkozik. IX. Működési kockázat A Takarékszövetkezet a működési kockázatról szóló 200/2007.(VII.30.) korm. Rendelet 3. -ban meghatározott un. Alapmutató módszere alkalmazására jogosult. Az Alapmutató módszere alapján számított Működési kockázat tőkekövetelményének értéke a Takarékszövetkezetnél a 2009,2010,2011 évi auditált adatok alapján e Ft. X. Javadalmazási politika A Takarékszövetkezet Igazgatósága az éves üzletpolitikai célokkal összhangban oly módon szabályozza a bérgazdálkodást, hogy az ösztönözzön a tervcélok teljesítésére és a hatékony munkavégzés fokozására, a folyamatos fejlődésre. Az egyéni teljesítményeken alapuló bér meghatározásakor figyelembe kell venni a munkafeladat bonyolultságát, a végzettséghez kötött munkakörök elismertségét, és az egyes teljesítményhez kapcsolódó bérarányokat. 12

13 A Takarékszövetkezet bérgazdálkodásának alapelvei: az állandó fix juttatások és a mozgóbér (bónusz) összhangjának a megteremtése, figyelemmel az üzletpolitikai célokra, és biztosítva a szövetkezet folyamatos fejlődését, a tőke növekedését, valamint a cégkockázatok szinten tartását, minimalizálását. A Takarékszövetkezet a munkavállalók megbecsülése, hosszabb ideig végzett tevékenységük elismerése érdekében cafeteria rendszert, és külön szabályzat szerint megállapított törzsgárda jutalmat biztosít. A szövetkezet bér-és jövedelem politikája együtt kell, hogy szolgálja a végzett munka után fizetett elismerések igazságosságát, a növekvő és hatékony teljesítményre orientál, egyúttal a színvonalas, hibátlan, minőségi munkára ösztönöz. A Takarékszövetkezet minden munkavállalójától elvárja az eredményekért és eredményes működésért érzett felelősséget. Az Alsónémedi és Vidéke Takarékszövetkezet Igazgatósága a Felügyelő Bizottság egyetértésével az évi CXII. Törvény ( Hpt.) 69/B.-69/E. szakaszai, a 131/2011. (VII.18.) Korm. Rendelet ( Kormányrendelet) és a PSZÁF elnökének 3/2011. (VIII.04.) sz. ajánlása alapján a javadalmazási politika és a javadalmazás végrehajtási gyakorlatát az alábbiak szerint szabályozta: A módosított Javadalmazás-politikai Szabályzatot a Takarékszövetkezet Igazgatósága december a sz. Határozatával fogadta el. Célja, hogy olyan kockázatvállalási gyakorlatot alakítson ki, mely az ösztönző rendszeren keresztül biztosítja a Takarékszövetkezet hosszú távú biztonságos működését a rövidtávú érdekeltséggel szemben. A javadalmazási politika elveit az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság határozzák meg. A Takarékszövetkezet piaci súlyánál fogva kis intézménynek minősül,, az arányosság elvét és az egyéb előírásokat a kormányrendeletben a minőségi és mennyiségi előírások tekintetében is eltérésekkel alkalmazza. A javadalmazási politikában érintett személyek: elnök-ügyvezető igazgató, ügyvezető igazgató, kockázatkezelő. A belső ellenőrzés a kockázatvállalási folyamatra nincs érdemi hatással, munkájukkal a kockázatvállalási gyakorlatot kontrollálják. A teljesítménymérési időszak a mérés időpontját megelőző 3 lezárt üzleti évre vonatkozik. A teljesítményértékelés időpontját megelőző utolsó üzleti év tekintetében a december 31-re vonatkozó havi felügyeleti jelentés is figyelembe vehető, amennyiben a vizsgált teljesítménymutatőkban a mérlegelfogadás időpontjáig jelentős mértékű ( 5%-ot meghaladó) változás már nem valószínűsíthető. A év tekintetében a teljesítménymérés alapjául a tárgyév, évben a tárgyév és az azt közvetlenül megelőző év szolgál. A Takarékszövetkezet érintett vezetőinek teljesítménybére legalább az alapbér 25, legfeljebb 100 százaléka. Az egyes személyekre vonatkozó konkrét arányt a munkáltatői jogokat gyakorló személy a Felügyelő Bizottság egyetértésével határozza meg, az Elnök-ügyvezető igazgató teljesítménybérét a Felügyelő Bizottság állapítja meg. A teljesítménybér egésze pénzbeni kifizetés. A kifizetés a teljesítménymérési időszakra vonatkozó üzleti eredmény, illetve az időszakra számított teljesítménymutatők Felügyelő Bizottsági Ülésen történt megállapítását követően, a személyenkénti kiértékelés eredményétől függően, arányosan történhet. Az arányos, tárgyévre fizetendő teljesítménybér a Felügyelő Bizottság határozatát követően kifizethető. 13

14 A teljesítménybér 50 %-a a halasztási időszak lejáratakor a teljesítménymérési időszak fordulónapjától számított 3. évet követően kerül végleges kifizetésre csak abban az esetben és olyan mértékben, amennyiben a kifizetés alábbiakban részletezett feltételei megvalósultak. A teljesítmény javadalmazás elemeit a Takarékszövetkezet a Kormányrendelet 7. szakaszában foglalt teljesítménymutatók alapján határozza meg. A kiemelt személyek esetében a belső szabályzatok, a munkaköri elírások, az éves üzleti tervek, ágazati tervek, feladatkiírások egyéb követelményeket is támasztanak. A személyi teljesítmények értékelése során ezen követelmények a teljesítménymutatókkal együttesen kerülnek értékelésre, azonban az így számított teljesítmény nem haladhatja meg a kizárólag teljesítménymutatók alapján számított értéket. A teljesítmények értékelését az Elnök-ügyvezető igazgató a Felügyelő Bizottsággal együttesen, az Elnök-ügyvezető igazgató tekintetében a Felügyelő Bizottság önállóan végzi. Az alkalmazott teljesítménymutatók: a) a nem teljesítő hitelek részarányának változása A teljesítménymérési időszak első és utolsó napján a vonatkozó belső szabályzatok alapján a hitelekre elszámolt értékvesztés bruttó hitelállományhoz viszonyított aránya a bázishoz képest legfeljebb 1 %-al növekszik, akkor a teljesítménybér 20 %-a fizethető ki. b) a szavatoló tőkekövetelménynek való megfelelés mérése Ha a szavatoló tőke a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelel, akkor a teljesítménybér további 20%-a fizethető ki. c) a szavatoló tőke változása A teljesítménymérés időszakában a tőke átlagos értékének növekedése esetén a teljesítménybér további 20 % - a fizethető ki. d) a likviditási kockázatokat mérő mutatószámok változása Amennyiben a likviditási teljesítménymutató ( a likvid eszközök aránya mutató; szabad likvid eszköz/betétállomány) a teljesítménymérés időszakában nem éri el a likviditási szabályzatban rögzített kritikus értéket, a teljesítménybér 20 %-a fizethető ki. e) elért adózás előtti eredmény A mutató értéke a teljesítménymérési időszak alatt éves átlagban el kell, hogy érje a 6o m Ft adózás előtti eredményt, ebben az esetben a teljesítménybér további 20%-a fizethető ki. Az adott időszakra vonatkozó teljesítménymutatók értékét a Felügyelő Bizottság határozza meg, és könyvvizsgáló írásos jelentésben igazolja. Ellenőrzés: 14

15