Szerszámkészítő A foglalkozás jelenlegi munkaerőpiaci helyzete Foglalkoztatottak száma A szerszámkészítők a fém- és gépipari jellegű foglakozások körébe tartoznak. 2005-ben a szerszámkészítők száma 5000 fő körül mozgott. Munkahelyek jellege A szerszámkészítők többsége szerszámokat-, gépeket- és járműalkatrészeket előállító cégeknél tevékenykedik. Ezek a cégek lehetnek műanyagokat előállító vállalatok is, sőt építőipari cégek, de a szakma legjellemzőbb foglalkoztatási területe a fémipar. A szerszámkészítők jelentős részét a gépipar foglalkoztatja, ugyanakkor legnagyobb részüket a fémfeldolgozási szektorban alkalmazzák, elsősorban a szerszámkészítés területén (forgácsoló kések, -fúrók, fröccsöntő-, stb. szerszámok gyártása). A szerszámkészítőket leggyakrabban szerszámkészítő szakmunkás munkakörben alkalmazzák, de a nagy tapasztalattal és komplex szakmai tudással rendelkező szakmunkások gyakran termelésirányítói beosztásba is kerülhetnek. A szerszámkészítő munkakör általában jobban megbecsült és magasabb értékű, mint más fémszerkezetek forgácsolásával foglalkozó státuszok (ezeket a pozíciókat általában NC/CNC gépkezelők, forgácsoló szakmunkások töltik be). A szerszámkészítői szakma komplex elméleti-gyakorlati összetettségéből következően szerteágazó ismeretanyag birtokosává teszi a végzetteket. Az egyedi szerszámgyártás területén nem ritka, hogy egy-egy szakember egyéni vállalkozóként, 1-2 fős vállalkozás keretében dolgozik, amennyiben lehetősége van/volt a termeléshez szükséges, viszonylag tőkeigényes eszközpark (maró-, eszterga-, fúró-, köszörű-, vágógépek) beszerzésre (erre főként a rendszerváltás utáni privatizáció keretében volt lehetőség). Szerszámkészítőket többnyire a 250 fő alatti cégek, azon belül is főként kis- és középvállalkozások foglalkoztatnak Magyarországon. A szerszámkészítés a kis- és középvállalkozások színtere. A fém- és gépiparban foglalkoztatottak - mely ágazat a szerszámkészítőket is javarészt foglalkoztatja - a Nyugat-, és Közép-Dunántúli régiókban valamint az ország középső megyéiben vannak jelen legnagyobb mértékben. Arányuk Dél-Dunántúlon a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb.
A fémfeldolgozás, kohászat aránya a megyei foglalkoztatás szerkezetében, valamint az alágazati foglalkoztatottak eloszlása a megyék között A fémfeldolgozás, kohászat aránya a megye foglalkoztatás-szerkezetében (%) 6 % és felette 5,99 % 3 3,99 % 2 2,99 % 2 % alatt A fémfeldolgozás, kohászat alágazatai Vas- acélgyártás Nemvas fémgyártás, vasacélöntés Fémszerkezet gyártása Fémfelület-kezelés Szerszámgyártás Szén- és ásványi anyagbányászat Kőolaj -, földgázkitermelés Az egyes oszlopok mérete arányos a foglalkoztatottak számával Munkarend, Bérezés Egy szerszámkészítő keresete nagymértékben függ attól, hogy milyen munkaköri pozícióban és milyen szervezetnél kerül alkalmazásba, ugyanakkor a szakmai életút színvonala is jelentősen befolyásolja a bér alakulását. A szerszámkészítő munkakör a fémipari szakmunkák krémjének számít. A pályakezdők fizetése is magasabb, mint sok egyéb szakmunka esetében. A külföldi érdekeltségű cégeknél a szerszámkészítő pozícióban dolgozó szakmunkások általában magasabb bérezésre számíthatnak, mint a hazai tulajdonú vállalatoknál. A szerszámkészítő szakmunkások többnyire kétműszakos munkarendben, heti 0-, napi 8 órában dolgoznak, gyakran azonban túlórázniuk is szükséges. Általánosságban elmondható, hogy egy szerszámkészítő értéke a cégnél eltöltött idővel párhuzamosan emelkedik, így az idő és (a pozíció megtartásához is szükséges) minőségi munkavégzés határozzák meg legjobban a kezdő bér növekedésének alakulását. Gyakori, hogy a szakmabeliek továbbképzéssel, pontosabban gépészmérnökké történő