Bíborka Alapfokú Művészeti Iskola és Szakiskola

Bíborka Alapfokú Művészeti Iskola és Szakiskola ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Hodász OM: 201 036 2013 1

BEVEZETÉS Ennek a pedagógia programnak az a célja, hogy a közoktatásról szóló törvényben meghatározott feladatok megvalósításának módját határozza meg. Ennek megfelelően tartalmazza: - Az intézmény működését érintő jogszabályokat - A művészeti iskolában folyó nevelés és oktatás céljait, funkcióit - A tehetségkutatást és gondozást a művészeti iskolában - Versenyek, fesztiválok, találkozók pedagógiai funkcióját - Tanulóink munkájának, szorgalmának értékelését, ellenőrzését - A művészeti iskola magasabb évfolyamába lépés feltételét - Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján a művészeti iskola egyes tanszakain, azon belül évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tantárgyak rendszerét, azok óraszámait, az előírt tanagyagot és követelményeit - Az intézmény tanszakainak főbb jellemzőit, feladatait Figyelembe veszi: - A fenntartó elvárásait - A művészeti iskola alapító okiratát - A tanulók és a szülők jogos igényeit - Társadalmi elvárásokat Épít: - A művészeti iskola és a kihelyezett tagozatok hagyományaira - A települések oktatási intézményeinek művészeti nevelésére - A kialakult kulturális tevékenységre, különös tekintettel az amatőr művészeti csoportok tevékenységére - A tantestület tagjaira 2

INTÉZMÉNYI ADATOK Az intézmény neve: Bíborka Alapfokú Művészeti Iskola és Szakiskola Székhelye: 4334 Hodász, Széchenyi u. 1-3 Telephelyei: 01. 4481 Nyíregyháza, Sóstóhegy Igrice út 6. 02.. 4400 Nyíregyháza, Erdő sor 7. 04. 4536 Ramocsaháza, Kossuth u. 56/a 03. 4537 Nyírkércs, Fő u. 83. 04. 4455 Tiszadada, Kossuth tér 3. 05. 4488 Beszterec, Vöröshadsereg út 1. 06. 4531 Nyírpazony, Vasvári P. u. 32. 07. 4461 Nyírtelek, Petőfi S. u. 42. 08. 4461 Nyírtelek, Iskola u. 2. 09.. 4400 Nyíregyháza Család u. 69. 10. 4551 Nyíregyháza- Oros, Zsurló u. 38. 11. 4400. Nyíregyháza, Könyök u. 1/a. 12. 4824. Szamosszeg, Nagydobosi u. 4. 13. 4353. Tiborszállás, Dózsa Gy. u. 18. 14. 4400 Nyíregyháza, Ungvár sétány 22. 15. 4400 Nyíregyháza, Árok u. 17. Fenntartó: Krétakör Oktatási és Kulturális Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány 4551 Nyíregyháza Oros, Zsurló u.38. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy Gazdálkodása: Önálló gazdálkodó Költségvetési szerv neve: Bíborka Alapfokú Művészeti Iskola és Szakiskola Költségvetési szerv székhelye: 4334. Hodász, Széchenyi u. 1-3. 3

Költségvetési szerv alapítója: Krétakör Oktatási és Kulturális Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány 4551 Nyíregyháza Oros, Zsurló u.38. Költségvetési szerv típusa: Többcélú intézmény Alaptevékenysége: Alapfokú művészetoktatás, melynek célja a tánc és színművészeti, képzőművészeti csoportok működéséhez szükséges alapfokú művészeti ismeretek oktatása. Zeneoktatás. Alapfokú oktatás, melynek célja a tanulók tevékenységének, készségének fejlesztése, az alapfokú ismeretek oktatása, napközi otthonos ellátás, tanulószoba Szakiskolai képzés, melynek célja a felzárkóztató oktatással a szakképzés feltételeinek megteremtése, Számítógép-kezelő (-használó), Kerti munkás, Gépíró, szövegszerkeztő. Alapító okirat kelte: 2007. augusztus 31. Igazgató: Gacsályiné Verécze Hajnalka 4

I. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉT ÉRINTŐ JOGSZABÁLYOK Az oktatást érintő alapvető törvények: - Nkt. 2011. CXC törvény, - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet - A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. Törvény - Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, - Az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, - a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIL. Törvény, - a nevelési-oktatási intézményék működéséről szóló többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet, és a 16/1998-as, valamint 8/2000. (V.24.) OM-rendelet módosítás, - az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 32/1999. (VIII.18.) OM-rendelettel módosított 27/1998. (VI. 10.) MKM-rendelet, - az országos szakértői és országos vizsgáztatási névjegyzékről és szakértői tevékenységről szóló 42/1992. (X. 13.) OM-rendelet, - a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 11/1999. (III. 5.) OM-rendelettel módosított 5/1998. (II. 18.) MKMrendelet, - a művelődési intézmények nevéről, elnevezéséről és névhasználatáról szóló 9/1999. (IV. 30.) MM-rendelet, - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIL. Törvény végrehajtásáről rendelkező 20/1997. (II. 13.) kormányrendelet, - az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) valamint az annak végrehajtásáról szóló intézkedésre 138/1992. (X. 8.), mindezek egybeszerkesztve a Munka Törvénykönyvével, - az 1/1998. (VII. 24.) a nevelési-oktatási intézmények eszközjegyzéke, valamint a pedagógus továbbképzéséről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. Sz. rendeletek. - A szakképzésről szóló 1994. évi XVI. És az 1995. évi LXXXIV. Törvényekkel módosított 1993. évi LXXVI. Törvény. - Az Országos képzési jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet Az oktatási szabályozását, az intézmény működését közvetlenül érintő jogszabályok mellett fontos az önkormányzatokról, az éves költségvetésről, a pedagógus-továbbképzésről és az államháztartásról szóló jogszabályok ismerete is. A művészeti oktatás helye a magyar oktatási intézmények rendszerében A rendszerváltás döntő fordulatot hozott ezen a területen is. Az 1993-as Oktatási Törvény, a magyar közoktatás részeként ismeri el az alapfokú művészetoktatási intézményt. Maga az új megnevezés művészetoktatás már jelzi a fejlődés új irányát is, hiszen a zeneiskolák egyre nagyobb számban fordultak a más művészeti ágak felé is, így pl.: a képző és iparművészet, és elsősorban a táncművészet felé. Kísérleti tantervek jelentek meg ezeknek a tárgyaknak az oktatására, melyek aztán rohamosan terjedtek az országban, 5

A művészetek, semmihez nem fogható embernevelő szerepe fontos az országnak, a helyi közösségeknek, a szülőknek, a gyerekeknek. Az ilyen iskolák nemcsak azokat a gyerekeket alakítják, akik az óráikat látogatják, hanem teljes környezetükre hatással vannak. Az iskola szellemisége, saját iskolánk alapvető pedagógiai célkitűzései Az előbbiekben vázolt nemes és jövőt meghatározó céloknak és feladatoknak jelen kell lenniük minden magyar művészetoktatási intézményben, de különösen fontosak a mi iskolánk számára. Tantestületünk tagjai hisznek, és képviselnek olyan alapvető pedagógiai elveket, mint: - a művészet embernevelő, értékközvetítő szerepe, hatása, - a tanuló személyiségének kibontakoztatása, - a foglalkozás során az egyéni képességek figyelembevétele, fejlesztése, - példaadással való nevelés. Munkánk során ezeket figyelembe véve törekszünk arra, hogy a tudás elsajátítása mellett, a hozzánk járó gyerekek egész személyiségét fejlesszük. Nyissuk ki szemüket a művészetekre, teremtsünk olyan közeget, ahol a művészetek szeretete természetes, értékes tulajdonság. Munkánk középpontjában három dolog áll: - a gyermek személyiségének a fejlesztése a művészeten keresztül, - hagyományőrzés - értékközvetítés. Ennek a három célnak az eléréséért tevékenykedünk. A mikéntjére sok lehetőség adódik, mely függ a tantestület a tanulók összetételétől, és bizonyos mértékig függ az anyagi lehetőségektől is. A célok azonban világosak, melyek mentén tevékenykedni kívánunk. II. A BÍBORKA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA ÉS SZAKISKOLA HELYZETELEMZÉSE Az iskola 2007-ben alakult. Több telephelyen folyó oktatás művészeti ágát kezdjük meg szeptember 1-től. Az iskola nagyon fontosnak tartja, hogy azokon a településeken ahol jegyzett tánchagyományok vannak, ott a művészeti iskolai tananyag mellett, minden évfolyamon oktassuk a helyi táncanyagot. Középfokú oktatás keretein belül vállaljuk fel a lemaradó tanulói réteg felzárkóztató oktatását, hogy szakmai tanulmányaikat elkezdhessék, akik még nem sajátították el a nyolcadik osztály év végi követelményeit. A sikeres felzárkózás után lehetőséget biztosítunk parképítő és biogazdálkodó szakmák elsajátítására. Tárgyi feltételek: Iskolánk a művészeti oktatás legfontosabb eszközeivel rendelkezik, amelyeket felmenő rendszerben folyamatosan fejlesztünk. Az intézmény audiovizuális eszközei közül a tárgyak oktatásához a legszükségesebb felszerelést tudjuk biztosítani (CD lemezjátszó, kamera, fényképezőgép és magnó). Iskolánk számítógép parkkal rendelkezik. A telephelyeken a számítástechnika termet, a hiányzó eszközök egy részét béreljük. Az oktatáshoz szükséges eszközöket évenként felülvizsgált eszközfejlesztési terv alapján bővítjük. 6

