. Az Ybl Miklós Pénzügyi és Számviteli PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Készítette: Ellenjegyezte, jóváhagyta:...... igazgató fenntartó képviselője Hatálybalépés dátuma: 2013. szeptember 01. Módosítás, felülvizsgálat: 2014. május 31. 1/163
. Cél: A Köznevelési törvény 26. 1. pontja értelmében, az iskolában a nevelő és oktató munka pedagógiai program szerint folyik. E program határozza meg az intézményben a nevelési és az oktatási elveket, a tanítandó tananyagot, az értékelési elveket, valamint minden olyan tevékenységet, amelyet a köznevelési törvény ebben a dokumentumban ír elő szabályozni. A pedagógiai program olyan alapdokumentum, amely a neveléssel-oktatással kapcsolatos valamennyi tevékenységre kiterjed. Érvényességi kör: Jelen dokumentum érvényes az iskola valamennyi tanárára és diákjára. Módosítás: Kérheti a fenntartó, a szülők vagy a diákok, illetve a tanárok nagyobb csoportja, az igazgatóhoz benyújtott írásos kérelemben, aki a következő nevelőtestületi értekezleten beterjeszti a módosítási javaslatot a testületnek, egyidejűleg javaslatot tesz a módosítást elvégző team tagjaira. Szülők, diákok, tanárok nagyobb csoportján a létszámuk 30%-át értjük. Legitimáció: A dokumentumot és módosításait a nevelőtestület fogadja el, az iskola vezetője és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Elfogadása előtt ki kell kérni a Diákönkormányzat véleményét. Nyilvánosság: A ot a következő helyeken kell nyilvánosan hozzáférhetővé tenni: - Igazgatói szobában - Nevelőtestületi szobában - Az iskola könyvtárában - AZ iskola honlapján www.yszi.hu A Érvényességi ideje: Jelen program a 2013/2014-es tanévtől érvényes a visszavonásig. Az iskola igazgatója 2014. május 31-ig köteles a program felülvizsgálatára a tantestülettel közösen és javaslatot tenni az esetleges módosításokra. A hatályba lépése: 2013. augusztus 27. Módosítás: 2013. április 25. fenntartó diákönkormányzat igazgató 2/163
. Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 6 2. Nevelési terv 8 2.1. Az iskolában folyó oktató - nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai 8 2.1.1. Pedagógiai alapelvek 8 2.1.2. Az oktató- nevelő munka céljai: 10 2.1.3. Az oktató-nevelő munka feladatai: 11 2.1.4. Eszközök, eljárások: 11 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 12 2.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 14 2.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek 15 2.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 16 2.6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek 16 2.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 17 2.8. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 17 2.8.1. Felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok szervezése, a 2.5. és 2.7. szerint. 17 2.8.2. A drog és bűnmegelőzési programok 17 2.8.3. Szociális támogatások 18 2.9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke. 19 2.10. A szülő, a tanuló, az iskolai és a kollégiumi pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 20 2.10.1. A szülő, a tanuló az iskolai és kollégiumi pedagógusok együttműködésének formái 20 2.10.2. Az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei 20 2.11. Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési programja 21 2.11.1. Egészségnevelési, egészségfejlesztési program 21 2.11.2.Környezeti nevelési program 23 3. A helyi tanterv 25 3.1. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 25 3.1.1. A tankönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei 25 3.1.2. A taneszköz kiválasztás elvei: 27 3.2. Az iskolába való belépés és a magasabb évfolyamra lépés feltételei 27 3/163
