Informatikai Átfogó Stratégia

Informatikai Átfogó Stratégia

Informatikáért felelős kormánybiztos előszava A kormány tisztában van azzal a hatással, amit az infokommunikációs technológiák gyakorolnak mindennapjainkra. Az elmúlt években több programot indítottunk annak érdekében, hogy Magyarországon mind a közigazgatás, mind az állampolgárok és a vállalkozások részesüljenek az információs társadalom előnyeiből. Megteremtettük a leggyakrabban keresett közigazgatási szolgáltatások elektronikus elérhetőségét. A mintegy 80 intézmény részvételével nyújtott szolgáltatások a kormányzati portálon és az ügyfélkapun keresztül mindenki számára elérhetőek. A háztartási és intézményi PC és internet ellátottság jelentősen javult, a szélessávú internet csaknem minden háztartás, vállalkozás és közigazgatási intézmény számára biztonságos módon elérhető. Ugyanakkor a közigazgatáson belül még mindig jelentős azon hivatalok száma, amelyek elavult, korszerűtlen technológiai megoldásokat alkalmaznak. Az eltérő működő rendszerek nem teszik lehetővé a naprakész adatok, információk nyújtását és gátjai a szolgáltatásaink egyszerűsítésének. A társadalomban az internet adta előnyök kiaknázásának jelentős korlátja a digitális írástudás alacsony szintje, az elektronikus kereskedelem valamint a korszerű IKT eszközök vállalati alkalmazásának fejletlensége, továbbá a szélessávú internet ellátottság tekintetében a hátrányos helyzetű településeken mutatkozó hiányosságok. Az elkövetkező években tovább kell erősítenünk az infokommunikációs technológiák és a használatukhoz szükséges digitális kompetenciák elterjedését, annak érdekében, hogy a közigazgatás belső működése hatékonyabb legyen és szolgáltatásaink az állampolgárok és vállalkozók igényeire fókuszálva, ügyfélbarát módon, mindenki számára korlátozás nélkül legyenek elérhetők. Nagy hangsúlyt fektetnünk arra, hogy a társadalom egésze részesüljön az internet előnyeiből. A Miniszterelnöki Hivatal Infokommunikációért és E-közigazgatásért Felelős Szakállamtitkárság együttműködésben a közigazgatás hivatalainak széles körével alakította ki ezt a stratégiát annak érdekében, hogy az előttünk álló kihívásokra a legszélesebb szakmai konszenzus alapján találjuk meg a megfelelő válaszokat. Elkötelezettek vagyunk a kormányzaton belül a szigetszerű informatikai rendszerek megszüntetésében, valamint a rendszerek és az általuk támogatott ügyintézési folyamatok közötti adatcserét és az információk és tudás kölcsönös megosztását lehetővé tevő, standard, interoperábilis kapcsolódások terjesztésében. Növelni kívánjuk az informatikával támogatott integrációt a költséghatékony kormányzati működés érdekében. Meggyőződésünk, hogy a további, már online szolgáltatások tervezését a felhasználói igényekre kell építeni, hiszen bármely fejlett közigazgatási szolgáltatás csak akkor éri el célját, ha azt széles körben használják. Ezért az egyes területek továbbfejlesztése, az infrastruktúra és a szolgáltatások bővítése mellett hangsúlyt fektetünk a társadalmi és gazdasági fogadókészség és tudás kiépítésére, az állampolgárok és vállalkozások IKT felzárkóztatásra is. A kialakított informatikai stratégiánk átfogó programjai ezen célkitűzések megvalósítását szolgálják. Dr. Baja Ferenc Budapest, 2008.október 15.

Vezetői összefoglaló Az elmúlt években a tudásalapú szolgáltató állam és az IKT gazdaság hazai kiépítését egymás mellett futó, egymásra építő, de egymással közvetlen kapcsolatban nem álló programok célozták meg. A programok megvalósítása és a megvalósítás terén szerzett tapasztalatok nem kellő mértékben és nem megfelelő módon kerültek megosztásra. Összehangolásra, egyeztetésre és ebből adódóan a párhuzamosan futó programok közti szinergiák kiaknázására sem volt lehetőség. Tekintettel arra, hogy mindegyik program különböző fókuszú, de egymással összefüggő és egymásra épülő fejlesztést takar, a tervezés és a megvalósítás koordinációjának hiánya mindegyik egyedi programra nézve előnytelen. A változtatás lehetőségét teremtette meg a 26/2008 (V. 14.) ME határozat és a 4/2008 ME utasítás, melynek értelmében az infokommunikáció és e- közigazgatás szakterületek azonos intézményi kereten belül, közös irányítással működnek tovább. Az intézkedés eredményeként olyan Informatikai Átfogó Stratégia kialakítására került sor, amely azon túl, hogy keretet ad az e- közigazgatási fejlesztések továbbviteléhez, kiemelten kezeli az állampolgárok bevonását és a gazdaság IKT felzárkóztatását is. Az Informatikai Átfogó Stratégia átlátható politikai célrendszer és világos megvalósítási terv, melyet a kormány ügyfélközpontú szolgáltató állam kialakítása iránti elkötelezettsége támaszt alá. A Stratégia a közigazgatási reform egyik erőteljes hajtóereje, a kormányzati belső működés és a szolgáltatások elektronizálása köré szerveződik, emellett azonban nagy hangsúlyt fektet az állampolgárok és a kis-és középvállalkozások bevonására, IKT felzárkóztatására is. Az e-közigazgatási fejlesztések sikerességének alapfeltétele, hogy a társadalmi, gazdasági fogadókészség és tudás kiépüljön. A Stratégia összhangban van a fejlett uniós országok gyakorlatával, ahol az e-kormányzati fejlesztések a gazdaság és a társadalom IKT felkészítését megcélzó kiemelt programok mentén folytak. A Stratégia keretében kialakított programok az EU gyakorlatával megegyezően egy döntési és vezetői kör alá helyezik az IKT alapú gazdaság, társadalom és közigazgatás kialakításának felelősségét. Ezen megközelítés előnye a területek fejlesztési igényei közötti szinergiák kiaknázása mellett abban rejlik, hogy fókuszáltan, erős EU hajtóerő rendszer mentén 2010 ekormányzati Akcióterv csoportosítja a feladatokat. A kialakított stratégiai programok megvalósítása horizontális, több ágazati minisztériumon átnyúló feladat koordinálását és megoldását igényli. A koordinációhoz szükséges hatáskört biztosítja az informatikáért felelős kormánybiztos a 44/2005. (III. 11.) a kormányzati informatika koordinációjáról és a kapcsolódó eljárási rendről szóló Kormányrendeletben rögzített egyetértési jogának gyakorlása a következő területeken:

