3.) Sorolja fel a könyvviteli zárlati teendőket! Ismertese a főkönyvi kivonat fogalmát, tartalmát és egyezőségeit! Mutassa be a mérleg és eredményszámlák zárását, a nyitást és a nyitás utáni rendező tételeket! A zárlati műveletek Célja: A zárlati munkálatok alapvető célja a főkönyvi könyvelés adatainak teljessé tétele, az adatok helyességének ellenőrzése és az adatok megfelelő rendszerezése, összesítése. Ezek a célkitűzések a számviteli törvénynek a könyvviteli zárlatról szóló előírásaiból adódnak. A zárlati műveletek fogalma: A számvitel fő feladata: a tájékoztatás, informálás. Ezt a feladatát az éves beszámoló elkészítésével és nyilvánosságra hozatalával teljesíti. A beszámoló a gazdálkodó szervezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről készített jelentés, mely információkat szolgáltat a gazdálkodók számára gazdasági döntéseik megalapozásában. A számviteli törvény előírja, hogy a gazdálkodóknak (ha a kettős könyvvezetés hatálya alá tartoznak) a gazdasági műveletek hatásait zárt rendszerben, folyamatosan kell vezetniük. A törvény szerint az egységes számlakeret teszi lehetővé a gazdálkodók könyvviteli rendszerének sajátos kialakítását oly módon, hogy a számukra előírt beszámoló elkészítéséhez szükséges információkat szolgáltathassák. Az egységes számlakeretre alapozva alakíthatják ki a számlarendet (részletes belső könyvelési szabályzat), amelynek alapján megvalósított könyvvezetés biztosítja a beszámoló elkészítéséhez szükséges információkat. A gazdasági eseményeket az üzleti év során folyamatosan rögzíteni kell. Könyvviteli zárlat: Az a tevékenység, amellyel a tárgyidőszak könyvviteli elszámolását befejezik, a könyvviteli adatokat beszámolásra előkészítik. A számviteli törvény a kettős könyvvitelt vezetők körében a zárlati munkálatok elvégzését kötelezően csak egy alkalommal írja elő, a beszámoló elkészítését megelőzően. A gazdálkodó dönthet úgy, hogy havonta, negyedévente, vagy csak az év végen végzi el a könyvviteli zárlattal kapcsolatos feladatokat. A zárlati munkálatok elvégzése során érvényesülnie kell a teljesség és a valódiság elvének. A könyvviteli zárlat során időszakonként meg kell győződni a folyamatos könyvelés helyességéről. A könyvviteli zárlathoz az üzleti év végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkák elvégzése és a számlák technikai lezárása szükséges. A zárlati munkálatok körébe tartozik még: különféle gazdasági események könyvviteli elszámolása, az elszámolások helyességének ellenőrzése (analitikus nyilvántartással való egyeztetése) és az adatok megfelelő szerkezetbe foglalása; főkönyvi kivonat készítése. A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a könyvviteli számlákból az általa választott időszakonként,
(de legalább a beszámoló elkészítését, valamint a más jogszabályban előírt, a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatás teljesítését megelőzően, annak alátámasztására) főkönyvi kivonatot köteles készíteni. Főkönyvi kivonat: a főkönyvi számlákból készített összesítő, ellenőrző kimutatás. A főkönyvi kivonatba bekerül valamennyi főkönyvi számla tartozik, ill. követel forgalma, valamint tartozik, ill. követel egyenlege. A könyvelés zártsága miatt a főkönyvi kivonat forgalom és egyenleg rovatpár összegének páronként meg kell egyeznie egymással. Az egyenleg rovatpár a vállalkozás mérlegének alapjául szolgál, ezért nyersmérlegnek is nevezzük. A könyvviteli zárlat célja tehát a beszámolás adatszolgáltatási igényének mind teljesebb körű kielégítése, amit a főkönyvi számlák adatainak teljes, ellenőrzött és megfelelően csoportosított halmazával érhetünk el. A könyvviteli zárlat során elvégzendő feladatok: - folyamatos főkönyvi könyvelés adatainak teljessé tétele, - rendező tételek könyvelése, - a könyvelés helyességének ellenőrzése, - főkönyvi és analitikus (részletező) nyilvántartások egyeztetése, - leltározás, - főkönyvi kivonat elkészítése, - a záró tételek megszerkesztése, - nyilvántartások lezárása. A havi zárlathoz sorolható feladatok: - a befektetett eszközök állományváltozásának elszámolása, - a vásárolt készletek állományváltozásainak elszámolása, - a saját előállítású készletek állományváltozásainak elszámolása, - az amortizációs politika szerint a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása, - az áruszállításhoz, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó követelések nyilvántartásba vétele, elszámolása - az adott előlegek elszámolása, - az értékpapírok állományváltozásával kapcsolatos elszámolások, - az általános forgalmi adóval kapcsolatos elszámolások, - a munkavállalókkal kapcsolatos elszámolások, - a tagokkal kapcsolatos elszámolások, - a személyi jellegű ráfordításokkal összefüggő elszámolások, - a pénzeszközökkel kapcsolatos elszámolások, - a bevallásokkal kapcsolatos elszámolások, stb.
