Növénytermesztéssel ssel kapcsolatos alapfogalmak

Növénytermesztés Növénytermesztéssel ssel kapcsolatos alapfogalmak

A földterf ldterület let megoszlása sa a földhasználat lat szerint Összes földterület 9 303 000 ha. (100 %) Termőterület (83,1 %) Mezőgazdaságilag művelt terület (63%)

Mezőgazdas gazdaságilag gilag műveltm összes terület (MMÖT) Művelési ágak: azonos hasznosítású, művelésű területek Szánt ntó művelési ág: rendszeres talajművel velés, szánt ntóföldi növényekn nyek Rét és s legelő: állandó gyeptakaró,, kaszáljuk; legeltetjük Kert: házikert,, hajtatás, dísznd sznövény-termesztés Szőlő: : bor és s csemege szőlőültetv ltetvények Gyümölcs lcsös: s: gyümölcsf lcsfák (összefüggő/szórvány)

A mezőgazdas gazdasági gi terület művelési ágankénti nti megoszlása sa Szánt ntó terület Gyep (rét, legelő) Kert Gyümölcs lcsös, s, Szőlő Mezőgazdas gazdaságigi terület

Termőter terület (TT) Erdő: : fával f benőtt beültetett terület, tűzifa, épületfa Nádas és s hasznosíthat tható vízfelületlet (halastó): nádvn dvágás, öntözés s hal és víziszárnyas tenyészt sztés TT = MMÖT T + Erdő + NádasN és s hasznos vízfelületlet ÖT T = TT + MűvelM velés s alól l kivett terület

Összterület (ÖT)( Egy-egy termelőegys egységen, gen, tájegyst jegységengen országon belül l találhat lható teljes terület Átváltások 1 öl l =1,896 m 1 öl = 3,6 m2 1 kat.. hold = 5755 m2 1 ha = 10 000 m2

A VILÁG FÖLDTERÜLETÉNEK MEGOSZLÁSA SA Szárazf razföld -Szántó és s kertészet -Gyep -Erdő -Nem műveltm 13.428 millió hektár 1.352 millió hektár 2.358 millió hektár 3.949 millió hektár 5.744 millió hektár

FÖLDTERÜLET, LET, MEZŐGAZDAS GAZDASÁGIGI ÉS SZÁNT NTÓTERÜLET LET (1000 Ha) (2002 FAO) Összes ter.. Mezőgazdas gazdasági gi Szánt ntó terület 1000ha 1000ha % 1000ha % Világ össz: 13.427.933 5.019.634 37,4 1.404.052 10,5 Európa : 2.297.647 486.858 21,2 287.233 12,5 EU 15 : 324.269 140.987 43,5 74.125 22,9 Magyarország: g: 9.303 5.867 63,1 4.617 49,6

A VILÁG G SZÁNT NTÓTERÜLETÉNEK CSÖKKEN KKENÉSE 1996 ÉS S 2002 KÖZÖTT 1,52 1,5 1,48 1,46 1,44 1,42 1,4 1,38 1,36 1,34 1,511 1,497 Milliárd ha. 1,404 1996 2000 2002

Vetésszerkezet a szánt ntóterületen Kördiagrammba: Összes szánt ntó: : 4 510 ezer ha Ebből: kalászos gabona 1 700 e ha kukorica napraforgó hüvelyes növények n nyek szálastakarm lastakarmányok egyéb b növényekn nyek 1 150 e ha 500 e ha 160 e ha 250 e ha 750 e ha

Szánt ntóegység, g, redukált szánt ntó Különböző művelési ágak összehasonlítására szolgál Művelési ág Szánt ntó/öntözött tt szánt ntó Rét Legelő Kert Gyümölcs lcsös Szőlő Erdő,, erdősáv Nádas 1 ha szánt ntóegység 1,0/1,6 0,5 0,2 4,0 4,0 5,0 0,1 0,05