A kormányzati informatikai stratégia; Az éves kormányzati informatikai beruházási és üzemeltetési költségvetés; Az informatikai fejlesztési projektek és az azok lebonyolításával összefüggő beszerzési eljárások indítása. A stratégia megvalósítása a MeH Infokommunikációért és E- közigazgatásért Felelős Szakállamtitkársága, EKK irányítása és koordinálása alapján történik. Az EKK az Informatikai Átfogó Stratégia céljaival összhangban ösztönzi és koordinálja az egyedi intézményi programok fejlesztését, standardok és ajánlások kialakításával támogatja azok megvalósítását. Ugyanakkor az egyedi hivatali eljárások, valamint a szolgáltatások fejlesztése alapvetően az érintett projektgazda intézmények feladata. Az Informatikai Átfogó Stratégia megvalósítása során kiépíteni kívánt képességek újdonságuk folytán nagy kihívást jelentenek a hazai közigazgatás minden szervezete számára. Megvalósításuk a kormány részéről jelentős innovációs elkötelezettséget igényel. Ez a stratégiai dokumentum az EKK kezdeményezésére elindított Informatikai Átfogó Stratégia kihívásait, megalapozottságának indoklását, céljainak, a fő fejlesztési feladatoknak és a megvalósítás elvárt eredményeinek részletes bemutatását az alábbi öt átfogó program mentén tekinti át. Integrált szolgáltatások Ügyfélorientált szolgáltatások Elektronikus ügyintézés Állampolgári bevonás Vállalkozások IKT fejlesztése A programterv legnagyobb kihívásait és a koordinált kormányzati beavatkozás indoklását hazai és nemzetközi kontextusban is összefoglaljuk. Bemutatjuk az egyes programokhoz rendelt finanszírozási forrásokat és az akciók, intézményi projektek megvalósításának státusát. Integrált Szolgáltatások Átfogó Program A kormányzati hatékonyság fejlesztésének egyik fontos lehetősége az e-közigazgatás széles körű kiterjesztése a kormányzat belső működési és ügyfélkapcsolati területein. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, Ket., és az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvényben megfogalmazott elvárások olyan, a technológiára építő, hatékony és átlátható módon működő szolgáltató állam megteremtését fogalmazzák meg, ahol a szolgáltatásokat létrehozó tisztviselők és intézmények hatékony működése kiemelt cél, teljesítményük mérhető és követhető, valamint a közigazgatás által kezdeményezett társadalmigazdasági fejlesztések eredményessége számon kérhető. Annak érdekében, hogy a közigazgatási rendszerek még hatékonyabban és átláthatóbban működjenek, illetve a felhasználói igényekre való reagálás célirányos legyen, megosztott és integrált szolgáltatási megközelítésre van szükség. Integrált szolgáltatások kialakítása a meghatározó funkcionális területeken lehetőséget ad a közigazgatási

szervezetek számára a párhuzamosságok kiküszöbölésére, a pazarlás felszámolására. A tevékenységek integrációja biztosítja a további fejlesztések egységes keretek között történő megvalósítását, a reformokhoz szükséges befektetések és a megvalósítási idő csökkentését. Az Integrált Szolgáltatások Átfogó Program célja a közigazgatás belső működési hatékonyságának javítása elektronikus integrált rendszerek kialakításával és megosztott szolgáltató rendszerek kiépítésével. A program a kormányzati működés több területét érinti a költségvetési rendszerektől a dokumentumkezelésen keresztül az önkormányzati megosztott szolgáltató rendszerekig. A hatékonysági célok elérése érdekében a kormány a következő akciókat indítja el: Integrált szolgáltatások Központi Gazdálkodási Rendszer Adóalany centrikus adatszolgáltatás Központi Személyügyi Szolgáltató Rendszer Megosztott szolgáltatások Egységes címtár és dokumentumkezelés Területi alkalmazás-szolgáltató központok e-levéltár Tudásportál A program eredményeként a fejlesztésekben érintett területeken megszűnnek a magas üzemeltetési költségű szigetrendszerek, jelentősen javul a feldolgozási idő és az információszolgáltatás átfutási ideje, valamint a gyors és pontosabb adatszolgáltatás által a felsőszintű döntéshozatal minősége. A Stratégia Integrált Szolgáltatások Átfogó Program eleme bemutatja a program indításának indoklását, a program részletes céljait valamint a megvalósítás elvárt eredményeit. Ügyfélorientált Szolgáltatások Átfogó Program A szolgáltatásoknak az állampolgárok, és a vállalkozások igényei köré kell szerveződniük annak érdekében, hogy megvalósuljon a szolgáltató állam modell, illetve megtakarításokat lehessen elérni a párhuzamosságok kiszűrése és a folyamatok egyszerűsítése révén. Jelen stratégia egyik fő fejlesztési feladata e-közigazgatási relációban a leggyakrabban keresett szolgáltatások, kiemelten az EU 20 közigazgatási vagy közszolgáltatás, a továbbiakban EU 20 szolgáltatás teljes körű elektronizáltságának megteremtése. Az EU 20 szolgáltatás minél magasabb szintű elektronizáltsága egyszerre támogatja a közigazgatás hatékonyságának és az ügyfelek elégedettségének növekedését. Az EU által meghatározásra kerültek minden alapszolgáltatásnál az egyes fejlettségi szintekhez tartozó alapvető tartalmi elemek. E szerint az ötödik szint interoperabilitási elvárása biztosítja, hogy a közigazgatás birtokában már meglévő adatot nem kérnek be az ügyféltől újra, valamint, hogy egyértelmű élethelyzetben a közigazgatás proaktívan kezdi el az ügyintézést, vagy tájékoztatást. 2003. óta az EU 20 szolgáltatás terén folyó fejlesztések eredményeként minden meghatározó szolgáltatási

