A Gyulai Takarékszövetkezet belső tőkemegfelelésének keretében nyilvánosságra hozott adatai

Átírás

1 A Gyulai Takarékszövetkezet belső tőkemegfelelésének keretében nyilvánosságra hozott adatai Bevezetés A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény ( Hpt ) 137/A. -a előírja a külön jogszabályban, a 234/2007. (IX.4.) Korm. rendeletben ( Nykr ) meghatározott adatok nyilvánosságra hozatalát. A Gyulai Takarékszövetkezet ( 5711 Gyula, Széchenyi u. 53. ) a Kormányrendeletben előírt kötelezettségének megfelelően a következőkben részletezett lényeges információkat hozza nyilvánosságra: 1. Kockázatkezelési elvek, módszerek (Nykr 3. ) 1.1. Alapelvek A Gyulai Takarékszövetkezet ( továbbiakban: Takarékszövetkezet ) által alkalmazott Belső tőkemegfelelés értékelés folyamat mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a Vezető Testületek biztosítják, hogy a Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot megfelelően azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje (monitorozza); a Takarékszövetkezet meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát, és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelő, a belső szabályok szerint meghatározott tőkefedezet álljon rendelkezésre; hatékony kockázatkezelési rendszert működtessen, és azt folyamatosan fejlessze. A Hpt. 76/K -a (2) bekezdése szerint a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak arányosnak kell lenni a hitelintézet tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. Ezért a Takarékszövetkezet a Hpt. 13/C -ában, a 76/K -ában és a 145/A -ában szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minősíti magát, mely minősítéssel a Felügyelet is egyetértett. A belső tőkemegfelelés értékelési folyamataira vonatkozó szabályzatot/szabályzatokat a Takarékszövetkezet Igazgatósága fogadta el, amit évente felül kell vizsgálni. A takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamata az alábbi elemekből áll: - kockázati stratégia meghatározása, - lényeges kockázatok meghatározása, a kockázatok mérése, kezelése, figyelése, a kapcsolódó tőkeszükséglet meghatározása és az ezekkel kapcsolatos jelentések, - tőketervezés - a minimális szabályozási tőkekövetelmény meghatározása, a lényeges kockázatok belső tőkeszükségletének összegzése és összehasonlítása a minimális tőkekövetelménnyel, a tőkepuffer mértékének a meghatározása és összehasonlítása a Takarékszövetkezet rendelkezésére álló tőkéjével. 1

2 1.2. Kockázati stratégia A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a Takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A PSZÁF-nak a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója szerint a kockázati stratégia tartalmazza a Takarékszövetkezet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjed ki: kockázatvállalási politika, kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság, kockázati szerkezet, kockázatkezelés szervezete. A Nykr. 6. (1) bekezdése a) pontja szerint a hitelintézetnek nyilvánosságra kell hoznia a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elveit és stratégiáját, miszerint a kockázatkezelési stratégia nyilvános dokumentum. A kockázati stratégiát az Ügyvezetés készíti el, és az Igazgatóság hagyja jóvá. A kockázati stratégiában foglaltak évente egyszer felülvizsgálatra kerülnek Kockázatvállalási politika: A kockázatvállalási politika összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. A kockázatvállalási politika egyrészt magában foglalja az integrációs szinten elfogadott kockázatkezelési alapelveket, másrészt tartalmazza a vezetés által meghirdetett specifikus elveket és célokat. A kockázatvállalási politika az egyes releváns kockázatokra vonatkozóan külön-külön is tartalmaz alapelveket Kockázatkezelési alapelvek: A Gyulai Takarékszövetkezet az alábbi alapelveket alkalmazza a kockázatvállalási, kockázatkezelési tevékenysége során: biztonságos működés elve, összeférhetetlenség elve, együttműködés elve, lényeges kockázatok kezelésének elve, költség-haszon elve, hasonlóakhoz történő viszonyítás elve vagy hasonlóakkal történő összemérés elve, tiltott tevékenységek elve, a Takarékszövetkezet kockázatokat a belső szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállal, 2

