DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A termés mennyiség, a termés minıség és a levelek tápelem tartalmának összefüggése különféle alanyokra oltott Cabernet sauvignon szılıfajtán Írta: Csikászné Krizsics Anna
PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZİGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr.Gáborjányi Richard egyetemi tanár, az MTA doktora Témavezetık: Dr.Debreczeni Béláné egyetemi tanár, az MTA doktora Dr.Diófási Lajos c. egyetemi tanár, az MTA doktora A termés mennyiség, a termés minıség és a levelek tápelem tartalmának összefüggése különféle alanyokra oltott Cabernet sauvignon szılıfajtán DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Írta: Csikászné Krizsics Anna KESZTHELY 2008.
TARTALOMJEGYZÉK Oldalszám 1. A kutatás elızményei, célkitőzések 3. 2. Kísérlet helye, körülményei, anyaga és módszere 4. 2.1. A kísérleti ültetvény jellemzése 4. 2.2. A kísérleti terület környezeti jellemzıi 5. 2.2.1. Talajtani jellemzık 5. 2.2.2. Meteorológiai jellemzık 5. 2.3. Fenológiai vizsgálatok, a fürtátlag tömeg és vesszısúly meghatározása 5. 2.4. A termés mennyiségi és minıségi vizsgálata 6. 2.5. A levelek és a must tápelem tartalmának vizsgálata 6. 2.6. Borok organoleptikus értékelése 6. 2.7. Statisztikai értékelés 7. 3. Eredmények, megállapítások 7. 3.1. Alanyhatások 7. 3.1.1. A termés paraméterekre 8. 3.1.2. A levelek tápelem tartalmára 9. 3.1.3. A must tápelem tartalmára 9. 3.1.4. Az alanyklónok megítélése 10. 3.2. A kapcsolatrendszer feltárására irányuló vizsgálatok eredményei 10. 3.3. Tápanyag-gazdálkodási szaktanácsadásban hasznosítható eredmények 11. 3.4. Értékelési módszerek alkalmazhatósága 12. 4. Új tudományos eredmények 12. 5. Következtetések és javaslatok 13. 6. Az értekezés témaköréhez kapcsolódó tudományos közlemények, elıadások 14. 2
1. A KUTATÁS ELİZMÉNYEI, CÉLKITŐZÉSEK A világ kiemelkedı szılıtermesztı régióiban a helyi viszonyokhoz alkalmazkodva sok alanyfajtával dolgoznak. Magyarországon a termesztett fajták nagy száma jellemzı, kevés alanyfajtán. A szılıalanyfajták a károsítókkal szembeni ellenálló képesség és a termıhelyhez való adaptáció mellett az alany-nemes együttélésébıl származó tulajdonságokra (termésmennyiség, mustminıség, tápelemek felvétele stb.) gyakorolt hatások szempontjából is különböznek egymástól. Az alanyhatás érvényre jutását azonos nemes fajtával való kombinációnál is - számos tényezı befolyásolja, melyek elsısorban a termıhelyi, ökológiai viszonyokhoz, az évjáratok jellegéhez és az alkalmazott termesztés-technológiákhoz köthetık. A befolyásoló tényezık nagy száma és sokrétő kölcsönhatása nehezíti az alany-nemes kombinációk helyes megítélését. Az alany-nemes affinitás kérdéskör jelentısége miatt az 1980-as évek közepén a pécsi Szılészeti és Borászati Kutatóintézet kísérleteket állított be. 1986-ban négy termıhelyen (Pécsett, Villányban, Siklóson és Szekszárdon) négy nemes fajtával (Olasz rizling, Rajnai rizling, Kékfrankos, Cabernet sauvignon) négy alanyfajtával és 3-3 alanyklónnal kerültek eltelepítésre ültetvények. A kísérletbe vont alanyok Berlandieri x Riparia keresztezésbıl származnak, s eredetüket tekintve Teleki Zsigmond és fia Sándor révén a Villányi szelekciós mőhelyhez kapcsolódnak. A további szelekciók révén világfajtákká vált alanyok kísérletbe állításakor a villányi kötıdés a környezethez való alkalmazkodás tekintetében különösen szerencsés momentum. A dolgozat keretében célul tőztük ki a hazánkban általánosan alkalmazott Berlandieri x Riparia eredető, Teleki szelekcióból származó alanyfajtákra és az azok klónjaira oltott Cabernet sauvignon szılıfajta gazdasági, genetikai, élettani tulajdonságainak feltárását és értékelését az ültetvény teljes életciklusát felölelı kísérlet keretében a pécsi termıhelyen. A cél elérése érdekében: Értékeltük az alany-nemes kombinációk hatását a tápelemek felvételére, a termés mennyiségére és minıségi mutatóira. Az értékmérı paraméterek (termésmennyiség, mustfok, titrálható savtartalom, ph) és a levelek, valamint a must tápelem tartalma közötti összefüggéseket vizsgáltuk. Vizsgáltuk és értékeltük az 5C és 5BB alanyklónok teljesítményét és tápelem hasznosítási sajátosságait. 3
