II. évfolyam Üzleti szakügyintéző szakképesítés Pénzügyi szakügyintéző elágazás TANTÁRGYI TEMATIKA Vezetői számvitel 2011/2012 II. félév BGF Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg H-8900 Zalaegerszeg, Gasparich M. u.18/a. Telefon: (+36-92) 509-900
Tantárgyi útmutató Tantárgy megnevezése Tantárgy jellege/típusa: Kontaktórák száma: Vizsgajelleg: Vezetői számvitel előadás+gyakorlat 3 óra/hét gyakorlati jegy; írásbeli; Két zárthelyi dolgozat A tantárgy kreditértéke: 4 A tantárgy képzési célja: A tantárgy oktatásának célja a számviteli tanulmányok során megszerzett ismeretekre építve a vállalkozás vezetésének információval történő ellátáshoz szükséges alapismeretek biztosítása. Az oktatás során kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy a hallgatók megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretet szerezzenek a pénzügyi számvitelből nyerhető információk kiegészítésére a vezetés számára, a vállalkozás jövedelmezőbb és hatékonyabb működése érdekében. A tantárgy célkitűzése, hogy a hallgatók képesek legyenek a vállalkozás vezetésének döntéséhez szükséges - az elsajátított témákhoz kapcsolódó - információk biztosítására. A tananyag tartalma részletesen: A félév során tárgyalandó témakörök: A vezetői számvitel: A vezetői számvitel fogalma, tartalma, orientáltsága. A költség fogalma, tartalma. A költség, ráfordítás, kiadás fogalma, értelmezése. Az egyes költségcsoportok tartalma és jellemzői. Költségtani ismeretek: Költségek fogalama, csoportosítása. Költség, kiadás, ráfordítás kapcsolata. Az egyes költségcsoportok tartalma és jellemzői. A költségváltozási tényező kiszámítása. Az átlagos költségváltozási tényező és értelmezése. Költséggazdálkodás: A költséggazdálkodás fogalma és tartalma. A költséggazdálkodás követelményrendszere és általános módszerei. A költségek volumenének és a termelés nagyságának összefüggései. A költségváltozási tényező (reagálási fok) kiszámítása és értelmezése. A költségváltozási tényező felhasználása a költségek tervezésénél. A határköltség számítása és alkalmazása a költségek tervezése során. Költségek elszámolása: Költségek elszámolásának célja, lehetőségei. A költségek elszámolásának lehetőségei a számviteli törvény alapján. A költségelszámolás rendje és az eredmény megállapítás módszereinek összefüggései. A költségek könyvviteli elszámolásának alapvető modelljei/változatai: a vállalkozó a költségeket kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztály számláin könyveli, a vállalkozó a költségeket elsődlegesen az 5. költségnemek számlaosztály számláin könyveli, másodlagosan a 6. Költséghelyek, általános költségek és a 7. Tevékenységek költségei számlaosztályok számláin is könyveli, a vállalkozó a költségeket elsődlegesen a 6. Költséghelyek és általános költségek és a 2
7. Tevékenységek költségei számlaosztályok számláin könyveli, másodlagosan az 5. Költségnemek számlaosztály számláin is könyveli. Kalkulációk és önköltség számítás: Kalkuláció, önköltség számítás feladata, célja fajtái, módszerei. Az önköltség (előállítási költség) kiszámítása, a szűkített önköltség és a teljes önköltség bemutatása. Az önköltségszámítás rendjének kialakítása. A kalkulációk csoportosítása. A kalkulációs egység fogalma, kijelölése. A kalkulációs módszerek. A kalkulációs séma, a séma egyes sorainak tartalma. A kalkulációk bizonylati rendje. A kalkulációs időszak. A pótlékoló, a vegyes és a normatív kalkuláció összeállítása. Az általános költségek felosztásának módszerei. A vetítési alapok célszerű megválasztásának részletesebb tárgyalása. Az önköltségszámítás belső rendjére vonatkozó szabályzat készítésének célja, tartalma és összeállítása. A szabályzatkészítési kötelezettség. A közvetett költségek felosztásának lehetőségei. A vetítési alapok megválasztása és értékelése. A közvetett költségek felosztásának módszerei. A saját termelésű készletek állományváltozása és az aktivált saját teljesítmények tartalma és elszámolása. A különböző költségkimutatások összeállítása. A költségek összefüggései az eredménykimutatásokban. Költségelemzés: A költséggazdálkodás és az érdekeltség összefüggései. A költségelemzés és ellenőrzés alapvető módszerei. A tevékenységalapú termékkalkuláció, nullbázisú költségtervezés. A költségelemzés és ellenőrzés módszereinek gyakorlása. A költséggazdálkodás információs rendszere. 8. hét 1. Zárthelyi dolgozat 15. hét 2. Zárthelyi dolgozat 3
