Dr. Bereczki Edit A munkaegészségügy helye és aktuális feladatai Feladatok és lehetőségek a foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek bejelentési fegyelmének javítása terén Munkavédelem és érdekvédelem Változások és aktualitás feladatok a munkavédelemben Bükfürdő, 2012. április 16-18. Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgálat (ÉTOSZ) - MTESZ Vas megyei Szervezet dr. Bereczki Edit 1
A munkavédelem története az ókortól A legrégebbi munkabiztonsági előírások: A Szent Biblia Mózes V. Könyve I. rész 8. verse az épületeken szükséges korlátokra hívja fel a figyelmet: Ha új házat építesz, házfedeledre korlátot csinálj, hogy vérrel ne terheld a te házadat, ha valaki leesik arról. Babilonban Kr. e. 1816-ban Hammurábi kőtábláin már olvashatók (Kódex 229. ) az építkezések biztonsági követelményeinek megszegőivel szemben alkalmazandó igen elrettentő intézkedések is: Ha egy építőmester házat épít, de rosszul végzi munkáját, és a ház összedől, és a tulajdonos meghal, akkor az építőmestert meg kell ölni. dr. Bereczki Edit 2
Az ókori görögök a veszélyről és a biztonságról SZOKRATÉSZ veszedelmes dolgoknak nevezte, amelyek félelmet keltenek, szemben a biztonságosokkal, amelyek nem. A meglevő, az eljövendő és a bekövetkezett rossz ismeretét az erényesség egyik leglényegesebb összetevőjének tekintette. PLATON határozta meg először a bátorság fogalmát, mint a veszedelmes és biztonságos dolgok tudományát. [Lakhész, 195 a) in Platon Összes Művei, Első kötet, Európa Kiadó, Bp., 1984. 39. o. 198. b) 47. o. 199. d) 50. o. ] dr. Bereczki Edit 3
A hazai munkavédelem és hatóság létrejötte A munkavédelem fejlődése a modern gyáripar kialakulásával 1872 - ipartörvények: ipar felügyelet, bányaorvosok, gyárorvosok 1876 - közegészségügyi törvények: tisztiorvosok, gyárvizsgálatok 1925 - közös (felügyeleti) ellenőrzések 1927 - OTI társadalombiztosítás kialakulása 1950 - SZOT feladata lett a munkavédelem 1984 - Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség (állami feladat) 1991 - ILO Misszió ellenőrzése és ajánlása: Megújított struktúrájú felügyeleti rendszert kell kialakítani, amely integrálja a munkaegészségügyi és a munkabiztonsági, valamint a műszaki biztonságtechnikai ellenőrzést. 2004 - Magyarország EU-s csatlakozása (jogharmonizáció) 2007 - A közfeladatok átszervezésével az ÁNTSZ átadta a munkaegészségügyet az OMMF-nek: integrált munkaegészségügy, egységes munkavédelem jött létre dr. Bereczki Edit 4
A munkavédelem fogalma és tartalma A munkavédelem az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése és fenntartása olyan általános emberi alapjog, amit különböző nemzetközi előírások rögzítenek. A WHO Alkotmánya az egészséghez, az ILO egyezményei a munka világához, az EU munkavédelmet érintő irányelvei az egységes belső piac alapelveinek teljesítéséhez kapcsolódnak. Az Európai Szociális Karta a szociális biztonság erősítését, a jobb munkakörülmények biztosítását határozta meg a gazdasági és szociális különbségek csökkentését célzó foglalkoztatáspolitikai eszközökkel, a munkaidővel kapcsolatos intézkedésekkel, valamint a folyamatos képzés és továbbképzés révén. Magyarország (korábbi Alkotmánya, jelenleg hatályos) Alaptörvénye - 2011. évi 425. számú törvény - szerint is minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez, amely jog érvényesülését az állam többek között a munkavédelem biztosításával segíti elő. dr. Bereczki Edit 5
A munkavédelem intézménye szabályozása (W) WHO Alkotmánya - ILO Egyezmények - EU Irányelvek alapján A munkavédelem alapvető emberi alapjog minden munkavállaló számára biztosítani kell a legmagasabb szintű egészséget a munkahelyen és ennek megvalósításához a megelőző (foglalkozás-)egészségügyi ellátást. Kiemelten: a 89/391/EGK Keret-irányelv és a 161. ILO Egyezmény szerint! A munkavédelem normarendszere tartalmazza: - az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek kialakítását a munkaegészségügy és a munkabiztonság révén - a jó munkahelyi közérzet és a szociális jólét megteremtését és fenntartását - munkavédelem szociális feltételeit - a munkavégző képesség megőrzése, helyreállítása és fejlesztése (az életminőség) érdekében dr. Bereczki Edit 6
A munkavédelem szakterületei Munkavédelem Munkabiztonság Munkaegészségügy Szociális munkavédelem Munkahigiéne Foglalkozás-egészségügy dr. Bereczki Edit 7
Munkavédelem az Európai Unióban Az EU Szerződés 137. cikk (118/A) munkavédelmi alapelve: az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés kialakítása és fenntartása, a munkavállaló és környezete közötti kölcsönhatás átfogó és együttes kezelése, a munkavállalók egészségének és testi épségének védelme a munkáltató át nem hárítható (objektív) felelőssége és feladata. Az EU legfőbb munkavédelmi alaptörvénye : 89/391/EGK Keret - Irányelv (és végrehajtási rendeletei) - a közösség tagállamai számára kötelező minimálisan teljesítendő munkavédelmi szabályokat állapít meg - egyaránt érvényes a vállalkozói és az állami szektorra - előírja a megelőzést szolgáló (nemzeti) ellátó rendszer kialakítását - megengedi az EU-irányelvektől szigorúbb nemzeti szabályokat és a hagyományoknak megfelelő megelőző (üzem-, foglalkozás-) egészségügyi szolgáltatás fenntartását (az ILO 161. Egyezményével összhangban). dr. Bereczki Edit 8
Mi a munkavédelem célja? A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény alapján A munkavédelem célját tekintve: azon törvénykezési, szervezési, intézményi előírások komplex rendszere és azok intézményes végrehajtása, amely szervezett munkavégzés során a munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények megteremtésére irányul, és aminek a célja a munkavállalók munkahelyi (foglalkozási) egészségének és munkavégző képességének megóvása (és fejlesztése), a munkakörülmények humanizálása, a munkabalesetek és a foglalkozási betegségek megelőzése révén. dr. Bereczki Edit 9
Magyarország 2004. V. 1. óta az EU tagja Magyarország 1989 után - az 1987. évi Egységes Európai Okmány elfogadása óta - az EU csatlakozást megelőzően már a Közösség normáival harmonizáló munkavédelmi jogszabályokat vezetett be 1994 és 2004 között. A magyar munkavédelmi normarendszer kialakítása során nemcsak az EU Alapszerződése és legfőbb munkavédelmi alaptörvénye a 89/391/EGK Keret-irányelve, hanem annak sisters (végrehajtási) rendeletei is beépítésre kerültek. A munkavédelmi szabályrendszer tulajdoni formától függetlenül azaz az állami és a vállalkozói szektorra (beleértve: a mikro- és a kisvállalkozásokat is) egyaránt érvényes minimálisan teljesítendő kötelező szabályokat határozott meg valamennyi gazdálkodó szervezetre. Az EU szabályokon túl az ILO kiemelten a 155. és 161. számú ILO Egyezmények ratifikált törvényi előírásai is alkalmazásra kerültek a megelőzést szolgáló (nemzeti) ellátó (üzemegészségügyi, majd foglalkozásegészségügyi) rendszer kialakítása során. dr. Bereczki Edit 10