Eszközigény: A helyi program bevezetésének feltétele, hogy az egyes zenei tanszakok oktatásához szükséges hangszerek, eszközök rendelkezésre álljanak. a. helyiségek tekintetében az 1/1998. (VII. 24.) OM-rendeletének a 7. számú mellékletében előírtak elérése b. a helyiségek bútorzata és berendezési tárgyai minimális mértéke, szintén a fenti rendeletben található, kiegészítve Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja tárgyi feltételeivel. Mindkét pont esetében folyamatos, jelentős mértékű fejlesztés szükséges. Gazdálkodási tevékenység: Iskolánk 2007. szeptember 1-jétől önálló gazdálkodó. III. ELVEK, CÉLOK, FUNKCIÓK A művészeti iskolai oktatás célja, hogy a maga sajátos eszközeivel, érzelmi és esztétikai neveléssel járuljon hozzá egy sokoldalú, művelt, érett, kreatív személyiség kialakításához. Ennek megfelelően a művészeti iskola pedagógiai programja és helyi tanterve, felépítés szempontjából, követelményközpontú, pedagógia koncepciója szerint; tanuló központú. Célunk olyan belső iskolai légkör, tartalmi munka megteremtése, ahol jól érzi magát a tanuló és a tanár egyaránt. Ahol a tanuló is alkotó részese a tanítás-tanulás folyamatának. Tudatosan és radikálisan csökkenteni akarjuk a tanulókat érő kudarcélmények számát. A sikerélményen keresztül történő munkát tartjuk célravezetőnek. Arra törekszünk, hogy művészeti iskolánkban minden tanuló saját képességeinek, lehetőségeinek optimumáig jusson el értelmi és erkölcsi fejlődésben. Biztosítani kívánjuk részükre a teret, ahol gyakorolhatják és fejleszthetik képességeiket, felfedezhetik önmagukat. A iskola legfontosabb funkciói - Művészeti Iskolánkban az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja keretében folyó művészeti nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. - A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. - Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. - A művészeti iskolában folyó képzés lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység, fogékonyság alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden művészeti tevékenység tudatosítására. - A művészetoktatás a különböző műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. - A beiratkozott tanulók részére vállalja az alapkészségek fejlesztését, korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltség nyújtását. 7

