Az Országs Érdekegyeztető Tanács MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁGÁNAK AJÁNLÁSA ÉS TÁJÉKOZTATÁSA a munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés egyes kérdéseiről Az Országs Érdekegyeztető Tanács keretében saját ügyrend szerint működő Munkavédelmi Bizttság (a tvábbiakban: Bizttság) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a tvábbiakban: Mvt.) 79. -a (1) bekezdés c) pntjában szereplő lehetősége alapján, összhangban a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a tvábbiakban: Mt.) 15/A. - ával a munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés egyes kérdéseiről a jgszabályk alkalmazásának elősegítése céljából a következő ajánlást és tájékztatást alakíttta ki. Az ajánlás és tájékztatás kiterjed a munkavállalókkal flytattt munkavédelmi tárgyú tanácskzásra, a munkavédelmi képviselő, a munkahelyi munkavédelmi bizttság, a paritáss munkavédelmi testület választására, illetve létrejöttére, tvábbá működésére, a munkavédelmi képviselők képzésére, a munkáltatóval, valamint a munkavállalók más munkahelyi szervezeteivel (szakszervezetek, üzemi-közalkalmaztti tanácsk) való együttműködésre. Az ajánlás és tájékztatóban az Mvt idézett szövegét dőlt, az Mt. alapján írt szöveget arial, a Bizttság ajánlásainak szövegét pedig az első bekezdés betű típusával szerepeltetjük. I. A MUNKAVÁLLALÓKKAL FOLYTATOTT MUNKAVÉDELMI TANÁCSKOZÁS A munkáltató az egészséges és biztnságs munkavégzés érdekében köteles a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel tanácskzni, valamint biztsítani részükre a lehetőséget, hgy részt vehessenek az egészségre és biztnságra vnatkzó munkáltatói intézkedés kellő időben történő előzetes megvitatásában. [Mvt. 70. (1) bekezdés] 1. A tanácskzás elvi alapja A hazai jgszabályk munkavállalói jgként rögzítik, h gy a munka világa alapkérdéseiben ideértve az egészséges és biztnságs munkakörülményeket, munkafeltételeket a dlgzók részére biztsítani kell a knzultációhz és tájékztatáshz való jgt, lehetőséget. Ez a jg minden dlgzót a munkavállalói mi n őségében elidegeníthetetlenül megillet, amelyet közvetlenül vagy választtt képviselőik útján gyakrlnak. Azaz képviselet hiányában is biztsítani kell a munkavállalók részére a knzultáció és a tanácskzás lehetőségét, amelyet a munkáltatóval együttműkö dve gyakrlnak. 2. A tanácskzás tárgya, tartalma 1. A munkavállalók közvetlenül vagy munkavédelmi képviselőik útján az (1)bekezdésben meghatárzttak mellett különösen a következő munkáltatói kötelezettségek tekintetében jgsultak tanácskzást flytatn i: [Mvt. 70. (2) bekezdés]
a) a munkavédelmi feladatk elvégzésében érintett személyek kijelölése, fglalkztatása, tevékenysége [8., 54/A., 57-58. -k]; A Bizttság azt ajánlja, hgy a tanácskzás- a helyi adttságknak és lehetőségeknek megfelelően - terjedjen ki a munkabiztnsági, tvábbá a munkaegészségügyi szaktevékenység ellátóira, munkahely kiürítési, tűzvédelmi, kémiai biztnsági, katasztrófavédelmi feladatkat ellátókra, elsősegélynyújtásra kijelölt személyekre; más munkabiztnsági szakem berekre, fglalkzás-egészségügyi szlgálatra, stb. b) a munkavédelmi tartalmú infrmációk biztsítására [különösen a 40. (2) bekezdésében, a 42. a) pntjában, a 45. (2) bekezdésében, az 54. (1) bekezdése i) pntjában, az 54. (7) bekezdése a) pntjában, az 58. (3) bekezdésében, az 59. (2) bekezdésében, a 81. (3) bekezdésében fglaltak alapján]; A Bizttság véleménye szerint az infrmációs tevékenység legalább a következőkre terjedjen ki: Azkn a munkahelyeken, ahl különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg fglalkztatnak, tt a munkavégzést össze kell hanglni. Az összehanglás magában fglalja az érintett munkavállalók, illetőleg a munkavégzés hatókörében tartózkdók tájékztatását az egészséget és biztnságt veszélyeztető kckázatkról és a megelőzési intézkedésekről. A veszélyes munkaflyamatknál, technlógiáknál a veszélyek megelőzése, illetve kársító hatásuk csökkentése érdekében a veszélyfrráskat és az ellenük való védekezés módját, feltételeit az érintett munkavállalókkal mind a munkahely egésze, mind az egyes munkaflyamatk tekintetében meg kell isme rtetni. A munkáltató kötelessége a szükséges utasításkat és tájékztatást kellő időben a munkavállalóknak megadni. c) a munkavédelmi ktatás (55. ) megtervezése és megszervezése A Bizttság ajánlja, hgy ennek keretében térjenek ki az időpnt munkaidőben történő kijelölésére, a munkahely zavartalan működésének igényére tekintettel a résztvevők ütemezésére, ktatók megszervezésére, ktatási helyszín kijelölésére, ha szükséges, az ktatás helyének megközelíthetőségére, dkumentálására, stb. A 2.1 pntban felsrlt törvényi kötelezettségen túl általánsságban valamennyi, a munkavédelemmel közvetlenül összefüggő kérdés napirendre kerülhet, amelyet a felek kölcsönösen megtárgyalásra javaslnak. Magyarázat (a tvábbiakban: M:) A tanácskzás tárgyát képezheti még kölcsönös egyetértés esetén a kckázatértékelés tapasztalatai, a munkavédelmi helyzet átfgó értékelése, az egyéni védelem biztsítása, veszélyes anyagk és készítmények használata, új munkahelyek létesítése, a munkabalesetek,
illetve fglalkzási megbetegedések tapasztalatai, panaszügyek, stb. Ezekben célszerű előzetesen megállapdni, mert így elkerülhetők a későbbiekben kialakulható terméketlen viták 2. A munkavállalókkal, illetve képviselőikkel történő tanácskzás srán is A munkáltató felelős azért, hgy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse meg az egészséget nem veszélyeztető és biztnságs munkavégzés reá vnatkzó szabályait (Mvt.2.. (4) bekezdés).. 3. A tanácskzás módja A jggyakrlás knkrét módjáról az Mvt. tételesen nem szól. M: A munkavállalók tájékztatása, knzultációs jgainak biztsítása természetesen munkáltatói feladat. Neki kell szólnia a veszélyekről, ártalmakról, a védekezési módkról, az eszközök használatáról, a kckázati tényezőkről, a jgi felelősségekről, stb., ide értve a meglévő belső szabályk, utasításk ismertetését, magyarázatát. 1. A tanácskzás lehet a helyben szkáss minden frma, pl. munkaértekezlet, íráss anyag átadása, megbeszélése, helyszíni bejárás, stb. A tanácskzást úgy kell lebnylítani, hgy a munkavállalók megismerhessék a munkáltató által megfgalmaztt feladatkat, megérthessék az egészséget nem veszélyeztető és biztnságs munkavégzés feltételeire irányuló intézkedéseinek tervezeteit, és legyen lehetőségük javaslatt tenni a munkabiztnsági és munkaegészségügyi követelmények érvényesülése érdekében. Elmaradhatatlan eljárási kérdés a kezdeményezés, a tájékztatás, a knzultáció dkumentálása, azaz az írásbeliség követelményének érvényesítése, megjelölve a knzultáció pnts tárgyát, a szükséges adatkat, javaslatkat, ajánláskat, valamint a tanácskzás technikai adatait (hely, idő, résztvevők). A tanácskzásk dkumentumainak őrzéséről a munkáltató gndskdik, a munkavállaló pedig bármikr beletekinthet a dkumentumkba. 2. (3) A tanácskzás srán biztsítani kell a kiegyensúlyztt részvételt, a munkavállalók, illetve munkavédelmi képviselőik javaslattételi jgát. (4) a kiegyensúlyztt részvétel érdekében a munkáltató köteles a munkavédelmi kérdésben intézkedési jgkörrel bíró személlyel képviseltetni magát a tanácskzásn. [Mvt. 70. (3) és (4) bekezdések] A kiegyensúlyztt részvétel tekintetében az Mvt. csak egy minimumt fgalmaz meg, miszerint a követelmény teljesítése érdekében a munkáltató köteles a munkavédelmi kérdésben intézkedési jgkörrel bíró személlyel képviseltetni magát a tanácskzásn. Intézkedési jgt a munkáltató cégfrmája alapján kialakíttt működési vagy azzal egyenértékű szabályzat biztsít.
