Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítése év

Átírás

1 Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítése év A Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény (Hpt) 137/A és a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.4.) kormányrendeletben (Nyhkr) előírt és meghatározott lényeges információkat hozza nyilvánosságra. A Takarékszövetkezet a védett vagy bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni. A Hpt. 137/A (4) bekezdés értelmében az olyan információ tekintendő lényegesnek, melynek elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja, vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését vagy értékítéletét. A Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet a törvényi előírások alapján az alábbiakban ismerteti kockázatvállalására, tőkemegfelelésére és kockázatmérséklési eszközeire vonatkozó elveit. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK A Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet az Országos Takarékszövetkezeti Integrációs Alap tagintézménye. A kockázatkezelésre vonatkozó elveket és módszereket a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatról szóló szabályzat tartalmazza. Kockázati stratégia A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A PSZÁF-nak a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója szerint, a kockázati stratégia tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát és az alábbi témakörökre terjed ki: Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete A Nykr. 6. (1) bekezdése a) pontja szerint a hitelintézetnek nyilvánosságra kell hoznia a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elveit és stratégiáját, miszerint a kockázatkezelési stratégia nyilvános dokumentum. A kockázati stratégiát az Igazgatóság hagyja jóvá. A kockázati stratégiában foglaltak évente egyszer felülvizsgálatra kerülnek. 1

2 Kockázatvállalási politika A kockázatvállalási politika összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. A kockázatvállalási politika egyrészt magában foglalja az integrációs szinten elfogadott kockázatkezelési alapelveket, másrészt tartalmazza a vezetés által meghirdetett specifikus elveket és célokat. A kockázatvállalási politika az egyes releváns kockázatokra vonatkozóan külön-külön is tartalmaz alapelveket. Kockázatkezelési alapelvek A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos működését és a Felügyelet ne korlátozhassa tevékenységét. A Takarékszövetkezet által meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett (Biztonságos működés elve). A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve) A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttműködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tőkekövetelmény mértékének, valamint a belső tőkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belső tőkeszükséglet megfelelőségének ellenőrzésében (Együttműködés elve) A Takarékszövetkezet kockázatokat a belső szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállal. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezeli, a nem-számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) A kockázatok behatárolása érdekében a Takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelező. A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve) 2

3 A Takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteket úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló méretű és hasonló üzleti tevékenységet végző takarékszövetkezeteknek és az OTIVA erre vonatkozó ajánlásának. (Hasonlóakhoz történő viszonyítás elve vagy hasonlóakkal történő összemérés elve) A Takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. A Takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése előtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fő funkciók ellátásáról: Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklő tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerűsítése Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését Kockázatok alakulásának figyelése Kockázatokra vonatkozó belső és külső jelentések A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Takarékszövetkezet vagy más az integrációban résztvevő tag számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve) A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tőkemegfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken. Kockázatkezelési célok Általános kockázatkezelési célok Takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a Takarékszövetkezet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott szabályozási követelményeknek. A Takarékszövetkezet elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a sztenderdizált termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. 3

4 A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gyűjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében 80%-os, illetve 90%-os limitterhelésnél jelzést küld a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott személyeknek és/vagy szervezeti egységeknek, üzleti területeknek annak érdekében, hogy biztosítsák a limitek betartását. A Takarékszövetkezet a lényeges kockázataira vonatkozóan évente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság számára. A Takarékszövetkezet az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak szóló kockázati jelentéseit úgy alakítja ki, hogy azok tartalmazzák a külső szerveknek küldött kockázati jelentések fő adatait, tükrözzék a felügyeleti adatszolgáltatás struktúráját. A szervezet kockázat-tudatosságának erősítése A Takarékszövetkezet törekszik a kockázati árazás kialakítására és alkalmazására. A Takarékszövetkezet törekszik a hozam-vezérelt kockázati politika működtetésére. Hitelkockázatkezelési célok Az adósminősítési rendszer továbbfejlesztése, a hatályos tőkemegfelelési szabályozásnak megfelelő minősítési rendszerek alkalmazása. Fedezetek értékének és fő jellemzőinek kellő gyakorisággal történő felülvizsgálata, a felülvizsgálati eredmények megfelelő nyilvántartása Az integrációs szintű lakossági termékek közös scoring rendszerének fejlesztése, illetve tovább fejlesztése A hitelmonitoring rendszer fejlesztése, a problémás ügyek minél korábban történő felismerése A problémás hitelek részarányának csökkentése Partnerkockázatkezelési célok A Takarékszövetkezet a stratégiai tervben kijelölt időtávon nem kíván a Pkr. szerinti partnerkockázatot jelentő ügyleteket kötni. Devizaárfolyam kockázatkezelési célok A Takarékszövetkezet a valutával, devizával kapcsolatos tevékenysége során és a deviza- vagy valutaárfolyamhoz kötött forint szerződései tekintetében devizaárfolyam kockázatát úgy kezeli, hogy a deviza nyitott pozícióból származó, a Kkr. szerinti tőkekövetelménye ne haladja meg a szavatoló tőke 5%-át. Kamatkockázat kezelési célok Ne keletkezzen olyan helyzet, hogy a Felügyeletnek a kamatpozíció mértéke miatt a Hpt. 152/A -a alapján intézkedéseket kelljen foganatosítania. A Takarékszövetkezet meghatározza a rögzített kamatozás mellett köthető ügyletek futamidejét. Működési kockázat kezelési célok Működési kockázati veszteség-események gyűjtése, elemzése. Működési kockázati és kitettségi mutatók monitoringja. Működési kockázatok mérséklése hatékonyabb folyamatszabályozással 4