Általános nevelési, pedagógiai célok, elvárások - Minden munka végzésénél ismernünk kell a célt, mert ez meghatározza egész tevékenységünket. - Növendékeinket képességeiknek megfelelően a legmagasabb fokra kell elvezetni. - Az óráknak művészi légköre legyen. - Az elszürkülés ellen újabb és újabb művészi élmény, töltődés megszervezésével lehet védekezni. Versenyek, színházlátogatás, más művészeti iskolákkal kooperáció, csereelőadások. - Mindenkinek törekednie kell a továbbfejlődésre, mert aki nem fejlődik, az visszafejlődik. - A cél eléréséhez a legrövidebb, legkorszerűbb utat kell keresnünk. - A művészeti iskolai növendék olyan önálló lény, aki kibontakozóban lévő egyéniséggel, sajátos érzelmi élettel, fantáziával, öntudattal, önérzettel rendelkezik. - Ha munkánkat eredményesen akarjuk végezni, akkor növendékeinket aktivizálni kell, el kell érnünk azt, hogy ő maga is akarja azt, amit mi akarunk. - Munkánk eredményeképpen siker, balsiker vagy kudarc is születik. Az első kettő ösztönző élménnyé válhat, de az utolsó inkább csak rombol. - Tanításunk jellemformálás nélkül elképzelhetetlen, melyhez alapvetően szükséges a növendékek bizalmának megnyerése. /Bizalmat általában az iránt érzünk, akiről tudjuk, hogy javunkat akarja, akit érdekel sorsunk, aki mindenre keres megoldást, és szakmai vonatkozásban teljes biztonsággal vezet./ - Számunkra elsődleges kell, hogy legyen a munkára nevelés, amelynek tervszerűen kell történnie. - Alapelvünk, hogy az iskolának kell felkészíteni a tanulókat az önálló ismeretszerzésre és önművelésre. - Minden törekvésük hiábavaló, ha a szülőkkel való jó kapcsolatot nem tudjuk kialakítani. - A legtehetségesebb növendékeknél ki kell bontakoztatnunk azokat az adottságokat, amelyekkel rendelkeznek. /Szorgalom, ambíció, akaraterő, emlékezőképesség, önbizalom, jó alkat, jó hallás, ritmusérzés stb./ - Nagyon gondosan kell előkészíteni növendékeinket szakmai és pedagógiai szempontból az egyes szereplésekre is. - Az általános társadalmi modernizáció és az életmód átalakulása megkívánja a tanulók alapkészségeinek fejlesztését és korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltség nyújtását. - Kiemelt figyelmet fordítunk az alapkészségek és kompetenciák kialakítására az alapozó szakaszban (9-10. osztály), hogy megfelelő felkészültséggel és alapozással kerüljenek be tanulóink a szakképzési szakaszba.(11-12. évfolyam). - A humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre nevelés. A nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai - Kiskorú növendékeknél fokozatosan vezetjük át őket a játékközpontú cselekvésekből az iskolai tanulás tevékenységeibe; - Mintákat adunk az ismeretszerzéshez (aktív részvétel az ismeretszerzésben), a feladat- és problémamegoldáshoz; - Fejlesztjük a növendékek kreativitását, gondoskodunk egészséges terhelésükről, követjük érési folyamatukat, személyre szóló, fejlesztő értékelést adunk róluk; 8

- Értelmi és érzelmi alapozással formáljuk a személyiség erkölcsi arculatát, megismertetjük, gyakoroltatjuk a helyes magatartásformákat; - Erősítjük a kortárskapcsolatokat; - Az iskolában folyó nevelő-oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerében meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket. Nevelő-oktató munkánk pedagógiai módszerei, eszközei A pedagógiai eszközök megválasztásában kitüntetett szempont: - minden gyermek számára, az életkori jellemzők figyelembe vételével, képességének, érdeklődésének, valamint távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat biztosítani; Arra törekedünk, hogy nevelési módszereink: - a nevelés céljainak és feladatainak megvalósulását szolgálják; - a tanulók aktivitásának és önálló tevékenységének kibontakozására irányuljanak; - segítsék a közösségi szervezés eredményességét; - megválasztásakor vegyük figyelembe a tanulók személyiségét, annak megbecsülését, tiszteletét, egyéni és életkori sajátosságokat; - legyenek rugalmasak, mindig együttesen, rendszerként fejtsék ki hatásukat; - formálják a tanulók valósághoz való viszonyát. Intézménytípusunkban az alábbi csoportosításban az alábbi nevelési módszereket, eszközöket alkalmazzuk: A) A meggyőzés, a felvilágosítás és a tudatosítás módszerei; B) A tevékenység megszervezésének módjai: megbízás, ellenőrzésértékelés, játékos módszerek, gyakorlás; C) A magatartásra ható módszerek: - ösztönző módszerek: helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret, oklevél, osztályozás, jutalmazás - kényszerítő módszerek: felszólítás, eltanácsolás - gátlást kiváltó módszerek, melyek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák: ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás A nevelési módszerek különböző formái, változatai közül az alábbiakat alkalmazzuk leginkább: a) nyelvi (verbális) eszközök: beszéd, beszélgetés, mely lehet: szabad vagy irányított, spontán vagy tervezett, egyéni vagy csoportos; b) nem nyelvi (non verbális) eszközök: mimika, szemmozgás, tekintet, test-helyzet, mozdulatok Oktatási módszereink, eszközeink Az oktatási módszereink sajátos, tervszerű pedagógiai eljárások, amelynek lényeges jegyei - a nevelés és oktatás céljából való meghatározottság; - az oktatási tartalomtól való meghatározottság; - a nevelő munkájának eredője, - vagy a nevelő és a tanulók közös munkájából származik, - vagy a tanuló önálló munkájából fakadó eljárás; 9