3 a Takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére, a kockázatok behatárolása érdekében a Takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelező, A Takarékszövetkezet nem vállal/vállalhat olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tőkemegfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken. 1.3 Kockázatkezelési célok Általános kockázatkezelési célok: a Takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg, kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a Takarékszövetkezet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott szabályozási követelményekkel, a Takarékszövetkezet elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a sztenderdizált termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél, a Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gyűjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, a szervezet kockázat-tudatosságának erősítése, a Takarékszövetkezet törekszik a kockázati árazás kialakítására és alkalmazására, A Takarékszövetkezet törekszik a hozam-vezérelt kockázati politika működtetésére Kockázati szerkezet A Takarékszövetkezet kockázati szerkezetét kockázati típusonként és a hitelezési kockázati kitettségek esetében kitettségi osztályonként mutatja be. A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzése. A kockázati szerkezet tervezett változása az üzleti szerkezetre és az üzleti stratégiára épül, ennek révén kerül összhangba az üzleti stratégia és a kockázati stratégia. A kockázati szerkezetet az egyes kockázati típusok vonatkozásában a szabályozási minimális tőkekövetelmény nagyságával jellemezzük, tekintettel arra, hogy a tervszámok arra alapulnak, hogy a szavatoló tőke követelmény meghatározásához és a belső tőkeszükséglet számításához is Magyarország külső minősítése a Hkr. 4. -a szerint 2. hitelminősítési besorolásnak felel meg, és emiatt a két számítás között nincs lényegi különbség. 3

4 A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választott módszerek: hitelezési kockázat sztenderd módszer, hitelkockázat mérséklés pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, garanciák, készfizető kezessége esetében sztenderd módszer, partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere, működési kockázat alapmutató módszer. Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerűsíthető kockázatok esetében limitek kerülnek meghatározásra az alábbi területeken: vállalkozói szegmensbe tartozó kitettségek ügyfélminősítéstől és a felajánlott biztosítékoktól függően a kockázatvállalási szabályzatban meghatározottak szerint az egy ügyféllel, ügyfélcsoporttal szembeni kitettségre, nagykockázatvállalás állami kockázatot jelentő kibocsátók, hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak minősülő partnerek, illetve egy partnerként kezelendő partnerek csoportja a jogszabályokban előírt korlátozásoknak megfelelően, nagykockázatvállalás vállalkozások a jogszabályokban előírt korlátozások figyelembe vételével és a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint ügyfelek/partnerek portfolió szintű koncentrációja a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a 20 legnagyobb adósnál lévő kitettségekre és a Hpt. szerinti össznagykockázati kitettségre, egy ágazattal szembeni kitettségek a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint az abban meghatározott ágazatokra, elszámolási kockázat a kockázatvállalási szabályzatban foglaltak szerint, országkockázat az országkockázat kezelésére vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint, nem-kereskedési könyvi kamatkockázat a nem-kereskedési könyvi kamatkockázatra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a sztenderd módszer szerinti súlyozott pozícióra, valamint a kumulált nettó kamatpozícióra, likviditási kockázat a likviditási kockázatra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a lejárati összhangra, a nagybetétesekre, a likvid eszközök minimális szintjére, egyes termékcsoportok a belső szabályozásban meghatározottak szerint. A limitek kialakításánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi az OTIVA minősítési és monitoring rendszerében szereplő mutatószámokat és az azokra kialakított kockázati zónákat jelző mércéket, és az OTIVA által javasolt mértékeket. A Hpt. 80. (1) m) pontjában foglaltak alapján a Takarékszövetkezet az MTB-vel, mint számlavezető bankjával szembeni kockázatvállalására nem alkalmaz limitet. 4

