Tárgy: Beszámoló a Klauzál Gábor Általános Iskola ötéves munkájáról Mell.: 2 db

Polgármesteri Hivatal Jegyzőjétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt.sz.: U-23170/2010. Témafelelős: Kovács Zsuzsa Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Tárgy: Beszámoló a Klauzál Gábor Általános Iskola ötéves munkájáról Mell.: 2 db S z e n t e s Tisztelt Képviselő-testület! A közoktatásról szóló 1933. évi LXXIX. törvény alapján a fenntartó önkormányzat a nevelési-oktatási intézményben folyó szakmai munka eredményességét meghatározott rendszerességgel értékeli. Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 8/2003.(IV.04.) Kt. rendelete 17. (9) bekezdésének megfelelően önkormányzati intézmény Képviselőtestület vagy bizottság előtti beszámolójához mellékelni kell a jegyző kiegészítő jelentését, amely értékeli a beszámolót, az adott intézmény tevékenységét, megfogalmazza a szükséges intézkedéseket és a határozati javaslatot. A vonatkozó bekezdés alapján a Klauzál Gábor Általános Iskola ötéves munkájáról szóló beszámolót az alábbiakban véleményezem: A közoktatási intézmény az elmúlt öt évben Szentes Város Önkormányzata Közoktatási Intézkedési Tervében, és közoktatási intézményrendszere működésének Minőségirányítási Programjában megfogalmazott elvárásokat mindvégig szem előtt tartotta és eszerint látta el munkáját. A működés megfelelősségét az iskola alapdokumentumainak - így az Alapító Okiratnak, a Szervezeti és Működési Szabályzatnak, a Pedagógiai Programnak, az Önkormányzati Minőségirányítási Programon alapuló Intézményi Minőségirányítási Programnak, a Házirendnek, az Éves munkatervnek, a Továbbképzési- és Beiskolázási Tervnek, a különböző nyilvántartásoknak, a gazdálkodás folyamatát szabályozó dokumentumoknak - megléte, érvényessége, betartása és végrehajtása is biztosította. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka alapvető feladatainak megvalósítása egyrészt a Pedagógiai Programban, másrészt a fenntartói elvárásokat tartalmazó Önkormányzati Minőségirányítási Programban megfogalmazottak alapján történt. Az iskola tanterve tartalmazza a különböző jogszabályoknak megfelelő tantárgyakat, azok óraszámait, a kötelező és választható tanórai foglalkozások előírt tananyagait és követelményeit. A 2004-ben jóváhagyott Önkormányzati Minőségirányítási Program (továbbiakban: ÖMIP) a Klauzál Gábor Általános Iskola esetében többek között elvárásként fogalmazta meg, hogy az emelt szintű testnevelés oktatással továbbra is szolgálják a város tanulóinak ilyen jellegű igényeit. A 2009-ben jóváhagyott ÖMIP ezt kiegészítve további célként fogalmazta meg a kompetencia mérés területén elért alacsony eredmények ismeretében a matematika és szövegértés javítását. Ezt szem előtt tartva folyamatosan éltek a pályázatok adta lehetőségekkel, melyek pedagógiai, módszertani segítséget nyújtottak a nevelőtestület számára. További elvárásként

fogalmazódott meg a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségét növelő, intézményi integráció, felzárkóztatást elősegítő programok működtetése, bekapcsolódás a képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítésbe. Ezen kötelezettségnek eleget téve a fenntartó közreműködésével mintegy 5 082.216,-Ft támogatás került az intézményhez ezen feladatok megvalósítása céljából. Az iskola mindennapi munkájában felfedezhető a folyamatos innováció, az új pedagógiai módszerek alkalmazása. Bevezették a kompetencia alapú oktatást a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésére. Városi szinten gazdag kínálattal működik idegen nyelvi forrásközpontjuk, mintegy 1000 db idegen nyelvi könyv, segédanyag áll az érdeklődők rendelkezésére. A kötelező tanórákon túl változatos, különböző célokat szolgáló nem kötelező tanítási foglakozások, programok hozzájárultak a tanulók tudásának megalapozásához, fejlesztéséhez, a problémákkal küzdő gyerekek felzárkóztatásához, a jó képességű tanulók tehetséggondozásához. A Szentes Kistérség Többcélú Társulása keretében közoktatási intézményfenntartó társulások működnek. 2004. szeptemberétől működik Szentes-Eperjes Önkormányzatainak általános iskolai (felső tagozatra vonatkozó) intézményfenntartó társulása, ebben a tanévben 6 fő eperjesi 7-8. osztályos tanuló nevelése-oktatása folyik. Sajnos az eperjesi tanulók száma évről-évre csökkenő. A 28 tagból álló tantestület jól képzett, kész az új módszerek befogadására, alkalmazására. A vezetésben a célszerű munkamegosztás mellett érvényesült az igazgató egyszemélyi felelőssége. A döntések előkészítésében a véleményezésre jogosultak (iskolaszék, közalkalmazotti tanács, szakszervezet, diákönkormányzat, SZMK) élhettek javaslattevő, érdekegyeztető jogaikkal. A 2005-től eltelt időszak egyik jellemzője, a demográfiai változások, a csökkenő gyermeklétszámok miatt bekövetkező tanuló és pedagógus létszám folyamatos csökkenése. A gyermeklétszám csökkenésével párhuzamosan az elmúlt öt évben nőtt a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma, ami többek között annak tudható be, hogy 2007. július 1-jével jogutód nélkül megszűnt Gróf Széchenyi Általános Iskola volt tanulói közül többen ezt az iskolát választották. Az iskola vezetésének mivel a gyereklétszámcsökkenés folytatódik továbbra is feladata az, hogy az óratervek, a tantárgyfelosztás, a pedagóguslétszám alakítása megfeleljen az önkormányzat 2010. évi költségvetési rendeletében, illetve a Képviselő-testületnek az indítható csoportokra és osztálylétszámokra vonatkozó határozatában foglaltaknak, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani az iskola menedzselésére, a szülők és gyermekeik számára is vonzó szolgáltatások bővítésére. Az intézmény széleskörű kapcsolatokkal rendelkezik a város közoktatási intézményeivel, nyitott a közvetlen és közvetett partnerei iránt. Az iskola elmúlt ötéves gazdálkodása a jogszabályi előírásoknak megfelelően folyt. Kiadásai a költségvetési kereten belül maradtak. Bevételei növelése érdekében több pályázaton is részt vett, és jelentős összegeket nyert. Pályázati összegekből eszközeit fejlesztette, illetve szakmai programjait bővítette. Jelentősebb pályázatai: 1. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program keretében meghirdetett Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra című projekt (HEFOP-3.1.3-05/1.- 2005-10-0297/1.0) 2

2. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésből történő lemorzsolódásának csökkentése nyári fejlesztő és szabadidős tevékenységek megvalósításával című projekt (HEFOP/2008/HEFOP 2.1.9) 3. Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése című projekt (HEFOP- 2.1.6/05/14.-2005-08-0049/1.0) Az iskola kiadásainak legnagyobb tétele a személyi juttatás és azok járulékai (84-85%. A dologi kiadásokra fordítható összeg az elmúlt öt évben alig változott. Az önkormányzat által biztosított forrás a működés alapvető feltételeit biztosította. Az intézmény saját dolgozói végezték a kisebb javítási és festési munkákat. Gazdálkodása során a számviteli szabályokat folyamatosan betartotta. Az ellenőrzések alkalmával szabálytalanság nem volt tapasztalható. Nyilvántartásait megfelelően vezeti. A Városi Intézmények Gazdasági Irodájával kötött együttműködési megállapodásban foglaltakat betartja, kapcsolata az intézménnyel zökkenőmentes. Az intézmény folyamatosan növelte a tantermek és a tornaterem bérletből befolyó összegeket, illetve különböző eredményes pályázatok révén az átvett pénzeszközöket. Ezekből tudták szakmai eszköztárukat is bővíteni. 2005-tól az intézmény által benyújtott pályázatokból összesen 38.730.500,- Ft pályázati pénzt nyertek, melyet elsősorban pedagógiai módszerek innovációira, eszközbeszerzésre, hátrányos helyzetű tanulók támogatására és iskolai projektekre fordítottak. Összességében megállapítható, hogy a Klauzál Gábor Általános Iskolában színvonalas nevelő-oktató munka folyt. Az intézmény értékes helyet foglal el a város közoktatási életében. Mindezért köszönet illeti az iskola vezetését, nevelőtestületét és minden más dolgozóját. Fentiek alapján a következő határozati javaslatot terjesztem a tisztelt Képviselő-testület elé: /2010.(V.21.) Kt. Tárgy: Beszámoló a Klauzál Gábor Általános Iskola ötéves munkájáról HATÁROZATI JAVASLAT Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete megtárgyalta és elfogadja a Klauzál Gábor Általános Iskola ötéves munkájáról szóló beszámolót. A végzett munkáért köszönetét fejezi ki az intézmény vezetőségének, nevelőtestületének és valamennyi alkalmazottjának. A határozatról értesítést kapnak: 1.) Szentes Város Polgármestere 2.) Szentes Város Alpolgármestere 3.) Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Jegyzője 4.) Polgármesteri Hivatal Számviteli és Tervezési Irodája 5.) Polgármesteri Hivatal Művelődési Irodája 6.) Városi Intézmények Gazdasági Irodája 7.) Klauzál Gábor Általános Iskola igazgatója Szentes, 2010. május 4. Dr. Sztantics Csaba jegyző 3

1. sz. melléklet Klauzál Gábor Általános Iskola 2005-2009. évi gazdasági beszámolója Megnevezés 2005 2006 2007 2008 2009 tény tény tény tény tény l. Összes kiadás 166 204 173 963 178 784 166 875 169 808 személyi juttatás 105 843 108 818 110 881 101 088 96 136 munkaadót terhelő járulék 34 857 33 952 34 847 31 720 28 639 dologi kiadások 24 845 29 594 29 155 34 067 44 929 - villamos energia költsége 1 116 1 114 1 160 1 294 1 123 - fűtési energia költsége 7 940 8 466 7 802 8 994 8 707 - víz- és csatornadíj költsége 117 147 126 563 504 - szakmai beszerzés 270 453 180 271 947 - egyéb dologi 15 402 19 414 19 887 22 945 33 648 kötelező tartalék átadott pénzeszköz felújítás, felhalmozási kiadás 659 1 599 3 901 104 2. Összes bevétel 166 204 173 963 178 784 166 875 169 808 saját bevétel 2 095 2 068 2 160 2 090 1 316 átvett pénzeszköz 3 056 8 261 9 537 3 375 16 834 pénzmaradvány 662 3 139 7 387 3 036 642 önkormányzati támogatás 160 391 160 495 159 700 158 374 151 016 Klauzál Gábor Általános Iskola bevételeinek megoszlása 2005-2010. év között Év Normatív hozzájárulás % Saját bevétel és önkormányzati támogatás % 2005 66 34 2006 46 54 2007 44 56 2008 42 58 2009 48 52 2010 41 59 4

Klauzál Gábor Általános Iskola 6600 Szentes, Klauzál u. 12-18. 63/562-317 63/562-318 klauzal@szentes.hu http://ww3.szentes.hu/klauzal 5 éves intézményvezetői beszámoló 2005 2010. Készítette: Tariné Lantos Piroska igazgató 1

TARTALOMJEGYZÉK: 5. oldal Bevezető 5. oldal 1. Az intézmény küldetése - Az önkormányzati intézkedési terv, önkormányzati minőségirányítási program és az iskolai pedagógiai program összhangjának értékelése és a programok megvalósulása. 8. oldal 2. Az intézmény környezete, partnerek - Lakókörnyezet, demográfiai változások, infrastruktúra. - Személyi feltételek (nevelőtestület, nem pedagógus munkatársak). - Tanulói közösség jellemzői. - A tanulók tevékenysége (tanórai, tanórán kívüli) - A személyzet tevékenysége (együttműködés, csoportok) - A pedagógiai munka tervezése, követése (szakmai, adminisztratív) - Kapcsolatok a szülőkkel, egyéb partnerekkel. - Az intézmény és környezete (nyitás, nyitottság) - Szolgáltatások (kihasználtság mutatók, könyvtár szerepe) - Pályaorientáció jellemzői - Közösségi élet 20. oldal 3. Az anyagi feltételek - Költségvetési ellátottság, célok és anyagi feltételek. - Egy tanulóra jutó költségek. - Hatékonyságmutatók, egy pedagógusra jutó tanulók, tanulócsoportok száma, nagysága. - A gazdálkodás ésszerűsége. - Saját bevételek lehetőségei - Tárgyi-technikai feltételek (épületek, eszközök állapota, hiánya) - A sport- és szabadidős foglalkozáshoz szükséges eszközök állapota és hiánya. 23. oldal 4. Szervezeti- vezetési jellemzők - A vezetés filozófiája, érvényesíteni szándékozott stílusa, minősége. - A belső erőforrások elosztása. - A vezetői munka és felelősség-megosztás. - A pedagógiai munka belső ellenőrzésének szabályozása és gyakorlati megvalósítása. - A belső ellenőrzés tapasztalatainak következményei. 2