A hazai munkavédelem rendszere A munkavédelem = munkabiztonság + munkaegészségügy Azonos célok ellenére - kialakulása és történeti fejlődése - eltérően alakult és külön - külön valósult meg, irányítása és intézményrendszere is megosztott volt. Az ÁNTSZ-nek a munkaegészségügyi hatáskör gyakorlása csak az egyik feladata volt az egészségügyi tárca felügyeletével Az OMMF hatósági ellenőrzési feladata csak a munkabiztonságra és a munkabalesetekre vonatkozott a munkaügyi tárca felügyeletével + a bányabiztonságot irányító tárca révén Eltérő Eltérő Eltérő Eltérő Eltérő szabályozás irányítás felügyelet ellenőrzés finanszírozás dr. Bereczki Edit 11
A munkavédelem az új Alaptörvényben (2011. évi 425. számú törvény) XVI. cikk (3): Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez. XIX. cikk (1): Mindenkinek joga van testi és lelki egészségének megőrzéséhez. XIX. cikk (2): E jog érvényesülését Magyarország a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás, a sportolás, és rendszeres testedzés, valamint a természetes és épített környezetének biztosításával segíti elő. dr. Bereczki Edit 12
A munkavédelem szabályozása (H) Magyarországon az Alaptörvény és az Mvt. szerint a munkát végzőknek joguk van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez. Az Mvt. határozza meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit. A törvény azt is rögzíti, hogy a munkaegészségügy a munkahigiéne és a foglalkozásegészségügy szakterületeit foglalja magában. (lsd. Eüt. 53-55. -át is.) A foglalkozással összefüggő betegségek azaz a Work Related Diseases/WRDs körébe sorolt kórképek jelenleg még nem tartoznak az EU Ajánlása szerint bejelentendő foglalkozási megbetegedések jegyzékében taxatíve felsorolt foglalkozási betegségek körébe, mivel a munkavégzés csak az egyik kiváltó vagy súlyosbító (facilitáló) tényezője a sorsszerűen is bekövetkező megbetegedéseknek. (lsd. pl. a WHO-IARC ráklista változását) dr. Bereczki Edit 13
EU normák szerinti hazai szabályozás Az Mvt. és az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény - Eütv. - felhatalmazása alapján kihirdetésre kerültek az illetékes szaktárcák miniszterei által az egyes munkavédelmi (munkabiztonsági és munkaegészségügyi) tárgyú hazai végrehajtási (szektoriális jellegű, ágazati szintű, szabálykörök szerinti) rendeletek is. A hazai szabályozásban is az EU kockázatértékelésen alapuló átfogó és egységes megelőzés elvének kötelező alkalmazása jelenik meg mind a védelmi, mind az ellátó szolgáltatások megvalósítása során, de a minimális előírásoktól szigorúbb szabályok és a nemzeti hagyományoknak megfelelő rendszerek fenntartása is megengedett. Az EU normáknak megfelelő szabályozási rendszer kialakítása ellenére a hazai munkavédelem állami irányítása és hatósági felügyelete 1994-től továbbra is hagyományosan megosztott volt több tárca és több hatóság között egészen 2007-ig (OMMF + ÁNTSZ + MBH). dr. Bereczki Edit 14
A munkavédelem intézményének átalakítása (1) A közfeladatok átalakítása kapcsán 2007 és 2012 között több szabályozási, szervezési és szervezeti változás ment végbe a munkavédelem terén is 2007-ben a munkabiztonsági feladatok mellé az integrált (valamennyi) munkaegészségügyi (munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi) feladatok átvételével a foglalkoztatáspolitikáért felelős tárca felügyelete alatt közigazgatási hatóságként létrejött az egységes munkavédelmi hatóság, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) és a hét Regionális Munkavédelmi Felügyelőség. Az OMMF szakmai bázisintézete az Országos Munkahigiénés Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OMFI) lett. és Megkezdődött a helyes munkahelyi munkavédelmi gyakorlat megvalósítása ( kikényszerítése ) a munkavédelmi hatóság egységes (munkabiztonságra és munkaegészségügyre is kiterjedő) ellenőrzései révén. dr. Bereczki Edit 15
A munkavédelem intézményének átalakítása (2) A közigazgatási rendszer 2011. évi átalakítása során a fővárosi/megyei kormányhivatalok létrejöttével a Kormány a munkavédelemmel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására munkavédelmi hatóságként (az elnök irányításával) az OMMF-et, továbbá a húsz kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervének (igazgatója vezetésével) az önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező munkavédelmi igazgatóságát jelölte ki (a munkavédelmi igazgatóhelyettes irányításával). A munkavédelmi igazgatóságok kettős irányítás alá kerültek: 1. 2011-től a központi hivatalként működő OMMF szervezeti egységein keresztül látta el a munkavédelmi felügyelőségek szakmai irányítását (a hatékonysági ellenőrzések lefolytatása, módszertani és tájékoztató anyagok kiadása, a szakmai munka értékelése, a felügyelők képzése és továbbképzése, stb. terén). 2. A szervi - szervezeti irányítás az illetékes szaktárcára (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium) hárult. Az OMMF szakmai munkáját továbbra is az OMFI segítette. dr. Bereczki Edit 16
A kormányhivatalok szervezeti és irányítási rendszere K KIM SZAKTÁRCA O R M Á N Y H I V A T A L Szervezeti irányítás 1 2 3 4 Kormánymegbízott Főigazgató Igazgató Törzshivatal funkcionális feladatokkal 5 6 Integrált ügyfélszolgálat 7 8 9 10 11 12 13 Szakmai irányítás Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve Munkaügyi felügyelősége 14 15 16 Munkavédelmi felügyelősége 17 dr. Bereczki Edit 17
A munkavédelem intézményének átalakítása (3) 2011. XII. 1-jétől az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet, azaz az OMFI (jogutód nélkül) munkahigiénés és foglalkozásegészségügyi főosztályként beolvadt az OMMF-be. 2012. I. 1-jétől a munka világának még korszerűbbé és egyszerűbbé tétele érdekében létrejött egy egységes központi hivatal, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH), amelynek keretein belül a foglalkoztatáspolitikai, a munkavédelmi és a munkaügyi, valamint a szak- és felnőttképzési feladatok ellátása történik. Az NMH lett az OMMF jogutódja. A NMH önálló feladat- és hatáskörrel bíró szerve a Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság (MMI) lett a munkavédelemmel kapcsolatos általános közigazgatási feladatok ellátása, szervezeti egységein keresztül a munkavédelmi (és munkaügyi) felügyelőségek szakmai irányítása, a külön jogszabályokban meghatározott munkahigiénés és foglalkozásegészségügyi feladatok, valamint a munkavédelem állami és állami irányítási feladatok ellátása végett. [Részletesen lsd. a 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet szerint!) dr. Bereczki Edit 18
A munkavédelem intézményének változásai Σ 2007. I. - V. integrált munkaegészségügy - egységes munkavédelem (szabályozás, felügyelet, irányítás, ellenőrzés, képzés, módszertan, stb.) A munkaegészségügy és az 2011. I. 1. a közigazgatás átalakítása, korszerűsítése kezdődik el (központi hivatalok, szakigazgatási szervek létrehozása kettős irányítással: szervezeti és szakmai irányítással, központi munkavédelmi szervvel és területi munkavédelmi felügyelőségekkel) organogram 2011. XII. 1. - 2012. I. 1. szabályozási, szervezeti változások - OMFI beolvad az OMMF-be (főosztályként) - OMMF beolvad a Foglalkoztatási Hivatalba - Létrejön a Nemzeti Munkaügyi Hivatal dr. Bereczki Edit 19
A munkavédelem (jelenlegi) helye és irányítása Nemzeti Munkaügyi Hivatal Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Nemzeti Felnőtt- és Szakképzési Igazgatóság Hivatal Megyei Munkaügyi Hivatalok Munkavédelmi Felügyelőségek Kormányhivatalok Szakigazgatási Szervei dr. Bereczki Edit 20