területen történt előrelépés a szolgáltatások elektronizáltságának fokozásában. Jelentős különbségek vannak azonban az egyes szolgáltatás csoportokban elért elektronizáltsági szinteket és az állampolgárok által elektronikusan intézhető eljárási cselekményeket tekintve. Az Átfogó Program fő fejlesztési feladata a leggyakrabban keresett szolgáltatások, kiemelten az EU 20 szolgáltatás teljes körű elektronizáltságának megteremtése. A fejlesztések során ugyanakkor az új kihívásoknak megfelelően nagy hangsúlyt kap a személyre szabott, proaktív megközelítés kialakítása is. Ennek elérése céljából a kormány a következő akciókat valósítja meg: EKOP finanszírozású akció Egyablakos vámügyintézés megvalósítása A cégbírósági rendszerek korszerűsítése Civil szervezetek nyilvántartásának modernizációja A családtámogatási ellátások folyósításának korszerűsítése Földhivatali adatok elektronikus non-stop szolgáltató rendszere Anyakönyvi nyilvántartás reformja TIOP finanszírozású akció Oktatási szolgáltatások Egészségügyi szolgáltatások Szociális szolgáltatások. Az egyes szolgáltatások, illetve azonos ágazathoz tartozó szolgáltatás csoportok fejlesztésére külön projektek indulnak alapvetően az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), illetve annak operatív programjaihoz kötött finanszírozására építve. A stratégiai dokumentum részletesen az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program, EKOP finanszírozási projekteket foglalja össze. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív program, TIOP keretében jelenleg még több kapcsolódó ágazati fejlesztési projekt tervezése, kialakítása folyik. Az Ügyfélorientált Szolgáltatások Átfogó Program elvárt eredménye, hogy az érintett területeken kialakul az egyablakos ügyintézés, az eljárások jelentősen egyszerűsödnek, felgyorsulnak, melyből valamennyi célcsoport (ügyfelek, társhatóságok) profitál. A program eredményessége várhatóan megmutatkozik majd minden fejlesztésbe bevont szolgáltatás időtartamának csökkenésében, jelentős munkaórákat megtakarítva a felhasználói oldalon. A fejlesztések eredményeként az ügyintézés egyszerűbbé válik és a teljes körű elektronizálás csökkenti az utazási és postázási költségeket is. A Stratégia Ügyfélorientált Szolgáltatások Átfogó Program fejezete részletesen bemutatja, hogy milyen akciók megvalósítását vettük tervbe annak érdekében, hogy a hazai leggyakrabban keresett közigazgatási szolgáltatások fejlesztése ügyfélbarát módon megvalósuljon. Elektronikus Ügyintézés Átfogó Program Az EU 20 szolgáltatások teljes körű elektronizálása, valamint az informatika előnyeinek, hatékonyságának kihasználása érdekében szükséges a központi online ügyintézés, az e-fizetés és az állampolgári azonosítás fejlesztése. A szolgáltatások nyújtásában részt vevő, vagy azokat alkalmazó közigazgatási intézmények részére

biztosítani kell a biztonságos és nagy kapacitású gerinchálózatot. A teljes körű elektronikus ügyintézés infrastruktúrájának megteremtése érdekében a kormány célul tűzi ki az e-fizetés infrastruktúrájának, valamint az állampolgári azonosítás kialakításának fokozott biztonsági szempontok szerinti fejlesztését. Az elektronikus ügyintézési keretrendszer továbbfejlesztésének kiemelt szempontja a biztonság és az állampolgári bizalom megtartása. Az Elektronikus ügyintézési keretrendszer akció az EKG fejlesztésével és a központi online ügyintézés elemeinek bővítésével, biztosítja a közigazgatás belső működési hatékonyságának javulását, valamint az e- közigazgatási szolgáltatások fejlesztésének infrastruktúráját. Az elektronikus rendszer kiépülésével megteremtődnek az állampolgári és vállalkozási szolgáltatások ügyintézésének költség hatékony és ügyfélbarát központi infrastrukturális feltételei. A teljes körű elektronikus ügyintézés kialakítása érdekében a központi elektronikus ügyintézési keretrendszer infrastrukturális fejlesztésével párhuzamosan olyan horizontális akcióra van szükség, mely hozzájárul a klasszikus ügyintézési hagyományok fejlődéséhez és a közigazgatáson belül az együttműködés, az intézmények közti hatékony kommunikáció megalapozásához. A horizontális működésre még kevés példa van a hazai közigazgatáson belül és a teljes körű interoperabilitás kiépítése, a folyamatok, adatmenedzsment és az IT rendszerekre kiterjedően hosszabb távú fejlesztéseket igényel. A jelenlegi akciócsomag fő célja, hogy a kormány megtegye az első lépéseket a szabványosításra a megfelelő keretrendszer kidolgozásával, ezáltal és ezen felül a a nyilvántartások interoperabilitásának megteremtésére. A teljes körű elektronikus ügyintézési célok elérése érdekében a kormány a következő akciókat indítja el: Elektronikus ügyintézési keretrendszer Elektronikus fizetés megvalósítása Elektronikus azonosítás fejlesztése Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer bővítése A Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer informatikai biztonságának fejlesztése Interoperabilitási keretrendszer E-közigazgatási keretrendszer Nyilvántartások interoperabilitása A Stratégia Elektronikus Ügyintézés Átfogó Program fejezete részletesen bemutatja a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer továbbfejlesztésének indoklását, az elektronikus működés és az interoperabilitási projektek részletes céljait és elvárt eredményeit. Állampolgári Bevonás Átfogó Program Az előző programok az e- közigazgatás teljes körű infrastrukturális és szolgáltatás fejlesztési céljait tartalmazzák. Ezen

programok eredményeként 2010. végére létrejönnek az elektronikus ügyintézéshez szükséges központi, integrált infrastruktúra elemei és rendelkezésre állnak a leggyakrabban keresett közigazgatási szolgáltatások. Összefoglalva, létrejön a szolgáltató állam valamennyi fontos építő eleme. Az egyes területek továbbfejlesztése, az infrastruktúra és a szolgáltatások bővítése mellett az alapvető kérdés, hogy milyen lesz az így kialakított, e-közigazgatási szolgáltatások igénybe vétele. Az e-közigazgatás sikeressége elválaszthatatlan a használat mértékétől. Jelenleg azonban mind a lakossági, mind a vállalati szegmensben alacsony az elektronikus szolgáltatásokat használók aránya: a lakosság esetében az EU-25-ben a 17., a vállalatok esetében az utolsó helyet foglalja el Magyarország. Ennek egyik oka az, hogy az érintettek felkészítésének, képzésének támogatása nem volt a fókuszban és nem indult áttörést hozó releváns program. A fenti problémák kiküszöbölése érdekében az Állampolgári Bevonás Átfogó Program célja, hogy mindenki számára elérhetővé tegye az e-közigazgatási szolgáltatásokat: integrált többcsatornás közigazgatási ügyfélszolgálati hálózat kialakításával, a szolgáltatások nyújtásában érintett köztisztviselők képzésével; 100%-os szélessávú lefedettség biztosításával valamint a lakosság számítógép és internethasználati motivációjának és a szociálisan rászoruló társadalmi csoportok hozzáférésének támogatásával. Az Átfogó Program céljainak megvalósítására a következő 4 területen történik beavatkozás indul: Szélessávú lefedettség és hozzáférés javítása Digitális írástudás fejlesztése Többcsatornás ügyfélszolgálat kialakítása TÁMOP, TIOP finanszírozású beavatkozás- akadálymentesítés A program hozzájárul ahhoz, hogy minden állampolgár számára elérhetővé váljanak a szélessávú elektronikus szolgáltatások. Egységesen kezelt, országos lefedettségű, közösségi hozzáférésű, állami felügyeletű infokommunikációs szolgáltató hálózat jön létre magas színvonalon biztosítva az állampolgárok számára az e-közigazgatási szolgáltatásokhoz való hozzáférést és használatot. A program motivációs és képzési elemei csökkentik a felhasználói érdektelenséget és erősítik az internethasználattal szembeni bizalmat, ezáltal növelve a rendszeres internethasználók számát. A program keretében megvalósuló multi csatornás e-közigazgatási ügyfélszolgálat az állampolgárok számára hatékony és könnyen kezelhető lehetőséget biztosít a közigazgatási ügyek intézéséhez, bizonyos élethelyzetben szükséges teendők elintézéséhez, az állampolgári jogok gyakorlásához, a közigazgatáson belüli ügyfélközpontú eligazodáshoz. A szolgáltatások nyújtásában érintett köztisztviselők képzése a biztosítéka annak, hogy a közigazgatási szolgáltatói oldalról az ügyfél kompetens, precíz iránymutatást kapjon az ügyei intézéséhez. A Stratégia Állampolgári Bevonás Átfogó Program fejezete részletesen bemutatja a területen a kormányzati beavatkozás indoklását, és a