Szándékainkat, s a munka idıszerőségét indokolja, hogy az elmúlt évtizedben többek között módosult a termelési cél, az alkalmazott termesztés-technológia, s hangsúlyt kapott a környezetkímélı termesztés is. A 15 éves tartamkísérletben (1990-2004.) felhalmozódott adatok széles körére kiterjedı értékelések lehetıséget teremtenek a multifaktoriális összefüggésrendszer elemeinek árnyaltabb megismerésére döntéseink jobb megalapozása érdekében. A termıhelyhez és a nemes fajtához jól megválasztott alany a versenyképes, környezetkímélı és minıségi borszılıtermesztés lehetıségét biztosítja. Az alany genotípus megválasztásával javítani lehet a szılı tápelem ellátottságát kedvezıtlen környezeti feltételek mellett is. A körültekintı alanyválasztás minden külön befektetés nélkül képes jobban kiaknázni a talaj adottságait és kiküszöbölni a termıhely kedvezıtlen elemeit. Eredményeként mérséklıdnek a költségek, kisebb a környezetterhelés. Megfelelı alanyhasználattal megvalósítható az ültetvények jövedelmezıségének növelése, jó kondícióban tartása (generatív-vegetatív egyensúly, kiegyensúlyozott tápanyag-ellátás), ami a hosszú élettartam és a jó minıségő termés záloga. 2. KÍSÉRLETEK HELYE, KÖRÜLMÉNYEI, ANYAGA ÉS MÓDSZERE 2.1. A kísérleti ültetvény jellemzése A kísérletet Pécsett, a Szılészeti és Borászati Kutatóintézet Szentmiklós-hegyi Kísérleti Telepén állítottuk be. A kísérleti parcellák 200 m-es tengerszint feletti magasságban helyezkednek el. A terület déli kitettségő, a vizsgált parcellák területe teraszos mőveléső. A talaj permi vörös homokkı, pannon homok és pannon agyag keveréke, a talaj típusa Ramann-féle barna erdıtalaj. Az ültetvény 1986-ban került eltelepítésre. A sorok iránya kelet-nyugati. A tıkék tenyészterülete 4,2 m 2, az ültetvény 3,5 m sor- és 1,2 m tıtávolságú. A tıkemővelésmód: ernyımővelés. A kísérleti ültetvényben randomizált elrendezéső parcellákban négy ismétlésben négy-négy tıke megfigyelése folyt. 4
A kísérletben nemes fajtaként a Cabernet sauvignon E.153-as klónja szerepelt. A vizsgálatba vont alanyfajták Berlandieri x Riparia keresztezésbıl származnak: Teleki 5C és három klónja (Gm.6, Gm.10, Wed.), Teleki-Kober 5BB és három klónja (Fr.148, Wei.48, Cr.2), Teleki-Kober 125AA és Teleki-Fuhr S.O.4. A kísérletet az ültetvény termırefordulását követıen, 1990-2004. között végeztük. 2.2. A kísérleti terület környezeti jellemzıi 2.2.1. Talajtani jellemzık A terület talaja homokos vályog, alacsony humusz tartalommal. Agyagtartalma 20-25% közötti, gyengén lúgos kémhatású, 11% mésztartalommal. A vizsgálati eredmények szerint a talaj foszfor, kálium és magnézium ellátottsága jó. Kedvezı a talaj cink és bórtartalma is. 2.2.2. Meteorológiai jellemzık Az évjárat döntı mértékben befolyásolja a szılıtermés mennyiségét, de különösen a belıle készülı bor minıségét. Emellett az idıjárási elemek alakulása, kiemelten a csapadék mennyiségé és eloszlásé meghatározó a tápelemek felvétele és a kísérletben alkalmazott módszer (levélanalízis) szempontjából. A vizsgálati periódusban a vegetációs idıszakban mért idıjárási paraméterek meghaladták az 50 éves átlagértékeket. Az 1990-2004 évek átlagában a vegetációs idıszakban mért átlaghımérséklet 18,1 o C, a csapadék mennyisége 547mm, míg a napfényes órák száma 1562 óra volt. A vegetációs idıszak csapadékösszege alapján a legszárazabb évek: 1990, 1992-93, 2000 és 2003, míg a legcsapadékosabbak: 1995, 1998 és 1999. A vegetációs idıszak aktív hıösszege alapján a legmelegebb három év: 2003, 2000 és 1992, míg a leghővösebb évek: 2004, 1996 és 1997 voltak. A szüret idıpontjában ezeknél az éveknél mutatkoztak szélsı értékek az aktív hıösszegben. 