- az oktatási folyamat minden mozzanatában a nevelőnek egy-egy konkrét didaktikai feladatot kell megvalósítania. Oktatási módszerek 1. Szóbeli közlés Elbeszélés, leírás, előadás, közlés, megbeszélés 2. Bemutatás Szemléltetés, kísérlet 3. Tanulók önállómunkája Önálló megfigyelés, kísérlet, gyakorlati tevékenység, csoportos vagy páros feladatok, kooperatív tevékenység 4. Ismeretek alkalmazása Gyakorlás, ismétlés, 5. Ismeretek számonkérése Ellenőrzés, értékelés, önellenőrzés 6. Projektoktatás: tananyagot vagy annak egy részét feldolgozhatja olyan témaegységekre, amelyeknek középpontjában a mindennapi élet valamely, a tanulók által megtervezhető és kivitelezhető feladata áll. a tanulók produktív, gyakorlati jellegű tevékenysége a tevékenység tudatos kapcsolódása a társadalmi valósághoz. A projektoktatás technikái Tanulói kezdeményezésre épülő technikák Beszélgetés Vita kezdeményezése Felidézés, élmény, beszámoló Problémafelvetés Ötletbörze Programválasztás Kreativ műhelymunkák választása Önálló adatgyűjtés Új útvonalak kitalálása Eredeti helyszínek felkeresése Együttműködésre késztető technikák Játékok (népi, szerepjáték, dramatizálás) Bábozás Dramatikus helyzetgyakorlatok Gyűjtés (illatok, szagok, hangok) Céhalapítás Csoportalakias (névválasztás, címer- es zászlókészítés) Vetélkedő, verseny Alkotás 10

Kreativ felfedeztető, kutató technikák Szakirodalom feltárása Interjú az adatközlőkkel Poszter készítése Kiállítás rendezése Papírkészítés,vízvizsgálat Vizsgálódás es mintavétel Képeslapkészítés Térképkészítés,térképhasználat Hangtérkép Tantúra Projektszakaszok - Témaválasztás, célmeghatározás - Tervezés, szervezés Célok és feladatok megfogalmazása A komplex téma kezelhető egységekre bontása Tanulócsoportok megszervezése A munkavégzés helyszíneinek kiválasztása Munkaformák meghatározása - tanulói tevékenység - Kivitelezés Adatgyűjtés A téma feldolgozása Menet közben szükséges korrigálás / visszacsatolások alapján A produktum összeállítása - A projekt / produktum bemutatása - A projekt értékelése, tanulságok összegzése Projektoktatás parancs szavai Hagyományos iskola Figyelmesen hallgass! Kövesd a tanárt! Engedély nélkül ne mozogj az osztályban! Engedély nélkül ne beszélj! Engedély nélkül ne nevess a tanórán! Igyekezz példamutatóan dolgozni! Igyekezz felülmúlni a többieket! segíteni! Ne segíts az osztálytársaidnak! Ne vedd igénybe osztálytársaid segítségét! Ne segíts az osztálytársaidnak! Projektoktatás Érdekeljen a munkád! Légy önálló! Légy szabad, kísérletezz és kutass! Vitass meg dolgokat a többiekkel! Örülj a munkádnak! Igyekezz a legjobbnak lenni! Igyekezz az egész osztálynak Különösen a gyengéknek segíts! Fogadd el az erősebbek segítségét! Különösen a gyengéknek segíts! 11