A tanácskzás frmája, a részvevők köre a helyi szkásk, a kialakult gyakrlat, megállapdás alapján rögzíthető. Törekedni kell arra, hgy a munkavállalóknak a knzultáción való részvétele biztsítható legyen.. Az együttműködés fnts tényezője, hgy a szükséges infrmációt, tájékztatást kellő időben egymás részére megadják. Kellő időben történik az infrmáció átadása, ha a másik fél az ügyben még hatéknyan fel tud lépni. A tanácskzáshz szükséges idő kérdését az Mvt. nem szabályzza, ellentétben a munkavédelmi képviselők jgsítványainak pnts meghatárzásával. Így az a következtetés vnható le, hgy a tanácskzáshz feltétlenül szükséges időt a munkáltatónak munkaidőben kell biztsítani, de külön felkészülési, előtanácskzási időt már nem. Azaz a tanácskzásn kell kialakítani a képviselendő álláspntt, szakértők bevnására, az ügy hsszadalmasabb tanulmányzására nincs lehetőség. Az adatvédelem szabályai kiterjednek a knzultációs eljárásra is. A munkavállalók az Mt. és az Mvt. alapján is kötelesek az üzleti és üzemi titknak megfelelően bizalmasan kezelni a munkáltató termelési, pénzügyi, működési, stb. adatait. Az Mvt. 62. -a szerint: A munkavállalót nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztető és biztnságs munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történő fellépéséért, illetve a munkáltató vélt mulasztása miatt jóhiszeműen tett bejelentéséért. E védelem megilleti a munkabiztnsági szaktevékenységet, illetőleg az 57-58. -kban előírt feladatkat ellátó munkavállalókat is. M: Ezt azért kell hangsúlyzni, mert az együttműködésben lehetnek knfliktusk. A knzultáción ugyanis a munkáltató részére kellemetlen kérdések is felmerülhetnek, a munkavállalók hiánysság kat kifgáslhatnak, amelyek megszüntetése tvábbi pénzügyi terheket jelentenek. Ezek pedig feszültség-frrásk lehetnek. II. A MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ, A MUNKAHELYI MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG 1. A munkavédelmi képviselők választásának feltételei Az Mvt. 70/A. (1) bekezdése szerint: A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztnságs munkavégzéssel összefüggő jgaik és érdekeik képviseletére jgsultak maguk közül a következők szerint képviselőt vagy képviselőket (a tvábbiakban: munkavédelmi képviselő) választani: A munkavállalók alanyi jga a munkavédelmi képviselő választás. Azaz a választás nincs kötve semmilyen minimális munkavállalói létszámhz. A munkavállalók néhány főt fglalkztató munkáltatónál is jgsultak képviselőt választan i.
Munkavédelmi képviselő választása törvény által biztsíttt jg, nem szükséges hzzá a munkáltató engedélye, csak a választással kapcslats egyeztetési kötelezettség áll fenn (körzetek kialakítása, választás körülményei, időpnt, stb.). A munkavédelmi képviselő választására vnatkzó munkavállalói jgsultság független attól, hgy állami-, vagy magán-, illetve hazai vagy külföldi tulajdnban van-e a cég, tvábbá attól is, hgy milyen társasági frmában (kft, rt, stb.) működik. 1. a) munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden lyan munkáltatónál, ahl a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartzó munkavállalók létszáma legalább ötven fő. A választás megtartásának a lebnylítása, a feltételek biztsítása a munkáltató kötelezettsége. A munkavédelmi képviselő választást kezdeményezik: a munkavállalók, a munkahelyen működő üzemi tanács és/vagy képviselettel rendelkező szakszervezet. Amennyiben ilyen kezdeményezés nincs, a munkáltató a munkahelyen szkáss módn tájékztassa a munkavállalókat e törvényi kötelezettségről, azaz a munkavédelmi képviselőválasztás megtartásáról. A munkáltató egyben közölje azt is, hgy az Mvt. szerint a választás megtartásának szabálys lebnylításáért felelős. Ez nem jelentheti azt, hgy a választási bizttság munkájában részt vegyen, annak munkavégzését beflyáslja, csak a törvényes feltételek érvényesülésére ügyel. Egyben biztsítja a választás feltételeit. Tájékztatja a munkavállalókat, hgy a választáshz arra van szükség, hgy a munkavállalók hzzanak létre választási bizttság(ka)t és bnylítsák le a törvényi előírásknak megfelelően a munkavédelmi képviselő választást. Az Mvt. a választás eredményességét, illetve érvényességét nem tudja garantálni, ezért csak a választás kötelező megtartását írja elő. A választás eredménytelensége, illetve érvénytelensége esetén a választást kötelező megismételni. [Mt. 51/A. (2) bekezdés] A Bizttság felhívja a figyelmet arra, hgy azknál a munkáltatóknál, ahl az Mt. hatálya alá tartzó munkavállalók létszáma legalább ötven fő és ezen felül a közszférát szabályzó törvények hatálya alá tartzó munkavállalókat is fglalkztatnak, a munkáltatónál az összes munkavállalóra kiterjedően a 70/A. (1) bekezdés a) pntjában leírtak szerint kell a választást megtartani. 2. b) az öven főnél kevesebb munkavállalót fglalkztató munkáltatónál amennyiben nem kerül sr munkavédelmi képviselő választásra a munkáltatónak a 70. -ban meghatárzttak szerint kell a munkavállalókkal tanácskznia. Ezen esetben a jelen ajánlás 1-4. pntjaiban leírtak szerint kell a munkavállalókkal a munkavédelmi kérdésekről a tanácskzást megtartani.