Aranykorona (AK) A földterf ldterület let természetes termőképess pességét és közgazdaságigi értékét t kifejező szám Művelési ág Szánt ntó Gyep Gyümölcs lcsös Szőlő Erdő Nádas 1 ha átlagos AK értéke 20,92 8,24 30,05 38,72 4,25 12,49

Tábla Állandó terület letű tervezési és s művelm velési alapegység, g, természetes vagy mesterséges határokkal körülvett k terület. Nagyságát t befolyásolja a birtokméret, ret, a szabdaltság, a domborzati viszonyok, a termesztett növényfn nyféleség Művelési szempontból l a téglalap t alak és 50-80 ha méret m kedvező

Tömb Két t vagy több t egymással szomszédos táblán n ugyanazt a növényt n nyt termesztik, egységes ges művelm velés

Táblatörzskönyv Táblaszintű szakmai nyilvántart ntartás, mely időrendi sorrendben tartalmazza: Termesztett növény n ny faját, fajtáját Talajmunkák k idejét, eszközét Tápanyagutánpótlás idejét, formáját, a kijuttatott hatóanyag anyag mennyiségét Növényvédelmi munkák k idejét, a felhasznált lt vegyszert, dózistd Betakarítás s ideje, termésmennyis smennyiség, minőség Öntözött tt területeken öntözés s ideje módszerem vízmennyisége Egyéb b adatok (elemi ill. vadkár, üzemi kísérletek) k

Permetezési napló A termesztett kultúrákban, kban, raktárakban rakban vegyszeres kezelésekr sekről l kötelezk telezőenen vezetett nyilvántart ntartás s mely tartalmazza: Kultúra megnevezése, tábla t jele méretem Kezelés s időpontja Készítmény neve, hatóanyagtartalma anyagtartalma Kijuttatás s dózisa, d szer hígítási h aránya MVI és ÉVI Munkavégz gzésért felelős s személy aláí áírása

Elővetem vetemény Minden termesztett növény, n ny, amelyet másm termesztett növény n ny követ k ugyanazon a területen. Hatása, az ún. elővetem veteményhatás (tarlómaradv maradvány, tápanyagtöblet vagy hiány, növényegészségügyigyi szempontok)

Vetésforg sforgó Adott táblt blákon többt évre (3-5 év) előre meghatározott növényi n nyi sorrend. Évek száma megegyezik a termesztett növények nyek számával Vetésv sváltás Adott táblt blákon az elővetem vetemény hatások figyelembevétel telével kialakított növényin nyi sorrend

Tájkategória Talajok művelhetm velhetősége alapján: I. sík s k fekvésű,, középkk pkötött tt talaj (1,00) II. sík s k fekvésű laza ill. kötött k tt talaj vagy enyhén n dombos, középkk pkötött tt talaj (1,16) III. dombos fekvésű laza ill. középkk pkötötttt talaj (1,38) IV. erősen lejtős, köves, k kavicsos erősen kötött tt vagy igen laza talaj (1,72)

Talajok kötöttsk ttsége Adott időegys egység g alatt (óra,( műszaknap) m elvégzett munka mennyisége Teljesítm tmény A talaj agrotechnikai művelm velő eszközzel zzel szembeni ellenáll llása Tonnakilométer (tkm( tkm) Gépi munkák összehasonlítása. sa. Egy tonna hasznos teher 1 km-re törtt rténő elszáll llítása

Normálhekt lhektár r (nha( nha) Növénytermesztésben sben végzett v gépi g munkák összehasonlítására szolgál. l. Alapegységnek gnek az 1 ha sík s k középkk pkötött tt talajon végzettv középmély (16-21 cm) szánt ntást tekintjük. k. Munka Középmély szánt ntás s (16-21 cm) Mélyszántás s (26-32 cm) Simítózás Tárcsázás Vetés 1 ha nha-ban 1,0 1,8 0,2 0,4 0,3