5 1.4. Kockázatkezelési szervezet bemutatása: A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakította ki, hogy az biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A Takarékszövetkezetben a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tőketervezésért az Ügyvezetés a felelős Kockázatkezelési funkciók: A Takarékszövetkezetnél a kockázatok kezelésére külön szervezet kialakítására nem került sor. A kockázat kezelésére a munkaköri leírásában rögzítettek szerint 1 fő került kinevezésre, és egy fő a kockázatkezelő helyettesítésére, annak távolléte idejére. A kockázatkezelő/helyettes tevékenységét és feladatait a munkaköri leíráson kívül a kitettségekre vonatkozó szabályzatok tartalmazzák, munkájukat az elnök/ügyvezető irányításával végzik. A Takarékszövetkezet együttműködik az OTIVA-val az alábbi területeken: módszerek fejlesztése, módszertani kérdések, elemzések, dokumentumok tartalmi elemeinek kialakítása, belső, valamint az OTIVA-nak szóló jelentések tartalmi és formai követelményeinek kialakítása, adatgyűjtés, adatszolgáltatás, adatminőség ellenőrzés, belső szabályzatokkal kapcsolatos sztenderdek kialakítása. A Takarékszövetkezet a lényegesnek minősített kockázatait az alábbiak szerint csoportosítja: az 1. pillér alatti kockázatok, amelyekre a szabályozás meghatározza a minimális tőkekövetelmény számításának lehetséges módjait; az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek számszerűsíthetők, illetve mutatószámokkal mérhetők, ezért limitekkel kezelhetők. Ide tartoznak a koncentrációs kockázatok, a nem-kereskedési könyvi kamatkockázatok, és a likviditási kockázat; az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek nem-számszerűsíthetők, csak minőségi ismérvekkel becsülhetők, ezért limitekkel nem, hanem csak egyéb kontrollokkal ellenőrizhetők Szervezeti egységek, funkciók leírása kockázat típusok szerint Valamennyi kockázat típus esetében a stratégia és a célkitűzések meghatározása, rendszeres felülvizsgálata, a módszertani kérdések valamint a limitek meghatározása, a válságtervek készítése az Ügyvezetés feladata. A felülvizsgálatot évente kell elvégezni. 5

6 A hitelezési kockázatot jelentő kötelezettségvállalások esetében a döntési szintek a kockázatvállalási szabályzatban rögzítettek szerint alakulnak, a kockázati szempontú véleményezés a Kockázatkezelő feladata. A limitek kitöltése a Kirendeltségek feladata, a limitek figyelését és a megfelelő jelzések küldését a Hitelágazat-vezető végzi. A problémás eseteket a szabályzat szerinti felelősök előírás szerint kezelik. A limitjelentések, a portfólió-elemzés, valamint a kintlévőségek számviteli szempontú értékelése, minősítése, az értékvesztés és céltartalék képzése a Kirendeltségek jelzése alapján negyedévente a Számviteli szakterület feladata. A további kockázati típusok esetén a limitek figyelése, probléma esetén jelzés küldése a megfelelő szintű felelősök felé, az elemzések elkészítése az Ügyvezető/főkönyvelő feladata. A külső és belső jelentések elkészítése az Ügyvezető/főkönyvelővel együttműködve, a tőkebelső tőkeszükséglet megállapítása, a meglévő és szükséges tőke alapján képzendő mutatók kiszámítása a Kockázatkezelő munkatárs feladata. A kockázatmérési módszerek közül a szabályozói minimális tőkekövetelmény mérésére a Takarékszövetkezet a sztenderd módszert alkalmazza. A 2. pillér alatti belső tőkekövetelmény kiszámítására az OTIVA által összeállított stressz teszt-tábla és a belső önértékelés számítása szolgál. Ezek alapján kerül kitöltésre a Felügyelet részére a havi jelentés részét képező CAA, CAB tábla. A stressz tesztek eredményét az OTIVA felé is továbbítjuk. Az Ügyvezetés részére a számítások alapján készülnek el a rendszeres illetve az eseti jelentések Kockázatmérséklés A szabályozói tőkekövetelmény csökkentéséhez a Hpt. és a Hkr. lehetővé teszi bizonyos kockázatmérséklő eszközök alkalmazását. A Hpt. megkülönbözteti az előre rendelkezésre bocsátott fedezeteket, és az előre nem rendelkezésre bocsátott fedezeteket. Az ingatlanfedezet ( lakó- és lakóingatlannak nem minősülő ingatlan ) a hitelezési kockázat sztenderd módszerénél nem számít biztosítéknak, mivel a Hkr. a sztenderd módszer keretében kifejezetten erre a célra létrehozott kitettség-kategóriába különíti el az ingatlannal fedezett kitettségeket. Így ebben az esetben a kedvezményes kockázati súly révén közvetlenül érvényesül az ingatlanfedezet kockázatcsökkentő hatása, az alacsonyabb tőkekövetelményen keresztül. A kockázatmérséklés figyelembe vételénél általános alapelvnek tekinthető, hogy ha a kitettség súlyozásánál a kockázatmérséklést már figyelembe vették, akkor a fedezet kockázatmérséklésként nem számítható be. A sztenderd módszert alkalmazó hitelintézetek számára további megkötés, hogy nem vehetik figyelembe a kockázatmérséklést, ha a kitettség lejárata hosszabb, mint a fedezeté. 6