3. c) a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél akkr lehet munkavédelmi képviselőt választani, ha az 54-56 -kban meghatárztt munkáltatói munkavédelmi jgsítványk az önálló telephely, részleg vezetőjét részben vagy egészben megilletik. [Mvt. 70/A. (1) bekezdés] M: Alapelv = minden munkáltatói munkavédelmi jgsítvánnyal részben vagy egészben rendelkező vezetőnek legyen munkavédelmi képviselő (bizttság) partnere. A vezetőnek részben vagy egészben rendelkeznie kell az Mvt. 54-56. -aiban felsrlt jgkörökkel, irányítania kell a munkavédelmi feladatkat az adtt munkáltatónál, pl. kckázat-értékelés, felülvizsgálat elvégzésében való közreműködés, a kötelező rvsi vizsgálatra való küldés elrendelése, stb. M: A félreértések elkerülése érdekében itt nem az Mt-ben szabályztt munkáltatói jgkról van szó, hanem az Mvt. 54-56. -aiban felsrlt jgkörök részben vagy egészben történő gyakrlásáról. Így többek között: a kckázat-értékelés, felülvizsgálat elvégzésében való közreműködés, a szükséges utasításk és tájékztatás megadása, a munkavédelmi üzembe helyezés, a munkakörülmények, valamint a munkavállalók rendszeres ellenőrzése, megfelelő munka eszközök biztsítása, a rendellenességek megszüntetése, a munkabalesetek és a fglalkzási megbetegedések esetén a megfelelő eljárás leflytatása, a védőeszközök biztsítása, a munkavállalók munkavédelmi ktatása, a kötelező rvsi vizsgálatra való küldés elrendelése, stb. Tekintettel arra, hgy az Mvt. a krábbiaktól eltérően a megválasztható képviselők számát nem köti kötelezően az üzemi tanácskra vnatkzó létszámkhz (Mt. 45. ), aznban a Bizttság ajánlja azk figyelembe vételét. A képviselők lehetőleg lyan számban kerüljenek megválasztásra, amit a területen flyó tevékenység jellege indkl, illetve amennyien el tudják látni a munkavédelmi képviseletet, és egyben érvényesüljön a gazdasági racinalitás is. M: A merev létszámhatárk elhagyása lehetővé teszi az egyeztetések srán a választási körzetek rugalmasabb kialakítását. A knkrét munkahely mérete, tagltsága, szervezeti felépítése, tevékenysége, a fglalkztatttak száma, stb. beflyáslhatja a megválasztható képviselők számát. Lehetséges, hgy egy vezetőhöz partnerként több munkavédelmi képviselő kapcslódik (például váltzó munkahelyek, műszaks munkavégzés, széttaglt munka), de az is előfrdulhat, hgy egy képviselő több részegység partnereként (irdai, kereskedelmi munka, stb.) működik. A munkavédelmi képviselők egyénileg kerülnek megválasztásra, vagyis ahány munkavédelmi képviselőt kívánnak választani a munkáltatónál, annyi választási körzet kerül kialakításra. A választandó képviselők számát és a választási körzeteket a törvényi szabályzás betartásával, a krábbi évek ajánlásainak megfelelően, a munkáltató véleményének kikérésével a munkahelyen már működő munkavédelmi bizttság esetében, a munkahelyen jelenlévő üzemi tanáccsal, illetve a képviselettel rendelkező szakszervezettel egyez tetve a munkavédelmi bizttság;
a munkahelyen már működő munkavédelmi képviselők esetében ahl nem hztak létre bizttságt -, az előbbiekben leírt egyeztetések után a munkavédelmi képviselők együttese; ahl még nincs munkavédelmi képviselet, de működik üzemi tanács és/vagy képviselettel rendelkező szakszervezet, tt az üzemi tanács és/vagy a a hl sem munkavédelmi képviselet, sem üzemi tanács, sem szakszervezet nem működik, tt a munkavállalók többsége határzza meg. 2. A munkavédelmi képviselők választásának szabályai A munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénynek (Mt.) az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízttra vnatkzó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ideértve a közpnti munkavédelmi bizttság megalakításának lehetőségét is. [Mvt. 70/A (3) bekezdés] 1. A munkavédelmi képviselővé választás személyi feltételei. 1. Munkavédelmi képviselővé az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki legalább hat hónapja a munkáltatóval szervezett munkavégzésre irányuló jgvisznyban áll. Az újnnan alakult munkáltatónál a munkavédelmi képviselő ilyen jgvisznya időtartamát feltételként nem kell figyelembe venni. [Mvt. 70/A. (2) bekezdés] 2. Nem választható munkavédelmi képviselővé az, aki munkáltatói jgt gyakrl, illetve a munkáltató vezetőjének közeli hzzátartzója, tvábbá, aki a választási bizttság tagja, valamint az, aki a munkáltatónál munkaviszny keretében főtevékenységként munkavédelmi (munkabiztnsági, fglalkzás-egészségügyi, stb.) feladatkat lát el. [Mt. 46. (2) illetve (4) bekezdések] Munkáltatói jgnak minősül a munkaviszny létesítésére, megszüntetésére, a munkavisznyból származó kötelezettségek vétkes megszegése esetén jgkövetkezmények alkalmazására (Mt. 109. ), illetőleg kártérítési felelősség megállapítására [Mt. 173. (2) bekezdés] vnatkzó jgsultság. Közeli hzzátartzó: a házastárs, az egyenes ágbeli rkn, a házastárs egyenes ágbeli rkna, az örökbe fgadtt mstha és nevelt gyermek, az örökbe fgadó, a mstha és a nevelő szülő, a testvér, valamint az élettárs. 3. A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titks és közvetlen szavazással négy évre választják. [Mvt. 70/A. (3) bekezdés]
4. A választásra jgsult, valamint választható munkavállalók jegyzékét a munkáltatónak a választási bizttság kérésére öt napn belül rendelkezésre bcsáttt adatai alapján a választási bizttság állapítja meg és teszi közzé. [Mt. 47. (2) bekezdés] 2. Választási bizttság létrehzása, tevékenysége [Mt. 48-57. -ai alapján] 1. A választási bizttság létrehzásának szabályai. A jelölés és a választás lebnylítására a választásra jgsult munkavállalók közül legkésőbb a választást nylc héttel megelőzően választási bizttságt kell létrehzni. A választási bizttságt, ahl már működnek munkavédelmi képviselők (bizttság) akkr ők, annak hiányában az üzemi tanács, annak hiányában a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet és mindezek hiányában a munkavállalók közössége hzza létre. Nem lehet a választási bizttság tagja, aki a bizttság megalakításának időpntjában munkavédelmi képviselő és a munkavédelmi bizttság tagja vagy elnöke. A