5 fokozott figyelem a csalási kockázat elleni védekezésre. Összetett, bonyolult ügyleteknél kellő tapasztalattal rendelkező szakértők bevonása. Koncentrációs kockázatkezelési célok A túlzott koncentrációk csökkentése, koncentrációs limitrendszerek kialakítása, illetve tovább fejlesztése A koncentrációs kockázati jelentések kialakítása, és rendszeres jelentések elkészítése Likviditás kockázatkezelési célok A lejárati összhang javítása Az éven túli aktív ügyletek, ügyletcsoportok esetében a a maximális futamidő meghatározása Túlzott betétesi koncentráció szoros figyelése Kockázati étvágy, kockázatkezelési hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy - milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, - mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, - milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat A kockázati étvágy meghatározása az egyik előfeltétele annak, hogy az intézmény megfelelő kockázati limiteket állítson fel. A kockázati étvágyát a Takarékszövetkezet három évre, a határozza meg, rendszeresen, évente felülvizsgálja. és A kockázati étvágyat a Takarékszövetkezet Igazgatósága állapítja meg, figyelembe véve a Takarékszövetkezet célkitűzéseit. Kockázati étvágy mértékére vonatkozó általános célkitűzés A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamatának biztosítania kell, hogy a takarékszövetkezet szavatoló tőkéje mindenkor magasabb legyen, mint az alábbiak közül a legmagasabb érték: Hpt. 76. (1) bekezdése alapján számított szabályozói minimális tőkekövetelmény (1. pillért), 120%-a, amennyiben a Hpt. 76. (2) bekezdés alapján a Felügyelet többlet tőkekövetelményt nem ír elő az intézmény számára; Hpt. 76/K. (1) bekezdése alapján meghatározott belső tőkeértékelés (II. pillér) által meghatározott tőkeszükséglet, Hpt. 76. (1) alapján számított szabályozói minimális tőkekövetelmény és a (2) bekezdés szerint a Felügyelet által határozatban előírt többlet tőkekövetelmény összege Hpt-ben, engedélyezési feltételként megállapított legkisebb jegyzett tőke összege. 5

6 A kockázati étvágyat meghatározó célkitűzések: A Takarékszövetkezet kockázati étvágyát a következő 3 éves időszakban az alábbi pénzügyi célkitűzések befolyásolják: a saját tőkére vetített átlagos éves adózott eredmény a minimális szavatoló tőke szintre vetített átlagos éves adózott eredmény A Takarékszövetkezet kockázati étvágyát, kockázatvállalási hajlandóságát kockázati típusonként a következő minőségi mértékek egyikével jelöli meg: alacsony, mérsékelt, közepes, jelentős, nagy. A hitelezési kockázatnál a különböző ügyfélszegmensekben milyen mértékű kockázatot kíván felvállalni, mi annak a tőkekövetelménye és milyen jövedelmezőséggel számol; Eredményingadozást milyen mértékben tart elfogadhatónak a stratégia időhorizontján, számol-e többlet tőke bevonására az üzleti stratégia megvalósításához, stb. Kockázati szerkezet A Takarékszövetkezet kockázati szerkezetét kockázati típusonként és a hitelezési kockázati kitettségek esetében kitettségi osztályonként kell bemutatni. A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzése. A kockázati szerkezet tervezett változása az üzleti szerkezetre és az üzleti stratégiára épül, ennek révén kerül összhangba az üzleti stratégia és a kockázati stratégia. A kockázati szerkezetet az egyes kockázati típusok vonatkozásában a szabályozási minimális tőkekövetelmény nagyságával jellemezzük, tekintettel arra, hogy a tervszámok arra alapulnak, hogy a szavatoló tőke követelmény meghatározásához és a belső tőkeszükséglet számításához is Magyarország külső minősítése a szabályzat készítésének idején a Hkr. 4. -a szerint 2. hitelminősítési besorolásnak felel meg, és emiatt a két számítás között nincs lényegi különbség. Kockázat mérési módszerek A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választható módszerek: Hitelezési kockázat sztenderd módszer Hitelkockázat mérséklés pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, garanciák, készfizető kezessége esetében sztenderd módszer Devizaárfolyam kockázat sztenderd módszer Működési kockázat alapmutató módszer 6