támogató programok céljait, struktúráját és várható eredményeit. Vállalkozások IKT Fejlesztése Átfogó Program A hazai fejlesztési programok 2004- től kezdve komoly erőforrásokat allokáltak az e-gazdaság fejlesztésére. A támogatások ellenére az utóbbi 3 év a lecsúszás időszakaként jellemezhető a hazai e- gazdaságban. A legutóbbi nemzetközi felmérések szerint, míg jelentős előrelépéseket tettünk a közigazgatási szolgáltatások elektronizálása terén, addig az elektronikus kereskedelem és a korszerű IKT eszközök vállalati alkalmazásba vétele terén 3 év alatt 5 hellyel léptünk hátra. A 28 vizsgált ország közül a használatot tekintve a 26., alkalmazást tekintve pedig a 25. helyet foglaljuk el. Általában is elmondható, hogy az e- gazdaság fejlődése szempontjából különösen súlyos probléma a kis-és középvállalkozói, KKV-szektor lemaradása tekintettel annak számosságára, valamint egyes ágazatokban (pl. mezőgazdaság) és a foglalkoztatásban játszott szerepére (a foglalkoztatottak több mint 2/3-a tartozik ide). Összességében a KKVk többsége, és ezen belül különösen a kisebb méretű mikro vállalkozások pedig még jelentősebb lemaradásban vannak az átlagos vállalati fejlettséghez képest. A területen végzett elemzések szerint a probléma megoldása érdekében az elkövetkező évek fejlesztéseiben tovább kell erősíteni mind a vállalaton belüli IKT eszközhasználatot, mind az e- business kialakulását. Ezen a helyzeten kíván változtatni az 5. Átfogó Program. A Vállalkozások IKT Fejlesztése Átfogó Program célja, hogy hozzájáruljon a vállalkozások versenyképességének javításához az IKT tudás növelésével, a vállalati működés elektronizálásának fejlesztésével és az elektronikus kereskedelem támogatása által. A program az alábbi két fő akció mentén tervez beavatkozásokat: IKT eszközök vállalaton belüli alkalmazása; IKT eszközök alkalmazása a vállalatok közötti kapcsolatokban. A Stratégia Vállalkozások IKT Fejlesztése Átfogó Program fejezete részletesen bemutatja a vállalkozások támogatása érdekében tervezett beavatkozások elemeit, részletes céljait és az elvárt eredményeket. A stratégia az átfogó programok meghatározásával, rendszerbe foglalja a 2010-ig tervezett, valós fejlesztési irányokat. Célja, hogy a már meglévő, kapcsolódó stratégiai dokumentumok kijelölt fejlesztési elképzeléseire építsen, a programok koordinációjának alapjait teremtse meg, a beavatkozási területek világos meghatározására irányuljon. A stratégia fókuszált, szándékosan nem tér ki az állami beavatkozási eszközök bizonyos csoportjaira, beleértve a jogi szabályozás eszközét is.

1. Integrált Szolgáltatások Átfogó Program Összefoglalás Integrált Szolgáltatások Átfogó Program Az Integrált Szolgáltatások Átfogó Program célja a közigazgatás belső működési hatékonyságának javítása elektronikus integrált rendszerek kialakításával és megosztott szolgáltató rendszerek kiépítésével. Ennek elérése céljából a kormány a következő akciókat indítja el: Integrált szolgáltatások Központi Gazdálkodási Rendszer Adóalany centrikus adatszolgáltatás Központi Személyügyi Szolgáltató Rendszer Megosztott szolgáltatások Egységes címtár és dokumentumkezelés Területi alkalmazás-szolgáltató központok e-levéltár Tudásportál Az Integrált Szolgáltatások Átfogó Program célja a kormányzat belső működési hatékonyságának javítása elektronikus integrált rendszerek kialakításával és megosztott szolgáltató rendszerek kiépítésével. A Ket.-ben, és az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvényben megfogalmazott elvárások olyan, a technológiára építő és átlátható módon működő szolgáltató állam megteremtését fogalmazzák meg, ahol a szolgáltatásokat létrehozó tisztviselők és intézmények hatékony működése kiemelt cél, teljesítményük mérhető és követhető, valamint a közigazgatás által kezdeményezett társadalmigazdasági fejlesztések eredményessége számon kérhető. A kormányzati hatékonyság fejlesztésének egyik fontos lehetősége az e-közigazgatás minél szélesebb körű kiterjesztése a kormányzati belső működés és az ügyfélkapcsolati területeken. Annak érdekében, hogy a közigazgatási rendszerek még hatékonyabban és átláthatóbban működjenek, illetve a felhasználói igényekre való reagálás célirányos legyen, megosztott és integrált szolgáltatási megközelítésre van szükség. Integrált szolgáltatások kialakítása a meghatározó funkcionális területeken lehetőséget ad a közigazgatási szervezetek számára a párhuzamosságok kiküszöbölésére, a pazarlás megszüntetésére, másrészt a tevékenység integrációja biztosítja a további fejlesztések egységes keretek között történő megvalósítását, a reformokhoz szükséges befektetések és a megvalósítási idő csökkentését.

