E-közigazgatás Program 2008-2010

Hasonló dokumentumok
Az e-közigazgatási rendszer fejlesztésének aktuális feladatai

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra

A TakarNet24 projekt

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

E-közigazgatás 2010 Stratégia és Programterv Indikátor rendszere

e-aláírás és az e-fizetés bevezetése a földhivatali szolgáltatásoknál

e-önkormányzás Szombathelyen és kistérségében e-savaria projekt

Az ügyfélkapu informatikai háttere. Budapest, április 23.

Informatikai biztonsági elvárások

T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGY

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában

Salgótarján Megyei Jogú Város. JAVASLAT

Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ

Nyomtatványok elektronizálása

Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György

Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer

Elektronikus fizetés megvalósítása

Az ÁFSZ 1 ügyviteli folyamatainak támogatása. Az alprojekt bemutatása

Projekttervezés alapjai

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

Informatikai kommunikációs technikák a beszállító iparban

TAKARNET24 szolgáltatásai

A területfejlesztés intézményrendszere

Projektszerzıdés. és a..

Társadalmi Megújulás Operatív Program évi akcióterve

ASP 2.0. Tájékoztató PROJEKT Bevezetés tervezett határideje

nyzati igazgatásban szeptember 09. KESZTHELY Pajna SándorS vezérigazgat rigazgató

Teljes körűen elektronizált közigazgatás: ÁLOM VAGY REALITÁS? november 9. Nagy Lajos közszolgáltatási elnökhelyettes. kekkh

Oktatási keretrendszer. Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv

Önkormányzati kihívások

Magyar Posta. Postás Szakszervezetek Határmenti Találkozója május 22. Elıadó: Szőts Ildikó, a Magyar Posta Zrt.

Pécel Város Önkormányzatának Jegyzıje 2119 Pécel, Kossuth tér 1. Tel: 28/ , ; Fax: 28/

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

A DIGITÁLIS FÖLDHIVATAL PROGRAM TÁVLATAI

A Végrehajtás Operatív Program as akcióterve december

Konvergens ICT fejlesztések az e-közigazgatás támogatására. Ádám Csongor, kiemelt fejlesztések ágaza7 igazgató

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP

A magyar e-közigazgatás modernizációja az. alkalmazásával. Szittner Károly, MEH EKK Risztics Péter Károly, BME IK február 2.

A hazai e-közigazgatási szolgáltatások fejlesztésének stratégiája, e-közigazgatás Június

Elmaradott vidéki térségek fejlesztése

KvVM évi közbeszerzési terve

Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/ jegyzo@salgotarjan.hu

Elektronikus eljárás az okmányirodai ügyintézésben

c. Fıiskolai tanár IT fogalma, kialakulása 1

TAKARNET24 szolgáltatásai

FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A számú pályázat alapján

Mindezek figyelembevételével Tengelic Község Önkormányzatának évi belsı ellenırzési terve a következıket tartalmazza.

Az NFSZ munkaerı-piaci átmeneteket kezelı képességeinek megújítása 1.alprojekt

FAIR a fejlesztéspolitika egységes informatikai támogatása. Háttéranyag

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008.

MELLÉKLET. a következőhöz:

Az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet oldalán ( találhatóak meg a tájékoztató anyagok, ütemtervek, határidők

Területi tervezés, programozás és monitoring

I N T É Z K E D É S I T E R V TERVEZET ig

Szolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság

I N T É Z K E D É S I T E R V ig

TÁJÉKOZTATÓ SZEPTEMBER 15. ELŐADÓ: DR. SZEPESI GÁBOR OPERATÍV PROJEKTVEZETŐ

Szociális és Egészségügyi Iroda

- átfogó cél: munkaerı-piaci aktivitás növelése a humán erıforrás minıségének, foglalkoztathatóságának javításán keresztül

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ

KÖFOP E-ingatlan-nyilvántartás kialakítása (e-ing) Szőnyi Lőrinc

Kódszám: TIOP-2.3.4/07/1. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. 1.

A DALNET24 projekt aktualitásai

E-Számlázás az ECOD rendszeren belül. Horváth Péter, Senior Projekt Menedzser Synergon Retail Systems Kft.

A FÖMI, mint a térbeli információ menedzsment központja. Toronyi Bence

EPC e-payment Task Force tag MSE e-fizetések munkacsoport vezetı

Nemzetközi projektmenedzsment. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft augusztus 17.

CROCODILE 2.0_HU projekt

Elektronikus cégeljárás

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉSI FELMÉRÉS BELSİ ELLENİRZÉS KÉZIRAT

Kormányzati Ügyfélvonal Előadó: Fazekas Csaba főosztályvezető

2012. szeptember 13. napján tartandó. Rádpusztai idegenforgalmi centrum fejlesztéséhez benyújtandó támogatáshoz kapcsolódó együttmőködési megállapodás

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE

ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS AZ ASP RENDSZERBEN

INFORMATIKAI ÚJDONSÁGOK A AS PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN (TÓTH TAMÁS LAPOSA TAMÁS)

Digitális Magyarország program. Gódor Csaba Miniszterelnökség

Nemzeti Téradat Infrastruktúra kialakítása (NTI)

Tájékoztató az Ügyfélkapu használatáról

KÖZLEMÉNY a KEOP és KEOP pályázatok módosításáról

KÉPZİI FELHÍVÁS. Cím: 1134 Budapest, Tüzér u Tel.: +36 (1) Fax: +36 (1)

Internet of Things 2

Országos adatszolgáltatás TAKARNET-en, eredmények és célkitűzések

e-közigazgatás fejlesztési koncepció

TIOP / A

TakarNet24. Szolgáltatások, aktuális helyzet. Weninger Zoltán FÖMI

A polgármesteri hivatal informatikai rendszere a városirányítás szolgálatában

gfejlesztési si Konferencia

EU támogatással megvalósuló szolgáltató önkormányzati modell

CROCODILE projektek a Budapest Közút Zrt.-nél

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE

hatályos:

Átírás:

2008. október 27.

TARTALOM E-KÖZIGAZGATÁSI MÁTRIX 3 1. INTEROPERABILITÁSI ÁTFOGÓ PROGRAM 4 2. ÜGYFÉLKÖZPONTÚ SZOLGÁLTATÁSOK ÁTFOGÓ 8 PROGRAM 3. ONLINE INFRASTRUKTÚRA ÁTFOGÓ PROGRAM 16 4. INTEGRÁLT ÜGYFÉLSZOLGÁLAT ÁTFOGÓ PROGRAM 23 5. INTEGRÁLT KORMÁNYZATI FUNKCIÓK ÁTFOGÓ PROGRAM 26 6. MEGOSZTOTT E-KÖZIGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK 33 ÁTFOGÓ PROGRAM 7. TUDÁSMENEDZSMENT ÁTFOGÓ PROGRAM 37 2

E-KÖZIGAZGATÁSI MÁTRIX Az E-közigazgatás 2010 Stratégia és Programterv, eks világos fejlesztési célokat határoz meg az elektronikus közigazgatás számára az elkövetkezendı két évre vonatkozóan. Az eks stratégiai koncepciója alapján került összeállításra az Átfogó Programokat meghatározó E-közigazgatási Mátrix, ekm, amely az elérni kívánt kompetenciák és az átalakulás által érintett területek alapján hét átfogó programot azonosít be: Interoperabilitási Átfogó Program Ügyfélközpontú szolgáltatások átfogó program Online infrastruktúra átfogó program Integrált ügyfélszolgálat átfogó program Integrált kormányzati funkciók átfogó program Megosztott e-közigazgatási szolgáltatások átfogó program Tudásmenedzsment átfogó program. A programok és az elérni kívánt kompetenciák közti összefüggéseket az alábbi ábra szemlélteti. e-közigazgatási képességek Interoperabilis Átlátható Hatékony Integrált Online Ügyfél központú Bevonó Átalakulási területek FO mőködés BO mőködés IKT Tudás 1. Interoperabilitás 5. Integrált kormányzati funkciók 4. Integrált ügyfélszolgálat 6. Elosztott e-közig szolg. 3. Online Infrastruktúra 7. Tudás menedzsment 2. Ügyfélközpontú szolgáltatások A dokumentum következı 7 fejezete részletesen bemutatja az egyes Átfogó Programok indokoltságát, céljait, a megvalósítandó feladatokat és az elvárt et. Minden fejezet kiemelten jelöli az adott Átfogó Program stratégiai célokhoz való illeszkedését és egységes keretek között mutatja be az Átfogó Programok csoportosításában a között tervezett projekteket. 3