7 2. Szavatoló tőkével kapcsolatos információk (Nykr. 5. ) S.sz. Megnevezés Jegyzett tőke (CAA1111) Tőketartalék (CA1113) Eredménytartalék ( CAA11213) Számviteli lekötött tartalék ( CAA ) Általános tartalék ( ( CAA11212 ) Általános kockázati céltart. a kock. súlyozott kitettség össz. 1,25%-ig Mérleg szerinti poz. eredmény, könyvvizsgáló ált.hitelesítve Jegyzett, be nem fizetett tőke, évközi változás (3A121)(-) 0 09 Immateriális javak (-) CAA Kockázati céltartalék -ÁKC kiv.- és értékvesztés hiánya 0 11 ALAPVETŐ TŐKE Alárendelt kölcsöntőke 0 13 Értékelési tartalék (számviteli) Járulékos tőkelemek csökkentése 0 15 JÁRULÉKOS TŐKE CAA Levonások előtti szavatoló tőke ( 3A3 ) Limit túllépések stb. tőkekövetelménye ( CAA13 ) 18 Egyéb korrekciók +,- 19 SZAVATOLÓ TŐKE (CAA1) A Takarékszövetkezet tőkemegfelelése (Nykr. 6. ) A Takarékszövetkezet a szabályozási tőkemegfelelését a Hpt ában és a kapcsolódó jogszabályokban foglaltak szerint számolja. A belső tőkemegfelelést a Takarékszövetkezet a belső célokra meghatározott tőke és a belső tőkeszükséglet különbségeként számolja A belső tőkeszükséglet számítási módszerét összefoglalóan az alábbiak mutatják: a.) Hitelezési kockázat: - ügyfélkockázat: sztenderd módszer, óvadékok figyelembe vételénél egyszerű módszer, - partnerkockázat: sztenderd módszer, óvadékok figyelembe vételénél egyszerű módszer, - nyitvaszállítási kockázat: sztenderd módszer, - banki könyvben levő részvénykockázat: sztenderd módszer, ha szükséges a szavatoló tőkéből levonás. 7

8 b.) Koncentrációs kockázat: nincs nevesített módszer, a stressz-tesztek alapján számított limittúllépést a szavatoló tőkéből tőkelevonással kell fedezni. c.) Piaci kockázat: - devizaárfolyam kockázat: sztenderd módszer, - banki könyvi kamatkockázat: nincs nevesített módszer, a stressz-tesztek alapján a limittúllépést teljes egészében tőkével kell fedezni, d.) működési kockázat: alapmutató módszere, a szabályozói tőkeszükséglet része, e.) likviditási kockázat: nincs nevesített módszer, a limitek figyelése és a tőkepuffer része, f.) egyéb nem nevesített kockázat: nincs nevesített módszer, a számszerűsített veszteségek esetén a tőkepuffernél figyelembe kell venni, g.) a Takarékszövetkezet-szintű kockázatok összesen: építőkocka-módszer + tőkepuffer meghatározása Tőkemegfelelés alakulásának figyelése A Takarékszövetkezet legalább negyedéves gyakorisággal közvetlenül a felügyeleti adatszolgáltatás küldése előtt meghatározza a szabályozási, valamint a belső tőkemegfelelését, az alábbiak figyelembe vételével: Havonta kell számolni a szavatoló tőkét és a minimális szavatoló tőke követelményt, a hitelezési kockázatoknál kitettségi osztály bontásban, Havonta kell számolni a számszerűsített kockázatok belső tőkeszükségletét a tőkepuffer nélkül, hitelezési kockázatoknál kitettségi osztály bontásban, Havonta kell elvégezni a tőkepuffer mértékének felülvizsgálatához a kockázatok stressztesztjét minden kockázati típusra, Évente kell elvégezni a tőkepuffer mértékének meghatározásához a kockázati önértékelést A tőkemegfelelés belső értékelési folyamatának felülvizsgálata A Takarékszövetkezet a szabályozói és a belső tőkemegfelelésről negyedévente készít jelentést az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak. Az Ügyvezetés a tőkemegfelelés alakulását havonta figyelemmel kíséri. A Takarékszövetkezet évente elvégezi a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatának felülvizsgálatát, amelyet a Takarékszövetkezet Igazgatósága hagy jóvá. A felülvizsgálat minimálisan az alábbiakra terjed ki: a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó módszertan változásai, amennyiben a változtatást kellően megalapozott tényezők indokolják, a kockázati stratégia felülvizsgálata, évenként történő tovább görgetése, a tőketerv felülvizsgálata, új évenként történő továbbgörgetése, a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatával kapcsolatos szervezeti változások és felelősségi körök változása, a kockázatkezelési szabályzatok lényegi változásai. 8

