BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Levelező Tagozat Gazdaságdiplomácia Szakirány MEDITERRÁN ORSZÁGOK REGIONALIZMUSA ÉS AZ EURO-MEDITERRÁN PARTNERSÉG Belső konzulens: Francisco Pellicer Ramírez Készítette: Nemesrévi Ágnes Budapest, 2012 1
2
TARTALOM 1. BEVEZETŐ... 5 2. MEDITERRÁN TÉRSÉG, A SOKSZÍNŰ CIVILIZÁCIÓ... 7 2.1. Történelmi háttér... 7 2.2. Civilizációk sokszínűsége: az iszlám és az arab világ... 9 2.3. Európai befolyások... 11 3. MEDITERRÁN TÉRSÉG ORSZÁGAI... 13 3.1. Magreb országok... 13 3.2. Masrek országok... 16 3.3. Ciprus, Málta és Dél-Európai Országok... 19 3.4. Törökország... 21 4. A REGIONALIZMUS MINT POLITIKAI- ILLETVE GAZDASÁGI JELENSÉG... 23 4.1. A regionalizmus jelensége... 23 4.2. A regionális integráció típusai... 26 4.3. Regionális integrációk a Mediterrán régióban... 28 5. NATO ÉS A MEDITERRÁN TÉRSÉG... 31 5.1. A Mediterrán Dialógus és az Isztambuli Együttműködési Kezdeményezés... 32 5.2. Problémák a NATO-mediterrán együttműködésben... 34 6. BARCELONAI NYILATKOZAT ÉS AZ EURO-MEDITERRÁN PARTNERSÉG... 36 6.1.Társulási szerződések... 36 6.2. Globális Mediterrán Politika... 37 6.3. Barcelonához vezető út... 38 6.4. Barcelonai Nyilatkozat... 40 6.4.1. A Nyilatkozat pillérei... 41 6.5. Euro-mediterrán Partnerség... 45 6.5.1. Az euro-med megállapodások... 45 6.5.2. MEDA programok... 46 6.6. Barcelonai folyamat... 50 6.6.1. A barcelonai folyamat eredményei és lehetőségei... 53 3
7. A VISEGRÁDI EGYÜTTMŰKÖDÉS VS MEDITERRÁN SZÖVETSÉG... 57 7.1. A kezdeti nehézségek... 57 7.2. A célok... 58 7.3. A Visegrádi Csoport és az arab térség szövetségei... 58 7.4. Sikerek és konfliktusok a térségben... 59 7.5. Az Európai Unió kapcsolata a két régióval... 60 8. MEDITERRÁN TÉRSÉG POLITIKAI FORRONGÁSAI AZ ELMÚLT ÉVEKBEN, AZ ARAB TAVASZ... 61 8.1. Új korszak a Közel-Keleten: demokratizálódás és függetlenedés?... 63 4
1. BEVEZETŐ Szakdolgozatomnak Mediterrán országok regionalizmusa és az Euro-mediterrán Partnerség címet adtam. A címéből adódóan két nagy témát ölel fel, melyek ugyanakkor szoros összefüggésben állnak egymással. A témákat nagyon aktuálisnak találtam, mivel a regionális integrációs folyamatok szükségességének korát éljük, másrészt a béke és a biztonság fontos szemponttá vált az egész világban. Ez a több ágon futó, komplex szerkezetű térség potenciális lehetőségeket rejt, így bekapcsolódásuk a világban is egyre fontosabbá válik. Témám struktúrájában az időrendiséget és a cselekvések logikailag egymásra építését próbáltam megoldani. Mivel volt szerencsém hosszabb időt is eltölteni az adott területen, ezért elsajátítottam a spanyol és katalán nyelveket, valamint megismertem az ott élő embereket és kultúrájukat, melynek köszönhetően talán még közelebb áll hozzám e téma. Aktualitásából adódóan viszonylag kevés irodalmat találtam, így dolgozatom elkészítésében a magyar mellett angol és spanyol nyelvű források is segítettek, melyek szaksajtók, ellenőrzött online cikkek, hivatalos weboldalak, doktori disszertációk, és szakdolgozatok felhasználásával történt. Ezek nagy részét saját fordítással oldottam meg. Igyekeztem minél érthetőbben és lényegre törően elvégezni munkámat, mely remélem hasznos célt fog majd szolgálni. Az elmúlt