FŐNIX TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖTELEZETTSÉGÉNEK TELJESÍTÉSE

Átírás

1 FŐNIX TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖTELEZETTSÉGÉNEK TELJESÍTÉSE

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Kockázatkezelési elvek, módszerek Kiemelt kockázatkezelési alapelvek Kockázatkezelési célok Kockázatkezelés szervezete Lényegesnek minősített kockázati típusok Hitelezési kockázat Működési kockázat Piaci kockázatok Devizaárfolyam kockázat Koncentrációs kockázatok Likviditási kockázat Ország kockázat A Takarékszövetkezet tőkemegfelelése Hitelezési kockázat mérséklése Az értékvesztés elszámolása, visszaírása, a céltartalék képzése és felhasználása A Kereskedelmi könyvben nem szereplő részvények, pozíciók A takarékszövetkezet javadalmazási politikája

3 1. Bevezetés A Főnix Takarékszövetkezet (4025 Debrecen, Petőfi tér 6. sz.) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996 évi CXII törvény 137/A és a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.04.) Korm. rendeletben előírt és meghatározott, lényeges információkat az alábbiakban hozza nyilvánosságra. A dokumentumban található adatok millió forintban szerepelnek. A közzétett adatok a december 31-i állapotot tükrözik. - A Takarékszövetkezet a védett vagy bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni. A hivatkozott törvény 137/A (4) bek. értelmében az olyan információ tekintendő: - lényegesnek, amelynek elhagyása, vagy téves közlése megváltoztathatja, vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését, vagy értékítéletét, - védett információnak, amelynek nyilvánosságra hozatala a Takarékszövetkezet versenypozícióját ronthatja, vagy amelynek a versenytársak tudomására jutása a hitelintézet termékei vagy rendszerei fejlesztésére fordított befektetéseinek az értékét csökkentheti, - bizalmas információnak, amelynek tekintetében a Takarékszövetkezetet titoktartási kötelezettség terheli ügyfele vagy harmadik személy felé. 2. Kockázatkezelési elvek, módszerek A Főnix Takarékszövetkezet kockázati stratégiája a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A PSZÁF - nak a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója szerint a kockázati stratégia tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjedhet ki: Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete A Nykr. 6. a) pontja szerint a hitelintézetnek nyilvánosságra kell hoznia a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elveit és stratégiáját, valamint a b.) pontja szerint a kitettségi osztályaira vonatkozóan a Hpt a (1) bekezdésének a) pontja szerinti kockázati kategóriák tőkekövetelményét, kitettségi osztályonkénti bontásban. A kockázati stratégiát az elnök-ügyvezető igazgató készíti el, és az Igazgatóság hagyja jóvá. A kockázati stratégiában foglaltak évente egyszer felülvizsgálatra kerülnek. 3

4 3. Kiemelt kockázatkezelési alapelvek 1. A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos működését és a Felügyelet ne korlátozhassa tevékenységét. A Takarékszövetkezet által meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett (Biztonságos működés elve). 2. A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve) 3. A Takarékszövetkezetünk az OTIVA tagjaként, kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer (Országos Intézményvédelmi Alap OTIVA) által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat. Együttműködik a kockázatkezelési módszerek és folyamatok kialakításában, a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, kockázatok alakulásának figyelésében, belső tőkeszükséglet nagysága kialakításában, megfelelősségének ellenőrzésében. (Együttműködés elve) 4. A Takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott sztenderd szabályozásnál szigorúbb belső előírásokat alkalmazhat, de ezeket a Felügyelet és más külső személyek számára transzparens módon kell beilleszteni a jelen szabályzatába. Ha a Takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott sztenderd szabályozásnál megengedőbb belső előírásokat kíván alkalmazni, azt megfelelően alá kell tudni támasztania, és a Felügyelet, az OTIVA és más külső személyek számára meg kell tudni indokolnia, és transzparens, kiemelt, jól észrevehető módon kell beilleszteni a jelen szabályzatába. 5. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezeli, a nemszámszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) 6. A Takarékszövetkezet kockázatokat a belső szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállal. 7. A kockázatok behatárolása érdekében a Takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelező. 8. A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve) 4

5 9. A Tagintézmény a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló méretű és hasonló üzleti tevékenységet végző takarékszövetkezeteknek és az OTIVA erre vonatkozó ajánlásának. (Hasonlóakhoz történő viszonyítás elve vagy hasonlóakkal történő összemérés elve) 10. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységre összpontosítja, amelynél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. 11. A Takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése előtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. 12. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fő funkciók ellátásáról: a. Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklő tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása b. Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerűsítése c. Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését d. Kockázatok alakulásának figyelése e. Kockázatokra vonatkozó belső és külső jelentések 13. A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Takarékszövetkezet vagy más az integrációban résztvevő tag számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve) 14. A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tőkemegfelelési mutató az általa meghatározott minimális szint alá csökken. 4. Kockázatkezelési célok Általános kockázatkezelési célok A Takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a Takarékszövetkezet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott szabályozási követelményeknek. 5