- Az innováció támogatása. - A pedagógusok és a tanulók közötti kapcsolatok. - A vezetői elismerések rendszere és a tárgyidőszakra jellemző tevékenység. - A pályázati tevékenység lehetősége és eredményessége. - Önértékelés eljárásrendjének tanévi tapasztalatai, az arra foganatosított intézkedések, különös tekintettel a fenntartói minőségpolitikában meghatározott intézményi feladatok teljesítésének kvantitatív mutatóra. 26. oldal 5. A személyi feltételek alakulása - A pedagógusok végzettsége, szakmai felkészültsége. - A pedagógusok javadalmazása, a minőségi munka értékelése. - A pedagógusok továbbképzése, önképzésének támogatása. - Az oktatást segítő személyzet. 27. oldal 6. Tantervi programok, taneszközök, tevékenységek - Az alkalmazott tantervi programok jellemzői és előnyei, hátrányai. - A tantervi programok karbantartása. - Az alkalmazott tankönyvek és tanulmányi segédletek jellemzői. - A tanítást segítő eszközök használata. - A tanórán kívüli tevékenységformák és azok hatékonysága. - A hátrányos helyzetű tanulók segítésének eszközei, módszerei. - Differenciális, felzárkóztatás, tehetséggondozás a tanításban, nevelésben. - A környezetvédelmi és az egészségügyi nevelés helyzete, eredményei - Iskolaközi programokban való részvétel és eredményesség. 30. oldal 7. Tanulói teljesítmények, a tanulók neveltség szintje - A tanulói osztályzatok és vizsgaeredmények véleményezése. - A tantárgyi teljesítmények eredményei. - Felvételi, továbbhaladás, végzettség továbbtanulás. - Az évismétlések, lemorzsolódások okai, adatai. - A tanulmányi és sportversenyeken való részvétel és eredményesség. - A tanulmányi teljesítmények elismerése. - Fegyelmi problémák, deviancia. - A nevelési célok megközelítésének helyzete, neveltségi szintmérés eredményei. 3

32. oldal 8. A törvényes, jogszerű működés helyzete - A közoktatási törvényben előírt alapvető és kötelező belső szabályzatok megléte, jogszerűsége és összhangja a napi gyakorlattal. (SZMSZ és mellékletei. pedagógiai program, intézményi minőségirányítási program, házirend, munkatervek, nyilvántartások, adatszolgáltatás, belső adminisztráció, stb.) - Kapcsolat az iskolafenntartóval, az önkormányzati döntések megvalósítása. Mellékletek 1. sz. Az intézmény alapadatai 2005-2010 2. sz. Eredmények az eddigi kompetenciamérésekben 2003-2009 3. sz. Pályázati tevékenységek 2005-2010 4. sz. Pályaorientáció jellemzői 2005-2010 5. sz. Pedagógus továbbképzések kimutatása 6. sz. Tanulói elégedettségmérés eredményei 2009 7. sz. Szülői elégedettségmérés eredményei 2009 4

Bevezető Két igazgatói cikluson keresztül, 2000/2001-es tanévtől vezetem a Klauzál Gábor Általános Iskolát. 2005-ben a második ciklusra egyedül pályáztam és a Képviselőtestület döntése értelmében, ismét megkaptam a megbízatást az iskola vezetésére. A nevelőtestülettel és a technikai dolgozók számomra jól ismert tagjaival a kinevezésem után folytattuk az együttműködő tevékenységünket. Nem volt egyszerű a feladat, mivel az oktatásügyben szinte naponta történtek változások, újabbnál újabb kihívásoknak kellett megfelelnünk. A legnagyobb kihívás az évente csökkenő tanulószám és az ezzel összefüggő alkalmazotti létszám alakulása jelentett. Az előző sikeres időszak megkövetelte, hogy megőrizzük a jól kialakult hagyományokat, de változtassunk, javítsuk ki a hibákat. Közös munkálkodással értük el az eredményeket, az iskolánkra jellemző mutatókat. Tudtuk, hogy előrelépni csak a pályázatok megírásával és azok megvalósításával tudunk. Pályázati tevékenységünk, ha sok-sok nehézség árán is, jelenleg a legeredményesebb az iskolák között. A cél érdekében pályáztunk a kompetencia alapú oktatás bevezetésére, a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésére, eszközökre, és a fenntartó jóvoltából az iskola épületének teljes körű felújítására. A kollektivitást sikerült a nehéz helyzetekben is megőrizni, melynek komoly támogató háttere a szülők együttműködése, s a tanulói közösségeket összekötő partnerség. A pozitív változásokra érzékeny, a minőségi előbbre-jutásra törekvő tantestületünk olyan közösség, amely - az intézmény stratégiai és napi tervezésein keresztül, a döntéshozatalon át, a megvalósításig - alkotó módon vesz részt. Köszönöm mindegyiküknek a támogatást, és a tenni akarást! Az elmúlt öt évről a helyzetelemzést az iskola alapdokumentumaira, éves beszámolóira, statisztikáira, az intézményi költségvetésekre, a mérések eredményeire alapoztam. 1. Az intézmény küldetése Az iskolánkkal szemben támasztott feladatainkat, követelményeket, és elvárásokat, a törvényi előírások, Szentes Város Önkormányzatának Intézkedési Terve, Közoktatási Intézményrendszer Működésének Minőségirányítási Programja, iskolánk Alapító Okirata, Minőségirányítási Programja valamint közvetlen partnereink véleményére épített oktatásinevelési igényeink határozzák meg. Ez az alapja iskolánk Pedagógiai Programjának, amely, összhangban van az említett dokumentumokkal. Az önkormányzati intézkedési terv, önkormányzati minőségirányítási program és az iskolai pedagógiai program összhangjának értékelése és a programok megvalósulása Az iskolánkat fenntartó önkormányzatnak feladat-ellátási kötelezettsége van, amely azt jelenti, hogy a nevelés-oktatás feltételeit kell biztosítania, amely történhet intézmény létesítésével, fenntartásával, átszervezésével, társulásban való részvétellel, vagy más fenntartókkal kötött megállapodás alapján. 5