7 Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerűsíthető kockázatok esetében limitek kerülnek meghatározásra az alábbi területeken vállalkozói szegmensbe tartozó kitettségek adósminősítéstől és a felajánlott biztosítékoktól függően a kockázatvállalási szabályzatban meghatározottak szerint az egy ügyféllel, ügyfélcsoporttal szembeni kitettségre nagykockázat vállalás állami kockázatot jelentő kibocsátók, hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak minősülő partnerek, illetve egy partnerként kezelendő partnerek csoportja a jogszabályokban előírt korlátozásoknak megfelelően nagykockázat vállalás vállalkozások a jogszabályokban előírt korlátozások figyelembe vételével és a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint ügyfelek/partnerek portfolió szintű koncentrációja a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a 20 legnagyobb adósnál lévő kitettségekre és a Hpt. szerinti nagykockázati kitettségre egy ágazattal szembeni kitettségek a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint az abban meghatározott ágazatokra elszámolási kockázat a kockázatvállalási szabályzatban foglaltak szerint devizaárfolyam kockázat a devizaárfolyam kockázat kezelésére vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a devizanemenkénti nyitott pozíciókra nem-kereskedési könyvi kamatkockázat a nem-kereskedési könyvi kamatkockázatra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a sztenderd módszer szerinti súlyozott pozícióra, valamint a kumulált nettó kamatpozícióra likviditási kockázat a likviditási kockázatra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a lejárati összhangra, a nagybetétesekre, a likvid eszközök minimális szintjére egyes termékcsoportokra a belső szabályozásban meghatározottak szerint A limitek kialakításánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi az OTIVA minősítési és monitoring rendszerében szereplő mutatószámokat és az azokra kialakított kockázati zónákat jelző mércéket, és az OTIVA által javasolt mértékeket. A Hpt. 80. (1) m) pontjában foglaltak alapján a Takarékszövetkezet az MTB-vel, mint számlavezető bankjával szembeni kockázatvállalására nem alkalmaz limitet. Kockázatkezelési szervezet A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A kockázatkezelési tevékenység az üzleti területtől elkülönül, felügyeletét közvetlenül az elnök-ügyvezető igazgató látja el. A Takarékszövetkezet az üzleti döntések során a prudens banki működést biztosítva a kockázatok optimalizálására törekszik. 7

8 A Kockázatvállalási döntések előkészítést követően a kockázatkezelő véleményezése után, a kockázati döntést Cenzúra Bizottság, nagy hitelek esetén Igazgatóság végzi. A nem problémamentes ügyletek kezelése a Központban történik a kockázatkezelő irányításával. A Takarékszövetkezet együttműködik az OTIVÁ-val az alábbi területeken: Módszerek fejlesztése, módszertani kérdések Elemzések, dokumentumok tartalmi elemeinek kialakítása Belső, valamint az OTIVÁ-nak szóló jelentések tartalmi és formai követelményeinek kialakítása Adatgyűjtés, adatszolgáltatás, adatminőség ellenőrzés Belső szabályzatokkal kapcsolatos sztenderdek kialakítása Lényeges kockázatok és a kapcsolódó tőkeszükséglet meghatározása A Takarékszövetkezet lényegesnek minősít minden olyan kockázati típust, amelyre az alábbi feltételek valamelyike teljesül: - a szabályozás szerint a Takarékszövetkezetnek a kockázat fedezetére a minimális tőkekövetelmény számításánál szavatoló tőkével kell rendelkeznie; - amelyből származó potenciális veszteség mértéke Takarékszövetkezet vezetőségének szubjektív értékelése szerint - egy év alatt meghaladhatja a szavatoló tőke 10%-át, - a PSZÁF a kisintézmények szempontjából általában lényegesnek tartja: A Takarékszövetkezet a lényegesnek minősített kockázatait az alábbiak szerint csoportosítja: az 1. pillér alatti kockázatok, amelyekre a szabályozás meghatározza a minimális tőkekövetelmény számításának lehetséges módjait; az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek számszerűsíthetők, illetve mutatószámokkal mérhetők, ezért limitekkel kezelhetők. Ide tartoznak a koncentrációs kockázatok, a nem-kereskedési könyvi kamatkockázatok, és a likviditási kockázat; az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek nem-számszerűsíthetők, csak minőségi ismérvekkel becsülhetők, ezért limitekkel nem, hanem csak egyéb kontrollokkal ellenőrizhetők a Felügyelet által kiadott, a SREP útmutatóban felsorolt, különösen kockázatosnak tekintett portfóliók és termékek kockázatai. Ezek a hitelezési kockázat kezelésén belül követendők nyomon. 8

9 JAVADALMAZÁSI POLITIKA A Javadalmazási Politika elveit az igazgatóság fogadja el és vizsgálja felül, míg a Felügyelőbizottság felel annak végrehajtásáért, míg a belső ellenőrzés legalább évente felülvizsgálja A javadalmazási politika összhangban van az üzleti stratégiával, a kockázattűrő képességgel, a Takarékszövetkezet céljaival, hosszú távú érdekeivel. Az egész szervezetre kiterjedő általános előírásokat tartalmaz, ugyanakkor speciális szabályok vonatkoznak a hitelintézeti kockázatvállalásra legjelentősebb befolyással rendelkező munkavállalók javadalmazására vonatkozóan. Ezen munkavállalók tekintetében az éves összjövedelmen belül a fix juttatás 90 %-ot a teljesítmény alapú juttatás aránya pedig 10 %-ot képvisel. 131/2011.számú Kormányrendelet 2. -ban részletezett arányossági elveket figyelembe véve, a Takarékszövetkezetnél a bónusz kifizetése a Kormányrendelet 4. b) pontja alapján készpénzben történik azonnali kifizetéssel, halasztási időtartam alkalmazása nélkül. A kifizetést a speciális személyi vezetők esetében a Felügyelőbizottság véleményezésével az Igazgatóság hagyja jóvá. A Javadalmazási Politikában megfogalmazott speciális személyi kör: Elnök ügyvezető igazgató ügyvezető pénzügyi számviteli vezető Az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság tagjai részére a javadalmazás kizárólag a küldöttgyűlés által meghatározott tiszteletdíjból áll. A speciális személyi hatály alá tartozó munkavállalókra vonatkozóan a Takarékszövetkezet bónuszrendszert alkalmaz. A teljesítmény értékelése a következő mutatók alapján történik: Személyes mutatók (30%): - a felügyelt területek eredményes irányítása ( 15%) - a felügyelt területek jogszabályoknak és belső szabályzatoknak megfelelő működése ( 15%) Piaci és kockázati teljesítmény mutatók ( 30%): - ténylegesen 90 napon túli lejárt követeléssel rendelkező szerződések összes lejárt tartozásának aránya a bruttó hitelezési kockázatvállaláshoz képest (10%) - a Srep előírások szerinti tőkemegfelelési index (10%) - a Takarékszövetkezet nettó finanszírozási mutatója (10%) Takarékszövetkezeti teljesítmény mutató (40%): a Takarékszövetkezet adózás előtti eredménytervének teljesítése ( 40%) 9

