A KINIZSI BANK ZRT DECEMBER 31.

Átírás

1 A KINIZSI BANK ZRT. Kockázatkezeléssel, tőkemegfeleléssel és javadalmazással kapcsolatban nyilvánosságra hozandó információk év DECEMBER 31.

2 Tartalom Bevezetés... 4 Nyilvánosságra hozatali alapelvek:... 4 Kockázatkezelési elvek, módszerek Kockázati stratégia Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatok azonosítása, mérése, kockázatok kezelésével megbízott szervezeti egység, a funkciók leírása Javadalmazási politika A javadalmazási politika elfogadása és rendszeres felülvizsgálata A javadalmazási politika személyi hatálya Teljesítményjavadalmazás Vezető állású személyekre vonatkozó összesített információk Szavatoló tőke A Bank tőkemegfelelése Belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának elvei, stratégiája Szabályozói minimális tőkeszükséglet Hpt. 76. (1) a) pontjának megfelelően, kitettségi osztályonként késedelmes tételek belső szabályozása Hitelminőség-romlás értékvesztés és céltartalék elszámolás Az ügyletminősítés szempontrendszere csoportos egyszerűsített értékelés esetén Az ügyletminősítés szempontrendszere egyedi minősítés esetén Számviteli beszámítások utáni kitettség értékek A hitelkockázat mérséklés figyelembe vétele előtti kitettség átlagos értéke kitettségi osztályonként: Kitettségek földrajzi (országonkénti) megoszlása kitettségi osztályonként Kitettségek gazdasági ágazatbeli megoszlása Kitettségek hátralévő futamidő szerint Késedelmes tételek ügyfélkategória és ágazat szerinti bontásban Hitelezési kockázat sztenderd módszer szerint Bank által kiválasztott külső hitelminősítő szervezetek Kereskedési könyvön kívüli értékpapírok hitelminősítése: Szavatoló tőkéből levont kitettség értékek: Hitelezési kockázat-mérséklés A biztosítékok értékelése és mértéke A biztosítékok meglétének és értékállóságának ellenőrzése Elismert biztosítékok főbb típusai Kereskedési könyvben nem szereplő részvények, pozíciók A kereskedési szándék elhatárolásának szempontjai: / 41

3 2. Alkalmazott számviteli és értékelési módszerek: A Bank tulajdonában lévő kereskedési könyvön kívüli részvények mérleg szerinti értéke én: Kereskedési könyvben nem szereplő pozíciók kamatkockázata: Piaci kockázat Likviditási kockázat Működési kockázat / 41

4 Bevezetés A Kinizsi Bank Zrt. (a továbbiakban: Bank) jelen dokumentummal a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló, december 31-ig hatályban lévő évi CXII. Törvény (Hpt.) 137/A. -ában, valamint a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.4.) Korm. Rendeletben foglaltaknak tesz eleget. A hitelintézet a nem lényeges információt, és a védett vagy bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni. Minden információt, amely elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését vagy értékítéletét, lényegesnek tekintünk. Védett információ: amelynek nyilvánosságra hozatala a hitelintézet versenypozícióját ronthatja, vagy amelynek a versenytársak tudomására jutása a hitelintézet termékei vagy rendszerei fejlesztésére fordított befektetéseinek az értékét csökkentheti. Bizalmas információ: amelynek tekintetében a hitelintézetet titoktartási kötelezettség terheli ügyfele vagy harmadik személy felé. A Bank a következőkben bemutatja a szavatoló tőkéjével, tőkemegfelelésével és kockázatkezelésével kapcsolatosan nyilvánosságra hozandó lényeges információkat. A nyilvánosságra hozatali dokumentumban található adatok millió forintban szerepelnek. A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007.(IX.4.) Kormány rendelet (Nykr.) céljaival összhangban a Kinizsi Bank Bank Zrt. nyilvánosságra hozatali követelmény rendszere kiterjed : a kockázatok kezelésére szolgáló stratégiákra és folyamatokra, a kockázatok azonosítását, mérését, figyelemmel kísérését biztosító szervezeti egységek és funkciók leírására, a kockázatmérési és jelentési rendszerek alkalmazási körére, és a kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezet alkalmazására vonatkozó szabályzatok fő elveire és pontjaira, valamint a kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezeti eszközök hatékonyságának ellenőrzésére szolgáló stratégiákra és folyamatokra. A nyilvánosságra hozatali követelmény biztosítja, hogy a Bank megfelelő tájékoztatást nyújt ügyfelei, leendő ügyfelei, a piac többi szereplője és a hatóságok számára kockázatkezelési stratégiájáról és biztosítja működésének átláthatóságát. Nyilvánosságra hozatali alapelvek: 1) Valódiság elve a Bank által nyilvánosságra hozott információknak a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Az információk tartalmának, az értékeléseknek meg kell felelniük a jogszabályi előírásoknak. 4 / 41