évtizedekben a mediterrán térség fontos események színtere lett és jelentős fejlődésnek lehettünk tanúi. Történelmi múltjuk döntően befolyásolja a jelenüket. A gyarmatok függetlenné válása a dél- és kelet-mediterrán területen gazdaságuk gyors fejlődését követte, melyben a szomszédos országok, kiemelten az Európai Unió, lehetőséget látott az együttműködésnek teret adni és támogatni. A térség gazdasági és stratégiai szempontból kiemelkedően fontossá vált. Elég, ha az alapvető energiaforrásokra gondolunk, mint a kőolaj, a földgáz, vagy a víz, de a közel-keleti országokkal való béke és biztonság szempontjából ez egy 5
stratégiailag fontos terület volt és lesz mindig a történelem során. A mediterrán országok is érdekeltek az együttműködés lehetőségében, hiszen gazdaságuk többnyire egy-két ágazattól függ, így ha valamelyik működése megtorpan, komoly válságban viheti az országot. A régió eltérő civilizációkat és kultúrákat képvisel, ezek szembenállása lelassíthatja az integrációs törekvések menetét. Az iszlám, mely a köztudatban sajnos negatív megítéléssel bír, a Nyugat ellenségének tekinti, és az elmúlt időszakban lezajlott támadások ezt meg is erősítik. A mediterrán térség országai a gazdasági és politikai változatosságot és az azonosságot képviselik a térségen belül. Mint ismeretes, az együttműködés célját elsősorban a fejlődés és stabilitás vezérli, ám mint általában, az integrálódási folyamatokban bekövetkezhetnek ideológiai eltérések, mélypontok, érdekellentétek is. Ezek a ciklusok korlátokat emelnek a szervezet hatékony együttműködésében, így sok esetben mérlegelni kell az egyes lépések lehetséges előnyeit és hátrányait. Ily módon megpróbálom a Mediterrán térséget szemléletes és átlátható formában prezentálni. Ismertetném partnerségi viszonyait, elsősorban az Euro-Mediterrán Partnerséget, de kitérek a NATO-val való együttműködés kisebb nagyobb sikereire, eredményeire is, melyek meghatározóak lehetnek a Mediterráneum történetében. Ebben az időszakban az Európai Unió egy másik térségben, a Kelet-Európai Visegrádi Együttműködésben is részt vállalt. A két térség összehasonlítása és rálátása más-más szemszögből érdekes konklúziók levonását mutatja. Mivel az elmúlt években lezajlott politikai konfliktusok meglehetősen átalakították a térség szabályait, így fontosnak tartottam a folyamat eseményeit ismertetni, ami döntően megváltoztatta az érintett területek életét, gondolkodását és jövőképét. A Mediterrán térség olyan utat mutat, illetve mutathat a jövőben, ami a világban egy pozitív tendenciát kezdhet és átrendezheti a gondolkodásmódot az egyes civilizációs viszonylatban. 6
2. MEDITERRÁN TÉRSÉG, A SOKSZÍNŰ CIVILIZÁCIÓ A Földközi-tengerrel határos országokat képezi, melyek Európa, Ázsia és Afrika kontinenseket érint. 2.1. Történelmi háttér A mediterrán térség történelmét legkönnyebben a civilizációk fejlődésén lehet végigkövetni, hiszen a jelenlegi politikai megosztottságon túlmenően ez a térség elsősorban három hatalmas és élő civilizációt foglal magában. A Nyugatot legelőször is, melynek ugyan a görög kultúra teremtette meg az alapjait, de ahol mégis érdemesebb lenne a Kereszténység fogalmát használni, vagy még inkább a Rómaiságot: Róma volt és maradt a központja a latin, majd a katolikus kultúrkörnek, mely egészen a protestáns világig terjed. A második kultúrkör az Iszlám, mely Marokkótól az Indiai- Óceánon túl terjed, és mely a Nyugat szemében egyfajta Ellen-nyugatként jelenik meg. A harmadik szereplő a görög világ, az ortodox kultúrkör, mely az egész Balkán félszigetet magában foglalja: Görögországot magát és kiterjed a hatalmas ortodox Oroszországig. 7