. 3.3. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formái. 28 3.3.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái. 28 3.3.2. A tanuló teljesítménye értékelésének, minősítésének formái. 30 3.3.3. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, formái. 32 3.4. Az iskola vizsgarendszere 32 3.4.1. A szakmai vizsgák 32 3.4.2. Az iskola belső vizsgái 34 3.5. Az egyes modulok értékelése és minősítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe. 34 3.5.1. Az egyes modulok értékelése és minősítése 34 3.5.2. Az egyes modulok minősítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe. 34 3. 6. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 34 Mindennapos testedzés megvalósítását szolgáló program célja: 34 4. A szakmai program 37 4.1. A szakmai képzés programja és a képzés szerkezete 37 4.2. A szakmai képzésbe való belépés feltételei: 38 4.3. Szakmai programok: 39 Gyógypedagógiai segítő munkatárs (54 140 01) 39 Pedagógiai- és családsegítő munkatárs (54 140 02) 42 Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) (54 343 01) 46 Pénzügyi-számviteli ügyintéző (54 344 01) 53 Vállalkozási és bérügyintéző (54 344 02) 62 Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző (54 344 03) 71 Logisztikai ügyintéző (54 345 01) 77 Nonprofit menedzser (54 345 01) 81 Irodai asszisztens (54 346 01) 89 Ügyviteli titkár (54 346 02) 93 Gazdasági informatikus (581 02) 97 Gyermekotthoni asszisztens (54 761 01) 109 Kisgyermekgondozó, -nevelő (54 761 02) 115 4/163
. Rehabilitációs nevelő, segítő (54 762 01) 124 Szociális asszisztens (54 762 02) 130 Szociális szakgondozó (54 762 03) 136 Csecsemő- és gyermekápoló (55 723 02) 146 Mentálhigiénés asszisztens (55 762 03) 151 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző (55 762 06) 153 BANKI SZAKÜGYINTÉZŐ (55 343 01 0010 55 01) 156 PÉNZÜGYI SZAKÜGYINTÉZŐ 55 343 01 0010 55 04 158 SZÁMVITELI SZAKÜGYINTÉZŐ (55 343 01 0010 55 06) 160 Pénzügyi-számviteli ügyintéző (52 344 01 0000 00 00) 162 5.1. A felülvizsgálat rendje 163 5.2. A program hatálya, hatályba léptetése 163 5.3. Kötelező vélemények 163 5.4. Fenntartói döntés 163 5.5. Nyilvánosságra hozás 163 5/163
. 1. Bevezetés Hazánkban a közeljövőben az oktatásnak és a szakképzésnek a társadalmi-gazdasági fejlődéshez folyamatosan alkalmazkodó programja valósul meg, amely az igények jelenleginél lényegesen rugalmasabb és hatékonyabb követését biztosítja. Az oktatási szféra fejlesztésének nemzeti-integrációs programja is ennek szellemében készült. A Köznevelési törvény szabályozza a közeljövő feladatait. A Szakképzési törvény, az Országos Képzési Jegyzék, a hozzá kapcsolódó követelményrendszer és a szakmai vizsgáztatás szabályai pedig tartalmazzák, időrendileg is rendezik a megoldandó feladatokat. Az iskola kiemelt céljának tekinti, hogy tanulóit a tehetségüknek megfelelő területen a lehetőség szerinti legmagasabb szintre juttassa el. E célok összhangban vannak a 2011. évi CXC. Köznevelésről szóló törvénnyel, amely megfogalmazza a szakközépiskolai képzés célját és feladatát. A gazdasági és társadalmi-politikai átalakulás egyértelművé tette az oktatás és benne a szakképzés tartalmi és módszertani megújulását. A társadalmi jövőmodellekből több megoldást is lehetségesnek tartanak a kutatók, de abban a vélemények megegyeznek, hogy minden modellben megerősödik az oktatás társadalmi funkciója, mely - a tanulást folyamatos igénnyé fejleszti, - az embereket alkalmassá teszi a folyamatos ismeretszerzésre, - magas szinten válik általánossá az írni, olvasni, számolni, kommunikálni és az információval való bánni tudás, - az új iránti fogékonyság, - a problémamegoldás és a kreativitás általánossá válik az ismerettermelésben és az elsajátításban, - a nevelés, tanítás-tanulás folyamata egyénre szabottá válik, - lehetővé válik az adott szituációban szükséges ismeretek, értékek és készségek gyors kialakulása, - megvalósul az általános és szakképzés összekapcsolt fejlődése, - kialakul a szakképzés különböző szintű intézményekből álló rendszere, amelyre az összehangolt működés lesz a jellemző, - általánossá válnak a korszerű oktatási-, szakképzési-, nevelési eljárások és technikák, - az átalakuló oktatási, szakképzési rendszer harmonikusan illeszkedik a felsőfokú oktatáshoz. 6/163