10 A teljesítménymérési időszak az az időszak, amely alatt az érintett személyre vonatkozóan az egyéni, illetve Takarékszövetkezeti teljesítményt mérjük. A teljesítményjavadalmazás mértéke ezen időszak végén kerül megállapításra a munkavállaló részére. A teljesítmény értékelése során, a teljesítménymutatók megállapításakor a kifizetést megelőző 3 naptári év teljesítménymutatói kerülnek figyelembe vételre. Ez alól kivételt jelent a Javadalmazási Politika alkalmazásának első két éve. A teljesítményjavadalmazás megállapításakor három év helyett 2012-ben két év teljesítménymutatói kerülnek figyelembe vételre. A teljesítménymutató adott évi érékének helyessége a Takarékszövetkezet könyvvizsgálója által készített írásbeli igazolás alapján állapítható meg. A teljesítménymutatók meghatározása úgy történik, hogy a teljesítményjavadalmazás legmagasabb értéke, a Takarékszövetkezet eredményének növekedése esetén is, csak abban az esetben fizethető ki, ha a prudens működést jellemző mutatók értékei nem romlottak oly mértékben, amely az intézmény prudens működést veszélyezteti. A takarékszövetkezetnél a üzleti év során új munkaszerződéshez kapcsolódó kifizetés és végkielégítés nem történt. A SZAVATOLÓ TŐKÉVEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK A Takarékszövetkezet december 31-ei szerint alakult (millió Ft) auditált szavatoló tőkéje az alábbiak ALAPVETŐ TŐKE 1089,475 Alapvető tőkeként elismert tőkeelemek 145,573 ebből: Cégbíróságon bejegyzett tőke 115,9 Tőketartalék-számviteli tőketartalék 29,673 Alapvető tőkeként elismert tartalékok 881,745 ebből: Számviteli lekötött tartalék 27,219 Általános tartalék 105,752 Eredménytartalék 721,024 10

11 Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény 27,75 Általános kockázati céltartalék 62,157 Levonás alapvető tőkéből (immateriális javak) -1,573 JÁRULÉKOS TŐKE 75,476 Értékelési tartalék (értékhelyesbítés) 75,476 KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ SZAVATOLÓ TŐKE 1163,378 TŐKEMEGFELELÉS Tőkemegfelelés a rendelkezésre álló tőke és a kockázatok fedezéséhez szükséges tőke különbsége. A szabályozói tőkemegfelelés (1.pillér) a szavatoló tőke és a Hpt. 76. (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a kockázatok fedezéséhez a szabályozás által meghatározott tőkekövetelmény különbsége A belső tőkemegfelelés a belső tőke és a kockázatok fedezéséhez a belső szabályzat szerint számított tőke szükséglet különbsége Belső tőkeszükséglet számítás: A 2. pillér azon része, amely a hitelintézet minimális tőkeszükségletét határozza meg a bank saját módszertanának segítségével, a PSZÁFnak a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatáról szóló útmutatójában foglaltak figyelembe vételével. 1. pillér: a Hpt (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kockázatok (hitelezési kockázatok, felhígulási kockázat, partnerkockázat, kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciós és nagykockázat vállalások, devizaár-folyamváltozás, árukockázat, működési kockázat) tőkekövetelményének az összege, amelyhez az intézmény az egyes kockázatok tőkekövetelményét a hatályos jogszabályok által előírt módszerrel határozza meg. 2.pillér: A Hpt. 76/K -ában előírt belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak, valamint annak a Hpt. 145/A -ában meghatározott felügyeleti felülvizsgálatának és értékelésének az együttese. A belső tőkeszükségletet a hitelintézet saját módszertanával számítja. Ezen túlmenően kockázati stratégia, valamint számos kapcsolódó folyamat kerül kialakításra. A Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálati folyamat keretében értékeli a hitelintézetek által alkalmazott folyamatokat, számítási módszereket, illetve a meghatározott tőkeszintet. 3. pillér: A hitelintézet a saját működéséről, kockázatiról rendszeresen nyilvánosságra hoz a Nyhkr aiban, illetve aiban meghatározott információkat. 11