9 3.4. Tőkekövetelmény kitettségi osztályonként: Kitettségi osztályok Hitelezési kockázat minimális tőkekövetelménye ( ) év Állammal szembeni kitettségek 0 Hitelintézettel és befektetési vállalkozásokkal szembeni kitettségek Önkormányzatokkal szembeni kitettségek 0 Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettségek 0 Lakossággal szembeni kitettségek Ebből:KKV Vállalkozókkal szembeni kitettségek Ebből:KKV Lakóingatlannal fedezett kitettségek Egyéb ingatlannal fedezett kitettségek Fedezett kötvények 0 Késedelmes tételek Magas kockázatú tételek 0 Értékpapírosítási pozíciók 0 Egyéb tételek Összesen Hitelezési és felhígulási kockázat (Nykr. 7. ) 4.1. Késedelmes tétel fogalma: A kilencven napot meghaladóan, lényeges törlesztési késedelembe esett kitettségeket tekintjük késedelmes tételeknek. Az ügyfélnek a Takarékszövetkezettel szembeni kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minősül lényegesnek, amelynek összege meghaladja a) lakossággal szembeni kitettség esetén a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért, vagy az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát vagy az egy havi törlesztő részletet, és b) az a) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén a kettőszázötvenezer forintot, vagy az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát A minősítés szempontrendszere 1.) A minősítést végzők valamennyi, a Takarékszövetkezet könyvviteli nyilvántartásában szereplő ügyletet minősítenek, függetlenül attól, hogy határidőn túliak-e, vagy sem. A követelésminősítés az ügyfél illetve partner minősítésre épül, a követelésminősítési kategóriák képzésénél az adósminősítési besorolást figyelembe kell venni. A kintlévőségek alakulását 9

10 mindaddig figyelemmel kell kísérni, amíg azok visszafizetésre, kiegyenlítésre vagy a könyvviteli nyilvántartásból való kivezetésre nem kerülnek. 2.) A tételek minősítéséhez vizsgálni kell az ügyfél, illetve a partnerminősítés alábbi szempontok szerinti figyelembe vételét is: - a pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatással érintett ügyfél vagy partner, illetve az értékpapír kibocsátójának pénzügyi helyzete, stabilitása, jövedelemtermelő képessége, és az ezekben bekövetkező változások, - a törlesztési rend betartása ( késedelmi idő): a kintlévőség törlesztésével kapcsolatban keletkezett tőke- és kamattörlesztési késedelmek alakulása, - a fedezetként felajánlott biztosítékok értéke, mobilizálhatósága, hozzáférhetősége és az ezekben bekövetkezett változás, - a tétel továbbértékesíthetősége, mobilizálhatósága ( piaci kereslet-kinálati viszonyok és az elérhető piaci árak, a kibocsátó saját tőkéjében való részesedés a befektetés arányában ( alapvetően befektetések, a követelés fejében kapott készletek és mérlegen kívüli kötelezettségek ), - a tételből adódó veszteségnek minősülő jövőbeni kifizetési kötelezettség ( jellemzően a mérlegen kívüli kötelezettségek értékelését szolgáló besorolásnál alkalmazandó). A vizsgálatot alapvetően az ügyfél-, illetve partnerminősítés számviteli követelményei, az ügyfél analitika és a fedezetértékelés számviteli követelményei alapján kell elvégezni. 3.) A besorolást a havi értékelés során az értékvesztés és a kockázati céltartalék szükséges szintjének felmérésekor felül kell vizsgálni és indokolt esetben a tételt más kategóriába át kell sorolni. A takarékszövetkezet által vállalt kockázatokat minden negyedévben, a hiteleket havonta a következők szerint kell a minősítési kategóriák valamelyikébe besorolni. A csoportos értékelés szabályait a Takarékszövetkezet nem alkalmazza. A minősítés alapja a minősítés időpontjában fennálló, az adott kintlévőségen túl, az ahhoz kapcsolódó mérlegen kívüli tételek is. Az egyszerűsített egyedi értékelés egyetlen szempontjaként a fizetési késedelem napszámát, míg a nem egyszerűsített egyedi minősítés alkalmazásánál az adott kintlévőségre ténylegesen kiszámított nem fedezett várható veszteség kintlévőséghez viszonyított arányát kell figyelembe venni. A mérlegen kívüli kötelezettségeket az alapügylettel együttesen kell elbírálni. Az egyszerűsített minősítési eljárás alá tartozó követelések bármikor egyedi minősítési eljárás alá vonhatók, de ennek megfelelően az értékvesztés mértéke nem lehet kevesebb az egyszerűsített minősítési követelésekre vonatkozó értékvesztés mértékénél. 10