A belső értékelés lehetséges szempontjai Mi tetszett a legjobban és a legkevésbé az érintetteknek? Mit sikerült elérni a közös tervhez képest? Milyen problémák, konfliktusok hátráltatták a munkát? Milyen szervezési problémák adódtak? Hogyan lettek úrrá a problémákon, konfliktusokon? Milyen tőlük független körülmények nehezítették a munkát? Milyen változtatásokra van szükség a következő projekt sikere érdekében? Mi legyen a tárgyi eredményeinek a sorsa? IV. TEHETSÉGKUTATÁS ÉS GONDOZÁS ISKOLÁNKBAN Az alapfokú művészeti iskolák eleve tehetséggondozó intézmények. Már a növendékfelvétel is egyéni, szülői ambíció alapján történik. Szemléletünkben, a felvételkor nemcsak a kiemelkedő tehetségek számítanak. A tehetség összetett, komplex képesség, a személyiség alapvető, domináns jegye. Meghatározása általános értelemben is nehéz, objektíven nehezen vagy alig mérhető. Mindenképpen értékjelző, amelynek kutatása, gondozása a mi iskolatípusunk alapfeladata. A tehetség készség formájában nyilatkozik meg a tanulás előtti korban. Ezt a készséget kell felismernünk, felmérnünk, megvizsgálva közben a gyermek egész személyiségét, értelmi, kombinációs és asszociatív képességét, kreativitását, érzelmi reakcióit, fantáziáját, temperamentumát, kitartását, memóriáját, akaraterejét, aktivitását. A tehetséget nem lehet teremteni. A talajt, a lehetőséget lehet teremteni, ahol a tehetség kibontakozhat, kialakulhat. (Neuhaus) Tehetségkutatásunk többlépcsős, szorosan összekapcsolódik a tehetséggondozással, nincs lezárva tehát a gyerek iskolába való felvételével. Igen fontos, hogy minél hamarabb kiválasztódjanak a tehetségesnek tűnő gyerekek, mert így hamar szakember vezetheti őket tovább. Csak így válhat természetessé, hogy a zenetanulás egyenrangú fontosságúvá váljék közismereti iskolával. Feladatok a felvételnél: - Állandó jó kapcsolat az óvónőkkel és iskolai énektanárokkal, akik motiválhatják a gyerekeket. - Bemutatók az óvodában, iskolai tanórákon, hangversenyek kicsik számára. - Kiselőképző, előképző-, csoportokkal való foglalkozás (egy-két év alatt sok minden kiderül, pl. alkalmasság, érettség, stb.) - A tanulási folyamat közben kiemelni a rendkívüli tehetségeket. (magasabb óraszám, stb.) A tehetséggondozás feltételei, területei, feladatai, gondjai: - Legfontosabb a tanár tudása, személyisége, mely a legfőbb motivációs erő. - Szoros kapcsolattartás a gyakorlati és elmélettanárok között. - Tanárképzés, tanári továbbképzés. 12