Az Mvt. és az Eütv. munkavédelmi jogalanyai Az egységes munkavédelem Magyarországon is a munkabiztonsági és a munkaegészségügyi normarendszert foglalja magába. 1. Munkaegészségügyi szempontból az Eütv. vonatkozó szakaszai a munkavégzés során szükséges munkaegészségügyi tevékenység orvosszakmai céljait és feladatait határozzák meg. 2. Az Mvt. a munkaegészségügyi követelmények rendszerét, valamint a munkavédelem egyes jogalanyai által ellátandó feladatokat és a kompetenciákat rögzíti. 3. A két törvény felhatalmazása szerint a munkavédelem egyes szakterületeinek feladatai a végrehajtási rendeletek és külön jogszabályok alapján vezethetők le. A munkavédelem jogalanyai az állam, a munkáltatók, a munkavállalók/ képviselőik + a Szolgáltatók eltérő kompetenciákkal rendelkeznek, így az ebből adódó felelősségük is arányosan eltérő. dr. Bereczki Edit 21
Az állam munkavédelmi feladatai Az állam feladata: a munkavédelem törvénykezési, szervezési, intézményi feltételeinek biztosítása és mindezek végrehajtásának elősegítése. Az állami és az állami irányítással kapcsolatos munkavédelmi feladatokat (nemzetgazdasági irányítás, jogszabály előkészítés, tájékoztatás és felvilágosítás, munkavédelmi beszámolók, nemzeti munkavédelmi politika, munkavédelmi nevelés és oktatás, nemzetközi tevékenység, munkavédelmi érdekegyeztetés adminisztratív feladatai, a munkavédelmi információs rendszer kialakítása és működtetése, a munkavédelmi kutatás, együttműködés más testületekkel és bizottságokkal, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkavédelmi feladatainak szakmai irányítása) az Mvt. és külön jogszabályok határozzák meg. Az állam a Mvt. révén a munkáltatók át nem hárítható (objektív) felelősségébe utalja és feladatává teszi: az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek a kialakítását és fenntartását; a munkahelyi kockázatok átfogó és együttes kezelését; a munkavállalók egészségének és testi épségének a védelmét. A munkáltatók munkabiztonsági és munkaegészségügyi feladatait az Mvt. és végrehajtási rendeletei mellett külön jogszabályok is előírják. dr. Bereczki Edit 22
A munkáltatók (főbb) munkavédelmi feladatai A munkáltatók munkavédelmi kötelezettsége kiterjed az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés: a) különböző feltételeinek (általános, létesítéssel, üzembe helyezéssel, tárgyi feltételekkel, munkafolyamatokkal, technológiával, anyaggal, személyi tényezőkkel kapcsolatos) megvalósítására, b) követelményeinek (kockázatértékelés, elsősegélynyújtás, orvosi sürgősségi ellátás, mentés tűz- és katasztrófavédelem, munkavédelmi oktatás, egyéni védőeszközök juttatása, megfelelő szakképesítésű munkavédelmi szakember foglalkoztatása, foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtása, tájékoztatási - felvilágosítási - konzultációs feladatok teljesítésének) a biztosítására és fenntartására, c) A munkáltatók feladatai kiterjednek a munkabalesetekkel, a foglalkozási megbetegedésekkel (fokozott expozíciós esetekkel) kapcsolatos előírások (bejelentés, kivizsgálás, nyilvántartás, intézkedések, stb.) teljesítésére is. A munkáltatók munkavédelmi feladataik megvalósításának módját - a jogszabályok és szabványok keretein belül - szabadon határozzák meg. dr. Bereczki Edit 23
A munkavállalók jogai és kötelességei A munkavállalók joga: a) megkövetelni a munkáltatótól a munkavédelmi intézkedések megvalósítását, a munkavégzéshez szükséges megfelelő munkavédelmi ismeretek és felszerelések biztosítását, b) közvetlen (vagy munkavédelmi képviselőik útján közvetett) tanácskozás lehetőség biztosítása a (munka)védelmi intézkedésekkel, a (munka)védelmi szolgáltatásokkal, stb. kapcsolatban. A munkavállalók főbb munkavédelmi kötelessége: a) biztonságos munkavégzésre alkalmas állapot megléte, b) a munkavédelemre vonatkozó szabályok betartása, c) a munkavédelmi oktatásnak megfelelő munkavégzés, d) együttműködés (pl. az egyéni védőeszközök használata vagy az orvosi alkalmassági vizsgálatokon való részvétel, a munkahelyi baleset, sérülés vagy rosszullét azonnali jelentése, stb. tekintetében). dr. Bereczki Edit 24
A munkavédelmi képviselet rendszere Az Mvt. szerint meghatározott munkavédelmi érdekképviselet és érdekvédelem intézménye magába foglalja a közvetlen és a közvetett képviselet garanciális biztosítását is. A munkahelyen biztosított munkavállalói képviselet: a) a munkavállalók közvetlen tanácskozási joga a munkavédelmi intézkedések tekintetében, b) a közvetett/munkavédelmi képviselők útján történő munkavédelmi érdekek védelme és képviselete is (meglévő feltételek esetén). A munkavédelem országos szintű érdekvédelme és érdekképviselete: a) az országos érdekegyeztetést a munkavállalók és a munkáltatók országos érdekképviseleti szervezetei és a Kormány képviselőiből álló, saját ügyrend szerint működő Munkavédelmi Bizottság látja el, b) az OÉT helyébe a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács lépett. dr. Bereczki Edit 25
A munkavédelmi szolgáltatók feladatai A munkáltatók feladata és objektív felelőssége nem érinti: - a munkavállalók munkavédelmi kötelezettségeit (költség áthárítás tilos!) - a foglalkozás-egészségügyi szolgálat közreműködését a külön jogszabályok által előírt feladatok ellátásában (munkáltató nem utasíthat!) Munkavédelmi szolgáltatást nyújtók: a) Munkabiztonsági szakképesítésű személy alkalmazása (a veszélyességi osztályok szerint meghatározott szakképesítésű szakember az általános és a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülő feladatok ellátására) b) Foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat kötelező biztosítása: - közreműködés az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet kialakításában, az egészségkárosodások megelőzésében, a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokban, a külön jogszabályok szerinti (főként munkahigiénés) feladatok megvalósításában, - a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtása. dr. Bereczki Edit 26
A munkavédelmi hatóság feladatai A munkavédelmi hatóság (igazgatóság, felügyelőségek, felügyelők, megbízott kormánytisztviselők) feladata kiterjed a munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartásának elősegítésére, valamint azok végrehajtásának munkahelyi (telephelyi) ellenőrzésére. Az igazgatóság első és másodfokú hatósági jogkörében eljárva végzi a jogszabályok szerinti feladatait. A munkavédelmi felügyelőségek (vezetői és felügyelői) első fokon gyakorolják a hatáskörükbe utalt feladatokat. A munkavédelmi hatóság kiemelt feladata: - a munkahelyek/a munkáltatók ellenőrzése (lsd. ellenőrzési irányelvet is!) - a munkabalesetek, a foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciós esetek kivizsgálása, nyilvántartása és értékelése - foglalkozási rákkeltőkkel kapcsolatos feladatok ellátása - az egészséget és biztonságot súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szembeni intézkedések és felelősségre vonás alkalmazása, stb. [Mvt. 81., 82/A., 83/A - C. és 83/E., 84. ; Eüatv. 3. i), 4. (2) t), 15/A. ] dr. Bereczki Edit 27