11 4.3. Kitettségi-, átlagos kitettségi értékek kockázatmérséklés előtt: Kitettségi osztályok Kitettségi értékek () év Átlagos kitettségi értékek ( ) év Állammal szembeni kitettségek Hitelintézettel és befektetési vállalkozásokkal szembeni kitettségek Önkormányzatokkal szembeni kitettségek 0 0 Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettségek 0 0 Lakossággal szembeni kitettségek Vállalkozókkal szembeni kitettségek Lakóingatlannal fedezett kitettségek Egyéb ingatlannal fedezett kitettségek Fedezett kötvények 0 0 Késedelmes tételek Magas kockázatú tételek 0 0 Értékpapírosítási pozíciók 0 0 Egyéb eszközök Összesen Kitettségi értékek MNB ágazatok szerinti megoszlása: Megnevezés Vállalkozói kitettség Késedelmes kitettség Ingatlannal fedezett kitettség Mezőgazdaság Ingatlanhasznoszítás Kereskedelem Egyéb Zálogházi tevékenység Összesen: Kitettségek hátralevő futamidő alapján: Hátralevő futamidő Vállalkozói kitettség Lakossági kitettség eft Késedelmes kitettség Ingatlannal fedezett kitettség Összesen 1 éven belül év között éven túl Összesen:

12 4.6.Értékvesztés, céltartalék változás Megnevezés Nyitó Növekedés Csökkenés Záró Nem pénzügyi vállalkozások hitelei Lakossági hitelek Egyéni vállalkozók, őstermelők hitelei Összesen: A sztenderd módszer (Nykr. 8. ) A Takarékszövetkezetek a PSZÁF által elfogadott hitelminősítő szervezeteket fogadták el. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelményét a Hpt. 76/A -a értelmében a sztenderd módszer szerint, a hitelkockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere szerint számítja. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorolja be. A kitettségek besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr-ben foglaltakat, a PSZÁF-nek szolgáltatandó adatokra vonatkozó PM. rendelet előírásait, a PSZÁF-nek az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külső hitelminősítő szervezet általi hitelminősítése, ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a PSZÁF által a hitelminősítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a megadott kockázati súlyok alkalmazandóak. A további kitettségi osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása ennek következménye. 6. Hitelkockázat-mérséklés (Nykr.12. ) A Gyulai Takarékszövetkezet a tőkekövetelmény mérséklésénél nem számol a nettósításból adódó hatásokkal. A fedezetek elfogadásához alapvető szabályt határoz meg a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalakozásokról szóló évi CXII. törvény (Hpt.) 78. -a, amely szerint: A hitelintézetnek a kihelyezésről történő döntés előtt meg kell győződnie a szükséges fedezetek, illetőleg biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéshez, illetőleg a leszámítolt váltóhoz kell csatolni. A hitelintézet fedezetként nem fogadhatja el: a) a saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, 12