Iskolánk esetében a fenntartó és irányító Szentes Város Önkormányzata (1-4. osztályok esetében), valamint Szentes és Eperjes Önkormányzatainak Általános Iskolai Intézményi Társulása (az 5-8. osztályok esetében). Az önkormányzati intézkedési terv és az önkormányzati minőségirányítási program felméri és meghatározza a tennivalókat. A közoktatás helyzetét befolyásoló tényezők és a közoktatási feladatok ellátásának legfőbb meghatározója a demográfiai helyzet alakulása. E területen folyamatosan és összességében a kedvezőtlen tendenciák a jellemzőek. Városunk népessége csökken, a csökkenő gyereklétszámnak ugyanis meghatározó szerepe van az oktatás helyét, szerepét meghatározó jövőkép kialakításában Az iskolánk vonatkozásában az elmúlt évek intézkedéseiben és a jelenlegi helyzetben is meghatározó szereppel bír a tanulók számának csökkenése. E sajnálatos tényező hatását a tanulólétszám alapú normatív finanszírozás is erősítette. A legutóbb hozott intézkedések nagyrészt a tanulólétszám csökkenésével voltak összefüggésben. Az önkormányzat köteles gondoskodni az általános iskolai oktatásról. E kötelezettség magába foglalja a sajátos nevelési igényű tanulók ellátását is, amennyiben azok a többi gyermekekkel együtt nevelhetők, oktathatók, azon felül a tanulók képesség, és tehetség fejlesztését, a beilleszkedési, tanulási zavarral küzdő gyermekek segítését, és a hátrányuk kompenzálásával kapcsolatos szolgáltatásokat, a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének megteremtését. Sajátos tényezők az iskola szempontjából a férőhelyek kihasználtsága, az 1 pedagógusra jutó gyermeklétszám alakulása, a tanulói átlaglétszám alakulása, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. Az elmúlt öt évben a Klauzál Gábor Általános Iskolákban folyamatosan emelkedett a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma, ami többek között annak az eredménye, hogy a jogutód nélkül megszűnt Gróf Széchenyi Általános Iskola volt tanulói közül a legtöbben ebbe az iskolába iratkoztak át, de más tényezők is szerepet játszottak. Kiemelt feladatunk a sajátos nevelési igényű tanulók (integrált) nevelése-oktatása, valamint az iskolaotthonos és napközis, tanulószobai ellátás. Országos kompetenciamérés keretében eddig 7 alkalommal mértük fel a közoktatásról szóló törvényben meghatározott tanulók 6. és 8. évfolyamos csoportjának teljes körében a szövegértési képességeket és a matematikai eszköztudást. 2. sz. melléklet A fenntartó terve szerint, iskolánk infrastrukturális felzárkóztatása a pályázati lehetőség szerint lett besorolva. A Klauzál Gábor Általános Iskola az első csoportba került besorolásra, mivel az előzetes szakmai felmérése megtörtént, felújítási, technikai ellátottsági, felszerelés modernizálási tervek elkészültek, Az intézményünk felzárkóztatása pályázati forrás és önrész felhasználásával most valósul meg, jelenleg folyik az iskola épületének teljes körű felújítása. A rászoruló tanulók részére a vonatkozó törvényi keretek között ingyenes étkeztetés és ingyenes tankönyvellátás valósul meg. 6

A közoktatás, mint alapvető önkormányzati feladat finanszírozásában három nagy államháztartási forrás vesz részt: a központi költségvetés, az önkormányzati támogatások és a munkaerő-piaci képzési alap része. A központi költségvetési támogatások jogcímeire, fajlagos összegére az önkormányzatnak ráhatása nincs, az igénybe vehető források elosztásában pedig mozgástere leszűkült, mivel jó esetben a feladatellátás 50-60 % - át fedezi az állami támogatás. Lényeges és meghatározó, hogy a támogatások nem intézményt, hanem feladatot finanszíroznak, így az önkormányzat lehetőségei elsősorban a létszámokhoz igazodó, a kihasználtság mutatóknak jobban megfelelő, a feladatszervezés, intézményszerkezet folyamatos felülvizsgálat eredményeként végrehajtott intézkedésekben van. 1. sz. melléklet A fenntartó és az intézmény viszonylatában viszont a tanulócsoportok száma a meghatározó. Városi szinten az elmúlt időszakban fokozódott az iskolai szegregáció, aminek következtében nőtt az iskolák közötti különbség. Jellemzően az önkormányzati fenntartású intézménynek kell elsősorban megbirkóznia az iskolai szelekció működésének következtében az egy-egy iskolába tömörülő sajátos nevelési igényű, szociálisan hátrányos helyzetű, a tanulásban sokszor motiválatlan, időnként agresszív tanulókkal. A városban kétszintű a szelekció, egyrészt az önkormányzati intézmények és a nem önkormányzati intézmények viszonylatában, másrészt az önkormányzati intézmények között, ma már jellemző intézményi struktúrában. Az iskolánk számára a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma a pedagógiai munka tekintetében is nehezebb körülményeket teremt, ugyanakkor a szociális juttatások (ingyenes tankönyv és étkeztetés) kiegészítésére is jelentősen többet kell fordítania az önkormányzatnak. Az Önkormányzati Minőségirányítási Program a helyzetértékelés alapján stratégiai irányokat és domináns értékeket határoz meg. Megfogalmazza az intézmény részére a fenntartó elvárásait, a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatokat, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok közötti kapcsolatait, a fenntartói irányítás kertében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét. A minőségi célok meghatározásakor és a célokra épülő feladatok megfogalmazása során kiemelt szerepet kap az intézményünk feladatainak hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos fejlesztése. A fejlesztés céljából meg kellett határozni a minőségpolitikánkat, illetve a minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert kellett kiépíteni és működtetni, valamint végezzen önértékelést. Az IMIP rendező elveket ad a mérés-értékelési feladatok, a magasabb vezetői értékelési szempontok és a fenntartói intézményértékelés tartalmára vonatkozóan. Az ÖMIP meghatározta számunkra az emelt szintű testnevelés oktatást, a kompetenciafejlesztést, a kompetencia-mérés területén elért eredmények javítását, a tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, a tehetséges és a hátrányos helyzetű tanulók fejlesztését, felkészítését. Keressük és élünk a pályázati lehetőségekkel, amellyel erőforrásainkat fejleszteni tudjuk. Lehetőséget adunk az Útravaló ösztöndíj programban és az Arany János tehetséggondozó programban való részvételre tanulóinknak A szülői igényekre épülve működik az iskolában a napközi, az iskolaotthon (jelenleg nincs) és a tanulószoba. Törekednünk kell a szülők bevonására az intézmény életébe. A gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységet a törvényi előírásoknak megfelelően szervezzük. 7

