Szolnoki Főiskola Közgazdaságtan alapjai dr. Bischof Zsolt Közgazdasági, pénzügyi és menedzsment tanszék bischof@szolf.hu
A közgazdaságtan néhány alapfogalma Mikro- és makroökonómia A gazdaság szereplői: háztartás (fogyasztó) vállalat állam külföld Zárt és nyitott gazdaság Piac fogalma Optimalizáció alapelve Egyensúly alapelve
A keresleti görbe p x 1000 Rezervációs ár 400 60 90 x
Marshall-kereszt p x túlkínálat S p A p e egyensúly p B túlkereslet D x A x e x B x B x A x
Egyéni keresleti görbe Normál hatás (jószág) Nyáj-hatás Sznob-hatás Veblen (minőségi) hatás Spekulációs hatás
A piaci keresleti görbe p x 100 A fogyasztó egyéni keresleti görbéje B fogyasztó egyéni keresleti görbéje 50 összpiaci keresleti görbe 30 10 20 25 45 x
A fogyasztó optimális döntése Cél a haszonmaximalizálás Az optimális döntést befolyásoló tényezők termékek ára fogyasztó jövedelem fogyasztó preferencia rendszere
Az árváltozás hatásai Reáljövedelem változás Árarányok változása Változatlan reáljövedelem: Hicks szerinti kompenzáció Slutsky szerinti kompenzáció
Kereslet rugalmasság Árrugalmasság (normál és paradox javak) Ívrugalmasság Pontrugalmasság Rugalmas, rugalmatlan, egységnyi rugalmasságú Jövedelem rugalmasság (normál és inferior javak) Kereszt-árrugalmasság (helyettesítő, kiegészítő és semleges javak)
Az egyéni munkakínálati függvény w w 4 w 3 w 2 w 1 A munkakínálatát befolyásoló tényezők továbbá: túlóra béremelés adó egyösszegű lineáris progresszív degresszív 24-z 1 24-z 2 24-z 4 24-z 3 munkaidő
Intertemporális választások Feltételek: r=0 nincs pénzkölcsönzés C 2 tőkepiaci egyenes I 2 indulókészlet I 1 C 1
Intertemporális választás kamattal C 2 A második időszak fogyasztása, maximális megtakarítás mellett: c 2 =I 2 +(1+r)I 1 I 2 Az első időszak fogyasztása, maximális hitelfelvétel mellett: c 1 =I 1 +I 2 /(1+r) I 1 C 1
Ha változik a kamatláb C 2 emelkedik I 2 csökken I 1 C 1
Optimális választás C 2 C 2 I 2 megtakarítás esetén (a megtakarítás: I 1 -c 1 ) C 2 =I 2 +(1+r)(I 1 -C 1 ) nincs hitelfelvétel, se megtakarítás C 2 hitelfelvétel esetén (a hitel: I 2 -C 2 ) C 1 =I 1 +(I 2 -C 2 )/(1+r) C 1 I 1 C 1 C 1
A pénz és az időtényező Jövőbeni fogyasztás jelenbeli feláldozott haszon (tőke hozama) a tőkepiaci egyenes Kamatláb a kölcsöntőke ára, %-ban Reálkamatláb=nominál kamatláb inflációs ráta
Befektetés és időtényező Jövőérték (future value; FV) Kamatos-kamat: FV=C 0 *(1+r) t Az Ön által valamilyen értékpapírba befektetendő összeg 5 mft, a garantált éves hozam 10 %. Mennyi lesz a harmadik év végén a megtakarítása, ha: Minden év végén a kamatot is hozzáírják a tőkéhez és az is kamatozik? FV=5*(1,1) 3 =6,65 mft
Befektetés és időtényező Jelenérték (present value; PV) Diszkontálás: PV Ön a következő ajánlatot kapja, 10 %-os változatlan kamatot feltételezve: 1. Egy év múlva kap 10 eft-ot, vagy 2. 3 év múlva kap 14 eft-ot 1. PV=10/1,1=9,09 eft 2. PV=14/1,1 3 =10,5 eft n PV Évenkénti eltérő hozamok 1 C t r t t 1 C t r 1 t
Befektetések értékelése Nettó jelenérték (NPV, net present value) NPV >= 0 NPV n t t t 1 1 C r C 0 Belső megtérülési ráta (IRR internal rate of return), ha NPV=0, és legalább: belső kamatláb = piaci kamatláb C 0 t n 1 1 C t IRR t
