A ZRÍNYI ILONA ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

A ZRÍNYI ILONA ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA DOROGON, A ZRÍNYI ILONA ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN I. PREAMBULUM 1. Az iskola emblémája: a városi címer címerpajzsában, kettéosztott mezőben, a városi címer alapszíneiben (sárga, piros, fekete keretben) a tudományok (könyv tollal) és a művészetek (lant) szimbólumai. A pajzson a program sokszínűségének jeleként kék, legyezőszerű kilenc pávatoll. (Tervező: Gordosné Végh Éva festőművész-tanárunk.) 2. Az iskola hivatalos elnevezése: ZRÍNYI ILONA ÁLTALÁNOS ISKOLA, DOROG 3. Alapító okirat, működési engedély száma, kelte, kiállítója: 262/2003. (XII. 19.) sz. képviselő-testületi határozat (módosítása és egységes szerkezetbe foglalása), Dr. Tittmann János polgármester, Tallósi Károly jegyző. (lásd 8. számú melléklet!) 4. Székhelye: Dorog. 5. Postacíme: 2510 DOROG, Bécsi út 45. 6. Telefonszáma és fax: 33 509570 E-mail: dzrinyi@invitel.hu 7. Az iskola vezetője, a pedagógiai program és a helyi tanterv benyújtója: Kovács Lajos igazgató. 8. Az iskola fenntartója: DOROG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 9. Az iskola tömör leírása: 8 évfolyamos, általános iskolások oktatását végző, 16 osztályos intézmény. Specialitása: Értékközvetítő és képességfejlesztő alternatív pedagógia szerint végzett oktatás. (Bevezetés éve: 1991.) Elnyert címe: Veszprémi Egyetem Tanárképző Kar Pedagógiai Kutatóintézet ÉKP Központjának Kutatóiskolája (2002.) 10. Működésének területe: Dorog város falunak nevezett ősi településrésze a város vasúttól délre eső oldalán. 11. Beiskolázási körzet: Az alternatív program alapján kínálat Dorog egész területén és a vonzáskörzetben. 2

12. A tanulócsoportok jelenlegi száma és létszáma:. Osztály Osztály létszám Évfolyam létszám 1.a 25 1.b 26 51 2.a 22 2.b 24 46 3.a 26 3.b 24 50 4.a 25 4.b 25 50 5.a 27 5.b 29 56 6.a 28 6.b 26 54 7.a 21 7.b 24 45 8.a 24 8.b 23 47 Összesen: 399 399 Az intézmény hagyományosan lát el speciális, alternatív feladatokat. 1964-től zenei tagozatos általános iskolaként, 1985-től Nyelvi, irodalmi és kommunikációs (NYIK) program szerint dolgozó intézményként, 1991-től ÉKP-s iskolaként kínál jeles hazai pedagógiai programokat. Az előzmények folytatásaként kívánjuk a kerettantervi rendelethez igazított ÉKP-s programot tovább működtetni. 3

II. PEDAGÓGIAI ALAPELVEK Mottó: A gyermek ember. Szellemi, személyes életre, szabadságra és felelősségre, közösségre, nyelvre és kultúrára van rendelve. (Nyíri Tamás) 1. Az ÉKP programban hangsúlyos alapelvként alkalmazzuk a demokratizmus alapelvét: az intézményben a tekintélyelvűség az értékek választásában, preferálásában nyilvánulhat meg; jusson el a kliensek és a pedagógusok közössége a konszenzusos döntések segítségével az optimális együttműködés szintjére. 2. Ugyancsak alternatív programunk egyik sarokköve a gyermekközpontúság: egyik megnyilvánulási formája a megfelelő komfortérzet; a pedagógiai folyamatok főszereplője a tevékenységeket végző tanuló, aki tevékenységei és élményei által megtapasztalja, megismeri a világot; a folyamatok tapintatos, céltudatos irányítója a pedagógus. 3. A program lényegéből adódóan személyiségfejlesztő: áthatja az individuális (személyre szabott) nevelés, melynek legfőbb normája a közösségben megtalált egyéni cél- és feladattudat. 4. Működésünk jellemzője a nyitottság a környezettel: a társadalmi miliő a klienstől a fenntartóig beavatott részese és befolyásolója legyen a folyamatszabályozásnak. 5. A helyi tantervek szellemiségében megfogalmazódik a komplexitás elve: benne a nevelés és oktatás komplexitása, a megismerés szeretetére nevelő-oktató mentalitás. 6. A sokoldalú nevelő hatás biztosítása és összehangolása az ÉKP programjának, helyi tantervének értékközpontúságából, gazdagságából következő alapelvünk. 7. A pedagógiai folyamatokat áthatja a tanuló és a pedagógus jogainak tiszteletben tartása, emberi méltóságának megőrzése. 4