A tananyag feldolgozásához szükséges irodalom: Kötelező irodalom: Írott tananyag: Kardos Barbara Dr. Sztanó Imre Veress Attila: A vezetői számvitel alapjai (Saldo, 2007) Kardos Barbara Miklósyné Ács Klára Sisa Krisztina Veress Attila: Példatár a vezetői számvitel alapjaihoz (Saldo, 2007) Az ismeretek értékelése, minősítése: A félév elfogadását az illetékes oktató aláírásával igazolja. A Tanszék által közzétett félévi követelményt a hallgatónak teljesítenie kell. A teljesítés hiányában az aláírást megtagadjuk, aminek következtében a hallgató az adott tárgyból a félévben vizsgát nem tehet, a tárgyat újra fel kell vennie. A félév elfogadásának és így az aláírás megszerzésének feltétele nappali tagozaton, a gyakorlatokon való aktív részvétel amit az oktató jelenléti ív aláírattatásával ellenőriz, illetve a két zárthelyi dolgozat megírása. A speciális kurzuson a Tanszék nem teszi kötelezővé a foglalkozásokon való részvétel igazolását! Órákon való aktív részvétel, házi feladatok megoldása, melyek elkészítését szúrópróbaszerűen ellenőrizzük. A gyakorlatokon a hiányzások még elfogadható mértéke a foglalkozások 1/5 részéről való távolmaradás. A gyakorlatok felét meghaladó hiányzás esetén a tárgy teljesítése csak a tárgy újrafelvételével pótolható. Az 1/5 részt meghaladó, de a foglalkozások felét el nem érő hiányzás esetén a gyakorlatvezető szóbeli beszámolóra kötelezi a hallgatót! Abban az esetben, ha a hallgató a két zárthelyi dolgozat közül valamelyik zárthelyi dolgozatot nem írta meg és távolmaradását a dolgozat megírását követően hitelt érdemlően - igazolta, akkor kizárólag a vizsgaidőszak első tíz napjában a tanszék által meghirdetett vizsgaidőpontban pótolhatja azt. A zárthelyi dolgozatokról történő igazolatlan távolmaradás esetén a tanszék a félév elfogadását (aláírást) megtagadja és ezt a tényt a hallgató leckekönyvébe bejegyzi. Ha a pótlást bármilyen oknál fogva elmulasztja a hallgató, akkor a leckekönyvébe szintén az aláírás megtagadása kerül bejegyzésre. A zárthelyi dolgozatról való hiányzás igazolásának határidejét (a dolgozatírást követő időpont) a Tanszék a hirdetőtábláján, illetve a Neptun rendszerben hirdetményként teszi közzé. A határidő eltelte után igazolást már nem tudunk elfogadni! Az elmulasztott zárthelyi dolgozatot pótló dolgozatban a félév teljes tananyaga kerül számonkérésre és ez alapján állapítjuk meg a hallgató gyakorlati jegyét! Ha a tantárgy a tanterv szerint gyakorlati jeggyel zárul, a követelményeket a szorgalmi időszakban kell teljesíteni. A gyakorlati jegy megszerzéséhez kettő zárthelyi dolgozatot kell a szorgalmi időszakban sikeresen megírni. A sikeres gyakorlati jegy megállapításához a két zárthelyi dolgozatban elérhető összpontszám legalább 60 %-át el kell teljesíteni. Abban az esetben, ha a teljesítmény nem éri el a 60 %-ot, akkor a gyakorlati jegy elégtelen minősítésű. 4
A gyakorlati jegy minősítése: 0 59 % elégtelen (1) 60 69 % elégséges (2) 70 79 % közepes (3) 80 89 % jó (4) 90 100 % jeles (5) Nem előírás szerinti külalak esetén a dolgozat pontértékének 10 %-a kerülhet levonásra az elért pontokból. Meg nem engedett eszközök használata esetén a vizsgaeredmény automatikusan elégtelen és eljárás a dékáni utasítás szerint. Elégtelen gyakorlati jegy javítása a TVSZ szerint két alkalommal kísérelhető meg. Az ismételt vizsgára a Számvitel Tanszék 2 lehetőséget biztosít: a vizsgaidőszak első 10 munkanapján belül, és/vagy a vizsgaidőszak utolsó hetében. Az érintett hallgatóknak a gyakorlati jegyjavítására a vizsgaidőszakban meghirdetett két időpont állrendelkezésükre. (Aki pótlási lehetőséget kap, természetesen csak a vizsgaidőszak utolsó hetében javíthatja az elégtelen gyakorlati jegyét!) A pótláskor és az elégtelen gyakorlati jegy javításához biztosított dolgozat értékelése is az előzőek alapján történik! A tantárgy tanulási menete: A gyakorlatok az elméleti ismeretek elmélyítését szolgálják, a gyakorlati foglalkozások keretében elődlegesen a meg nem oldott példákat dolgozzuk fel. A hallgatóknak az előre megadott időpontokban konzultációs lehetőséget biztosítunk. A hallgató a gyakorlatokon csak úgy tud eredményesen részt venni, ha az elméleti tananyagot és a kapcsolódó megoldással rendelkező feladatokat is feldolgozta. A gyakorlatok alkalmasak arra is, hogy a hallgatók feltegyék azokat a kérdéseiket. Módszertani javaslat a tantárgy ismeretköreinek elsajátításához: a) Első és legfontosabb teendő az előadás vázlatok átolvasása, majd a konzultáció után az ott írt saját jegyzett feldolgozása, kiegészítése a számviteli törvény előírásaival. Majd a jegyzet kapcsolódó fejezeteinek áttanulmányozása következik. b) Az elméleti ismeretek megszerzése után alapvetően fontos a kapcsolódó példák megoldása. A feladatgyűjtemény sok esetben megadja a megoldást is, de ügyeljen arra, hogy Ön oldja meg a feladatot és csak ezt követően nézze meg a megoldást. c) Ne elégedjen meg azzal, hogy mechanikusan ismeri a megoldást, rögzítse az elszámolás logikáját is. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján állítjuk, hogy nem elégséges csak a vizsgaidőszakban, illetve a számonkérések előtti napokban foglalkozni a számvitel tanulmányozásával. A program azt feltételezi, hogy Ön a szorgalmi időszakban is tanulja a számvitelt és a vizsgaidőszak, illetve a számonkérés előtti napok már csak az ismeretek mélyítésére, szintetizálására szolgálnak. Eredményesen csak így képes Ön eleget tenni a követelményeknek! 5