választási bizttságt amennyiben van a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek képviselőiből, illetve a nem szervezett munkavállalók képviselőiből kell megalakítani. A választási bizttság munkájában a munkáltató nem vehet részt, azt nem beflyáslhatja. A választási bizttságnak minden lyan területen működnie kell, ahl képviselő(ke)t választanak. Egy választási bizttság több választási körzetben is tevékenykedhet, de ebben az esetben biztsítani kell, hgy minden érintett körzetből legyen tag a választási bizttságban. Ugyanakkr a jelölést és a választást csak elkülönítve körzetenként lehet lebnylítani. A választási bizttság tagjainak számáról az Mt., illetve az Mvt. nem rendelkezik. Az egy választási körzetben működő bizttságba célszerű hárm tagt felkérni, a több körzetben működő bizttságba pedig legalább annyit, hgy minden körzet képviselve legyen. A szakmailag, területileg, szervezetileg erősen taglt munkahelyek esetében a választási tevékenység összehanglására, valamennyi terület képviselőjének részvételével közpnti választási bizttság is létrehzható. 2. A választási bizttság feladatkörében meghatárzza a jelöltállítás határidejét, illetve a választás időpntját,
gndskdik a jelölés és a választás törvényes rendjének megőrzéséről, megállapítja a szavazatszámlálás részletes szabályait. Ahl már működik munkavédelmi képviselet, akkr ők, ha nem, akkr a választási bizttság a törvényi rendelkezések alapján, a helyi sajátsságk figyelembevételével a munkáltatóval knzultálva, az üzemi tanáccsal, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezettel egyeztetve helyi választási szabályzatban rögzítheti a munkahely egészére vnatkzó választási tennivalókat. 3. Jelöltállítás szabályai: A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet a már működő munkavédelmi képviselővel (bizttsággal) knzultálva - tagjai közül önállóan állíthat jelöltet. Jgszabály nem tiltja annak lehetőségét, hgy egy szakszervezeti tisztségviselőt munkavédelmi képviselőnek, valamint az üzemi tanács tagjának egyaránt megválasszanak. Jelöltet állíthat a választásra jgsult munkavállalók legalább tíz százaléka, vagy legalább tíz fő választásra jgsult munkavállaló is. A munkavédelmi képviselőválasztás egyéni és nem listás szavazással dől el. Kisebb terjedelmű választási körzetek vannak. Ez a jelölés a krábbi választásknál jól működött. A jelölést a támgató munkavállalók aláírásával írásba kell fglalni, és el kell juttatni a választási bizttsághz. A jelölteknek írásban kell nyilatkzniuk, hgy a jelölést elfgadják. A választási bizttság a választást megelőzően legalább hárm héttel összeállítja és közzé teszi a jelöltek listáját. A jelöltállítás akkr tekinthető érvényesnek, ha a jelöltek száma legalább a választható képviselők számának megfelel. Érvénytelen jelölés esetében a jelöltállítási időszakt meg kell hsszabbítani, úgy, hgy a jelölés érvényes legyen, és a választás törvényi határidői ne csrbuljanak. 4. A választás szabályai. A választási bizttság a jelöltlistának megfelelően elkészítteti a szavazólapkat. A szavazólapra a jelöltek a nevük szerinti ABC srrendben kerülnek fel. A szavazólapn a szakszervezet által állíttt jelölt neve mel lett a szakszervezet nevét is fel kell tüntetni. A választási bizttság gndskdik a szavazás megszervezéséről, a szavazatszedő bizttságk összeállításáról. A szavazatszedő bizttság
tagjait a választási bizttság kéri fel. Saját döntése alapján saját tagjait is felkérheti, vagy átvállalhatja a szavazás lebnylítását. A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titks és közvetlen szavazással választják. A szavazólapn a választani kívánt jelölt nevét egyértelműen meg kell jelölni. Érvénytelen a szavazat, ha azt nem a hivatals szavazólapn adták le; ha nem lehet megállapítani, hgy a szavazatt kire adták le; a szavazólapn a megválasztható képviselő számánál több jelöltet jelöltek meg. A választás akkr érvényes, ha azn a választásra jgsultak több mint fele részt vett. Ebből a szempntból nem kell figyelembe venni azt a választásra jgsult munkavállalót, aki a választás időpntjában keresőképtelen beteg, szülési vagy egyéb munkaidő-kedvezmények igénybevétele kából fizetés nélküli szabadságn van, sr-, vagy tartaléks katnai, illetve plgári szlgálatát tölti, tvábbá egy hetet meghaladó időtartamú tartós kiküldetésben van, feltéve, hgy a választásn nem vett részt. A munkáltató és a munkáltatói jg gyakrlója rendelkezik szavazati jggal. A törvény csak a választhatóságból zárja ki. Érvénytelen választás esetén a választást kilencven napn belül meg kell ismételni. Új választást harminc napn belül tartani nem lehet. A megismételt választást akkr kell érvényesnek tekinteni, ha azn a választásra jgsultak több mint egyharmada részt vett. Ebben az esetben a képviselő megválasztása csak két évre szól. Ha a megismételt választás is érvénytelen, újabb képviselő választást egy év múlva kell tartani. Megválaszttt képviselőnek azkat kell tekinteni, akik a leadtt érvényes szavazatk közül a legtöbbet, de legalább a szavazatk harminc százalékát megszerezték. Szavazategyenlőség esetén előre meghatárztt módn és srrendben a munkáltatónál fennálló hsszabb munkavisznyt és/vagy a magasabb képzettséget és/vagy a nagybb munkavédelmi ismeretet és gyakrlatt ajánlats figyelembe venni. Azkban a választási körzetekben, ahl egyetlen jelölt sem szerezte meg a szavazatk legalább harminc százalékát, tt a választás eredménytelen. ezeken a helyeken harminc napn belül új választást kell tartani. Az új választásn a választást megelőző tizenöt napig új jelöltek állíthatók. Azkat a jelölteket, akik az érvényesen leadtt szavazatk legalább húsz százalékát megszerezték, a körzet pótképviselőjének kell tekinteni. A körzet megválaszttt képviselőjének esetleges kiesésekr a megbízatás időtartamára képviselővé behívható. A választást az egyes választási körzetekben lehetőleg azns időben (néhány napn belül) indklt lebnylítani. A szavazó urnák csak a választási bizttság által és a választás befejezése után, azns helyen és időben bnthatók fel.