5 2) Világosság elve az információkat jól strukturált, áttekinthető, érthető formában kell nyilvánosságra hozni. 3) Összehasonlíthatóság elve a Bank által nyilvánosságra hozott információkat olyan szerkezetben kell bemutatni, hogy az információkat felhasználók számára a lehető legnagyobb mértékben biztosított legyen az adatok, információk előző évi adatokkal, információkkal, valamint más piaci szereplők adataival, információival való összehasonlítás. 4) Rendszeresség elve a Bank évente legalább egyszer nyilvánosságra hozza a Bankra vonatkozó lényeges információkat. 5) Kontrolláltság elve a Bank csak olyan információt hoz nyilvánosságra, amelynek helytállóságáról megbizonyosodott, és azt megfelelő belső kontrollokkal ellenőrizte. Kockázatkezelési elvek, módszerek A kockázatok kezelésével a Bank korlátozza a tőkéjére és jövedelmezőségére nézve kedvezőtlen események hatását, a kockázati stratégia kialakításával és rendszeres felülvizsgálatával pedig meghatározza a kockázatkezelés szervezeti kereteit, elveit és módszereit, valamint a tevékenysége során vállalható kockázatok méreteit. A kockázatkezelési folyamat kiterjed az üzleti sikerhez szükséges elfogadható kockázatvállalási mérték meghatározására, a kitűzött határok betartásához szükséges limitrendszer felállítására, valamint az aktív kockázatkezeléshez alkalmazható eszközök kiválasztására, a kockázatcsökkentő intézkedések alkalmazására. Az azonosítási munka az üzleti folyamatok, az ügyletek és a mindennapi működést érintő lényeges kockázatok teljes körű feltárását jelenti. A feltárt kockázatok mérésére mutatószámokat, alkalmazunk. Minden kockázattípus esetében fontos feladat a visszacsatolás, melynek célja rövidtávon az adott kockázati tételhez a lehető legmegfelelőbb kezelési mód alkalmazása, hosszú távon pedig a tapasztalati adatok révén történő kockázatkezelési eredményesség növelése. Alapvető célunk a kockázatok valódi mértékét legjobban megragadó eszköztár kiválasztása és a módszerek rendszeres felülvizsgálatának biztosításával az eredményes kockázatkezelési tevékenység folyamatos fenntartása. A Bank a kockázatkezelési tevékenységét és a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatát (ICAAP) a jogszabályi követelményeknek és a felügyeleti elvárásoknak figyelembevételével kidolgozott belső szabályozás szerint végzi. 1. Kockázati stratégia A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a Bank kockázatokkal kapcsolatos belső irányvonalát. A Bank kockázati stratégiája az alábbi témakörökre terjed ki: kockázatvállalási politika kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság kockázati szerkezet kockázatkezelés szervezete. 5 / 41