1. INTEROPERABILITÁSI ÁTFOGÓ PROGRAM Az Átfogó Programot érintı E-közigazgatás 2010 Stratégiában megfogalmazott releváns célok a következık: Az egységes proaktív szolgáltatói modellek mellett szükséges a folyamatok integrálási lehetıségeinek feltárása és az esetleges átfedések kiszőrése. Kiemelt cél az ügyféligények által vezérelt folyamatok kialakítása, az ügyfél oldali adatszolgáltatás és az ügyfél részvételének minimalizálása az ügyintézési folyamatokban, valamint az élethelyzethez, vagy egymáshoz kapcsolódó folyamatok összekapcsolása. A leggyakrabban keresett szolgáltatások adathátterének áttekintése azzal a céllal, hogy megteremtıdjön az ágazati rendszerek közti hatékony kommunikáció. Az adatok egységesítésének, standardizációjának valamint az ágazati rendszerek közti adatintegrációs lehetıségek felmérése és interoperábilis adatkapcsolatok megteremtése. Az informatikai rendszerek közti interoperabilitás feltételeinek megteremtése, a leggyakrabban keresett szolgáltatások szervezetei közti együttmőködés elımozdítása annak érdekében, hogy az információ menedzsment és információ megosztása az egész közigazgatáson belül hatékonyabb módon történjen. A Ket. megfogalmazza az ügyfélorientált szolgáltató állam alap céljait. Ezen célok elérést az ügyfelek jobb kiszolgálásához a folyamatok elektronizáltságához, az ügyfél oldali ügyintézés egyszerősítéséhez, a háttérintézmények interoperábilis mőködésének kialakításához köti. A gyakorlati megvalósítás a háttérintézményi rendszerek standardizációja és interoperábilis kapcsolatok megteremtését illetıen még az elsı lépéseknél tart. A felhasználói érdekek fókuszáltabb elıtérbe helyezése valamint a rendszeren belüli valódi hatékonyság megteremtése intézményi érdekeken és mőködési körön túlnyúló, horizontális megközelítést igényel. Ilyen horizontális fejlesztésekre van szükség annak érdekében, hogy a klasszikus ügyintézési hagyományok fejlıdjenek és növekedjen a közigazgatáson belül az együttmőködés, az intézmények közti hatékony kommunikáció az ügyfelek jobb kiszolgálása érdekében. A horizontális mőködésre még kevés példa van a hazai közigazgatáson belül és a teljes körő interoperabilitás kiépítése a folyamatok, adatmenedzsment és az IT rendszerekre kiterjedıen hosszabb távú fejlesztések szükségesek. A jelenlegi akciócsomag fı célja, hogy a Kormány megtegye az elsı lépéseket az informatikai standardizáció és az adatok interoperabilitásának megteremtésében. A program ezen keresztül szervesen illeszkedik a stratégiában meghatározott fent kiemelt célokhoz. Az Interoperabilitási Átfogó Program az alábbi két projektre épül és megvalósítására 2008-2010 között 3397 mft áll rendelkezésre az EKOP és ÁROP finanszírozási kereteken belül. :. E-közigazgatási keretrendszer és szolgáltatási folyamatok egyszerősítése Nyilvántartások interoperabilitása. 4

INTEROPERABILITÁSI ÁTFOGÓ PROGRAM 1. E-közigazgatási keretrendszer A projekt célja az interoperábilis és biztonságos e-közigazgatási rendszer létrehozásához minimálisan szükséges szabványok és követelmények meghatározása, és a betartatásukhoz szükséges koordináció és ellenırzés biztosítása. Mind a nemzetközi interoperabilitási elvárások, mind hazai intézményrendszer hatékonyabb mőködése indokolja a projekt indítását. Az E-Közigazgatás 2010 stratégia egyik kiemelt célja az intézményrendszeren belül az interoperábilis mőködés kiterjesztése. A folyamatleíró módszertan és eszközrendszer kidolgozása A technikai interoperabilitási követelmények meghatározása A szemantikai interoperabilitási követelmények meghatározása Az alkalmazásfüggı IT-biztonsági követelmények meghatározása Alkalmazásfejlesztési keretrendszer (fejlesztési módszertan és technológiai eszközrendszer) meghatározása E-közigazgatás szempontjából releváns ismeretek, nemzetközi gyakorlat és megoldások győjtése, rendszerezése, hozzáférhetıvé tétele A szabványtár kezdeti feltöltése E-közigazgatási alkalmazásfejlesztési pilot-projektek E-közigazgatás szempontjából releváns ismeretek, nemzetközi gyakorlat és megoldások győjtése, rendszerezése, hozzáférhetıvé tétele Projektmenedzsment módszertan és szakmai monitoring keretrendszer kialakítása és mőködtetése megkezdése EKK Projektiroda felállítása és mőködtetése megkezdése A projekt keretén belül kialakításra kerül 20 új szabvány, és a témában készülı legalább 100 új publikáció, valamint a legalább 4 új fejlesztési keretrendszer. Összességében ezek ént javul az intézmények közti együttmőködés és kommunikáció, valamint növekszik az integráció szintje. A javasolt megoldásokhoz szükséges jogszabályi változások nem kerülnek elfogadásra. Megvalósításban MEH érintett intézmények Idıbeli ütemezés 2008.05-2008.12. 897 mft 1.1. táblázat E-közigazgatási keretrendszer és szolgáltatási folyamatok egyszerősítése 5

INTEROPERABILITÁSI ÁTFOGÓ PROGRAM 2. Nyilvántartások interoperabilitása Az állampolgárok és vállalkozások igényei köré szervezıdı közigazgatási szolgáltatások kiépítése, hogy megvalósuljon a szolgáltató állam modell, és megtakarítások legyenek elérhetık a folyamatok egyszerősítésével és az interoperabilitás lehetıségeinek kihasználásával. A projekt célja az e-közigazgatás hatékony mőködéséhez a nyilvántartások közötti együttmőködés rendszerszintő megteremtése. A projektben érintett nyilvántartások és a Központi Rendszer (KR) felkészítése a megfelelı biztonságú web-szolgáltatás alapú interoperábilis mőködésre különös tekintettel a Ket. elektronikus közigazgatásra vonatkozó elıírásai teljesítése érdekében az egyablakos ügyintézés keretében. Stratégiai A projekt indítása összhangban van számos hazai és EU-s stratégiai dokumentummal és célkitőzéssel. Technikai Az egyes nyilvántartási rendszerek heterogén összképet mutatnak, így sem az állami intézmények közötti, sem a nemzetközi kompatibilitás nem, vagy csak korlátozott mértékben, egyedi és költséges fejlesztések alapján biztosított Felhasználói igény Állampolgári igény az integrált egyablakos ügyintézés megvalósítására Közigazgatási nyilvántartások közötti interoperabilitás megvalósításához szükséges folyamatok megtervezése, a szolgáltatás-mőködtetési modell és elıírások figyelembe vételével a közigazgatási szolgáltatási sín kialakítása, paraméterezése, a mőködtetı és felügyeleti rendszer létrehozása, valamint a csatlakozásokhoz szükséges elıírások, követelmények frissítése, szükség szerint bıvítése, a csatlakozási feltételek meghatározása, a mőködtetés és a csatlakozás minıségbiztosításának kialakítása. A vezetıi engedélyek meghosszabbításához szükséges orvosi igazolások elektronikus tárolása és elektronikus úton történı hiteles továbbítása A fogyatékkal élık parkolási engedélyének elektronikus igénylése és kiállítása A címnyilvántartás adatainak közhiteles átadása a BÁH eljárásaihoz, így többek között a 2007. évi I. törvényben szereplı regisztrációs eljáráshoz A vezetıi engedély nyilvántartás részeként mőködı elıéleti pontrendszer adatainak ügyfél általi lekérdezése A jelenleg pont-pont kapcsolatban lévı nyilvántartások megfelelı biztonságú, web-szolgáltatás alapú, szabványos, interoperábilis összeköttetése a szolgáltatás-orientált mőködést biztosító Központi Rendszeren keresztül A kijelölt nyilvántartások az új mőködési mód szerinti kapcsolatának üzemszerő kialakítása, az érintett nyilvántartási rendszerekben szükséges fejlesztések elvégzése, az új mőködési mód kialakításához szükséges általános fejlesztési tapasztalatok (know-how) Követelménytárban való rögzítése. 6

