Az ökológiai gazdálkodás és támogatása az Európai Unióban

Átírás

1 ÖKOGAZDÁLKODÁS

2 Tartalomjegyzék Fogalommagyarázat Az ökológiai gazdálkodás és támogatása az Európai Unióban Ökológiai gazdálkodás Magyarországon A hazai intézményrendszer bemutatása Az ellenőrzés és tanúsítás folyamata

3 Napjainkban oly mértékű környezetszennyezés halmozódott, amely már károsan hat a biológiai folyamatokra és ezzel életünkre is. Mégsem tesznek ellene.

4 A biogazdálkodás a világ szinte minden területén jelen van. E gazdálkodási módot sokféle névvel illetik: újabban ökológiai gazdálkodás terjedt el, de organikusnak, vagy biológiainak illetve alternatívnak is nevezik. Az ökológiai gazdálkodásnak az a lényege, hogy szigorúan tiltja a géntechnológiát, a szintetikus és környezetkárosító vegyszerek használatát.

5 Az ökológiai gazdálkodás helyzete világviszonylatban: veszélyes vegyszerek mértéke az ötvenes évektől kezdve rohamosan a hetvenes évekig nőtt. megtorpanás, mivel az 1973-as olajárrobbanás az energiahordozókkal együtt felhajtotta a belőlük gyártott műtrágyák és növényvédő szerek árát.

6 Fogalommagyarázat Ökológiai mezőgazdaság: a föld, a növények, az állatok és az ember harmonikus együttműködésén alapul. Fő célja a zavartalan természetes körforgás fenntartása a maximális hozamokról való lemondás környezetkímélő termelés egészséges és biológiailag értékes élelmiszerek előállítása azonos értelmű a biogazdálkodás és az organikus gazdálkodás fogalma

7 Az ökológiai gazdálkodás irányzatai Biodinamikus gazdálkodás 1924 Szerves biológiai 1930 Fukuoka elmélete 1940 Soil Association 1943 Permakultúra 1970 Fenntartható gazdálkodás 1980

8 Az irányzatok kialakulásnak okai és közös jellemzői II. világháború utáni drasztikus terméscsökkenés (Németország); vidék elnéptelenedése, életminőség javítására törekvés (Svájc); talajtermékenység romlása; környezetszennyezés természet ember szoros kapcsolatának fenntartása; talajtermékenység javítása,fokozása; ökológiai rendszerben való gondolkodás

9 Ökogazdálkodás változatai: 1. Biodinamikus gazdálkodás: Alapító: Rudolf Steiner ( ) Mottó: Egészséges Föld = Egészséges emberek Jellemzői: a gazdaságot egységes egésznek tekinti beleértve a tágabb környezetet is, egészen a csillagokig vetési naptár használata komposzt és szerves trágya használatán alapszik természetes ásványi anyagok használata megengedett szintetikus vegyi anyagok használata tilos Teljes biológiai körforgás!

10 Biodinamikus gazdálkodás Jellemzői: Leromlási folyamatok visszafordítása preparátumok használata komposztáló komposzt oltásához növényekből (kamilla, cickafark, csalán, zsurló, tölgyfa kéreg) permetező gyógynövény + állati burok (szarvasmarha szarv, szarvas hólyag) Gyommagok és kártevők hamujának felhasználása az ellenük való védekezésben Vetőmagok kezelése preparátumokkal vagy gyógynövény fürdőkkel

11 Átállás biodinamikus gazdálkodásra A BD gazdálkodás kialakítása időigényes tiltott szerek utolsó használatától számítva 12 hónapra kezdődik az átállási időszak (2 év) teljes átállási idő: 3 év 2. évtől kezdve átállási termékként értékesítheti Ellenőrző szervezet: Demeter International Magyarországon a Biokontroll Hungaria Kht ellenőriz

