Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat. Kerületi Nevelési Tanácsadó. 1157 Budapest, Hartyán köz 3.

Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Kerületi Nevelési Tanácsadó 1157 Budapest, Hartyán köz 3. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 2011

Készítette: intézményvezető, minőségfejlesztő team Alkalmazotti közösség jóváhagyásának dátuma: 2011. június 30. Fenntartóhoz történt benyújtás dátuma: 2011. július 27. Tervezett felülvizsgálat dátuma: 2012. május 31. 2

Tartalomjegyzék ÁLTALÁNOS ADATOK... 4 AZ INTÉZMÉNY RÖVID BEMUTATÁSA... 6 A MINŐSÉGFEJLESZTÉS ELŐZMÉNYEI ÉS JELENLEGI HELYZETE INTÉZMÉNYÜNKBEN... 7 FENNTARTÓI MINŐSÉGPOLITIKA... 9 INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA... 13 Stratégiai célok... 13 Jövőkép... 13 INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER... 16 A vezetés elkötelezettsége és felelőssége... 16 Támogató Szervezet létrehozása:... 16 Erőforrások biztosítása... 17 JOGSZERŰ MŰKÖDÉS... 18 Stratégiai tervezés... 18 Éves munkaterv... 18 A gyermekekre vonatkozó pedagógiai tervezés és értékelés... 19 Az intézmény működésének tervezési rendszere... 20 ELLENŐRZÉS-ÉRTÉKELÉS... 22 A vezetői ellenőrzés és értékelés... 22 Az ellenőrzés és értékelés lehetséges formái... 23 Belső Ellenőrzési Terv... 24 Az ellenőrzés folyamata... 26 INTÉZMÉNYI ÉRTÉKELÉS... 27 Intézményi önértékelés... 27 Az irányított önértékelés területei... 27 A programbeválás intézményi értékelése... 28 PEDAGÓGUSOK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE... 28 Az értékelés céljai... 29 A teljesítményértékelés célcsoportja... 29 A teljesítményértékelés, mint eredményalapú, megítélő értékelés... 29 A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS ALKALMAZÁSÁNAK ALAPELVEI... 30 Értékelő személyek... 30 Az intézményben zajló értékelés folyamata... 30 Mellékletek... 32 A teljesítményértékelés kipróbálásának ütemterve... 33 Nevelési Tanácsadóban dolgozó pszichológusok és pedagógusok teljesítmény-értékelési kritériumai... 34 TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS... 38 EGYÉNI ADATLAP... 38 3

ÁLTALÁNOS ADATOK Az intézmény neve: Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Kerületi Nevelési Tanácsadó rövidített neve: Kerületi Nevelési Tanácsadó OM azonosítója: 201317 székhelye: 1157 Budapest, Hartyán köz 3. Hrsz: 91158/83 az alapítás éve: 2009 az Alapító Okirat száma: 1/2009. közvetlen jogelődje: Kontyfa Középiskola, Általános Iskola, Óvoda és Kerületi Nevelési Tanácsadó, 1151 Budapest, Kontyfa u. 5. alapítója: Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testülete, 1153 Budapest, Bocskai u. 1-3. fenntartója, felügyeleti és irányító szerve: Budapest, Főváros XV. kerület Rákospalota, Újpest, Újpalota Önkormányzat Képviselő testülete 1153 Budapest, Bocskai u. 1-3. Jogkörét a Polgármesteri Hivatal útján gyakorolja. működési köre: Budapest Főváros XV. kerület közigazgatási területe Az intézmény besorolása tevékenységi jellege alapján: Közszolgáltató költségvetési szerv feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója szerint: Önállóan működő költségvetési szerv, gazdálkodási és működtetési feladatait 2011. augusztus 1. napjától Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Gazdasági Működtetési Központ (GMK) látja el. közszolgáltató szerv fajtája szerint: Közintézmény Az intézmény típusa, közfeladata: pedagógiai szakszolgálati intézmény 4

szakágazati besorolás: 856000 Oktatást kiegészítő tevékenység 80521-2 Pedagógiai szakszolgálat 2009. december 31-éig hatályos 2010. január 1-jétől hatályos ágazati besorolási rend szerint szakfeladat: 856011 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység Ellátandó alaptevékenysége: 856011-1 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység (TEÁOR 85.60 Oktatást kiegészítő tevékenység) Vállalkozói tevékenységei: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetőjét Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő testülete nyilvános pályázat útján határozott időre bízza meg. Az intézmény foglalkoztatási jogviszonyai: A foglalkoztatottakat az intézmény vezetője közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony, illetve megbízási jogviszony keretében alkalmazza. Az intézmény képviselete: Az intézményt az intézményvezető képviseli. A képviselet jogát az intézményvezető az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon átruházhatja az intézmény más közalkalmazottjára is. 5

AZ INTÉZMÉNY RÖVID BEMUTATÁSA A Nevelési Tanácsadó szolgáltatásait a kerületben lakó, vagy a kerület bármely oktatási intézményébe járó gyermek és családja, valamint a gyermek pedagógusai vehetik igénybe ingyenes és önkéntes alapon, ha a gyermek, tanuló tanulási, beilleszkedési, magatartási vagy egyéb pszichés problémákkal küzd. Tanácsadónkban jelentkezhet a szülő, a pedagógus, illetve akár maga a gyermek is, amennyiben már középiskolás korú. Intézményünk elsősorban a 3-18 éves kor közötti gyermek problémáival foglalkozik. Nappali tagozaton tanuló középiskolásokat 24 éves korig látunk el. A hozzánk fordulókat a jelentkezés oka alapján pszichológus és/vagy pedagógus munkatársunk fogadja. Törekszünk arra, hogy azt a személyt válasszuk ki, aki a legeredményesebben tud majd foglalkozni a gyermekkel. A kezelés folyamán felmerülő problémákat team-munkában dolgozzuk fel. A hozzánk kerülő gyermek vizsgálatát és gondozását egyik vagy mindkét szülő (gondviselő) szükség szerint pedagógus, testvér, nagyszülő bevonásával végezzük. Intézményünk segítségét kérheti a szülő, továbbá a szülő egyetértésével az óvoda, az iskola, Gyermekjóléti Szolgálat is. Feladataink körében pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújtunk a gyermeknek, a tanulónak, illetve igény szerint támogatjuk a pedagógus nevelő- és oktató munkáját, segítjük a családdal való kapcsolattartást. Intézménylátogatásokat végzünk, rendszeresen konzultálunk, azonban terápiás és fejlesztő munkát csak a tanácsadóban folytatunk. Intézményünk más intézmény számára csak hivatalos megkeresés alapján ad szakvéleményt, a törvény által előírt esetekben, és csak akkor, ha a gyermek érdekével ez nem ütközik. Az ehhez szükséges vizsgálatok elvégzéséhez a szülők hozzájárulása szükséges. A Nevelési Tanácsadó tevékenysége szorosan kötődik az óvodai nevelési évhez és az iskolai tanévhez. A nyári időszakban heti egy alkalommal tartunk szakmai ügyeletet. A fentiekben vázolt működési módot a ránk vonatkozó jogszabályok figyelembevételével, sokévi (50 éves) munka tapasztalatai alapján alakítottuk ki. A 2008-2009-es tanév a fenntartó önkormányzat jóvoltából óriási változást hozott intézményünk életében. Sikerült egy megfelelő méretű és beosztású, épületrészben elhelyezést nyernünk. A helyszín ideális, könnyen megközelíthető a kerület minden részéről, több iskola, óvoda is van a közelben. Intézményünk alapterülete több mint 650 m 2. Magába foglal egy recepciót, egy játszóvárót a hozzánk érkező gyermekek és kísérőik számára, nyolc fejlesztő, illetve pszichoterápiás szobát, csoportszobát, valamint egy mozgásterápiás helyiséget szertárral. A szobák bútorzata és eszközellátottsága megfelel a szakmai szempontoknak. Ezen kívül van még egy vezetői szoba és egy gazdasági iroda, irattár, valamint konyha, ahol több ember kényelmesen étkezhet. Van négy WC és egy a mozgássérültek számára. Ily módon intézményünk megfelel a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 3. számú mellékletében meghatározott eszköz-, és feltételrendszernek. Pszichológiai és fejlesztő pedagógiai munkánk korszerűsödésével egyre újabb terápiás technikákat sajátítunk el, és az ezekhez szükséges felszereléseket igyekszünk előteremteni. Mozgásterápiás helyiségünk fel van szerelve a szenzoros integrációs terápia, modern eszközeivel. Van szakkönyv gyűjteményünk, amelyet szakdolgozóink egész évben használhatnak. 6