Integrált szolgáltatások A közigazgatási reform ÚMFT-ben megfogalmazott és jelen stratégiában megerősített célja szerint a közigazgatással szembeni alapvető elvárás, hogy az eredményesség kerüljön a tevékenység középpontjába. A fentiek szerint jelen stratégia fontos eleme a funkcionális közigazgatási rendszerek újragondolása és integrált, központi online rendszerek kialakítása. Az integrált kormányzati rendszerek kiépítésének célja az átlátható és hatékony kormányzat kialakításának szellemében, a belső kormányzati működés integrált alapjainak megteremtése a pénzügyi gazdálkodás, a jogalkotás, személyügyek és az adatszolgáltatás terén. Az akció elvárt eredményei a következők: A folyamatok lebonyolítási ideje rövidebb lesz, valamint az adatok begyűjtése és lekérdezési lehetőség megteremtése gyorsabb információszerzést tesz lehetővé, ami időbeli megtakarításban jelentkezik; Az on-line rendszer adta lehetőségek alkalmazásával nagy mennyiségű papírbizonylat kiváltására kerül sor, ezzel összefüggésben csökken a postaköltség, valamint a papírbizonylatok tárolási költsége is; Az új rendszerek teljes körű bevezetését követően megszűnnek az un. sziget rendszerek, melyek üzemeltetési költsége jelenleg magas; A feldolgozási idő és az információszolgáltatás átfutási ideje lerövidül, a kommunikáció felgyorsul. Hibamentes ügyintézés valósul meg; Az egységes, központosított, online rendszer alkalmazásával a központi költségvetés szereplői egységes feldolgozási folyamatba integrálódnak. A felsőszintű vezetés számára a döntéshozatal minősége javul a gyors és pontosabb adatszolgáltatás révén. Az e-kormányzat 2005 stratégia vezette be először Magyarországon az integrált szolgáltatás fogalmát a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer kialakításával. Az elkövetkezendő évek feladata, ezen tapasztalatok alapján az integrált, megosztott szolgáltató rendszer kiterjesztése a következő területeken: Központi Gazdálkodási Rendszer Adóalany centrikus adatszolgáltatás Központi Személyügyi Szolgáltató Rendszer Központi Gazdálkodási Rendszer A Magyar Államkincstár, (MÁK) 1996. január 1-jei megalakulása óta jelentősen megváltoztak az információ-feldolgozási technika adta lehetőségek, valamint a szabályozási környezet is. Ugyanakkor a MÁK alapvető kincstári feladatokat támogató rendszerei többnyire a 10 éve üzembe állított, és az akkor megfogalmazott igényeket kiszolgáló eredeti rendszerek. A folyamatos és nem egységes szemléletben történő változtatások következtében az egyes rendszerek tagolttá, belső logikájukat tekintve bonyolulttá, átláthatatlanná váltak. A rendszerek mind a folyamatok

kezelése, mind a technológiai, technikai megoldások szintjén korszerűtlenek. A jelenlegi rendszerek több fontos feladathoz, így a költségvetés napi likviditásának menedzseléséhez, a költségvetés tervezéséhez, és az ellenőrzési feladatokhoz nem, vagy csak nagyon kevés információt biztosítanak. Az alapvetően papír alapú bizonylatok áramoltatásán és feldolgozásán alapuló rendszerek az alacsony költséghatékonyság mellett szinte lehetetlenné teszik a naprakész információk biztosítását. A költségvetési intézmények által szabadon megválasztható, nem központosított és nem egységes szerkezetben működő könyvelési rendszerek nem teszik lehetővé a naprakész költségvetési szintű főkönyvi adatok képzését. A Központi Gazdálkodási Rendszer fő célja, hogy a pénzügyi kormányzat, az ellenőrzést végző szervezetek számára biztosítsa a naprakész, valós idejű információk szolgáltatását, valamint a költségvetési folyamatokat kiszolgáló kincstári, illetve központi költségvetési kör számára komplex informatikai rendszert alakítson ki a hatékony költségvetési gazdálkodás érdekében. A kialakított rendszer azon túl, hogy az integráció és az elektronizálás révén növeli a működési hatékonyságot és naprakész információt nyújt a pénzügyi kormányzat számára, lehetővé teszi a közpénzek és EU fejlesztési források felhasználásának nyomon követését is. Az on-line rendszer adta lehetőségek alkalmazásával nagy mennyiségű papírbizonylat kiváltására kerül sor, ezzel összefüggésben csökken a postaköltség, valamint a papírbizonylatok tárolási költsége is, a rendszer teljes körű bevezetését követően megszűnnek az un. sziget rendszerek, melyek üzemeltetési költsége mind elavult technológiájuk, mind az eltérő támogató feladatok következtében jelenleg magas. A teljes kincstári folyamat egységesítése következtében a központi költségvetési körben személyre szabottság jelentkezik, minden intézmény ugyanazon rendszerrel, ugyanolyan ügyviteli előírások szerint végzi munkáját. Adóalany centrikus adatszolgáltatás A társadalom szereplői adófizetőként a közigazgatás minél olcsóbb működését, ügyfélként pedig a gyors, egyszerű és megfizethető ügyintézést követelik meg. Az elmúlt időszakban az elektronizálás területén a legnagyobb mennyiségi előrelépés éppen az Adóés Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, (APEH) adóigazgatási területén történt, ugyanakkor a folyamatok ügyfél centrikussága még csak részlegesen valósult meg. A szolgáltató szemlélet megköveteli, hogy az elektronizálás adta lehetőségeket az ügyfelek szempontjából is kiaknázzuk, azaz az adatszolgáltatás az ügyfél szempontjából legyen optimalizált. A projekt célja az APEH ügyfeleit proaktív módon és on-line eszközökkel támogató, valamint az APEH partnereit és társintézményeit szolgáltató szemlélettel kezelő; a jogszabályalkotási munkában modellező eszközként funkcionáló; az APEH szervezeti és folyamatszintű változásait rugalmasan követő információs rendszer kiépítése.

A projekt eredményeként olyan központi rendszer kerül kialakításra, mely az adatokat elkülönülten, az adóalanyok szempontjából újrarendezi. A projekt alapjaiban támogatja az APEH működési hatékonyságának növelését. Az előnyök a megvalósítást követően nem elsősorban pénzben mérhetőek, hanem az ügyintézés szakmai színvonalának, hatékonyságának, valamint az állami adóhatóság által teljesített adatszolgáltatások minőségének, teljes körűségének javulásában mutatkoznak meg. Központi Személyügyi Szolgáltató Rendszer A minisztériumi humánpolitikai szervezeti egységekben a munkavégzés arányát tekintve jelenleg az adminisztratív jellegű feladatok dominálnak, és az időráfordítás legnagyobb részét is az ilyen jellegű feladatok teszik ki, még a stratégiai jellegű folyamatok esetében is. Alapvetően hiányzik a hatékony, adminisztratív támogatás ahhoz, hogy a minisztériumi humánpolitikai területek a kívánt arányban tudják idejüket megosztani a stratégiai és végrehajtási jellegű feladatok között. Az adminisztratív munkát, az időráfordítást növeli, illetve az átláthatóságot csökkenti az egységes informatikai háttér és adatbázisok hiánya. A Központi Személyügyi Szolgáltató Rendszer kialakításának fő célja a stratégiai humánerőforrásgazdálkodás szervezeti és szakmai kereteinek, tartalmainak kialakítása, a teljesítménymérés és teljesítménynövelés megvalósítása valamint a kultúraváltás elősegítése. A projekt legfontosabb feladatai a következők: A központi közigazgatáshoz tartozó szervezetek számára a stratégiai emberi erőforrás menedzsment elvei szerint működő egységes, integrált emberi erőforrás-gazdálkodási rendszer létrehozása; A minisztériumoknál jelenleg szigetszerűen működő, működésileg és szervezetileg nem egységes személyügyi informatikai rendszerek központi, modern, megbízható és felhasználóbarát személyügyi rendszerrel történő helyettesítése; Központi, egységes, egyszeri adatbevitelen és többszintű adatfelhasználáson alapuló humán menedzsment biztosítása, standard folyamatok mentén működő személyügyi adminisztrációs és humánerőforrás gyakorlatok egységessé tétele és egységes alkalmazása; Személyügyi információs szolgálat és vezetői információs rendszer működtetése a minisztériumok vezetői állománya számára. A rendszer létrehozásával járó legfontosabb előnyök a következők: magasabb minőségű szolgáltatások; egyszerűbb, átlátható eljárások; tiszta felelősségi rend; gyorsabb és pontosabb végrehajtás.