MŰVELÉSI ÁGAK RÉSZESEDR SZESEDÉSE SE AZ ORSZÁG ÖSSZTERÜLETÉBŐL L (me( me:%) (összes földterf ldterület: let: 9 303 000 ha. ) Év 1935 1953 Szán -tó 60,8 60,0 Rét legel 17,5 ő 16,8 Kert 1,4 1,4 Szől ő gyü 2,2 m 2,2 Mg.-i ter. 81,9 80,4 Erdő 12,0 12,6 Ná- das 0,3 0,3 Mocsá r halast ó -- -- Term ő terüle 94,2 t 93,3 F.A. N.E.T 5,8 6,7 1970 54,2 13,8 3,4 2,5 73,9 15,8 0,4 -- 90,8 9,9 1980 50,9 13,9 4,6 1,8 71,2 17,3 0,4 0,3 89,2 10,8 1990 50,7 12,7 3,7 2,5 69,6 18,2 0,4 0,3 88,5 11,5 2000 48,4 11,3 1,1 1,0 62,9 18,9 0,7 0,3 82,8 17,2 2004 48,5 11,4 1,0 2,1 63,0 18,9 0,7 0,4 83,1 16,9 2004 e. ha 4 510 1 060 97 197 5 864 1 755 62 34 7 734 1 569

Növénytermesztés természeti erőforr forrásai Napenergia (hő,, fény) f Termőtalaj Víz Levegő

Napfény Fotoszintézis zis folyamata Növekedés, fejlődés (Generatív v szervek differenciálódása) Fotoperiodizmus (v (válaszreakció a nappalok és éjszakák k relatív v hosszára) Rövidnappalos (-napszakos)( növények: n nyek: 12 h-nálh rövidebb megvilágítás; kukorica, cirok, rizs, szója Hosszúnappalos (-napszakos)( növények: n nyek: minimum 12-14 14 h megvilágítás; kalászos gabonák, lucerna, burgonya, borsó Nappalhossz-közömb mbös s (fényk( nyközömbös) ) növények: n nyek: napraforgó paradicsom, egyes borsófajt fajták

Hő,, hőmérsh rséklet Tenyészid szidő (hőig igény, hőösszeg) Légzés Transpiráci ció (párologtat rologtatás) Gyökerek vízv és s tápanyagfelvt panyagfelvétele Talajélet let

Víz Növényi élet alapfeltétele tele (alkotóelem, oldott tápanyagok t száll llítása, asszimiláci ció, változó vízigény a fejlődés s során) Csapadék k formája Csapadék k mennyisége, eloszlása sa Talaj vízgazdv zgazdálkodása

Levegő Ökológiai tényezt nyező Összetétele, tele, legfontosabb elemek Nitrogén Oxigén Szén-dioxid Légnedvesség Talaj levegőtartalma

Termőtalaj Talaj: a földkf ldkéreg legfelső termékeny rétege, tulajdonsága, hogy megújul juló természeti erőforr forrás Termőréteg (sek( sekély mély) Feltalaj (felső művelt 20-30 cm) Altalaj Talajtermékenys kenység: emberi tevékenys kenység különböző irány nyú hatásainak eredménye, a növények n nyek differenciált szüks kségleteinek kielégítésére való alkalmasság

Talajtípusok Hasonló talajképz pző hatások, azonos fejlődési állapotú,, hasonló termékenys kenységű talajok Mezőségi (csernozjom( csernozjom) ) talajok Erdőtalajok Réti, öntés s talajok Homok talajok Szikes talajok Sekély termőréteg tegű erodált talajok

Legfontosabb termesztett növényeinknyeink Őszi búza b (Triticum( aestivum L.) Őszi és s tavaszi árpa (Hordeum( vulgare L.) Rozs (Secale( cereale L.) Zab (Avena( satíva L.) Kukorica (Zea( mays L.) Borsó (Pisum sativum L.) Cukorrépa (Beta( vulgaris L. convar. altissima Döll.) Napraforgó (Heliantus annus L.) Őszi káposztarepce k (Brassica( napus oleifera L.) Burgonya (Solanum( tuberosum L.) Lucerna (Medicago( sativa L.)