12 A tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó szabályzatok tartalmazzák a következőket: 1. A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája 2. A lényeges kockázatok meghatározása és értékelése 3. A tőketervezés és a belső tőkeszükséglet meghatározása, a belső tőkemegfelelés számítása 4. A belső tőkeszükséglet változásának figyelése 5. A belső tőkeszükséglet alakulásával kapcsolatos belső jelentésekre vonatkozó követelmények 6. A kockázatkezelés szervezeti felépítése A szabályozói tőkekövetelmény (1.pillér) mérése A szabályozói tőkekövetelmény méréséhez alkalmazott módszerek: Hitelkockázat - sztenderd módszer Devizaárfolyam kockázat sztenderd módszer Működési kockázat- alapmutató módszer Szabályozói tőkekövetelmény december 31-én (millió Ft): I. pillér (Szabályozói tőkekövetelmény) 584,787 Hitelezési kockázat 450,611 Devizaárfolyamkockázat 0 Működési kockázat 134,176 A Takarékszövetkezetnél a hitelezési kockázat tőkekövetelménye kitettségi osztályonként az alábbiak szerint alakult (millió Ft-ban) Tőke Kitettségi osztályok követelmény Központi kormányok és központi bankok 0 Regionális korm, vagy helyi önkormányzatok 0,222 Közszektorbeli intézmények 3,649 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 94,002 Vállalkozások 133,249 Lakosság 57,522 Ingatlannal fedezett követelés 74,84 Késedelmes tételek 31,633 Egyéb tételek 46,892 Összesen 442,009 12

13 Belső tőkemegfelelés (2.pillér) értékelési folyamata A belső tőkemegfelelés értékelés folyamat mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, melyekkel a Takarékszövetkezet biztosítja, hogy Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot megfelelően azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje, A Takarékszövetkezet meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelő, a belső szabályok szerint meghatározott tőkefedezet álljon rendelkezésre, Hatékony kockázatkezelési rendszert működtet és azt folyamatosan fejlessze. - A Hpt. 76/K -a (2) szerint belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak arányosnak kell lennie hitelintézet tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/C -ában, 76/K -ában és a 145/A -ában szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minősíti magát, mert nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyűjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, származtatott ügyleteket nem alkalmaz termékeit és szolgáltatásait Magyarországon nyújtja, nem végez határon átnyúló szolgáltatást viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, a Hpt. 76. (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különböző típusú piaci és működési kockázatok minimális tőkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatra vonatkozó szabályzatot a Takarékszövetkezet Igazgatósága fogadja el, és évente felülvizsgálja. A felülvizsgálat elvégeztetése a Takarékszövetkezet Ügyvezetésének a felelőssége. A Tagintézmény belső tőkeértékelési folyamata az alábbi elemekből áll: 1. Kockázati stratégia meghatározása 2. Lényeges kockázatok meghatározása, a kockázatok mérése, kezelése, figyelése, a kapcsolódó tőkeszükséglet meghatározása és az ezekkel kapcsolatos jelentések 3. Tőketervezés - a minimális szabályozási tőkekövetelmény meghatározása, a lényeges kockázatok belső tőkeszükségletének összegzése és összehasonlítása a minimális tőkekövetelménnyel, a tőkepuffer mértékének a meghatározása és összehasonlítása a takarékszövetkezet rendelkezésére álló tőkével. A belső tőke számítás két fő részre bontható: - kockázat-típusonként számítja a szükséges tőkét, - un. tőkepuffert és a stressz tesztek alapján számolt tőkepuffert számszerűsíti. A belső tőkeszámítás során a következő kockázattípusokat értékeljük és határozzuk meg a tőkeszükségletet 13

14 1. Hitelezési kockázat 2. Piaci- devizaárfolyam kockázat 3. Működési kockázat 4. Likviditási kockázat (limittúllépés esetén) 5. Koncentrációs kockázat (limittúllépés estén) 6. Nem kereskedési könyvi kamatkockázat (ha a súlyozott pozíció aránya a szavatoló tőkéhez viszonyítva túllépi a 20 %-t) A belső tőkeszükséglet számításának második lépésében a takarékszövetkezet a következő stressz teszteket készíti el 1. Hitelkockázati stressz teszt 2. Koncentrációs kockázat stressz teszt 3. Devizaárfolyam stressz teszt 4. Kamatkockázat stressz teszt 5. Likviditási stressz teszt A Takarékszövetkezet önértékelést is végez, melynek során szintén megállapít tőkekövetelményt. Belső tőkeszükséglet számítás: A 2. pillér azon része, amely a hitelintézet minimális tőkeszükségletét határozza meg saját módszertanának segítségével, a PSZÁF-nak a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatáról szóló útmutatójában foglaltak figyelembe vételével. A Takarékszövetkezet december 31-ei belső tőkeszükséglete a következők szerint alakult (millió Ft): I. pillér (Szabályozói tőkekövetelmény) 584,787 Hitelezési kockázat 450,611 Devizaárfolyamkockázat 0 Működési kockázat 134,176 II. pillér Belső tőkeszükséglet tőkepufferrel és enyhe stressz hatást figyelembe véve 701,744 Tőkemegfelelési mutató I. pillér alatt 16,15% Tőkemegfelelési mutató II. pillér alatt 13,26% Hitelezési és felhígulási kockázat Fizetési késedelem Az ügyfélnek a Takarékszövetkezettel szembeni kilencven napon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minősül lényegesnek, melynek összege meghaladja: 1. lakossággal szembeni kitettség esetén a késedelembe esés időpontjában 14