13 b) a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, c) a hitelintézet, vagy összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás Gt.-ben meghatározott közvetlen irányítást biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét. A kockázatvállalást tartalmazó szerződés tartama alatt a hitelintézet rendszeresen figyelemmel kíséri és dokumentálja a szerződésben foglalt feltételek megvalósulását, beleértve az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének alakulását Az elfogadható fedezetek, jogi biztosítékok típusai A Takarékszövetkezet a kockázatvállalással járó ügyleteinél a következő biztosíték-típusokat különbözteti meg: Fő (önálló) biztosítékok - Kockázatmentes biztosítékok - Nem kockázatmentes biztosítékok Kiegészítő biztosítékok Fedezetként általánosságban figyelembe vehető biztosítékok: - állami garancia, - állami garanciával egyenrangú garanciák, és egyéb garancia alapok, - bankgarancia, - óvadék, - közraktárjegy, - ingatlan jelzálog, - ingó jelzálogjog, - engedményezés stb. Fedezetként figyelembe nem vehető kiegészítő biztosítékok: - opció, - munkabér, és egyéb jövedelem, - adóstársi viszony, - vagyonbiztosítás engedményezés stb. A Takarékszövetkezet által elismert biztosítékok fő típusai A hitelezési kockázat minimális szabályozási tőkekövetelménye megállapításának szabályairól szóló szabályzat szerint az alábbiak: a biztosítékok közül a pénzügyi biztosítékok, a nem hitelnyújtó hitelintézetnél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénz vagy betét, 13

14 az életbiztosítási kötvény vagy szerződés, ha a hitelnyújtó javára az életbiztosítási kötvényből vagy szerződésből eredő követelésre zálogjogot alapítottak, valamint a nem a hitelnyújtó hitelintézet által kibocsátott értékpapír, ha azt a kibocsátó kérésre visszavásárolja, garancia és készfizető kezesség. Garanciát nyújtók és kezesség vállalók és azok hitelminősítési kategóriái a Hkr (1) bekezdése alapján: A Takarékszövetkezet ügyfélköveteléseinek garantálásához az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kezességvállalását veszi igénybe. Ezen biztosítékok viszontgaranciáját a Magyar Állam adja. Ez a viszont-garancia érték 0%-kal súlyozható, míg a viszont-garanciával nem rendelkező kitettség-rész viseli az eredeti kitettség súlyát ( 75% illetve 100%). Az olyan kitettségek értéke, mely mögött a fenti garancia típus van , a vállalkozói hitelállomány 41,7 %-a. 7. Kereskedési könyv (Nykr.13. ) A Takarékszövetkezetnek évben kereskedési könyv-vezetési kötelezettsége nem állt fenn. 8. Kereskedési könyvben nem szereplő részvények, pozíciók (Nykr. 14. ) A Gyulai Takarékszövetkezet nyilvántartási értékű befektetési célú részvénnyel rendelkezik, melyből legnagyobb rész a Takarékbank Zrt. ( ) részvénye. Ezen részvények ( banküzemi célú ) értékesítését nem tervezzük. 9. Nem kereskedési könyvi kamatkockázat (Nykr. 15..) A kamatkockázat az eszközök és források ( mérlegen belüli és mérlegen kívüli ) eltérő jellemzőinek eltéréséből keletkeznek. A banki könyvi kamatkockázat ( nem kereskedési könyv ) mérése sztenderd kamatláb változást feltételező duration gap módszer szerint történik, követve a Felügyelet megfelelő módszertani útmutatóját ( PSZÁF 2/2008. számú módszertani útmutatója a hitelintézetek kamatláb kockázatára ). A Takarékszövetkezet a lejárattal rendelkező instrumentumok lejárat előtti előtörlesztését, illetve a betét felmondást nem modellezi. A lejárat nélküli szerződések ( pl. folyószámla betét, folyószámla hitel stb. ) tartós részét ( magbetétnek is nevezik ) nem modellezi. A kamatláb kockázat mérése negyedévente történik. 14

15 én a kamatkockázati stressz teszt eredménye ( tőkekövetelménye ) és a szavatoló tőke aránya 1,68 % (HUF). Egyéb, devizában nincs ügyletünk nincs. 10. Működési kockázat (Nykr.16. ) A Gyulai Takarékszövetkezet a Hpt. 76/J -a alapján az Alapmutató módszer szerint számolja a tőkekövetelményét. Ezen kockázat számszerűsített értéke én Gyula, Gyulai Takarékszövetkezet ügyvezetése 15