Megvalósításban érintett intézmények Idıbeli ütemezés 2009.03-2010.11. 2 500 mft 1.2.. táblázat Nyilvántartások interoperabilitása Profitabilitás A projekt egyes tevékenységei a jelenlegi papíralapú, jelentıs idı- és erıforrásigényő adatszolgáltatást, illetve ügyintézést váltják ki valós idejő elektronikus szolgáltatással. Megtakarítás jelentkezik mind a ráfordított idıben, mind a kezelés költségeiben. A megtakarítás tényleges mértéke jelenleg nem becsülhetı. Hatékonyság A projekt eredményei hozzájárulnak a munkafolyamatok felgyorsulásához, az ügyintézési idı csökkenéséhez, az együttmőködés és kommunikáció javításához, az integráció növekedéséhez. Felhasználó elınyök A projekt eredményei hozzájárulnak a felhasználói költségek csökkenéséhez, a felhasználók idımegtakarításához, valamint egyszerőbb, gyorsabb ügyintézés mellett jobb kiszolgálást eredményeznek. Projekt kockázat Az igazgatásszervezési és szemantikai interoperabilitási feladatok nem kellı szintő képviselete a projektben eredményezheti a szervezeteken átívelı folyamatok, illetve szolgáltatások elégtelen, érdemi megújulást nélkülözı definiálását, amelyek így nem nyújtanak megfelelı alapot egy következı, már több nyilvántartás bekapcsolását célzó projekthez. Professzionális projektmenedzsment hiányában a projekt koordinálatlanul, határidıkön túllépve, az elvárt eredményességtıl elmaradva kezeli a szakmai, jogi, pénzügyi kérdéseket. Világos és határozott projektvezetés, valamint a projekttagok részérıl széleskörő elkötelezettség és együttmőködés szükséges a felmerülı akadályok kezeléséhez. Technikai kockázat A projektben érintett felek nem tudnak megegyezni a folyamatok összehangolása és az adatok egységes értelmezése és használata (meghatározások, szókészletek, metaadatok) tekintetében Jogi kockázat A projekt jogi alapjainak megteremtéséhez szükséges rendeleti szintő jogszabály-módosítások nem történnek meg. Telepítési kockázat nincs. MEH, KEKKH, EüM- OEP, BÁH, APEH 7

2. ÜGYFÉLKÖZPONTÚ SZOLGÁLTATÁSOK ÁTFOGÓ PROGRAM Az Átfogó Programot érintı E-közigazgatás 2010 Stratégiában megfogalmazott releváns célok a következık: A szolgáltatásoknak az állampolgárok és a vállalkozások igényei köré kell szervezıdniük annak érdekében, hogy megvalósuljon a politika által megfogalmazott szolgáltató állami modell, illetve megtakarításokat lehessen elérni a párhuzamosságok kiszőrése és a folyamatok egyszerősítése révén. Ágazati szolgáltatások elektronizáltságának fejlesztése, olyan proaktív megközelítés kialakítása a leggyakrabban keresett EU 20 szolgáltatás esetében, a horizontális programok eredményeire építve, amely egységes, ügyfélre szabott folyamatokat és interoperábilis mőködést tesz lehetıvé az adat- és technológiai standardok figyelembe vételével. 2003. óta az EU 20 szolgáltatása terén folyó fejlesztések ént minden szolgáltatási területen történt elırelépés a szolgáltatások elektronizáltságának fokozásában. Jelentıs különbségek vannak azonban az egyes szolgáltatás csoportokban elért elektronizáltsági szinteket és az állampolgár által elektronikusan intézhetı eljárási cselekményeket tekintve. Kedvezı tapasztalat, hogy azokon a területeken, mint pl. a személyi jövedelemadó bevallás, ahol a szolgáltatások elektronizálása mellett az intézmény proaktívan éri el az ügyfeleket, lényegesen nagyobb az elektronikus ügyintézésbe bevont ügyfelek aránya. Az Átfogó Program fı fejlesztési feladata a leggyakrabban keresett EU 20 szolgáltatás teljes körő elektronizáltságának megteremtése. A fejlesztések során ugyanakkor az új kihívásoknak megfelelıen nagy hangsúlyt kap a személyre szabott, személyre szóló proaktív megközelítés kialakítása is. Az Ügyfélközpontú Szolgáltatások Átfogó Program az alábbi hat projektre épül és megvalósítására között 9540,7 mft áll rendelkezésre az EKOP finanszírozási kereteken belül: Egyablakos vámügyintézés megvalósítása A cégbírósági rendszerek korszerősítése Civil szervezetek nyilvántartásának, valamint a csıd és felszámolási eljárások modernizációja A családtámogatási ellátások folyósításának korszerősítése Földhivatali adatok elektronikus non-stop szolgáltató rendszere Anyakönyvi nyilvántartás reformja projekt. 8

9 ÜGYFÉLKÖZPONTÚ SZOLGÁLTATÁSOK ÁTFOGÓ PROGRAM Megvalósításban érintett intézmények Idıbeli ütemezés 2008.03-2009.12. 2 385 mft 1. Egyablakos vámügyintézés megvalósítása A fı cél az egyablakos ügyintézésbe vonható vámeljárások jelentıs egyszerősítése, felgyorsítása, melybıl valamennyi célcsoport (ügyfelek, társhatóságok) profitál. Cél, hogy az ügyfél csak egyetlen üzenetet nyújtson be, ehhez részletesen ki kell dolgozni a kapcsolódó üzenetek adattartalmát, szerkezetét, és az automatikus feldolgozáshoz szükséges eljárásokat, belsı adatcserét. A vámeljáráshoz és árumozgáshoz kapcsolódó résztevékenységeket hazánkban jelenleg az ügyfeleknek hatóságonként külön kell lebonyolítaniuk. A kapcsolatok hatóságonként egyediek, nem standardizáltak. Így az ügy elintézéshez szükséges idı jelentıs, és az egyes hatóságok által megkövetelt információk meglehetısen redundánsak. A tavalyi év során a VP közel 1 millió vámeljárást bonyolított le, melybıl elvileg több százezer bevonható az egyablakos ügyintézésbe. Az egyablakos ügyintézés hiányából adódó probléma kezelésének elmaradása esetén hazánk tartós gazdasági hátrányba kerül a Közösség többi országával szemben, amelyeknél sok esetben már most mőködnek a vámeljáráshoz, árumozgáshoz kapcsolódó egyablakos rendszerek. Az egyablakos rendszer igazgatás-eljárási rendszerének kidolgozása és informatikai rendszerének megvalósítása Eljárási változások jogszabály módosítási igényei Üzenetszabványok kialakítása Hatósági rendszerek változtatási terve Fejlesztés, tesztelés Bevezetés tervezése, elıkészítése Oktatás IT Rendszer üzembe helyezése A projekt közvetlen ént a VP az adatokat egységes elektronikus felületen kezeli. A projekt eredményessége az egyablakos ügyintézés keretében elektronikusan feldolgozásra kerülı ügyek számában válik mérhetıvé. Jelenleg még nem állnak rendelkezésre elektronikusan feldolgozott adatok, azonban a folyamat indulását követı elsı évben elırebecslések alapján azok 110 ezer tételt jelenthetnek éves szinten, amely az elkövetkezı 3 éven belül megduplázódhat. A projekt eredményessége a vámkezelések idıtartamának csökkentésében is megmutatkozik a tekintetben, hogy a jelenlegi átlagos 4-5 óra idıtartamú ügyintézési folyamat, annak egyszerősítésével 2 órára redukálható. A projekt komplexitásából és terjedelmébıl adódó kockázatok jól kezelhetıek azáltal, hogy a projekt jól körülhatárolható részterületekre bontható, és adott szelet megvalósításáért, illetve megvalósításának operatív irányításáért ugyanazon szervezet, vagy szervezeti egység felelıs. A projekt tervezett megvalósítási ütemezése nem hordoz kockázatot, az erıforrások biztosítása esetén nem lehet kritikus tényezı. KVM, KÖH, MKEH, MVH, MSZHK, NKH, OGYI, VP, APEH. PMISZK, IRM, ITH 2.1. táblázat Egyablakos vámügyintézés megvalósítása