Egy beruházás megvalósításához szükséges gép vásárlása esetén három ajánlat közül választhatunk: 1) Beszerzési ár: 8 mft, élettartam 7 év, éves hozam 2 mft 2) Beszerzési ár: 5 mft, élettartam 4 év, éves hozam 2,5 mft 3) Beszerzési ár: 7 mft, élettartam 5 év, éves hozam 3 mft Melyik ajánlatot érdemes elfogadni, ha a kamatláb 20 %? NPV 1 =-0,79 mft NPV 2 =1,47 mft NPV 3 =1,97 mft
Befektetések értékelése Ön kap minden évben 12 mft-ot 15 éven keresztül. A piaci kamatláb nagysága végig 10 %. Mekkora a pénzösszeg jelenértéke? Annuitás számítás: PV 0 =12/0,1*(1-1/(1,1) 15 )=91,3 mft PV C r 1 1 1 r t
A természeti tényezők, mint termelési tényező Örökjáradék (földjáradék): Gazdasági járadék= bérleti díj transzferjövedelem Az Ön tulajdonában lévő földterület éves tiszta hozama (gazdasági járadéka) 150 eft. A piaci kamatláb 8 % és állandó. Mennyiért adná el ezt a területet, azaz mennyi ennek a jelenértéke? PV 0 =150/0,08=1.875 eft PV C r 1
Növekvő örökjáradék Növekvő örökjáradék: PV r C 1 g (r: kamatláb, g: pénzösszeg növekedési üteme %-ban) Ön végtelen lejárattal minden évben 10 mft-ot kap, mely évente 5%-kal nő. A piaci kamatláb 9 %. Mennyi ennek a jelenértéke? PV 0 =10/(0,09-0,05)=250 mft
A vállalat - vállalkozások input (termelési tényezők) - output reálfolyamatok - pénzfolyamatok Vállalat célja: profitmaximalizálás Bevételek költségek, ráfordítások hatékonyság termelési méret külső (piaci és bürokratikus) és belső (bürokratikus) koordináció jellege
Gazdasági időtávok Nagyon rövid táv Rövid táv Hosszú táv Nagyon hosszú táv
Termelési tényezők Munka (Labour) Természeti tényezők (land) Tőkejavak (reáljavak; pénz, értékpapír) (Capital K) Vállalkozói szolgáltatás (Enterpreneur)
A termelési függvény Termelési függvény: Q=f(L,K,A,E)=Q=f(L,K) Q (y) B K Q B Q A A termelési pontok K B L K A L A L B
A termelés átlag- és határterméke Egy termelési tényező átlagterméke (AP L = Q/L) Egy input határterméke (MP L =ΔQ/ΔL; ha limes ΔL 0, akkor MP L = dq/dl) Tényező parciális termelési rugalmassága (ε L =MP L /AP L) )
A termelés skálahozadéka βq=f(αk,αl), ha α<β, növekvő hozadék, pl.: Q=L 2 *K α=β, állandó hozadék, pl.: Q=(L*K) 1/2 α>β, csökkenő hozadék, pl.: Q=(L*K) 1/4 Méretgazdaságosság a nagybani termelés előnyei
Profit=bevétel-költség A profit Vállalati érték profitok jelenértéke Tőzsdei érték profitok jelenértéke Cél: a tőzsdei érték maximalizálása (bizonytalanság, időérték) Tulajdonos menedzsment döntései
A termelés költségei Elsüllyedt költségek Alternatív költségek Tartós befektetés stock ráfordítás Folyamatos költségek flow költségek
Költség és jövedelem formák explicit költség bevétel összes gazdasági költség számviteli költség értékcsökkenés implicit költség gazdasági profit normál profit számviteli profit
Rövid távú költségfüggvények Független változó a termelés (Q) Függő változó a költség (C) Fix költség: FC Változó költség: VC(Q) Teljes költség: TC(Q)=FC+VC(Q) Határköltség (MC=dTC/dQ=dVC/dQ) Átlagköltségek (AFC=FC/Q, AVC=VC/Q, AC=TC/Q)