Az ellátott gyermekek száma évről évre sokáig hasonló volt. 1975-től 1997-ig évi 200-240 között ingadozott. 1997 szeptemberében végeztünk kerületünkben először szűrővizsgálatot valamennyi nagycsoportos óvodással. A törvényi szabályozás változásával, valamint tanulási gondok növekedésével forgalmunk jelentősen gyarapodott, évente átlagosan 1000 gyermeket látunk el.. Ez a növekedés létszámunk bővülésének, és munkánk hatékonyabbá tételének is köszönhető. Az esetszám további növekedése jelenleg nem várható, a stagnáló kerületi gyermekszám, és intézményünk személyi állománya egyaránt határt szab ennek. Életkor szerint a hozzánk járó gyermekek éveken keresztül inkább a kisebb (óvodások és alsó tagozatos) gyermekek közül kerültek ki. A 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet bővítette feladatköreinket, emiatt jelentősen emelkedett a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek vizsgálata, valamint az ellenőrzési funkció is szorosabbá tette az oktatási intézményekkel való együttműködést. A statisztikai számok sokszor nem csupán egy embert takarnak, hiszen nem csak a problémás gyermekekkel foglalkozunk, hanem a környezetükkel is. Ezen kívül előfordul, hogy egy gyermeket szükség esetén két-három szakember is kezel, különböző módszerekkel, heti rendszerességgel. Egyre több a halmozottan súlyos problémákkal hozzánk forduló család. A Nevelési Tanácsadó a kerület minden olyan intézményével párbeszédet folytat, amely gyermekekkel foglalkozik. Természetesen elsősorban az oktatási intézményekkel (óvodák, iskolák), hiszen pedagógiai szakszolgálatként ez az elsődleges feladata. Munkánk középpontjában a gyermekek, és rajtuk keresztül családjaik állnak, vagyis minden olyan fórumon igyekszünk megjelenni, ahol kapcsolatba kerülhetünk velük. Ha segíteni akarunk a gyermekeken, először a környezetüket kell (hozzájárulásukkal) megismernünk. Ez éppúgy vonatkozik a családjukra, mint az intézményekre, amelyek foglalkoznak velük. A MINŐSÉGFEJLESZTÉS ELŐZMÉNYEI ÉS JELENLEGI HELYZETE INTÉZMÉNYÜNKBEN 2007 őszén vett részt két kolléganőnk minőségfejlesztéssel kapcsolatos képzésen, a SULINOVA szervezésében. Ekkor még, mint tagintézmény, a Kontyfa Középiskola, Általános Iskola, Óvoda IMIP-jét vettük alapul minőségfejlesztési munkánkhoz, majd kezdtük kidolgozni, a Nevelési Tanácsadóra adaptálni az egyes részterületeit. A pedagógus értékelés szempontjait a 2006-2007-es tanévben kidolgoztuk, de kipróbálását és bevezetését csak 2010-ig tudtuk az intézmény működésének változásai miatt vállalni. 2007 őszétől jelentős változások történtek: - Intézményi minőségfejlesztési felelőst jelöltünk ki, aki koordinálta és szervezte az ezzel kapcsolatos munkát. - Az akkori vezető- a munka hatékonyságának növelése érdekében- átszervezte az adminisztratív és szakmai adminisztráció lépéseit. Megtárgyalásra és elfogadásra került az Iratkezelési Szabályzat. 7

- Folyamatleírások és szabályozások készültek 5 munkafolyamatról (A dokumentálás folyamata önként jelentkezők esetében a jelentkezéstől a lezárásig, Az iskolaérettségi vizsgálat egyéni szakaszának folyamatszabályozása, A gyermek / tanuló egyéni pedagógiai vizsgálata, A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekek/ tanulók kontroll vizsgálatának lépései, A gyermek fejlesztő terápiájának folyamata. - Partnerlista készült azokról az intézményekről, melyekkel munkakapcsolatban vagyunk - Házirend készült, ismertetése, elfogadása megtörtént - Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot készítettünk - Esélyegyenlőségi tervet állítottunk össze - Gyakornoki szabályzatot készítettünk - felvettük a kapcsolatot más nevelési tanácsadókkal és tapasztalatcserét kértünk az intézményi minőségfejlesztés kidolgozásában, megvalósításában (I. ker.,lipótvárosi N.T., IV. kerület, N.T. Pomáz, illetve Szentendre) - Értékelési-önértékelési, intézményi elégedettségi kérdőíveket szereztünk be és formáltunk a saját intézményünk arculatára További tervek: 1. Az érdekelt felek azonosítása 2009. október 2. Az érdekelt felek igényeinek és elégedettségének mérése 2009. december 3. Az igények elemzése 2009. december 4. A célok és prioritások meghatározása, illetve módosítása 2010. január - március 5. Intézkedési terv készítése (pedagógus értékelés) 2010. január-március 6. Az intézkedési terv megvalósítása 2010. április 7. Az intézkedési terv megvalósításának értékelése 2010. május 8. Korrekciós terv készítése és megvalósítása 2010. szeptember 9. Irányított önértékelés 2010. október-november 10.A munka zárása 2010. december 11. Az irányított önértékelés korrekciós terve és 2011. január annak megvalósítása 12. Intézkedési terv készítése 2011. március 13. Intézkedési terv megvalósítása 2011. április 14. Partneri igény és elégedettség mérés 2011. május 15. Intézkedési terv megvalósításának értékelése 2011. június 16. Partneri igény és elégedettség mérés értékelése 2011. szeptember 17. Igények elemzése, célmeghatározás 2011. október - november 18. Minőségirányítási program átdolgozása 2012. január 19. Közvetlen partnerek igényeinek és 2012. április - május elégedettségének mérése 20. Intézkedési terv összeállítása 2012. május 21. Az intézkedési terv megvalósítása, értékelése 2012. június 22. Korrekciós terv készítése és megvalósítása 2012. szeptember 23. Az irányított önértékelés előkészítése 2012. október 24. Irányított önértékelés 2012. november 25. A munka zárása 2012. december 8