III. CÉLOK Iskolánk folytatva az elmúlt évtizedben végzett munkát azonosul az értékközvetítő és képességfejlesztő alternatív pedagógia és program (ÉKP) értékválasztásával és célkitűzésivel. Fő célunk, hogy a kultúra teljes rendszerére építve számos olyan szükségletkielégítő tevékenység szerveződjön, amely leköti a tanulókat, komfortélményt biztosít számukra, fokozza teljesítményüket, kitágítja érdeklődésüket. Mindez kapcsolódjék össze a tanulók nagyfokú motiváltságával, az őket tiszteletben tartó szociális kompetenciával, magatartási kultúrájukat tapintatosan alakító nevelési kultúrával, amely lehetőséget teremt a családi eredetű szociális hátrányok részbeni enyhítésére éppen úgy, mint a tehetség felismerésére és fejlesztésére. 1.) Programunk a településen és a régióban igényes pedagógiai választékot kínál, melynek az alábbi általános céljai vannak: az iskolai nevelés-oktatás alapvető célja a kulcskompetenciák fejlesztése (lásd részletes kifejtését a 2.) pont táblázataiban); a 6-14 éves korosztály számára sokoldalú képzés biztosítása ahhoz, hogy tehetségét felfedezhesse, képezhesse; képességeinek fejlesztését elsősorban tevékenységek útján segítjük; művelődési, kulturális hátrányait folyamatosan a differenciált tanóraszervezések útján kompenzáljuk, felzárkózásához így teremtünk esélyt; a testi és lelki egészség harmóniáját arányosan tervezett tantárgyi rendszerben valósítjuk meg; helyi, sajátos célként fogalmazzuk meg a hagyományok tiszteletét és ápolását; hosszú távon elérendő célunk az önművelésen, önnevelésen és önállóságon alapuló kreativitás; a kultúra teljességéből következik az alapvető erkölcsi norma- és értékrend megismerése, elfogadása, követése, a NAT képzési szakaszainak megfelelő elvárások tervezése és megvalósítása (lásd: IV. Feladatok c. fejezet!) 2.) A kulcskompetenciák fejlesztésének lehetőségei az alábbi táblázatban rendszerezve, a Nemzeti alaptanterv III. rész-ben megfogalmazott céljai és elvei szerint: 5

6

Kulcskompe Szükséges Tantárgyak, Színterek tencia Anyanyelvi ismeretek, képességek, attitűdök. Megfelelő szókincs, nyelvtan, Szóbeli és írásbeli Kritikus, építő jellegű tevékenységek Minden Tanóra, kommunikác egyes nyelvi funkciók ismerete. kommunikáció. párbeszéd-készség, tantárgy, tanórán kívüli ió Szóbeli kapcsolattartás típusai; Szövegtípusok esztétikai minőség tevékenység foglalkozások, irodalmi és nem irodalmi megkülönböztetése és tisztelete, mások keretében. iskolán kívüli szövegek, nyelvi stílusok felhasználása. megismerésének igénye, helyszínek. sajátosságai, nyelv és Információkeresés, felelős nyelvhasználat kommunikáció változásai. -gyűjtés, -feldolgozás. felismerése. Segédeszközök használata. Érvelés, meggyőző kifejezés. Idegen Szókincs, funkcionális nyelvtan, Szóbeli üzenet megértése, Kulturális sokféleség Idegen nyelv. Tanóra, nyelvi szóbeli interakciók főbb beszélgetés kezdeményezése, tiszteletben tartása, Szakkörök, nép- tanórán kívüli kommunikác típusainak és a nyelvi folytatása, lezárása; Nyelvek, kultúrák közti és honismeret, tevékenység, ió stílusoknak az ismerete. szövegolvasás, -értés, kommunikáció iránti helytörténet, kisebbségi -alkotás; érdeklődés és kíváncsiság. kisebbségi környezet, Segédeszközök megfelelő kultúrák. tábor, használata. nemzetközi kapcsolatok.