12 Ökogazdálkodás változatai: 2. Szervesbiogazdálkodás: Hans Müller Biotermék termelő és értékesítő szövetkezet cél: értékesítési nehézségek elhárítása a minőség javításával - Svájc Hans Peter Rusch talajtermékenység mikrobiológiai oldala élő anyag elmélet 1968 Talaj - termőképesség talaj flórájának a minőségét tartja szem előtt szintetikus és hormonhatású szer használata tilos

13 Ökogazdálkodás változatai: 3. Permakutúra: az eredeti ökológiai rendszerekhez hasonlítás Bill Mollison: A permakultúra kifejezéssel egy integrált, folyamatosan fejlődő, az emberek számára hasznos növények és állatok ökológiai kapcsolathálózatán alapuló rendszert neveztük meg Permanaent agriculture permanent culture Értékmegőrző használat: keletkező hulladék minimalizálása falhasznált források pótlása A természetes élő rendszerben a növekedésnek vannak határai + folyamatok ciklusai a technikai rendszerek fejlődése túl gyors hatásuk nem kiszámítható nem a természet ellen, hanem vele (amig még van) a természetes rendszerekbe való beavatkozás esetén minél kisebb változtatással - eredmény elérése

14 A permakultúrás tervezés elemei A permakultúrás RENDSZER jellemzői: diverzitás funkcionális kapcsolatok fejlődés - elemei kölcsönösen hatnak egymásra egyensúly kialakítása az elemek megváltoztatják egymást A rendszer elemei - Funkcionális kapcsolatok Komplexitás rendezetlenség Diverzitás =stabilitás, hozamfokozás A tervezés alapjai a szektorok és a zónák

15 Ökogazdálkodás változatai: Soil Association Lady Eve Balfour - táplálkozási lánc tagjainak szoros kapcsolata : talajnövény- ember Az élő talaj c. könyve Az első tartamkísérlet beállítása ökológiai rendszerben 1946 London: Soil Association megalakulása

16 Ökogazdálkodás változatai: Fenntartható gazdálkodás A fenntartható fejlődésnek találkoznia kell a jelen generáció igényeivel úgy, hogy ne csökkentse a következő generáció esélyeit Aldo Leopold - Leopold Center Iowa Leopold Center egy kutató és oktató központ amely a fenntartható mezőgazdaság elméleti és gyakorlati kutatásait ülteti át a gyakorlatba. Groundwater Protection Act Kutatási program keretében 1987 három fő területe: A tudomány legújabb eredményeinek gyakorlati alkalmazása a mezőgazdaságban; Alternatív gyakorlatok kialakítása a mezőgazdasági termelésben; A nagyközönség a fogyasztók a lakosság informálása. Kutatási projektek: kereskedelem, ökológia

17 Ökogazdálkodás változatai: Módosított fukuoka Fukuoka módszere a termelési folyamatok természetközelihez való közelítése amennyire csak lehetséges. Nem végez szántást, mivel véleménye szerint a magvak a talajfelszínen is jól csíráznak kedvező körülmények között Diverzitás nagy mértékű. A talajfelszínt herefélékkel takarja amelyek a gabonafélék alatt megnőve nitrogént biztosítanak Gyomnövények az ökoszisztéma részei, időszakos kaszálással a talajfelszínre fektetve tápanyagtartalmuk bejut a talajba. Állatok bevonása: Kacsák időszakosan beengedve fogyasztják a kártevőket, pl csigák.

18 Az ökológiai gazdálkodás... tartózkodik az erőszakos beavatkozásoktól alkalmazott környezetvédelem növénytermesztés és állattartás összhangja nemesítés és tartás ésszerű kapcsolata nem a maximális hozamokat szorgalmazza nem használ szintetikus szereket, hormonokat nem zárja ki környezetbarát vegyszerek alkalmazását

