Átállás Biotermelésre

Átírás

1 Átállás Biotermelésre Ware Borbála Közép-dunántúli Biokultúra Egyesület -elnök-

2 A működőm rendszer szabályoz lyozásának és s ezáltal az egész rendszer működésének megváltoztat ltoztatása Feltételek telek Emberi tulajdonságok Szakmai felkész szültség Újítási készsk szség Problémamegold mamegoldó készség Kockázatv zatvállalási készsk szség Megfigyelőképess pesség Munkabíróképess pesség Termelés s anyagi és s tárgyi t feltételei telei (alkalmas földbirtok, f gépek, g eszközök k forgótőke)

3 Talaj, csapadék és környezeti viszonyok Trágyamérleg Növényegészségügy és gyomosodás helyzete Állattartás helyzete Takarmánymérleg Épületek, gépek, berendezések 1. Lépés Felmérés- üzemtükör Családi helyzet, munkaerőhelyzet Jelenlegi munkaterhelés Üzem mérete, szerkezete

4 Személyes célkitűzések - saját tükör Ne legyen több munka, mert most is sok Jobb jövedelmet várok, mert a jelenlegi kevés Az istálló nem állhat üresen A földek nem gyomosodhatnak el Ne legyen kockázat Ne legyenek nagyobb beruházások Független akarok lenni Nem szeretem az állatokat

5 2. Lépés Tervezés - rugalmasság 1. A kiindulási helyzet leírása 2. Célok megfogalmazása 3. Célzott gazdaság megtervezése alaptakarmánymérleg vetésforgó tervezése munkaerőmérleg, és idényterhelés beruházási terv üzemgazdasági mérleg 4. Az átállási idő tervezése takarmánymérleg az átállás éveire vetésforgó átállása 5. A tervezés ellenőrzése

6 A vetésforgó tervezése A Feladat a talajtermékenység fenntartása az állatállomány maradéktalan ellátása takarmánnyal gazdaságos termésszint elérése műtrágya és növényvédőszer felhasználása nélkül a gyomok elnyomása vagy visszaszorítása egészséges növények termelése A tervezés Azonos viszonyokhoz azonos vetésforgó Szakaszokat kijelölni Állatállomány felmérése - takarmánytermő területek Kivenni azokat a növényeket, amelyek bioként nem értékesíthető (pl. cukorrépa repce - új növények helyette nitrogén és takarmány egyensúly javítására ) Végleges vetésszerkezet kialakítása - meghatározni az egyes növénycsoportok arányát (pillangósok, gabonafélék, kapásnövények, másodvetésű növények) zöldtrágya, takarmány, talajtakarás Az arányt befolyásolhatja rovarveszélyeztetettség, munkaigényesség Elővetemény értéke

7

8 Néhány példap Tejtermelő gazdaság (6 szakaszos vetésforg sforgó) füveshere füveshere őszi búza b (fehérhere alávet vetéssel zab/hüvelyes (keverék k másodvetm sodvetéssel) ssel) burgonya/ takarmányr nyrépa Rozs (füveshere alávet vetéssel) lucerna (füves) lucerna (füves) burgonya/silókukorica tavaszi kalászos (fehérhere, fűf alávet vetéssel) hüvelyes/takarmánykeverék k (másodvet sodvetés: s: olajretek, mustár, facélia lia,, bükkb kköny) zab/sörárpa rpa (esetleg lucerna alávet vetés) Sertésh shízlaló gazdaság (5 szakaszos vetésforg sforgó) füveshere/zöldugar őszi búza b (fehérhere alávet vetéssel) zabos borsó hüvelyesek (lóbab, borsó,, csillagfürt alávet vetés) őszi árpa/ tritikále Állattartás s nélkn lkül (3 szakaszos vetésforg sforgó) zöldugar (lóbab, herék, perje) őszi búza b (esetleg fehérhere alávet vetéssel) rozs/zab/burgonya

9 Biodinamikus vetésforg sforgó fóliasátorban 1. Év 2. Év 3. Év 4. év 5. Év Paprika Zöldhagy ma Spenót Karalábé Zöldbab Zöldhagy ma Uborka Paradics om Fejes saláta Facélia Zöldtr. Spenót Zöldhagy ma

10 Vetési naptár Levél - termés - gyökér - virág Növénytípusok : A) talajzsaroló,, pl. káposzta, k paraj, fejes saláta, kukorica B) talajkímélő,, pl. gyökérz rzöldségek, hagyma C) talajgazdagító, pl.pillangósok sok,, mustár, repce Mikroklimatikus hatások - lejtősz szög, kitettség Növénytársítások sok : káposzta, kamilla kukorica, bab kukorica, tök, t uborka sárgars rgarépa, hagyma cékla, karalábé bab, borsikafű Ha közel k ültetjük, egymást bántjb ntják: napraforgó,, petrezselyem póréhagyma, zeller paradicsom - sok növénnyel n nnyel nem jój szomszéd d (kivétel karalábé, zeller)