A munkabiztonság fogalma és jelentése A munkabiztonság mindazon általános és főként műszaki követelmények megvalósításának módját jelenti, amelyek meghatározzák a biztonságot nem veszélyeztető létesítésre (a munkahelyek és munkaeszközök kialakítására és telepítésére), a munkavédelmi üzembe helyezésre, a munkavégzés tárgyi feltételeire, a munkafolyamatra, a technológiára, az anyagra vonatkozó előírásokat, valamint a biztonságos üzemeltetés feltételeit és a hatékony kollektív műszaki védelmet is. A munkabiztonság elsősorban a munkavédelem általános, szabályozási, szervezési és műszaki eszközeivel szolgálja a biztonságos munkavégzés feltételeinek kialakítását és fenntartását a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzése érdekében. Munkabiztonsági tevékenységet a munkáltató csak (a jogszabályi előírásoknak megfelelő) munkavédelmi szakképesítésű személlyel végeztethet. dr. Bereczki Edit 28
A munkavédelmi (munkabiztonsági) szakember Az Mvt. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet alapján a 1338/2008/EK irányelv figyelembe vételével a meghatározott tevékenységet folytató (NACE Rev. 2./TEÁOR 08 szerinti besorolás szerinti) és veszélyességi osztályba (I II - III) sorolt munkáltató a munkavállalói létszámhoz igazodóan köteles a tevékenységhez elegendő létszámban és az előírt időtartamban munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező szakembert foglalkoztatni. A szabályozás a középfokú vagy felsőfokú végzettségű munkavédelmi szakember foglalkoztatásának kötelezettsége mellett meghatározza e szakember legfontosabb feladatait is. Az Mvt. 8.. szerint a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülő feladatokat a munkáltató csak a külön jogszabályban meghatározott munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti. dr. Bereczki Edit 29
A munkavédelmi szakember feladata (Mvt. 57. ) munkabiztonsági szempontú előzetes vizsgálat elvégzése [Mvt. 21. (3)] időszakos biztonsági felülvizsgálat elvégzése [Mvt. 23. (1) bekezdés], közreműködés a munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia soron kívüli ellenőrzésében [Mvt. 23. (2) bekezdés], közreműködés mentési terv készítésében [Mvt. 45. (1) bekezdés], a megelőzési stratégia munkabiztonsági tartalmának kidolgozása [Mvt.54. (1) bekezdésének g) pontja], közreműködés a kockázatértékelés elvégzésében [Mvt. 54. (2) bekezdés], közreműködés a munkavédelmi oktatásban [Mvt. 55. ], egyéni védőeszköz juttatása belső rendjének meghatározása [Mvt. 56. ], munkabalesetek kivizsgálása [Mvt. 64. ], külön jogszabályban munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatok ellátásában való részvétel (súlyos munkabaleset, valamint az olyan munkaeszköz, illetve technológia által okozott munkabaleset kivizsgálása, amely kettőnél több személy egyszerre/egy időben, azonos helyen történő sérülését vagy más egészségkárosodását okozta), munkaegészségügyi feladatok teljesítésében szükség szerinti közreműködés. dr. Bereczki Edit 30
A munkaegészségügy fogalma és jelentése A munkaegészségügy a munkavállalók munkahelyi egészségvédelmének, a megelőzési követelményeknek a rendszere, amit az egészségkárosító hatások és kóroki tényezők által kiváltott kockázatok megfelelő kezelése révén valósít meg a foglalkozási betegségek megelőzése és a munkavégző képesség megtartása (és fejlesztése)végett. A munkaegészségügy orvos-szakmai céljait és feladatait mindkét szakterületére - a munkahigiénére és a foglalkozás-egészségügyre - vonatkozóan az Egészségügyi törvény 53-54 - 55. -ai rögzítik. A Mvt. a munkáltatók munkaegészségügyi feladatainak végrehajtási előírásait határozza meg, amelynek megvalósításhoz valamennyi munkavállalójára kiterjedően foglalkozás-egészségügyi (alap)szolgálatot köteles biztosítani. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladatait és formáit a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet és a foglalkozás- egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet írja elő. dr. Bereczki Edit 31
A munkahigiéne és a munkahigiénés vizsgálatok (1) Munkahigiéne meghatározása: - megelőző orvostudomány és gyakorlat [Eütv. 54. ] - a munkavédelem egyik szakmai ágának, a munkaegészségügynek az integrált része [Mvt. 1. (1), Eütv. 53. ] - a feladat ellátásával a munkáltató a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó szolgálatot vagy külső (belső) munkaegészségügyi szakértő(ke)t bíz meg [Mvt. 58. (1)]. A munkahigiéne szabályrendszere: - alapvetően egészségvédelmi, megelőző orvos-szakmai feladatot jelent - nem magára a munkahelyre, hanem a munkavállalóra, egészségének a védelmére és fejlesztésére irányul (Nem az üzemet gyógyítjuk!) - feltételezi a munkavégzés, a munkakörülmények, a munkakörnyezet ismeretét (a szolgáltatást nyújtó részéről is). dr. Bereczki Edit 32
A munkahigiéne és a munkahigiénés vizsgálatok (2) Munkahigiéne: a 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet 7. 6. pontja szerint a munkakörnyezeti egészségi veszélyek, kockázatok előrelátásának, felismerésének, értékelésének/becslésének és kezelésének tudománya, melynek célja a munkát végzők egészségének és jól-létének a védelme, általában a közösség megóvása. A munkahigiénén belül megkülönböztethető a munkahigiénés vizsgálatok és a munkahelyi (üzemi) higiénés vizsgálatok köre. A munkahigiénés vizsgálatok jelentése: az Mvt. 87. 5. és a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet 1. 2. szerint a munkakörnyezetben lévő kóroki (fizikai, kémiai, biológiai, ergonómiai, pszicho-szociális) tényezők feltárására, szintjének, továbbá a végzett munkából és a munkakörnyezet hatásaiból adódó megterhelés mennyiségi meghatározására alkalmas eljárások, valamint olyan vizsgálatok, amelyek eredményeként javaslat tehető a munkából és a munkakörnyezetből származó egészségkárosító kockázatok kezelésére (csökkentésére). dr. Bereczki Edit 33
Munkakörnyezeti műszeres munkahigiénés vizsgálatok A munkáltatóknak - az Mvt. 42. f) és a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rend. 2. 1. melléklete 1.2.1. pontja alapján - gondoskodni kell a megengedett értékkel szabályozott, munkahelyi kóroki tényezőkkel kapcsolatos munkahigiénés vizsgálatok elvégzéséről: a) a kémiai kóroki tényezők (gázok, gőzök, aerosolok, porok okozta légszennyeződés) mennyiségi és minőségi vizsgálata, b) a fizikai kóroki tényezők közül a zajszint, az infra-és ultrahang szintek, az (egész test) rezgésterhelés, a kéz-kar rezgésterhelés, a megvilágítás világítástechnikai jellemzőinek, az elektromágneses tér jellemzői, a magas légköri nyomáson végzett munka, az ionizáló és nem ionizáló sugárzás szintek meghatározása, c) zárt, telepített munkahelyeken a klímatényezők meghatározása, d) fizikai megterhelés-igénybevétel vizsgálata. dr. Bereczki Edit 34
Biológiai Expozíciós (hatás) Mutatók vizsgálata A biológiai expozíciós (hatás) mutatók (BEM) munkahigiénés vizsgálata a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 1. 2. 2. pontja szerint kötelező. A határértékeket foglalkozási vegyi expozíció esetén a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rend. 2. számú melléklet szerint kell figyelembe venni. A foglalkozási rákkeltő és mutagén anyagok listáját - a 26/2000. (IX. 30) EüM rend. 1. sz. melléklete helyett - 2010. I. 1-től a REACH rendelet (1907/2006/EK) XVII. számú melléklete 28. pontja 1. és 2. függeléke és 29. pontja 3. és 4. függeléke alapján kell alkalmazni a kockázatértékelés során és a munkahelyi üzemi bejárás (a kockázatkezelés ellenőrzése) alkalmával. dr. Bereczki Edit 35