- Eszközök minősége, mennyisége, karbantartása. - Szaktanácsadói testület (az országban szórványosan létezik). - Tanulmányi versenyek, találkozók, fesztiválok, hangversenyek, fórumok, kurzusok, továbbképzések. A tanári munka értékelése igen fontos része a tehetséggondozásnak. Nélkülünk nem működhetne ez a munka! A tanárok továbbképzése is a tehetséggondozás fontos alapkérdése. Versenyek, fesztiválok, találkozók pedagógiai funkciója - A rendezvényekre való felkészülés nagy lendületet ad a növendékeknek. A legkiválóbbaknál (országos döntőbe jutottaknál, helyezetteknél), jóval szélesebb rétegre terjed ki. Mozgósítja az érintett tanszak növendékeit. - A rendezvények különösképpen az országos szint módot adnak a legtehetségesebbek kiugratására, megismerésükre, pályájuk féltő gondossággal való figyelemmel kísérésére. Szereplési rutin, koncentráció, állóképesség megszerzésére teremtenek nagyszerű lehetőséget. A legtehetségesebb növendékek kiválasztásán, kiemelésén túl lehetőség nyílik a művészi pályán való eredményes előrehaladásuk segítésére. - A rendezvény haszna, hogy a tanulókat fokozott felfokozott teljesítményre serkenti, megerősíti azt a tudatot, hogy eredmény csak komoly munkával érhető el, hogy a tanulást nehezítő tényezők /kevés szabadidő, a hangszer minősége, a felkészülés körülményei stb./ leküzdése nemes cél, hogy a felkészülés során befektetett többletmunka mindenképpen nyereség. - A szakmailag és lelkileg jól felkészített növendékeknek az szerez igazán nagy örömet, ha közönség előtt önmaga legjobb szintjén produkál, ha tudását egy-egy verseny vagy fesztivál nyilvános keretei között megmutathatja. - Az országos rendezvények az érintett terület pedagógusainak módot adnak egy-egy műfaj pedagógiai eredményeinek felmérésére, a rendezvények között megtett út értékelésére, a helyzetelemzés alapján a feladatok kitűzésére. A felkészítő és érdeklődő tanárok részére tehát továbbképzéssel felérő szakmai értékelés, a látottak és hallottak alapján az egész tanszak számára országos továbbképzési lehetőség. Már az országos fórumot megelőző válogatók során az adott intézmény, megye tennivalóit meghatározza, felhívja a figyelmet az iskola, a terület eredményeire, gondjaira. Pedagógusok képzése, továbbképzése Pedagógiai programunk figyelembevételével, (már a tervezés időszakában) készítettük el rövid és hosszú távú továbbképzési tervünket. A pedagógusoknak 7 évenként kell teljesíteni a továbbképzési előírásokat. (OKT. törv. 19. 5. bekezdés) A fenntartónak együttműködve a munkáltatóval biztosítani kell, hogy rendelkezésre álljon, az anyagi fedezet, ami a továbbképzési terv megvalósulásához szükséges. Az e célra fordítható összeget az aktuális év költségvetési törvénye határozza meg. V. TANULÓINK MUNKÁJÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE, ELLENŐRZÉSE A tanulói teljesítmények mérésekor a kimenet szabályozás elvét érvényesítjük. 13

A képzés sajátosságaiból fakadóan (egyéni foglalkozások) naprakész a főtárgy tanár tájékozottsága a tanulók elméleti és gyakorlati fejlődéséről, az ismeretanyag elsajátításának a mértékéről. A különböző tanszakok közötti ellenőrzési és értékelési rendszer egységesítését hivatott biztosítani az év végi bemutatók sorozata. Szolfézsórákon szorgalmazzuk az írásbeli és a szóbeli számonkérés egyensúlyát. Az értékelés rendszere: Az előképző osztályban szöveges, egyénre szabott, az alapfok első osztálytól osztályzatokkal, érdemjegyekkel történik az értékelés. Az előképző osztályban a naplóba bejegyzendő értékelés: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt és nem felelt meg. Az értékelés célja: - Visszajelzés a tanár és a tanuló részére, - A tanulás hatékonyságának ellenőrzése, - A teljesítmény alapján korrekció kijelölése, - A tanuló teljesítményének viszonyítása korábbi eredményéhez. Helye a tanítás folyamatában: - Rendszeres szóbeli visszajelzés a tanítási órán, - Egy-egy téma lezárása, ismeretanyag elsajátítása után - Féléves, éves anyag összegzése (félévi beszámoló, év végi elméleti és gyakorlati beszámoló). Súlypontok: - A továbbhaladáshoz szükséges anyag ismerete, értelmezése és gyakorlati alkalmazása, - Az oktatás eredményeként kialakult képességek ellenőrzése, - A továbbhaladás feltételeként az előírt minimum ellenőrzése. Tanulóink munkájának értékelése: 5 jeles: Ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. A technikai és mechanizmusbeli követelményeket biztosan oldja meg és azokat kiválóan alkalmazza. Szóbeli feleletei és írásbeli munkái is teljes önállóságra vallanak. 5 - kitűnő: A kiemelkedően teljesítő tanulók tantárgyi dicséretben részesülhetnek. 4 jó: A tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló az ötöshöz, de apró bizonytalanságai vannak. A tananyag alapvető részeit tökéletesen tudja, ismereteit a feladatok megoldásában is különösebb nehézség nélkül alkalmazza. 14