Kulcskompe Szükséges Tantárgyak, Színterek tencia Matematikai kompetencia ismeretek, képességek, attitűdök. Alapvető matematikai elvek és folyamatok alkalmazása az ismeretszerzésben és problémamegoldásban. Érvek láncolatának követése és értékelése. Eredmények matematikai indoklása. Matematikai bizonyítás megértése. Kommunikáció a matematika nyelvén. Megfelelő segédeszközök alkalmazása. Számok, mértékek, struktúrák, alapműveletek, alapvető reprezentációk; Fogalmak, összefüggések, koncepciók megértése. Igazság tisztelete, a dolgok logikus okának és érvényességének keresése. tevékenységek Matematika, természettudom ányok. Tanóra, tanórán kívüli szervezett foglalkozás, TDK, DÖKtevékenység. Természettud ományos kompetencia Természeti világ alapelveinek, alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, technológiai folyamatoknak, ezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatása. Tudományos elméletek szerepének megértése (alkalmazás, technológiák előnyei, korlátai, kockázatai). Természettudományos és műszaki műveltség mozgósítása. A tudás gyakorlatias alkalmazásának képessége döntések meghozatalában. Kritikus magatartás (áltudományokkal, tudomány- és technikaellenességgel szemben). Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés érdekében (lokálisan és globálisan). Kritikus és kíváncsi. Etikai kérdések iránt érdeklődik. Biztonság és fenntarthatóság tisztelete. Természettudom ányi tárgyak, matematika, vizuális kultúra, filozófiai jellegű tevékenységek (osztályfőnöki órák stb.). Tanóra, tanórán kívüli foglalkozás, szakkör, tábor, TDK., pályázatok. 8

Kulcskompe Szükséges Tantárgyak, Színterek tencia ismeretek, képességek, attitűdök. tevékenységek Digitális kompetencia A hatékony, ITS szerepének, lehetőségeinek értése, ismerete. Főbb számítógépes alkalmazások (szövegszerk., adattáblázatok, -bázisok, információtároláskezelés, internet-használat. ITS a kreativitás és innováció szolgálatában. Etikai elvek (az információ hitelessége és megbízhatósága). Az egyén ismerje és értse saját Információ keresése, összegyűjtése, feldolgozása, kritikus alkalmazása, komplex információ előállítása, eszközhasználat, internet alapú szolgáltatások elérése. Írás, olvasás, számolás, ITS- Kritikus és megfontolt attitűd (felelősségteljes használat). Részvétel kulturális, társadalmi, szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Tanulás iránti motiváció. Számítástechnik a tantárgy, könyvtárhasznál at, tanórai internethasználat bármely tantárgy keretében. Minden tantárgy Tanóra, könyvtárhaszn álat, szakkör, tábor, TDK, otthoni tevékenység, közösségi terepen végzett tevékenység. Iskola, otthon, önálló tanulási stratégiáit, készségeinek eszközök használata. Korábbi tanulási és tevékenység. szűkebb és tanulás és szaktudásának erős és gyenge Saját tanulási stratégia tapasztalatok tágabb pontjait, képes legyen kialakítása. A motiváció felhasználása, új tanulási környezet. megtalálni, az iskolán kívül is, fenntartása. A figyelem lehetőségek felkutatása. az oktatási és képzési összpontosítása. A tanulás Széleskörű alkalmazás. lehetőségeket. szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Képesség a közös munkára, munkamegosztásra. Önértékelés. Tanács, információ, támogatás kérésének képessége! 9