A szabadidő hasznos eltöltéséhez a lehetőségeket és széleskörű kínálatot biztosítunk. A fenntartó hatáskörébe tartozik az SZMSZ, a Pedagógiai Program, az IMIP, a Házirend jóváhagyása. A fenntartói irányítás keretében működteti az ellenőrzési mérési - értékelési rendszerét, amely az intézmény teljes vertikumára kiterjed. Intézményünkben Pedagógiai Programja alapján folyik az oktató-nevelő munka. Jelenleg a programunk átdolgozás alatt áll, mert az utóbbi időszak nyertes pályázatai megkövetelik a változások bevezetését. A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávraaz intézménybe működő évfolyamok számához kapcsolódva legalább egy képzési ciklusra meghatározza az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét, céljait, feladatait és tevékenységeit. A pedagógiai program az iskola szakmai önmeghatározásának dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is. A program megvalósításának meghatározó feltétele az iskola éves, rövid távú pedagógiai célokat és feladatokat is tartalmazó munkaterve. A pedagógiai program magába foglalja a nevelési programot, melynek része az egészségnevelési- és a környezeti nevelési program, valamint a helyi tanterv. A felsorolt dokumentumok összhangja, a megvalósulásuk milyensége teremheti meg az iskola működésének zavartalanságát. Ennek elérése érdekében folyt a munka az elmúlt időszakban. 2. Az intézmény környezete, partnerek Lakókörnyezet, demográfiai változások, infrastruktúra Szentes város, Csongrád megye északi felének központja. Meghatározó szellemiségű regionális központ. Jelentős oktatási, kulturális és sport hagyományokkal rendelkező település. A városban kevés a komoly gazdasági eredményeket felvonultató vállalkozás, ezért a város lakossága többségében szegény és az önkormányzat is folyamatosan forráshiánnyal küzd. Az iskolánk Szentes város, központi lakótelepén épült. Az oktatás 1984. szeptember 1-jén kezdődött. A 450 tanulóra tervezett épület kezdetektől fogva zsúfolt, időnként túlzsúfolt volt, majd az utóbbi 10 évben erőteljes gyermekszám csökkenés következett be. Mint a város legfiatalabb iskolaépülete, infrastrukturálisan megfelel az iskolaként működés feltételeinek, bár berendezése és állaga az elmúlt évek alatt megérett a felújításra. Az a tény, hogy az iskola a város, központi területén került felépítésre, és bárhonnan könnyen megközelíthető, jellemzővé tette, a tanulóink nem csak a körzetünkből, hanem a város és a környék minden részéről érkeznek hozzánk. A lakótelepi helyzet kihívásainak a megnyitás óta igyekszünk megfelelni. Korábban a környező panellakásokban lakott a tanulóink többsége, mára ez az arány megváltozott, a lakótelepről elfogytak a gyermekek. Tanulóink szülei döntően kétkezi munkások. A családoknak a társadalmi megbecsültsége és főleg anyagi helyzete nem teszi lehetővé az iskolai oktatás korszerű otthoni kiegészítését (pl. kevés a családoknál a korszerű ismereteket hordozó házi könyvtár, kevés a számítógép, stb.) Az összlétszámból 62% hátrányos helyzetű, sok a segélyezésre szoruló. 8

A szülők, akik dolgoznak, többségüknek sem ideje, sem türelme nincs ahhoz, hogy megfelelően foglalkozzon a gyermekével. A gyermeknevelési feladatokból egyre többet szeretnének az iskolára hárítani. A városközpontban több oktatási intézmény található a közelünkben, ez pedig lehetővé teszi az eredményes együttműködést. Személyi feltételek (nevelőtestület, nem pedagógus munkatársak). Iskolánkban jelenleg 30 jól felkészült pedagógus dolgozik. Többségük főiskolát, hárman egyetemet végeztek. Többen különböző szakkollégiumot, edzői tanfolyamot, a főiskolákon kiegészítő szakokat szereztek. Így van gyógypedagógus, pszichológus, könyvtáros, informatikus, fejlesztőpedagógus, óvodapedagógus, drámapedagógus, többféle edző, közoktatási vezető, szakvizsgázott pedagógus, a nem szakrendszerű oktatást végző, erdei iskolai szakértő, környezetvédelemhez, gépíráshoz értő. A végzettségeket mind fel is használjuk arra, hogy minél több lehetőséget tudjunk felkínálni tanulóinknak. 5. sz. melléklet A nem pedagógus munkatársak munkájára nagyszükség van. Jól kiegészítik az intézmény feladat ellátási kötelezettségét. Egy jól képzett oktatás-technikus, aki rendszergazda is, az összes számítógéppel kapcsolatos feladat ellátására kapott megbízást. Munkája ma már nélkülözhetetlen az intézményben. Az ügyvitelt két iskolatitkár végzi. A takarítási feladatokat négy takarító végzi, egy karbantartó segítségével. A karbantartó feladata az udvar és az iskola környékének rendezése, tisztántartása is. A melegítő konyhánkban napi háromszori étkeztetés történik, 1 fő teljes, 2 fő részmunkaidős konyhai kisegítő alkalmazásával. Kiemelendő még a személyi feltételek sorában, a közmunka programban nálunk dolgozó két pedagógiai asszisztens, két takarító és egy karbantartó munkája. Munkaköri feladataik elvégzésével, nagy segítséget jelentenek, mivel az engedélyezett létszámi normatíva miatt évről-évre kevesebb dolgozóval végezzük a nem kevesebb munkát. Tanulói közösség jellemzői Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportban lévő tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógusvezető az osztályfőnök áll. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait, az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákközgyűlés 1 év időtartamra a tanulók javaslatai alapján 1 fő diákképviselőt választ. Tanulói létszámunk az elmúlt években csökkenő tendenciát mutat, jelenleg 288 gyermek jár hozzánk. A tanulóink döntő többségének az iskolában kell megkapniuk azokat a háttértámogatásokat, melyekre a nyugodt előmenetelhez szükségük van. A diákjaink egynegyede jó tanuló (jeles-kitűnő)! Közülük is néhányan kimondottan tehetségesek a szellemi tevékenységekhez. A velük való foglalkozás rendszeres. A lehetőségeinkhez mérten, tanulmányi versenyekre nevezzük és készítjük fel őket. Ezzel segítjük a kiváló tanulóinkat, hogy valóban oda menjenek továbbtanulni, ahova szeretnének. 9