11

12 Gyomszabályoz lyozás Célja, hogy a gyomokat ellenőrz rzés s alatt tartsuk és s a természetes környezet tényezt nyezőiként kezeljük Legfőbb eszköze ze az okszerű vetésforg sforgó Jó tulajdonságuk: a hasznos rovaroknak életteret és s táplt plálékot kot nyújtanak akadályozz lyozzák k az erózi ziót javítj tják k a talajszerkezetet tápanyagokat tárnak t fel elpusztulásuk suk után n a mikroorganizmusok tápláékául szolgálnak lnak a tömött t tt rétegeket r laszítj tják megkötik a tápanyagft panyagféleségeket a talajtulajdonságok jelzőnövényei nyei

13 Hol lehet biogazdálkodni lkodni? beláthat tható környezetben szennyező forrás s ne legyen szerves trágya vagy ellenőrz rzött talajjavító legyen vetésforg sforgó kialakítása lehetséges repülőgépes pes növényvn nyvédelem közlekedk zlekedő pályája alatt nem Nem alkalmasak biogazdálkod lkodásra sra azok a területek ahol a környezeti k levegő-víz z szennyeződést stől l nem védhetv dhető a vegyszerezett területek közék szorosan ékelődik a talaj termékenys kenységét t szerves anyaggal fenntartani képtelenk a kedvezőtlen éghajlati és s talajadottságokkal küszkk szködő területek Jogszabályi definíci ció szerint ökológiai gazdálkod lkodás s alatt a mezőgazdas gazdasági gi termelésben a termékek előáll llításával kapcsolatos műveletek m összeségét (beleértve a csomagolást st és s a jelölést is) értjük, k, amennyiben az ökológiai gazdálkod lkodás s Alap- feltételrendszere telrendszere szerint hajtották őket végre. v Biokontroll Hungária Kht. EU szabályoz lyozás s TANÁCS 2092/91/EGK rendelete Hazai kiegész szítés: s: 140/1999.(IX.3.) Korm.. rend. A mezőgazdas gazdasági gi termékek és élelmiszerek ökológiai követelmk vetelmények szerinti előáll llításáról, l, forgalmazásáról és jelöléséről kiegész szíti a 74/2004.(V.10.) FVM rendelet az egyéb b eljárási szabályokkal.

14 Az ökológiai gazdálkod lkodás s főbb f szakmai követelmk vetelményei: Genetikailag módosm dosított szervezetek (GMO) és s származ rmazékaik használata egyértelm rtelműen en tilos Növénytermesztés átállási idő tartása 2-3 év cél: a területen esetleg felhalmozódott káros k anyagoktól l megszabaduljunk. 1 év v után n betakarított tott termés s "átáll" llásból l származ rmazóként forgalmazható szaporítóanyag anyag alapvetően en ökológiai eredetű kell hogy legyen vetésforg sforgó tápanyag - bio, esetleg extenzív állattartásból l származ rmazó trágya - komposzt - ásványi trágy gyázó szerek - baktérium trágy gyák, mikroelem trágy gyák - biodinamikus preparátumok A trágy gyával kiadott N mennyisége nem haladhatja meg az évenként nt 170 kg/ha-t A növények n nyek védelmv delmében a megelőzés a legfontosabb (vetésv sváltás, elenáll lló növények, nyek, fajták k termesztése, se, célszerc lszerű tajalművel velés,, hasznos élőlények megkímélése. Védekezés: fizikai biológiai giai módszerek, m pontosan megnevezett vegyszerek, melyek közös k s jellemzője az, hogy kontakt hatásúask ask,, természetes eredetűek, ek, felhalmozódásra nem hajlamosak. Izoláci ciót kell boiztosítani tani a szokványosan termelt növényektn nyektől

15 Állattenyésztés Átállási idő Takarmány főleg ökológiai, de 30-60%-ban lehet átállási, sőt 5-15% szokványos takarmányt is fel lehet használni Megelőző állatgyógyászat -jótartási körülmények Állatjóléti intézkedések

16 Feldolgozás A mezőgazdas gazdasági gi alkotórészek ökológiai eredetűek ek Tilos az ionizáló sugárz rzás s alkalmazása Adalék és s segédanyagok akkor használjhat ljhatók,, ha nélkülözhetetlenek, ill. egy közismertem k ártalmatlan anyagokat tartalmazó listáról választhatók A feldolgozó üzemek részlegesen r is átállhatnak, ha térben és s időben képesek k elválasztani lasztani az ökológiai termék k feldolgozását és s tárolt rolását t a szokványos nyosétól.

17