Megosztott e-közigazgatási szolgáltatások A megosztott e-közigazgatási szolgáltatások kiépítésének célja, hogy mind a központi, mind az önkormányzati intézményeknél egységes és hatékony módon kiépüljenek az intézmények belső elektronikus működését támogató szolgáltatások. Ennek keretében a központi kormányzat számára a cél olyan egységes dokumentumkezelő rendszer és elektronikus archiválás kialakítása, amely megteremti a kormányzaton belüli szabványos kommunikáció, egymás közötti átjárhatóság és interoperabilitás alapját. Az önkormányzatok, illetve a központi, területi államigazgatási szervek számára a cél olyan területi alkalmazás-szolgáltató központok, ASP-k kialakítása, amelyek az informatikai rendszereket központilag üzemeltetve hatékonyan és jó minőségben képesek az egyes önkormányzatok számára a működésükhöz szükséges informatikai szolgáltatásokat biztosítani. A fentiek elérése érdekében az akción belül a következő három projekt kerül megvalósításra: Egységes címtár és dokumentumkezelés e-levéltár Területi alkalmazás-szolgáltató központok Egységes címtár és dokumentumkezelés A dokumentumkezelés a közigazgatási tevékenység alapja. A hivatalok iratokkal dolgoznak, amelyek száma évente milliós nagyságrendű. A közigazgatás korszerűsítésének egyik alapeleme az iratok, dokumentumok elektronikus kezelésének megoldása, amely a hivatali munka gyorsítását, ezzel hatékonyságának javítását eredményezi, valamint biztosíthatja az ügyek intézésének átláthatóságát, illetve emellett jelentős papírmegtakarítással is jár. A korábbi években az informatika fejlettségi szintje és az alkalmazott technológia lehetőségei nem tették lehetővé a szigetszerűen működő iratkezelő rendszerek együttműködését, és erre sem jogszabályi kötelezettség, sem gyakorlati igény nem volt. Az iratkezelő rendszerek egységesítésének, megfelelő minőségbiztosításuk kialakításának és interoperabilitásuk biztosításának igénye a Ket. hatályba lépését követően került ismét előtérbe. Ehhez ma már az informatikai oldalról is elérhető a megvalósítás lehetősége. Minden felelős tárca esetében meghatározott hatósági eljárásokban jelenleg alkalmazott nyomtatványok egységes informatikai keretprogram segítésével történő elektronikusan kitölthetővé tételéről 2009. március 31-ig gondoskodni szükséges. Kiemelt cél a közigazgatáson belüli szabványos, egymás közötti átjárhatóságot, interoperabilitást biztosító iratkezelő rendszerek tömeges alkalmazásba vétele.

Az alkalmazott iratkezelő rendszereknek biztosítaniuk kell a Ket. és a levéltári törvény által megfogalmazott követelmények megvalósítását, az iratok elektronikus továbbításának és amennyiben a beérkező irat adatai ehhez elégségesek automatikus iktatásának lehetőségét, valamint a csatolt dokumentumok kezelését akár űrlap, akár elektronikus levél formájában. Támogatniuk kell az ügyfél-hivatal (C2G és B2G), valamint a hivatalok közötti (G2G) automatizált ügyintézést, valamint az ügyek elintézési állapotának ügyfelek általi nyomon követhetőségét. e-levéltár A maradandó értékű elektronikus iratok megőrzése, kezelése és hozzáférésük biztosítása jelenleg nem megoldott, ezt a hiányt pótolja a projekt eredményeképpen kialakuló elektronikus levéltári rendszer, amely elősegíti az e-levéltári szolgáltatást igénybe venni kívánó állampolgár/közigazgatási szerv és a tényleges szolgáltatást nyújtó e- levéltár közötti adat- és szolgáltatásáramlást. A központi archiválás technológiai előnye a szabványosság, intellektuális előnyét pedig az adatállományok egységes és gyors kezelése, az adatok nyilvánosságának, kutathatóságának biztosításával pedig a közigazgatási adatvagyon kiaknázásának nagyobb hatékonysága jelenti. A projekt fő célja a közigazgatási szervek működése során elektronikusan keletkezett nemzeti adatvagyon az elektronikus iratok iratkezelési szabályzatában foglaltak szerinti maradandó értékű részének hosszú távú megőrzése, kezelése és hozzáférhetővé tételének biztosítása. Ennek következtében javul a levéltári közigazgatási és tájékoztató szolgáltatások eredményessége, nő a működési hatékonyság. A digitális információkhoz történő hozzáférés terén a levéltárak elektronikus állományaik széles körben történő hozzáférhetővé tételével megteremtődnek az esélyegyenlőség feltételei. A projekt támogatja a levéltárosok tevékenységeinek minőségi javítását, gyors elérést biztosít a dokumentumok keresésére. A projekt során kialakuló elektronikus levéltári központok képesek lesznek az iratok tömeges offline befogadására, átvételére, elő-feldolgozására. A projekt hosszú távon közvetlen hatással van a felhasználói elégedettség növekedésére, a demokrácia, és az állam szolgáltató jellegének erősítésére, melyet az állampolgári bevonás és az állami működés átláthatóságának növelése tesz lehetővé. Területi alkalmazás-szolgáltató központok A stratégia fontos eleme az állampolgárok és vállalkozások minél szélesebb körben történő bevonása a közigazgatási elektronikus szolgáltatási körbe. A bevonás fontos eleme a központi kormányzat szolgáltatásainak kiépítésén és széles körű elterjesztésén túl az önkormányzatok működésének elektronizálása, az önkormányzati elektronikus szolgáltatások kiépítése. A jelenlegi önkormányzati informatikai infrastruktúra, az