átképzésükkel, olyan karrier-utat nyitnak meg maguk számára, amelyben rendszerint jóval magasabb jövedelmek érhetőek el, mint a szerszámkészítői végzettséggel betölthető munkakörökben. A 2006-os hivatalos bruttó béradatok szerint a szakmában átlagosan 130 ezer forint körül, pályakezdőként 125 ezer forint körül lehet keresni. A foglalkozás jövőbeni kilátásai Szakma iránti kereslet A szakemberek iránti keresletet a gép- és fémfeldolgozói-pari-, (tágabban a feldolgozóipari) kereslet, illetve a technológia fejlődése határozza meg a legjobban. A szerszámok jelentősége a termékek gyártásában mutatkozik meg, hiszen a megmunkálásban, a különböző alakzatok előállításában kulcsszerepet töltenek be a szerszámok (gondoljunk például a forgácsoló késekre, fúrókra, a kiöntőmintaként szolgáló szerszámokra, stb). A hazai- és a világgazdaság növekedésével, az egyes iparágak fejlődésével egyre több gépre van szüksége a nemzetgazdaságoknak, így folyamatosan növekszik a jelentősége a gazdaságot/lakosságot gépipari berendezésekkel támogató gép- és járműiparnak, valamint az ágazatot fémszerkezetekkel ellátó fémmegmunkáló iparágnak is. Ezek pedig jelentős keresletet támasztanak a gépi szerszámok iránt. A hazai gazdaság többi
ágazatához viszonyítva a külföldi tőke aránya a gép- és járműiparban a legmagasabb és a jövőben is ez az ágazati szektor lesz a tőkebeáramlás egyik legjelentősebb területe. A szakmában elhelyezkedni kívánók lehetőségei a jövőben növekedni fognak. A szakmában dolgozok száma 2015-re várhatóan a maihoz képest 5%-al fog emelkedni. (3K Consens Iroda szakértői becslés 2007) A szerszámkészítő szakemberek fontos részét képezik a termelésnek, de egyre inkább egy olyan vállalati törekvés mutatkozik meg, amely a szerszámkészítők iránti keresletet középtávon lelassíthatja. A termelő szakmunkás pozíciókba egyre inkább a kibernetikus technológiákhoz értő NC/CNC forgácsolókat, illetve a gépösszeszerelésre specializálódott géplakatosokat és/vagy betanított munkásokat alkalmaznak, míg az egyre bonyolultabb szerkezetű szerszámok megtervezéséhez CAD programokhoz professzionálisan értő gépészmérnököket foglalkoztatnak. Tervezés végzése a gyakorlatban már ma sem jellemző a szakmára. A szakma iránt főként tíz fő felett foglalkoztató vállalatoknál lesz kereslet, leginkább Budapesten, Pest, Győr-Moson-Sopron és Vas megyékben. A szerszámkészítő szakma iránti évi kereslet száma Budapest Pest Komárom-Esztergom Fejér Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Tolna Somogy Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád 1 1 2 2 3 6 7 5 6 12 12 9 1 13 26 2 19 20 10 mikroszervezetek dolgozói nagyobb szervezetek dolgozói 1 10 100 Életkormegoszlás A szakmát egyenetlen életkoreloszlás jellemzi. Az eloszlás adatai szerint a 0-5 évesek csoportja a legjellemzőbb a szakmára. A szakmába való alacsony volumenű belépés és az ismertetett eloszlás miatt rövidtávon a szakma további elöregedése várható. A hivatást választóknak többnyire közös jellemzője a műszaki-, valamint a (termelő)gépek-, iránti elméleti-gyakorlati érdeklődés és hogy viszonylag rövid képzési idő alatt (2 év) relatíve magas minőségű szakmára kívánnak szert tenni. A szerszámkészítő szakma a változó (álló, guggoló) testhelyzetben, zárt helyen (műhelyben, gyártócsarnokban), főként gépi meghajtású eszközökkel végzett munka iránt érdeklődők számára a legmegfelelőbb, akik a gyártástechnológiai utasításoknak megfelelően képesek önállóan termelési-, (forgácsolás), illetve minőség ellenőrzéshez kapcsolódó munkálatokat végezni. A szakmát többinyire nagyfokú önállóság jellemzi, de gyakoriak az egyeztető megbeszélések a tervezőmérnökökkel (a műszaki dokumentáció kapcsán) és az üzemvezetőkkel.