2.3. Fenológiai vizsgálatok, a fürtátlag tömeg és a vesszısúly meghatározása A legfontosabb fenológiai idıpontok rügyfakadás ideje, virágzás kezdete és vége, zsendülés és szüret idıpontja minden évben felvételezésre került a nemes fajtánál. A kísérleti idıszakban a legkorábbi (2001) és legkésıbbi (1996) rügyfakadás ideje között közel egy hónap eltérés volt, s ez az eltérés a többi fenológiai idıszakban is jelentkezett és még fokozódott is. 5
A Cabernet sauvignon-nál a legkorábbi szüretre 2003-ban (szept.18.), míg a legkésıbbire 2004-ben (nov.8.) került sor. A fakadás és virágzás kezdete között a vizsgált 15 év (1990-2004) átlagában 57 nap, a fakadás és zsendülés között 125 nap, míg szüretig 191 nap telt el. Az ültetvényben a nyár folyamán hajtás- és fürtszám felvételezésre is sor került ill. ebbıl a fürtátlagtömeg kalkulálására. Metszés után parcellánként 10 évben a vesszısúlyt is mértük, ill. ebbıl számoltuk a fürttermés/vesszıtermés (y/n) arányát. 2.4. A termés mennyiségi és minıségi vizsgálata A szüretet a nemes fajtára jellemzı érési idıben végeztük. A kísérleti parcellákból a nemesfajta termését alanyfajtánként négy ismétlésben dolgoztuk fel. A feldolgozott termés minıségének megállapítására hitelesített magyar mustfokolóval meghatároztuk a mustfokot (Mm o ), NaOH-os titrálással a must borkısavban kifejezett titrálható savtartalmát, valamint digitális ph mérı készülékkel a must ph-t. 2.5. A levelek és a must tápelem tartalmának vizsgálata A kísérleti parcellákról a virágzás és érés fenológiai idıszakában a mintához 40, a hajtás alsó harmadában, a fürttel szemben lévı levéllemez begyőjtésére került sor (MÉM-NAK irányelvek szerint). Az analitikai vizsgálatokat a pécsi Szılészeti és Borászati Kutatóintézet laboratóriumában végeztük. A vizsgált tápelemek: N, P, K, Ca, Mg, Zn, B, Fe, Mn. A növényi minták kémiai feltárását, a roncsolást 65%-os HNO 3, 70%-os HClO 4 és tömény H 2 SO 4 elegyével végeztük az atomabszorpciós vizsgálatokhoz. A kapott eredmények értékeléséhez a MÉM-NAK által kidolgozott ellátottsági kategóriákat (SZŐCS et al., 1981), a tápelem arányoknál pedig FREGONI (1980) javaslatait alkalmaztuk az eredmények értékeléséhez. A kísérleti parcellák termésének feldolgozását követıen mintákat vettünk a must tápelem tartalmának vizsgálatához, a mustból szintén kilenc tápelem mennyiségét határoztuk meg. 2.6. Borok organoleptikus értékelése A kísérleti kezelésekbıl mikrovinifikációval bort is készítettünk. A borok valamennyi kezelésének értékelésére 10 évben kerülhetett sor (1992, 1994, 1997-2004). 6
A borokat érzékszervileg bíráltuk, 20 pontos rendszerben. A borok érzékszervi bírálatánál a borbírálók által felállított rangsort tartottuk a leginkább értékmérınek. A legértékesebb borok a legalacsonyabb értékszámmal rendelkeznek. 2.7. Statisztikai értékelés A kísérlet eredményeinek értékeléséhez a Microsoft Office Professional 2000 programcsomag Excel alkalmazását használtuk. A kezelések hatásának értékelését kéttényezıs varianciaanalízissel végeztük (az egyik tényezı az alany, a másik az évjárat volt). A tartamkísérletek értékelését grafikus módszerrel (növekedési görbe, esetünkben: alanyhatásgörbe ) is elvégeztük (SVÁB, 1981). A kísérletben (kontroll hiányában) a vizsgált tíz kezelés évenként kalkulált átlagához viszonyítottuk az egyes kezelések eredményeit. A kvantitatív változók összefüggés-vizsgálatára