A civilizációk jellemzője, hogy a tágan értelmezett terüket, gondolatvilágukat hosszú távon uralják, birtokolják, ez a változatlanság az oka annak, hogy a civilizációk gyökerei sokkal mélyebbre nyúlnak vissza, mint az első látásra tapasztaljuk. 1 Az egyes civilizációkra jellemző, hogy erősen ragaszkodnak földrajzi helyükhöz, s ez a ragaszkodás időben hosszú távot jelent. Az idők folyamán az erősebb ideiglenesen gyarmatosíthat, így elnyomva az ottani civilizáció vonásait, de általában ezek kimenetele nem vezet sikerre. Az ilyen harcok helyszínéül a földközi térség kitűnő példa, hiszen például a törökök 1453 és 1514 közötti hódításuk a Balkán-félszigeten a görög és ortodox műveltség részeit uralta. Majd négy évszázadon át marad ez az állapot, míg 1918-ban az iszlám visszahúzódik, s az elfoglalt térség újra magára talál. A civilizációk története a térségben olyan tényező, mely jól tudja szemléltetni közös történelmük bemutatását. A hidegháborús időszakban a kétpólusú világpolitika három nagy részre szakadt. Az egyiket az USA élén gazdag, demokratikus országok alkotják, mely a Szovjetunió és a kommunista országok ellen versenyre keltek politikai, gazdasági és katonai téren. A valódi konfliktusok azonban a Harmadik Világban zajlottak. Ezen terület országait a szegénység jellemezte, függetlenségük kivívása után nem volt jelen a politikai stabilitás. A kultúra volt a népek közötti megkülönböztetés jele, nem az ideológia vagy gazdasági, politikai jegyek. A kulturális preferenciák is alakítják magatartásukat, nem csak a hatalomra és gazdaságra való törekvés. Az államcsoportokat már a világ hét vagy nyolc fő civilizációja alakítja s nem a hidegháborút követő három blokk. A hidegháború utáni világban a kultúra egyszerre volt megosztó és egyesítő erő: az ideológiailag elkülönülő, ám kulturálisan egységes népek egymásra találtak, ilyen volt a két Németország egyesülése; az ideológiailag vagy a történelmi körülmények következtében egyesített, ám különböző civilizációs társadalmak felbomlottak, mint a Szovjetunió, Jugoszlávia és Bosznia esetében történt. A jelen és a közeljövő legerősebb civilizációja a Nyugat, de ereje a többi civilizációéhoz viszonyítva csökken. A Nyugati kultúra értékei és érdekei erősen befolyásolják a nem nyugati társadalmakat, aminek következménye, hogy azok választásra kényszerülnek. Némelyek utánozni próbálják a Nyugatot, illetve csatlakozni hozzá, más országok megkísérlik növelni 1 Balbisi, Louai: A mediterrán országok gazdasági kitörési kísérletei az Európai Unió kibővülésének Tükrében, PhD-értekezés, BKÁE Nemzetközi Kapcsolatok PhD Program, Budapest, 2001., 5. oldal 8