6 1.1. Kockázatvállalási politika A kockázatvállalási politika összefoglalja a Bank Igazgatósága által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a Bank Igazgatósága az egész szervezeten belül elvár. Kockázatvállalási és kockázatkezelési elvek: Biztonságos működés elve: A Bank úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse biztonságos működését. A Bank szavatoló tőkéjének a szabályozás által megkövetelt minimális tőkekövetelményt meghaladóan kell biztosítania a tőkemegfelelést. Összeférhetetlenség elve: A Bank úgy alakítja kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel, vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggenek. Együttműködés elve: A Bank a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szerve által rendelkezésre bocsátott szabályzatokat, együttműködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tőkekövetelmény mértékének, valamint a belső tőkeszükséglet megfelelőségének ellenőrzésében. Lényeges kockázatok kezelésének elve: A Bank minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. Költség haszon elve: A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. Hasonlóakkal történő összemérés elve: A Bank a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló méretű és hasonló üzleti tevékenységet végző Bankoknak/Takarékszövetkezeteknek. Tiltott tevékenységek elve: 6 / 41

7 A Bank nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Bank számára veszteséget okoz. Általános kockázatkezelési célok: A Bank, mint kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a Bank olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott követelményekkel. A Bank elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és a sztenderdizált termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. A Bank tényleges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gyűjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében 80 %-os, illetve 90 %-os limit terhelésnél jelentést küld a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott személyeknek, üzleti területeknek, annak érdekében, hogy biztosítsák a limitek betartását. A Bank a lényeges kockázataira vonatkozóan negyedévente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság számára. A Bank törekszik a kockázati árazás kialakítására és alkalmazására. A Bank törekszik a hozam-vezérelt kockázati politika működtetésére Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A Bank kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja meg, hogy milyen kockázatokat, milyen mértékben vállal, mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem és milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat. A kockázati étvágyat a Bank Igazgatósága három évre, a kockázati stratégia időhorizontjára határozza meg, a lényeges kockázatokat a táblázat szerint minősíti: Kockázat típusa Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság mértéke Indoklás Hitelezési kockázat ügyfélkockázat Hitelezési kockázat partnerkockázat Közepes Több kockázat vállalása a pénzügyi céloknak megfelelő jövedelmezőség mellett. Mérsékelt Partnerkockázatot hordozó ügyletek alapvetően az MTB-vel, 7 / 41

8 Hitelezési kockázat elszámolási kockázat Hitelezési kockázat koncentrációs kockázatok Alacsony Közepes az integráció központi Bankjával. A Bank elszámolásait az MTB-n keresztül bonyolítja. A Bank méretei, ügyfélköre miatt az egy ügyféllel / ügyfélcsoporttal szembeni kitettségekre a jogszabályi limitekhez közeli értéket alkalmaz. Devizaárfolyam kockázat Alacsony Fedezett devizapozíciók vállalása, minimális mértékű nyitott pozíciók. Nem-kereskedési könyvi kamatkockázat Mérsékelt Betétgyűjtés és hitelek kihelyezése alapvetően mozgó kamatozás mellett, fix kamatozású eszközök főként a likviditási céllal tartott értékpapírok között. Működési kockázat Mérsékelt Zéró kockázattűrés a megfelelési kockázatokra. Alacsony kockázattűrés. Likviditási kockázat Mérsékelt A Bank hosszúlejáratú kihelyezéseinek növelését tervezi, a növekvő lejárati transzformációból adódó kockázatot az integrációhoz tartozás mérsékeli. Stratégia kockázat Mérsékelt Évente meghatározott tartalékok. Annak érdekében, hogy a Bank kockázati étvágya a meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerűsíthető kockázatok esetében a következő területeken állapít meg limiteket: vállalkozói szegmensbe tartozó kitettségek adósminősítéstől és a felajánlott biztosítékoktól függően a kockázatvállalási szabályzatban meghatározottak szerint az egy ügyféllel, ügyfélcsoporttal szembeni kitettségre, nagykockázat vállalás állami kockázatot jelentő kibocsátók, hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak minősülő partnerek, illetve egy partnerként kezelendő partnerek csoportja a jogszabályokban előírt korlátozásoknak megfelelően, 8 / 41