korreláció- és regresszió analízis szolgált. Nem lineáris összefüggésnél négyzetes hatásgörbe illesztésével és az ebbıl számított paraméterekbıl nyertünk hasznosítható információkat (SVÁB, 1981). Az eredmények értékelésénél pathanalízist is igénybe vettünk, az Y függı változó alakulását három független változóval írtuk le (SVÁB, 1981). A standardizált parciális regressziós koefficiensek lehetıséget adtak arra, hogy a független változók hatásának relatív jelentıségét számszerően kifejezzük. A parciális regressziós koefficiensek az egyes változók közvetlen hatását elkülönítve fejezik ki, emellett a közvetett és együttes hatások megjelenítésére is alkalmas a módszer. 3. EREDMÉNYEK, MEGÁLLAPÍTÁSOK 3.1. Alanyhatások Az évjáratok hatása valamennyi vizsgált paraméter esetében jelentısebb volt, mint az alanyok hatása. A kísérlet egyetlen alanycsaládból származó alanyok összehasonlítására irányult, így a dolgozatban alkalmazott minısítés a relatív megítélést szolgálja, nem feltétlenül jelent abszolút értékben is számottevı különbséget, viszont az árnyaltabb alanyválasztás lehetıségét teremti meg. 7
3.1.1. A termés paraméterekre Kísérletünkben a legnagyobb fürttermést adó Cabernet parcellák alanyai az SO4 és 5C. Ezen kombinációknak az adott évi termésátlagokhoz viszonyított pozitív eltérései a vizsgálati periódus alatt mérséklıdtek, bár a teljes idıszak halmozott termésátlaga tekintetében a legkedvezıbbek közé tartoznak. Ugyanakkor az 5BB alanyon lévı Cabernet tıkék kezdeti alacsonyabb termésmennyisége az idıszak végére halmozott termésmennyiségben elérte az 5C szintjét. A vizsgált 13 év átlagában (1992-2004) statisztikailag igazoltan alacsonyabb termésmennyiség jellemzi az 5BB Fr.148 és Wei.48-as alanyklónokon lévı Cabernet tıkéket - az 5BB Cr.2-t kivéve - a többi vizsgált alanyhoz képest. A termıegyensúlyra utaló y/n arány alapján kísérletünkben - az irodalommal egyezıen - az 5BB kevésbé generatív kombinációs partnernek mutatkozott, szemben az 5C Gm.6 és SO4 alanyokkal. A vizsgálati periódus átlagában szignifikánsan alacsonyabb mustfok jellemzi azokat a mustokat, ahol a Cabernet sauvignon alanya az 5BB és SO4, míg a két legmagasabb mustfok érték az 5C Gm.6 és 5BB Cr.2 klónok sajátja. A cukorhozam szoros összefüggést mutat a fürthozammal. Így a legmagasabb értékek az SO4 és 5C Gm.6 alanyokhoz, míg a legalacsonyabbak az 5BB Fr.148 alanyklónhoz kötıdnek. A Cabernet mustok titrálható savtartalmában az alanyhatás a vizsgálati periódus egésze tekintetében nem volt kimutatható, az évjáratok szerepe volt a meghatározó. Az alanyok és évek közötti kölcsönhatás viszont szignifikáns volt mind a titrálható savtartalom, mind a ph esetében. Az 5C alanyokon lévı Cabernet tıkékrıl származó mustok kémhatása kilenc év átlagában statisztikailag igazoltan alacsonyabb volt, mint az 5BB, 5BB Cr.2, 125AA és SO4 alanyokon lévıké. 8
3.1.2. A levelek tápelem tartalmára A vizsgált kombinációkban és területen a legjelentısebb alanyhatás a levelek magnézium, mangán és virágzáskori bór tápelem tartalmának alakulására volt kimutatható. A Cabernet levelek virágzáskori magnézium tartalmának kumulatív eltéréseit mutató alanyhatás görbék alapján a legmagasabb értékek az 5C Gm.6 és 5BB, míg a legalacsonyabbak a 125AA, SO4 és 5C alanyokat jellemzik. A bór esetében a standardhoz (évenként 10 alany átlaga) képest pozitív eltérésekkel kitőnnek a 125AA, SO4 és 5C, valamint az 5BB Cr.2 alanyokon lévı Cabernet sauvignon tıkék levelei. A legalacsonyabb bór értékek az 5BB Fr.148 alanyklónon fordultak elı. A mangánnál pozitív eltérést virágzáskor az 5C Gm.6 és 5BB alanyokon, míg negatív eltérést a 125AA és SO4 alanyokon kaptunk, hasonlóan a magnézium esetében megfigyeltekkel. 