gazdasági és katonai erejüket, hogy ellenálljanak a Nyugatnak és kiegyensúlyozzák annak befolyását. 2 2.2. Civilizációk sokszínűsége: az iszlám és az arab világ Az iszlám kezdetét 622-től (Hidzsra) 3 számítjuk, mely rendkívül gyorsan terjedt el a térségben. A hódító arab törzsek a Hispán-félszigettől Perzsáig terjedő birodalmat hoztak létre, amely közel öt évszázadon keresztül nemcsak politikai és katonai erejét tekintve, de kulturális, tudományos szempontból is a legfejlettebb, legdinamikusabb civilizációnak számított. 4 Az iszlám azt vallja, hogy Allah az egyetlen Isten és Mohamed meg van győződve arról, hogy más monoteista vallás hívői is (zsidók, keresztények) is Allahot imádják, csak elkorcsosultak hitükben. Az iszlámban a Szent Könyv, a Korán nem az evilági életet mutatja be kimerítően, hanem a Végítéletet, az Utolsó Nap eljövetelét hirdeti, a hívőnek a Paradicsomra kell koncentrálnia, a szerint kell élnie, hogy eljusson oda. Megfigyelhető az iszlámban a zsidó, keresztény, hellenisztikus, indiai, régi arab szokások hatása, de ez a vallás azoknál egyszerűbb és érthetőbb. Nem hoz létre egyházat és papságot, mint a kereszténység, nincsen szüksége szentélyekre, az istentisztelet bárhol elvégezhető. Az ima egyaránt érvényes a sivatagban vagy a mecsetben, Allah minden igaz hitűt meghallgat. Az iszlám nézete öt alappillérre épül, mely a hívő öt kötelességét jelenti: 5 1. Hitvallás (saháda), hogy egyetlen Isten van, és Mohamed az ő prófétája. Ez a legfontosabb pont, ettől eltérni nem szabad, ennek tagadása a sirk, a legfőbb bűn, mely eretnekségnek számít. 2 Balbisi, Louai: A mediterrán országok gazdasági kitörési kísérletei az Európai Unió kibővülésének Tükrében, PhD-értekezés, BKÁE Nemzetközi Kapcsolatok PhD Program, Budapest, 2001., 6-8.oldal 3 Hidzsra: Mohamed próféta Mekkából Medinába történt kivándorlásának napja, amely a muszlim időszámítás kezdőpontja. Mai időszámításunk szerint: 622. július 16. 4 Szigetvári Tamás: Euro-Mediterrán Partnerség. Az Európai Unió és a mediterrán országok kapcsolatrendszerének elemzése és értékelése. PhD-értekezés, BKÁE Világgazdasági Tanszék, Nemzetközi Kapcsolatok, Budapest, 2002, 106-109.oldal 5 http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/khai/0/26365/1 letöltés: 2012. március 16. 19:01 9
2. Az istentisztelet rítusai (szalát): virrasztás (vigília), recitáció, térdhajlítás, leborulás. Ezek a külsőségek keleti keresztény hatásra alakultak ki, az istentisztelet napja vasárnap vagy szombat helyett péntek. E napon csak az istentisztelet idejére tiltották a világi cselekedetek végzését, szemben a zsidósággal vagy a kereszténységgel, ahol az egész nap tiltott. 3. Alamizsnaadás (zakát). A kezdetben szabad, mindenki által önként meghatározott és önként adott összeg, később kötött mértékű állami adó. 4. Böjt (szaum). Zsidó eredetű, kezdetben az év első hónapjának 10. napja (a zsidó engesztelő böjt), majd a judaizmussal való szembefordulás után a Ramadán, tehát a mozgó holdév 9. hónapja. 