A munka fázisairól dokumentumok készültek, melyeket kapcsos könyvbe összefűztünk és mindenki számára elérhetővé tettük. Munkánkhoz emberi és anyagi erőforrások egyaránt rendelkezésre állnak. A munkatársak között lassan indult meg az elköteleződés a minőségfejlesztés irányába. Új módszerekkel ismerkedhettünk meg, melyek ugyan nem szakmaiak, de munkánk végzését előnyösen befolyásolhatják. Intézményünk minden dolgozója még nincs tisztában minőségfejlesztési törekvéseinkkel és ennek fontosságával. A partnerközpontú gondolkodás azonban elsődlegessé vált számunkra. FENNTARTÓI MINŐSÉGPOLITIKA - AZ INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ FELADATOK - Az 1993 évi LXXIX. Törvény a Közoktatásról 2003. június 23-án elfogadott módosítása 85. /7/ szerint: A helyi önkormányzati intézményfenntartó elkészíti az önkormányzati közoktatási intézményrendszer működtetésének minőségirányítási programját. Ennek értelmében a fenntartó meghatározza az intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét. Az intézményi minőségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minőségirányítási programmal. A fenntartó elvárásai: - A közoktatási szolgáltatást nyújtó intézmények jogszerűen, törvényszerűen, költségorientáltan, hatékonyan, eredményesen működjenek; erősödjön a tervezés szerepe. Az intézményvezető egyértelműen határozza meg az intézmény minőségpolitikáját. - Az intézményi dokumentumok elkészítésénél legfontosabb szempont a minőség. - Az intézményi SZMSZ tartalmilag és formailag feleljen meg a mindenkor hatályos jogszabályoknak, és a fenntartó által meghatározott szempontoknak. - Ügyelni kell a fenntartó által kért adatszolgáltatás pontosságára, a határidők tartására. - Elégedettség-mérések segítségével kétévente kérjék ki a belső és külső partnereinek véleményét, javaslatait, segítsék azok megvalósulását. A mérési módszerek kidolgozásával segítsük a szülők és gyermekek értékelő munkáját. - Biztosítani kell az intézmény jövőképének, küldetésének és értékrendjének széles körben való megismertetését. - Meg kell alkotni az alkalmazottak kiválasztásának, megtartásának szempotjait. - A Gyakornoki Szabályzat szerint mentori hálózat kiépítése szükséges - Az intézményi alapdokumentumokba építsék be az alkalmazottak munkájának ellenőrzési, értékelési rendjét. Elvárások speciálisan az intézményre vonatkozóan: 9

Feladatok A pedagógiai szakszolgálat törvényes működtetése 3-18 évesek beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel, valamint pszichés, problémákkal küzdő gyerekek ellátása; szakvélemények készítése Kapcsolattartás a szülőkkel, pedagógusokkal, fenntartóval, partnerekkel A humán erőforrás közép- és hosszú távú tervének elkészítése Az intézményi minőségirányítási rendszer működtetése Költség-hatékony gazdálkodás A pedagógiai szakszolgálati célok összevetése a tényleges működéssel Sikerkritériumok, várható eredmények A hatósági intézkedések során beutaltak határidőn belüli fogadása, adminisztráció pontos vezetése, minőségi szakvélemények készítése A gyermek önmagához mért fejlődése, felzárkózása, a közösségbe illeszkedés képességének javulása A szülői ház és az iskola közötti különböző szemléletek közelednek, a gyermek tünete enyhül A szakdolgozók kompetenciájának növelése: új fejlesztő-, és pszichoterápiás módszerek elsajátítása Az elkészült program koherens az önkormányzati minőségirányítási programmal, ez alapján működik az intézmény minőségfejlesztési rendszere Pénzeszközökkel való takarékos gazdálkodás Törvényes és hatékony működés NEVELÉSI TANÁCSADÓ Módszerek, eljárások Diagnosztika, szakvéleményezés, vezetői ellenőrzés Egyéni és csoportos fejlesztő foglalkozás, tanácsadás, pszichoterápia, családterápia, teammunka, szakvéleményezés Szülői fogadóórák, iskolalátogatás, konzultációk, pedagógus esetmegbeszélések Továbbképzési terv, beiskolázási terv; a továbbtanulás ösztönzése Helyzetértékelés, stratégiai cél, feladat- és időterv, ellenőrzési, mérésértékelési rendszer; fejlesztési mutatók, partnerek elégedettségi szintje Pénzforgalmi adatok elemzése pályázatírás Jogszabályok elemzése, IMIP működtetése Felelősök Intézményvezető Intézményvezető, pszichológusok, fejlesztőpedagógusok, gyógypedagógusok, gyermekpszichiáter Intézményvezető, pszichológusok, pedagógusok Intézményvezető, munkaközösség vezetők Intézményvezető, minőségi kör Intézményvezető, gazdasági vezető Intézményvezető, intézményvezető helyettes, minőségi kör vezetője Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő A közoktatási törvény 35.. (4.) bekezdése szerint Folyamatosan Folyamatosan Folyamatosan Folyamatosan Folyamatosan Évente A fenntartói elvárásokhoz rendelt sikerkritériumok elérése a célunk. Teljesítésével akkor vagyunk elégedettek, ha az intézményünk céljainak, a törvényi előírásoknak és a főbb működési területeknek megfelelően partnereink minimum 80%-os elégedettségüket fejezik ki. 10

Partnereink elégedettségének mérése rendszeresen történik a szempontmátrixban felsorolt területeken (1. sz. melléklet). Az eljárásrendet a 2. sz. melléklet tartalmazza. A fenntartó meghatározza az intézmény éves értékelésének területeit, szempontjait is (3. sz. melléklet). A PARTNERKAPCSOLATOK IRÁNYÍTÁSA ÉS MENEDZSELÉSE Az eljárás célja felmérni a partnerek igényeit, elégedettségét és elégedetlenségét, valamint a mérési eredmények alapján elvégezni a szükséges beavatkozásokat. Az eljárás magában foglalja: - a felmérés lebonyolítását, - az intézkedési terv készítését, - a partner azonosítást /frissítését/, - a beavatkozás ellenőrzését. Az intézmény közvetlen partnerei: A partner megnevezése Képviselője A felmérés gyakorisága A felmérésbe bevontak köre Tanulók Szülők évente évente Óvodák óvodavezető évente szolgáltatást kérők Iskolák igazgató szolgáltatást kérők Fenntartó Közvetett partnerek: ÖMIP alapján A partner megnevezése Képviselője Kapcsolattartás Nevelési Tanácsadók, folyamatos, ill. igazgató Szakszolgálatok munkacsoportban Szakértői Bizottságok igazgató folyamatos, ill. munkacsoportban Gyermekjóléti Szolgálat igazgató, munkatársak folyamatos Kommunikáció a partnerekkel A közvetlen partnerekkel való kommunikáció szabályozása: 11