A biológiai expozíciós vizsgálatok köre A biológiai expozíciós (hatás) mutatók: azok a paraméterek, amelyekkel a vegyi anyagok és a szervezet közötti kölcsönhatások mennyiségileg jellemezhetők [27/1996.(VIII. 28.) NM r. 2. c)]. Foglalkozási vegyi expozíciók a BEM mutatók megítélése, a vegyi anyag expozíciós hatásának vizeletben és vérben történő vizsgálata és értékelése a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet 2. számú melléklete alapján történik. A vizsgálandó vegyi anyagok: Anilin (V + V) Arzén Benzol Dimetilformamid Etil-benzol Fenol Fluorid vegyületek Szervetlen higany Kadmium (V + V) Króm Kobalt n-hexán Nikkel Nitro-benzol Szelén Sztirol Toluol Triklóretilén Xilol Szervetlen ólom Szén-monoxid Szerves foszforsavészter tartalmú peszticidek dr. Bereczki Edit 36
Munkaegészségügy a gyakorlatban 1. Szervezett munkavégzés során a munkáltató kötelezettsége a munkaegészségügyi feladatok megvalósítása, amihez foglalkozás-egészségügyi szolgálatot (belső vagy külső szakértőket is) köteles biztosítani. 2. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat: - közreműködik az egészséges munkakörnyezet kialakításában és az egészség károsodások megelőzésében - segíti a munkáltató munkaegészségügyi feladatainak megvalósítását - ellátja a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősülő feladatokat is. 3. A Szolgálat meghatározott jogszabályok szerint végzi: - alap- és közreműködői feladatait a Szolgálatról és a Szolgáltatásról szóló jogszabályok szerinti - egyes orvos-szakmai feladatokat [Eüt., Ebt., stb.] - a munkáltatói kötelezettségekhez rendelt feladatokat [Mvt. és Vhr.] - külön szerződés alapján végzett egyéb tevékenységet [Egyéb jogszabályok!] dr. Bereczki Edit 37
Foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás biztosítása Az Mvt. 58. előírja, hogy a munkáltatók az előírt feladataik ellátásához (saját vagy külső) foglalkozás-egészségügyi szolgálatot kötelesek biztosítani. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat a 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet 7. 1. pontja szerint olyan, elsősorban preventív szolgálatot jelent, amelynek feladata: - egyrészt a munkahelyi megterhelés (fizikai, szellemi, lelki) és a munkakörnyezeti kóroki tényezők (fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális, ergonómiai) felkutatása, folyamatos ellenőrzése; - másrészt javaslattétel ezek egészséget nem károsító szinten tartásának módszereire; - harmadrészt a munka adaptálása a munkavállalók képességeihez testi, szellemi és lelki egészségi állapotuknak megfelelően; - negyedrészt a munkavállalók egészségének ellenőrzése munkájukkal kapcsolatban. dr. Bereczki Edit 38
A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok tevékenysége Alapvetően orvos-szakmai, megelőző, egészségvédelmi típusú (alap-, közreműködői- és egyéb) feladatok: - alkalmassági vizsgálatok - foglalkozási betegségek vizsgálata - sürgősségi orvosi ellátás - foglalkozási rehabilitáció segítése - egészségmegőrzés- és fejlesztés - egészségügyi jellegű tanácsadás, tájékoztatás, felvilágosítás, stb. A munkáltató kockázatkezeléshez kapcsolódó, főként munkahigiénés feladatai megvalósításának a segítése: - kötelező foglalkozás-egészségügyi alapfeladatok végzése - kötelező/nem kötelező közreműködői feladatok ellátása - a munkáltató felkérésére (külön megállapodás szerint) végzett egyéb feladatok végzése - egyéb szolgáltatások biztosítása Törvények Kormány rendeletek Ágazati rendeletek Egyéb jogszabályok Eüt., Mvt., (Ket., Mt., Tbj., Ebtv., Flt., Nytv., stb.) 89/1995., 284/1997., 314/2010. kormányrendeletek, stb. Szabálykörök és illetékes minisztériumok szerint Határozatok, utasítások, útmutatók, állásfoglalások, stb. dr. Bereczki Edit 39
Orvos-szakmai feladatok a munkaköri/szakmai/egészségi alkalmasság vizsgálata és véleményezése; a foglalkoztathatóság szakvéleményezése (és a beutalás is!) a foglalkozási betegségek felderítése (és közreműködés a kivizsgálásban!) az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadás (kiválasztás, használat) munkaegészségügyi jellegű felvilágosítás (munkakörülményekkel összefüggésben, mint pl. a veszélyes anyagokkal való egyéb kölcsönhatás) a munkakörhöz kötött (és egyéb) védőoltások beadása és dokumentálása közreműködés a munkahelyi elsősegélynyújtás és a sürgős orvosi ellátás megszervezésében (de! veszélyes vegyi anyagok esetén a munkahelyi elsősegélynyújtók szakmai felkészítése is!) a foglalkozási betegek megelőző gondozása munkájukkal kapcsolatban, közreműködés a foglalkozási rehabilitációban (tájékoztatás adása a komplex rehabilitációs eljáráshoz az egészségi állapotról, a munkaköri feladatokról, a munkavégzés körülményeiről és kockázati viszonyairól) dr. Bereczki Edit 40
A munkahigiénés feladatok segítése A munkáltatók Mvt. szerinti és a külön jogszabályokban előírt munkaegészségügyi feladatainak megvalósítását célozza, ami főként a munkahelyi kockázatértékeléshez (elemzés = becslés + kezelés + kommunikáció) kapcsolódó munkahigiénés feladatainak a végrehajtását, valamint a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokban munkáltatói felkérésére történő közreműködést jelenti. A szolgálat munkahigiénés feladatainak ellátása döntően a munkahelyek eszköztárára épül, a munkáltató kockázatkezelési feladataihoz kapcsolódik, ezért feltételezi a szolgálat részéről a munkavégzés, a munkakörülmények és a munkakörnyezet hatásainak és kóroki tényezőinek és összefüggéseinek a teljes körű ismeretét. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat a munkáltató felelősségének érintetlenül hagyása mellett segíti a munkáltató munkaegészségügyi feladatainak megvalósítását, ellátja a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősülő feladatokat, valamint közreműködik az egészséges munkakörnyezet kialakításában és az egészségkárosodások megelőzésében is. dr. Bereczki Edit 41
A Szolgálatok főbb munkahigiénés feladatai közreműködés a munkahelyi veszélyforrások feltárásában a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatok végzése a munkakörülmények és a munkavégzés egészségkárosító hatásainak írásban dokumentált vizsgálata ( üzembejárás ) közreműködés a munkáltató egyéb munkaegészségügyi, -fiziológiai (munkaélettani) és ergonómiai feladatainak megoldásában javaslattétel a munkáltató számára veszélyes anyagok felhasználása esetén azok toxikológiai tulajdonságai alapján a munkavállalók védelmét szolgáló egészségügyi intézkedésekre, valamint tanácsadás és felkérésre segítségnyújtás a kockázatbecsléshez közreműködés a munkáltató katasztrófamegelőző, -elhárító, -felszámoló és az előidézett károsodások rehabilitációs tervének kidolgozásában. dr. Bereczki Edit 42