Hosszú távú költségfüggvények Hosszú táv: minden input változik, eltérő üzemméret (technológia) Hosszú távú költségfüggvény: LTC(Q) Hosszú távú átlagköltség: LAC=LTC/Q Hosszú távú határköltség: LMC=dLTC/dQ Különböző üzemméretű (technológiájú) rövid távok sorozata
Profitmaximalizálás általános feltétele Teljes bevétel (TR=P*Q), határbevétel (MR=dTR/dQ) Teljes költség (TC), határköltség (MC) Teljes profit (Tπ=TR-TC), határprofit (Mπ=dTπ/dQ) Profitmaximum feltétele: MR=MC
Piaci formák Tökéletes verseny (kompetitív piac) homogén termékek sok kis eladó, sok kis vevő szabad a be- és kilépés tökéletes informáltság árelfogadó MR=p és így a profitmaximum feltétele: MC=p Oligopólium Monopólium
A monopólium Keresleti monopólium: monopszónia Vevői és kínálati egyidejű monopólium: bilaterális monopólium Természetes monopólium Mesterséges monopólium Profitmaximum: MR=MC, mert a monopólium nem árelfogadó
Az oligopólium kevés, viszonylag nagy vállalat vállalatok közötti kölcsönös függőség ár- és kínálat befolyásolás versenytársak befolyásolása kölcsönös függőség, vagy vagy összejátszás (kollúzió) árban, volumenben, területben célja: az együttes profit növelése tökéletlen összejátszás, informális megegyezés tökéletes összejátszás (kartell): centralizált piacfelosztó
Reakció függvény: egyik vállalat kibocsátási döntése a másik vállalat kibocsátásától függően. Az oligopóliumok fajtái Oligopólium modellek (ár- vagy output vezérlés) Cournot-egyensúly Bertrand-modell Stackelberg-magatartás Chamberlin-duopólium Kartell (összejátszás)
A Cournot-duopólium Belépési korlát (védelem) A vállalatok ismerik a piaci keresleti függvényt Feltételezik, a másik output szintje változatlan Egyidejű döntéseket hoznak Kibocsátása a tökéletesen versenyző iparág és a monopólium között van Bertrand-modell Az árakat ismerik a szereplők és feltételezik, hogy azokat a többiek nem változtatják
Aszimmetrikus Stackelberg-duopólium Vezető és követő vállalat A követő vállalat Cournot feltevés szerint működik A vezető ismeri a másik reakció függvényét Döntések egyidejűleg, de egymástól függetlenül A vezető vállalat egyoldalúan növelheti piaci részesedét és profitját Tehát aszimmetrikus az informáltság
Chamberlin-duopólium Cournet-féle szimmetria fennáll és a Stackelberg szerinti reakció függvény ismerete kölcsönös Mindkét vállalat vezetőként viselkedik Azaz teljes informáltság, felismerik szimmetrikus helyzetüket és maximális iparági profitot realizálnak, amin megosztoznak
A kartell a tökéletes összejátszás centralizált (ár, volumen, eladási és jövedelem-elosztás) piacfelosztó nemcsak informáltság, hanem megegyezés is van, iparági profitmaximalizálás disszidálás fogolydilemma Nash egyensúly
Monopolisztikus verseny A verseny feltételei: viszonylag sok vállalat differenciált termékek a vállalatok ármeghatározóak szabad a piacra való be- és kilépés
Piaci szerkezetek - rövid áttekintés Monopólium, homogén termék, egy szereplő, tökéletlen verseny Oligopólium, homogén vagy differenciált termék, néhány szereplő, tökéletlen verseny Tökéletes verseny, homogén termék, sok szereplő Monopolisztikus verseny, differenciált termék, sok szereplő, tökéletlen verseny, de versenypiac