Tanulókkal: a fejlesztő foglalkozások alkalmával, illetve az azt megelőző és követő rövid szünetekben. Szülőkkel: telefonon, illetve előzetes időpont egyeztetés alapján személyesen történik. Óvodákkal, iskolákkal: - telefonon, ill. előzetes időpont egyeztetés alapján személyesen, - a pedagógiai vélemények, a szakvélemények kölcsönös megküldésével, - Az iskolakezdés előtti vizsgálatokkal kapcsolatban decemberben és március végén előkészítő, ill. értékelő értekezletet tartunk, ekkor végezzük el a partneri elégedettségmérést is az érintett intézmények vezetői között. Fenntartóval: - Az intézmény vezetője és a gazdasági vezető tartja a rendszeres kapcsolatot - az ÖMIP-ben foglalt elvek szerint. A közvetett partnerekkel az igazgató végzi a folyamatos kapcsolattartást. Partneri igény és elégedettségmérés A felmérés tervezése: A team a Nevelési Tanácsadó partnerei táblázat alapján ütemezi az adott évre vonatkozó felméréseket, és október 15-ig elkészíti a Partneri elégedettség-vizsgálat tervét. A felmérések időpontját az éves ütemtervhez igazítjuk, a fő vizsgálatok a két konferencia időpontjára koncentrálódnak. A terv tartalmazza a konkrét időpontokat, az egyes felmérésekért felelős team tag nevét, a visszajelzés módját, időpontját. A team ellenőrzi a felmérésekhez szükséges mérőeszközöket kérdőívek, interjúkérdések és ha kell, elvégzi a változtatásokat. Intézkedési terv: A beérkezett eredmények feldolgozása és elemzése a team feladata. Az eredményeket Összefoglaló jelentés a partneri elégedettség-vizsgálatról tartalmazza. Az összefoglaló alapján készíti el a team az Intézkedési tervet, amely a javasolt beavatkozásokat a következő csoportosításban tartalmazza: - intézkedés /amikor a probléma megoldása vezetői intézkedést igényel/, - intézkedési terv /amikor a probléma megoldása ismert, de a megoldáshoz vezető út összetett, több lépésből áll/, - fejlesztő tevékenység problémamegoldás /amikor a probléma megoldása további elemzést, megoldási lehetőségek kidolgozását igényli, melyet minden esetben egy fejlesztő team végez/. Az összefoglaló jelentést az év végi elemzéshez használjuk fel, ezért határidejét az igazgatói beszámoló elkészítése előtti időszakra ütemezzük /lásd: éves munkaterv/. 12

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA Az intézmény szakmai céljainak, és tényleges működésének állandó közelítését kívánjuk megvalósítani. Ezen kívül fokozott figyelmet kívánunk fordítani a belső értékek szervezeti kultúra, kommunikáció, vezetés, motiváció erősítésére. Minőségfelfogásunk középpontjában partnereink elégedettségének biztosítása áll. Partnerközpontú működésünk elősegíti a gyors reagálás képességét a változó igényekre. Ennek érdekében rendszeresen azonosítjuk partnereinket, mérjük, és megismerjük igényeiket, elvárásaikat és elégedettségüket. Ezek ismeretében erőforrásainkat az igények kielégítésének szolgálatába állítjuk. Elkötelezettek vagyunk a szakmai munka és az intézményi működés színvonalának folyamatos fejlesztése iránt. Az intézményvezetés megismerteti a munkatársakkal a vonatkozó jogszabályokat, törvényi kötelezettségeket, jogokat, valamint tudatosítja a szakmai elvárások fontosságát. Szervezeti céljainkat egyértelműen megfogalmazzuk a munkatársak számára, bevonjuk őket a döntéshozatalba. A minőségi munkavégzést elismerjük, ennek ösztönző rendszerét működtetjük. Hosszú távú céljaink: o partnerközpontúság o folyamatos fejlesztés o hatékony működés o elszámoltathatóság Középtávú céljaink: Stratégiai célok o a tanácsadó lehetőségek szerinti legoptimálisabb működésének biztosítása o szolgáltatásaink színvonalának emelése, megtartása Jövőkép A szülők és a társintézmények szemében a nevelési tanácsadó munkája széles körben ismertté és elfogadottá válik. Intézményünk egyéni arculata és eredményei elismertek a kerületben és a fővárosban is. Tevékenységünk eredményeként a pszichológiai kultúra elterjed a kerületben, és sikerül igazi gyermekközpontú szemléletet elterjeszteni az oktatási intézményekben. Figyelembe vesszük a folyamatosan változó társadalmi körülményeket és az új kihívásokat. Egyre hangsúlyozottabb a prevenciós szemlélet és tevékenység munkánkban. A nevelési tanácsadó véleményére alapozva az önkormányzat segíti a nehezen kezelhető 13

gyermekek szakszerű óvodai és iskolai ellátását, különös tekintettel az integrációra. Elősegítjük, hogy a gyermekek a számukra megfelelő oktatási formában részesüljenek. Közvetlen és közvetett partnereinkkel egymást segítő élő kapcsolatunk van, egymást segítő felekként működünk együtt, rendszeres konzultációkat és szakmai bemutatókat, nyílt szakmai napokat tartunk. A külső elvárások figyelembevételével hatékony munkát végzünk. Egyre eredményesebb a külső és a belső kommunikációnk is. Egymás szakmai munkájának, specialitásainak megismerése révén erősödik az együttműködés, a belső kohézió és a bizalom a munkatársak között. Lehetőség van az egyéni fejlődésünket előmozdító folyamatos továbbképzésekre, beleértve a számítógépes ismeretek elsajátítását is. Munkaközösségeink működésükkel a belső és külső szakemberek együttműködését, szakmai továbbképzések feltételeit biztosítják A továbbképzéseken tanultakat beépítjük a napi munkánkba. Időnk és lehetőségünk van a szakirodalommal való elmélyült foglalkozásra. Szakmai tapasztalatcseréken veszünk részt itthon és külföldön. Munkánk egyre ismertebb és elismertebb a fenntartó részéről is, és ehhez kapcsolódik anyagi és erkölcsi megbecsültségünk. Az önkormányzat céljaink megvalósításához az anyagi és tárgyi feltételeket biztosítja. Költségvetésünket lehetőség szerint pályázatok segítségével bővítjük. 14