A szavazatkat a választási bizttság számlja össze. Ennek alapján haladéktalanul megállapítja és közzé teszi a választás eredményét, tvábbá erről tájékztatja a munkáltatót is. A választásról a választási bizttság jegyzőkönyvet készít. Ennek tartalmazni kell különösen: a szavazó urnák felbntásának körülményeit, a választás helyét és időpntját, a szavazásra jgsultak számát, a szavazásn résztvevők számát, az összes leadtt szavazatk számát, az érvényes és érvénytelen szavazólapk számát, az egyes jelöltekre leadtt szavazatk számát, a megválaszttt munkavédelmi képviselő(k), pótképviselők nevét, a választással összefüggő esetleges vitás ügyet, illetve az ezze l kapcslats döntést. A választási jegyzőkönyvet a választási bizttság tagjainak alá kell írnia és a munkáltatónál szkáss módn közzé kell tenni. A jegyzőkönyvet a megbízatásának megszűnéséig a munkavédelmi képviselet őrzi. Érvénytelen választás esetén e kötelezettség a munkáltatót terheli, és annak tartama a következő választáskig tart. 5. Eljárás vita esetén. Ha a jelöléssel, a választás lebnylításával, vagy eredményével kapcslatban vita merül fel, öt napn belül egyeztetést lehet kezdeményezni. A z egyeztetés kezdeményezésére a munkavállaló, a munkáltató, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet és a választási bizttság jgsult. Az egyeztetés srán a választási bizttság és amennyiben a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet működik a munkáltató esetleges bevnásával öt napn belül közösen döntenek. A határzat ellen, illetve az egyeztetés eredménytelensége esetén az egyeztetés kezdeményezésére jgsultak öt naptári napn belül bírósághz frdulhatnak. A bíróság tizenöt napn belül, nem peres eljárásban határz. 6. Képviselői mandátum megszűnése. A munkavédelmi képviselő megbízatása megszűnik: megbízatási ideje lejártával, lemndással,
visszahívással, cselekvőképességének elvesztésével, ha hat hónapt meghaladó időtartamban munkáltatói jgk gyakrlójává válik, ha a munkáltatónál munkaviszny keretében munkavédelmi (munkabiztnsági, munka-egészségügyi, stb.) szakfeladatkat lát el, ha a munkáltató vagy a munkáltató vezetőjének közeli hzzátartzójává válik, ha mandátuma lejárt, munkavisznya megszűnésével, a képviselő halálával. Ha a képviselő megbízatása megszűnik, a kieső képviselő helyére a megválaszttt, pótképviselőt kell behívni. A kieső képviselő helyére annak a szakszervezetnek a legtöbb szavazatt megszerzett, pótképviselőjét kell behívni, amelynek a kieső képviselője jelöltje vlt. Ha a kieső képviselő nem szakszervezeti tag, a szakszervezethez nem tartzó, legtöbb szavazattal rendelkező pótképviselőt kell behívni. Ha nincs pótképviselő a szakszervezetek részéről, akkr a delegálás srrendjét a pótképviselők között megszerzett nagybb számú érvényes szavazat határzza meg. Visszahívás esetén, ha azt a választásra jgsultak legalább harminc százaléka írásban indítványzza, titks szavazást kell tartani. A visszahíváshz a leadtt érvényes szavazatk több mint kétharmada szükséges. A szavazás érvényes, ha azn a választásra jgsultak több mint fele részt vesz. A visszahívásra irányuló indítvány egy éven belül nem ismételhető meg. Ha a munkavédelmi képviselő hat hónapt meg nem haladó időtartamra munkáltatói jgkör gyakrlására jgsulttá válik, ez időtartam alatt a munkavédelmi képviselői jgai szünetelnek. Amennyiben a képviselő véglegesen munkáltatói jgk gyakrlására válik jgsulttá, meg bízatása megszűnik, és helyére vagy pótképviselőt kell behívni, vagy új képviselőt kell választani. A munkavédelmi képviselet mandátuma ugyancsak megszűnik, ha a munkáltató jgutód nélkül megszűnik, illetve a telephely (részegység, üzemigazgatóság, stb.) megszűnik, több munkáltató vagy telephely egyesülése (összevnása) következtében a munkáltatónál vagy a telephelyen több munkavédelmi képviselő működne, a munkáltató vagy telephely szétválása esetén.
A munkavédelmi képviselő mandátumának megszüntetésétől számíttt hárm hónapn belül kivéve ha az a mandátuma lejárta miatt, illetve a munkáltató jgutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg új képviselő választást kell tartani. 7. A munkáltató személyében bekövetkezett jgutódlás srán követendő eljárás. [Mt. 56/A. -a alapján] A munkáltató személyében bekövetkező jgutódlás srán mind az egyesülést, mind a szétválást követően létre jött munkáltatónál az előző munkáltatónál megválaszttt munkavédelmi képviselő mandátuma az új képviselő választásig, de legfeljebb hat hónapig fennáll. Ez idő alatt ideiglenes munkavédelmi képviselőként jgsítványait teljes körűen gyakrlja. Összevnás esetén, ha működik munkavédelmi bizttság, annak munkájában az ideiglenes munkavédelmi képviselő vesz részt. A munkavédelmi bi zttság mandátuma is legfeljebb hat hónapig érvényes. Szétválás esetén a jgsítványkat az ideiglenes munkavédelmi képviselő, illetve szétválással létrejött szervezeti egységeknél az általa az érintettek közül kijelölt munkavállaló ideiglenes munkavédelmi képviselőként legfeljebb hat hónapig gyakrlja. A jgutódlás a jgutód munkáltatónál krábban megválaszttt munkavédelmi képviselet működését nem érinti. Ugyanakkr biztsítani kell a jgutódlással érintett munkavállalók munkavédelmi képviseleti jgát is. Ezért a jgutódlás bekövetkezésének időpntjáig a jgelőd munkáltatónál működő munkavédelmi képviselő kijelöli azt a delegált tagt, aki a jgutód munkáltatónál működő képviselővel együtt jgsultak a jgk gyakrlására, (közpnti) munkavédelmi bizttság kijelöli azt a delegált tagt, aki a jgutód munkáltató (közpnti) munkavédelmi bizttságának teljes jgú tagja. A kijelölők a delegált tagk személyéről írásban tájékztatják a jgutód munkavédelmi képviseletét és a jgutód munkáltatót. A delegált tag megbízatása a jgutód munkáltató munkavédelmi képviseleteinek a megbízatásáig tart. Ha a jgutódlás időpntjában a jgutódlással érintett munkavállalók létszáma eléri a jgutód munkáltatónál munkavisznyban álló munkavállalók létszámának húsz százalékát, a munkavédelmi képviselet a fentiekben leírt módn az új választáskig, de legfeljebb egy évig működhet. 8. A munkahelyi munkavédelmi bizttság Amennyiben a munkavédelmi képviselők száma eléri a hármat, úgy munkahelyi munkavédelmi bizttságt (a tvábbiakban: bizttság) hzhatnak létre. Bizttság létrehzása esetén a munkavédelmi képviselőt megillető jgkat ha azk a munkavállalók összességét érintik a bizttság gyakrlja. [Mvt. 70/A (4) bekezdés]
