Információ-és tudásszolgáltatások Z.Karvalics László SZTE GTK Tudománynapi Konferencia 2008 november 19.
Joyce Kirk, 1999 People using? Insource? Outsource? Knowledge? Az információ és a tudás értéklánca a hiányzó dimenzió
Információ-és tudásgazdaság Információ-és tudásmenedzsment Információ-és tudásszolgáltatások Információ-és tudásbrókerek Információ-és tudástechnológia Információ-és tudásfolyamatok Információ-és tudásmunka Miért csak részben igaz? Információmenedzsment + outsourcing = információszolgáltatások?
mert az információ-és tudásszolgáltatások önálló üzletágként születtek meg De vajon mikor, hogyan és miért? A históriától a tipológiáig
SVP a fizetıs információszolgáltatások úttörıje Societe Francaise de Radiophonie - fizetıs információszolgáltatás telefonon keresztül. 1935: a francia posta az SVP betőkombinációt (s'il vous plait = kérem szépen) fenntartja a párizsiak számára a direkt tárcsázásos információszolgáltatásra. 1937-ben kerül a vállalkozás élére Maurice de Turckheim, aki szívós marketingmunkával felépíteti a szolgáltatást. A fénykor a második világháború után. Turckheim az átlagembernek a titkos információk iránti kíváncsiságára apellálva, exkluzív klubba tömörítette az elıfizetıket, éves díjjal. A stratégia eredményesnek bizonyult: az SVP a következı 30 évben 5 kontinens 23 országában világmérető, franchise-alapú vállalat-óriássá nıtt.
Telefonhírmondó 1893, Budapest 60 elıfizetıvel indul The talking newspaper Puskas was a genius of online content Valós idejő tızsdei információk és sport-eredmények, élı zene, gyerekprogramok, friss hírek
Velence, 1563 1 gazeta = 2 soldi = 7 fillér A titkosügynökök jelentéseit (avvisi) élelmes vállalkozók kinyomtatták, és 1 gazetáért árulták a Rialto hídon. 1 gazeta beléptidíj a törökellenes háborúk állásáról szóló hírek nyilvános felolvasására
A kezdetek Újságipar (Elisabeth Barry 2008 11.16.) Könyvipar (Forget Johannes think Frankfurt!) Posta-üzlet 19.sz. Távíró ( Victorian Internet ) Hírügynökségek Sajtófigyelık Jogi információbrókerség és tanácsadás
Egy új ágazati tipológia Interkonnektivitás-és interakcióipar (ami összekapcsol, és magasabb szintő koordinációt tesz lehetıvé) Élményipar (ami kulturális tartalmak fogyasztását jelenti üzleti kontextusban könyv, újság, televízió, rádió, film, zene, stb.) Tranzakciós ipar (folyamatmenedzsment) Reprezentációs és döntésipar (autentikusabb ismeretek jobb döntések)
Hagyományosan ilyesmikre gondolunk Business intelligence (BI), environmental scanning, versenytárs-figyelés, information hunting Üzleti információszolgáltatások, fizetıs adatbankok Vállalati tranzakciós adatközmő Tudásbázisok, tudástárak, tudásportálok Döntéstámogatás, vezetıi információs rendszerek
Sokkal diffúzabb információs-és tudástér Abduktív menedzsment Állandó áramlások (flows) Állandó hibridizáció Állandó innováció és avulás (obsolescence) (Misi bácsi és a traktor) Lefelé automatizáció, felfelé kúszás az értékláncon Terjeszkedés, újabb és újabb metaszintek
Látjuk a leveleket? CKO személyes tréningje Coach minıségbiztosítása Metamediary (információszolgáltatás az információbrókerekrıl) Collaborative filtering Proofreading DM
Eközben pedig: Az információs értéklánc rövidülése, az információ-áruk termelıi és fogyasztói közelebb kerülnek egymáshoz Dezintermediatizáció és reintermediatizáció A tömegek bölcsessége átírja az üzleti modelleket A kulturális dimenzió felértékelıdik
Ízlelgessük: Thomson-Reuters Reuters 1851 tızsdei hírek kábelen keresztül Általános célú hírügynökség A 90-es évek végére: 90% üzleti hírszolgáltatásból Thomson Scientific tudományos információszolgáltatás üzleti alapokon (1961, ISI, Eugene Garfield)
Magyarországról Melyik a legdinamikusabban növekvı információés tudásszolgáltatási szegmens?
A pályázatírás
Por, bőz, német szó, piszok Információmenedzsment kultúra alacsony szinten, információtudatosság fejletlen A létezı információ-és tudásszolgáltatások mindig a most már talán beérik a piac jegyében terveznek, és mindig túlbecsülik a keresletet A vállalatok nem allokálnak forrásokat információs-és tudásfolyamataik optimalizálására A politikai, nagyvállalati, felsıoktatási elit ilyen oldalról képzetlen és nincs is veszélyérzete
Egy példa: konferenciatudástranszfer Sokmilliós büdzsé Nincs felelıse Nincs hozzá stratégia Nincs szervezett belsı tudásmegosztás Nem tudásmenedzsment szempontok döntenek Juttatás és nem feladat Nincs mit tanulni, nincs mit megmutatni
A jelenlévık természetesen jó döntést hoztak a konferenciarészvétellel Köszönöm a figyelmet!