15 érvényes legkisebb összegű havi minimálbért, vagy az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát vagy az egy havi törlesztő részletet, és 2 az 1) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül, bármely kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén kettőszázötvenezer forintot, vagy az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát. A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35 %-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez 50 %-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének 20 %-a. Egyébként 100 %-os kockázati súlyt kell alkalmazni. A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett értékéhez 100 %- os kockázati súlyt kell rendelni. A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezési kockázatmérséklő tétel vehető figyelembe. Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a PSZÁF által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelőnek tekintett, hitelkockázat-mérséklő tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéknek a 15 %-a, akkor 100 % kockázati súlyt kell alkalmazni. Hitelminőség-romlás mérése A hitelezési kockázat esetében a stressz teszt vizsgálat arra irányul, hogy egy éves időhorizonton a hitelportfolió minősége egy nagymértékű válság esetén miképp változik, és ennek következtében miként nő az értékvesztés és céltartalék képzés, miként emelkedik a késedelmes követelések mögötti tőkeszükséglet. A stressz teszt által mért tőkeszükségletet a két tényező eredményének összege adja. A stressz tesztben szerepeltetni kell minden olyan kitettségi osztályt, amelyben a Takarékszövetkezet nettó összes kitettsége meghaladja az 5%-ot. A számításra vonatkozó általános szabályok: 1.Mérlegen kívüli tételek lehívása - A mérlegen kívüli kötelezettségvállalások összegét csökkenteni kell, és a mérlegen belüliekét ugyanezzel az összeggel meg kell növelni, feltételezve a megnyitott hitelkeretek lehívását, illetve garanciák beváltását. 2. Magyarország irányadó külső minősítésének BBB-re romlása - Fel kell tételezni, hogy Magyarország irányadó minősítése a BBB besorolásnak megfelelő, és emiatt 15

16 a devizában denominált magyar központi kormányzattal szembeni kitettségeknél a kockázati súlyt növelni kell (kivéve, ha EU tagállami devizákról van szó, és az intézménynek van megfelelő forrása ugyanabban a devizanemben); a 3 hónapon túli magyar hitelintézetekkel szembeni kitettségekre alkalmazott kockázati súlyt meg kell emelni; a 3 hónapon túli magyar önkormányzatokkal szembeni kitettségekre alkalmazott kockázati súlyt meg kell növelni. 3. Ingatlan fedezetek romlása - Az ingatlannal fedezett kitettségek közül a fedezetek elfogadhatóságának romlása miatt át kell sorolni az ingatlannal fedezett kitettségek munkalapján belül a fedezetlen állományba a lakossági, illetve vállalkozói kitettségek közé, attól függően, hogy a kitettség fedezet nélkül, melyik kitettségi osztályba tartozna. 4. Előre rendelkezésre bocsátott és előre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek romlása A garanciák és pénzügyi fedezetek fedezeti értékét 5%-kal csökkenteni kell és átsorolni a fedezett ügylet kitettségi osztályába 5.Késedelmes tételek növekedése - A vállalkozói, a lakossági, az ingatlannal fedezett kitettségi osztályban lévő tételek, valamint az önkormányzati és a 100%-os közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek külön-külön át kell sorolni a késedelmes tételek közé. 6. Késedelmes tételek közé átsorolt állományok - értékvesztés hányadok - kockázati súlyozás Az átsorolt ingatlannal fedezett kitettségeknél meg kell határozni az átsorolt tételek értékvesztés hányadát 20%-nál nagyobb értékvesztést feltételezve 50%-os súlyozás rendelve a lakóingatlannal fedezett kitettség részekhez 100%-os súlyozást rendelve az egyéb ingatlannal fedezett kitettségekhez Az átsorolt állományokból a feltételezett értékvesztés hányad alapján meg kell határozni a 100%-os és a 150%-os kockázati súlyozás alá eső állományokat az alábbi tételeknél önkormányzatokkal szembeni kitettségek közül átsorolt tételek közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek közül átsorolt tételek vállalkozói kitettségek közül átsorolt tételek lakossági kitettségek közül átsorolt tételek 7. Hitelintézetekkel szembeni kitettségek A magyar hitelintézetekkel szembeni kitettségeknél a stressz teszt során - az ország minősítésének romlásán kívül - más hatással nem kell számolni. A más országokban bejegyzett hitelintézetekkel szembeni kitettségek esetében (ha lényeges a kitettség) az állománynak meghatározott részét át kell sorolni a késedelmes tételek közé a 100%-os kockázati súlyozási kategóriába, megfelelő értékvesztést feltételezve. A késedelem és hitelminőség romlás figyelembe vétele A Takarékszövetkezet a hitelminősítést a számvitelről szóló évi C sz. törvény, valamint A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló és könyvvezetési 16