6 A Takarékszövetkezet elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a sztenderdizált termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gyűjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében 80%-os, illetve 90%-os limitterhelésnél jelzést küld a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott személyeknek és/vagy szervezeti egységeknek, üzleti területeknek annak érdekében, hogy biztosítsák a limitek betartását. A Takarékszövetkezet a lényeges kockázatai vonatkozásába negyedévente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság számára. A Takarékszövetkezet az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak szóló kockázati jelentéseit úgy alakítja ki, hogy azok tartalmazzák a PSZÁF-nak, illetve az OTIVÁ-nak küldött kockázati jelentések fő adatait, tükrözzék a felügyeleti, illetve OTIVA adatszolgáltatás struktúráját. A szervezet kockázat-tudatosságának erősítése. A Takarékszövetkezet törekszik a kockázati árazás kialakítására és alkalmazására A Takarékszövetkezet törekszik a hozam-vezérelt kockázati politika működtetésére. 4.1 Hitel kockázatkezelési célok 1. Az adósminősítési rendszer továbbfejlesztése, az új tőke-megfelelési szabályozásnak jobban megfelelő minősítési rendszerek elfogadása 2. A fedezetértékelési szabályzat felülvizsgálata és olyan átalakítása, hogy az megfeleljen az új tőkemegfelelési szabályozásban foglalt követelményeknek és lehetővé tegye belső célokra a fejlettebb módszerek (pl. átfogó módszer) alkalmazását 3. Fedezetek értékének és fő jellemzőinek kellő gyakorisággal történő felülvizsgálata, a felülvizsgálati eredmények megfelelő nyilvántartása 4. Az integrációs szintű lakossági termékek közös scoring rendszerének fejlesztése, illetve tovább fejlesztése 5. A hitel-monitoring rendszer fejlesztése, a problémás ügyek minél korábban történő felismerése 6. A problémás hitelek részarányának csökkentése 4.2 Partner kockázatkezelési célok 1. A Takarékszövetkezet a stratégiai tervben kijelölt időtávon nem kíván a Pkr. szerinti partnerkockázatot jelentő ügyleteket kötni. 6

7 4.3.Devizaárfolyam kockázatkezelési célok 1. A Takarékszövetkezet a valutával, devizával kapcsolatos tevékenysége során és a deviza- vagy valutaárfolyamhoz kötött forint szerződései tekintetében devizaárfolyam kockázatát úgy kezeli, hogy a deviza nyitott pozícióból származó, a Kkr. szerinti tőkekövetelménye ne haladja meg a szavatoló tőke 5%-át. 4.4 Kamatkockázat kezelési célok 1. Ne keletkezzen olyan helyzet, hogy a Felügyeletnek a kamatpozíció mértéke miatt a Hpt. 152/A -a alapján intézkedéseket kelljen foganatosítania. 2. A Takarékszövetkezet a rögzített kamatozás mellett köthető ügyletek futamidejét 5 évben korlátozza. 4.5 Működési kockázat kezelési célok 1. működési kockázati veszteség-események gyűjtése, elemzése 2. működési kockázati és kitettségi mutatók monitoringja 3. működési kockázatok mérséklése hatékonyabb folyamatszabályozással 4. fokozott figyelem a csalási kockázat elleni védekezésre 5. összetett, bonyolult ügyleteknél kellő tapasztalattal rendelkező szakértők bevonása 4.6 Koncentrációs kockázatkezelési célok 1. A túlzott koncentrációk csökkentése, koncentrációs limitrendszerek kialakítása, illetve tovább fejlesztése 2. A koncentrációs kockázati jelentések kialakítása, és rendszeres jelentések elkészítése 4.7 Likviditás kockázatkezelési célok 1. A lejárati összhang javítása 2. Az éven túli aktív ügyletek, ügyletcsoportok esetében 35 év maximális futamidő meghatározása 3. Túlzott betétesi koncentráció szoros figyelése 7