. Az iskola státusza (az alapító okirat alapján) Az intézmény típusa: középiskola Neve: Ybl Miklós Pénzügyi és Számviteli Alaptevékenysége: 13. és 14. évfolyamon való szakoktatás Feladatai: érettségi utáni szakképzés Az évfolyamok száma: 2 (OKJ szerint) A feladatellátást szolgáló vagyon: Megyei Művelődési Központtal és iskolákkal kötött szerződés alapján a tulajdonában lévő oktatóbázisok Az iskola címe: 8000 Székesfehérvár III.Béla király tér 1. Képzési területek (alapító okirat és a működési engedély alapján) - Gazdasági képesítések - Számítástechnikai képesítések - Személyi szolgáltatási, vendéglátói, kereskedelmi képesítések - Egészségügyi és szociális képesítések - Egyéb képesítések Az iskola dolgozói Tanári álláshelyek száma: Adminisztratív dolgozók: 5 főállású illetve szerződéses tanár 1 igazgató, 1 gazdasági igazgató 1 iskolatitkár 7/163
2. Nevelési terv 2.1. Az iskolában folyó oktató - nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai 2.1.1. Pedagógiai alapelvek Igények és követelmények Az országos igények és követelmények A tudományos-, technikai-, gazdasági-, társadalmi fejlődés követelményei ma már jól érzékelhetők. Az oktatással, a középfokú általános jellegű és szakmai orientációjú szakközépiskolai képzéssel kapcsolatos célok megfogalmazódtak. Az iskola feladata, hogy az ország fejlődési tendenciáit figyelembe véve olyan szakképzést végezzen, amely az évezred Európai Uniójába tartozó magyar szakembernek lehetőséget adjon az európai színvonalú élethez. A tantárgyi speciális követelményeken túl az alábbiakat emeli ki: A tudatosság, az értelmi megalapozottság megnövekedett szerepe a nevelési célok megvalósításában. (Pl.: logikus, összefüggésekben, folyamatokban, rendszerekben történő gondolkodás; a problémák iránti érzékenység, nyitottság, problémamegoldó-, alkotóképesség; eligazodás a különböző információ forrásokban, tartalmának, eszközeinek felhasználása; az önálló tanulás, ismeretszerzés igényének, képességeinek fejlesztése; tudásra épülő, önálló vélemény, álláspont kialakítása, érvelő megvédése; szóbeli és írásbeli kommunikációs képességek, az anyanyelv árnyalt használata, alkalmasság idegen nyelv(ek)en történő kommunikációra). Az életvitel, magatartás, szociális képességek rendszerének kiépülése (pl.: megalapozott, cselekvő hazaszeretet, magyarságtudat; nyitottság más etnikumok, népek, országok hagyományai, szokásai, fejlődése, gondjai iránt; a tanuló felelősségérzetének kialakítsa önmaga, társai szűkebb és tágabb környezete iránt; felelősség a társválasztásban, a barátságban; felkészülés a mindennapi életben történő eligazodásra, a társadalmi életben való aktív részvételre, megfontolt döntéshozatalra; a nép felismerése, megbecsülése, ápolása a művészetekben, a természetben a mindennapi életben az ember és a természeti környezet sokrétű, érzékeny kapcsolatának belátása, aktív környezetvédelem folytatása; egészséges életvitel, megalapozott pálya- és szakmaválasztás, készülés további tanulmányok folytatására, képesség és igény az önművelésre; erkölcsös magatartás; felelősségtudat, fegyelmezett munkavégzés; a szabadidő tartalmas eltöltése). Tudatos, önálló személyiségfejlesztés (pl.: önismeret, képességek felismerése, fejlesztése; reális énkép kialakítsa; megalapozott önbizalom; kezdeményező-, vállalkozókészség; törekvés pozitív értékrendszerre épülő világkép, világnézet kialakítására, értékes, belső motivációs rendszer). Az egyes témák tárgyalásának mélységére, az elvárt készségek szintjére, a különböző tevékenységi formákra, a vizsgafeladatokra vonatkozóan a részletes követelmények adnak útmutatást.