elterjedt szakalkalmazások heterogén és szigetszerű informatikai hátteret eredményeztek. Kistérségen túlterjedő földrajzi lefedettséget, illetve helyi kezdeményezések általánosítására épülő integrált megoldást csak korlátozottan sikerült megvalósítani. A legnagyobb lemaradásban, a szükséges források és kompetencia hiányában a kisebb helyi önkormányzatok vannak. A projekt célja, hogy a szigetszerű fejlesztések helyett az elkövetkező években olyan informatikai alkalmazás-szolgáltató központok, ASP-k jöjjenek létre, amelyek az informatikai rendszereket központilag üzemeltetve a helyi önkormányzati hivatalok számára a működésükhöz szükséges informatikai hátteret szolgáltatásként biztosítják. Az integrált megvalósítás érdekében az informatikai szolgáltató központok tevékenységét egységes, központi ASP keretrendszernek kell támogatni. A keretrendszert létrehozó szervezet végzi a koordinációt, feladata az interoperabilitás és a szerves fejlődés biztosítása, valamint az egyenlőtlenségek kiküszöbölése. A projekt eredményeként a jelenleg eltérő munkafolyamatok alapján működő önkormányzatok esetében egységes keretek között, költséghatékony formában biztosítható a modern informatikai eszközökre építő hatékony, átlátható és ügyfélbarát szolgáltató önkormányzatok számának bővítése. Az ASP-konstrukció nem igényel beruházásokat a települési önkormányzatoktól, hanem csatlakozási és szolgáltatási díjat kell majd fizetniük. Tehát az önkormányzati hivatalok gyorsan, olcsón jutnak fejlett informatikai rendszerekhez, amelyek szabványosak és megfelelnek az állampolgárok, a magyar állam és az Európai Unió elvárásainak. A projekt eredményeként csökken az önkormányzati hivatalok informatikai beruházási költsége, valamint gyorsabb ügyintézés és jobb ügyfélkiszolgálás várható. Tudásportál Az informatika által generált e- közigazgatási változások megvalósításához nélkülözhetetlen a szakmai hozzáértés folyamatos bővítése. A technikai fejlesztések sikere nagymértékben múlik azon, hogy az e-közigazgatási kultúra, képességek és tudás mennyiben épül be a szervezetek és a köztisztviselők napi gyakorlatába. A tudás összegyűjtésének, rendszerezésének és terjesztésének jelenleg nincs hatékony eszköze. Az e-közigazgatási Tudásportál ezt a hiányt pótolja, így mind a közigazgatási szféra érintettjei, mind a magánszemélyek és vállalkozások könnyen és gyorsan juthatnak megbízható információhoz. A projekt hatékony eszköz mind a stratégiai tervezéshez és koordinációhoz, mind a végrehajtáshoz szükséges tudásháttér és kompetenciák biztosításához. A projekt szinte valamennyi kormányzati informatikai projekt megvalósulását támogatja és a Tudásportál megjelenési felületet is biztosít a projektek eredményeinek megosztásához.

A projekt célja, hogy a közigazgatás széles köre számára az elektronikus működéshez és az ügyfélközpontú szolgáltatások kialakításához szükséges alapvető képességek, és kultúra kiépüljön a központi kormányzatban, a regionális és helyi önkormányzati szinteken. A Tudásportál kialakításával a közigazgatás modernizációjának és az e-közigazgatás fejlesztésének támogatása valamint az érintett intézmények együttműködésének elősegítése érdekében létrejön és folyamatosan bővül az e- közigazgatás tudásbázisa. A tudásbázis biztosítja, hogy a fejlesztések tervezésekor, az intézményi stratégiák kialakításakor az érintettek figyelembe vehessék a már működő szolgáltatásokat, alkalmazhassák az elért eredményeket.

Indoklás Célkitűzés Feladatok Elvárt eredmények Megvalósításban érintett intézmények Tervezett költségvetés Integrált Szolgáltatások Átfogó Program Integrált szolgáltatások Központi Gazdálkodási Rendszer Adóalany centrikus adatszolgáltatás Központi Személyügyi Szolgáltató Rendszer Megosztott szolgáltatások Területi alkalmazás-szolgáltató központok e-levéltár Tudásportál A Ket.-ben, és az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvényben megfogalmazott elvárások olyan, a technológiára építő, hatékony és átlátható módon működő szolgáltató állam megteremtését fogalmazzák meg, ahol a szolgáltatásokat létrehozó tisztviselők és intézmények hatékony működése kiemelt cél, teljesítményük mérhető és követhető, valamint a közigazgatás által kezdeményezett társadalmigazdasági fejlesztések eredményessége számon kérhető. Az Integrált Szolgáltatások Átfogó Program célja a kormányzat belső működési hatékonyságának javítása elektronikus integrált rendszerek kialakításával és megosztott szolgáltató rendszerek kiépítésével. Központi Gazdálkodási Rendszer kiépítése Adóalany központú információs rendszer kiépítése Központi személyügyi rendszer kiépítése Központi elektronikus jogszabályrendszer továbbfejlesztése A központi és önkormányzati elektronikus levéltár szervezeti struktúrájának és működési feltételeinek megteremtése ASP központok infrastruktúrájának kiépítése Tudásportál kialakítása A program érdemben javítja a kormányzati munka hatékonyságát. A fejlesztésekbe bevont közigazgatási szervezek belső működési hatékonysága javul, az érintett szolgáltatási területeken a feldolgozási idő és az információszolgáltatás átfutási ideje lerövidül, a kommunikáció felgyorsul. Hibamentes ügyintézés valósul meg. Az egységes, központosított, on-line rendszerek alkalmazásával a közigazgatás érintett szereplői egységes feldolgozási folyamatba integrálódnak. A felsőszintű vezetés számára a döntéshozatal megalapozottabbá válik a gyors és pontosabb adatszolgáltatás által. A rendszerek a felhasználói szempontok figyelembe vételével kerülnek kialakításra, ami általánosan egyszerűbb és gyorsabb ügyintézési időket eredményez. Az elektronikus működés kiterjesztése révén jelentősen csökken a papírfelhasználás. PmISZK, KSZK, APEH, IRM, MOL, BFL, Kopint Datorg zrt. 22 800 mft