A negyedéves zárlathoz sorolható feladatok: - a havi zárlati feladatok végrehajtása, - a tárgyi eszközök és készletek között szükségessé vált átsorolások elszámolása, - az amortizációs politika szerint a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása, ha az nem havonta történik, - szükség szerint a terven felüli értékcsökkenés összegének elszámolása, - a negyedév folyamán végrehajtott leltározáshoz kapcsolódó elszámolások, - a vásárolt készletekhez kapcsolódóan a beérkezett, de nem számlázott szállítások elszámolása, - a saját termelésű készletekkel kapcsolatos elszámolások, az előállítási költség meghatározása, - a különböző bevallásokkal kapcsolatos elszámolások, stb. Az éves zárlat kapcsán elszámolandó tételek: - a havi és a negyedéves zárlati feladatok végrehajtása, - a fordulónapi leltározáshoz kapcsolódó elszámolások, - a készlet- és a költségszámlák korrigálása, ha a vállalkozó nem vezeti folyamatosan a készletszámlákat, - a befejezetlen termelés, a félkész termékek év végi állományának megállapítása, - a saját termelésű készletek utókalkulációinak elkészítése, a szükséges helyesbítések végrehajtása, - az időbeli elhatárolások elszámolása, - az eszközök és a kötelezettségek minősítése a lekötési idő, a lejárat alapján és a szükséges átsorolások elvégzése, - a behajthatatlan követelések elszámolása, - a főkönyvi és az analitikus nyilvántartások egyeztetése, - költségszámlák zárása, - az eredményszámlák zárása, átvezetése az évi eredményszámlára, - az eszköz- és forrásszámlák zárása, stb. A mérlegkészítést megelőzően elszámolásra kerülő korrekciós tételek: - az immateriális javak, tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének (piaci érték alakulása miatt!) és visszaírásának elszámolása, - az értékpapírok, részesedések, készletek, követelések, devizakészletek értékvesztésének és visszaírásának elszámolása, - a hosszú lejáratú követelések és kötelezettségek következő évi törlesztő részletének átsorolása,
- az értékhelyesbítések állományba vétele, - a céltartalék képzése, - a devizás tételek értékelése, - az adózás előtti eredmény felosztása. A zárás technikája: 1. Költségnem számlák zárása, illetve átvezetése 59-es számla segítségével a 8-as számlaosztályba) A bevétel- és ráfordításszámlák összevezetésére, az adózott eredmény elszámolására (felosztására), a mérleg szerinti eredmény megállapítására a 493. Adózott eredmény elszámolása számla szolgál. Az átvezetéskor alkalmazott ráfordításszámlák eltérőek lehetnek attól függően, hogy a gazdálkodó melyik eredmény megállapítási módszert választotta. Összköltség eljárással készülő eredménykimutatás esetén 493. Adózott eredmény elszámolása 581. Saját termelésű készletek állományváltozása (T egyenleg esetén) 581. Saját termelésű készletek állományváltozása (K egyenleg esetén) 81. Anyagjellegű ráfordítások 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke 82. Személyi jellegű ráfordítások 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele 83. Értékcsökkenési leírás 93-94. Exportértékesítés árbevétele 86. Egyéb ráfordítások 96. Egyéb bevételek 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai 97. Pénzügyi műveletek bevételei 88. Rendkívüli ráfordítások 98. Rendkívüli bevételek ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY
891. Társasági adó ADÓZOTT EREDMÉNY Fizetett (jóváhagyott) osztalék, részesedés (479.) MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (419.) (nyereség) Eredménytartalék igénybevétele osztalék-, részesedésfizetéshez (413.) MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (419.) (veszteség) Forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás esetén 493. Adózott eredmény elszámolása 81-82. Belföldi értékesítés közvetlen költségei 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele 83-84. Exportértékesítés közvetlen költségei 93-94. Exportértékesítés árbevétele 85. Értékesítés közvetett költségei 96. Egyéb bevételek 86. Egyéb ráfordítások 97. Pénzügyi műveletek bevételei 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai 98. Rendkívüli bevételek 88. Rendkívüli ráfordítások ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY 891. Társasági adó ADÓZOTT EREDMÉNY Fizetett (jóváhagyott) osztalék, részesedés (479.) MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (419.) (nyereség) Eredménytartalék igénybevétele osztalék-, részesedésfizetéshez (413.) MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (419.) (veszteség)