Piaci elégtelenségek Külső gazdasági hatások (externáliák) a piaci ellentételezés hiánya Externália: negatív pozitív illetve más csoportosítás szerint: termelői fogyasztói szubjektív kevésbé mérhető
Egyéni és társadalmi hasznok és költségek A piaci elégtelenség a mechanizmusok korlátai Határhaszon egyéni határhaszon Határköltség egyéni határköltség Társadalmi határhaszon (marginal social benefit MSB) Társadalmi határköltség (marginal social cost MSC) Társadalmi optimalizálás a termelési tényező felhasználásában, ha: MSB=MSC
A javak csoportosítása Tiszta magánjavak kizárás rivalizálás Tiszta közjavak nincs kizárás és rivalizálás (honvédelem, gát stb.) Vegyes javak nincs kizárás, de nem korlátlan túlzsúfoltságra hajlamos javak térbelileg korlátozott javak díjköteles javak A közjavak elégtelen kínálata: költségesek, lassú megtérülés, nehézkes díjszedés A potyautas jelenség
Makromodellek Piaci hatékonyság és/vagy állami beavatkozás Klasszikus neoklasszikus irányzat (Smith, Say, Walras, Marshall, Pareto) Keynesi modell Monetarizmus (M. Friedman)
Klasszikus irányzat Szabad verseny előnye Gazdasági növekedés meghatározója: munkamegosztás (szűkös erőforrás) tőkefelhalmozás Forrás: a megtakarítás (tőkések jövedelme) Say-törvény: összkereslet = összkínálat (pénz csere közvetítő eszköz) (teljes foglalkoztatás)
Neoklasszikus irányzat Gazdasági növekedés korlátja a kereslet A munka és tőkejövedelem megtakarítása (beruházások forrása) Piac önszabályozó ereje (ár)
Neoklasszikus paradigma Rugalmas árrendszer Stabil egyensúly (árak biztosítják) Teljes foglalkoztatás Passzív gazdaságpolitika (állam)
A neoklasszikus modell kritikája Árrendszer piacszabályozó szerepe csökkent (monopóliumok megjelenése) Túltermelési válságok instabil gazdaság Munkanélküliség megjelenése Pénzügyi szektor erősödött
Keynesi modell Egyensúlyi állapotok instabilak Árrendszer nem tökéletes Bizonytalanságok, várakozások szerepe Nincs teljes foglalkoztatottság Aktív állami gazdaságpolitika szükséges
A nemzetgazdaság szereplői (gazdasági szektorok) Háztartási szektor (magánháztartás, nonprofit szervezetek) Vállalati szektor Állami szektor Külföld Két, három, négyszereplős modell Y=C+I+G+X-IM, makroökonómia alapegyenlete
Aggregált piacok Árupiac (fogyasztási cikkek, tőke vagy beruházási javak) Pénzpiac (bankrendszer) Tőkepiac (értékpapírok) Munkaerőpiac
Az állam szerepe Intézményi és jogi feltételek (törvényhozás, biztonság, adók) Allokációs funkció (extern hatások, közjavak, irányított elosztású javak) Újraelosztási funkció (adó, transzferek) Stabilizációs funkció (teljes foglalkoztatás, árstabilitás, költségvetés egyensúlya, külgazdasági egyensúly)
Nemzeti számlák rendszere (System of National Accounts) Bruttó kibocsátás Bruttó hazai termék GDP Nettó hazai termék NDP Bruttó nemzeti jövedelem GNI Nettó nemzeti jövedelem NNI Bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem GNDI Nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem NNDI
A GDP értelmezése nominális GDP (folyó áron) reál GDP (változatlan áron) GDP-deflátor=nominális GDP/reál GDP nominális GDP=reál GDP * GDP-deflátor Consumer Price Index (Fogyasztói árindex) A fogyasztási javak százalékos változását méri: bázis év kibocsátási mennyisége * aktuális év ára bázis év kibocsátása * bázis év ára