1. A munkahelyi munkavédelmi bizttságk létrehzása A munkáltatónál egy vagy több munkahelyi munkavédelmi bizttság hzható létre. Ha a munkahelyen megválaszttt munkavédelmi képviselők száma legalább hárm, munkahelyi munkavédelmi bizttságt hzhatnak létre. A bizttság létszámát a törvény nem szabályzza. A munkáltatóval történő egyeztetés srán célszerű lyan létszámú bizttságt kialakítani, amelyben biztsíttt a területek létszámaránys képviselete és a racinális működtetés feltétele. Azknál a munkáltatóknál (rt, hlding, stb.), ahl több lyan részegység van (telephely, részleg, üzemigazgatóság, divízió, stb.), amelyek élén munkáltatói jgkört gyakrló, s ezáltal munkavédelmi jgsítvánnyal is rendelkező vezetők állnak, és az egységnél legalább hárm munkavédelmi képviselőt választttak, indklt létrehzni a helyi munkavédelmi bizttságkat. A bizttság létszámát úgy célszerű kialakítani, hgy annak munkájában valamennyi képviselt terület képviselője jelen legyen. E helyi bizttságk gyakrlják a képviselői jgkat, ha azk az érintett munkavállalók összességét vagy jelentős részét érintik. Amennyiben egy munkáltatónál több helyi munkavédelmi bizttságt alakítttak, indklt létszámaránys delegálással létrehzni a közpnti munkavédelmi bizttságt, biztsítva valamennyi helyi bizttság képviseletét. A közpnti munkavédelmi bizttság a munkáltató vezetőjének partnere. Gyakrlja a képviselőket megillető jgkat, ha azk a munkáltatónál fglalkztattt valamennyi dlgzót, vagy munkavállalók nagy részét érintik. Krdinálja a hely i munkavédelmi bizttságk tevékenységét, azk munkáját illetően döntést nem hzhat. 2. A munkahelyi munkavédelmi bizttság működése [Mt. 60-61. -ai alapján] A munkahelyi munkavédelmi bizttság létrejöttét követő tizenöt napn belül alakuló ülést tart és tagjai közül elnököt, esetleg alelnök(ök)et választ. A bizttság akkr határzatképes, ha ülésén a tagk több, mint a fele részt vesz. Az ülésen a tagk csak személyesen vehetnek részt. A bizttság határzatait szótöbbséggel hzza. Szavazat-egyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A bizttság üléseit szükség szerint tartja. A bizttságt az elnök hívja össze. Minden esetben össze kell hívni, ha ezt valamely tag vagy a munkáltató az k megjelölésével kéri. A bizttság tárgyalásán a bizttság kezdeményezésére a munkáltató vagy hatáskörrel rendelkező megbízttja köteles részt venni. [Mvt. 70/A. (5) bekezdés] A munkáltatónak biztsítania kell annak lehetőségét, hgy a bizttság az általa szükségesnek tarttt infrmációkat, felhíváskat, valamint a
tevékenységével kapcslats adatkat a munkáltatónál szkáss vagy más megfelelő módn közzé tehesse. A munkáltató biztsítja a munkavédelmi képviselő választásnak a képviselők és a bizttság(k) működésének indklt és szükséges költségeit. Ennek mért ékét a munkáltató és a bizttság közösen állapítja meg. Vita esetén egyeztetésnek van helye. A bizttság működésének részletes szabályait a saját maga által elfgadtt ügyrendje állapítja meg. A Bizttság ajánlja, hgy a képviselők, illetve a bizttság jgsítványainak gyakrlását és a munkáltatóval való kapcslatrendszerét érintő kérdéseket, a munkáltatóval közösen kialakíttt megállapdásban rögzítsék. 3. A munkavédelmi képviselő, bizttság jgsítványai és kötelezettségei E törvény biztsítja a m unkavédelemmel kapcslats érdekegyeztetést, valamint a munkavállalók munkavédelmi érdekvédelmét, meghatárzva a munkavédelmi képviselők jgait és kötelezettségeit, nem érintve a munkavállalói érdekképviseleteknek más jgszabályban így különösen az Mt.- b en, a köztisztviselők jgállásáról, illetve a közalkalmazttak jgállásáról szóló törvényekben szabályztt, munkavédelemmel kapcslats jgait. [Mvt. 5. ] Az Mvt. felhatalmazása alapján a munkavédelmi képviselő és a bizttság széles körű jgkkal és jgi eszközökkel rendelkezik. Így rendelkeznek tájékzódási, tájékztatást kérő, véleményezési, knzultációs, részvételi, döntés-előkészítési, kezdeményezési jggal. Ezek az Mvt. 70-74. -aiban, valamint az Mvt. egyes jghelyein, az adtt témáhz kapcslódóan garantálják a jggyakrlást. Például az Mvt. 54. (7) bekezdés d) pntjában: új technlógiák bevezetése előtt kellő időben megtárgyalni a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőkkel bevezetésük egészségre és biztnságra kiható következményeit. Amennyiben a munkahelyen munkavédelmi képviselők működnek, akkr ők látják el az Mvt. 70. -ában és a jelen ajánlás 1-4. pntjában szereplő, a munkavállalókkal flytattt munkavédelmi tanácskzással kapcslats feladatkat. Képviselői, bizttsági jgsítványk intézményesítetten szerepelnek az Mvt. végrehajtását jelentő speciális munkabiztnsági, munkaegészségügyi, munkahelyi kémiai biztnsági tárgykörű jgszabálykban is. Az Mvt. vagy más jgszabály által a munkavállalók, vagy képviselőik számára biztsíttt jgkat alapvetően a munkavédelmi képviselők gyakrlják. Amennyiben a munkahelyen bizttság jött létre, akkr a képviselőt megillető jgkat ha azk az adtt munkahely munkavállalói összességét érintik a bizttság gyakrlja. Az Mvt. e gyes jghelyein zárójelbe téve a bizttság szót a munkavédelmi képviselő mellett az adtt jgsultságk gyakrlójaként a bizttságt is feltünteti.
A munkavállalónak, a munkavédelmi képviselőnek (bizttságnak) és a munkáltatónak az egészséget nem veszélyeztető és biztnságs munkavégzés érdekében együtt kell működniük, jgaikat és kötelezettségeiket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakrlniuk, illetve teljesíteniük, így különösen a szükséges infrmációt (tájékztatást) a kellő időben egymás részére megadniuk. [Mvt. 71. - a] M: Az Mvt. ezen megfgalmazása a képviselő (bizttság) és a munkáltató kapcslatában irányadó elvnek tekinti: a kiegyensúlyztt, kölcsönös, partneri együttműködést, a flyamats és knkrét egyeztetést, a kölcsönös rendeltetésszer ű jggyakrlást, a felek felelősségének elhatárlását, egymás segítését. Sajáts feladat jelentkezik a távmunkánál: A munkáltató köteles tájékztatni a munkavédelmi képviselőt (bizttságt) a távmunkát végző munkavállaló elektrnikus eszközzel történő elérhetőségének adatairól. [Mt. 192/F (3) bekezdés] A munkáltató a munkavállalót tájékztatja az Mvt. VI. fejezetében meghatárztt munkahelyi munkavédelmi tanácskzási és érdekképviseleti lehetőségekről és gyakrlatról, tvábbá az ezzel összefüggő feladatt ellátó felelős személyekről, elérhetőségük adatairól. A munkavégzési helyként szlgáló ingatlan területére a munkavédelmi képviselő a munkavállaló beleegyezésével léphet be és tartózkdhat. [Mvt. 86/A (6) bekezdés] A munkavédelmi képviselő kötelezettségei egyben feladatkat is jelentenek. Tevékenysége egyrészt jgérvényesítési feladat, másrészt érdekérvényesítési teendő. Ennek megfelelően a képviselő köteles: Az eljárási kötelezettsége keretében a megválasztását követően a munkavállalók érdekében gndsan eljárni a munkáltatónál. A választókkal való kapcslattartási kötelezettsége keretében a munkavállalók kezdeményezéseit megvizsgálni, az indkltakat tvábbítani a munkáltató felé, valamint a munkavállalókat tájékztatni a rendelkezésére álló ismeretekről, véleményekről, infrmációkról. Rendeltetésszerű jggyakrlás keretében lehetőség szerinti együttműködés kialakítása a munkáltatóval, tekintettel a munkáltatói érdekekre is. Így a munkáltató alapdkumentumainak, működési rendjének tiszteletben tartása, szakszerű, megalapztt álláspnt kialakítása, a költségek, a munkaidő ráfrdításk, stb. reális mérlegelése, a hatósághz frdulás kmly fajsúlyú ügyekre történő krlátzása, stb. A titkvédelmi kötelezettsége keretében a működése srán tudmására juttt adatkat, tényeket csak a munkáltató írásbeli engedélyével, jgs gazdasági érdekeinek veszélyeztetése, illetve a munkavállalók személyiségi jgainak megsértése nélkül hzhatja nyilvánsságra [Mt. 69. ]. Ez éppen úgy vnatkzik