8 5. Kockázatkezelés szervezete A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tőketervezésért a főkönyvelő a felelős. A takarékszövetkezetnél a kockázat kezelést önálló kockázatkezelő végzi. A kockázatkezelő közvetlenül az elnök-ügyvezető igazgató irányítása alá tartozik. Az Igazgatóság és a Cenzúra Bizottság hatáskörébe tartozó kockázatvállalások esetén a kockázatkezelő - az üzleti döntés előtt alaki, tartalmi és kockázati szempontból véleményezi az előterjesztést - folyósítás előtt ellenőrzi a döntésnek megfelelő szerződés alaki, tartalmi szempontból való megfelelését - havonta figyelemmel kíséri a szerződési feltételek teljesítését, a tőkemegfelelés számítását. A kockázatkezelő részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. A takarékszövetkezet együttműködik az OTIVÁ-val az alábbi területeken: Módszerek fejlesztése, módszertani kérdések Elemzések, dokumentumok tartalmi elemeinek kialakítása Belső, valamint az OTIVÁ-nak szóló jelentések tartalmi és formai követelményeinek kialakítása Adatgyűjtés, adatszolgáltatás, adatminőség ellenőrzés Belső szabályzatokkal kapcsolatos sztenderdek kialakítása 6. Lényegesnek minősített kockázati típusok A Takarékszövetkezet lényegesnek minősít minden olyan kockázati típust, amelyre az alábbi feltételek valamelyike teljesül: a.) a szabályozás szerint a kockázat fedezetére a minimális tőkekövetelmény számításánál szavatoló tőkével kell rendelkeznie; b.) amelyből származó potenciális veszteség mértéke Takarékszövetkezet vezetőségének szubjektív értékelése szerint - egy év alatt meghaladhatja a szavatoló tőke 10%-át, c.) a PSZÁF a kisintézmények szempontjából általában lényegesnek tartja: A lényegesnek minősített kockázatok az alábbiak szerint vannak csoportosítva: az 1. pillér alatti kockázatok, amelyekre a szabályozás meghatározza a minimális tőkekövetelmény számításának lehetséges módjait; az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek számszerűsíthetők, illetve mutatószámokkal mérhetők, ezért limitekkel kezelhetők. Ide tartoznak a koncentrációs kockázatok, a kereskedési könyvön kívüli kamatkockázatok, és a likviditási kockázat; az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek nem-számszerűsíthetők, csak minőségi ismérvekkel becsülhetők, ezért limitekkel nem, hanem csak egyéb kontrollokkal ellenőrizhetők 8

9 a Felügyelet által kiadott, jelenleg a SREP Kézikönyv 1. számú mellékletében felsorolt, különösen kockázatosnak tekintett portfóliók és termékek kockázatai. Ezek a hitelezési kockázat kezelésén belül követendők nyomon Hitelezési kockázat A Takarékszövetkezet szabályozói tőkekövetelménye és belső tőke-szükséglete szempontjából kiemelkedő jelentőségű. A hitelezési kockázat kezelését célzó belső rendszerek (adósminősítés, fedezetértékelés, kockázatvállalási szabályzat, követelés minősítés, stb...) kockázatalapúak, de a Takarékszövetkezet méretei üzleti volumenei nem teszik lehetővé statisztikailag megbízható, kockázatmérési modellek kifejlesztését. A Takarékszövetkezet hitelezési kockázatának a szabályozás szerinti tőkekövetelmény számítás és a belső tőkeszükséglet meghatározása a szabályozásban meghatározott sztenderd módszeren alapul. A hitelezési kockázat belső tőkeszükségletét a Takarékszövetkezet a sztenderd módszer alapján számítja néhány eltéréssel. A belső tőkeszükséglet számítását és kimutatását a minimális tőkeszükséglet számításához kialakított PSZÁF adatszolgáltatási táblák (COREP) sémája szerint végzi a Takarékszövetkezet, így a szabályozási tőkekövetelmény és a belső tőkeszükséglet számítás jól összemérhető Működési kockázat Működési kockázat A Hpt. 76/J. (1) bekezdése alapján a nem megfelelő belső folyamatok és rendszerek, külső események vagy a személyek nem megfelelő feladatellátása miatt felmerülő, illetőleg jogszabály, szerződés vagy belső szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkező, a hitelintézet eredményét és szavatoló tőkéjét érintő veszteség kockázata. A működési kockázat szabályozás szerinti meghatározása nem tartalmazza sem a reputációs (hírnév) kockázatot, sem az üzleti/stratégiai kockázatot. A Tagintézményben a - Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) felé jelentendő - működési kockázat tőkekövetelményét a Mkr. szerint meghatározott alapmutató módszer kell kiszámítani Piaci kockázatok Devizaárfolyam kockázat A Tagintézmény a devizapozícióit a Kkr. 8. -ában foglaltak szerint értékeli és a devizaárfolyam kockázatát a Kkr bekezdésében foglaltak szerint méri, azzal, hogy a 40.. (2) bekezdésében meghatározott nettó jelenérték számítást a devizapozíciókra nem alkalmazza. 9