9 nagykockázat vállalás vállalkozások a jogszabályokban előírt korlátozások figyelembe vételével és a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint, ügyfelek/partnerek portfolió szintű koncentrációja a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a 20 legnagyobb adósnál lévő kitettségekre és a Hpt. szerinti összes nagykockázati kitettségre, egy ágazattal szembeni kitettségek a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint az abban meghatározott ágazatokra, elszámolási kockázat a kockázatvállalási szabályzatban foglaltak szerint, ország kockázat az ország kockázat kezelésére vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint az egyes országokra, devizaárfolyam kockázat a devizaárfolyam kockázat kezelésére vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a devizanemenkénti nyitott pozíciókra, kereskedési könyvön kívüli kamatkockázat a kereskedési könyvön kívüli kamatkockázatra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a sztenderd módszer szerinti súlyozott pozícióra, valamint a kumulált nettó kamatpozícióra, likviditási kockázat a likviditási kockázatra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a lejárati összhangra, a nagybetétesekre, a likvid eszközök minimális szintjére. A Hpt. 80. (1) m) pontjában foglaltak alapján a Bank a Magyar Takarékszövetkezeti Bankkal, mint számlavezető bankjával szembeni kockázatvállalására nem alkalmaz limitet Kockázati szerkezet A kockázati szerkezet az egyes kockázati típusok vonatkozásában a minimális tőkeszükséglet nagyságával jellemezhető. A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez a Bank az alábbi szabályozás szerinti választható módszereket alkalmazza: Felügyelet által elfogadott hitelminősítő szervezetek minősítésének alkalmazása Hitelezési kockázat: sztenderd módszer Hitelkockázat mérséklés: Pénzügyi biztosítékoknál- egyszerű módszer Garanciák, készfizető kezességek esetében-sztenderd módszer Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere 9 / 41

10 Devizaárfolyam kockázat: sztenderd módszer Működési kockázat: alapmutató módszere Kockázatok azonosítása, mérése, kockázatok kezelésével megbízott szervezeti egység, a funkciók leírása A Bank Integrált Kockázatkezelési Szervezet (IKSZ) működtetésével biztosítja a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. Az Igazgatóság elfogadta a tőkemegfelelés értékelési folyamatáról szóló szabályzatokat, amelyek tartalmazzák a Bank összes lényeges kockázatát és azok kezelési módját. A Bank lényegesnek minősít minden olyan kockázati típust, amelyre az alábbi feltételek valamelyike teljesül: a.) a szabályozás szerint a Banknak a kockázat fedezetére a minimális tőkekövetelmény számításánál szavatoló tőkével kell rendelkeznie, b.) amelyből származó potenciális veszteség mértéke Bank vezetőségének szubjektív értékelése szerint - egy év alatt meghaladhatja a szavatoló tőke 10%-át, c.) a Felügyelet a kisintézmények szempontjából általában lényegesnek tart. A kockázatok azonosításához, méréséhez, összesítéséhez, figyeléséhez és elemzéséhez meghatározott kockázatkezelési feladatokról szóló utasítás tartalmazza a kockázatkezelési feladatok elvégzésében résztvevő munkatársak kötelezettségét a nyilvántartások, idősoros kimutatások, diagramok, beszámolók és elemzések határidőre történő elkészítéséről. A szabályzatok kiadásáért és az azokban foglalt feladatok elvégeztetéséért, valamint a kockázatkezelő szervezet működtetéséért az ügyvezető igazgató felelős. Integrált Kockázatkezelési Szervezet bemutatása: 1. szervezet tagjai: 2. IKSZ feladat ellátását támogató egyéb szervezeti egységek: 10 / 41