19 Az ökológiai gazdálkodás alapelvei I. kiváló minőségű és megfelelő mennyiségű élelmiszer előállítása a természetes rendszerekkel és körfolyamatokkal összhangban végzett munka talajélet élénkítése helyes talajhasználattal és műveléssel, valamint trágyázással közvetett tápanyagellátás a talaj biológiai aktivitásán keresztül a szerves anyagok megfelelő kezelés utáni hasznosítása a növények természetes ellenálló képességének növelése agrotechnikai eszközökkel (másodvetés, köztes vetés, vetésforgó, pillangósok, stb.) változatos, sokrétű termelés

20 Az ökológiai gazdálkodás alapelvei II. a hasznos élőlények kímélése, életfeltételeik javítása a termelőrendszerek és környezetük genetikai sokféleségének megőrzése a növénytermesztés és az állattenyésztés harmonikus egyensúlyának megteremtése az állatok egészségének óvása a tartásmód célszerű megválasztásával mindennemű környezetszennyezés lehető legkisebb mértékűre való csökkentése megújítható erőforrások felhasználása a biológiai ciklusok előmozdítása és erősítése a mezőgazdasági rendszeren belül

21 Az ökológiai gazdálkodás helyzete az EU-ban Az EU-ban az ökogazdálkodás az elmúlt években dinamikusan fejlődött Okai: jelentős piaci kereslet és a támogatások környezetbarát mezőgazdaságnak jelentős szerep: AGRO-21 AGENDA-2000

22 2078/92. sz. rendelet A környezetileg kevésbé káros termelési eljárásokat és az extenzívebb termelési formákat támogatja Mezőgazdasági termelésből kivont és tartósan pihentetett területek Biodiverzitás megőrzése Tájvédelem Továbbképzési és demonstrációs projektek

23 Támogatás Nagyvonalú honorálás: szántóföld 600 EUR/ha évelő kultúrák és ültetvények 900 EUR/ha egyéb földhasználat 450 EUR/ha régionként kell tervezni

24 Ország Ökológiai művelésben lévő hektárok Ökológiai területek %-os formában Argentína ,22 Ausztrália ,12 Ausztria ,41 Csehország ,6 Hollandia ,15 Kanada ,22 Japán ,09 Magyarország ,56 USA ,22

25 A termelők bevételei Az első években tapasztalható a hozamok csökkenése Szakszerű termelés esetén jó közepes termésátlagra lehet számítani. Biotermékek magasabb áron való értékesítése Fontos a biotermékek értékesítési lehetőségeinek a feltárása

26 Az ökogazdálkodás fejlődése Magyarországon: Dinamikus fejlődés, között az ökogazdálkodással foglalkozó üzemek száma hatszorosára és az általuk öko módon megművelt területek mérete 7 és félszeresére nőtt ben a mezőgazdasági területek 0,5%-át teszik ki Fontosabb hazai biotermékek:gabonafélék, olajtök, napraforgó, kukorica, zöldség, gyümölcs, gyógy- ill. fűszernövények.

27 A magyar ökogazdálkodás helyzete 2003-ban 1443 termelőt ellenőriztek Mezőgazdasági terület mintegy 1,83 %-a (6.193 ezer hektár) rendkívül dinamikus fejlődés állattenyésztés alacsony volumene kevés az ökológiai eredetű trágya (pótlásra szorul)

28 Megnevezés Termékek megoszlása % Termőterület, ha Őszi búza 17% 1335,6 ha Egyéb gabonafélék ,6 Olajtök 9 724,8 Napraforgó ,6 Lucerna 6 446,7 Kukorica 9 712,9 Egyéb ipari növények 5 365,2 Egyéb pillangós ,5 Gyógy-és fűszernövények 2 166,6 zöldség

29 Az ellenőrzött gazdaságok státuszuk szerint: Teljesen átállt üzemek, azaz ökoüzemek Átállás alatt lévő üzemek, amelyek az első vagy második évben vannak Hagyományos gazdálkodást végző, azaz konvencionűlis üzemek Vegyes státuszú ökoegység

30 Az ellenőrzött terület változása

31 Üzemméret: 300 ha ha fölött 7% 4% ha 11% 1 ha alatt 11% 1-5 ha 15% ha 20% 5-20 ha 32%