10 A Tagintézmény a devizaárfolyam kockázat tőkekövetelményét és a devizaárfolyam kockázat belső tőkeszükségletét ugyanazon, a szabályozásban meghatározott módszerrel számítja Kereskedelmi könyvön kívüli kamatkockázat A pénzügyi közvetítői tevékenység alapvető sajátossága a kamatozó eszközök és források meghatározó aránya jellemzően - a mérlegben, illetve a mérlegen kívül. A hitelintézeti tevékenység komplex jellegéből adódóan a finanszírozó állományok és azok forrásának jellemzői jelentősen eltérhetnek, ezért minden hitelintézetnek kell bizonyos mértékű kamatkockázattal számolnia. A kamatkockázat a piaci kamatláb változásának a Tagintézmény pénzügyi helyzetére, kamateredményére gyakorolt lehetséges hatása. A kamatkockázat annak a jelenlegi, illetve jövőbeni kockázata, hogy a Tagintézmény nyeresége (közvetve a tőkéje) csökken vagy teljes mértékben elvész a piaci kamatlábak, hozamok szintjének, arányainak változásából eredően Koncentrációs kockázatok A koncentrációs kockázatok minden kis vagy közepes hitelintézetnél a lényegesnek minősülő kockázatok közé tartoznak. A koncentrációs kockázatok belső tőkeszükségletének meghatározásánál az alábbi elvek érvényesülnek: A 20 legnagyobb nem hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, önkormányzatnak minősülő ügyfélcsoport esetén a limitek meghatározása azon alapul, hogy a kitettségek 10%-a meg nem térülése esetén a szavatoló tőkevesztés ne legyen nagyobb 30%- nál a limiten felül a túllépést legalább 5%-ban szavatoló tőkével kell fedezni, a kockázatok fedezetét a limiten belüli összegekre és a limiten felül tőkével nem fedezett résznél a belső tőkeszükséglet részét képező tőkepuffer és a belső tőkeszükséglet számítás szempontjából el nem ismert biztosítékok jelentik Likviditási kockázat A likviditási kockázat stressz alatti tőkeszükségletének számítása annak az eredményromlásnak a meghatározására irányul, amelyet a takarékszövetkezet helyzetének feltételezett romlása miatti betétkiáramlás és a piaci stressz helyzetben a likvid eszközök könyv szerinti értéke alatti értékesítése, illetve a likvid forrás teremtés többlet költsége idéz elő. A szabályzatban meghatározott együttes limittúllépésének kivételével a likviditási kockázat belső tőkeszükségletét a tőke puffer jelenti Ország kockázat A Takarékszövetkezetnek nincs külfölddel szembeni kitettsége, ezért ország-kockázattal nem számol. 10

11 6.7. Egyéb kockázatok A takarékszövetkezet a belső tőkemegfelelés értékelési folyamat szempontjából az egyéb, nem számszerűsíthető kockázatokat a következők szerint kezeli: - A Takarékszövetkezet az irányítási kockázatra belső tőkeszükségletet nem határoz meg, annak fedezetét a számszerűsített belső tőkeszükségleten felül meghatározott tőkepuffer jelenti. - A reziduális kockázatot a Takarékszövetkezet alapvetően a hitelezési kockázattal összefüggő, de működési kockázat jellegű kockázatnak tekinti. A hitelezési és működési kockázatokkal való átfedés miatt a reziduális kockázatra a Takarékszövetkezet külön, belső tőkeszükségletet nem határoz meg, a fedezetek romlásából származó hatást a stressz-tesztnél veszi figyelembe. - A reputációs vagy jó hírnév kockázata a kevéssé számszerűsíthető kockázatok közé tartozik. Amennyiben a kockázatnak veszteség hatása van, az elmaradt hasznot jelentő reputációs kockázatra a tőkefedezetet a belső tőkeszükséglet feletti tőkepuffer jelenti. - A Takarékszövetkezet eredményének stabilitását jelentős mértékben befolyásolja a külső tényezők kockázata, ideértve az ország gazdasági helyzetének változása, a régió viszonylagos helyzete és annak alakulása, jogszabályi változások. A külső tényezők kockázatát a Takarékszövetkezet évente minősíti, és figyelembe veszi a számszerűsített belső tőkeszükséglet felett meghatározott tőkepuffer megállapításakor. A Takarékszövetkezet üzleti és kockázati stratégiáját, terveit a Takarékszövetkezet felső vezetése határozza meg. Amennyiben olyan rendkívüli eseményre kerül sor, amely a Takarékszövetkezet stratégiájának haladéktalan a rendszeres felülvizsgálatot megelőző időpontban történő változtatását indokolja, az ügyvezetés a módosított stratégiát három hónapon belül a Takarékszövetkezet igazgatósága elé terjeszti. 11