11 3. IKSZ feladatai: Ellátja a Bank stratégiai céljaival és a jogszabályi előírásokkal, valamint a Bank belső szabályzataival összhangban hatékony és eredményes kockázatelemzési tevékenységet. A jogszabályi és belső szabályzati megfelelést rendszeresen, folyamatosan ellenőrzi. Megteremti a kockázatkezelési irányelvek és a Bank valamennyi szabályzata közötti folyamatos összhangot. Jelentést készít az ügyvezetés és a belső ellenőrzési szervezet irányába a jogszabályokkal, belső szabályzatokkal ellentétes gyakorlat, döntés észlelése esetén. Gondoskodik a hitelezési-, működési-, koncentrációs-, nem-kereskedési könyvi kamatláb-, likviditási-, ország-, reziduális- és a reputációs, ügyfél- és partner-, piaci-, deviza kockázatok kezeléséről, a vonatkozó szabályzatok aktualizálásáról, a szabályzatok által előírt Bankon belüli jelentési feladatok ellátásáról. Complience, összeférhetetlenség, javadalmazás, pénzmosás és terrorizmus finanszírozás kockázati eseményeit vizsgálja, a kijelölt felelősön keresztül biztosítja ezen kockázatok integrálását, hatékony feltárását és kezelését. Koordinálja a Basel III. irányelvek banki gyakorlatba való implementálását. A jogszabályokban meghatározott módon és gyakorisággal elkészíti a Bank kockázati önértékelését, tőke tervét. A prudenciális szabályzatoknak és a kockázati döntéseknek megfelelően a kintlévőségek monitoringjával kapcsolatos ellenőrzést végez, javaslatokat fogalmaz meg. A hitelportfolióval kapcsolatos összbanki belső és külső információk nyújtásában, jelentések készítésében közreműködik. A Bank hitelkockázati kitettségét folyamatosan figyelemmel kíséri, a szükséges intézkedések meghozatalát kezdeményezi, a meghozott intézkedéseket végrehajtja, illetve a végrehajtást ellenőrzi. 11 / 41

12 Javadalmazási politika A Bank alapvető célja olyan javadalmazási politika kialakítása és folyamatos működtetése, amely összhangban van a Bank üzleti és kockázati stratégiájával, értékeivel, érdekeivel és kockázattűrő képességeivel. A javadalmazási politika a Bank közép- és hosszú távú szemléletét tükrözi. A javadalmazási politika alapelve a Bank üzleti céljainak és a munkavállalók céljainak hosszú távú összehangolása, ennek érdekében minden munkavállaló számára, világos, átlátható, pontosan tervezhető juttatási rendszert biztosít. A Bank a dolgozói munkavégzését azzal ismeri el, hogy bizonyos juttatásokat minden munkavállaló számára alanyi jogon, a munkaviszony létrejöttéből adódóan, a teljesítmény értékelésétől függetlenül biztosít a dolgozóknak. A Bank alapvető célja, hogy dolgozóit ösztönözze a teljesítmény növelésére. Ennek érdekében a Bank meghatározza a teljesítménymérés feltételeit, amelyben a Bank üzleti teljesítményét, a szervezeti egységek eredményességét és a munkavállalók egyéni teljesítményét a Bank által elfogadott szempontrendszer figyelembevételével kell értékelni. 1. A javadalmazási politika elfogadása és rendszeres felülvizsgálata A javadalmazási politika elveit az Igazgatóság fogadja el és vizsgálja felül. A felülvizsgálat során vizsgálni kell, hogy történt-e időközi jogszabályi változás vagy került-e kiadásra kötelezően alkalmazandó sztenderd előírás, illetve a javadalmazási politika a Bankban megfelelően érvényesül-e. Az előkészítés során a Bank valamennyi szakterületének szempontjait mérlegelni kell. Az alkalmazásra kerülő eljárásoknak érthetőknek és átláthatóknak kell lenniük. A javadalmazási politika elveit az Igazgatóság operatív irányítást el nem látó tagjai készítik el és terjesztik az Igazgatóság elé. A Bank mindenkor biztosítja, hogy az Igazgatóság operatív irányítást el nem látó tagjai között legyen olyan személy, aki teljes körűen átlátja a javadalmazási politika minden elemét és működését. Az Igazgatóság feladata az egyes módosítások és kivételek figyelemmel kísérése és hatásainak felmérése. A javadalmazási politikában foglaltak végrehajtásáért a Felügyelő Bizottság felel. A javadalmazási politikában foglaltak végrehajtását a Belső ellenőrzés évente egy alkalommal köteles ellenőrizni. A javadalmazási politika végrehajtására vonatkozó jelentést az Igazgatóságon kívül a Felügyelő Bizottságnak is meg kell tárgyalnia. 2. A javadalmazási politika személyi hatálya A javadalmazási politika a Bankkal munkaviszonyban álló valamennyi munkavállalóra, valamint az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság, mint testületek tagjaira, és a könyvvizsgálóra terjed ki. 12 / 41