. A fentiek megvalósítása érdekében az oktató-nevelő munkában végzett tevékenységeket, azok módját a tantárgyi programok tartalmazzák. A munkaadók igényei A társadalmi elvárások az iskolai képzési rendszerrel szemben támasztanak olyan igényeket, hogy az készítse fel a fiatalokat a munkavállalásra, nyújtson számukra szakmai képzést, fejlessze kreativitásukat, alapozza meg a tovább képezhetőséget, a menedzseri képességeket és a nyelvismereteket. Ezek határozottan és minden munkaadó csoport részéről megfogalmazódó igények az iskolai szakképzéssel szemben. Ily módon érhető el az, hogy a munkavállalók tömegesen alkalmasak legyenek a konkrét munkakör ellátásához szükséges korszerű szakismeretek folyamatos megszerzésére, amire egész munkavállalói életszakaszuk idején képesnek kell lenniük. Ez utóbbi naprakész ismereteket döntően a munka melletti képzés keretei között kell majd megszerezniük. A szakképzés jövőbeni alakulását befolyásolja, hogy milyen irányban alakul, rendeződik át a jelenlegi vállalkozások struktúrája. A különböző típusú vállalkozások véleménykülönbsége is ezt támasztja alá. Helyi igények Az iskola tantestülete a tartalmi megújulás előtt álló oktatás aktív részese kíván lenni. Alapelvként fogadja el, hogy az ismereteket, a tudásanyagot, valamint a vallási és világnézeti információkat tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti. Az oktatási folyamatban a differenciált, a tanulói tehetség és érdeklődési kör szerinti ismeretközlést helyezi előtérbe. Biztosítja a tanulók aktív részvételét az oktatás-nevelés folyamatában, a tanulók jogainak érvényesítését, s megteremti ennek alapját az egymás tiszteletén és megbecsülésén alapuló diák-tanár viszonyt. Kiemelt feladatának tekinti a tehetség kibontakoztatását éppúgy, mint a tanulmányok során problémákkal küszködők segítését és felzárkóztatását. Az oktatásnevelés folyamatát komplex tevékenységnek tekinti és ennek aktív részesévé kívánja tenni a szülői házat, a tanulók családját. A szakmai munkában a törvény által megfogalmazott jogokkal akar a pedagógus élni és a rá vonatkozó kötelességek alapján kíván dolgozni. A tanulók igényei A fiatalok egyre nagyobb hányadánál a saját jövő érdekében végzett tevékenység sorában az első helyek egyikén a tanulás, a képzés, a továbbképzés áll. Növekszik a tanulás népszerűsége, a felnőtté váló nemzedék fő tevékenységének a jelenben való eligazodás és a jövőbeni érvényesülés eszközének tekinti, hisz tapasztalatai ezt igazolják. 9/163
. Ezt támasztja alá az is, hogy milyen mértékű ez a tevékenység azoknál, akik már a munkaerőpiacon való megmaradásért fáradoznak, illetve azon való versenyképességük megőrzéséért küzdenek. Az Ybl Miklós Pénzügyi és Számviteli tantestületének értékválasztásai az iskola pedagógiai programjához. A középiskola tevékenységének középpontjába a tanítás-tanulást állítja, de minden tanár tudja, hogy a tanulók korából adódó szocializációs feladatokat el kell látnia. A tanítástanulás elsősorban a tanulói képességeinek fejlesztésére irányuló munka, amely során azonban nagy figyelmet fordítunk a tárgyi tudás, a lexikális ismeretek fejlesztésére is, hiszen ez a felvételiztető felsőoktatási intézményekbe való bekerülést segíti elő. A képességfejlesztés főképpen a tanulással kapcsolatos és a tudás megszerzéséhez szükséges képességek alakítását célozza, de a társas együttéléshez szükséges és az önérvényesítéshez fontos képességek fejlesztését is vállalnia kell iskolánknak. A tanulók egyes csoportjairól külön-külön eldöntendő, hogy a kollektív vagy az individuális értékeket erősítjük a velük való munkában. A kollektív értékek közül azokat kívánjuk erősíteni, amelyek a demokrácia tanulását, átélését teszik lehetővé. Fontosnak tartjuk a megállapodásokban kialakult együttélési szabályok megtartását, a fegyelmet és az önfegyelmet, amely lehetővé teszi, hogy az egyes ember az identitását ne csak a