5. Zarándoklás Mekkába (haddzs) a Kába-kőhöz. Ezeken túl, szertartási előírásokat is tartalmaz a Korán (pl.: sertéshús és alkohol fogyasztásának tilalma, legfeljebb négy feleség). A vallás előírja a hitetlenek elleni szent háborút (dzsihád) s a hit minden eszközzel történő terjesztését. Ez a hódítások felé terelte az egységesülő arab törzseket. Az iszlám nem alakított ki bonyolult hittételeket (dogma), nem teremtett keresztény típusú hierarchiát, az egyház nem különült el az államhatalomtól (Mohamed utódai a kalifák egy személyben voltak vallási és világi vezetők), a papság nem játszott kivételes szerepet. Az arabok a VII. században elfoglalták a Perzsa államot, Bizánc is elvesztette területei egy részét. Szíria, Palesztina, Mezopotámia és Egyiptom megszerzése után Közép-Ázsiáig nyomultak előre. A sikerek okai röviden: 1) A vallásban meglévő harci fanatizmus. 2) Erős arab hadszervezet. 3) Az elfoglalt területek viszonylagos gyengesége, széttagoltsága. 4) Az arabok vallási türelme és mérsékelt adópolitikája. 5) A hasonló nyelvű és kultúrájú elfoglalt térségek könnyen integrálódtak. Az iszlám a Közel-Keleten és Észak-Afrikában fokozatosan túlsúlyba került, az arabok Damaszkuszból irányított birodalma az Ibériai-félszigettől Indiáig terjedt (Omajjád-dinasztia, 661-750). Ekkor alakultak ki az iszlám világát megosztó legnagyobb irányzatok is (szunnita, síita), de az egyre intenzívebb európai terjeszkedések mentették meg az arab uralomtól a térséget. Az új arab dinasztia (Abbászidák, 750-1258) Szíriából Bagdadba tette át székhelyét. Bár az arabok birodalma a X. század végére felbomlott, az arab világ kulturális hatásai ekkor mutatkoztak meg igazán: az antik-hellenisztikus, a zsidó-keresztény, a keletiiszlám kultúrák kölcsönhatásaiból fejlett civilizáció született (csillagászat, orvostudomány, földrajz, matematika, építészet stb.). Az arab világ kereskedői évszázadokon keresztül 10
közvetítették Európa felé az új ismereteket. (Központok: Bagdad, Damaszkusz, Kairó, Mekka, Szamarkand). A virágzó korszakába emelkedő Európa (XI.-XIV. századok) kiterjedt kereskedelmet folytatott a Közel-Kelettel (levantei kereskedelem), a keresztes hadjáratok (1096-1291) nemcsak a Szentföldön (szeldzsuk-törökök), hanem az Ibériai-félszigeten is összeütközést (mórok), ugyanakkor újabb hosszan tartó kölcsönhatást jelentettek az iszlám világgal (reconquista = visszahódítás). A félsziget államai (elsősorban Aragónia, Kasztília és a Portugál Királyság) győzelmet arattak az arabok felett: A XIII. század végén csak Granada maradt a mórok kezén. Az európai kultúra részeivé váltak az arab tudományos ismeretek, az iszlám erősen hatott a társas érintkezés normáira, az európai építészetre (Alhambra), a haditechnikára, sőt a konyhaművészetre is (új keleti fűszerek, növények). 6 2.3. Európai befolyások A XII-XIII. századi aranykor hanyatlásában a végső csapást a mongolok 1400-as évek elején történő betörése jelentette. XIV. században az oszmán-törökök terjeszkedésével az iszlám integratív és hódító jellege ismét erőre kapott, így újabb kihívás elé állítva Európát. A Közel-Kelet újabb egyesítését a XV. század második felétől az egyre erőseb oszmán törökök valósították meg, akik egészen a XX. századig meghatározó bár egyre gyengülő hatást gyakoroltak a térségre. Az Oszmán Birodalom hanyatlásának eredménye lett az európai hódítók befolyásának időszaka a terület felett. Észak Afrika a franciák gyarmata lett, míg Anglia Egyiptom, valamint a Perzsa-öböl területének befolyásolását élvezhette. Az I. világháború után felbomlott az Oszmán Birodalom, s így a maradék közel-keleti tartományok (Szíria, Jordánia, Irak, Líbia) is e két nagyhatalom mandátumterületeivé váltak. A Magreb országok függetlenségüket visszakapták a II. világháború után. 1956-ban Marokkó és Tunézia békés úton, ám Algéria csak küzdelmek árán tudta megkötni a függetlenségi szerződést 1962 márciusában. 6 http://www.moonshadow.hu/index.php?module=cikk&show=480 letöltés: 2012. március 16. 20:55 11