13 3. Teljesítményjavadalmazás A Bank a munkavállalók részére rögzített javadalmazást és teljesítmény-javadalmazást, azaz bónuszt biztosít. A teljesítményjavadalmazás a teljesítményfüggő juttatások összessége, amely a munkavállalókat érdekeltté teszi a Bank céljainak és érdekeinek megvalósításában. A teljesítményjavadalmazás formája a bónusz, amely készpénzben kerül kifizetésre. Amennyiben a munkavállaló egyéni munkaszerződése illetve a vele megkötött egyedi megállapodás eltérő feltételeket nem határoz meg, bónuszra az a munkavállaló lehet jogosult, aki a kifizetés napján a Banknál munkaviszonyban áll, és nem áll rendkívüli, vagy munkáltatói rendes felmondás alatt. A munkavállaló bónusza nem megfelelő teljesítésének függvényében akár nullára is csökkenhet. A konkrét mutatószámokat és célértékeket az éves üzleti terv kidolgozásával és elfogadásával kell meghatározni. Teljesítményjavadalmazás során figyelembe vett kritériumok: a nem teljesítő hitelek részarányának változása, a tőkekövetelmény előírásnak való megfelelés mértéke, a likviditási kockázatokat mérő mutatószámok változása, az elért adózás előtti eredmény, a Bank megelőző évi külső-belső auditjainak eredménye, értékelni kell a vezetői képességeket, a motivációt, a hozzájárulást a szakterület stratégiai céljainak eléréséhez, a szakterületi teljesítmény értékelésénél a szakterületi szintű bevételeket, a szakterületi szintű profitot, a szakterületi szintű forgalomnövekedést kell figyelembe venni, a banki teljesítménymutatónál az adózott eredményt, az adózás előtti eredményt, a költség-bevétel mutatót kell figyelembe venni, a kockázat mérése során a mérlegen belüli és mérlegen kívüli kockázatokat is figyelembe kell venni, amelyhez a belső tőkekövetelmény számítási folyamat eredményeit is fel kell használni, az egyéni kockázati mutatónál a kockázatkezelési előírások betartását, a belső és külső szabályoknak történő megfelelés, a belső, vagy külső auditok, ellenőrzések eredményét kell figyelembe venni, a vezetők értékelésénél szubjektív értékelési szempontokat is figyelembe kell venni. (Ilyenek lehetnek különösen az ügyfél-elégedettség, kreativitás, vezetői képességek, motiváció, kapcsolattartó képesség, stb.) Nem lehet teljesítményjavadalmazást kifizetni, amennyiben a Bank a Hpt. vagy a Bszt. tőkére vonatkozó szabályainak már nem felelne meg. A bónuszt csökkenteni kell, ha egyértelműen megállapítható a vezető állású személy nem megfelelő magatartása vagy hibája, a Bank vagy az adott szervezeti egység, szakterület pénzügyi teljesítménye jelentősen visszaesett, az adott területen súlyos hibák, visszaélések vagy 13 / 41

14 hiányosságok kerültek feltárásra, illetve jelentős negatív irányú változás következett be a Bank tőkeellátottságában. 4. Vezető állású személyekre vonatkozó összesített információk A Kinizsi Bank Zrt a Hpt. 69./B. (2) bekezdéssel érintett személyek részére kifizetett összegek az alábbiak: Összesített információk a javadalmazásról vezető állású személyek részére Összes állandó javadalmazás: Összes teljesítményjavadalmazás: Javadalmazásban érintettek száma: Teljesítményjavadalmazás formája: 2013.év során az új munkaszerződésekhez kapcsolódó kifizetések: 2013.év során a végkielégítések száma: - Legmagasabb végkielégítésre kifizetett összeg - Ki nem fizetett, halasztott javadalmazás összege: 2013.évben odaítélt halasztott javadalmazás kifizetett és teljesítménnyel korrigált összege: 11 fő Készpénz Ft Ft Ft 14 / 41