32 A területek hasznosítás szerinti összetétele: Ültetvény 2% Egyéb (halastó, erdő, nádas) 8% Szántó 43% Rét, legelő 47%

33 Hazai biotermékek: Méhészet Vadon termő növények begyűjtése Feldolgozók, csomagolók, kereskedők gabonafélék olajtök napraforgó kukorica zöldség, gyümölcs gyógy- és fűszernövények Állattenyésztés terén: húsmarha (magyar szürke) tojótyúk

34 A növénytermesztés szerkezete Gyümölcs, és bogyós ültetvények 1,40% Szől ő 0,23% Gabonafélék 21,65% Fehérje növények 1,19% Burgonya 0,10% Gyökértakarmány, káposztafélék 0,06% Ipari növények 11,67% Rét, legelő 51,58% Ugar 3,88% Vető mag 0,38% Friss zöldségek, dinnye, szamóca 1,40% Tömegtakarmány 6,46%

35 Az állatállomány szerkezete Baromfi 0,76% Bivaly 2,58% Juh 20,27% Kecske 2,32% Ló 3,04% Szarvasmarha 66,94% Szamár 0,11% Sertés 3,97%

36 Export Az ökotermékek 95%-a kerül a nyugat-európai piacokra A felvevőpiac szinte korlátlannak mondható Azokat a termékeket adják el belföldön, amiket nem sikerül külföldön értékesíteni Az átlagos hazai fogyasztó nem képes az ökofelárakat megfizetni.

37 Export megoszlása: 3 60 Ausztria Olaszország Norvégia Svájc Németország Hollandia

38 A biogazdálkodás szabályozása az EU-ban Maga az elnevezés országonként változik, azonban ugyanazt jelenti: olyan gazdálkodási rendszereket határoz meg, amelyek tilalmazzák vagy korlátozzák a műtrágya és egyéb vegyszerek használatát. Célul tűzték ki a kiváló minőségű, szermaradványoktól mentes termékek előállítását, továbbá olyan módszerek bevezetését, amelyek vegyi készítmények nélkül is megőrzik, sőt javítják a talaj termelékenységét. Az előírások betartása érdekében ellenőrző szervezeteket hoztak létre a tagországok.

39 A biogazdálkodás több szempontból eltér a szokványos eljárástól: Nem szennyezi a talajt és az élővizeket mérgező vegyületekkel. A biológiai sokrétűség fenntartására törekszik a növényés állatvilágban egyaránt. Igyekszik a talajszerkezet és a talajban élő szervezetek egyensúlyának fenntartására. A szerves-anyag tartalom növekedése révén mérsékli az ásványi tápanyagok kilúgozódását, kimosódását. A növényvédelemben is erősen támaszkodik az egyensúly megtartására. Elsősorban a természetes, a helyi és a megújuló energiatartalékok feltárására törekszik. Az energiatartalékos módszerek alkalmazása révén csökkenti a gazdaság függőségét a külső erőforrásoktól.

40 A biogazdálkodást sokan bírálják: Elérhető termésátlagok gyengébbek. Induló költségek magasak. Bonyodalmak az áru forgalmazása és értékesítése között. Nehezen gépesíthetők. Drágábbak.

41 A biogazdálkodás támogatása: Támogatást élvez részint a tagállamoktól, részint az Unió forrásaiból. Kiváltképpen Dánia, Hollandia, Németország, Franciaország,Nagy-Britannia segít ennek a gazdálkodásnak. Általában pénzügyi támogatást kapnak (Dánia, Saar-vidék), Hollandiában minta biogazdaságokat is berendeztek, illetve ingyenes tanfolyamot szerveztek. Valamennyi tagországban tanácsadó szolgálatot szerveztek a biotermelés előmozdítására. Kutatásokat 1970 óta végeznek Németországban bio- és szokványos termékek összehasonlítására. A lények tehát azon van hogy összhangba kell hozni a mezőgazdasági termelést a környezetvédelemmel és a táj jellegének megőrzésével.