15 éve, minden tanév elején bemeneti mérésekkel figyeljük, hogy a beérkező első osztályos tanulók közül egyre többen olyan zavarokkal küzdenek, melyek kezelése, kiküszöbölése, elengedhetetlen. Számos gyermek küzd részképesség zavarral, tanulmányi nehézségekkel, ez később beilleszkedés- és esetleg magatartászavarhoz vezethet. Ez társadalmi probléma is. Ezért is gondoltuk, hogy több lehetőséget tudunk biztosítani a problémával küzdőknek akkor, ha pályázati forrást szerzünk a felzárkóztatásukra. Gyógy- és fejlesztő pedagógusok segítik a tanulók és a pedagógusok munkáját, 2009-ben iskolapszichológus is bekapcsolódott a nehézségek leküzdésére intézményünkben. A gyerekek különböző képességekkel kerülnek intézményünkbe, s tanulmányi eredményüktől függetlenül többségük azon van, hogy tőle telhető módon tanuljon, tegyen az iskola életéért, hírnevéért. Büszkék vagyunk a tanulmányi, a sport, és a művészetek területen elért sikereikre. Örvendetes, hogy a deviancia valamelyest kezd visszaszorulni, a felelősségre vonás segítésében, megítélésében partnerek a gyerekek is, de még nagyon sok közösen megoldandó magatartási probléma kerül elő nap, mint nap. Gyakoriak a tanulmányi kirándulások. Sajnos a családok egyre kevésbé tudják biztosítani a részvételhez szükséges anyagiakat. 1. sz. melléklet A tanulók tevékenysége (tanórai, tanórán kívüli) Az iskolai életünket az utóbbi öt évben meghatározta a pályázati tevékenységünk során megnyert megvalósítandó feladatok végrehajtása. A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program hosszú távú célként tűzte ki az egész életen át tartó tanulás iránti igény kialakítását a tanulókban, valamint, hogy általános iskolai tanulmányaik befejezése után egy versenyképes tudás birtokában eredményesen tudják teljesíteni a középiskolai és a további tanulmányaik követelményét, s később megfelelő módon tudjanak érvényesülni a munkaerőpiacon. Fontos, hogy az eddig jellemző, lexikális ismeretközlő eljárásokat fokozatosan felváltja a kompetencia alapú nevelési, oktatási módszer, melyet a digitális kultúra oktatási eszközrendszerének alkalmazása kell, hogy kísérjen. A program megvalósítását három kompetencia területen vezettük be: szövegértésiszövegalkotási, matematikai-logika, életpálya építés. A kompetencia alapú oktatás bevezetése következtében jelentős mértékben megújult pedagógusaink módszertani kultúrája, fejlődött a tanulóink szövegértése, matematikai logikája. Bővült az egyéni előrehaladást segítő számítógépes programállományunk, feladatlapjaink, digitális és egyéb eszközeink. A kompetencia alapú oktatás bevezetése és terjesztése érinti a szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület, amelyben kommunikáció, tevékenység-centrikusság, rendszeresség, felelősség és a fejlesztés megjelenik a tantárgyakban. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető. 10

A program lehetővé teszi, hogy a pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal partneri viszonyban, segítő-tanácsadó státusban legyen, ne pedig a hierarchikus tanár-diák viszonyt képviselje. A program célja, hogy feloldja az olvasási kudarcok, okozta szorongásokat. Ennek egyik feltétele a tévedések és a próbálkozások lehetőségének megadása. A kommunikációs képességfejlesztés feltétele a szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlesztésének. Matematikai-logika kompetenciaterület a számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés, becslés, mérés, mértékegység-váltás, szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés, valamint az induktív következtetés fejlesztését segítik elő. Készségek, gondolkodási képességek, kommunikációs képességek, tudásszerző képességek, tanulási képességek jelennek meg a kompetencia terület alkalmazása során Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésének célja, hogy a közoktatásból kikerülő gyerekek tisztában legyenek saját képességeikkel, meg tudják fogalmazni a jövőjükkel kapcsolatos elképzeléseiket, és ezek alapján képesek legyenek megtervezni és felépíteni majdani életpályájukat. Mindezeket figyelembe véve fő feladatunk tanulóink felkészítése arra, hogy életpálya-elképzeléseiket a valóságos, egyben változó helyzetekhez tudják igazítani, képesek legyenek terveiket felülvizsgálni és módosítani, erőforrásaik átcsoportosításával a krízishelyzeteket elkerülni. A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program keretében az iskolánkban egyre növekvő számban megjelenő sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelésére találtunk megoldást. Célunk a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az együttnevelés megvalósításával, segítve a sikeres iskolai előrehaladásukat, javítva a továbbtanulási esélyeiket. Az együttnevelés során alkalmazzuk a személyközpontú, differenciáló, az egyénhez alkalmazkodó oktatás. A kulcskompetenciák fejlesztésével segítjük a sajátos nevelési igényű tanulók fejlődését. A program végrehajtása kéttanítós modellben, gyógypedagógus és fejlesztőpedagógus segítségével történik. A gyermekek meg tanulnak együtt dolgozni gyengébb képességű társaikkal, és segítőkészebbek lesznek. Az SNI gyermekeknek nem kell külön nevelődniük 1-4 évfolyamon legfontosabb feladatunk, hogy a tanulók valóban készségszinten sajátítsák el az olvasás, az írás és a számolás alapjait. Elsősorban az értő olvasáskészség megszerzése a cél. Az alsó tagozat kezdésekor felmérésekkel ellenőrizzük a bemeneti állapotot, ezek ismeretében határozzuk meg a tennivalókat. Tanulóinkat úgy készítjük fel, hogy az alsó osztályokban ne kényszerüljenek évismétlésre. Jelentős feladatot vállaltunk a különböző hátrányokkal érkező elsősök korrekciós gondozásával. Igyekszünk meggyőzni a fenntartót, a szülőket ennek a munkának a szükségességéről. Felső tagozatunkban is az a gyakorlat, hogy a módszert, a taneszközt a szaktanár maga választja meg. A humán, a reál, és a készség tárgyak oktatásának egészséges egyensúlyát igyekszünk megvalósítani. Csoportbontásban oktatjuk az idegen nyelveket, az informatikát és a technikát (lány, fiú). 11