3.1.3. A must tápelem tartalmára Alanyhatást a Cabernet sauvignon mustok tápelem tartalmának alakulásában a foszfor, magnézium és mangán elemeknél mutattunk ki. Az 5C Gm.6, 5BB és SO4 alanyokon lévı Cabernet tıkékrıl származó mustok foszfor tartalma szignifikánsan magasabb volt, mint az 5C Wed. és 5BB Wei.48-as alanyklónokról származóké. Az 5C Gm.6 és 5BB Fr.148 alanyklónokra oltott Cabernet tıkékrıl származó mustok magnézium tartalma igazolhatóan magasabb a 125AA, SO4 és 5C alanyokra oltottakénál. A legmagasabb mangán tartalmú mustok az 5C-rıl és Gm.6-os klónjáról kerültek ki, míg a 125AA és 5BB Cr.2 alanyok révén a Cabernet mustok mangán tartalma az idıszak egészét tekintve a legalacsonyabb. 9
3.1.4. Az alanyklónok megítélése Az alanyklónok sajátosságainak feltárásával is hozzájárulhatunk a megalapozott alanyválasztáshoz. Szélsıséges évjáratokban egyes alanyklónok révén kiemelkedı terméseredményre volt képes a Cabernet, de 15 év átlagában az 5C és 5BB alany alapfajtákat meg nem haladó termés produkciót eredményeztek. Az 5C klónjai közül az adott termıhelyen észlelt értékes tulajdonságai miatt a Gm.6-os klón emelhetı ki, ill. az 5BB klónok közül a Cr.2 klón. Ezek a klónok a tápelem tartalom tekintetében is sajátosságokkal rendelkeznek az alapfajtáikhoz képest. Az 5BB-n lévı Cabernet levelek magas foszfor, magnézium, mangán és virágzáskori nitrogén tartalmához képest szignifikánsan alacsonyabb értékek jellemzik a Cr.2 klónját, míg a bór tápelemnél fordított a helyzet. Az 5C alanyon lévı Cabernet sauvignon levelek kalcium, magnézium és mangán tartalma szignifikánsan alacsonyabb, mint a Gm.6 klónon. Ugyanakkor a virágzáskor maghatározott kálium és bór tartalom az 5C alanyon igazoltan magasabb, mint Gm.6 klónján. 3.2. A kapcsolatrendszer feltárására irányuló vizsgálatok eredményei Az értékmérı paraméterek vonatkozásában a statisztikailag igazolt összefüggésrendszer bemutatására áttekintı ábra készült, melybıl az összefüggés jellege is kitőnik. Ezek közül a legfontosabbak: A termés és mustfok, ill. a mustfok és a titrálható savtartalom közötti negatív összefüggés. A levelek virágzáskori vastartalmának a terméssel pozitív és mustfokkal negatív összefüggése, míg az éréskori nitrogén tartalom esetében ezzel ellentétes tendencia érvényesült. A mustfok negatív összefüggést mutat a levelek kálium tartalmával, valamint a must cink és kalcium tartalmával. A titrálható savtartalom és a levelek bórtartalma valamint az éréskori foszfor tartalma közötti korreláció pozitív. Mindkét elemtartalom a virágzáskori nitrogén tartalommal is pozitívan korrelál. A titrálható savtartalom viszont negatív összefüggést mutat a levelek cink tartalmával. 10
Ezekhez kapcsolódóan számos tápelem arány és az értékmérı paraméterek közötti kapcsolat is vizsgálataink tárgyát képezte. Az egyes összefüggések az alanyok szintjén is értékelésre kerültek. 3.3. Tápanyag-gazdálkodási szaktanácsadásban hasznosítható eredmények A magasabb éréskori nitrogén értékekhez magasabb mustfok érték társult a termésmennyiség csökkenése (ami 2,2 nitrogén sz.a.% felett prognosztizálható) a mustfok növekedése irányába hatott a Cabernet sauvignon fajtánál. A teljes adatbázis vonatkozásában a legszorosabb negatív összefüggés a mustfok és a kálium tartalom között jelentkezett. A mustfokok és tápelem arányok között elvégzett regresszió számításaink eredményeként a Berlandieri x Riparia alanyokon lévı Cabernet esetében a levelekben a relatív kálium túlsúly mérséklésére kell törekedni a tápelem arányok számértékének megítélésénél. A N/K aránynál a 2,5-4,0 közötti értéket (az irodalmi 1,9-3,0 helyett), a K/Mg aránynál a 2,0 és 4,0-4,5 közötti tartományt (a 3,0-7,0 helyett) javasoljuk. A virágzáskori eredményekbıl számított K/Ca aránynál cél lehet az 1:2-es