ÜGYFÉLKÖZPONTÚ SZOLGÁLTATÁSOK ÁTFOGÓ PROGRAM 2. A cégbírósági rendszerek korszerősítése A projekt a cégeljárás jelenlegi folyamatainak kiterjesztését, modernizálását, a meglevı elektronizáltság fejlesztését, a törvényi változások végrehajtásához szükséges program-változtatásokat, továbbá ehhez kapcsolódóan a szükséges informatikai háttér megteremtését szolgálja. Archiválási rendszerek kialakításának révén, támogatja a hiteles adatvagyon szakszerő kezelését és megırzését. A projekt kialakítja a számviteli beszámolók közzététele folyamatának elektronikus megoldását, a számviteli beszámolók közzétételével kapcsolatos teljesség, gyorsaság, minıség (hitelesség) jelentıs növelését. A projekt során az Országos Cégnyilvántartási és Céginformációs Rendszer (OCCR) és a Mérleginformációs Rendszer (MIR) kormányzati szintő központi alkalmazásokkal való összekapcsolására is sor kerül. A projekt megvalósításával az IRM és az OITH által egyaránt használható vezetıi döntést és adatelemzést támogató információs rendszer jön létre, emellett a feladatok részét képezi az OCCR és az IRM belsı pénzügyi és számlázó rendszerének integrálása is. A cégeljárások gyorsítását egyértelmően szabályozza a Cégtörvény 2007. szeptember elsejétıl hatályos módosítása, ami elıírja az elektronikus eljárások kötelezıvé tételét, valamint a bejegyzési határidık csökkentését. Ez kizárólag az eljárások automatizálásával oldható meg, amelynek eszközei a számviteli beszámolók elektronikus közzététele, vezetıi információs rendszer kialakítása, kapcsolódás a kormányzati központi alkalmazásokhoz (ügyfélkapu, e- tértivevény és e-fizetés), és a belsı pénzügyi és számlázó rendszerhez. Jogi hajtóerık-2007. évi LXI. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról Stratégiai hajtóerık- A projekt közvetlenül kapcsolódik az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció jövıképének (2.1) a vállalkozásbarát környezetre vonatkozó részéhez, az Új Magyarország Fejlesztési Terv 6. Államreform prioritásának az igazságszolgáltatás egyes folyamatainak elektronizálására vonatkozó célkitőzésével, valamint az E-közigazgatás 2010 Stratégia tervezetének Ügyfél orientált állampolgári és vállalkozási szolgáltatások (92-120) megteremtésére vonatkozó célkitőzéseihez Technikai hajtóerık-a korszerő infokommunikációs technológia a fejlesztési célok megvalósításának egyik leghatékonyabb eszközrendszere, a szervezeti változások elımozdítója, mely a modern szolgáltató állam megteremtését eredményezi. Felhasználói igény - A jelenleg mőködı, papír alapú megoldás bizonyos, korlátozott mértékig kielégítette azokat a társadalmi igényeket, melyek kielégítésére létrejött. Az informatikai kultúra gyors fejlıdésével azonban a közzététellel kapcsolatos elvárások változnak, erısödnek és finomodnak. Intelligens nyomtatványok bevezetése Szerverkonszolidációs, mentési és archiválási rendszer korszerősítése Cégbírósági és bírósági hálózatok összekapcsolása Integrált vezetıi információs rendszer kialakítása 10

Megvalósításban érintett intézmények Idıbeli ütemezés 2007.12-2008.12. 970,9 mft Cégbírósági rendszerek kiterjesztése az ítélıtáblákra Cégeljárás és beszámoló benyújtás kiterjesztése az elektronikus kormányzati rendszerekre Elektronikus kézbesítési rendszerhez való csatlakozás Elektronikus fizetési rendszerhez való csatlakozás, kapcsolódó IT biztonság megteremtése Céginfó portál létrehozása, Call Center kialakítása Számviteli beszámolók közzétételének elektronizálása, kötelezettek és kötelezettségek nyilvántartásának kialakítása, IRM "Forrás" és OCCR rendszerek összekapcsolása Profitabilitás Az elektronikus ügyintézés a postai költségek, papír- és nyomtatási költségek csökkenésével jár, továbbá az ügyintézés idıráfordítása csökken. Hatékonyság Munkafolyamatok felgyorsítása-az elektronizálás hatására a gyakorlatban is megvalósítható az 1 órás cégbejegyzés követelménye. Feldolgozási idı csökkenése-az elektronizálás hatására a gyakorlatban is megvalósítható az 1 órás cégbejegyzés követelménye. Támogató szolgáltatások-a Cégbíróságoknál található és az elektronikus cégbejegyzés elterjedésével növekvı elektronikus adatállomány és a szkennelt ( képi ) adatállomány mentésének és archiválásának rendszerének felállítása, a közzététel monitoring létrehozatala. Felhasználó elınyök Ingyenesen letölthetı cégeljárásban és beszámoló benyújtás során használható nyomtatványkitöltı szoftver kerül közreadásra. Az elektronikus küldés és fogadás leegyszerősíti és felgyorsítja az ügyintézést. A közzétételi beszámolók és részeik (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítı melléklet) a megszokott web áruházi megoldásokkal bárki számára hozzáférhetık lesznek. A cégbírósági eljárások elvárt eredményét érintı legfıbb kockázati tényezı a Cégtörvény új rendelkezései hatályba lépésének közelsége, a kapcsolódó végrehajtási szabályozás hiánya. A beszámoló közzétételt szabályozó egyes jogszabályok jelenleg nem kedveznek a projekt koncepcióban foglaltak gyorsított megvalósításának. Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala (konzorcium) 2.2. táblázat A cégbírósági rendszerek korszerősítése 11

12 ÜGYFÉLKÖZPONTÚ SZOLGÁLTATÁSOK ÁTFOGÓ PROGRAM 3. Civil szervezetek nyilvántartásának, csıd és felszámolási eljárások modernizációja A projekt célja az igazságügyi közszolgáltatások elektronizációja, a távolból on-line, non-stop információszerzési, ügyintézési lehetıség biztosítása, valamint az ügyfélbarát, szolgáltató igazságszolgáltatás megteremtése. A projekt részletes céljai a következık: mind a bíróságokon belüli, mind a bíróságokon átívelı ügyintézési, ügyviteli és az ezekhez szükséges ügyirat-, illetve munkafolyamat-kezelési tevékenységek, folyamatok elektronikus formáinak korszerő módszereken alapuló újraszervezése, optimális átalakítása; kialakuljon az átlátható állampolgár és vállalkozásbarát ügyintézés; kiépítésre kerüljenek a belsı és külsı folyamatokat átalakító IKT funkciók és rendszerek; a szervezeten belüli IKT készségek és kompetenciák megerısödjenek. Jogi A fejlesztés szükségességét a civil szervezetekre vonatkozóan a Kormány a 1065/2007. (VIII. 23.) határozatában nevesíti. Stratégiai A projekt célkitőzései igazodnak az E-Közigazatás 2010 Stratégia a szolgáltatási folyamatok egyszerősítésének fı céljaiban (101-103.) foglaltak megteremtéséhez. Technikai A ma elsısorban hagyományos, manuális úton történı ügyintézés kiváltása a modern információtechnológiai eszközök használatán alapulva hatékonyságnövekedést eredményeznek. Felhasználói igény A projekt megvalósításával az ügyintézés ügyfélbaráttá, gyorsabbá, kényelmesebbé válik, megszőnnek a tér és idıkorlátok, mindezek éppen nı az esélyegyenlıség, az igazságszolgáltatás iránti bizalom. Részletes rendszerterv elkészítése Intelligens nyomtatványok bevezetése Ügyintézési, ügykezelési, ügyviteli rendszer fejlesztése Mentési és archiválási rendszerek fejlesztése Kapcsolódás az e-fizetési rendszerhez Interfészek kiépítése Az Ítélıtáblák és a Legfelsıbb Bíróság bekapcsolása Kapcsolódás az Ügyfélkapuhoz és Portál fejlesztés Postai, nyomdai költségek, papír, írószer, irattározási, tárolási, megsemmisítési költségek csökkennek. A civil szervezetek átlagos bejegyzési ideje 70 napról 40 napra csökken. A csıd- és felszámolási eljárások idıigénye 25%-kal csökken. 40-45%-kal gyorsabb az ügyintézés és közel 60%-kal csökken a feldolgozás ideje. Az online közigazgatási fejlesztések nem összehangolt módon történnek. At Ügyfélkapuhoz, e-fizetéshez történı kapcsolódásnak technikai akadálya van. A jogszabályi környezet kívánt változása nem valósul meg. Megvalósításban A Legfelsıbb Bíróság, az ítélıtáblák, a fıvárosi és megyei bíróságok, érintett intézmények valamint az OITH Idıbeli ütemezés 2008.06-2010.12. 990 mft 2.3. táblázat Civil szervezetek nyilvántartásának, csıd és felszámolási eljárások modernizációja