15 Szavatoló tőke A szavatoló tőke a hitelintézetnek a számviteli jogszabályok által meghatározott saját tőkéje és azok a források, amelyek a hitelintézettel szemben fennálló követelések kielégítésébe tőkeként bevonhatók. (Hpt.) A Bank i szavatoló tőkéje az alábbiak szerint alakult: adatok millió Ft-ban Alapvető tőke Az alapvető tőke pozitív és negatív elemei: adatok millió Ft-ban Alapvető tőkeként elismert tőkeelemek Befizetett jegyzett tőke Tőketartalék 408 Alapvető tőkeként elismert tartalékok 885 Általános kockázati céltartalék 0 Egyéb levonások az alapvető tőkéből - 35 Levonások alapvető tőkéből - 90 adatok millió Ft-ban Kockázatok fedezésére figyelembe vehető, levonások utáni összes alapvető tőke Az alapvető tőke összege millió Ft, járulékos és kiegészítő tőkeelem nincs. Az alapvető tőke pozitív összetevőinek összege millió Ft, negatív összetevő összege 125 millió Ft. A kockázatok fedezésére figyelembe vehető, levonások utáni összes alapvető tőke összege millió Ft. 15 / 41

16 A Bank tőkemegfelelése 1. Belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának elvei, stratégiája A belső tőkemegfelelés értékelési folyamata mindazon banki folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a Bank biztosítja, hogy az összes lényeges kockázatot megfelelően azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje (monitorozza); meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát, és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelő, a belső szabályok szerint meghatározott tőkefedezet álljon rendelkezésre; és hatékony kockázatkezelési rendszert működtessen, azt folyamatosan fejlessze. A Bank a Hpt. 13/D -ában, 76/K -ában és a 145/A -ában szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kisintézménynek minősíti magát, mert nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyűjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, származtatott ügyleteket csak fedezeti céllal alkalmaz; termékeit és szolgáltatásait alapvetően Magyarországon nyújtja, nem végez határon átnyúló szolgáltatást; viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik; a Hpt. 76. (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különböző típusú piaci és működési kockázatok minimális tőkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. Tőkemegfelelés belső értékelési folyamatának elemei: szabályozói minimális tőkekövetelmény meghatározása, hitelezési kockázat sztenderd módszer szerint, piaci devizaárfolyam kockázat, működési kockázat irányadó mutató módszere szerint, tőkepuffer meghatározása, kockázati önértékelés, stressz tesztek tőkekövetelménye, belső tőkeszükséglet megállapítása építő kocka elv alapján, stratégia tőketervezés Bank üzletpolitikai céljaival összhangban. A Bank megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és eljárással rendelkezik annak érdekében, hogy a jelenlegi és a jövőben felmerülő kockázatainak fedezetéhez szükséges nagyságú és összetételű tőkét meghatározza és fenntartsa. A Bank december 31-i belső tőkeszükséglete tőkepuferrel és a stressz teszt hatás figyelembe vételével: millió Ft. 16 / 41

17 2. Szabályozói minimális tőkeszükséglet Hpt. 76. (1) a) pontjának megfelelően, kitettségi osztályonként Tőkekövetelmény hitelezési kockázatra (SA módszer): 996 millió Ft Kitettségi osztályok Tőkekövetelmény Központi kormányok és központi bankok 20 Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok Közszektorbéli intézmények Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 45 Vállalkozások 291 Lakosság 80 Ingatlannal fedezett 313 Késedelmes tételek 74 Kollektív befektetési értékpapírok 0 Egyéb tételek 173 Összesen 996 Tőkekövetelmény piaci kockázatra: Tőkekövetelmény működési kockázatra (BIA módszer): Tőkekövetelmény minimális szintje: 27 millió Ft 291 millió Ft millió Ft 3. késedelmes tételek belső szabályozása 1) A kilencven napot meghaladóan, lényeges törlesztési késedelembe esett tételre a kitettségnek az (egyedileg) elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék figyelembe vételével számított összegéhez - a 2)-5) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a következő kockázati súlyokat kell alkalmazni: a) 150%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke kevesebb, mint a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a, b) 100%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a. Az ügyfélnek a Bankkal vagy a leányvállalatával szembeni kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minősül lényegesnek, amelynek összege meghaladja 17 / 41