42 Az ökológiai termesztésű zöldségek felára egy budapesti biopiacon:

43 A hazai intézmények 1. Biokultúra Egyesület kidolgozta és aktualizálja a biotermékek termesztési és minősítési feltételrendszerét szakmai ismeretek terjesztése Biokontroll Hungária Kht ellenőrzési feladatok ellátása független szakértői szervezet az ellenőrzés és minősítés kiterjed a növénytermesztésre, állattartásra, ezek végtermékeire és az élelmiszerfeldolgozás területére

44 A hazai intézmények 2. Skal Hungary holland minősítő és ellenőrző szervezet magyar képviselete mezőgazdaság és élelmiszeripar mellett foglalkoznak textilipari és faipari termékekkel is megbízhatóság és objektivitás EN és ISO 9002

45 A hazai intézmények 3. Bioszaktanácsadó Bt. A szükséges ismeretek és információk eljuttatása a termelőkhöz Folyamatos kapcsolattartás Külföldi kapcsolatok

46 Az ellenőrzés és tanúsítás folyamata Bejelentkezés nyilvántartásba vétel szerződéskötés Átfogó ellenőrzés (átállás időszakában évente kétszer, átállt üzemeknél évente) + váratlan ellenőrzések forgatókönyv készítése rendellenességek kivizsgálása A forgatókönyv kiértékelése Az előírásokat betartó gazdaságok Minősítő Tanúsítványt kapnak max. egy évig érvényes folyamatos adatszolgáltatás

47 Áttekintés a biogazdaságokban használt szerekről: 1.A biogazdaságban engedélyezett tápanyagpótló és talajjavító adalékok: istállótrágya, hígtrágya, tőzeg, szalma, gilisztahumusz, háztartási hulladék 2.Növényvédő szerek: piretrin készítmények természetes alapanyagból, kovaföld, kőliszt, nátrium-szilikát, szódabikarbóna, 3.Élelmiszer-adalékok: kálcium-karbonát. Tejsav, citromsav, lecitin Ízesítők:természetes eredetű fűszerek és adalékok Víz, só: ivóvíz, konyhasó

48 Gyakorlati tudnivalók

49 Talajművelési rendszerváltozatok az ökológiai növénytermesztés alapozására Szárzúzás betakarítással egy menetben/talajművelés (sekély porhanyítás, részleges felszínborítottság) Szárzúzás Szántás Szárzúzás Mechanikai gyomkorlátozás korai betakarítású növények hántott (gyomos, árvakeléses) tarlóján Tarlóhántás Bakhátépítés Tarlóhántás Szántásos rendszer Forgatás nélküli, talajállapot-javító és kímélő rendszerek Vetőkultivá toros rendszer Direktvetés es rendszer Bakhátas rendszer Sávos művelés és vetés Szántás váltva forgató ekével, és elmunkálás Alapművelés kombinált nehézkultiv átorral Középmély lazítás és felszíni porhanyítás Tárcsás alapművelés és elmunkálás Talajmarós alapművelés Kombinált alapművelés és vetés Alapművelés forgatással v. forgatás nélkül Vetés, a vetősor lezárása egy menetben Bakhátba vetés és lezárás Sávos talajm. És vetés egy menetben A vetősáv lezárása Magágykészítés és vetés egy/két menetben Magágykészítés. Vetés és felületzárás Vetés vetőkultivátorral és zárás Növényápolás Növényápolás Növényápolás Bakhátmagasítás, növényápolás Növényápolás

50 A vetésforgó szabályainak 1. Ökológiai gazdálkodásban monokultúrás termesztés nem megengedhető. Az tekinthető monokultúrának, amikor legalább három, vagy annál több egymást követő évben történik növényváltás nélkül ugyanazon növénynek a termesztése, ugyanazon a területen. Nem monokultúra őszi búza kukorica kukorica őszi búza sorrend, már monokultúrának őszi búza kukorica kukorica kukorica őszi búza Nem tartoznak a monokultúra kategóriába az évelő pillangós növények (pl. lucerna, vöröshere, baltacím stb.), melyek életciklusuk alapján több éven keresztül vannak ugyanazon a területen.