12 7. A Takarékszövetkezet tőkemegfelelése A szavatoló tőkével kapcsolatos információk ( ) A belső tőkeszámítás folyamata 3 pillére épül - Az első pillér az évi CXII. tv. (továbbiakban Hpt.) 76.. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott - hitel-, piaci és működési - kockázatokra szükséges minimum tőkekövetelmény meghatározásának szabályait tartalmazza. - A második pillér a Hpt. 76/K -ában előírt belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak (angolul ICAAP Internal Capital Adequacy Assessment Process), valamint annak a Hpt. 145/A -ában meghatározott felügyeleti felülvizsgálatának és értékelésének a feladatait tárgyalja. A PSZÁF által kibocsátott A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata (ICAAP): Útmutató alapján a takarékszövetkezet kialakítja saját, belső kockázatértékelési mechanizmusát és feltárja a saját, releváns kockázatait. 12

13 - A harmadik pillér a nyilvánosság elve, melynek során a takarékszövetkezet a saját működéséről, kockázatairól nyilvánosságra hozza a jogszabályokban meghatározott információkat. A Takarékszövetkezet tőkemegfelelés belső értékelési folyamata az alábbi elemeket tartalmazza: 1. Szabályozói minimális hitelezési tőkekövetelmény megállapítása sztenderd módszer szerint, 2. Devizaárfolyam kockázat megállapítása sztenderd módszer szerint, 3. Működési kockázat megállapítása alapmutató módszer szerint, 4. Tőkepuffer meghatározása 5. Stressz tesztek tőkekövetelménye 6. Országkockázat (nem releváns) 7.1. Tőkekövetelmény számítása I. Pillér: A hitelezési kockázat tőkekövetelményének meghatározása céljából a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A kitettségek besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr-ben foglaltakat, a PSZÁF-nak szolgáltatandó adatokra vonatozó PM rendelet előírásait, a PSZÁF-nak az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. Piaci kockázatok a mérlegen belüli és kívüli pozíciókon a piaci árak változásából fakadó veszteségek jelenbeli és jövőbeli veszélye. 13

14 Devizaárfolyam kockázat - a valutával, devizával kapcsolatos tevékenység során és a deviza- vagy valutaárfolyamhoz kötött forint szerződései tekintetében devizaárfolyam kockázat kezelése, hogy a deviza nyitott pozícióból származó, a 244/2000. (XII. 24.) Korm.rendelet 38. (3) pontjában leírtakra nyitott pozíciója ne haladja meg a szavatoló tőke 2%-át. A takarékszövetkezet nyitott pozíciója nem jelentős, nem éri el a szavatoló tőke 2 %-t, s így tőkeszükséglettel nem számol. Kereskedési könyvi pozíciós kockázatok - a takarékszövetkezetnek nincsenek kereskedési szándékkal tartott pozíciói, ezért kereskedési könyvi kockázatokra sem tőkekövetelményt, sem belső tőkeszükségletet nem számol. Nem kereskedési könyvi kamatkockázatok - a kamatkockázat a piaci kamatláb változásának a takarékszövetkezet pénzügyi helyzetére, kamateredményére gyakorolt lehetséges hatása. Az 1. pillér alatt a kereskedési könyvön kívüli könyv kamatkockázatának nincs jogszabályi (szabályozói) tőkekövetelménye! Működési kockázat - A Hpt. 76/J. (1) bekezdése alapján a nem megfelelő belső folyamatok és rendszerek, külső események vagy a személyek nem megfelelő feladatellátása miatt felmerülő, illetőleg jogszabály, szerződés vagy belső szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkező, a hitelintézet eredményét és szavatoló tőkéjét érintő veszteség kockázata. A takarékszövetkezet a működési kockázat tőkekövetelményét a Hpt. 76/J. (1) a) és (2) bekezdésében, valamint a 200/2007. (VII.30.) Korm. rendelet (Mkr.) 3. - ában meghatározott Alapmutató módszer szerint számolja ki, amely a szabályozásban meghatározott árbevétel típusú irányadó mutató 3 éves átlagának alakulásával jellemzi a tevékenység méretét, és annak a szabályozásban rögzített 15%-ában határozza meg a működési kockázat mértékét. A tőkemegfelelés számításánál a tőkemegfelelés a kockázatok fedezésére figyelembe vehető szavatoló tőke és a kockázatok minimális tőkekövetelményének a különbsége, a tőkemegfelelési index pedig a kettőnek a 14