A fogyasztási függvény C C(Y) C 0 C(Y)=C 0 +MPC*Y DI C(Y)=C 0 +MPC(Y-T+TR) Y DI
Beruházási kereslet Függ a reálkamatlábtól (r) Meghatározó a várakozások szerepe (ŋ) I = I(r,ŋ) (monoton csökkenő, ill. növekvő függvénye) I=I 0 -a*r
Beruházási függvény r r 0 I(r, ŋ ) I(r,ŋ) I 0 I 0 I
Vissza az alapegyenlethez, az egyensúly Y=C+I+G+(X-IM), egyenlőre zárt gazdaság Y=C 0 +MPC(Y-T+TR)+I 0 -a*r+g A háztartási fogyasztás és a kormányzati vásárlás után megmaradt jövedelem: S=Y-C-G (nemzeti megtakarítás) S P =Y+TR-T-C (magán megtakarítás) S G =T-G-TR (állami megtakarítás) S=S P +S G =Y+TR-T-C+T-G-TR=Y-C-G, de I=Y-C-G I(r)=S
egyensúlyi kamatláb Egyensúlyi kamatláb r S I I=S I,S
A pénzpiac A pénz funkciói: értékmérő eszköz forgalmi eszköz vagyontartási eszkö
A pénzpiac A pénz formái: árupénz (lásd következő oldal) hitelpénz - készpénz - számlapénz (látraszóló, határidős)
Árupénz Nemesfémek A pénz fejlődése Váltók, kötelezvény (pénzhelyettesítők) Papírpénz, bankjegy Modern pénz (hitelpénz) Pénzrendszerek: Arany(rúd)standard (1870-1929) Bretton Woods-i egyezmény (aranydeviza-standard) 1945-1971 (dollár alapú valutarendszer) Globalizáció, liberalizáció, olajárrobbanás hatásai Globális pénzügyi rendszer (USD, EURO, YEN)
A bankrendszer Egyszintű bankrendszer Kétszintű bankrendszer (Magyarországon 1987-től) Központi bank (jegybank) készpénzkibocsátás monopóliuma hitelrendszer stabilitásának biztosítása monetáris (deviza) tartalékok kezelése nonprofit szervezet Kereskedelmi bankok ker. bankpénz
A pénzteremtés Modern pénz hitelpénz Fizetési művelet = könyvelési művelet Jóváírás terhelés Pénz teremtés megsemmisülés: hitelnyújtás törlesztés devizavétel - eladás aranyvétel - eladás (nem jellemző) értékpapír vétel - eladás Jegybanki tartalék/tartalék ráta (lásd még később)
A kétszintű bankrendszer pénzforgalmi működése Központi bank (jegybank) X kereskedelmi bank Y kereskedelmi bank A vállalat (vevő) X ügyfele B vállalat (szállító) Y ügyfele
Pénzkínálat C M1=C+D (D=látra szóló betét) M2=M1+rövid lejárató betét M3=M2+hosszú lejárató betét L (értékpapírok) B (monetáris bázis)=c (készpénz) + R (banki tartalék)
Pénzkínálat Pénzteremtést meghatározó tényezők: kötelező tartalékráta (rr) jegybankpénz-tömeg meghatározása - refinanszírozási hitel kamatlába (jegybanki alapkamat) - nyíltpiaci művelet (értékpapír, deviza vásárlás eladás) kereskedelmi bankok (széles bankrendszer) pénzújraelosztó és pénzteremtő hitelek Pénzmultiplikátor: m=(cr+1)/(cr+rr), ahol cr=c/d (készpénz-betét arány) Így adott a reál pénzkínálat M/P=M S
A mennyiségi pénzelmélet M*V=P*Y (V: a pénz forgási sebessége) V=1/k, azaz M/P=kY, ahol konstans Seigniorage Az állami pénzkibocsátás haszna (inflációs adó) r=i-π Fisher-egyenlet A pénz mennyiségi elmélete szerint a pénz mennyiségének 1%-os emelkedésének hatására 1%-al emelkedik az inflációs ráta. A Fisher-egyenlet szerint az inflációs ráta 1%-os emelkedése 1%-al emeli a nominális kamatlábat. Az inflációs ráta és a nominális kamatláb közt fennálló 1:1 arányt Fisher-hatásnak nevezzük.