Az angol és német idegen nyelvoktatásunk kiemelt hangsúlyt kap, mivel tudjuk, hogy a tanulóinknak fontos a nyelvismeret elsajátítása a továbbtanulásukhoz Iskolai életünk meghatározó tevékenysége a sport. Mint régi testnevelés-tagozatos iskola, a törvényi változások miatt, a korábbi utat járva, jelenleg emelt szintű testnevelés oktatást folytatunk, testnevelés szakos pedagógusok irányításával. Ennek megfelelően emelt óraszámban tanítjuk a testnevelést (alsó tagozat heti 5 óra, 5. és 6. évfolyamon heti 4 óra). A gyermekeknek lehetőségük van, hogy minden nap testnevelés órán, vagy sportfoglalkozáson vegyenek részt. Az alsós osztályok hetente egyszer úszni tanulnak, melynek eredményeként a tanulók nagy része biztos úszástudást szerez a negyedik osztály végére. Az egészséges életmódra nevelés programszerű tervezését 1987 óta folytatjuk. Egy pedagógus mentálhigiénés végzettséggel segíti ezt a munkát. A környezetvédelem, a mentálhigiénés problémák kezelése az oktatásban és a tanórán kívüli tevékenységekben is helyet kap. A felsős tanulók körében nagy sikerű a DADA program, amelyet a rendőrség egyik dolgozójától ismerhetnek meg az osztályfőnöki órákon. Az informatika oktatását új számítógépek beszerzésével szélesítettük. A jelenlegi két számítógépes teremben az alsó tagozatosok is helyet kapnak. Az interaktív táblák (5 db), a projektorok, a minilaptopok a modern oktatási lehetőségek kihasználását segítik. Az internet használata széles körben biztosított, növekvő mennyiségben alkalmazzuk a szaktárgyi oktatásban is. Az iskolai könyvtárunk lehetőséget biztosít tanulóinknak a búvárkodásra, ismeretszerzésre. Az idegen nyelvi könyvtárunk nem csak iskolánk idegen nyelvi oktatását segíti, hanem a város többi intézményéből is szívesen keresik fel. Nevelési feladataink közül talán legfontosabb a közösség, mint érték kialakítása és elfogadtatása. Ez a mai társadalmi környezetben nagyon nehéz. Ha kisiskolás korban a tanuló nem jut el odáig, hogy tisztelje az iskolatársát, hogy elfogadja annak másságát, hogy becsülje azt a munkát, amit közösségének tagjai végeznek, akkor szinte biztos, hogy önző, magánakvaló felnőtt lesz belőle. Nevelőmunkánkban nagy jelentőségű a szabadidő hasznos eltöltésének szervezése, irányítása. Tanulóink részére sokrétű órán kívüli tevékenységi formát ajánlunk, amit szívesen vesznek igénybe. Több éve kezdődött a jó kapcsolat kialakítása a Szilver Alapfokú Művészeti Iskolával, valamint a Szivárvány Alapfokú Művészeti Iskolával. Közreműködésükkel lehetősége van tanulóinknak a társastánc elsajátítására és versenyszerű folytatására, valamint különböző kézműves foglalkozásokra is. Természetesen támogatjuk azok törekvését is, akik iskolán kívül keresnek maguknak hasznos elfoglaltságot (gyermekkönyvtár, zeneiskola, művelődési központ, sportegyesületek, stb.) Erdei iskola szervezésére, komplett saját kidolgozott programunk keretében, nagy hangsúlyt fektetünk a környezetbarát magatartás kialakítására, a természet megszerettetésére. Sajnos az anyagi lehetőségek szűkülése egyre lehetetlenebbé teszi a szervezését és a megvalósítását. 12

Az intézményünk 1994-ben felvette Klauzál Gábor nevét. A névadó hagyomány őrzése eddig is sok élményt és hasznos tapasztalatot adott, de tartalmas formáinak megvalósítása még mindig csak alakulóban vannak. Klauzál Gábor születésnapján, vagy névnapján diák-önkormányzati napot tartunk. Hagyomány az iskolában az alsó tagozatos Apróka hét, a felső tagozatos Társadalomtudományi hét és Természettudományi hét. A tanulóink részére, aktív közreműködésükkel szervezett ismeretszerzés, vetélkedők, kiállítások teszi színessé a hét programját. Minden iskolai beiratkozás előtt fogadjuk az óvodásokat és szüleiket, lehetőséget teremtünk számukra az iskolánk és a leendő tanítók megismerésére, ezzel segítve a szülők iskolaválasztását. Tanulmányi/osztály kirándulás alkalmával (ha a szülők anyagilag vállalni tudják) igyekszünk tanulóinkkal megismertetni szűkebb környékünk és Magyarország nevezetes tájegységeit és nemzeti, kulturális értékeinket. A nyári szünidőben az igények és az anyagi lehetőségek függvényében tematikus tábort szervezünk helyben, vagy az ország különböző vidékeire. 6. sz. melléklet A személyzet tevékenysége (együttműködés, csoportok) Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Intézményünk dolgozói valamennyien közalkalmazottak. Az iskola igazgatósága két fő: az igazgató, valamint az igazgató helyettes. Felelős vezető az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint a belső szabályzatok által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgató munkáját igazgatóhelyettes segíti, megbízását a tantestület véleményének kiérésével az igazgató adja. Az igazgatóhelyettesi megbízás az igazgatói megbízás időtartamával megegyező határozott időre szól. Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel helyettesíti. Az igazgatóság rendszeresen tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az iskola irányításában, a feladatok megosztásában az iskola vezetősége segíti az igazgató munkáját. Tagjai: igazgató, igazgatóhelyettes, a szakmai munkaközösségek vezetői, diákönkormányzat vezetője, közalkalmazotti tanács elnöke, az iskolaszék elnöke, a szakszervezet vezetője és a gyermekvédelmi felelős. Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület, havonta egyszer tart megbeszélést, alkalmanként ellenőrzési feladatokat is ellátnak. A nevelőtestület tagja valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazott, valamint az oktatónevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozó. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik, véleményét kikérjük, és véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. 13

A pedagógusok szakmai munkaközösségekben tevékenykednek, amelyek segítik és összehangolják az egyes munkacsoportok feladatvégzését. Az alsó tagozatos munkaközösség, a társadalomtudományi munkaközösség, a természettudományi munkaközösség, az idegen nyelvi - osztályfőnöki és testnevelési munkaközösség a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése. Egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése. Pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása. A pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése. A költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása. A pályakezdő pedagógusok munkájának segítése. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. Munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslata alapján az igazgató bízza meg. Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Az intézmény dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola szervezeti egységei: alsó tagozat, felső tagozat, technikai dolgozók Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. A szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet működik. Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják Jól funkcionál az iskolaszékünk Az iskolaszék érdekegyeztető szerv, létszáma: 9 fő, a szülőket 3 fő, a nevelőtestületet 3 fő, az iskolai diákönkormányzatot 2 fő, 1 fő a pedig a fenntartó önkormányzatot képviseli. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat tevékenykedik. Az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelőt, az igazgató bízza meg. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal összehívjuk, ahol a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, a munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés egy év időtartamra a tanulók javaslatai alapján egy diákképviselőt választ. A pedagógiai munka tervezése, követése (szakmai, adminisztratív) Pedagógiai tevékenységeink alapja az Iskolai Pedagógiai Program, a Helyi tanterv és a Minőségirányítási Program. 14