Kulcskompe Szükséges Tantárgyak, Színterek tencia ismeretek, képességek, attitűdök. tevékenységek Szociális és állampolgári kompetencia Szociális: Saját fizikális és mentális egészség ismerete (egészséges életvitel szerepe). Normatudat, viselkedési és magatartási szabályok megértése. Egyenlőség elfogadása (egyén, csoportok, munkaszervezetek, nemek között). Nemzeti és európai identitás kapcsolatának megértése. Állampolgári: demokrácia, állampolgárság, állampolgári jogok. Aktuális események, nemzeti, európai, világtörténelmi fő események tendenciáinak ismerete. Társadalmi és politikai mozgalmak céljai, értékei. EU integráció, struktúrái, célkitűzései, értékei. Európai sokféleség és kulturális identitás. Hatékony kommunikáció: eltérő nézőpontok megértése, figyelembe vétele; bizalom és empátia a partnerrel szemben. Stressz, frusztráció kezelése. Fogékonyság a változások iránt. Közügyekben hatékony együttműködés. Szolidaritás és érdeklődés. Döntések kritikus és kreatív elemzése. Részvétel a döntéshozatalban. Együttműködés, magabiztosság, integritás. Interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés. Sokféleség elismerése. Előítéletek leküzdése, kompromisszumra törekvés. Emberi jogok teljes körű tisztelete (egyenlőség, demokrácia). Vallási és etnikai sokszínűség megértése. Településhez, országhoz, EU-hoz tartozás értése. Közös értékek elfogadása és tiszteletben tartása. Sokféleség és kohézió. Mások értékeinek, a magánéletnek a tisztelete. Minden tantárgy és tevékenység. Minden tantárgy, kiemelten: történelem, földrajz, biológia, irodalom, művészetek. Iskola, DÖK, otthon, tágabb környezet. DÖK, tanórák, szakkörök, TDK, szociális szervezetek és intézmények. 10

Kulcskompe Szükséges Tantárgyak, Színterek tencia ismeretek, képességek, attitűdök. tevékenységek Kezdeménye Lehetőségek, kihívások Tervezés, szervezés, Függetlenség, kreativitás, Technika, Osztályközössé zőképesség felismerése, értelmezése. irányítás, vezetés, delegálás, innováció. Célok háztartási g, és Gazdaság működésének elemzés, kommunikálás, a eléréséhez vezető ismeretek, diákönkormán vállalkozói átfogóbb megértése, a pénz tapasztalatok értékelése, motiváció és osztályfőnöki yzat, szakkör, kompetencia világában való tájékozódás. kockázatfelmérés és elhatározottság. óra, DÖK. iskolai Pénzügyi, jogi feltételek. vállalás, egyéni és programok. csapatmunka végzése. Esztétikai- Helyi, nemzeti, európai, Művészi önkifejezés. Sokféleség iránti Irodalom, ének- Tanóra, iskola művészeti egyetemes kulturális örökség Műalkotások és előadások nyitottság. zene, vizuális folyosói, egyéb tudatosság és főbb értékeinek ismerete. elemzése. Az esztétikai érzék kultúra, tánc, környezete, kifejezőkész- Egyén és közösségek helye a Nézőpontok összevetése. fejlesztésére való bábozás, szakkörök, ség világban. A kulturális tevékenységben hajlandóság. színjátszás, énekkar, Értő, beleérző ismeret. rejlő gazdasági lehetőségek Kreativitás fejlesztése. osztályfőnöki kézműves Népszerű kortárs kultúra és felismerése és kiaknázása. óra, önművelés. foglalkozások, kifejezésmódjainak ismerete. Gazdagítsuk játéknapok, A közízlés, az esztétikum önismeretünket, emberi pályázatok, mindennapokban betöltött viszonyainkat, művészeti szerepe. eligazodjunk a világban. versenyek. 11

IV. FELADATOK A 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról c. rendelet VII. fejezete képzési szakaszai és a Közoktatási törvényben megfogalmazott pedagógiai szakaszok egységes rendszerét az alábbiak szerint érvényesítjük: 1 1. Bevezető szakasz: 1-2. évfolyam nem önálló képzési szakasz, nincs szükség az iskolai teljesítmények követelményként történő meghatározására, minősítő jellegű értékelésére, az óvodából az iskolába való sikeres átmenet időszaka. Feladatok, módszerek a tanítás-tanulás szervezésében: játékosság, a tanulói közreműködésre építő, az érdeklődés felkeltésére, a problémák felvetésére, a megoldáskeresésre irányuló technikák alkalmazása, a tanulói képességek fejlesztését szolgáló ismeretek elsajátítása. 2. Kezdő szakasz: 3-4. osztály tanítási-tanulási folyamatok erőteljesebbé válása, teljesítményelvárások fokozatos bevezetése 4. osztály végére. Feladatok, módszerek a tanítás-tanulás szervezésében: mint a bevezető szakaszban (a differenciált tanóraszervezés lehetőségeinek, eddigi gyakorlatának alkalmazásával). 3. Alapozó szakasz: 5-6. osztály kulcskompetenciák, képességegyüttesek megalapozása, az iskolai tudás és tanítás erőteljes tagolódása. Feladatok, módszerek a tanítás-tanulás szervezésében: a tanulói terhelésnek a tanulói képességekhez igazodva kell növekednie, differenciált tanóraszervezés, képességfejlesztés, személyiségfejlesztés, képesség-kibontakoztató felkészítés. 1 Pedagógiai értelemben az első hat évfolyam egységes. (NAT VII. rész.)