ÜGYFÉLKÖZPONTÚ SZOLGÁLTATÁSOK ÁTFOGÓ PROGRAM 4. A családtámogatási ellátások folyósításának korszerősítése A stratégiai cél egy új filozófiájú a jogosítók egyéni nyilvántartásán alapuló igazgatási, ügyviteli és információs rendszer létrehozása, amely integrált módon képes kielégíteni a családtámogatási, a normatív támogatási és a járadék alapú, költségvetésbıl származó támogatások befogadását, elbírálását és finanszírozását. Tervezés alatt PmISZK a társadalmi, gazdasági és a nemzetközi elvárások miatt elhatározta, hogy alapvetıen megújítja a családtámogatási rendszer teljes ügyvitelét, és integrált eszközzel támogatja a családtámogatási ellátások, a fogyatékossági támogatások és a normatív támogatások finanszírozásának ellenırzését. Jelenleg a projekt által megvalósítani tervezett funkcionalitások egy részét szigetszerő, esetenként földrajzilag tagolt informatikai rendszerek valósítják meg, melyek nem biztosítják a finanszírozás átláthatóságát, és lehetetlenné teszik korszerő elektronikus közszolgáltatások bevezetését. A rendszerek elavult architektúrájuk miatt nagy kockázattal tarthatók fenn, továbbfejlesztésük problémás. Megvalósításban érintett intézmények Életút szemlélető egyéni nyilvántartás kialakítása a jogosító után igényelt, illetve igénybevett és folyósított családtámogatási és normatív ellátásokról Tervezés alatt Tervezés alatt Megvalósítási kockázatot jelent a tervezett jogszabályi háttér kialakításának részleges vagy teljes elmaradása, vagy késedelmes megszületése. MÁK PMISZK Idıbeli ütemezés 2008.07-2010.10 1 600 mft 2.4. táblázat A családtámogatási ellátások folyósításának korszerősítése 13

ÜGYFÉLKÖZPONTÚ SZOLGÁLTATÁSOK ÁTFOGÓ PROGRAM 5. Földhivatali adatok elektronikus non-stop szolgáltató rendszere A projekt fı célja az, hogy az állampolgárok számára rendelkezésre álljon a Központi Ügyfélkapun keresztül elérhetı elektronikus földhivatali nyilvántartás, ahol az ügyfelek bárhonnan, bármikor közhiteles információt kaphatnak az ingatlanok nyilvántartási adatairól, illetve az adatokban bekövetkezett változásokról. Részletes célok: A földügyi szolgáltatások bıvítése az adatok széles körben való Központi Ügyfélkapun keresztüli hozzáférhetıségével és a szolgáltatásért járó díj Elektronikus Fizetési Rendszer segítségével történı beszedésével. A nem hiteles tulajdoni lap forgalom 90%-ának áthelyezése a földhivatali ügyfélszolgálatokról az internetre. Jogi: A magyar gazdaság versenyképességének tartós növelése nem lehetséges az államigazgatási alapfeladatként funkcionáló közhiteles ingatlan-nyilvántartás nélkül, mely a fenti megoldás bevezetésével egyedülálló biztonságot nyújt a föld- és ingatlanpiaci szereplık, belés külföldi beruházók tevékenységéhez. Stratégiai: A földhivatali szolgáltatások e-kormányzatba integrálásával az elektronikus ügyintézés megvalósíthatósága, valamint a Nemzeti Téradat Infrastruktúra kontrollált alapjainak megteremtése. Technikai: A földügyi szakág eszközrendszerének technológiai megújítása és tervszerő cseréje a földügyi igazgatás informatikai rendszerének hatékonyabb menedzselése érdekében. Felhasználói igény: Ingatlan-nyilvántartási adatokhoz és szolgáltatásokhoz bárki, bármikor, bárhonnan hozzáférhessen a jogszabályi elıírások betartása mellett. Részletes projektterv kidolgozása: 2008.IV.név Központi adattárház alkalmazás fejlesztése: 2008.IV.-2009.IV.név Központi adattárház eszközbeszerzése: 2008.IV.-2009.IV.név Körzeti földhivatalonkénti adatmigráció: 2009.II-2010.I.név Központi adatszolgáltatás ütemezett bevezetése: 2009.IV- 2010.II.név Adatszolgáltatás a Központi Ügyfélkapu Rendszeren keresztül: 2010.I-III.név Elektronikus Fizetési Rendszer bevezetése: 2010.I-III.név Profitabilitás A projekt hatására a 121 körzeti földhivatalban nem várható közvetlen bevételnövekedés, de lecsökken az ügyfélszolgálatok terhelése. A felszabaduló létszám átirányatható ügyirat kezelésre, feldolgozásra. Az ügyiratok átlagos elintézési idejének rövidülése következtében javul a földhivatalok hatékonysága, költségszerkezete, valamint kedvezı a felhasználói körre, a magán- és közszférára gyakorolt társadalmi hatása. Az adatok 24 órás rendelkezésre állásából eredı ügyfél költség és idı megtakarítások, mind belföldön, mind az EU országaiban, de akár más térségekben is. Központi adattárház jellegbıl adódó adatbiztonsági és költség elınyök a hazai ingatlanforgalomban és a közigazgatásban. Szolgáltatás megbízhatóságának emelkedésébıl eredı ország imázs növekedés gazdasági haszna az ingatlan befektetésekben, a hazai gazdasági életben és a lakossági megtakarításoknál. Hatékonyságjavulás 14

Földhivatali ügyfélszolgálatok terheléscsökkenése valamint a 121 adatbázisban tárolt címadatok minıségének javítása és a segédadatok egységességének biztosítása révén a Földhivatalokban 5%-ra csökken az ügyfél által kért lekérdezések száma. Munkafolyamatok felgyorsítása: Földhivatali ügyfélszolgálatok terheléscsökkenése a szolgáltatások tekintetében, valamint a földhivatalokban 5%-ra csökken az ügyfél által az ügyfélszolgálatokon kért lekérdezések száma. Együttmőködés és kommunikáció javulása: 121 adatbázisban tárolt segédadatok egységességének biztosításával javul a több földhivatalt érintı közös ügyek kezelése. Jobb döntéshozatal: Gazdaságosan kivitelezhetıvé válnak a különbözı célokat szolgáló országos szintő adatbányászatok, elemzések, adatkigyőjtések. Felhasználói elınyök Az ingatlan-nyilvántartási adatok idı- és helykorlát nélküli szabályozott, a Központi Ügyfélkapun keresztüli hozzáférhetıségének kialakítása révén nincs utazási költség. Többórás utazási és ügyintézési idı helyett pár perces interneten keresztüli adat lekérdezés, illetve rövidebb utazási idı. Gyorsul a felhasználók kiszolgálása, a központi szolgáltatás sebességét nem befolyásolja a földhivatali hálózat pillanatnyi terhelése. Nincs, illetve rövidebb sorban állás: Folyamatos üzemő központi adatbázis alkalmazásával teljesül a gazdasági élet eltérı munkarendje és a magánszemélyek munkarendtıl független hozzáférési igénye. Egyszerőbb, gyorsabb ügyintézés: A szolgáltatás folyamatai automatikusak. Kezelési segítséget igénylı állampolgároknak lehetıség adódik hivatali idıpont egyeztetésre. Többcsatornás elérhetıség: Saját számítógépen, ügyfélszolgálatokon, okmányirodákban, földhivatalokban. Személyre szabottság: A jelenlegi szerzıdött felhasználók mellett a szolgáltatásokat valamennyi állampolgár, szervezet igénybe veheti a törvényekben szabályozott felhasználói csoport lehetıségek figyelembe vételével. Új integrált szolgáltatások: Térképpel támogatott címkeresés. Projekt kockázat: Az érintettek magas száma (Kezelési mód: Részletes tervezéssel, hivatali felhasználói csoportokra, illetve személyekre bontott feladatterv, hatékony projektmenedzselés és folyamatos ellenırzés.) Technikai kockázat: Centralizált adatbázis (Kezelési mód: A centralizált adatbázisból eredı még gondosabb személyi adatkezelés, ennek a törvénynek maximálisan eleget tevı kivitelezésre és a fejlesztési folyamat során a szellemiség követésére törekszünk. Legkorszerőbb biztonsági elemek beépítése az infrastruktúrába.) Jogi kockázat: Jogszabályváltozás (Kezelési mód: Az FVM illetékes szervei részt vesznek a vonatkozó jogszabály elıkészítési munkákban. Telepítési kockázat: Dolgozói ellenállás, széleskörő tájékoztatással, a meglévı alkalmazások változásainak megismertetésével és az új alkalmazások kis csoportos oktatásával, illetve a véleményformáló szakemberek fejlesztésbe vonásával csökkenthetı. Megvalósításban Földmérési és Távérzékelési Intézet, FVM FTF, Földhivatalok érintett intézmények Idıbeli ütemezés 2008.10.01-2010.09.30. 2 008,8 mft 2.5. táblázat Földhivatali adatok elektronikus non-stop szolgáltató rendszere 15