Korábban a pedagógiai programunkban és az éves munkatervben szabályoztuk a pedagógiai munka tervezését és követését. A 2004/5. tanévtől ezt a feladatot a minőségirányítási programban meghatározottak szerint kell végeznünk. Ez alapján elfogadtuk, hogy a belső ellenőrzési rendet a pedagógiai program, az SZMSZ és az éves iskolai munkaterv részeként összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg. Intézményünkben a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra az intézményben működő évfolyamok számához kapcsolódva legalább egy képzési ciklusra meghatározza az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét, céljait, feladatait és tevékenységeit. A pedagógiai program az iskolánk szakmai önmeghatározásának dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is. Jelenleg teljes átdolgozása folyik a pedagógiai programunknak, mivel a különböző pályázatok (HEFOP, TÁMOP) megvalósítása és fenntartása arra kötelezi intézményünket, hogy hozzáigazítsuk a megváltozott követelményekhez stratégiánkat. A pedagógiai program megvalósításának meghatározó feltétele az éves, rövidtávú pedagógiai célokat és feladatokat is tartalmazó munkaterv elkészítése és végrehajtása. Kapcsolatok a szülőkkel, egyéb partnerekkel. Intézményünk életében meghatározó szerepet játszik a kapcsolatok kialakítása, azok életben tartása, megújítása, kialakítása. A kapcsolatok közül a legfontosabb a tanítványaink szüleivel kialakított jó kapcsolat, együttműködés. Igyekszünk megteremteni annak lehetőségét, ahol a közös ügyért való munkálkodás minél jobban kiteljesedhessen. Legfontosabb a gyermek érdekében minden közös pont megtalálása. Célunk, hogy a szülők lássanak bele az iskolai munkába, a közösségi életbe és lehetőségeik, elfoglaltságuk függvényében vállaljanak részt benne azért, hogy folyamatosan nyomon követhessék gyermekük nevelésének, oktatásának alakulását. 7. sz. melléklet Az együttműködési formái: szülői értekezlet, fogadóórák, nyílt tanítási napok, családlátogatások, különböző iskolai- és osztályprogramok. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében gyakori munkakapcsolatban kell állnunk a következő intézményekkel: intézményünk fenntartójával Szentes Város Önkormányzatával, önkormányzati Képviselőtestülettel és a Polgármesteri Hivatallal, azon belül is a Művelődési Irodával. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Családsegítő Központ, Művelődési Központ, Városi Könyvtár, Városi Gyermekkönyvtár, Szentes Városi Diákönkormányzat (SZIDÖK), a katolikus és a református egyházakkal. Iskolánk orvosi szobáját a legszükségesebb orvosi műszerekkel, eszközökkel az iskolaorvosunk igényének megfelelően a felszereltük, ezért az iskolaorvosi vizsgálatokat, védőoltások beadását a doktornő helyben végzi. A tanév során minden osztályban igen alapos, a gyermekek fejlődését nyomon követő, vizsgálatokat tart. A védőnők kérésünkre segítséget 15

nyújtanak az osztályfőnöki órák anyagául szolgáló, felvilágosító, egészségügyi témákban, tisztasági, tetvességi ellenőrzésekben. Igyekszünk minél több tanulónkat a város különböző sportegyesületeibe irányítani. Együttműködésünk alapja az egymás segítése, a tehetségesek kibontakoztatása, továbbfejlesztése. Legtöbb tanulónk a vízis sportok (úszás, vízilabda) területén sportol rendszeresen. Eredményeik, országos helyezéseik mind az iskolánk jó hírnevét gazdagítja. Különösen sok gyermeket érdekel és vonz a labdarúgás. Szoros az együttműködés a labdarúgó szakosztállyal is. Zenei és hangszeres képzést a Lajtha László Zeneiskolában kaphatnak gyermekeink. A délutánonként nálunk működő alapfokú művészeti iskolák foglalkozásai, a társastánc és a kézműves órák is színesítik gyerekeink hasznos szabadidő eltöltési lehetőségeit. A tehetségkutatás és tehetségápolás szempontjából is fontosnak érezzük ezeket. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermekvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermekvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart a szentesi gyermekjóléti szolgálattal, a gyámhatósággal és a szociálpolitikai osztállyal. A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek mindegyike bekapcsolódik a területi (iskolaközi) szakmai munkaközösségek munkájába. Az intézmény és környezete (nyitás, nyitottság) A Klauzál Gábor Általános Iskola olyan iskola, amelyben lehetővé vált a környezettől való előnyös különbözőség. A mai világban elengedhetetlen, hogy valamiben kiemelkedjünk, mást adjunk, mint a többi iskola. Ez egyben a jövőnk a záloga is. Kiemelkedünk a gyermekközpontú, szeretetteljes, gondoskodó iskolai légkörünkkel, amelyet egy nagyon jól képzett pedagógus közösség hozott létre. Alapvető feladatunk a társadalmi és a törvényi változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás, melyet nyitott működéssel, átlátható munkával lesz a partnereink és a fenntartó számára is megismerhető.. Nyitott iskola a miénk. A nyitottságot sokrétűen alkalmazzuk. Nyitottak vagyunk az óvodák felé, a többi intézmény felé, a volt tanítványaink felé, a szülők felé. Szeretettel fogadjuk a hozzánk érkező pedagógus jelölteket, akik nálunk szeretnék gyakorlatukat eltölteni. A város általános iskoláinak és középiskoláinak rendezvényein, versenyein rendszeresen részt veszünk, s őket is viszontlátjuk iskolai programjainkon. Állandó résztvevői vagyunk a HMG által rendezett tanulmányi versenyeknek, különösen az idegen nyelvi teljesítményünkkel vagyunk elégedettek. A szegvári tanulmányi versenyre is felkészítjük tanulóinkat, hogy a megmérettetésnek részesei lehessünk. Örülünk, hogy a városban működő középiskolák számítanak gyermekeinkre az általuk rendezett versenyeken, programokon. Nyílt napjaikon lehetőséget biztosítanak továbbtanuló nyolcadik osztályosainknak az iskolájuk életébe való betekintésre. Igény esetén a pályaválasztási szülői értekezleten tájékoztatnak a lehetőségeikről. 16