4. Fejlesztő szakasz: 7-8. osztály kulcskompetenciák fejlesztése. Feladatok, módszerek a tanítás-tanulás szervezésében: a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal összefüggésben a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságának, variabilitásának növelése a differenciált tanóraszervezés eszközeivel, a tanulói képességekhez igazodó terhelésnöveléssel. 1. A pedagógus ebben a programban kultúraközvetítő (a kultúra teljességét kínálja egyenrangúan kezeli és fejleszti a szellemi és fizikai képességeket, készségeket); szervező (a pedagógiai folyamatok irányítója; a tevékenységek szervezője; a művelődési folyamatok irányítója; a szocializációs folyamatok nyomon követője); elemző, értékelő, diagnosztizáló (folyamatosan korrigál); jó kommunikátor (a tanuló, a szülő, a fenntartó, az egyéb külső és belső kapcsolatok irányában). 2. Az iskolai környezet ebben a folyamatban: esztétikai mintává váljon; legyen műhelyjellege; elégítse ki az igényes és célszerű tanulási, információszerzési igényeket. 3. Az intézmény szervezetként, szellemiségével legyen nyitott a kliensek, a fenntartó, a közvetlen társadalmi környezet számára; legyen informatív és információközvetítő minden irányban, ismerje fel és fejlessze az egyéni képességeket, közvetítse a konvertálható tudást, utasítsa el a társadalmi kirekesztés minden formáját a hátrányos helyzetben lévők vagy kisebbségi közösségbe tartozók társadalmi beilleszkedését elfogadó és segítő készségek, képességek kialakításával, a képesség-kibontakoztató felkészítés (lehetőség szerinti integrált formában történő) megvalósításával. 4. A pedagógusok kiemelt fejlesztési feladatai 13

(A NAT ezen feladatai a kulcskompetenciákra épülnek.) 4.1. Énkép, önismeret útja: Önmegismerés, önkontroll folyamatának megértése, beépítése a személyiségbe: a tanuló részese az értékek megnevezésének, azonosításának, megérti következményeit, megismeri tudásának és készségeinek működését, felhasználhatóságát. Kompetencia saját fejlődésük, életpályájuk alakításában. Felelősség önmagunkért. Önállóság, önfejlesztés igénye. Személyes méltóság. Terepe: minden tantárgy és tevékenység. 4.2. Hon- és népismeret sikeres értékközvetítésének lépései: Nemzeti kultúra értékeinek megismerése. Tanulmányozás: kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenysége, munkássága; a haza földrajza, irodalma, történelme, mindennapi élete. Elsajátítás, gyakorlás: egyéni és közösségi tevékenységek (otthon, szülőföld, haza és népei) megbecsülés, azonosulás. Városi és falusi élet hagyományai, jellegzetességei. Természeti és társadalmi környezet harmóniája. Nemzettudat megalapozása, nemzeti önismeret, hazaszeretet elmélyítése. Hazánk és szomszédaink népcsoportjainak, értékeinek megbecsülése. Történelmi, kulturális, vallási emlékek és hagyományok feltárása, ápolása, egyéni és közösségi tevékenység. Terepe: minden tantárgy és tevékenység. 4.3. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Bekapcsolódás a civil társadalom helyi, szakmai, kulturális közösségeinek életébe. Erőszakmentesség, emberi jogok tisztelete, demokrácia. Aktív állampolgári lét, értékorientáció, beállítódás motiválása az iskolai tanulás teljes folyamatában. Az iskolai élet demokratikus gyakorlata! Terepe: minden tantárgy és tevékenység, kiemelten az Ember és társadalom műveltségi terület. 4.4. Gazdasági nevelés lépései 14