16 ÜGYFÉLKÖZPONTÚ SZOLGÁLTATÁSOK ÁTFOGÓ PROGRAM Megvalósításban érintett intézmények Idıbeli ütemezés 6. Anyakönyvi nyilvántartás reformja A projekt fı célja a papíralapú anyakönyv helyett elektronikusan vezetett országos (központi) közhiteles anyakönyv (anyakönyvi bejegyzések nyilvántartásának) létrehozása és ebbıl a KR új szolgáltatásait felhasználva korszerő, hatékony és gyors adattovábbítás, illetve adatszolgáltatás biztosítása az anyakönyvvezetık, illetve az anyakönyvi adatok igénylésére jogosult egyéb szervek és személyek számára. Stratégiai: A projekt indítása összhangban van számos hazai és EU-s stratégiai dokumentummal és célkitőzéssel. Technikai: Jelenleg az anyakönyvek papíralapon, egy példányban léteznek, ami gátja a gyors, hatékony, ügyfélbarát ügyintézésnek. A projekt megvalósítása során a meghatározó fı feladatok: Jogi elıkészítés, igazgatási modell kidolgozása Követelmények specifikálása Szállító kiválasztása, közbeszerzés Rendszertervezés Alkalmazásfejlesztés Infrastruktúra-fejlesztés Minıségbiztosítás, minıség-ellenırzés - független minıségbiztosítás Projektmenedzsment A projekt éppen létrejövı elektronikus anyakönyvi nyilvántartás elektronikus szolgáltató képessége és külsı kapcsolatai miatt jelentıs idı- és erıforrás megtakarítás várható. Megtakarítás jelentkezik mind a ráfordított idıben, mind a kezelés költségeiben. A projekt éppen gyorsulnak az anyakönyvi eljárások, csökken az ügyintézési / feldolgozási idı, javul az együttmőködés, nı az integráció. Projekt kockázat A projekt koordinálatlanul, határidık és költségkeretek túllépésével vagy az elvárt eredményességtıl elmaradva valósul meg.kezelési mód: Professzionális projektmenedzsment biztosítása. Technikai kockázat: Az ügyviteli alkalmazás használata nehézséget okoz az anyakönyvvezetık számára. Kezelési mód: Felhasználói dokumentációk, oktatási anyagok biztosítása. Jogi kockázat: A projekt jogi alapjait megteremtı jogszabály-változások nem kerülnek idıben elfogadásra. Kezelési mód: Folyamatos egyeztetés és együttmőködés az IRM-mel. Telepítési kockázat: Anyakönyvvezetık ellenállása a projekt eredményeinek alkalmazásával szemben. Kezelési mód: Folyamatos kommunikáció az érintettek felé, projekt hozadékának megismertetése. KEKKH, IRM Tervezés alatt 1 586 mft 2.6. táblázat Anyakönyvi nyilvántartás reformja

3. ONLINE INFRASTRUKTÚRA ÁTFOGÓ PROGRAM Az Átfogó Programot érintı E-közigazgatás 2010 Stratégiában megfogalmazott releváns célok a következık: A teljes körő elektronikus ügyintézés infrastruktúrájának megteremtése érdekében a Kormány célul tőzi ki az e-fizetés infrastruktúrájának, alkalmazásának, valamint a fokozott biztonsági követelményeket kielégítı állampolgári azonosító eszközrendszernek a megvalósítását. A rendszer kiépülésével megteremtıdnek az állampolgári és vállalkozási e-ügyintézés költség-hatékony és ügyfélbarát infrastrukturális feltételei. A rendszer továbbfejlesztésének kiemelt szempontja a biztonság és az állampolgári bizalom megtartása. A negyedik szofisztikációs szintő szolgáltatások megvalósítása, valamint az informatika elınyeinek, hatékonyságának kihasználása érdekében szükséges a központi online ügyintézés fejlesztése, az e-fizetés és az állampolgári kártya bevezetése. A szolgáltatások nyújtásában részt vevı, vagy azokat alkalmazó közigazgatási intézmények részére biztosítani kell a biztonságos és nagy kapacitású gerinchálózatot. Az Online Infrastruktúra Átfogó Program az EKG fejlesztésével és a központi online ügyintézés elemeinek bıvítésével, biztosítja a közigazgatás belsı mőködésének hatékonyság javulását, valamint az e-közigazgatási szolgáltatások fejlesztésének infrastruktúráját. A Programon belül a stratégiai célokkal összhangba tovább pontosult az azonosítás továbbfejlesztése a következık szerint: Olyan egységesen szabályozott állampolgári közmő rendszer kialakítására van szükség, ahol konzisztens módon valósul meg a szereplık hitelesítése, a rendszerben kezelt, tárolt adatok, információk és dokumentumok bizalmassága, a végzett mőveletek letagadhatatlansága. Általános célú azonosító eszköz bevezetése csak középtávon látszik reális célnak. Az elektronikus rendszer kiépülésével megteremtıdnek az állampolgári és vállalkozási szolgáltatások ügyintézésének költség hatékony és ügyfélbarát infrastrukturális feltételei. Az Online Infrastruktúra Átfogó Program az alábbi négy projektre épül és megvalósítására között 18044,6mFt áll rendelkezésre az EKOP valamint költségvetési finanszírozási kereteken belül: Elektronikus fizetés megvalósítása Elektronikus azonosítás fejlesztése Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer bıvítése A Központi Rendszerhez kapcsolódó Informatikai Biztonsági Központ (IBK) továbbfejlesztése, PAJZS. 17