Az Integrált Szolgáltatások Átfogó Program keretében kezdeményezett projektek és megvalósításuk státusza Projekt Központi Gazdálkodási Rendszer A projekt a közigazgatás és a közszolgáltatások teljesítményének növelését, a jelenlegi működési költségek csökkentését, gyorsabb és hatékonyabb ügyintézést kívánja elérni új központosított, on-line, integrált rendszer kifejlesztésével és üzembeállításával a központi költségvetési intézmények és a Magyar Államkincstár, mint a költségvetési folyamatok lebonyolításáért felelős intézmény körében. Adóalany centrikus adatszolgáltatás Az APEH ügyfeleit az adórendszerhez kapcsolódó ügyeikben proaktív módon és on-line eszközökkel támogató, az APEH társintézményeit és intézményi / szerződéses partnereit szolgáltató szemléletben, a változó igényeket követni képes módon kielégítő adattárház technológiára épülő információs rendszer kiépítése. Státusz Megvalósítás elkezdődött Előkészítés alatt Központi Személyügyi Szolgáltató Rendszer A projekt a minisztériumi szigetszerűen működő humán rendszerek helyébe integrált egységes rendszert alakít ki. Az új rendszer nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a humán terület hatékonyságát növelje és támogassa a vezetői döntéshozatalt. Megvalósítás elkezdődött e-levéltár A projekt a közigazgatási szervek működése során elektronikusan keletkezett nemzeti adatvagyon hosszú távú megőrzését, kezelését és hozzáférhetővé tételét teszi lehetővé korszerű elektronikus rendszer kialakításával. Területi alkalmazás-szolgáltató központok A jelenlegi általában heterogén és szigetszerű informatikai hátterű fejlesztések helyett a projekt olyan informatikai alkalmazás-szolgáltató központokat, ASP-k alakít ki, amelyek az informatikai rendszereket központilag üzemeltetve a helyi önkormányzati hivatalok számára a működésükhöz szükséges informatikai hátteret szolgáltatásként biztosítják. Tudásportál A projekt a hatékony e-közigazgatási tudásmenedzsment és tudás disszemináció megvalósítása, valamint az egyablakos kormányzat kiépítése érdekében tudástérképet és tudásportált hoz létre. Előkészítés alatt Előkészítés alatt Megvalósítás elkezdődött

2. Ügyfélorientált Szolgáltatások Átfogó Program Összefoglalás Ügyfélorientált Szolgáltatások Átfogó Program Az Ügyfélorientált Szolgáltatások Átfogó Program célja az ágazati szolgáltatások elektronizáltságának fejlesztése, valamint proaktív megközelítés kialakítása a leggyakrabban használt elektronikus szolgáltatások, elsősorban EU 20 szolgáltatás terén a horizontális programok eredményeire építve ügyfélre szabott egységes folyamatok és interoperábilis működéshez vezető adat és technológiai standardok figyelembe vételével. Ennek elérése céljából a kormány a következő akciókat indítja el: EKOP finanszírozású akció Egyablakos vámügyintézés megvalósítása A cégbírósági rendszerek korszerűsítése Civil szervezetek nyilvántartásának modernizációja A családtámogatási ellátások folyósításának korszerűsítése Földhivatali adatok elektronikus non-stop szolgáltató rendszere Anyakönyvi nyilvántartás reformja TIOP finanszírozású akció Oktatási szolgáltatások Egészségügyi szolgáltatások Szociális szolgáltatások. A szolgáltatásoknak az állampolgárok és a vállalkozások igényei köré kell szerveződniük annak érdekében, hogy megvalósuljon a politika által megfogalmazott szolgáltató állam modell, illetve megtakarításokat lehessen elérni a párhuzamosságok kiszűrése és a folyamatok egyszerűsítése révén. Jelen stratégia egyik fő fejlesztési feladata a leggyakrabban keresett elektronikus szolgáltatások, elsősorban EU 20 szolgáltatás teljes körű elektronizáltságának megteremtése. A fejlesztések során ugyanakkor az új kihívásoknak megfelelően nagy hangsúlyt kap a személyre szabott, személyre szóló proaktív megközelítés kialakítása is. Az EU 20 szolgáltatás minél magasabb online szofisztikációs szintje egyszerre támogatja a közigazgatás hatékonyságának és az ügyfelek elégedettségének növekedését. Az EU által meghatározásra kerültek minden alapszolgáltatásnál az egyes szofisztikációs szinthez tartozó alapvető tartalmi elemek. E szerint az ötödik szint interoperabilitási elvárása biztosítja, hogy a közigazgatás birtokában már meglévő adatot nem kérnek be az ügyféltől újra, valamint, hogy egyértelmű élethelyzetben a

közigazgatás proaktívan kezdi el az ügyintézést, vagy tájékoztatást. 2003. óta az EU 20 szolgáltatása terén folyó fejlesztések eredményeként minden meghatározó szolgáltatási területen történt előrelépés a szolgáltatások elektronizáltságának fokozásában. Jelentős különbségek vannak azonban az egyes szolgáltatás csoportokban elért elektronizáltsági szinteket és az állampolgárok által elektronikusan intézhető eljárási cselekményeket tekintve. Kedvező tapasztalat, hogy azokon a területeken, mint pl. a személyi jövedelemadó bevallás ahol a szolgáltatások elektronizálása mellett az intézmény proaktívan éri el az ügyfeleket, lényegesen nagyobb az elektronikus ügyintézésbe bevont ügyfelek aránya. Az Átfogó Program fő fejlesztési feladata a leggyakrabban keresett EU 20 szolgáltatás teljes körű elektronizáltságának megteremtése. A fejlesztések során ugyanakkor az új kihívásoknak megfelelően nagy hangsúlyt kap a személyre szabott, személyre szóló proaktív megközelítés kialakítása is. A program elvárt eredménye, hogy az érintett területeken kialakuljon az egyablakos ügyintézés, egyszerűsödjenek az eljárások és felgyorsuljon az ügyintézés, melyből valamennyi célcsoport (ügyfelek, társhatóságok) profitál. A projekt eredményessége várhatóan megmutatkozik majd minden, fejlesztésbe bevont szolgáltatás időtartamának csökkentésében, jelentős munkaórákat megtakarítva a felhasználói oldalon. Az ügyintézés egyszerűbbé válik és a teljes körű elektronizálás jelentősen lecsökkenti az utazási és postázási költségeket is. Az egyes szolgáltatások, illetve azonos ágazathoz tartozó szolgáltatás csoportok fejlesztésére egyedi projektek indulnak alapvetően az ÚMFT programok finanszírozására építve. A továbbiakban az EKOP finanszírozási projekteket foglaljuk össze. A TIOP keretében jelenleg még több, ágazati fejlesztési projekt tervezése, kialakítása folyamatban van. EKOP finanszírozású akciók Az Átfogó Program céljainak megvalósítására az EKOP keretében az alábbi 6 projekt indul: Egyablakos vámügyintézés megvalósítása; A cégbírósági rendszerek korszerűsítése; Civil szervezetek nyilvántartásának modernizációja; A családtámogatási ellátások folyósításának korszerűsítése; Földhivatali adatok elektronikus non-stop szolgáltató rendszere Anyakönyvi nyilvántartás reformja. Egyablakos vámügyintézés megvalósítása A vámeljáráshoz és árumozgáshoz kapcsolódó résztevékenységeket hazánkban jelenleg az ügyfeleknek hatóságonként külön kell lebonyolítaniuk. A kapcsolatok hatóságonként egyediek, nem standardizáltak. Így az ügy elintézéshez szükséges idő hosszú és az egyes hatóságok által megkövetelt