másik rovására tudja megőrizni. Az individuális fejlesztésben nemcsak a törvényeket betartó, de az erkölcsi normákhoz is igazodó, a többi individuum szabadságát tiszteletben tartó önérvényesítés technikáinak elsajátíttatását látjuk szükségesnek. A tanulóknak képesnek kell lenniük elkötelezettségek vállalására, hagyományok, csoportértékek (családi, iskolai nemzeti ünnepek, szokások stb.), más népek, más személyek számára fontos értékek elfogadására vagy tolerálására, amennyiben azok nem mondanak ellent a humanizmus kritériumainak. Különösen fontosnak tartjuk a kreativitás fejlesztését, ennek programjainkban, napi munkánk során a metodikákban tükröződnie kell. A kreativitás fejlesztésében végzett munkánk nem vonhatja el a figyelmet a feladatteljesítés fontosságáról, a kitalált, felismert tennivalók végrehajtásáról. 2.1.2. Az oktató- nevelő munka céljai: Az iskola nevelőtestülete által elfogadott pedagógiai programnak az a célja, hogy a fenntartó és az iskolahasználók elvárásainak megfelelő színvonalas szakképzés valósuljon meg, amely lehetőséget biztosít felsőoktatási intézményekben történő szakirányú továbbtanulásra. Ezzel párhuzamosan iskolánkban olyan szakképzés működik, amely a gazdaság igényeinek megfelelő, korszerű konvertálható és szakmai mobilitást megalapozó ismereteket nyújt, mindenütt magas színvonalú nyelvi képzéssel párosulva. A különböző helyszíneken az iskola az oktatási profiljából elsősorban azokat helyezi előtérbe, amelyek az adott régió oktatási palettájához leginkább illeszkedik. Az Európai Unió ismeretek című tantárgy is bevezetésre került. Az Önismeret című tantárgy is bevezetésre került, amely egy személyiségfejlesztő programon túl egy drog és egy szexuális problémákat feltáró modult is tartalmaz. Ezeket a tantárgyakat oktatni kívánjuk, mint az iskola helyi tantárgyi programját szakmáktól függően kötelező vagy választható fakultációs tárgyként. Mindenütt a központi 10/163
. szakképzési programhoz egy intenzív nyelvi programot is kapcsolunk, ezzel is elősegítve tanulóink munkavállalási lehetőségét. Célunkat akkor töltöttük be, ha a nálunk végzett diákok alkalmasak lesznek arra, hogy felsőoktatási intézményben továbbtanuljanak, illetve a megszerzett szakmai és nyelvi ismerettel gond nélkül munkát találjanak. 2.1.3. Az oktató-nevelő munka feladatai: Az iskolát a demokratikus együttélés színterévé kell tennünk. Ebben vannak hagyományaink, amelyeket folytatnunk és fejlesztenünk kell. A tantestületnek gondoskodnia kell arról, hogy az iskolában legyen diákközélet, élő diákönkormányzat. El kell érnünk, hogy tanulóink tisztában legyenek képességeikkel, tudják megfogalmazni céljaikat, képesek legyenek önálló döntésekre Arra kell törekednünk, hogy a türelem és a tolerancia jellemezze közösségeinket. Ennek a törekvésnek tükröződnie kell együttélésünk stílusán, valamint az együttélést szabályozó dokumentumainkon. Iskolánk dolgozóinak és tanulóinak vállalniuk kell közösségeiket, vállalniuk kell közösségeik döntéseit, a közös döntéseik következményeit. Ennek tükröződnie kell szabályzatainkban és értékelési rendszerünkben. Célunk a prevenciós szemléletű egészségnevelés. A harmóniára való törekvés a nevelőmunkánk egészét át kell hassa, különös tekintettel a környezeti nevelésre. 2.1.4. Eszközök, eljárások: Az iskola képzési rendje Az iskola érettségi utáni szakképzést folytat, tehát 13. illetve 14. évfolyamon folyik oktatás. A szakképzés mindenütt kiegészül a már többször említett nyelvi modullal. A központi programon túl rendszeresen indítunk különféle fakultációs programokat, amelyek célja egyrészt egy felvételi előkészítés (matematika, történelem, irodalom). Az EU ismeretek című tantárgy megismerteti tanulóinkat az EU történetével, jogi gazdasági viszonyaival. Az Önismeret című tantárgyunk az egészséges életmódra nevelést tartja első számú szempontnak. Ez utóbbi két tantárgy bizonyos szakképzéseknél