arány közelítése. Az optimális arány az alanyoktól is függı érték. Az idıjárás jellegének változása miatt a savtartalom léphet a minıséget leginkább meghatározó tényezıvé. Így az ennek kapcsán megfigyelt összefüggések is lényegesek lehetnek mind az alany megválasztása, mind az alkalmazott tápanyagutánpótlás tekintetében. A foszfor és a cink viszonya fontos minıség alakító tényezı. Az egyes tápelemek között meglévı kölcsönhatások miatt fontos megállapítás, hogy kísérletünkben az éréskori optimális cinktartalmak (30-50 mg/kg) elıfeltétele volt, hogy a virágzáskori mangán tartalom 70 és 120 mg/kg között legyen. Kísérletünk teljes adatbázisa alapján (10 alany és 13 év adatai) a termésmennyiség és minıség közötti ellentét átlagosan tıkénként 4,0 kg feletti termésátlagnál jelentkezett. 11
3.4. Értékelési módszerek alkalmazhatósága A tartamkísérletek értékeléséhez felhasznált alanyhatás görbék a levélanalízis eredmények adatsorainak feldolgozásánál támpontul szolgálhatnak a szaktanácsadásban is, mivel jól szemléltetik az ültetvényben lezajló változásokat. A tendenciák kirajzolódása a görbén lehetıséget teremt az évjárati szélsıségek értelmezésére. A termés mennyiségi- és minıségi paramétereinek alakításában számos tényezı kap szerepet, így a többváltozós módszerek alkalmazása plusz információt nyújt a hatások értelmezéséhez. Ennek egyik a gyakorlat számára is hasznosítható lehetısége a pathanalízis, ahol több változó közvetlen és közvetett hatását követhetjük nyomon elsısorban a mustfok és savtartalom alakításában. 4. ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK 4.1. Az alanyok hiteles megítélését a tartamkísérletek teszik lehetıvé, mivel az egyes alanyokon elérhetı teljesítmény az egyes évjáratok jellege és az ültetvény kora által is jelentısen módosul. A termésprodukció görbe egyes szakaszainak hossza és a görbe lefutása számos tényezı által befolyásolt, de az egyes alanyokra jellemzı. 4.2. Az 5BB klónjaira oltott Cabernet teljesítménye többnyire elmaradt az 5BB alapfajtán lévıtıl. A pécsi termıhelyen a szılıtermesztés északi határán, Németországban szelektált 5BB Fr.148-as és Wei.48-as klónokon érte el a Cabernet sauvignon a legszerényebb teljesítményt a vizsgált alanyok közül. A Kárpát-medencében, Erdélyben szelektált Cr.2 klón viszont a mi termıhelyünkön is értékes tulajdonságokkal rendelkezik. Az 5C és 5BB alanyfajták és klónjaik közötti különbségek nemcsak a termésparaméterekre, hanem a levelek tápelem tartalmára gyakorolt hatásukban is kimutathatók. 4.3. Az adott termıhelyen és kombinációkban az alanyhatás a Cabernet sauvignon levelek tápelem tartalmában elsısorban a magnézium, mangán és virágzáskori bór tartalomban jelentkezett. A Cabernet mustok tápelemei közül a foszfor, magnézium és mangán esetében találtunk statisztikailag igazolt különbségeket az alanyok között. 4.4. A levélben tapasztalt nitrogén bór ill. mangán - cink elempárok közötti összefüggések a musthoz kötıdıen is megállapítást nyertek. 12
4.5. Tartamkísérletünkben összefüggést mutattuk ki a levelek cink tartalma ill. a P/Zn aránya és a must minıségi paraméterei között. A levelek relatíve magas cink tartalma alacsonyabb mustfok és savtartalom értékekkel párosulhat. 4.6. A három változóval elvégzett pathanalízis számításaink eredményei szerint egy-egy értékmérı paraméter változásában a vizsgált változók súlya, szerepe alanyonként eltérést mutat. 5. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK 5.1. Az 5BB klónjai közül perspektivikus lehet az 5BB Cr.2 klónja, amelyen a Cabernet magas mustfok mellett harmonikus savtartalmú termést is adott, s így borának megítélése is kedvezı volt. Az 5C klónjai közül a Gm.6-os emelhetı ki magas mustfoka és cukorhozama miatt. 