17 kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000 ( XII.24) Kormányrendeletben foglaltak alapján elkészített belső szabályzat alapján végzi. Egyszerűsített minősítést alkalmaz - fizetési késedelem időtartamához kötődően a nem jelzálogtípusú lakossági hiteleknél. A jelzálog típusú hiteleket, valamint az egyéb vállalkozói hiteleket, egyéb követeléseket egyedileg minősíti. A kintlévőségek várható veszteségének megállapításánál a fizetési késedelem mellett az adósminősítés, valamint az ingatlanfedezetek is figyelembe vételre kerülnek. Minősítési kategóriák meghatározása a Takarékszövetkezet szabályzatában a következő: 1. Problémamentes követelések 1.1. Problémamentesnek a törlesztési határidővel rendelkező tételek közül csak az minősíthető, amelyről dokumentálhatóan valószínűsíthető, hogy az megtérül, illetve a Takarékszövetkezetnek veszteséggel nem kell számolnia, vagy a tőke-, illetve kamattörlesztésének fizetési késedelme a nem lakossági hitelek esetén a 15 napot, lakossági hitelek esetén a 30 napot nem haladja meg, és az e miatt valószínűsíthető veszteséget a rendelkezésre álló fedezet értéke teljes mértékben fedezi A törlesztési határidővel nem rendelkező követelések közül csak azok minősíthetők problémamentesnek, amelyekkel kapcsolatosan a jövőben veszteség bekövetkezése a rendelkezésre álló adatok alapján dokumentáltan nem valószínűsíthető, vagy valószínűsíthető, de azt a rendelkezésre álló fedezet teljes mértékben fedezi Nem lehet problémamentesnek minősíteni a tételt, amennyiben a) A Takarékszövetkezetnek tudomása van arról, hogy az ügyfél, a partner, vagy az értékpapír kibocsátója olyan Hpt. Szerinti ügyfélcsoport tagja, amely esetében a tulajdoni, illetve üzleti kapcsolat szorossága azt eredményezheti, hogy a csoport bármely tagjával szemben fennálló követelés törlesztésében 15 napon túli késedelem következett be, és ezen körülmények miatt várhatóan bekövetkezető veszteséget a rendelkezésre álló fedezet értéke nem fedezi, vagy b) A Takarékszövetkezetnek az ügyféllel, a kereskedési partnerrel, illetve az értékpapír kibocsátójával szemben több jogcímen is van követelése, valamint adós valamely törlesztési kötelezettségének nem képes eleget tenni és ezen körülmények miatt várhatóan bekövetkező veszteséget a rendelkezésre álló fedezet értéke nem fedezi, vagy c) Az ügyfél, illetve a partner pénzügyi problémáinak, hitelképességének romlása következtében a kockázatvállalásra vonatkozó szerződést módosítani kellett (prolongált, vagy újratárgyalt szerződések)- 2. Külön figyelendő követelések 2.1. Külön figyelendő kategóriába sorolandók alapvetően azok a kintlévőségek, befektetések és mérlegen kívüli kötelezettségek, amelyekkel kapcsolatosan a 17

18 Takarékszövetkezet birtokába került információ alapján a minősítés időpontjában minimális mértékű veszteség (legfeljebb a tétel bekerülési értékének, illetve a törlesztésekkel csökkentett bekerülési értének, a mérlegen kívüli kötelezettség nyilvántartási értékének 10 %-ban) valószínűsíthető. Előzőek miatt az adott tétel az általánostól eltérő kezelést igényel, feltéve, hogy a rendelkezésre álló fedezet értéke a veszteségre nem nyújt fedezetet. Ezen kategóriába kell sorolni azon követeléseket is, ahol a kamat- és tőketörlesztés késedelme nap közé esik A Hpt ában meghatározott, nagykockázatnak minősülő kintlévőségeket a Takarékszövetkezet - a prudenciális szempontok szem előtt tartása érdekében - az egyedi minősítési eljárású, legalább külön figyelendő kategóriába sorolja be, az esetben is, ha az adott kintlévőség a problémamentes kategóriába lehetne sorolható. Ez alól kivételt képeznek a bankközi betétek Külön figyelendő kategóriába sorolja be a Takarékszövetkezet azokat a kintlévőségeket és mérlegen kívüli tételeket, amelyekkel kapcsolatosan a minősítés időpontjában veszteség keletkezése még nem valószínűsíthető, de a Takarékszövetkezet olyan információ birtokában van, amely miatt az adott követelés az átlagoshoz képest kiemelt kezelést igényel. Ide sorolja be a Takarékszövetkezet azokat a tételeket is, amelyek esetében - a Takarékszövetkezetnek több jogcímen van követelése az adóssal szemben, s az adós valamely fizetési kötelezettségének teljesítése során fizetési késedelem merült fel. Azonban az egy ügyféllel szemben különböző kockázatvállalással járó ügyletekből adódóan keletkezett tételek egymástól eltérő eszközminősítési kategóriákba is sorolhatók, a rájuk vonatkozó minősítési szempontok mérlegelésével. Az ilyen tételeket az ügyfél-, illetve partnerminősítési szempontjából következetesen kell megítélni. - az ügyfél, illetve a partner pénzügyi problémáinak, hitelképességének romlása következtében a kockázatvállalásra vonatkozó szerződést módosítani kellett (prolongált, vagy újra tárgyalt szerződések) - a hitel típusa, az adós személye vagy a kapcsolódó egyéb feltételek következtében különleges kezelést igényelnek (pl. jogszabályi változások, konzorciális, devizahitelek árfolyamkockázata, jogszabály változás alapján prolongált mezőgazdasági hitelek, késedelmesen teljesített törlesztések) - az ügyfél minősítése biztonsággal nem állapítható meg a minősítés végzésekor (induló vállalkozás, nincs még pénzügyi jelentés stb) - a Takarékszövetkezetnek tudomása van arról, hogy az adós olyan érdekcsoport tagja, amely csoport bármely tagja pénzügyi pozíciójának romlása következtében- a tulajdoni illetve az üzleti kapcsolat szorosság révén a fizetési késedelem megnövekedhet. 18