kötelező jellegű. Iskolánk a középiskola és a felsőoktatás között foglal helyet. A képzésünk alapfilozófiája, hogy az itt tanuló diákok beletanuljanak, hozzászokjanak ahhoz a szellemhez, amely majd a felsőoktatásban éri őket. Így a tanórák általában másfélórásak, sok az előadásszerű oktatás. Elvárjuk a jegyzetelést, könyvtárazást. Félévi és év végi vizsgákat tartunk. Esetenként tömbösítve oktatunk. Kísérletképpen bizonyos tárgyakat a felsőoktatási szisztémát követve, évfolyam előadás formájában tartunk meg, de természetesen ez nem lehet általános, hiszen a köznevelési normák alapján osztály és csoportbontásban oktatunk. A különböző kihelyezett tagozatok mind a miniszter által jóváhagyott központi tematika alapján képeznek, illetve mindenütt azonos helyi kiegészítő programokkal tanítanak. A számonkérés, értékelés is a lehetőségekhez mérten teljesen összehangolt. 11/163
. 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az általánosan megfogalmazott személyiségfejlesztési célok és az alapjukat képező értékek az általános emberi normákból és a fejlődő társadalom elvárásaiból lettek levezetve. Az általános célkitűzéseket az alábbi érték-cél-feladat rendszerben kívánjuk megvalósítani. Érték Cél Feladat Eszköz/Eljárás Erkölcsi alapok Pályaválasztási érettség Fogadják el a tanulók, hogy van az emberi együttélésnek általános követelmény- és szabályrendszere. Ez az erkölcs. A szakember személyiségének legfontosabb alkotóeleme. Erre, mint alapra támaszkodik az általános műveltség. Csak ezek birtokában rendelkezhet a szakember teljesítő képes szaktudással. Meg kell tanítanunk a lelkiismeret és a szakmai lelkiismeret szerepét. Célunk a másság elfogadtatása és a szabadság helyes elvi és i értelmezése. A tanulók döntő tanulják meg, hogy a munkával és az élettel való elégedettség attól függ, hogy milyen mértékben talált rá az egyén körének, képességeinek, személyiség jellemzőinek értékítéleteinek hasznosítására. érdeklődési és A tanárok minősítésiés követelményrendszerét is erkölcsi és szakmai alapon állítottuk össze. Figyelembe vettük, hogy a szakmaiság nem valósul meg erkölcsi alapok nélkül. A tanulókkal szemben támasztott követelményeket, a belső szabályokat ugyanilyen alapon határoztuk meg. A multipotenciális pályaalkalmasságból feltárjuk a személyes alkalmasságot. Alapvetőnek és elsődlegesnek tekintjük a személyes példamutatást. A tanulók világnézeti és információs szabadságának megtartásával mérsékeljük az információs nyomást, és szűrjük a felhívásokat. Rá kell mutatnunk a társadalmi szolidaritás és együttműködés nélkülözhetetlenségére. A szükséges mértékben és esetekben tanácsadással és ügyintézési támogatással segítjük az előzetes választás tudatos megalapozott módosítását. és 12/163
. Pályaérettség A 14. évfolyam A szakórákon végéig tegyék felkészítjük a magukévá a tanulók tanulókat a azt az elvet, hogy a munkaerőpiacon való pályaválasztás nem helytállásra. egyszeri esemény volt. Azt a pályán való fejlődés fogalmával és tevékenységi körével kell helyettesíteni. Ismerjék fel, hogy csak az önképzésre, továbbképzésre és szükség esetén átképzésre kész szakember érvényesül a munka világában. A pályaérettségen belül részcélnak tekintjük a pályatervezési készség, az aktivitás, az információs készség, a döntési képesség és a realitás orientáció elérését a 14. év végéig. Alapos pályaismeret nyújtása mellett munkaerő-piaci ismeretek és technikák tanításával biztosítjuk a pályaérettség megszerzését. Ezt részben szaktanári munkával, részbenszükség esetén- pedig a szakmai szolgáltatók segítségének igénybevételével segítjük. Testi - lelki egészség Tegyék magukévá és életelvvé a tanulók, hogy a jó egyéni és társas közérzet alapja a személyiség működésének alapfeltétele, a testi és lelki egészség. Ismerjék fel, hogy ez az egyéni fejlődés alapja is. Fogadják el az életmód tudatos meghatározásának fontosságát. Legyenek fogékonyak a szépség és a művészet iránt. A mindennapos testmozgás lehetőségének biztosítása és az erre való ösztönzés tervezési és napi munkafeladat. Támogatjuk a sportegyesületekben való szereplést. Támogatjuk az iskolai versenyek öntevékeny szervezését és a kirándulásokat. 13/163