Munkahelyi (vagy üzemi) higiénés vizsgálat Jelentése: A 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet 4. (1) c) pontja szerint kötelező feladat, amely az egészségkárosító kockázatok kezelését szolgáló intézkedések hatékonyságának ellenőrzését, helyzetfelmérését jelenti helyszíni szemle útján, de kiegészülhet munkahigiénés (műszeres) vizsgálatokkal és a megterhelés mennyiségi vizsgálatával is. Tartalma: A munkavégzés helyén a munkaegészségügyi tárgyi feltételeinek, illetve a követelmények meglétének egy adott időpontban történő ellenőrzése, ami helyszíni bejárás (üzemi szemle) keretében valósul meg. Gyakorisága: A foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás keretében az üzemi szemle, vagyis a munkakörülmények és a munkavégzés egészségkárosító hatásainak írásban dokumentált vizsgálata a szolgáltatói szerződésben a helyi körülmények figyelembevételével meghatározott gyakorisággal (de legalább évente egy alkalommal), változás bekövetkezésekor soron kívül történik. dr. Bereczki Edit 43
Munkahelyi hatások és kóroki tényezők forrásai - külszíni - beltéri - mélyben - magasban - beszállással - hidegben-melegben - balesetveszélyes - csúszós, vizes, párás, nedves, nyirkos, stb. helyen végzett munka - fizikai - kémiai (porok is) - biológiai (fertőzés) - ergonómiai - pszicho-szociális kóroki tényezők munkakörülmények hatásai munkakörnyezet kóroki tényezői fizikai (mechanikai) élettani (fiziológiai) munkavégzésből eredő hatások idegi (mentális) érzelmi (pszichés) dr. Bereczki Edit 44
A munkahelyi megterhelés és igénybevétel A munkavégző ember és a környezete állandó kölcsönhatásban áll egymással. A munkavégzés és a munkakörnyezet megterheli a dolgozó ember szervezetét, aminek következtében változások következnek be annak működésében. A megterhelés a munkahelyen minden esetben komplex módon és együttesen jelentkezik (anyag-, energia- és információ áramlás formájában). A munkavégző egyén azonban nem magát a megterhelést, hanem az általa kiváltott, a szervezetében bekövetkező funkcióváltozást, illetve az ezek összességére adott választ, az igénybevételt érzékeli. Az igénybevétel a munkavégző szervezet és környezete közötti interakció eredője, a megterhelés hatására bekövetkező, egyénenként és esetenként is különböző értékű és jellegű funkcióváltozás összessége. dr. Bereczki Edit 45
A megterhelés - igénybevétel optimalizálása A megelőzés általános elvének gyakorlati megvalósítása során elsődleges a munkavállalók szervezetét érő hatások és kóroki tényezők által kiváltott kockázatok kezelése (csökkentése), megfelelő védelmi és megelőző intézkedések bevezetése, hatékony ellátó szolgáltatások biztosítása, valamint a helyes munkahelyi munkavédelmi gyakorlat megvalósításának segítése. A kockázatmegelőző intézkedések, a megelőző szolgáltatások, a munkavállalók egészségi állapotának és munkavégző képességének ellenőrzése során kulcskérdés a munkahelyi megterhelés-igénybevétel optimalizálása és a munkaköri alkalmassági vizsgálatok végzése. A munkából származó megterhelések olyan kóroki tényezők, amelyek túlzott munkahelyi megterhelés és nem optimális igénybevétel esetén munkabaleset vagy foglalkozási megbetegedés kialakulását okozhatják. Az igénybevétel optimalizálása elengedhetetlen az egészségkárosodások elkerülése végett, ezért a munkavállaló megterhelése és igénybevétele nem lehet tartósan nagyobb, mint a funkcionális kapacitása. dr. Bereczki Edit 46
Megterhelés - igénybevétel - alkalmasság összefüggése A munkavégző ember szervezetét érő megterhelésre adott válasz, a bekövetkező interakció az igénybevétel, ami egyénenként és esetenként különböző mértékű, jellegű és irányú funkcióváltozást jelent. Az igénybevétel akkor optimális (vagy optimális közeli), ha a: Munkaterhelés < vagy = Munkakapacitás > vagy = Igénybevétel A munkaköri alkalmassági vizsgálatok kiemelt jelentősége abban áll, hogy annak megállapítására irányul, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni anélkül, hogy önmagát, másokat vagy utódait veszélyeztetné. dr. Bereczki Edit 47
Fizikai és szellemi munkavégzés (1) A fizikai munka és a szellemi tevékenység mint a megterhelést kiváltó kétféle típusú munkafajta nem választható el élesen egymástól. A fizikai munka többnyire energetikai megterhelést jelent, főként a mozgás szervrendszer igénybevételével jár, átmeneti vagy tartós fizikai elfáradáshoz vezet. a) A túlterhelés okozta fáradtság miatt nemcsak a munka intenzitása és mennyisége csökken, de nő a hibázások lehetősége is, ami munkabalesetek kialakulásához vezethet. b) Jelentős és tartós fizikai túlterhelés és nem megfelelő regenerálódás esetén egészségkárosodás (foglalkozási megbetegedés) is felléphet (pl. kézi tehermozgatás esetén a csigolyák közti porckorongok sérülnek leggyakrabban, a képernyő előtti munkavégzés gyakran kéz ínhüvelyeinek gyulladását eredményezi, de gyakori a nyak-vállövi és a hátfájdalom is, míg a nehéz fizikai munka főként kedvezőtlen klímaviszonyok mellett megnöveli a mozgásszervi rendellenességek előfordulási gyakoriságát is. dr. Bereczki Edit 48
Fizikai és szellemi munkavégzés (2) A szellemi tevékenység döntően információterheléssel jár (de készenléti feszültséget és érzelmi megterhelést is kivált), ezért a fáradási jelenségek főként az érzékszerveket és a központi idegrendszert is érintik (élettani, lelki és tudatosuló/kognitív elfáradást is okozva). a) A fáradási jelenség gyakori formája a monotónia (a figyelem beszűkülésével járó csökkent pszichés aktivitási állapot). b) A telítődés (a tevékenység megszüntetésére törekvő feszült, ingerült érzelmi állapot). c) A tartósan fennálló szellemi túlterhelés következtében kialakuló magatartási zavarok mellett különböző egészségkárosodások is létrejöhetnek: szorongásos rendellenességek, stressz által kiváltott pszichés vagy pszichoszomatikus betegségek is kialakulhatnak. Munkahelyi stressz diszstressz: a stresszor források a munkavégzésben, a munkakörülményekben, a munkaszervezésben keresendők a munkavállalók (belső) rizikódiszpozíciója mellett Megoldás: Stressz-monitor és munkapszichológiai szolgáltatás dr. Bereczki Edit 49
Munkaegészségügyi szaktevékenység Mvt. 21. (3) az üzembe helyezés előzetes munkaegészségügyi szempontú vizsgálata Mvt. 23. (2) a munkahelyek soron kívüli ellenőrzése Mvt. 54. (1) b), d)-f), Mvt. 54. (2) a munkahelyi kockázatok értékelése Mvt. 54. (1) g), (2), Mvt. 54. (6) - (7) b) Mvt. 56. az egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása az egyéni védőeszköz juttatás belső rendjének kialakítása dr. Bereczki Edit 50
A munkaegészségügy szabályozási rendszere Alapvető rendező elv: A Mvt. mint általános szabály egységben kezeli a munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények intézményi, irányítási, szervezési, végrehajtási rendszerét, mivel a munkahelyen térben és időben egyszerre van (vagy lehet) jelen valamennyi (munkahelyi, környezeti, társadalmi) kockázat, aminek kezelése és megelőzése érdekében védelmi intézkedéseket kell tenni. Speciális szabályozás: Az Mvt. és a külön törvények (egészségügyi, foglalkoztatási, szakképzési, stb.) végrehajtására kiadott szabálykörök szerinti ágazati jogszabályok rendelkezések intézkednek a munkahelyek általános, a munkavégzés/tevékenység speciális jellege, a meghatározott kóroki tényezők, az alkalmasság kérdése és a foglalkozási betegségek kapcsán. dr. Bereczki Edit 51