15 hányadosa. Az évtizedek óta számított tőkemegfelelési (Fizetőképességi) mutató pedig a tőke-megfelelési index 8 %-a Tőkekövetelmény számítása II. Pillér: Tőke puffer - A takarékszövetkezet a számszerűsített belső tőkeszükségleten felül minimálisan tartandó tőke puffert határoz meg a nem-számszerűsített kockázati típusokra, valamint a limiteken belüli kockázatokra azoknál a kockázati típusoknál, ahol belső tőkeszükségletet csak a limiten felüli értékekre kell meghatározni. A Takarékszövetkezet évente egyszer az éves üzleti terv és tőketervezés keretében kockázati önértékelést végez, melynek eredménye befolyásolja a következő évre vonatkozó tőke puffer értékét. Az önértékelés során a részben megfelel vagy a nem felel meg válaszok aránya (6,4%) nem haladta meg a 30%-ot, így a takarékszövetkezet saját elhatározásában döntött arról, hogy az I. pillér során megállapított tőkeszükséglet 10%-ban képez tőke puffert. Tőke puffer tőkekövetelménye: 547,895 x 0,1 = 54,790 MFt A Stressz puffer - a váratlan, előre nem látott események hatására növekvő kockázatokhoz szükséges tőkeszükségletet fedezi. A takarékszövetkezet a stressz alatti tőkeszükséglet számításakor enyhe stresszel számol. Az egyes kockázati típusok stressz alatti tőkeszükségletét a takarékszövetkezet külön-külön határozza meg, majd a teljes tőkeszükségletet az egyes kockázati típusok közötti feltételezett korrelációs mátrix alkalmazásával számítja ki. - Hitelezési kockázatra számított stressz puffer - a hitelezési kockázat esetében a stressz teszt vizsgálat egyrészt arra irányul, hogy egy éves időhorizonton a hitelportfolió minősége egy nagymértékű válság esetén miképp változik. Portfólió minőségromlása tőkekövetelménye: 575,394 MFt Másrészt, a stressz teszt azt vizsgálja, hogy a devizaárfolyam-kockázatnál feltételezett stressz hatás bekövetkezése esetén a devizakitettségek értékelése miatt - milyen mértékben növekszik a tőkeszükséglet. A stressz tesztben szerepeltetni kell minden olyan kitettségi osztályt, amelyben a takarékszövetkezet nettó összkitettsége meghaladja az 5%-ot. A takarékszövetkezet devizakitettsége alacsony így erre a kockázatra tőkekövetelménnyel nem számol. - Koncentrációs kockázat - a koncentrációs kockázat stressz alatti tőkeszükséglete a 20 legnagyobb ügyfélcsoporttal szembeni tényleges nagykockázati kitettségek stressz feltételezésben szereplő hányadának 90 napon túli lejárttá válásával és erre az állományra egységesen meghatározott értékvesztés hányaddal számol. 15

16 A takarékszövetkezet enyhe stresszel számol és 5%-os szorzót használ a 20 legnagyobb adósnál feltételezett 90 napon túli lejárt állományra, mely 1.632,302 MFt x 0,05 = 81,615 MFt. Értékvesztési hányad: 50%. Koncentrációs stressz tesz értéke: 81,615 x 0,5 = 40,808 MFt. - Kereskedelmi könyvön kívüli kamatkockázat - a Takarékszövetkezet a kereskedési könyvön kívüli kamatlábkockázatot a 2. pillér alatt kamatkockázati limitek működtetésével és rendszeresen végzett stressz tesztekkel kezeli, mely utóbbiak megmutatják, hogy egy hirtelen és nem várt kamatlábváltozásnak milyen hatása lehet rövidtávon az intézmény jövedelmezőségére (éven belüli hatás) és hosszabb távon a szavatoló tőkéjére és/vagy az üzleti értékére. A Takarékszövetkezet sztenderd kamatláb sokkot feltételező számítást (stressz tesztet) végez minden olyan devizanemre, amelyekben denominált, a kereskedési könyvön kívüli könyvben nyilvántartott eszközeinek, forrásainak és mérlegen kívüli ügyleteinek összege meghaladja a mérlegfőösszeg 5 %-át. A takarékszövetkezetnek a Ft-tól eltérő devizában kimutatott eszközeinek (döntően lakossági 5 éven túli hitelek) aránya a teljes eszközértékben minimális (0,42%) arányt képvisel, ezért a takarékszövetkezet a Ft-on kívüli devizákra nem végez stressz tesztet. A kumulált súlyozott nettó pozíció: 6,401MFt - Likviditási stressz teszt a likviditási kockázat stressz alatti tőkeszükségletének számítása annak az eredményromlásnak a meghatározására irányul, amelyet a takarékszövetkezet helyzetének feltételezett romlása miatti betétkiáramlás és a piaci stressz helyzetben a likvid eszközök könyv szerinti értéke alatti értékesítése, illetve a likvid forrás teremtés többlet költsége idéz elő. Likviditási kockázat stressz alatti tőkeszükségleténél részben intézmény-specifikus (forráskivonás), részben piaci stressz hatásokkal (veszteséggel történő likviditásszerzés) kell számolni. A tervezett kivonás értéke nem haladja meg az 1 éven belül lejáró kötvények piaci értékét. Az így számított értékvesztés 5,151 MFt - Működési kockázat stressz teszt - a takarékszövetkezet stressz körülményeket figyelembevétele mellett a működési kockázatok esetében10%-os növekedéssel számol. A stressz teszt eredménye: 122, ,161 x 01 = 134,377 MFt. Stressz teszt millió Ft Indoklás Portfolió minőség romlása 575,394 Az I. pillérben számoltakon felüli stressz tőkekövetelményekkel együtt Devizaárfolyam kockázat - A deviza nyitott pozíció minimális szintje miatt Működési kockázat 134,377 10%-os stresszhatás növekedés Koncentrációs kockázat 40, legnagyobb kitettség 5%-os meg nem térülési stressz tesztje Likviditási kockázat 5,151 Likvid eszközök értékesítésekor számolt 0,5%-os veszteség Banki könyvi kamatkockázat 6, %-os HUF kamatsokk esetén ÖSSZESEN 762,131 Diverzifikációs hatás - 83,970 Belső tőkeszükséglet 678,161 Stressz puffer 75,476 Összes belső tőkeszükséglet (I. pillér + tőke puffer) , ,685 = 75,476 MFt 16