. Felkészülés a felnőtt Annak tudatosítása, Az egyéni adottságok, Olyan feltételek lét szerepeire hogy az életpálya képességek tevékenységek során többször kell megismerésén alapuló biztosítása, amely pályamódosítást önismeret fejlesztése. elősegíti, hogy a tervezni. Megfelelően képzett tanulók különböző Átfogó kép nyújtása a humánerő forrás helyzetekben munka világáról. biztosítása. kipróbálhassák A rugalmasság, az magukat együttműködés és a bizonytalanság kezelése. Szocialis motívumrendszer kialakítása a Társadalmi, tanulókban. állampolgári kompetenciák felismertetése. Egészségfejlesztés Az egészség, mint Az egészségvédelmi Az egészségvédelmi érték elfogadása, program program tanórán és egészségvédelem megvalósítása. azon kívüli megelőzéssel, ezen tevékenységet igény kialakítása. feltételez. 2.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Fejlesztendő Cél Feladat Eszköz/eljárás területek Környezeti nevelés A környezet védelem A környezeti nevelési Pályázatírás, segítse elő program végrehajtása. csoportos harmonikus kapcsolat környezetvédelmi kialakítását a munka. környezettel. Információ és A kommunikációs Képességfejlesztés, a Önálló kutatómunkát kommunikációs kultúra és az önálló DÖK aktív bevonása igénylő feladatok kultúra véleménynyilvánítás a tanulókat érintő kitűzése, ezek képességének fejlesztése. döntések előkészítésébe. megoldásának segítése. Az információ Internet használati Lényegkiemelés szelektálási képesség képzés. tanítása előadás kialakítása jegyzeteltetésével. Testi-lelki egészség Empátia készség Beteg, sérült, Drog és aids fokozása. fogyatékos prevenció. Iskolán embertársak iránti kívüli akciókon való elfogadó és segítőkész részvétel támogatása. magatartás kialakítása. 14/163
. Európai azonosságtudategyetemes kultúra Erőszakmentes konfliktuskezelés technikája Bűnmegelőzés A tanulók tudjanak élni az EU adta lehetőségekkel, ismerjék azokat. Ugyanakkor nemzeti öntudatuk, hovatartozásuk érzése kialakuljon. Az Európán kívüli kultúrák elfogadása. Konfliktushelyzetek felismerése. Önismeret fejlesztése. Konfliktuskezelési technikák elsajátítása. Az emberi méltóság tisztelete. Öntudatos, jogszabályokat ismerő, tisztelő és betartó állampolgárok nevelése. Az egyetemes emberi civilizáció eredményeinek megismertetése diákokkal. Szemléletformálás, erőszak ellenes magatartás értékként való elfogadása, különbség tétel az egyes magtartások megítélése között, a jogszerűség követése, jogszerű utak megtalálásának módozatai. Prevenció keretében a bűnös magatartás fogalmának tisztázása. Jogszabályok ismertetése, értelmezése. Bűnüldözés szerepének tisztázása, bűntető eljárások és azok következményeinek ismertetése. a Versenyeken való részvétel, estleg külföldi tanulmányutak szervezése, iskolai cserekapcsolatok ápolása, a diákok bevonása ebbe. Szakmai órákon az önismeret fejlesztése. Mesterséges konfliktushelyzetek megoldása. SZMSZ, Házirend betartatása, hivatalos iskolai iratokon a jogszabályi hivatkozások feltűntetése. Együttműködés Rendőrséggel. Következetes jogalkalmazás a diákokat érintő kérdésekben az iskolai életen belül. a 2.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Az iskola jellegéből adódóan ez általában nem jelent problémát. Tanulóink nem tanköteles korúak, önálló választás alapján jönnek iskolánkba, ezért motiváltak a tanulásra. Amennyiben mégis probléma merül fel, akkor a megoldást az alábbi módokon keressük: családdal való kapcsolattartás szakemberrel való konzultációs lehetőség kihasználása DÖK bevonása a munkába. 15/163