Küldetésnyilatkozat A Nevelési Tanácsadás kerületünkben 50 éves múlttal rendelkezik. Sokáig hányatott körülmények között, változó helyszíneken működött. Az önkormányzat jóvoltából 2009 óta európai színvonalú, jó adottságokkal rendelkező elhelyezésünk van. Kerületünk középpontjában, mindenki számára könnyen megközelíthetően, mégis csendes környezetben dolgozhatunk. Barátságos, esztétikus körülmények között fogadjuk a hozzánk érkezőket. Tárgyi felszereltségünk is korszerű. Mindezek ösztönzőleg hatnak szakmai munkánk színvonalára is. Munkatársaink magasan képzettek, valamennyien több diplomával rendelkeznek, és szakmájuk iránt elkötelezettek. Pedagógiai szakszolgálatként a kerület valamennyi oktatási-nevelési intézményével kapcsolatban állunk, de a legfontosabb számunkra a gyermekek megsegítése pszichoterápiás és pedagógiai fejlesztő módszerekkel. Követelményeink és elvárásaink önmagunkkal szemben magasak, ugyanakkor egymást mindenben segítjük. A különböző szakképzettségűek team munkában együtt dolgoznak. Az eddigi hagyományaink és értékeink megőrzése mellett folyamatos fejlődésre és fejlesztésre törekszünk, önképzésünket erősíti innovatív szemléletünk. A jó partneri viszony ápolása és megőrzése érdekében igyekszünk a szolgáltatásainkat igénybevevők elégedettségét folyamatosan biztosítani. Munkánkat őszinteség és felelősségérzet hatja át, erősítjük a bizalom légkörét egymás között és partnereinkkel. Sikeres működésünket segíti Comenius I. minőségfejlesztési programunk. 15

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER A vezetés elkötelezettsége és felelőssége Programunkban elsődlegesen megjelenik: - szakmai munkánk továbbfejlesztése, - munkaközösségek munka-szinvonalának megtartása, emelése - a kapcsolattartás bővítésének igénye partnereinkkel, - csoportos terápiás formák bevezetése, - az intézményben dolgozók innovatív szemléletének erősítése. A minőségfejlesztés újfajta vezetői szemléletet igényel. Az intézmény vezetője a döntéshozatal során figyelembe veszi az intézmény által megfogalmazott értékeket. A vezető a célok kidolgozásába bevonja a testületet. A minőségfejlesztő tevékenységbe bekapcsolódó kollégák fontos szerephez jutnak szervezeti szintű látásmódjukkal, problémamegoldó technikák alkalmazásával. A fejlesztő munkát a vezető az irányítás eszközeivel támogatja (kinevezések, felelősségi körök, hatáskörök, elismerések). A fejlesztő javaslatok elfogadásához az egész testület jóváhagyása szükséges. Vezetői célok a minőségfejlesztés során: egyenletessé, kiszámíthatóvá és partnerközpontúvá tenni az intézmény működését, olyan működést biztosítani, amely alkalmassá teszi az intézményt a felmerülő problémák megelőzésére, kezelésére, javítására, pozitív, problémamegoldó kultúra kialakítása a szervezetben, konszenzusos és szakmai alapú szervezet átalakítás a minőségfejlesztő tevékenységben résztvevő csoportok segítségével, a stratégiai és minőségi céloknak megfelelően. Vezetői feladatok ezzel összefüggésben: a munkatársak folyamatos motiválása, értékelése, képzése, programok, projektek támogatása, minőségközpontú szemléletváltás megvalósítása. Támogató Szervezet létrehozása: Intézményünkben 2009 szeptemberében új minőségfejlesztő csoport alakult, amely 2009 szeptemberétől 2 fővel látja el a minőségirányítással kapcsolatos feladatokat. A TSZ a munkák során a teljes munkatársi kör bevonásával végzi feladatát, és szakaszonként a testületet tájékoztatja, közös döntéshozatal céljából. A TSZ feladatköre és döntési kompetenciája meghatározott, a vezető által rögzített. 16

Erőforrások biztosítása Humán erőforrás: A támogató szervezet tagjai külön megbízás alapján a projekt teljes időtartama alatt heti munkaidejük 10%-át fordítják a minőségfejlesztő tevékenységre. Évente erőforrás leltárt készítünk, melyben elkötelezettségüket tartjuk számon. A sikeres és eredményes munkavégzés érdekében etikai kódexet hozunk létre: Etikai kódex javaslat - Ügyelünk az időkeretre - Minden körülmények között meghallgatjuk egymás véleményét - Nem személyeskedünk - Tiszteljük egymás idejét, felkészülten érkezünk a megbeszélésre - Mindannyiunk számára egyaránt fontos a csoport feladatainak megoldása - Mondanivalónk rövid, szabatos, tárgyszerű megfogalmazására törekszünk - Elfogadjuk, ha nem mindig tevékeny mindenki - Képességeink maximális kamatoztatására törekszünk - Lételemünk a pozitív gondolkodás: mindennek a jó oldalát keressük - A tervezésnél figyelembe vesszük a realitásokat, tanulunk saját hibáinkból - Tartjuk magunkat a közösen meghozott elhatározásokhoz - Összefoglaljuk a megbeszélés lényegét, és arról feljegyzést készítünk - Meghatározzuk a következő megbeszélés időpontját és témáját - Meghatározzuk a két megbeszélés közötti feladatokat Anyagi és technikai erőforrás: A minőségfejlesztés sikeres megvalósításához az intézmény teljes eszközrendszere rendelkezésre áll. A TSZ tagjainak díjazása a rendeletben meghatározott mértékben és formában biztosított. Intézményünknek még nem volt lehetősége anyagi forrásra pályázni a minőségfejlesztés témakörében, így a kerületi PSZK segítségén kívül nincs módunkban szakértőt alkalmazni. Az eredményes és hatékony támogató team munka alapfeltételeit az alábbiakban látjuk: közös célok és szándékok erőforrások hatásos használata a kísérletezés, kreativitás bátorítása kölcsönös bizalom, elkötelezettség, konfliktus-megoldó légkör vezetési feladatok megosztása közös megegyezésen alapuló eszközrendszer és ügyrend hatásos interperszonális kommunikáció közös megegyezésen alapuló mechanizmusok a probléma megoldására és döntéshozatalra 17

a titoktartás követelményének figyelembe vétele jelen nem lévő munkatárs véleményezési, hozzászólási jogát figyelembe véve JOGSZERŰ MŰKÖDÉS A Nevelési Tanácsadó működését az 1992. évi XXXIII. sz. Közalkalmazotti Törvény, az 1993. évi LXXIX. sz. Törvény a Közoktatásról, a mindenkori államháztartási törvény, valamint a 4/2010 (I.19.) sz. OKM rendelet a képzési kötelezettségekről és a pedagógiai szakszolgálatokról, valamint a Fenntartó 711/2011. (VII. 13.) sz. határozata alapján a 2011. szeptember 1-től hatályba lépő, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 35. (4) bekezdés módosítása szabályozzák. Az intézményvezetés gondoskodik arról, hogy az intézmény működését szabályozó jogi dokumentumok, törvények, különböző szintű rendeletek és a fenntartó vagy az intézmény belső szabályozói hozzáférhetőek legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai ismerjék és betartsák. A fenntartónak a következő mérési eredmények adatait küldjük meg: Statisztika, minden tanév október 15-ig Éves beszámoló A minőségtervezési rendszer valójában stratégiai tervezés, és közvetlenül kapcsolódik az intézményi stratégiához Stratégiai tervezés A stratégiai tervezés magába foglalja: az intézmény küldetését (misszióját), erőforrásait, környezet elemzését ahhoz, hogy meg tudjuk határozni, mik legyenek az intézményi prioritások és stratégiák. A stratégiai tervben fogalmazódik meg, hogyan tud az intézmény legjobban teljesíteni meghatározott célok, erőforrások és változó lehetőségek esetén. A stratégia megvalósítása rendszerint az intézményi struktúra, az információs rendszer, a tervezés és az ellenőrzés megváltoztatását vonja maga után. Ha ezeket a komponenseket megfelelő módon módosítjuk, az intézmény javuló működésre számíthat. Éves munkaterv Intézményünk éves munkaterve a következő tanév céljaiból, a következő évi feladatokból, és az elmúlt évek tapasztalatai alapján leszűrt változtatásokból tevődik össze. 18