A munkahelyek általános követelményeivel kapcsolatban: - 3/2002. (II. 8) SzCsM - EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről - 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről Egyes munkavégzésre, tevékenységre vonatkozó speciális szabályok: - 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről - 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés egészségügyi és biztonsági követelményeiről minimális - 4/2001. (IX. 26.) SzCsM - EüM együttes rendelet a tengeri halászhajók fedélzetén dolgozók munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről - 4/2002.(II. 20.) SzCsM - EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről - 4/2001. (II. 23.) GKM rendelet a bányaüzemekben megvalósítandó biztonsági és egészségvédelmi követelmények minimális szintjéről - 3/2003. (III. 11.) FMM - ESzCsM együttes rendelet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről dr. Bereczki Edit 52
Meghatározott kóroki tényezőkkel kapcsolatos jogszabályok: - 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről - 25/2000. (IX. 30.) EüM - SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról - 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről - 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról - 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről - 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről A munkaalkalmasságra, a foglalkoztatás szabályaira vonatkozó előírások: - 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről - 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról Foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek bejelentése és kivizsgálása: - 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról dr. Bereczki Edit 53
Munkahigiénikus és az üzemorvos együttműködése (Svájci modell Forrás: ILO Enciklopédia 30.3 nyomán) Megelőzés Kezelés Veszélyek Munkahigiénikus Környezet Metabolitok Klinikai jelek Betegség Források Cselekvési módok Munkavállaló Hatás Orvos dr. Bereczki Edit 54
A munkaegészségügyi feladatok hazai ellátása Megelőzés Kezelés Metabolitok Klinikai jelek Gyógyítás Betegség Munkavállaló Hatás Veszélyek Környezet Források Cselekvési módok Orvos Kezelőorvos dr. Bereczki Edit 55
A veszélyes világ kockázatai Az emberiség és az ember mindennapi élete is számos veszélyt hordoz Veszély [Hazard]: (veszélyes, veszélyes anyag, veszélyforrás) ami kár, sérülés, egészségkárosodás, egyéb veszteség forrása lehet Kár [Harm]: egészség vagy anyagi javak fizikai sérülése és/vagy károsodása Kockázat [Risk]: (Mindig cselekvéshez, tevékenységhez köthető!) veszélyhelyzetben egy sérülés vagy egészségkárosodás várható bekövetkezésének valószínűsége és súlyossága (együttesen) Biztonság [Safety]: kár vagy ártalom elfogadhatatlan kockázattól való mentessége dr. Bereczki Edit 56
A veszély és a kockázat gyakorlati értelmezése dr. Bereczki Edit 57
A munkakörnyezet hatásai A munkahelyi környezet 1-3 nagyságrenddel (10-1000-szer) veszélyesebb, mint az ember egyéb környezete. A veszélyek, veszélyforrások kockázatok miatt * fizikai munka esetén: ~ 10 2 munkavállaló * szellemi munkáknál: ~ 10 3 munkavállaló munkabalesete, foglalkozási megbetegedése várható 1 30 300 30000 halálos munkabaleset súlyos (pl. csonkulásos) munkabaleset munkabaleset veszély/veszélyes/veszélyforrás (Bird-féle ) dr. Bereczki Edit 58
A kockázatértékelés módszere és vezérelvei 1. 2. 3. 4. 5. A veszélyek és a kockázatoknak kitett személyek azonosítása (veszélyes munkaanyag, felszerelés, munkamódszer vagy gyakorlat ami kárt okozhat; a veszélyeztetett munkavállalók körének meghatározása ) A kockázatok értékelése és rangsorolása (kockázatbecslés a veszély miatt fennálló sérülésre vagy egészségkárosodásra - súlyosság és valószínűség) Döntés a megelőző intézkedésekről (elkerülés, helyettesítés, kezelés, kollektív és egyéni védelem biztosítása kiküszöbölés vagy szabályozás) Cselekvés (a rangsorolt megelőző és védelmi intézkedések forgatókönyve: ki, mit, mikor, mivel és hogyan végez feladatok és szereplők) Nyomon követés és felülvizsgálat (rendszeres és soron kívüli kontroll) dr. Bereczki Edit 59
Mennyiségi kockázatbecslést kell végezni, ha A hatás, az expozíció mérhető, a dózis/expozíció hatás összefüggés meghatározható: 1. a munkahelyi légtérben mérhető a veszélyes anyag koncentráció 2. biológiai monitorozással megítélhető a fokozott expozíció 3. mérhetők a klíma paraméterek, számítható a klímaindex 4. mérhető a zaj - és a rezgés terhelés és az expozíció 5. meghatározható a fertőzést okozó csíraszám 6. kiszámítható a fizikai munkavégzés munka-energia forgalma. Regisztrálható az expozíció gyakorisága és az expozíciós idő. A számszerű mérési adatok a határértékekkel, az expozíciós koncentrációs szintekkel összevethetők: a kockázatok ezáltal becsülhetők, mérhetők, számszerűsíthetők [µr], jellemezhetők jelentéktelen/elfogadható/eltűrhető vagy csökkentendő/kezelendő. dr. Bereczki Edit 60
Minőségi kockázatbecslés kell, ha a munkahelyeken az egyes tevékenységekhez kapcsolódó kockázatok mérésekkel nem határozhatók meg, paraméterekkel nem jellemezhetők. 1. Ha az expozíció, a hatás nem mérhető, akkor a veszély-jellemzés során szemi-kvantitatív összefüggéseket kell feltárni. 2. Az azonosított veszélyeket irodalmi adatbázisokkal, az egészségkárosodás előfordulási gyakoriságával, a korai diagnosztizálással és monitorozással feltárt tünetekkel össze kell vetni. 3. Minősíteni kell a kockázat/esemény bekövetkezésének és súlyosságának a valószínűségét. 4. Matematikai modellezéssel meg kell állapítani, hogy a becsült kockázati szint elfogadható/eltűrhető vagy sem és milyen intézkedés szükséges a megelőzés érdekében [ha >10 µr]. R = K x W dr. Bereczki Edit 61
A munka biztonsági és egészségi kockázatai EU27 > 235 millió fő munkavállaló ~ 3,5 -ként 1 fő! Évi >150 E eset munkabaleset miatt ~ 9 E fő foglalkozási ártalom miatt > 140 E fő! Az összes eset 1/3-át a veszélyes anyagok okozzák!! Az azbeszt miatt ~ 21 E következik be (2020-ra tetőzik )! Az Σ megbetegedés ~ 20%-a a munkára vezethető vissza. A foglalkozási rákhalálozás ~10%-os (USA: 30%, EU: 20%)? EU 2007-2012 közösségi munkavédelmi stratégiája: 1. Minden egyes munkabaleset és foglalkozási megbetegedés eggyel több a kelleténél. ~ 3,1% - mb; > 8% - fb; de! csak 1/3-a kerül felderítésre! 2. A kockázatértékelés a megoldás, mivel segíti a munkáltatókat, hogy milyen megelőző intézkedéseket tegyenek a munkahelyi biztonság és egészségvédelem javítása érdekében.! Szabályozás, kockázat-figyelés, modellezés, felmérés, jelentés, ellenőrzés, kampányok, egységes statisztika (ESAW, EODS) dr. Bereczki Edit 62
A balesetek modellezése SCRAM Safety Controll Axed Man = Biztonsági Fejszés Ember 1942. XII. 2. Chicago az első atommáglya biztonság (?) Biztonsági koncepciók fejlődése 1970-es évektől Rasmussen-jelentés: - atomreaktor balesetek valószínűsége (1/10-3 1/10-6 reaktorév) - de! több száz a baleset/reaktorév az emberi hiba miatt modellezés A biztonság növelése két fő iránya: 1.) az anyagmennyiség növelésével (beton, acél) 2.) az informatika alkalmazásával Cél: a balesetek kivédése: a) Emberi hibázás kiküszöbölése a biztonsági kultúra fejlesztése, és az idegi és lelki megterhelés-igénybevétel felmérése és kezelése révén. b) A tudásalapú globális társadalom sikerének záloga a kreatív, igényes, jól képzett munkaerő a versenyképesség növelése érdekében. dr. Bereczki Edit 63