17 A takarékszövetkezet Pillér- II. tőkekövetelménye és tőkemegfelelése Megnevezés Érték Tőkekövetelmény - Pillér I. 547,895 Tőkepuffer 54,79 Stresszpuffer 75,476 Tőkekövetelmény - Pillér II. 678,161 Tőkemegfelelési mutató II.pillér alatt 18,22% Tőkemegfelelési index II. pillér alatt 227,74 8. Hitelezési kockázat mérséklése A tőkekövetelmény mérséklésénél a Takarékszövetkezet nem számol a nettósításból adódó hatásokkal. A biztosíték értékelése, értékesíthetőségének és hozzáférhetőségének meghatározása és ezek szempontjai: 1. A fedezet/ek/ (fizikai) meglétének vizsgálatára, a helyszíni szemle elvégzése, 2. A fedezet/eke/t felajánló természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli rendelkező társaságok tulajdonosi/ rendelkezési jogának vizsgálata, 3. A fedezet/ek/ dokumentumai összegyűjtésére, nyilvántartására, rendszeres értékelése. 4. A biztosítéknak azon túl, hogy a hitelszerződés időpontjában fedezetet kell, hogy nyújtson a tőke és járulékos követelésre, eleget kell tennie annak a követelménynek is, hogy ez a fedezettségi szint a hitel teljes futamideje alatt a mindenkori tőke és járulékos követelések erejéig biztosítva legyen. Ennek érdekében a takarékszövetkezetnek mérlegelnie kell - a fedezet várható állagromlását, értékcsökkenését, avulását, értékesíthetőségének változását, - a fedezet jogi érvényesíthetőségét, annak időtartamát. 5. A fedezetek értékállandóságát a Takarékszövetkezet a Fedezetértékelési Szabályzatában meghatározott időközönként értékeli. Abban az esetben kell soron kívül elvégezni a fedezetértékelést, ha az adós fizetőkészségében illetve a fedezetek értékében illetve érvényesíthetőségében olyan jellegű változás következett be, amelyek indokolttá tehetik pótlólagos fedezetek bevonását. 6. A biztosítékok értékelésénél figyelembe kell venni azt, hogy a biztosíték könnyen mobilizálható és értékesíthető legyen. 7. A biztosítékok tulajdonosainak számát is figyelembe kell venni. A Hitelezési kockázat minimális szabályozási tőkekövetelménye megállapításának szabályairól szóló szabályzat, szerint az elismert biztosítékok alábbiak: 17

18 1. a biztosítékok közül a pénzügyi biztosítékok 2. a hitelnyújtó, illetve nem hitelnyújtó hitelintézetnél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénzt vagy betét, 3. a nem a hitelnyújtó hitelintézet által kibocsátott értékpapírt, ha azt a kibocsátó kérésre visszavásárolja 4. állami garancia és készfizető kezesség (vagy az állam által viszontgarantált) A kitettségek gazdasági ágazatbeli vagy ügyfél kategória szerinti megoszlásának alakulását, a kitettségek hátralevő futamidő szerinti csoportosítása kitettség osztályonként, a gazdasági ágazatbeli megoszlását, a késedelmes tétel és a hitelminőségromlást szenvedett kitettség ügyfélkategóriánkénti megoszlását, a 18