Az éves munkaterv stratégiai céljaink lebontását jelenti a konkretizált feladatok, felelősök, elvárt eredmények meghatározásával. Minden év szeptemberében készül el és nevelőtestületi elfogadással érvényes. 2007 óta a minőségbiztosítási feladatok is beépülnek. A gyermekekre vonatkozó pedagógiai tervezés és értékelés Intézményünkben ez csak egyénre szólóan történhet. A foglalkozások megkezdése előtt, az elvégzett vizsgálatok eredménye alapján terápiás illetve fejlesztési tervet készítünk. A terápiás/fejlesztő munka végén értékeljük céljaink megvalósulását és a gyermek állapotának változását. Ezeket az esetkartonban dokumentáljuk. 19

Az intézmény működésének tervezési rendszere A pedagógiai munka szabályozása: Minőségirányítási program A szervezeti működés szabályozása: SZMSZ Vezetői pályázat Éves munkaterv Munkaközösségek munkaterve Továbbképzési terv Pedagógusok tervező munkája Munkáltatói feladatok Munkavédelmi szabályzat Közalkalmazotti szab. Iratkezelési szab. Szabadságolási terv Belső ellenőrzési terv Az intézmény önértékelése Gazdálkodási feladatok Költségvetés tervezése Egyéb gazdálkodási tervek FEUVE Tűzvédelmi szabályzat Selejtezési, leltározási szab Pénzkezelési szab. 20

Fenntartói ellenőrzések 21

ELLENŐRZÉS-ÉRTÉKELÉS A vezetői ellenőrzés és értékelés Az ellenőrzés napjainkban új filozófiai alapon áll, és a bizalom elvére épül. Feltételezi, hogy mindenkinek érdeke, hogy jó munkát végezzen, az intézmény jól működjön, és az igénybevevők számára megfelelő szolgáltatást nyújtson. Az intézményi belső ellenőrzés operatív irányítója és felelőse az intézményvezető. Kivitelezője az intézmény vezetője, a vezető helyettese és a munkaközösség vezetői. A vezető ellenőrzési joga és kötelessége kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára, az általuk végzett munka helyességére és eredményességére, vagyis az intézmény teljes működésére. Az ellenőrzések előre bejelentett időpontban, és szempontok alapján történnek, azok célja a segítségnyújtás, közös elemzés, értékelés. Az ellenőrzések ütemezését, konkrét időpontját az éves intézményi munkaterv tartalmazza. A vezetői ellenőrzések területei: szakmai-pedagógiai tevékenység ellenőrzése, gazdálkodás ellenőrzése, munkáltatói jogkörből adódó ellenőrzés, tanügyi-igazgatási feladatok ellenőrzése. Az ellenőrzésekről írásos feljegyzés készül. A szakmai ellenőrzések változatos módszerekkel történnek és az SZMSZ részletesen szabályozza.. (Dokumentumelemzés, feltételek vizsgálata, megfigyelések, beszélgetés, interjú). A vezető ellenőrzésén kívül a pedagógusok írásos értékelése dokumentálja (regisztrálja) az egyes gyermekek fejlődését, a kitűzött feladatok megvalósulását. Kiemelt helyen szerepel a minőségfejlesztési programban megfogalmazott célok és feladatok teljesítésének nyomon követése, valamint a gyermekek fejlesztésének és gyógyításának ellenőrzése. A belső ellenőrzés, értékelés, három területre irányul: az intézmény dolgozóira, a gyermekek fejlődésének nyomon követésére, az éves munkaterv megvalósítására. Belső ellenőrzési tervben és az SZMSZ-ben határozzuk meg és hozzuk nyilvánosságra: az intézmény működésével, folyamatainak ellenőrzésével kapcsolatos hatásköröket 22

a vezető mit kíván személyesen (vagy delegáltja útján) folyamatosan ellenőrizni, mely területeken kíván véletlenszerű mintavételen alapuló rendszeres felülvizsgálatot végezni, és hogyan használja fel saját ellenőrzési rendszerében a folyamatokban keletkező ellenőrzési bizonylatokat, az ellenőrzés során nyert információk felhasználási módját és az ellenőrzést követő beavatkozás lépéseit. A pedagógiai és pszichológiai munka belső ellenőrzésének célja: a tervezett feladatok kellő időben, és megfelelő minőségben történő megvalósulása, megfelelő mennyiségű és minőségű információk gyűjtése, elemzése, a tényleges állapot összehasonlítása a kitűzött céllal, a megvalósulás értékelése, visszajelzés a munka színvonaláról, a vezető tervező munkájának segítése. Az intézmény dolgozóira vonatkozó belső ellenőrzésekről a vezető vagy munkaközösség vezetők írásos feljegyzést készíthetnek, melyet a dolgozó kézhez kap, és az irattárban is megtalálható. A gyermekek fejlődését a kezelő személy követi nyomon és rögzíti írásban a gyermek anyagait tartalmazó kartonban, és a rendszeres esetmegbeszélések alkalmával beszámol róla. A munkatervi projektek határidőre történő elkészülését a vezető ellenőrzi. Az ellenőrzés és értékelés lehetséges formái Ellenőrzés és értékelés formája Külső Belső Ellenőrzés és értékelés tárgya, tartalma törvényességi tanügy-igazgatási szakmai-pedagógiai szakhatósági szakmai-pedagógiai Az ellenőrzésre és értékelésre jogosult fenntartó fenntartó-szakértő ÁNTSZ Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Számvevőszék intézményvezető munkaközösségvezetők, pedagógusok szakértők intézményvezetőhelyettes Ellenőrzést, értékelést megrendelő oktatási miniszter fenntartó jegyző kisebbségi önkormányzat intézményvezető pedagógusok szülők 23

-törvényességi -munkáltatói -gazdálkodási -tanügy-igazgatási intézményvezető intézményvezetőhelyettesek Belső Ellenőrzési Terv AZ ELLENŐRZÉS TERÜLETEI IX X XI XII I II III IV V VI VII VIII PEDAGÓGIAI, TANÜGY-IGAZGATÁSI Munkanaplók ellenőrzése H H H H H H H H H H Esetkarton ellenőrzése V V H H V Statisztika H V H V Szakvélemények V V V V V V V V V V Iskolaérettségi vizsgálat H V Kapcsolattartás intézményekkel H V H H V MUNKÁLTATÓI FELADATOK Átruházott jogkörök V V V Munkaidő betartása H V V H V Technikai dolgozók munkavégzése V V V V V V V V V V V V GAZDÁLKODÁS Költségvetés tervezése V V V V Beszerzések tervezése, takarékos gazdálkodás V V V V V Elszámolások bizonylatolása V V V V V V V V V V Eszköznyilvántartás, leltár H G G H H G H Helyettesítés V V V V V V V V V V V V Szabadságolás V V V V Házipénztár V V V V V V V V V V Pedagógus továbbképzés tervezése és elszámolása MV MV H V MV EGYÉB Munkavédelmi előírások betartása, baleset megelőzés Munkavédelmi eszközök használata MU MU 24