Tudatos fogyasztóvá válás Kockázatok, haszon és költségek mérlegelésének képessége Egyensúly rövidebb és hosszabb távú előnyök között Terepe: Technika-háztartási ismeretek, matematika, természettudományok, osztályfőnöki tevékenység. 4.5. Környezettudatosságra nevelés folyamata A fenntartható fejlődés fogalmának megértése Az egész életen át tartó tanulás szerepe a tevékeny tudatosságra nevelésben, önnevelésben. A természet és környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén való eligazodás képessége. Egyéni és közösségi felelősség. Környezetkímélő magatartás kialakítása. A környezeti válságjelenségek felismerése, a fenntartható fogyasztás és az erőforrások kapcsolatának megértése. Közvetlen környezetünk értékeinek felismerése, megőrzése, gyarapítása. Terepe: Természet és ember műveltségterület. 4.6. A tanulás tanítása (minden szakterületen!) A tanulók sajátos tanulási módjának, stratégiájának, stílusának, szokásának megismerése. Érdeklődés felkeltése a tantárgy(ak) problémái iránt. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak elsajátíttatása (tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi, elvont-verbális út) Önművelés igényének felkeltése. (Könyvtári és informatikai bázisok szerepe.) Tantermi oktatás, egyéni tanulás technikái. Információszerzési technikák elsajátíttatása. Gondolkodási képességek fejlesztése: rendszerezés, tapasztalás és kombináció, következtetés, problémamegoldás analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás, konkretizálás erősítésével. Új helyzetben, új ötlettel kreatív gondolkodás fejlesztése Döntéshozatal, alternatívák végiggondolása, variációk alkalmazása, értékelés, érvelés. Kritikai gondolkodás megerősítése, konfliktuskezelés. Értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése. 15

4.7. Testi és lelki egyensúly A pedagógus életvitele mint példa! Az iskolai környezet mint az egészséges testi, lelki, szociális fejlődés feltétele. Pozitív beállítódások, magatartások és szokások kialakításának segítése. Az egészséges életmód, a harmonikus élet értékként való tisztelete. A sérült, fogyatékos ember iránti elfogadó és segítőkész magatartás fejlesztése. A környezet veszélyeinek ismerete (közlekedés, veszélyes anyagok, káros függőségek). Felkészítés a családi életre, örömteli párkapcsolatra. Terepe: minden szakterület és minden pedagógus-mentalitás. 4.8. Felkészülés a felnőttlét szerepeire Alapozója: önismeret szociális és állampolgári kompetencia. Pályaválasztáshoz vezető utak, lehetőségek ismerete. Korunk kihívása: a pályamódosítás. Átfogó kép a munka világáról. A segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel, versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakításának folyamatai. Terepe: minden tantárgy és tevékenység, kiemelten az osztályfőnöki munka. V. ESZKÖZÖK A célok teljesítésének, a feladatok iránti megfelelésnek az alábbi intézményi eszközeit teremtettük meg, és kívánjuk tovább fejleszteni: A tudás, az információ bázisai: a műhelyjellegű, jól felszerelt tantermek, szaktermek, információs bázisként a célszerűen fejlesztett 1) iskolai könyvtár; az intézményi tevékenységi körbe bekapcsolt közeli 2) városi könyvtár; elektronikus információt közvetítő szaktanteremként a 3) számítógépes tanterem; folyamatos fejlesztéssel a tantermekbe beépülő 4) internetes hálózat; az iskola területén folyamatosan épített sport- és játékterek, az étkezési kultúra színtereként a napközis ebédlő, 16

az informáló, diákmunkákat, európai és helyi értékeket közvetítő folyosók, a kiállítósarkok, a helytörténeti és zöldövezeti céllal fejlesztett emlékkert, a városi művelődési ház, különös tekintettel a színházra, a galériára, a mozira és a hangversenyteremre, a városi Erkel Ferenc Zeneiskola, a város sportlétesítményei (sportintézményi és más iskolai keretben). Egyéb szellemi objektivációk: a média eszközei a célok megvalósításához (internet iskolai web-lapja, sajtótermékek, iskolarádió kínálta lehetőségek), kiadványok (folyamatos értékteremtés Dorogi értékek nyomában című könyvsorozatunk Évlapok című éves információs kiadványunk), saját fejlesztésű taneszközök (pl. helytörténeti segédleteink), filharmóniai bérletsorozatok, színházi bérletsorozatok és egyedi előadások, történelmi játékok, játszóházak, környezetvédelmi napok, rendezvények, pályázatok, versenyek, szemlék, Tudományos Diákköri Konferenciák (TDK), erdei iskola, túrák, kirándulások, országjárások, diáknapok, iskolai és osztálykeretű diákrendezvények, iskolai és városi ünnepek, diákközgyűlések, hagyományos nyári táboraink. A pedagógiai folyamatokat segítő egyéb eszközök: külső és belső kapcsolattartó fórumok (értekezletek, tanácskozások, konferenciák; fogadónapok, szülői fórumok, nyílt napok; szórakoztató-támogató rendezvények, bálok; szakmai napok, szakmai nevelőtestületi kirándulások), emléknapok hagyományai (halottak napja, aktív és nyugdíjas dolgozók találkozója, anyák napja, karácsony és óévbúcsúztató). VI. ELJÁRÁSOK A tehetséggondozás és a felzárkóztatás hatékony eljárásait fejlesztettük ki pedagógiai gyakorlatunk során. Ilyen eljárások adják munkánk erősségeit: 17