19 takarékszövetkezet a Hpt. 137/A. (4) bekezdésének b) pontja alapján védett információnak minősítette, így annak nyilvánosságra hozatalától tartózkodik. 9. Az értékvesztés elszámolása, visszaírása, a céltartalék képzése és felhasználása A Takarékszövetkezet értékvesztést számol el, amennyiben a követelés könyv szerinti értéke és várhatóan megtérülő értéke között a minősítés időpontjában veszteségjellegű különbözet mutatkozik. A mérlegen kívüli kötelezettségek esetében a várható veszteségek fedezetére céltartalékot képez, törvényben meghatározott várható kötelezettségek és költségek fedezetére. A várható megtérülés meghatározása során a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a veszteség keletkezésének valószínűségét és nagyságát, a megtérülés valószínűségét, az eszköz minősítési kategóriáját, és a befolyó pénzbevételekre vonatkozó számviteli előírásokat. Amennyiben a minősítés során az ügyfélkövetelés várható megtérülése magasabb a könyv szerinti értéknél, azaz a minősítési kategória javul, úgy az értékvesztés visszaírásával a könyvszerinti értéket növelni kell, de maximum a bekerülési érték erejéig. Ha az évközi minősítés során a kockázati céltartalék állománya meghaladja a minősítés szerint szükséges szintet, akkor a céltartalék többletet fel kell szabadítani. A függő és jövőbeni kötelezettség megszűnésekor illetve az abból adódó veszteség realizálásakor a kockázati céltartalékot fel kell használni. Az eszköz, illetve a mérlegen kívüli kötelezettség céltartalékkal nem fedezett összege miatt keletkezett veszteség realizálásokat annak összegében kell az általános kockázati céltartalékot felhasználni. Az ügyfélkövetelések minősítését a Takarékszövetkezet havi gyakorisággal végzi, a befektetett eszközökét negyedévente. Az elszámolt és visszaírt értékvesztés illetve képzett és felhasznált céltartalék külön feltüntetve az elszámolt illetve képzett összeg 2012 évben. 10. A Kereskedelmi könyvben nem szereplő részvények, pozíciók A takarékszövetkezet kereskedési könyvet nem vezet. 19

20 A kereskedési könyvben nem szereplő részesedések december 31-én: Kereskedési könyvben nem szereplő részesedések Megnevezés Könyvszerinti Bruttó Érték MFt Mérleg szerinti érték MFt MTB Zrt. 37,404 37,404 Banküzlet Zrt 0,400 0,400 Garantiqa Hitelgarancia Zrt 0,150 0,150 Tak-Invest Zrt 4,433 4,433 Co-Portfolió Kft 2,850 2,764 VÁ-KA RENT Kft 3,000 0,00 Összesen: 48,237 45, A takarékszövetkezet javadalmazási politikája A takarékszövetkezet alapvető célja olyan a közép- és hosszú távú szemléletét tükröző, a jogszabályi előírásokra épülő, de méretének, belső szervezete és tevékenysége jellegének, körének és összetettségének megfelelő módon és mértékben az arányosság elvét szem előtt tartó javadalmazási politika kialakítása és folyamatos működtetése, amely összhangban van üzleti és kockázati stratégiájával, értékeivel, kockázattűrő képességével, és elősegíti a hatékony kockázatkezelés érvényesülését. A javadalmazási Politika kialakításakor a takarékszövetkezet a következő szempontokat veszi figyelembe: - a Javadalmazási Politika legyen összehangolva a takarékszövetkezet kockázatkezelési gyakorlatával, tükrözze az intézmény kockázatvállalási képességét és hajlandóságát, - a Javadalmazási Politika ne ösztönözze túlzott kockázatvállalásra a munkavállalókat, - a Javadalmazási Politika épüljön be a pénzügyi tervezés folyamatába. A javadalmazási politika személyi hatálya A Javadalmazási Politika a takarékszövetkezet minden munkaviszonyban álló munkavállalójára kiterjed. A speciális személyi hatály az arányosság figyelembe vétele mellett a takarékszövetkezet alábbiakban felsorolt munkavállalóira terjed ki: - a takarékszövetkezetet vezető első számú vezetőjeként az elnök-ügyvezető igazgatójára, - a takarékszövetkezet szervezeti egységének vezetését ellátó igazgatósági tagként (belső igazgatósági tag) ügyvezető igazgató I.-re, illetve ügyvezető igazgató II.-re, mint a takarékszövetkezeti kockázatvállalásra lényeges hatást gyakorló munkavállalókra. 20