például a munkáltató fejlesztési, beruházási, stratégiai elképzeléseire, gazdasági mutatóira, pénzügyi helyzetére, mint a munkavállaló egészségi állaptára, családi visznyaira. A munkáltatónál szervezett sztrájkkal kapcslatban köteles pártatlan magatartást tanúsítani. Ennek értelmében sztrájkt nem szervezhet, illetve a sztrájkt nem támgathatja és nem akadályzhatja. A sztrájkban résztvevő képviselő megbízatása a sztrájk idejére szünetel. A kötelezettségek megszegése jghátránnyal, esetleg knkrét szankciókkal is járhat. A választó munkavállalók számn kérhetik a képviselőtől a végzett munkát, a jgk érvényesítését és betartását (felszólítás, visszahívás, stb.). A munkáltató pedig súlys jgsértés esetén elzárkózhat a képviselővel való együttműködéstől, titk védelem megsértése esetén pedig plgári, büntető, szabálysértési igénnyel léphet fel az illetékes bíróság vagy hatóság felé. III. PARITÁSOS MUNKAVÉDELMI TESTÜLET 1. A paritáss munkavédelmi testület létrehzása és működése Annál a munkáltatónál, ahl a fglalkztatttak száma legalább ötven fő és munkavédelmi képviselők működnek, összmunkáltatói szinten paritáss munkavédelmi testület (a tvábbiakban: testület) működik, amelyben egyenlő számban vesznek részt a munkavállalók és a munkáltatók képviselői. [Mvt. 70/B (1) bekezdés] 1. A testület működtetésének indkltsága. A paritáss munkavédelmi testület létrehzásának elsődleges célja a munkáltató és a munkavállalók között az egészséget nem veszélyeztető és biztnságs munkavégzéssel kapcslats, valóságs és hatékny munkahelyi flyamats párbeszéd, döntés-előkészítés intézményes fórumának megteremtése. A testületet a legalább ötven főt fglalkztató munkáltatónál hzzák létre. 2. A testület létrehzása, működése. Az Mvt. 70/B. bekezdései alapján: (2 )A testületnek a munkavállalói és munkáltatói ldalán azns számú rendes, valamint póttagjai vannak. A póttag meghatalmazás alapján helyettesíti a rendes tagt, illetve a rendes tag megbízatásának valamilyen k miatti megszűnése esetén helyére lép. (3) A testületbe a munkavállalók képviselőit (rendes és póttagt) a 70/A. (1) bekezdése a) pntja szerint megválaszttt munkavédelmi képviselők maguk közül titks szavazás útján jelölik. A munkáltató kezdeményezi a testület létrehzását, biztsítja a szavaz ás lebnylításának feltételeit. (4) A munkáltató köteles a testületbe döntésre jgsult vezető állású munkavállalót (Mt. 188. ), tvábbá munkáltatói munkavédelmi feladatkat részben vagy egészben ellátó személyt (intézkedésre jgsult munkairányítót, illetve a munkáltatóval szervezett munkavégzésre irányuló jgvisznyban lévő munkavédelmi szakembert) kijelölni. A munkáltató számára rendszeres
munkavédelmi szlgáltatást nyújtó szakemberek meghívttként vesznek részt a testület munkájában. (5)A testület rendes és póttagjainak megbízatása négy évre szól. (6) A testület elnöki tisztét a munkavállalók, illetve a munkáltatók képviselői felváltva gyakrlják. A testület rendes és póttagjainak számában, a tagk megbízatásának megszűnése, valamint a visszahívás feltételeiben, elnöklési és működési rendjében, ügyrendjében, egyéb, a testület tevékenységégével összefüggő eljárási kérdésekben a munkavállalók képviselői és a munkáltató állapdnak meg. A testület működésének feltételeit a munkáltató biztsítja. M: A közalkalmaztti, köztisztviselői területen, azknál a munkáltatóknál, ahl legalább ötven főt fglalkztatnak, és működik munkavédelmi képviselet, vagy a munkavállalók választanak munkavédelmi képviselő(ke)t, szintén indklt biztsítani a testület működését. 3. A Bizttság ajánlásai és tájékztatása a megállapdáshz: A testület csak önálló jgi személyiségű társaságk, intézmények összmunkáltatói szintjén működik. A testületnek a munkavállalói és a munkáltatói ldalán azns számú rendes, valamint póttagjai vannak. A póttag írásbeli meghatalmazás alapján helyettesíti a rendes tagt (szavazati jggal bír), illetve a rendes tag megbízatásának valamilyen k miatti megszűnése esetén helyére lép. A testület létszámáról az Mvt. nem rendelkezik, az az egyeztetések srán alakítható ki. Tekintettel arra, hgy egy testületről van szó, indklt a testület legkisebb létszámát négy főben megjelölni: két fő képviselő, két fő munkáltatói delegált, valamint a póttagk. A testületbe a munkavállalók képviselőit rendes és póttagt a megválaszttt munkavédelmi képviselők maguk közül titks szavazás útján delegálják. Egyben kijelölik a munkavállalói ldal vezetőjét, aki a rtáció srán a testület elnöki tisztét betölti. A munkáltató köteles a testületbe döntésre jgsult vezető állású munkavállalót (Mt. 188. -a) delegálni. Az Mt. szerint vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint helyettese. A munkáltató vezetője saját maga, vagy szakirányú helyettese útján vesz részt a testületben. A testület munkájába n ezen túl delegáltként részt vesz a munkáltatóval szervezett munkavégzésre irányuló jgvisznyban lévő munkavédelmi szakember (munkabiztnsági, munkaegészségügyi, kémiai biztnsági, stb.), valamint irányításra jgsult munkairányító(k) (középvezető, stb. ); a munkáltató számára rendszeres munkavédelmi szlgáltatást munkabiztnságit, fglalkzás-egészségügyit, stb. nyújtó
szakemberek meghívttként, azaz tanácskzási jggal kötelezően vesznek részt a testület munkájában. A testület elnöki tisztét a munkavállalók, illetve a munkáltatók képviselői felváltva gyakrlják. Célszerű, ha a rtációs periódus legalább egy évre terjed ki. (4) Annál a munkáltatónál, ahl a munkavállalók létszáma legalább 50 fő és nem működik munkavédelmi képviselő, e törvény hatálybalépésétől számítva hat hónapn belül meg kell tartani a munkavédelmi képviselő választást [70/A. (1) bekezdés a) pntja]. A 70/B. (1) bekezdésében előírt paritáss munkavédelmi testületet az újnnan alakult munkáltatónál létrejöttétől számít t t hat hónapn belül, illetve e törvény hatálybalépése előtt megválaszttt munkavédelmi képviselő és létrejött munkahelyi munkavédelmi bizttság esetében legkésőbb azk megbízatásának lejártát követő hárm hónapn belül létre kell hzni. [2004. évi XI. törvény 34. (4) bekezdése] A törvény hatálybalépése előtt megválaszttt munkavédelmi képviselő és létrejött munkahelyi munkavédelmi bizttság esetében ha még van kellő idő a működésre bármikr létrejöhet a testület, de annak mandátuma a képviselők megbízatásának idejéig érvényes. 4. A paritáss testület feladatai. A testület az egészséget nem veszélyeztető és biztnságs munkavégzésre vnatkzó érdekegyeztető tevékenysége keretében: [Mvt. 70/B (7) bekezdése] a) rendszeresen, de évente legalább egy alkalmmal értékeli a munkahelyi munkavédelmi helyzet és tevékenység alakulását, és az ezzel összefüggő lehetséges intézkedéseket; A munkavédelmi helyzet és tevékenység évenkénti kötelező áttekintése mellett indklt a testület ülésén megtárgyalni a munkáltató munkavédelmi helyzetét érintő vagy beflyásló jelentősebb események tapasztalatait és a teendő intézkedéseket. Ilyen lehet például a rendkívüli esemény, haláls baleset, felügyeleti ellenőrzés. A felek által kezdeményezett témákat is ajá nltt a testületi ülésen megvitatni. Ugyanakkr működése nem érinti a munkavédelmi képviselő (bizttság) jgállását. b) megvitatja a munkahelyi munkavédelmi prgramt, figyelemmel kíséri annak megvalósítását; A munkáltató kötelessége egy egységes és átfgó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkaflyamatra, a technlógiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szciális kapcslatkra és a munkakörnyezeti tényezők hatására. [Mvt. 54. (1) bekezdés g) pntja] A munkáltató saját elhatárzásából, vagy a munkavédelmi képviselő (bizttság) javaslatára a paritáss testület állásfglalása nymán (Mvt. 74. ) munkahelyi munkavédelmi prgramt készíthet, s ez kerülhet a testület elé.