Pénzkeresleti motívumok Jövedelmi (Y monoton növekvő függvénye) Üzleti (Y monoton növekvő függvénye) Óvatossági tartalékolási (jövedelem monoton növekvő, kamatláb monoton csökkenő függvénye) Spekulációs (kamatláb monoton csökkenő függvénye) Pénzkeresleti függvény: L(Y,i,i e,π e )
Infláció Inflációs ráta: =(P t -P t-1 )/P t-1 Fajtái: Kúszó Vágtató Hiper Okai (lásd még későbbi előadás): Keresleti Kínálati-vagy költség (pl. ár-bér spirál) Pénzinfláció
Az infláció társadalmi költségei cipőtalpköltség étlapköltség hitelező és adós viszonya ha ex post magasabb a várt infláció, akkor a hitelező veszít, az adós nyer vagyonátrendeződés reálvagyon értéke megnő, nominális vagyon értéke csökken Klasszikus dichotómia: a reál és nominál változók szétválasztása a pénz semlegessége hosszú távon
A munkaerő-kínálat Teljes népesség Munkaképes korúak Nem munkaképes korúak Aktívak Inaktívak Foglalkoztatottak Munkanélküliek
Munkanélküliek Kényszerű munkanélküliség Konjunkturális Strukturális Frikcionális Technológiai Önkéntes munkanélküliség
Munkaerőpiac - munkakínálat Nominálbér (W) reálbér (W/P) Aggregált munkakínálat W/P N S N
W/P Munkaerőpiac kényszerű munkanélküliség N S W/P 1 W/P e önkéntes munkanélküliség N 1 N e N 1 N akt N D N társadalmi és gazdasági teljes foglalkoztatottság
Gazdasági növekedés A gazdaság fogyasztási, szükséglet-kielégítési lehetőségeinek a bővülése, a jólét növekedése Egyidejűleg a termelés és a termelési kapacitás is bővül, azaz a potenciális kibocsátás is nő Mérése: (Y t -Y t-1 )/Y t-1 = Y/Y, azaz a GDP változása (de pl. az egy főre jutó GDP változása)
Solow növekedési modell a megtakarítás (tőkefelhalmozás), a népesség növekedése és a technológiai fejlődés üteme a meghatározó Stacionárius állapot: a gazdaság hosszú távú egyensúlyi helyzete Aranyszabály szerinti tőkefelhalmozás: maximális fogyasztást biztosító stacionárius állapot
Az állam gazdaságpolitikája lehetőségek, eszközök, következmények
Koncepciók intézményi és jogi feltételek, allokációs, újraelosztási és stabilizációs funkció szükséges-e a beavatkozás? neoklasszikus, keynesi és monetarista felfogás, azaz aktivista és nem aktivista koncepciók diszkrecionális gazdaságpolitika szabályhoz kötött gazdaságpolitika keresletorientált gazdaságpolitika kínálatorientált gazdaságpolitika
A keresletorientált gazdaságpolitika Költségvetési (fiskális) politika (expanzív vagy restriktív) Eszközei: G, T, Tr Monetáris politika (expanzív vagy restriktív) eszközei.: kötelező tartalékráta, jegybanki alapkamat, nyíltpiaci műveletek együttes költségvetési és monetáris politika
Kínálatorientált gazdaságpolitika kínálat szabályozásának lehetőségei: foglalkoztatás növelése tőkeállomány bővítése (feltétele: szabad kapacitások), de időigényesebb eszköz: az adón keresztüli ösztönzés béreket terhelő adók és járulékok csökkentése, következménye: magasabb reálbér tőkeadó csökkentése, következménye: beruházási kereslet növekedése, ezért magasabb kamatláb
Kínálatorientált gazdaságpolitika az adók csökkentésének hatása a költségvetésre: deficit??? attól függ, milyen hatása van az adók változtatásának a jövedelemre, azaz az adóalapra kérdés az adó mértéke, az adókulcs adóbevétel Laffer-görbe z* adókulcs (z)
A költségvetési deficit és kezelése Budget-identitás költségvetési kényszer Törvényszerű-e a költségvetési deficit? A deficit megszüntetése történhet a kiadások és bevételek (G,TR,T) módosításával hitelfelvétellel, amely származhat - kötvénykibocsátásból - magánszektor megtakarítása - külföldi hitelből pótlólagos pénzkibocsátásból
Az adófüggvény G,TR,T T(Y)=T 0 +zy deficit szufficit G+TR Y* kiadások és bevételek módosítása, multiplikátor hatások (lásd korábbi előadás) deficit vagy makrojövedelem Y
Kormányzati vásárlás okozta deficit G,TR,T deficit adóból történő finanszírozása T(Y)=T 0 +zy G +TR G+TR kiszorítási hatás!! Y* Y* Y lásd még Haavelmo tétele (korábbi előadás)
A hitelfelvétel és hatásai Hitelfelvétel (kötvénykibocsátás) kamatai újabb deficit forrása Teljes költségvetési deficit = elsődleges deficit + adósságszolgálat Adósságcsapda
Pótlólagos pénzkibocsátás Jegybankpénz kerül forgalomba - gazdasági szereplők kereskedelmi bankok pénzmultiplikáció Túlkínálatos pénzpiac csökkenő kamatláb növekvő beruházási kereslet növekvő makrojövedelem növekvő jövedelemadó csökkenő deficit az elsődleges deficit megszűnhet De: infláció és adósságszolgálat