1. Differenciált tanóraszervezés annak érdekében, hogy minden tanulónk a neki leginkább megfelelő fejlődési ütemben haladhasson az ismeretek megszerzésében. A tanulásszervezési metódus közben biztosítjuk az optimális előrehaladást, a csoportváltás lehetőségét. Feltételei: Képzett pedagógusok Az intézmény folyamatosan gondoskodik a képzésekről: állami normatívából az ÉKP-s intézmények által szervezett továbbképzéseken. Pedagógiai infrastruktúra széles választéka Könyvek, nyomtatott tananyagok, kísérleti felszerelések, informatikai programok, programcsomagok stb. Fő szempontok: belső motiváció kialakítása, fejlesztése a tanulói aktivitás optimális kibontakoztatása előzetes ismeretek, tudás feltárására épüljön lehetőség a tévedések korrigálására, a tudás átrendezésére együttműködő (kooperatív) technikák alkalmazása változatos szervezeti formák alkalmazása (osztálymunka, csoportfoglalkozás, párok, individualizált forma stb.) a tanulói tevékenység (lásd: 2. pont), önállóság, kezdeményezés, problémamegoldás, alkotóképesség előtérbe állításával differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a tanári segítésben, ellenőrzésben, értékelésben! Kiemelten segítésre szoruló tanulói körök: sajátos nevelési igényű tanulók (SNI) tanulási, magatartási zavarokkal küzdő tanulók. A fejlesztés elvei: a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése, segítő megkülönböztetés, differenciált, egyéni segítés (önmagukhoz mért fejlődést értékelve). Együttműködési formák a tanulásszervezésben: Iskolán belül: fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus közreműködése Iskolán kívül: családsegítő intézménnyel, pedagógiai szakszolgálattal. 18

2. Tevékenységközpontú tanulásszervezéssel az önállóság fejlesztése (lásd még: kulcskompetenciák). 3. Az önművelés technikájának fejlesztése a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek komplex, minden tantárgyat, tevékenységet és modult átfogó ÉKP-s rendszerében. 4. A források sokféleségének felismertetése és alkalmazása az önművelési, a verseny- és kutatási feladatok folyamatos végeztetésével. 5. A SZAKRENDSZERŰ ÉS NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS ISKOLAI ALAPELVEI ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HELYI RENDJE Az alapvető készségek, képességek fejlesztése nem kötődik tantárgyhoz (pl. a szövegértés fejlesztése bármelyik tantárgy keretében megoldható feladat). 5.1. CÉLOK, ALAPELVEK Az Értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógiai program (ÉKP) filozófiája érvényesüljön a fejlesztési folyamatok tervezésében és megvalósításában. 5.1.1.Az alapozó szakaszban a tanulókat differenciált, kompetenciaalapú oktatásban részesítjük. 5.1.2.Tanulási technikák megismertetésével fejlesztjük az alapkészségeket: szövegértés, kommunikációs képességek, íráskészség, matematikai logikai gondolkodás erősítése. 5.1.3. A képességfejlesztés osztálykeretben, de differenciált tanulásszervezéssel valósul meg. 5.2. ELJÁRÁSREND 5. 2.1. A bevezető és kezdő szakaszban folyamatosan figyelemmel kísérjük a tanulók alapkészségeinek fejlődését. A hiányosságok megállapítása után egyéni fejlesztési tervet készít a tanító a szükséges kompenzáció érdekében. Felelős: osztálytanító, szaktanító koordinátor: kezdő szakasz munkaközösség-vezetője. Határidő: folyamatos 5.2.2. A 4. évfolyam diagnosztikai mérése alapján egyénileg kell megállapítani a fejlődésben elért készségszintet, meghatározni a további fejlesztés mértékét, ütemét; ezeket a tantárgyi minimumkövetelményekhez igazítva határozzuk meg, illetve alkalmazzuk a nem szakrendszerű oktatás keretében az 5. és 6. osztályokban. A fejlesztés feltétele: a diagnosztikai mérésekhez igazított, évente újra elkészített hetiterv (tanmenet). Felelős: munkaközösség-vezetők, osztálytanító, igazgató. Határidő: 4. osztály tanév vége 5.3. Személyi feltételek A törvényi követelmények alapján a nem szakrendszerű oktatást az alábbi pedagógusok végezhetik az alapozó szakaszban: Tanító: adott tantárgyra, műveltségi területre rendelkezik szakképzettséggel (szakkollégium, szakvizsga, tanári képesítés) Szaktanár: rendelkezik tanítói végzettséggel, vagy 2008. szeptember 1-ig legalább 5 év szakmai gyakorlatot szerzett az 1-4. évfolyamon (utóbbi 2012-2013. tanév végéig). 19