Amennyiben készül prgram, akkr tekintettel kell len ni a megelőzési stratégiára, valamint a kckázatértékelés alapján kialakíttt megelőző intézkedésekre. [Mvt. 54. (3) bekezdés] c) állást fglal a munkavédelmet érintő belső szabályk tervezetéről. [Mvt. 70/B (7) bekezdése] A testület feladata, hgy a munkáltatónál kiadásra kerülő, a munkavédelmet érintő valamennyi belső szabályzatról, valamint munkavédelmi tárgyú munkautasításról kiadás előtt állást fglaljn. Amennyiben a munkáltató az egészséget nem veszélyeztető és biztnságs munkavégzés követelményei megvalósításának módját munkavédelmi szabályzatban határzza meg, annak kiadásáhz váltzatlanul a munkavédelmi képviselő (bizttság) egyetértése szükséges. [Mvt. 72. (4) bekezdés] Ebben az esetben ki kell alakítani azt az eljárási szabályt, miszerint a testület egyeztető és döntés-előkészítő szerepe is érvényesül, de a képviselet egyetértési jgsítványa se csrbuljn. IV. A KÉPVISELŐ (BIZOTTSÁG) MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI 1. A képviselő (bizttság) működési feltételei A munkáltatónak biztsítania kel l a feltételeket annak érdekében, hgy a munkavédelmi képviselő a jgt gyakrlhassa, így különösen: a. a feladatai elvégzéséhez szükséges, átlagkeresettel fizetett munkaidőkedvezményt, amely a munkavédelmi képviselő, a testület tagja esetében a havi munkai deje legalább tíz százaléka; b. a szükséges eszközöket, így különösen a működési, technikai, anyagi feltételeket, tvábbá a vnatkzó szakmai előíráskat; c. egy választási ciklusban, a képviselő megválasztását követően egy éven belül legalább 16 órás képzésben, ezt követően évente legalább 8 óra tvábbképzésben való részvétel lehetőségét. [Mvt. 75. (1)bekezdés] M: A törvényszövegben szereplő különösen kifejezés azt jelenti, hgy a leírt biztsítandó feltételeken túl a felek tvábbi lehetőségekben megállapdhatnak. A legalább szó pedig arra utal, hgy ez a kötelező minimum. A felek a kedvezmény mértékében az Mvt.-ben szereplő minimumtól eltérően, kedvező irányú mértékben is megállapdhatnak. Tekintettel arra, hgy a bizttság tagjai egyben képviselők is, a bizttság működtetésénél csak a felmerülő plusz igények fgalmazhatók meg. A testület működésének feltételeit a munkáltatónak kell biztsítani. A feltételekről szóló egyezkedés eredményét ajánltt íráss megállapdásban rögzíteni.
d. A munkaidő kedvezmény mértékébe a munkáltatóval való tárgyalás időtartama nem számít be. [Mt. 25. (2) bekezdés] e. A szükséges eszközöket a munkáltatónál helyileg lehetséges mértékben indklt biztsítani. A szakmai előíráskat ( pl. szakirdalm, közlöny, szakmai tanácskzáskn való részvétel, stb.), tvábbá a működési, technikai, anyagi feltételeket ( pl. terem, pstaköltség, skszrsítás, egyéni védőeszköz, stb.) a szükséges mértékben kell biztsítani. f. A képviselők képzéséről és tvábbképzéséről a jelen ajánlás 12. pntja szól. Az Mvt. 75. (2) bekezdése alapján az (1) bekezdésben fglaltak költségei a munkáltatót terhelik, illetve a c) pnt szerinti képzés csak rendes munkaidőben történhet, szükség szerint külső helyszínen is megtartható. 1. A munkavédelmi képviselő jgi védelme A képviselői munkaütközéssel, vitával járó megbízatás. A képviselői megbízatás csak akkr lehet eredményes, ha a tevékenység megfelelő partnerséget, a jg pedig megfelelő védelmet kínál részére. 1. Munkajgi védelem. A munkavédelmi képviselő munkajgi védelmére a választtt szakszervezeti tisztségviselőre vnatkzó szabálykat [Mt. 28. ] kell megfelelően alkalmazni azzal, hgy közvetlen felsőbb szakszervezeti szerven a munkavédelmi bizttságt, annak hiányában a munkavédelmi képviselőt megválasztó munkaváll lókat kell érteni. Ez utóbbi esetben a munkáltatói jgkör gyakrlójának sürgős, haladéktalan feladata, hgy az egyeztetési, illetve véleményezési jg gyakrlása érdekében minden egyes választó munkavállaló nyilatkzatát megszerezze (egyenként, vagy a választási szabályk szerinti titks szavazással). A felsőbb szerv előzetes egyetértése szükséges a képviselői megbízatást betöltő munkavállaló kirendeléséhez, a tizenöt munkanapt elérő kiküldetéséhez, más munkáltatónál történő fglalkztatásáhz [Mt. 150. (1) bekezdés], az átirányításhz, ha az a munkavállaló más munkahelyre való besztásával jár, tvábbá munkavisznyának a munkáltató által rendes felmndással történő megszüntetéséhez. A felsőbb szerv előzetes egyetértése szükséges ugyanis a képviselőnek a munkáltató által kezdeményezett más munkahelyre való besztásáhz, tvábbá munkavisznyának a munkáltató által rendes felmndással történő megszüntetéséhez.