A létrejött nemzetállamok célja egy működőképes nemzetgazdaság beindítása volt, mely elé számos akadály állt, többek között az iparosításhoz elengedhetetlenül szükséges tőkeforrások, technológia és oktatás. 12
3. MEDITERRÁN TÉRSÉG ORSZÁGAI A mediterrán régión belül az országok gazdaságpolitikai jellemzőit ismertetem az euromediterrán együttműködésig, a főbb eseményeket bemutatva, mely a következő fejezetek alapjául szolgálhat. 3.1. Magreb országok A magreb országok Észak-Afrika nyugati részén találhatók, melyet Líbia választ szét el keleti, masrek térségtől. A magreb arab szó, jelentése nyugat, ahol a nap lenyugszik. A térség az arab világ nyugati részét képezi, Algéria, Marokkó és Tunézia tartozik bele. Algéria a legnagyobb ország a három közül, 1962-ben kapta meg függetlenségét, addig a francia gyarmat részét képezte. Az ország 70%-a arab és 30% berber nép, 96%-a az északi területen él, amely az ország 20%-át jelenti. A 70-es években a gazdasági fellendülésüket főleg a kőolaj áremelkedésének köszönhették. Mivel jelentős kőolaj és földgáz készlettel rendelkezik, az Európai Közösség egyik legfontosabb partnere a mediterrán országok közül. 1976-ban megállapodást kötött az EK-val, melynek célja, hogy Algéria ipari termelését és gazdasági infrastruktúráját fejlessze és segítsen a tudomány, a technika és a környezetvédelem fellendülésében. Földrajzi adottságának köszönhetően a 80-as évek végére külkereskedelmi importját elsősorban az ipari berendezések, a félkész termékek és az élelmiszerek jelentették, ugyanakkor az áruexportjában szinte kizárólag a szénhidrogén termékekre (földgáz, kőolaj) támaszkodtak (97%), csak elenyésző mennyiségben kerültek kivitelre félkész termékek és ipari berendezések. 1992-ben a választásokat szavazatok többségével az Iszlám Üdvfront (FIS) nyerte, amely elkezdte az iszlám erőszakos elterjesztését, ezért a kormány hadseregének közbelépésével kellett beavatkozni és kezdetét vette egy polgárháború, mely erőszakok és véres támadások színtere lett. A világ értetlenül állt a kegyetlenkedés előtt, az ENSZ és néhány nagyhatalom az algériai kormányt kérik, hogy állítsa meg az erőszakot országában. Végül engedélyezte, hogy az EU tényfeltáró bizottságot küldjön. 13
2001-ben társulási szerződést kötött az Unióval, mely külkereskedelmében jelentős segítséget tudott nyújtani. Az EU mellet még USA-val és Brazíliával is fontos kereskedelmet bonyolít le. Marokkó 1969-ben vált egységes független királysággá a déli francia, az északi spanyol s Tanger nemzetközi fennhatóság alatt álló területek egyesítésével. 7 Ugyanebben az évben társulása az EK-val 1969-ben, mely öt évre szólt, de 1976 júliusában preferenciális kereskedelmi egyezmény jött létre. A 90-es években politikai reformokat hajtott végre. 1992-ben az Európai Tanács lisszaboni ülésének eredményeként három évvel később egy új kereskedelmi és együttműködési megállapodás jött létre Marokkó és az Európai Unió között. 