ONLINE INFRASTRUKTÚRA ÁTFOGÓ PROGRAM 1. Elektronikus fizetés megvalósítása A Központi Rendszerhez kapcsolódóan központi elektronikus fizetési és elszámolási szolgáltatás biztosítása a hagyományos és elektronikus ügyintézéshez a szakintézmények számára. A "Common List of Basic Public Services" uniós ajánlás negyedik szintje az elektronikus fizetés megvalósításával érhetı el. A központi elektronikus fizetési szolgáltatás igénybevétele nagyban megkönnyítheti az elektronikus ügyintézési célrendszerek gyors illesztését az elektronikus fizetési rendszerekhez, ezzel elısegíti a teljesen elektronikus ügyintézési formák megvalósítását. Az e-fiz Program illeszkedik az Új Magyarország Fejlesztési Terv céljaihoz és elveihez: hozzájárul az állami közszolgáltatások reformjához; alkalmazkodik a társadalomnak és a gazdaságnak az informatikai és kommunikációs technológia széles körő alkalmazhatóságával kapcsolatos várakozásaihoz; más területekre tovagyőrőzı, multiplikátor hatása van; támogatja és kiegészíti az országos és regionális programok keretében az elektronikus közszolgáltatások létrehozására irányuló fejlesztéseket Elıkészítés Rendszertervezés Infrastruktúra kialakítása Megvalósítás Fizetési rendszerek integrációja Vertikális projektek Megvalósításban érintett intézmények Idıbeli megtakarítások: 15-20% csökkenjen az ügyek átfutási ideje Közvetlen pénzügyi megtakarítások: hamarabb jut az állam a bevételhez nehezen számszerősíthetı Mőködési költségek ne növekedjenek 15-20% csökkenjen az ügyek átfutási ideje A program eredményének használatba vételéhez jogszabályok módosítása szükséges. A képzetlen felhasználók nem lesznek képesek a rendszer használatára. Az elmúlt évek eltérı vertikális fejlesztési megközelítése elıre nem látható mőszaki akadályokat okozhat. MEH ügyfél azonosítás, ügyfélkapu APEH szolgáltatás igénybevevıje VPOP szolgáltatás igénybevevı KEHKH szolgáltatás igénybevevı MÁK szakmai és technikai üzemeltetés PM felügyelet és jogszabály alkotó Idıbeli ütemezés 2008.06-2010.03. 3 987,5 mft 3.1. táblázat Elektronikus fizetés megvalósítása 18

ONLINE INFRASTRUKTÚRA ÁTFOGÓ PROGRAM 2. Elektronikus azonosítás fejlesztése A projekt célja a Közigazgatási Informatikai Közmő központi elektronikus azonosítási és dokumentumhitelesítési funkcióinak továbbfejlesztése, ezáltal a jelenleginél magasabb biztonsági szint biztosítása a teljes e-kormányzati rendszer szolgáltatásainak igénybevétele során Jogi hajtóerık A Ket. 2005-ben elıírta az elektronikus út választásának lehetıségét az állampolgároknak. A közigazgatás a mai napig nem készült fel a törvényben elıírt elektronikus kiadmányozás elvégzésére, az érintett köztisztviselık nem rendelkeznek elektronikus aláírással. Az EU szintjén a nemzeti elektronikus azonosítási rendszerek közti átjárhatóság megteremtése szerepel célként 2010-ig. Ez feltételezi, hagy a hazai elektronikus azonosítási rendszert (annak biztonságát) külföldi partnerek is elfogadják. Felhasználói igény Társadalmi igény az állampolgári adatszolgáltatási teher csökkentése. Ahhoz azonban, hogy a szervek közötti adatátadás, interoperabilitás az adatvédelmi jogszabályokat kielégítıen valósulhasson meg, az állampolgároknak az írásbeliség követelményének megfelelı elektronikus (letagadhatatlan) jognyilatkozat adás képességével rendelkezniük kell, amely biztosítására a piac nem tudott megfizethetı kínálatot nyújtani. A kialakítás alatt álló Központi gazdálkodási rendszer a központi közigazgatás teljes gazdálkodásának dokumentálását képes tisztán elektronikusan kezelni, ennek azonban a hitelességhez és a hozzáférés jogok érvényesíthetıségéhez feltétele a kezelık jelenleginél magasabb biztonsági szintő azonosítása a hivatali kapun. Közigazgatási hitelesítés-szolgáltató: Az elektronikus személyazonosításhoz, illetve más közigazgatási célú elektronikus alkalmazásokhoz szükséges tanúsítvány-kibocsátás, publikáció és érvényességellenırzés megoldása. Felhasználó hitelesítési rendszer: Az Ügyfélkapu és Hivatali kapu e-kormányzati rendszerek többszintő hitelesítési rendszerrel való ellátása, mely lehetıvé teszi a nyilvános kulcsú tanúsítványokra épülı azonosítást mind az ügyintézı köztisztviselık, mind az állampolgárok számára. Azonosítási szolgáltatások: Az Ügyfélkapu és Hivatali kapu rendszerekhez kapcsolódó, nyilvános kulcsú tanúsítványokra épülı single-sign-on, viszontazonosítás és attribútum kezelési funkciók kialakítása. Dokumentumhitelesítési szolgáltatások: A központi rendszer folyamataiban felhasználható és külsı, kapcsolódó rendszerek számára is elérhetı, az elektronikusan aláírt dokumentumok létrehozását, ellenırzését, a hitelesítı adatok kezelését biztosító rendszer kialakítása. Idıbélyegzés: A korábban kialakított idıbélyegzés szolgáltatás minısítése A projekt önmagában nem okoz egyik meghatározott területen sem (munkafolyamatok felgyorsítása, feldolgozási idı csökkenése, együttmőködés és kommunikáció javulása, jobb döntéshozatal, hibamentes ügyintézés, jobb munkahely, integráció növekedése, támogató szolgáltatások) közvetlen változást. 19

Megvalósításban érintett intézmények Idıbeli ütemezés 2008.09-2010.09. 4 200 mft 3.2. táblázat Elektronikus azonosítás fejlesztése Ugyanakkor minden e-kormányzati szolgáltatás egyik alappillére az azonosítás, ezen keresztül a teljes e-kormányzati rendszert érinti a fejlesztés, és minden kapcsolódó rendszer, szolgáltatás felhasználói elınyeihez alapul szolgál. Több sikertelen kezdeményezés volt a PKI technológia és az intelligens kártyák használatának elterjesztésére a közigazgatásban. A PKI bevezetések sikertelensége alapvetıen két okra (kockázatra) vezethetı vissza: a PKI rendszer nem felel meg az üzleti igényeknek a PKI rendszer nem megfelelıen integrálódik az alkalmazói rendszerekbe. A fenti kockázatok hátterében az alábbi problémák állhatnak: technológiai megközelítés túlzott várakozás háttérbe szorulás túlzott költségek túl bonyolult mechanizmusok a kártyákhoz jutás és használat tekintetében olvasó eszközök és elfogadó hálózat hiánya piaci szállítók ellenérdekeltségei MEH: Ellátja a szakmai irányítást, szabályozási és egyéb koordinációs feladatokat. Kopin-Datorg zrt.: projektgazda NHH: Ellenırzés Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség: Érintett piaci szereplık érdekképviselete 20

ONLINE INFRASTRUKTÚRA ÁTFOGÓ PROGRAM 3. Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer bıvítése A projekt fı célja a jelenleg meglévı rendszer (Központi Rendszer) megbízhatóságának, rendelkezésre állásának és üzembiztonságának növelése a folyamatosan növekvı igények kiszolgálása érdekében, továbbá a meglévı szolgáltatások minıségének javítása, a szolgáltatások ügyfélbarát jellegének erısítése. Jogi hajtóerık 84/2007 (IV. 25.) Korm. Rendelet közvetlenül elıírja a Központi Rendszer informatikai biztonsági feltételeinek a kialakítását. 1029/2007.(V.9) Kormányhatározat a kormányzati deregulációs programról (2008. december 31-ig megvalósítandó). A projekt ennek a programnak az informatikai hátterét javasolja elıkészíteni. Stratégiai hajtóerık A projekt közvetlenül kapcsolódik a már a kormány elé terjesztett E- közigazgatás 2010 Stratégia célkitőzéseihez, valamint az E- közigazgatás 2010 Programterv online infrastruktúra átfogó programjában megfogalmazott feladatokhoz. Technikai hajtóerık Az infokommunikációs technológiák gyors fejlıdése indokolja, hogy az elektronikus közigazgatási szolgáltatások fejlesztése folyamatos legyen, fontos a meglévı rendszer (Központi Rendszer) megbízhatóságának, rendelkezésre állásának és üzembiztonságának növelése. Felhasználói igény A Központi Rendszer fejlesztése nélkülözhetetlen az elektronikus közigazgatási szolgáltatások egyre népszerőbbé válása miatt, a folyamatosan növekvı igények kiszolgálása érdekében, továbbá elengedhetetlen a meglévı szolgáltatások minıségének javítása, a szolgáltatások ügyfélbarát jellegének erısítése. A KR befogadó környezetének infrastrukturális bıvítése A KR üzembiztonságának és üzemeltetéshez szükséges kapacitásának növelése A KR mentési rendszerének kialakítása A KR alkalmazás szintő menedzsmentjének kialakítása A KR passzív oldalának tesztelésre feladatok ellátására alkalmassá tétele Üzemeltethetıségi követelmények meghatározása Szolgáltatásfejlesztési módszertan kialakítása SOA refaktorálás KR szolgáltatások minıségének javítása Profitabilitási Idıbeli megtakarítások-a Központi Rendszer megbízhatóságának, rendelkezésre állásának és üzembiztonságának növelése gyorsabb információáramláshoz vezet, így a projekt közvetett módon idıbeli megtakarításokat eredményez. Hatékonysági Megteremtıdnek a szolgáltatásmenedzsment nyújtásának szervezeti és tárgyi feltételei, ezáltal komplex infokommunikációs szolgáltató szervezetté fog fejlıdni és az E-kormányzat által elvárt színvonalon képes lesz közszolgáltatást nyújtani. Munkafolyamatok felgyorsítása- A KR megbízhatóságának, rendelkezésre állásának és üzembiztonságának növelése gyorsabb 21