AZ ELLENŐRZÉS TERÜLETEI IX X XI XII I II III IV V VI VII VIII Munkavédelmi oktatás MU MU Karbantartás V G G V V G G G G V Az intézmény tisztasága V V V V V V V V V V V Jelmagyarázat: intézményvezető intézményvezető- helyettes gazdasági ügyintéző munka- és tűzvédelmi megbízott munkaközösség vezetők V H G MU MV 25

Az ellenőrzés folyamata Jogszabályok Minőségfejlesztési program Ellenőrzési koncepció kialakítása vezetőség Ellenőrzési terv Ellenőrzési terv Az ellenőrzés elkészítése Ellenőrzést végző Erőforrások biztosítása Erőforrások biztosítása Ellenőrzés Ellenőrzést végző igen Szükséges-e beavatkozás? nem A kialakult gyakorlat megerősítése Intézményvezető 26

INTÉZMÉNYI ÉRTÉKELÉS Az intézmény értékelését az intézményvezetés évente készíti el. Az erről szóló beszámolókat a különböző partnerek igényei alapján készíti el és hozza nyilvánosságra. Az értékelések az alábbi területekre terjednek ki: a vezetői ellenőrzések eredményei, a partnerektől származó visszajelzések, tanévzáró értékelő értekezlet összegzései, a korábbi értékelések során elhatározott intézkedések megvalósulása, az esetlegesen megváltozott körülmények számbavétele, a minőségfejlesztési munka eredményei. Intézményi önértékelés A vezetés és a támogató szervezet 3 évente megvizsgálja az intézmény működésének gyakorlatát a folyamatos alkalmasság, a szabályozásnak és a partneri elvárásoknak való megfelelés és hatékonyság biztosítása érdekében. Az irányított önértékelés területei Az önértékelés kiterjed az intézmény jellemző tulajdonságaira, adottságaira, ezen belül különösen: az intézmény stratégiájának meghatározására és megvalósítására, a meglévő folyamatok szabályozottságára, a szabályozási rendszer teljes körű voltára, az erőforrások figyelembevételének módjára, a partneri (gyermeki, tanulói, szülői, pedagógusi, fenntartói, stb.) igények figyelembevételének módjára. Az önértékelés ki fog terjedni az intézmény által elért eredményekre, ezen belül különösen: a munkatársak bevonásának mértékére, a folyamatos fejlesztés eredményeire, a partnerek (gyermekek, tanulók, szülők, pedagógusok, fenntartó, stb.) elégedettségére, a szabályozási rendszer bevezetettségére, az alkalmazás hatékonyságára, a szervezeti kultúra fejlesztésének eredményeire, a kitűzött célok elérésére, megvalósítására, az erőforrások felhasználásának hatékonyságára. 27

A programbeválás intézményi értékelése Célja: Mérések szakmai döntések helyi meghozatalának támogatása, ösztönzése, rendszerszintű gondolkodás erősítése, intézményi szintű fejlesztés, pedagógiai és pszichológiai kultúra erősítése. Az intézményi minőségfejlesztési program keretében mérést végzünk az alábbi területeken: irányított önértékelés (3 évente) partneri elégedettség közvetlen partnerek (évente) közvetett partnerek (kétévente) Törvényesség, jog, gazdálkodás Folyamatosan szükséges a következő területek ellenőrzése, amelyeket az intézmény vezetésének kell elvégezni: Szakmai feladatok, Adminisztrációs feladatok, Továbbképzés, Szervezési és gazdasági kérdések. PEDAGÓGUSOK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE A pedagógusok értékelése a vezető törvényi kötelezettsége (Kt.. 40. (11). Olyan belső feltáró, és elemző tevékenység, amelynek segítségével összehasonlíthatóvá válik az egyéni teljesítmény éppúgy, mint a szervezeti eredményesség. A 2006. évi. LXXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény módosításáról 9. -a értelmében a Kt. 40. -ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. 2006 kidolgoztuk a pedagógusok teljesítmény értékelési rendszerét (4. sz. melléklet). 28

Az értékelés céljai Dolgozóra irányuló célok: - Az egyéni pozitív/sikeres viselkedés és szakmai munka megerősítése - Teljesítménybeli, képességbeli hiányosságok/problémák feltárása - Változó igényeknek megfelelő képzési/fejlesztési szükségletek meghatározása - Intézményi és egyéni célok összehangolása Vezetői / irányítási célok: - a szervezet teljesítményének javítása, - a szakmai kommunikáció javítása a vezető és munkatársai között. Szervezeti célok: - a rendelkezésre álló emberi erőforrás optimális felhasználása, - a belső szakmai kommunikáció a munkatársak között, - tanuló szervezetként reagálni a belső eredményekre és a külső elvárásokra, (azaz folyamatosan javítani a működést, az egyéni tudást szervezeti szintű tudássá integrálni) a szervezeti és egyéni célok, önmegvalósítás összhangjának megteremtése. A teljesítményértékelés célja: Az egyéni pozitív/sikeres viselkedés és szakmai munka megerősítése Teljesítménybeli, képességbeli hiányosságok/problémák feltárása Változó igényeknek megfelelő képzési/fejlesztési szükségletek meghatározása Intézményi és egyéni célok összehangolása A teljesítményértékelés nem azonos a munkatárs éves/ időszaki munkájának megítélésével. Bérkiegészítési, jutalmazási támpontot adhat, de ezek megítéléséhez az intézmény SZMSZében foglalt részletes szempontok mérvadóak. A teljesítményértékelés célcsoportja A teljesítményértékelés során az intézményben közalkalmazottként dolgozó valamennyi pszichológus és egyéb pedagógus munkakörben dolgozó alkalmazott értékelésre kerül. Kivételt képez az intézményvezető, valamint a próbaidő alatt álló és felmondási idejüket töltő alkalmazottak. A teljesítményértékelés, mint eredményalapú, megítélő értékelés A szervezetelméleti szakirodalom szerint az eredmény alapú értékelés az értékelt személy egy adott időszak alatti teljesítményének elbírálását jelenti. Vagyis a becslési folyamat az értékelés megítélő funkciójához kapcsolódik. A bírálat az értékelt személy teljesítményének a 29