Tanító, tanár, aki részt vett a 60 ill. 120 órás képzés keretében történő felkészítésben. (A továbbképzési tervben elsőbbséget kell élveznie a matematika szakos tanárok 120 órás képzésének!) A nevelőtestület a 120 órás képzésben részesülők körét a 2008. év továbbképzési tervében határozza meg (szükség esetén módosítva a középtávú képzési tervet). 5.4. Tantárgyi és műveltségterületek A nem szakrendszerű oktatás iskolánkban az alábbi tantárgyakban és műveltségi területeken valósítható meg a pedagógusok végzettsége alapján: Tantárgy pedagógus Végzettség (szak) Egyéb végzettség NYIK Kovács Lajos Dankó József Priekop Ernőné Kalocsai Józsefné Molnár Klára Ligetvári Istvánné Gödrösiné H. Judit Magyar nyelv és irod. Magyar-történelem Tanító Tanító Tanító Tanító Tanító Tanító Tanító NYIK tanf. (5. o.) Nyik szakvizsga Nyik szakvizsga Nyik szakvizsga Nyik szakvizsga Természetismeret Palkóné Keszthelyi Klára Földrajz-biológia Tanító Ének-zene Rajz Priekop Ernőné Bánfalvi Józsefné Palkóné K. Klára Zicsi Enikő Ligetvári Istvánné Szencziné O. Zs. Tanító Tanító Tanár Tanító Tanító Tanító Szakkollégium Szakkollégium Szakkollégium Szakkollégium Szakkollégium Szakkollégium Német nyelv Dankóné Tamási B. Tanár Tanító Testnevelés Stefaneczné K. E. Reményi Zsuzsanna Tanító Tanító Szakkollégium Szakkollégium Drámapedagógia Molnár Klára Tanító Szakkollégium Könyvtári ismeretek, Bulhardtné Hagelmayer Könyvtáros Tanító önművelés Ágnes 5.5. Idő- és órakeret A kötelező és választott órakeret alapján: 2010-2011. tanévig a tanítási időkeret 20 %-a (heti 5 óra) 2011-2012. tanévtől a tanítási időkeret 25 %-a (heti 6 óra kerekített szám). Az idő- és órakeret tantárgyra, műveltségi területre történő meghatározását évente aktualizáljuk a fenti táblázatok figyelembevételével. Felelős: igazgató. 5.5. Eszköz- és tárgyi feltételek Az alapozó szakaszban az ÉKP-s tankönyvek, segédletek, illetve saját tantervünk segédletei közül különösen fontos szerepet kapnak az alábbiak: Könyv a könyvről Színháztörténet Matematika tankönyv Iskolai helytörténeti kiadványaink: - Dorogi értékek nyomában sorozat - Otthontól hazáig I-II. Városi helytörténeti kiadványaink: - Dorogi füzetek sorozat. Az iskola eszközfejlesztési tervét és könyvtári beszerzését a nem szakrendszerű oktatás céljainak megfelelően módosítani kell. Felelős: igazgató, munkaközösség-vezetők, iskolakönyvtáros. Határidő: folyamatos. 20