3 közepes: Ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget. A tanterv alapvető anyagát jól elsajátította, az alapvető mechanizmusbeli nehézségeket leküzdötte, a lényegesebb kérdések megoldásában némi nehézségek mellett elfogadható eredménnyel azokat alkalmazza. Munkáiban kisebb bizonytalanságot mutat, amelyet a tanár segítségével le tud küzdeni. 2 elégséges: Ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Mechanizmusbeli hibái is hátráltatják a tantervi anyag biztos alkalmazását még a tanár segítségével is. Elképzelései, a művek tartalmát illetően nagyon minimálisak, ritmushibákkal küzd és folyamatosan ellenőrzésre szorul. 1 elégtelen: Ha a tantervi követelményeknek nevelői útmutatással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. A tanuló szorgalmának értékelése SZORGALOM PÉLDÁS JÓ KÖZEPES HANYAG 1. Tanulmányi munkája Céltudatosan törekvő, odaadó, igényes a tudás Figyelmes, törekvő Ingadozó Hanyag, lassító 2. Munkavégzése 3. Kötelességtudata 4. Tanórákon kívüli információ felhasználása megszerzésére Kitartó, pontos, megbízható, lankadatlan Kifogástalan, precíz Rendszeres, érdeklődő Rendszeres, többnyire önálló Megfelelő, néha ösztökélni kell Előfordul, ösztönzésre dolgozik Rendszertelen, hullámzó, önállótlan Felkészültsége gyakran felületes Ritkán Megbízhatatlan, gondatlan Felkészültsége állandóan felületes Egyáltalán nem VI. AZ ISKOLA ELLENŐRZÉSI- ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE Az intézmény munkájának ellenőrzése Az ellenőrzés célja a végzett munka értékelése, a nevelés-oktatás eredményességének megítélése, a működés jogszerűségének vizsgálata és biztosítása. Az iskola belső ellenőrzésének feladatai: I. Szakmai tevékenységgel összefüggő ellenőrzési feladatok (nevelő-oktató munka ellenőrzése) 15

II. Gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatok (munkaerőbérgazdálkodás, készlet- és energiagazdálkodás, tárgyi eszközgazdálkodás, érdekeltségi rendszer stb.) A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az iskola igazgatója a felelős. A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai nevelő-oktató munka egészét az intézmény, mint költségvetési szerv egész tevékenységét és biztosítja az ellenőrzés során felmerülő hibák, helytelen intézkedések kellő időben történő feltárását, fokozza a munka hatékonyságát. Az iskola belső ellenőrzésekor az alábbi követelményeket kell figyelembe venni: - segítse elő a nevelés-oktatás hatékonyságának javulását: - a tantervi követelményeknek megfelelően kérje számon az eredményeket a pedagógusoktól - segítse elő a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, továbbá a belső rendet, a tulajdon védelmét, - legyen a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze, - támogassa a helyi kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben jelezzen az intézmény működése során felmerülő megalapozatlan, helytelen intézkedésekre, hibákra, - az ellenőrzés tartsa tiszteletbe a nevelők módszertani önállóságát, ezáltal az elért eredmények tükrében értékelje tevékenységüket. Az ellenőrzés szintjei: - vezetői (igazgató), - szervezeti egységek, tagozatok vezetői, - tagozatok tagjai egy-egy feladatnál, munkamegosztás alapján (az ellenőrzés demokratizmusa). Az ellenőrzést végzőknek jelentési és beszámolási kötelezettségük van az igazgató- helyettes (irányításuk alá tartozó tagozatok részéről) és az igazgató számára. Az ellenőrzés jellege lehet: időszakos, állandó, kiemelt, speciális, bejelentett, bejelentés nélküli, alkalomszerű. Az ellenőrzés lebonyolításának legfontosabb szabálya a tervszerűség. Az ellenőrzési tervet az iskola éves munkatervében rögzítjük. Az ellenőrzési terv az alábbiakat tartalmazza: az ellenőrizendő területeket, szaktárgyakat, szervezeti egységet, az ellenőrzés célját (témaellenőrzés, célellenőrzés, utóellenőrzés), az ellenőrzés jellegét, az ellenőrzés formáját, az ellenőrzést végző személy, személyek megjelölését, az ellenőrzendő időszak megjelölését (kezdő és befejező időpontját), a programot, tervet kiadó vezető aláírását. Az ellenőrzés formái változatosak, a bennük való választás függ az ellenőrzés területétől és az ellenőrzés céljától. Az ellenőrzés formái: óraellenőrzés, tanórán kívüli tevékenység, 16