korábban meghatározott célkitűzésekkel, vagy a munkaköri követelményekben meghatározott egyéb operatív ismérvekkel történő összehasonlítást követően történik. A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS ALKALMAZÁSÁNAK ALAPELVEI 1. Az értékelésben figyelembe vesszük az érintettek véleményét. 2. Az értékelés folyamatában alapelv az egyének erősségeire koncentrálás természetesnek kell tekinteni, hogy nem lehet mindenki minden kritériumban erős, ezért megfelelő számú, a munkakört széles körben átfogó kritérium-rendszer szükséges. 3. Alapelv az egyéni értékelések eredményének titkossága. Az egyéneknek viszont joga megismerni az értékelők megítélését a munkájáról. 4. Az értékelés fontos eleme az önértékelés. Értékelő személyek az lehet értékelő vezető, aki: - meghatározza munkatársai szakmai munkáját, feladatait, - munkavégzésre utasítást ad ki, - ösztönzi munkatársait a követelményeknek megfelelő munkára, - ellenőrzi a munkavégzés folyamatosságát, szakszerűségét, - értékeli a munka befejezésekor az eredményt - ennek megfelelően elismeri, vagy szankcionálja a teljesítményt. Értékelő személyek: Vezető Munkaközösség-vezető (k) (akihez tartozik az alkalmazott munkája az adott kritérium szerint) A Munkaközösségek által delegált két fő. A kritériumok alapján az egyének teljesítménye legfeljebb az elmúlt kétévi munka, majd mindig két évenként kerül értékelésre. Az értékelés minősítő skálán, valamint szövegesen történik A teljesítménykritériumokhoz képesség viselkedés - tevékenység mutatókat, figyelembe vehető adat - tény gyűjteményt mellékelünk. A teljesítményértékelés időbeli lebonyolításáról egy időrendi tábla készül. Ez tartalmazza az értékeléssel kapcsolatos javasolt tennivalókat, határidőket, felelősöket és a munka kimenetét. Az intézményben zajló értékelés folyamata Tájékoztatás A teljesítményértékelési folyamat első lépéseként az intézményvezető tájékoztatja az érintetteket a folyamatban való részvételükről, a rendszer elemeiről, az értékelés üteméről. A tájékoztatás célja: a teljesítményértékelési folyamat, az ütemezés, az egyéni értékelőlap kitöltésének ismertetése az érintettekkel. Az értékelésbe bevont személyekkel továbbá ismertetni szükséges, hogyan biztosítják az adatok titkosságát, mire és hogyan használják fel az értékelés eredményét. 30

Az értékelés folyamata: Az értékelés a vezetői csoport értékelésére és az értékelt munkatárs önértékelésére épül. Első lépésként a vezető átadja munkatársának az értékelő lap -ot, ezzel egy időben megállapodnak annak leadási határidejében. Második lépésként az intézményvezetés (szakmai-vezető) mindenkinek a munkáját értékeli a személyes értékelő lapon. Harmadik lépésként a munkaközösség-vezető és a munkaközösség által delegált munkatársak értékelik a munkaközösségbe tartozó pedagógusok teljesítményét. Az önértékelés leadása után az értékelt személyek betekintésre megkapják az értékelő csoport által elkészített értékelésüket, melyet aláírásukkal jeleznek. Módjuk van az értékelőlapon egyet nem értésüket közölni, és azt indoklással együtt a lapra rávezetni. (ld. értékelő lap végén lévő rubrika) A három értékelőlap és az önértékelő lap átlaga (1-3 között) adja meg az alkalmazott végső értékelését - az adott kritériumok mentén. Az eredmények feldolgozása Az alkalmazott önértékelését, az értékelő csoport által elkészített, az érintettek által aláírt értékelőlapokat, a teljes testületre vonatkozóan személyenként a négy vagy több értékelőlap kritériumonkénti átlagát, valamint az összes kritérium átlagát tartalmazó táblázatot (ld. a mellékletben az intézményi teljesítményértékelés adattábláját) a megadott határidőig kell elkészíteni. Dokumentáció Az értékelőlapokat az értékelő csoport, illetve a vezetés bizalmasan kezeli, feldolgozás után azok lefűzésre és megőrzésre kerülnek az intézményegység vezetőjénél. Visszacsatolásként mindenki egyénileg megkapja kritériumonként és a kritériumok átlagában is az intézményi és a saját átlagait. A vezetővel történő beszélgetésről (egyéni fejlesztési célok, ehhez a vezetés támogatása) emlékeztető készül, melyet mindkét fél aláír, és amely szintén megőrzésre kerül, négy évig, majd ezen időszak után az értékelt megítélése szerint. 31

Mellékletek A teljesítményértékelés kipróbálásának ütemterve Teljesítménykritériumok Egyéni adatlap Intézményi adattábla 32

A teljesítményértékelés kipróbálásának ütemterve sorszám feladat felelős határidő kimenet 1. Munkahelyi csoport tájékoztatása a teljesítményértékelésről, a segédanyag és a mellékletben található eszközök véleményezése, javaslatok vezető 2007 március 15. 2. A teljesítményértékelési tervezett véglegesítése, továbbítása az önkormányzatnak 3. Az intézményi próbateljesítményértékelés elvégzése 4. Visszajelzés az érintetteknek az egyéni eredményekről 5. Vezetői beszélgetés az értékeltekkel: a külső és az önértékelés összehasonlítása: egyéni erősségek és fejlesztési célok egyeztetése, vezetői támogatás kinyilvánítása. 6. A tapasztalatok alapján a rendszer működésének megvitatása a tantestülettel, a szükséges korrekciók elvégzése. vezető 2007. március 31. értékelő csoport értékelő csoport vezető igazgató értékelő csoport 2010. március 15. 2010 április 15. 2010. június 30. 2010. augusztus 31. Javaslatokkal módosított, a közösség által elfogadott értékelési eszköz Eljárásrend és teljesítményértékelési kritériumokkal kiegészített MIP megküldése a fenntartónak Kitöltött egyéni értékelőlapok: önértékelés és a teljesítményértékelési csoport értékelése, adattábla a testületről a két mérés átlagáról rangsorba állítva (nyomtatva és elektronikusan is) Lezárt borítékban mindenki megkapja a saját eredményét módosított teljesítményértékelési rendszer: kritériumok és eljárásrend 4 évre 33

I. Szakmai felkészültsége Nevelési Tanácsadóban dolgozó pszichológusok és pedagógusok teljesítmény-értékelési kritériumai sorszám Teljesítménykritériumok Mutatók/alkritériumok A mutatókhoz rendelhető adatok, tények/indikátorok 1. A munkakörhöz előírt továbbképzésekkel Továbbképzéseken való részvétel- tanúsítvány, a rendelkezik. Folyamatosan képezi magát. belső képzésekről jelenléti ív 2. A munkacsoportokban, munkaközösségekben való együttműködés, feladatokban való részvétel. Szakmai műhelymunkákban való részvétel. Az intézményi feladatokban való konkrét részvétele, az ellátott feladatok végrehajtásának minősége. Kollégáknak való szakmai segítségnyújtás. 3. Az új elméletekre, ismeretekre nyitott. Képes mások szakmai felkészültségét növelni Külső szakmai rendezvényeken való részvétel, előadás tartása, publikációk. Mentori munka, továbbképzéseken tanultak továbbadása, belső képzések tartása, stb. 1. Munkamódszereit folyamatosan fejleszti, vagy új módszereket dolgoz ki. Ilyen irányú képzéseken való részvétele. Éves beszámoló. Belső képzéseken való tapasztalatátadás. II. Szakmai gyakorlata 2. Szakmai tapasztalatait összegzi, megosztja kollégáival. Kutató és tudományos munka Az esetmegbeszéléseken, műhelymunkákban a vele kapcsolatos tapasztalatok. 3. Kutató és tudományos munka Kutatást szervez, szakirodalmat referál, publikál, tematikus műhelyfoglalkozást tart 34