. Etnikai és kisebbségi ügyek kezelése (Az iskola a közelmúltban nem volt és jelenleg sem érintett etnikai vagy kisebbségi ügyekben. Az iskolavezetés és a nevelőtestület azonban ismeri a törvényi kötelezettségeit, felkészült az esetleges változások fogadására.) 2.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséggondozásról Tantestületünk tiszteli, elismeri és igyekszik fejleszteni a tanulók tehetségét. A munka során felszínre kerülő tehetségekkel - anyagi lehetőségeink határáig - szervezetten is foglalkozunk. A tehetséggondozás formái: szakkörök, fakultációs foglalkozások, egyéni foglalkozások, felkészítés versenyre. 2.6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokról Az ifjúságvédelemről hozott törvény ránk vonatkozó részeit teljesítjük. Tudjuk, hogy tanulóink között ma több a veszélyeztetett tanuló, mint a korábbi évtizedben volt. Tudjuk azt is, hogy a társadalmi változások újabb és újabb általunk alig ismert veszélyforrásokat hoznak létre. Azt is tudjuk, hogy a modernizálódó társadalomnak bajai gyakran együtt hatnak a közelmúltból itt maradtakkal. Tisztában vagyunk azzal, hogy nem megoldani, hanem néhány esetben megelőzni, de legtöbbször csak csökkenteni tudjuk gyerekeinket érő bajokat. Iskolánkban az ifjúságvédelmi feladatok elsőrendű felelősei az osztályfőnökök, akik az osztályukba járó tanulókról a legtöbb információval rendelkeznek. Hisszük azt, hogy azok a veszélyforrások, amelyek a kortárs csoportokból lesnek tanítványainkra, folyamatos figyeléssel, a tanulók életkörülményeinek változásairól szerzett információkra való gyors reagálásokkal sok esetben féken tarthatók. Legfontosabbnak a prevenciót tartjuk, igyekszünk felkészülni a veszélyhelyzetekre. A felkészülés másik fontos területe a továbbképzés, amelyen a problémák megelőzéséhez és kezeléséhez szereznek ismereteket kollegáink. Iskolánkban az Önismeret tantárgy keretén belül a tanulók számára az egészséges életmódra nevelés a fő cél (táplálkozás, drog, alkohol szexuális nevelés). 16/163
. 2.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A felzárkóztatásról Szükség esetén felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk, segítünk azoknak a tanulóknak beilleszkedni az itteni munkamenetbe, akik más iskolából érkeznek hozzánk; felzárkóztató foglalkozásokat tartunk azoknak a tanulóknak, akik önhibájukon kívül jelentősen lemaradtak a kívánatos szinttől; Általános feladatok: Tanulási technikák tanítása a szakórákon Felelős: szaktanár Könyvtári szabadidős programok biztosítása Felelős: könyvtáros, igazgató A bejáró tanulók várakozásához tanulásra is alkalmas várakozó terem biztosítása. Felelős: igazgató 2.8. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 2.8.1. Felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok szervezése, a 2.5. és 2.7. szerint. 2.8.2. A drog és bűnmegelőzési programok Drogstratégiánkat igyekeztünk a Nemzeti Stratégiában megfogalmazott kritériumok alapján kialakítani, s azt az iskola komplex nevelési rendszerébe beépíteni. A Nemzeti Stratégiai célkitűzéseit a következőképpen építjük be iskolai drogstratégiánkba: Az iskolai drogstratégiának az elsődleges prevencióra, a drogmentesek megóvására kell épülni. Ez a stratégia csak akkor lesz hatékony, ha a diákokban ki tudjuk alakítani a nemet mondás képességét. Szerencsére az a korosztály, akik nálunk tanulnak, már nem mondhatók a legveszélyeztetettebb korosztálynak. A prevenciós munka ennek ellenére nem korlátozódhat csak az iskola színterére, hiszen a tanulók magatartásbeli változásának, tanulmányi eredménye romlásának okai legtöbbször nem az iskolában, hanem a családban keresendők. Ennek felderítése is komoly feladat, amely nem nélkülözheti az empátiát, valamint a megértés és elfogadás kinyilvánítását. Amennyiben mégis felmerül a drogfogyasztás ténye, a másodlagos prevenció keretében segítséget nyújtunk az arra rászorulóknak, tanácsot adunk, melyik szakszolgálathoz fordulhatnak segítségért. 17/163