19 3. Átlag alatti minősítésű követelések 3.1. Átlag alattinak minősíti a Takarékszövetkezet azokat a követeléseket, amelyeknél a minősítés időpontjában a követelések fizetési, vagy törlesztési késedelme nap közé esik. A rendelkezésre álló információk alapján a szokásosnál magasabb kockázatúnak minősülnek, várható veszteségük nem haladja meg a tétel bekerülési értékének, illetve törlesztésekkel csökkentett bekerülési értékének, a mérlegen kívüli kötelezettség nyilvántartási értékének 30 %-át és azt a rendelkezésre álló fedezet nem fedezi, vagy bizonytalan mértékű veszteség valószínűsíthető melyet a rendelkezésre álló fedezet nem fedez. 4.Kétes minősítésű követelések 4.1. Kétesnek kell minősíteni azokat a követeléseket, amelyeknél a törlesztési késedelem tartós és a nap között van, vagy rendszeres és egyértelműen megállapítható, hogy a Takarékszövetkezetnek 30 %-nál nagyobb veszteséget okoznak, melyre a rendelkezésre álló fedezet értéke nem nyújt fedezetet Amennyiben az adós csődeljárás alatt áll, kétesnek kell minősíteni a követelést A felszámolási eljárás alatt álló adós esetén, ha a várható veszteség nem haladja meg a 70%-ot, kétesnek kell minősíteni a követelést A peresített követeléseket, illetve a peres ügyekhez kapcsolódó függő kötelezettségeket a peresélyek alapján kell minősíteni.. A kétesnél jobb minősítést indokolni kell. Végrehajtás, illetve egyéb peres eljárás alatt álló adóssal szembeni követelések a kétes ill. a rossz kategóriába sorolandók. A peresélyek meghatározásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi, hogy alperesi vagy felperesi pozícióban van-e, valamint, hogy minden a bizonyításhoz illetve a kereset elutasításához szükséges dokumentum a rendelkezésére áll-e. 5. Rossz minősítésű követelések 5.1. Rossznak minősíti a Takarékszövetkezet azokat a kintlévőségeit, amelyek esetében év közben, a rendszeres negyedéves minősítések időpontjában a követelések fizetési vagy törlesztési késedelme a 365 napot meghaladja 5.2. A keletkező veszteség az adott tétel bekerülési értéke (illetve törlesztéssel csökkentett bekerülési értéke), illetve mérlegen kívüli kötelezettség esetén annak nyilvántartási értéke 70 %-át előreláthatóan meghaladja, és az adós törlesztési kötelezettségének többszöri felszólítás után sem tesz eleget és a veszteség összegét a rendelkezésre álló fedezet értéke nem fedezi 19

20 5.3. Az ügyfél, partner ellen felszámolási eljárás indult meg (kivéve azokat a követeléseket, amelyek a felszámolási eljárás során keletkeztek) és 70 % feletti veszteség valószínűsíthető, amelyet a rendelkezésre álló fedezet értéke nem fedez. E követeléseknél fel kell készülni a veszteségek leírására, azonban mindent meg kell tenni a követelések beszedése érdekében. Lépéseket kell tenni azon dokumentumok beszerzésére, amelyek bizonyítják a behajthatatlanságot (felszámolási zárómérleg, jogerős bírósági határozat, amelyben egészben, vagy részben elutasították a Takarékszövetkezet kereseti kérelmét, nemleges végrehajtási nyilatkozat, ismeretlen helyen tartózkodik az adós, stb.) 6. Befektetések, a követelés fejében kapott készletek és a mérlegen kívüli kötelezettségek minősítése során, elsősorban az abból származó várható veszteség valószínűségét és nagyságát kell felbecsülni. 7. A befektetési és kereskedelmi célú értékpapírok valamint a vagyoni érdekeltségek minősítése során a Takarékszövetkezet a fenti ügyletekből származó várható veszteséget becsüli fel, s a befektetés bruttó könyv szerinti értékének és az elszámolt értékvesztés egymáshoz viszonyított arányának megfelelő kategóriába sorolja be. A tőzsdei és tőzsdén kívüli forgalomban résztvevő értékpapírok esetében a minősítés a két minősítési időszak közötti árfolyam alakulás alapján, egyedi eljárás keretében történik. 8. A függő és jövőbeni kötelezettségek minősítése során a Takarékszövetkezet az ügylet jellegéhez kapcsolódó, meghatározó kockázati tényezőt, valamint az ügyfél pénzügyi helyzetéből és egyéb jellemzőiből megállapítható bizonytalansági tényezőt veszi figyelembe Egyszerűsített minősítés Az egyszerűsített minősítésnél a fizetési késedelem alapján minősítési kategóriákba sorolt tételekre az alábbi értékvesztést képezzük: Problémamentes 0 % Külön figyelendő: 10 % Átlag alatti 30 % Kétes 70 % Rossz 100 % Egyedi minősítés Az egyedi minősítést az alábbi szempontok alapján kell elvégezni és tételekre az alábbi kategóriákhoz tartozó súlyokkal kell az értékvesztést képezni. a) az ügyfél-, illetve partnerminősítés: a pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatással érintett ügyfél vagy partner, illetve az értékpapír kibocsátójának pénzügyi helyzete, stabilitása, jövedelemtermelő képessége, és az ezekben bekövetkező változások, 20