információáramláshoz, ezáltal közvetve a munkafolyamatok felgyorsulásához is vezet. Feldolgozási idı csökkenése -A KR fejlesztése gyorsabb információáramláshoz, ezáltal közvetve a feldolgozási idı csökkenéséhez is vezet. Támogató szolgáltatások- A KR megbízhatóságának növelése a szolgáltatások minıségének javulásához vezet. Felhasználói Idımegtakarítás-A Központi Rendszer fejlesztése gyorsabb információszerzést tesz lehetıvé, így a projekt közvetett módon idıbeli megtakarításokat eredményez Jobb kiszolgálás-a Központi Rendszer átalakításának épp bıvülhet az elérhetı szolgáltatások köre, javulhat a kiszolgálás minısége Egyszerőbb, gyorsabb ügyintézés -A Központ Rendszer fejlesztése az információáramlás felgyorsulásához vezet, ezáltal gyorsabbá válik az ügyintézés. Többcsatornás elérhetıség -A Központi Rendszer kibıvítése növeli az elérhetıségi csatornák számát. Személyre szabottság- A továbbfejlesztett Központi Rendszer még több feltételt biztosít a szolgáltatások személyre szabhatóságához. Új integrált szolgáltatások -A nemzetközi és hazai bevált gyakorlatok megismertetése támogatja az integrált szolgáltatások bevezetését. Szükséges eszközök beszerzésének elhúzódása Felhasználói igényekben idı elıtt beálló ugrásszerő változás Törvényi feltételek kedvezıtlen változása Beszerzések elhúzódása Projekt indításának elhúzódása Megvalósításban érintett intézmények MEH Idıbeli ütemezés 2008.06-2009.12. 4 857,1 mft 3.3. táblázat Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer bıvítése 22

ONLINE INFRASTRUKTÚRA ÁTFOGÓ PROGRAM BEMUTATÁSA 4. A Központi Rendszerhez kapcsolódó Informatikai Biztonsági Központ (IBK) továbbfejlesztése, PAJZS 2006-ban kialakításra került a Központi Rendszerhez kapcsolódó Informatikai Biztonsági Központ (IBK). Az IBK kialakítása óta megnövekedett igénybevétel az IBK továbbfejlesztését indokolja. Jogi hajtóerık: 8484/2007 (IV.25.) Korm.rend a Kp-i rsz. biztonsági követelményeirıl és a 182/2007. (VII.10.) Korm.rend. a Kp-i rsz szolgáltatásainak szabályozásáról. Az IBK fejlesztése keretében PAJZS információbiztonsági fejlesztés címen informatikai biztonsági hardver és szoftver elemeinek kiegészítése és a Központi Rendszer szolgáltató képességének emelése. Megvalósításban érintett intézmények Idıbeli ütemezés 2008.07-2008.12. 5 000 mft Munkafolyamatok felgyorsítása (reakció idı csökkenés a biztonsági események kezelésénél) Feldolgozási idı csökkenése (biztonsági adatok feldolgozásánál) Együttmőködés és kommunikáció javulása (EKG-ra kapcsolódó szervezetekkel) Integráció növekedése (rendszerek automatizált együttmőködése) Támogató szolgáltatások (EKG ügyfelek részére) Felmerült kockázatok Tesztkörnyezet kialakítása, ill. a (off-line) tesztelés feltételeinek megteremtése az éles, üzemelı környezet közelében nem biztosítható. ok kezelése A szerzıdés részét képezı Projekt Alapító dokumentum (PAD 1.0) rendelkezik a kockázatkezelési eljárásokról. Ennek alapján külön (bérelt) környezetben kerül kialakításra az off-line tesztelés feltételrendszere. Ennek részletes kidolgozása folyamatban a PAD 2.0 verziója részeként. Miniszterelnöki Hivatal és a Puskás Tivadar Közalapítvány (PTA) 3.4. táblázat A Központi Rendszerhez kapcsolódó Informatikai Biztonsági Központ (IBK) továbbfejlesztése, PAJZS 23

4. INTEGRÁLT ÜGYFÉLSZOLGÁLAT ÁTFOGÓ PROGRAM Az Átfogó Programot érintı E-közigazgatás 2010 Stratégiában megfogalmazott releváns célok a következık: A többcsatornás ügyfélszolgálat megvalósítása érdekében a kormány az elkövetkezı években országos lefedettséggel kiépíti integrált ügyfélszolgálati hálózatát. Az ügyfélszolgálati központok az állampolgárok jobb kiszolgálásának, az állampolgárok fokozottabb bevonásának és az elektronikus ügyintézés támogatásának céljával személyes és telefonos ügyintézési lehetıséget nyújtanak, hozzáférést biztosítanak az elektronikus ügyintézés eszközrendszeréhez, valamint az esélyegyenlıség biztosítása érdekében támogatást adnak egyes élethelyzetekben elıállt probléma, vagy feladat megoldásához. Az állampolgárok ügyeik gyors és egyszerő megoldását várják el a modern közigazgatástól. Kevésbé fontos számukra az ügyek egyes közintézmények közti felosztásának és az ügyintézési lehetıségek típusainak megértése. A szolgáltatások egyszerő mőködését várják el, megfelelıen informatív belépési pontokat és probléma esetén szakszerő több csatornás támogatást és iránymutatást. A hagyományos ügyintézés jellemzıen a különbözı nyomtatványok kitöltésén és az állampolgárok személyes megjelenésén alapul. Jelenleg az állampolgárokkal való kapcsolattartáshoz kötıdı feladatok egymástól elkülönülten valósulnak meg a hazai közigazgatás egyes intézményeinél, csak kezdeti fázisban tart az integráció. A Program megalapozottságához hozzájárulnak az EU által az i2010 program keretében az elektronikus szolgáltatások kiépítésével kapcsolatban megfogalmazott alap elvárások, az esélyegyenlıség biztosítása és az ügyfelek minél nagyobb arányú bevonása. Ezen elvárások teljesítéséhez az elektronikus szolgáltatás igénybevétele elıtt kapcsolatba kell kerülni a potenciális felhasználókkal és segíteni kell számukra, hogy eltaláljanak a releváns szolgáltatásokig. Az Átfogó Program célja olyan integrált közigazgatási ügyfélszolgálati hálózat kiépítése, mely az állampolgárok számára, a különbözı élethelyzetekbıl adódó problémák, ügyek megoldásához a személyes, telefonos és webes ügyfélszolgálatot összehangoltan nyújtja. Az ügyfélszolgálat kialakításának fontos szempontja, hogy minden állampolgár, civil szervezet és vállalkozás a létrehozott tudásbázis lehetıségeit kihasználva vehesse igénybe a közigazgatás szolgáltatásait, felkészültségtıl, technikai körülményeitıl függetlenül, valamint az ügyfélszolgálat az ügyfelek elızetes felkészítésével, a releváns szolgáltatások kiválasztásával, az ügyindításban, az ügyintézésében nyújtott támogatással javítsa a közigazgatási szolgáltatások hatékonyságát. Az Integrált Ügyfélszolgálat Átfogó Program az alábbi két projektre épül és megvalósítására között 4300mFt áll rendelkezésre az EKOP finanszírozási kereteken belül: Többcsatornás ügyfélszolgálat kialakítása Szolgáltatási irányelv megvalósítása. 24