Munkabalesetek alakulása, EU 1995-2005 között dr. Bereczki Edit 64
munkabalesetek alakulása, EU 1995-2005 között dr. Bereczki Edit 65
A versenyképesség és a halálos munkabalesetek számának összefüggése ILO adatai szerint: a magyarországi munkabalesetek fajlagos mutatói Indiához és Kínához hasonlóak (az adatok nem validak!) EU-OSHA szerint: hazánkban évente 4000! haláleset a becsült adat a munkával összefüggésben (munkabaleset, foglalkozási/foglalkozással összefüggő megbetegedés, kiemelten: foglalkozási rák, azbeszt miatti halálozás kb. 3000 főnél fordul elő!) dr. Bereczki Edit 66
Foglalkozási betegségek gyakorisága, EU 1996-2006 dr. Bereczki Edit 67
Foglalkozási betegségek megoszlása, EU 2005, EODS dr. Bereczki Edit 68
Foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek alakulása Forrás: OMFI éves beszámolók alapján dr. Bereczki Edit 69
A munkahelyi kóroki tényezők megoszlása 2010-ben Forrás: OMFI FESZ éves beszámolók alapján Járványügyi érdekből vizsgáltak 327 466 Baleseti veszély 345 023 Zaj Kéz-kar vibráció Egésztest vibráció Túlnyomás alatt végzett munka 181 279 19 290 22 435 197 Ionizáló sugárzás 11 786 Nem ionizáló sugárzás Kémiai kóroki tényezők Biológiai kóroki tényezők Fokozott pszichés terhelés Pszichoszociális 18 836 63 927 191 367 599 446 830 220 0 200000 400000 600000 800000 1000000 dr. Bereczki Edit 70
Foglalkozási betegségek kórformák szerinti megoszlása Forrás: OMFI beszámolók dr. Bereczki Edit 71
A foglalkozási megbetegedés meghatározása A foglalkozási megbetegedés (és a fokozott expozíciós eset) fogalmát szervezett munkavégzés esetén az Mvt. 87. 1/D. és 1/E. pontja, valamint a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 2. a) és b) pontja egybevágóan határozza meg (lsd. 2003/670/EK Ajánlás szerinti jegyzéket). Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, a) amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, b) illetve amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye. dr. Bereczki Edit 72
Fokozott expozíció fogalma Fokozott expozíció: A munkavállaló szervezetében a munkavégzés során a foglalkozás gyakorlása közben vagy azzal összefüggésben a 25/2000. (IX. 30.) EüM - SzCsM együttes rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott biológiai határértékeket meghaladó koncentráció vagy mérték, illetve zaj esetében 4000 Hz-en 30dB halláscsökkenés észlelhető (bármely) mindkét fülön. A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM - SzCsM együttes rendelet 2. számú melléklete tartalmazza: a) A foglalkozási vegyi expozíció esetén vizsgálandó biológiai expozíciós és hatásmutatók megengedhető határértékeit VIZELETBEN b) Biológiai expozíciós megengedhető határértékeit VÉRBEN. A fokozott expozíció önmagában még nem betegség (de olyan állapotot jelent, ami jelzi a megelőző intézkedések szükségességét a foglalkozási megbetegedések vagy mérgezések elkerülése végett). Kivételes eljárás indokolt: kumulálódó anyagok (ólom, higany, kadmium, szelén), zaj vagy tömeges fokozott expozíciós esetek előfordulásakor. dr. Bereczki Edit 73
Foglalkozási megbetegedés diagnózisa A foglalkozási megbetegedések melyek heveny, félheveny vagy idült formát ölthetnek csak kisebb hányada ismerhető fel szinte azonnal a jellemző klinikai tünetek és a foglalkozási (expozíciós) háttér és a foglalkoztatási viszonyok ismeretében is, nagyobb részüknél a foglalkozási betegség diagnózisa csak a klinikai és a munkahigiénés (expozíciós) diagnózis illesztése esetén valószínűsíthető. A foglalkozási megbetegedések kóreredetének megítéléséhez, gyakran hosszabb időn keresztül végbemenő kialakulásának igazolásához, rekonstruálásához a laboratóriumi, a fizikális vizsgálatok és egyéb módszerek alkalmazása mellett elsősorban a foglalkozási anamnézisnek, az expozíciós viszonyok és a megterhelés jellemzőinek, szükség esetén a helyszínen végzett vizsgálatok eredményének és a fellelhető foglalkoztatási, munkahigiénés, foglalkozás-egészségügyi, egyéb egészségügyi, stb. dokumentumoknak (mérési jegyzőkönyveknek) van meghatározó szerepe. dr. Bereczki Edit 74
Foglalkozási betegségek bejelentése és kivizsgálása Bejelentés: a) 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 2. d) szerint: a bejelentő bármely orvosi gyakorlatot folytató orvos, aki a foglalkozási betegséget vagy annak gyanúját észleli. A R. előírásai szerint történik a kivizsgálás lefolytatása, amiben kötelező jelleggel vesz részt az NMH MMI orvos szaktanácsadója is. b) de! Mvt. 68. szerint: az érintett munkavállaló (vagy a hozzátartozója) a kivizsgálás elmulasztását sérelmezheti, a bejelentés elmulasztása miatt a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat. c) de! 2004. évi XXIX. tv. 141-143. szerint: közérdekű kérelemre, panaszra és bejelentésre is indulhat eljárás az arra jogosult szervnél. A b)-c) esetben a munkavédelmi felügyelőság az MMI Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztályához (korábban: OMFI) továbbítja a panaszt, kérelmet, beadványt előzetes vizsgálat és bejelentés céljából. dr. Bereczki Edit 75
A bejelentés elmulasztásának főbb okai A foglalkozási betegségek aluljelentése általában jellemző, de Magyarországon az egyik legrosszabb az EU tagállamok között. A mulasztás, hiányosság főbb okai: szakmai - szemléletbeli, szabályozási, szervezési, eljárási - ellenőrzési, financiális, adminisztratív, stb. jellegűek. Az EU Ajánlás szerinti Jegyzék módosításra szorul (WRDs nem illeszthető) Az EODS bevezetése több, mint időszerű (de!... Nem hoz áttörést. ) Jellemző az érdektelenség, az ellenérdekeltség, az expozíciós nyilvántartás hiányossága, a munkáltatói bejelentési fegyelem lazulása (az adminisztratív terhek csökkentése címén), az önkéntes jogkövetés hiánya is. Probléma a munkaegészségügyi dokumentáció megőrzése (40-50 évig) foglalkozási rákkeltők, biológiai kóroki tényezők, stb. esetén. Fekvőbeteg háttér és megfelelő dokumentáció hiányában a késői hatású foglalkozási betegségek rekonstrukciója igen nehéz. A felismerés hiánya és a bejelentés elmulasztása miatt a megelőzés elégtelen! Megoldás: önálló balesetbiztosítási ágazat létrehozása (bonus-malus rendszer) dr. Bereczki Edit 76
!Súlyosan veszélyeztető munkaegészségügyi mulasztás! Veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel vagy technológiával végzett munka esetére előírt (külön jogszabályokban meghatározottak szerint): - a munkaköri alkalmassági vizsgálatok - a biológiai monitorozás (BEM) - a kockázat értékelés keretében szükséges expozíció-becslés/expozícó-mérés elmulasztása - a foglalkoztatási tilalom megszegése - a megengedett értéket meghaladó (határérték feletti) expozícióban történő foglalkoztatás - rákkeltő expozícióval járó tevékenység esetére előírt mérések elmulasztása. dr. Bereczki Edit 77
EU Bizottsága - Kockázatkutató Központ, 2007 EU-27 felmérés: a 10 legfontosabb pszichoszociális kockázat dr. Bereczki Edit 78