5.2. A Teleki alanyfajták világfajták, a klónjaik pedig eszközt jelentenek a speciális termıhelyi adottságokhoz való alkalmazkodásban. Feltételezhetı, hogy a jó kalcium-, és magnéziumhasznosítású 5C Gm.6 klón a kocsánybénulás megelızésében is eredményes lehet az arra érzékeny fajtákon. 5.3. A magasabb mustfok eredmények érdekében a mustfok és a levelek kálium tartalma közötti negatív korreláció miatt a N/K, K/Mg és K/Ca arányoknál a kálium túlsúlyát mérsékelni kell az optimum tartományok meghatározásánál. 5.4. A levelekben az éréskori nitrogén tartalom optimális tartományának megítélésénél a termelési célra is tekintettel kell lenni. A köztermesztésbe kerülı új alanyok esetében a termelési célokhoz igazodóan az 1980-81-ben kidolgozott tápelem optimumok felülvizsgálatára van szükség. 5.5. A levelek cink tartalma, valamint a P/Zn aránya és a must minıségi paraméterek közötti összefüggés a levéltrágyázási gyakorlat felülvizsgálatára hívja fel a figyelmet. A komplex levéltrágyák többsége cinket is tartalmaz, s így azok megválasztásánál körültekintıen kell eljárni a kedvezıtlen hatások elkerülése érdekében. 5.6. A varianciaanalízis statikus eredményt ad az alanyok hatásáról, míg a kumulált eltéréseket megjelenítı hatásgörbe dinamikus képet mutat a lezajlott folyamatokról összegzett és viszonyított formában. A szaktanácsadási munkában nagy elınye, hogy áttekinthetı módon nagyszámú (esetünkben 150) adatpont megjelenítésére alkalmas. 13
6. AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉHEZ KAPCSOLÓDÓ TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK, ELİADÁSOK 6.1. Külföldi idegennyelvő lektorált, referált folyóiratban megjelent közlemény CSIKÁSZ-KRIZSICS, A. DIÓFÁSI, L. (2007): Investigations into the correlation between boron concentration and yield characteristics with the grape cultivar Cabernet sauvignon on different rootstocks. Mitteilungen Klosterneuburg, 57 (4): 213-223. CSIKÁSZ-KRIZSICS, A. DIÓFÁSI, L. : Effects of Rootstock-Scion Combinations on Macro-elements Availability of the Vines. Alany-nemesfajta kombinációk hatása a szılı makroelem felvételére. JCEA részére 2008. februárjában leadott cikk. 6.2. Hazai lektorált folyóiratban megjelent szakcikkek CSIKÁSZNÉ KRIZSICS, A. DIÓFÁSI, L. (2006): Alanyfajták hatása a Cabernet sauvignon szılıfajta tápelemfelvételére három különbözı termıhelyen. Kertgazdaság 38 (1): 43-55. DIÓFÁSI, L. BÍRÓNÉ, T.G. CSIKÁSZNÉ, K.A. KHIDHIR, K.M. (2005): Az aszálykár mérséklésének lehetısége az alanyfajták megválasztásával a hegyvidéki szılıtermesztésben. A fajtaválaszték fejlesztése a kertészetben. Válogatott teljes terjedelmő tudományos dolgozatok a Lippay János Tudományos Ülésszakon (2005. okt. 19-20.) bemutatott eredményekbıl. Budapest, 119-125. DIÓFÁSI, L. BÍRÓNÉ, T.G. CSIKÁSZNÉ, K.A. KHIDHIR, K.M. (2005): Az aszálykár mérséklésének lehetısége az alanyfajták megválasztásával a hegyvidéki szılıtermesztésben. Agro-21 Füzetek (46): 18-25. DIÓFÁSI, L. CSIKÁSZNÉ, K.A. (2000): A szılı trágyázása. Növényvédelmi Tanácsok plussz 9, 18-20; 25; 29. TESZLÁK, P. CSIKÁSZNÉ, K. A. GAÁL, K. KOZMA, P. (2006): Az alanyfajták hatása a Cabernet sauvignon élettani jellemzıire. Kertgazdaság 38 (4): 56-65. 14