51 A vetésforgó szabályainak 2. Nem következhet az ökológiai vetésforgóban ugyanazon növényfaj önmaga után ugyanazon a területen (kivételt képeznek értelemszerűen az évelő pillangós növények). Ez minden növényre vonatkozik függetlenül attól, hogy: van meghatározott visszatérülési ideje, vagy nincs; a hagyományos gazdálkodási gyakorlatban hány éven keresztül lehetséges, illetve elfogadott a növények önmaguk utáni termesztése.

52 A vetésforgó szabályainak 3. Kalászos gabona kalászos gabona után soha ne kerüljön (a zab szükség esetén kivétel lehet), közé nem kalászos gabona váltónövényt kell beiktatni. Kalászos gabonák : búza, durum búza, árpa, tritikale, tönköly búza, alakor, tönke, rozs, évelő rozs, zab és rizs. Nem elfogadható az alább felsorolt kombinációk egyike sem: tavaszi kalászos tavaszi kalászos, őszi kalászos - őszi kalászos, tavaszi kalászos őszi kalászos, őszi kalászos tavaszi kalászos. Természetesen nem alkalmazható pl. a tritikale rozs rozs, vagy ehhez hasonló növényi sorrend sem.

53 A vetésforgó szabályainak 4. Magnak termesztett hüvelyes növények (szója, borsó, bab, lóbab, csicseriborsó stb.), és takarmánynak (ill. magnak) termesztett évelő pillangós takarmánynövények (lucerna, vöröshere, bíborhere, baltacím stb.) ne legyenek önmaguknak, illetve egymásnak előveteményei, például lucerna szója, borsó lucerna, szója borsó.

54 A vetésforgó szabályainak 5. Visszatérülési idő alatt azt az években kifejezett időszakot értjük, amelyen belül nem célszerű ugyanazt a növényt ugyanazon a területen termeszteni. A visszatérülési idő hossza azt fejezi ki, hogy a növénynek milyen az öntűrő képessége. Ha egy növénynek a visszatérülési ideje 4 év, akkor az adott növény újbóli vetéséig 3 olyan évnek kell eltelnie, amikor más növény termesztése történik a kérdéses területen. Például a borsó visszatérülési ideje 4 év, ami a következőt jelenti: borsó: 1. év őszi búza, 2. év napraforgó, 3. év kukorica, 4. év borsó.

55 A vetésforgó szabályainak 6. A sikeres másodvetés teljes évnek számít a növényi sorrend megítélésében. Feltétele: hogy a termőhelyi adottságok, az éghajlati viszonyok, a talaj művelhetősége tegye lehetővé a sikeres másodvetés (= megfelelő zöldtömeg képződése) megvalósítását. Ezzel lehetőség nyílik (ha korlátozottan is) pillangósnak a vetésforgóba illesztésére, illetve az esetlegesen nagyon szoros kalászos gabonás vetésforgó fellazítására. Figyelni kell: hogy a két főnövény közé tervezett másodvetésű növény nem lehet ugyan az a növényfaj, mint a főnövények. Például: őszi és tavaszi kalászos gabonák egymás után kerülését keresztes virágúakkal (mustár, olajretek stb.), facélia vagy pillangóssal (csillagfürt, borsó stb.), vagy más, nem kalászos növénnyel lehet lazítani.

56 A fenntartható fejlődésnek magába kell foglalnia az élelmiszertermelés mellett a korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló erőforrások megőrzését és a természetes környezet védelmét is, azért, hogy a most élők szükségletei anélkül kerüljenek kielégítésre, hogy veszélyeztetnék a szükségletek kielégítését a jövő nemzedékei számára.

57 Köszönöm a figyelmet!