1. Mérlegszámlák zárása: Az egyes számlaosztályok zárását technikai számla (492. Zárómérleg számla) közbeiktatásával kell elszámolni. T 492. Zárómérleg számla - K 1-3. Eszközök T 4. Források - K 492. Zárómérleg számla 3. Értékcsökkenések elszámolása T 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás K 119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése K 129-159. Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenési leírása 4. Időbeli elhatárolások elszámolása 5. Záró befejezetlen termelés elszámolása T 23. Befejezetlen termelés és félkész termékek K 581. Saját termelésű készletek állomány változása A könyvviteli nyitás: Könyvviteli nyitás a tárgyidőszak könyvviteli elszámolásainak kezdetét jelenti. Alapvető célja a főkönyvi számlák előkészítése a folyamatos könyvelésre. A könyvviteli nyitás a következő feladatokat foglalja magában: - a nyitó eszköz- és forrásértékek felvezetése a főkönyvi számlákra, - a rendező tételek elszámolása. 1.) A vállalkozásnál január 1-jén meglévő eszköz- és forrásértékek felvezetése a megfelelő főkönyvi számlákra. A főkönyvi számlák nyitása a főkönyvi kivonatból (amely a nyitó és záró mérleg összeállításának is alapja) történik. T 1-3. Eszközök - K 491. Nyitómérleg T 491. Nyitómérleg - K 4. Források Az eszköz-, illetve forráshelyesbítő számlák egyenlegeit ugyancsak a 491. Nyitómérleg számlával szemben kell megnyitni. A számlaösszefüggés az érintett számlák egyenlegének jellegétől függ. (pl. 129., 139., stb.) 2.) A nyitó tételek felvezetését követő rendező tételek elszámolása A rendező tételek különböző átvezetéseket és visszavezetéseket tartalmaznak.
Az átvezetések célja azoknak a számláknak a megszüntetése, amelyekre év közben a tisztánlátás, a könnyebb áttekinthetőség, az egyeztetés és az elemzési lehetőségek megteremtése miatt van szükség. A visszavezetések során olyan számlák egyenlegeit kell megszüntetni, amelyekre a mérleg összeállítása során volt szükség (pl. időbeli elhatárolások, befejezetlen termelés raktárra vétele). Nyitás utáni rendező tételek Befejezetlen termelés visszavezetése: Nyitó befejezetlen visszavezetése T 581 Saját termelésű készletek állományváltozása STKÁV K 23 Befejezetlen termelés és félkész termékek Költségvetési kiutalási igény számláinak összevezetése: (kötelezettségek, vagy követelések közé írjuk az összevont egyenleget) T 363 Költségvetési kiutalási igény teljesítése K 362 Költségvetési kiutalási igény Követelés (pénzügyi teljesítés) T 384 Elszámolási betétszámla K 362 Költségvetési kiutalási igények Kötelezettség (pénzügyi teljesítés) T 362 Költségvetési kiutalási igények K 384 Elszámolási betétszámla Időbeli elhatárolások visszavezetése: 39-es, 48-as számlák (kivétel a váltótartozás kamata) Mérleg szerinti eredmény átvezetése az eredménytartalékba: Nyereség T 419 Mérleg szerinti eredmény K 413 Eredménytartalék Veszteség T 413 Eredménytartalék K 419 Mérleg szerinti eredmény Költségvetési befizetési kötelezettség és annak teljesítése számlák összevezetése: (kötelezettségek, vagy követelések közé írjuk az összevont egyenleget T 463 Költségvetési befizetési kötelezettségek K 464 Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése
Kötelezettség (pénzügyi teljesítés) T 463 Költségvetési befizetési kötelezettségek K 384 Elszámolási betétszámla Követelés (pénzügyi teljesítés) T 384 Elszámolási betétszámla K 463 Költségvetési befizetési kötelezettségek Általános forgalmi adó számláinak összevezetése: (kötelezettségek, vagy követelések közé írjuk az összevont egyenleget) 466 TE - T 468 Általános forgalmi adó pénzügyi elszámolási számla 467 KE + T 467 Fizetendő általános forgalmi adó Fizetendő adó T 468 Általános forgalmi adó pénzügyi elszámolási számla K 466 K 468 K 384 Előzetesen felszámított általános forgalmi adó Általános forgalmi adó pénzügyi elszámolási számla Elszámolási betétszámla Visszaigényelhető adó T 384 Elszámolási betétszámla K 468 Általános forgalmi adó pénzügyi elszámolási számla