Búza

Árpa

Rozs

Zab

Kukorica

Borsó

Cukorrépa

Napraforgó

Repce

Burgonya

Talajművel velés

Talajművel velés Célja A talaj víz-v levegő- hő- és s tápanyagt gazdálkod lkodás s javítása Csapadékmeg kmegőrzés Tarlómaradv maradványok talajba forgatása Tömődött talaj lazítása Erózi zió és s defláci ció elleni védekezv dekezés Növényvédelem

A talajművel velés s műveletim elemei és s eljárásai Forgatás szánt ntás s (eke) Lazítás kultivátoroz torozás s (kultivátor, tor, középmély és s mélylazm lylazítók) Porhanyítás (borona, talajmaró, kombinált eljárások) Keverés tárcsázás s (tárcs( rcsásboronasborona +!) Tömörítés hengerezés s (hengerek, kombinált eljárások) Talajfelszín n alakítás simítózás s (simítók, kombinált eljárások)

A talaj forgatása, szánt ntás Célja a talajréteg teg cseréje Jelentősége A talajhibákkal nem rendelkező kolloidban és s tápanyagbant gazdag réteg r felszínre hozása Az időjárás és s a gépi g taposás s hatására leromlott talaj javítása, növény n ny maradványok és s trágy gyák k leforgatása A gyomosodás és s az állati kártevk rtevők k elleni védekezv dekezés Hátrányai Nagy az energiaigénye nye Szerkezetességet rombolhat (eketalp betegség) g) Jelentősen csökkentheti a talaj víztartalmv ztartalmát Száraz talaj esetében szerkezetromboló

A szánt ntás s alap esetei

A talaj lazítása és s porhanyítása Lazításkor az egyes talajrészek és talajmorzsák k közötti k kapcsolat meglazul, de a fellazított talajrészek viszonylag a helyükön n maradnak. Porhanyításkor a felaprózódás nagyobb mértm rtékű Feltalaj és s altalaj lazítás

Kultivátor tor

KULTIVÁTOR TOR MUNKÁJA

KOMBINÁTOR MUNKÁJA

ALTALAJLAZÍTÓ

A talaj keverése, tárcsázás Célja: a talajnak, a szár és s gyökér maradványoknak és s a talajra kijuttatott tápanyagoknak t (istáll lló- és műtrágyák) valamint a talajjavító (mész,agyag) anyagoknak egyenletes elkeverése.

A talaj tömörítése, t hengerezés Célja: a talajrészecsk szecskék k egymáshoz közelítése, ezáltal a nem kapilláris hézagok mennyiségének nek csökkent kkentése és s a kapilláris hézagok h számának növelése. Csökkenti a párolgp rolgást Meggyorsítja a csírázást st Csökkenti a talajfelszín egyenetlenségeit. geit.

RÖGTÖRŐ HENGER SZÁLL LLÍTÁSA ÉS S MUNKAKÉSZ ÁLLAPOTBA HELYEZÉSE

TÁRCSA TÖMÖRÍTŐHENGERREL

A talajfelszín n egyengetése A sík sk felszínű talajon egyenletesebb a vetés és s könnyebb k a növényn nyápoló és betakarító gépek munkája A sík s k felszínű talaj jobban megőrzi a nedvességtartalm gtartalmát. t. A sík s k felszínű talaj felmelegedése egyenletesebb

BORONATÍPUSOK a: faág (ókor) b: egyszerű faborona (római kor) c: fakeretes borona (16-17.sz) 17.sz) d: tövis t vagy vesszőborona (16-19.sz) 19.sz) e: fakeretes borona vasfogakkal (18-19.sz.) 19.sz.) f: traktorvontatású nehézborona g: láncboronal