6.3. Konferencia kiadványban teljes terjedelemben megjelent angol nyelvő közlemények CSIKÁSZ-KRIZSICS, A. DIÓFÁSI, L. (2007): Connection of Yield Attributes with Boron Concentrations in Grape Rootstock-Cabernet sauvignon Combinations. OIV konferencia, Budapest, poszter. www.oiv2007.hu, Elıadások és poszterek, Szılészet szekció CSIKÁSZ-KRIZSICS, A. DIÓFÁSI, L. (2007): Effects of Rootstock-Scion Combinations on Macroelements Availability of the Vines. OIV konferencia, Budapest, poszter. www.oiv2007.hu, Elıadások és poszterek, Szılészet szekció 6.4. Poszterek, konferencia kiadványban megjelent egyéb közlemények CSIKÁSZNÉ, K.A. DIÓFÁSI, L. IJJÁSZ, I. (2001): A levélanalízis eredményeinek felhasználása a környezet-tudatos szılıtermesztésben. Poszter. XLII. Georgikon Napok Vidékfejlesztés-Környezetgazdálkodás- Mezıgazdaság c. tudományos konferencia kiadványa II. kötet (Keszthely, 2001. szept. 20-21.) 1003-1007. CSIKÁSZNÉ, K. A. DIÓFÁSI, L. IJJÁSZ, I. (2003): Az alanyfajták hatása a Cabernet sauvignon szılıfajta tápanyag felvételére, eltérı jellegő (csapadékos, aszályos) évjáratokban. Poszter. Lippay János-Ormos Imre-Vas Károly Tudományos Ülésszak, (Budapest 2003. november 6-7.) Összefoglalók- Kertészettudomány 494-495. DIÓFÁSI, L. BÍRÓNÉ, T.G. IJJÁSZ, I. KHIDHIR, K. CSIKÁSZNÉ, K. A. (2003): Az alanyfajták hatása a Kékfrankos termés mennyiségére és minıségére. Poszter. Lippay János-Ormos Imre-Vas Károly Tudományos Ülésszak, (Budapest 2003. november 6-7.) Összefoglalók-Kertészettudomány 496-497. 6.5. Elıadás konferencia kiadványban megjelent teljes szövege magyarul / angolul DIÓFÁSI, L. CSIKÁSZNÉ, K. A. (2005): A telepítés elıtti alaptrágyázás hatása a szılıtıkék biológiai jellemzıire, teljesítményére a Mecsekalján. Kiegyensúlyozott tápanyag-ellátás a szılıtermesztésben a jó termés és a jó minıség érdekében, (Kecskemét 2005. szeptember 6-7.) BUZÁS, I. (Szerk.) Konferencia kiadvány 36-50. 15
6.6. Elıadások CSIKÁSZNÉ KRIZSICS, A. (2004): A szılıültetvény létesítés tápanyag-gazdálkodási vonatkozásai. Dicenty Dezsı születésének 125. évfordulójára rendezett tudományos emlékülés, Szekszárd, 2004. október 15. CSIKÁSZNÉ KRIZSICS, A. (2005): A Cabernet sauvignon szılıfajta leveleinek tápelem tartalma különbözı alanyfajtákon. Aktuális válaszok a borszılıtermesztés kihívásaira c. Kutatói Fórum a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából. FVM SzBKI, Pécs 2005. nov.4. CSIKÁSZNÉ KRIZSICS, A. (2005): Alanyfajták hatása a Cabernet sauvignon szılıfajta tápanyag felvételére. PAB Talajerıgazdálkodási és Agrotechnikai Munkabizottság ülése. Pécs, 2005. nov. 10. CSIKÁSZNÉ KRIZSICS, A. (2006): Az évjárat és alany szerepe a Cabernet sauvignon fajta teljesítményének alakulásában. Szılészeti kutatások újabb eredményei a Szılészeti és Borászati Kutatóintézetben Pécsett c. Kutatói Fórum a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából. FVM SzBKI, Pécs 2006. nov.9. CSIKÁSZNÉ KRIZSICS, A.-DIÓFÁSI, L.(2005): A Cabernet sauvignon szılıfajta leveleinek tápelem tartalma különbözı alanyfajtákon. Lippay J.-Ormos I.-Vas K. Tudományos Ülésszak. (Budapest, 2005. okt.20.) Összefoglalók 274-275. + Borászati Füzetek (16): 1. 6.5. Egyéb közlemények KRIZSICS CSIKÁSZ, A. KOZMA, P. (2002): Characterization of fungus resistant grape varieties and candidate varieties in Pécs area. VIII. th International Conference on Grape Genetics and Breeding. (Kecskemét 2002. aug. 26-31.) Poszter. Summary in Acta Horticulturae Number 603. Proceedings of the Eight International Conference on Grape Genetics and Breeding. 763-765. 16
HODONYI, J. KAZINCZI, G. - VARGA, P. - CSIKÁSZNÉ K., A. WOLF, I. HORVÁTH, J. TAKÁCS, A. (2005): Effect of malt and plant extracts on Phytophthora infestans and Plasmopara viticola under field conditions. (Saariselkä, Lapland Finland 18-22. April, 2005.) Proceedings of the 1 st International Conference on Plant Microbe Interactions: Endophytes and Biocontrol Agents, 154-158. WERNER, J. CSIKÁSZNÉ, K. A. BENE, L. (2008): A szılı-termesztéstechnológia egyes elemeinek hatása a szürkerothadás kártételének mértékére. Növényvédelem, 44 (3): 129-134. WERNER, J. CSIKÁSZNÉ, K.A. BENE, L. (2008): Egyes termesztéstechnológiai eljárások hatása a szılı szürkerothadásának kártételére. Agrofórum Extra (Szılıtermesztıknek): 25, 34-36. 17