Szerszámkészítő 20,0 15,0 % 10,0 5,0 0,0 15-19 20-2 25-29 30-3 35-39 0-5-9 50-5 55-59 60-6 65-X korcsoport (év) Fő feladatok, munkakörülmények A szerszámkészítők kötelezettségei általában munkakörönként változnak. A szakmában dolgozó szakemberek többsége a szerszámkészítés területén tevékenykedik: egyedi és/vagy sorozatgyártásra szánt szerszámok elkészítése (esztergályozással, marással, fúrással, köszörüléssel, stb.), az elkészült darab/darabok leellenőrzése. A szerszámkészítés legfőbb eszközeit a hagyományos-, illetve számítógépvezérlésű NC/CNC szerszámgépek adják. Összefoglalva: a termelő-szakmunkások elsőrendű feladata, hogy a műszaki rajzoknak, utasításoknak megfelelően többnyire gépi meghajtású berendezések felhasználásával, rendszerint fémből készült elemek szakszerű megmunkálásával és/vagy összeszerelésével szerszámokat állítsanak elő. Kompetenciák, iskolai végzettség, elvárások A legfontosabb kompetenciák a kézi/gépi szerszámok magabiztos használata, NC/CNC gépkezelés, kézügyesség, jó térlátás, kreativitás-, precizitás-, fokozott figyelem-, pontos mérés-, műszaki rajzolvasás, alapszintű tervezés képessége. Az új szakképzési rendszerben a szerszámkészítő szakképesítés megszerzésével válhat valaki a terület szakértőjévé. A szakma iskolai rendszerben és felnőttképzésben egyaránt tanulható, a képzési idő 2 év, felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra. A cégek a gyakorlott, angol és/vagy német szakmai anyagot olvasni képes szakembereket részesítik előnyben. Egy szerszámkészítő szakembernél, amennyiben vezetői pozíciót akar megpályázni előnyös lehet a szerkezetlakatosi végzettség. A közelmúltban a szerszámkészítő szakmában technológiai újítások jelentek meg (NC/CNC technológiák terjedése), ugyanakkor megmaradtak a korábbi tudások iránti munkáltatói igények is. A vállalatok jelenleg-, illetve a közeljövőben fokozottabban érvényesülő igényei a szerszámkészítőkkel szemben: - NC/CNC vezérlésű gépek kezelése, - szabványosított NC/CNC programnyelv alapszintű ismerete, - CAD alapismeretek, - gépi kéziszerszámok használata, - mérés- és szakrajztudás, - térlátás és műszaki érzék, - kézügyesség, - jó szisztematikus-következtető gondolkodás (hibakeresés, programozás), - ötletgazdagság (műszaki találékonyság a hiba keresésénél), - alapfokú szakmai idegen-nyelv ismeret. A magas fokú precizitás és koncentráció alapelvárások. Az elvárt kompetenciák
munkakörönként változhatnak, de a mű-, illetve csoportvezetői munkaköröknél a fenti szaktudások általában kívánatosak, ugyanakkor ezekben a munkakörökben a tárgyalási tapasztalatok, a tárgyalástechnikai készségek is lényegesek lehetnek. Karrier Egy szerszámkészítő karrier-pályáját saját szaktudásán, munkavégzésénél kívül elsősorban a szervezet mérete határozza meg. A kisebb (2-9 fős) műhelyek esetében általában nincs mód arra, hogy a szakmunkás kilépjen a termelésből, és irányítói pozíciót foglaljon el, tehát aki mű- vagy csoportvezető, az gyakran termelő-szakmunkás is egyben (kapcsolt munkakör). A nagyobb vállalatoknál már lehetőség nyílik arra, hogy a szakember ténylegesen kiemelkedjen a közvetlen termelői szintről, és irányítói pozíciót foglaljon el csoport-, illetve művezetőként. Karriernek lehet minősíteni azt az esetet is, amikor a szerszámkészítő gyakorlati oktató lesz a cégnél. Általános tapasztalat, hogy ennél feljebb csak akkor léphet egy szakmabeli a hierarchiában, ha egyben iskolai végzettségét is növeli, tehát mérnökké válik. Az anyagi megbecsülés az évek számával emelkedik, az egyre tapasztaltabb szakembereknek a cég iránti elkötelezettségét relatíve vonzó juttatásokkal igyekeznek erősíteni.