1996. április 26-án aláírt társulási egyezmény eredményeként a MEDA program 8 keretében az Európai Bizottság 120 millió ECU támogatást hagyott jóvá strukturális fejlesztésekre, azzal a céllal, hogy biztosítsa a versenyképességet a mezőgazdaság és az ipar terén. 2004 júniusában szövetséget kötött az Amerikai Egyesült Államokkal és szabadkereskedelmi megállapodást írtak alá az Európai Unióval együttesen. Külkereskedelmi forgalmát tekintve óriási foszfát készleteiből adódóan az export több mint 30%-át teszi ki, ezen kívül jelentős a kivitel élelmiszerből, mely főleg gabona, déli gyümölcsök és hal. A turizmus fellendülése beindította a kézműipart, mely a szőnyeget és bőráruk kereskedelmét javította. Behozatalra szorul félkész termékekből és néhány fogyasztási cikkből. Földközi-tengeri tagoltságának köszönhetően stratégiailag fontos ország, lakosságának 75%-a berber és csak 15%-át képezi az arab nép. Tunézia szintén francia gyarmat volt 1956-ig, majd a függetlenségét elnyerő ország 1976. április 25-én együttműködési megállapodást kötött az EGK-val, azzal a céllal, hogy Tunézia gazdasági és társadalmi fejlődését támogassa, ezen belül főként az iparosításon, a mezőgazdaság korszerűsítésén és az infrastruktúra fejlesztésén volt a hangsúly. (Megszüntette a vámokat például az olívaolajnak, mely majdnem elérte az ország kivitelének 10%-át). Tunézia jelentős hátrányból indult el az iparosodás terén a függetlenségét követően, mivel hazai felvevőpiaca nem volt akkora, mint az előző két országé. A 70-es években, a gazdaság fejlődésének beindítását a kőolaj áremelkedése is jelentette. 7 http://hu.wikipedia.org/wiki/marokk%c3%b3#gazdas.c3.a1g letöltés: 2012. április 14. 13:08 8 Lásd: 7.5.2. fejezet 14
Az ország a 80-as évek elejére eladósodott, ugyanis a kivitele jelentősen lemaradt az import mögött, így a kereskedelmi mérleg deficitessé vált. A 80-as évek csökkenő olajárai szintén beleszólt a folyó fizetési mérlegbe. Az államadóssága elérte az 1,64 milliárd dollárt. Az adósságállomány nagy részét az állam által felvett hosszúlejáratú kölcsönök és külföldi közvetlen befektetések tették ki, melyek nagyrészt a Világbanktól, a nagyobb olajtermelő arab országoktól és európai nagyhatalmaktól folyt be. 1987-től reformintézkedések kezdődtek: az állami jelenlét leépítésével lehetőséget adtak a külföldi befektetőknek, a bankrendszer átszerveződésével versenyhelyzet alakult ki a bankok között, átalakították az adórendszert, illetve a vámokat és mennyiségi korlátozásokat fokozatosan csökkentették. A gazdasági reformok kidolgozásában közreműködött az IMF és a Világbank is. 9 A magreb térség a külföldiek előtt nem vált vonzóvá, mert hiányoztak az alapvető kiépítési és kutatási rendszerek, melyek vonzóvá tehetik a befektetéseket e területen. Az 1. számú táblázat alapján láthatjuk a három ország külföldi befektetéseinek nagyságát. Külföldi közvetlen beruházások (FDI) nagysága 1. sz. táblázat millió USD 1987-1991 1992-1996 1997-2001 2002-2006 2007 2008 2009 2010 átlag átlag átlag átlag Algéria 12,0 60,0 569,2 1.091,5 1.662,2 2.595,1 2.760,0 2.291,2 Marokkó 158,7 326,6 76,3 1.432,9 2.806,6 2.466,3 1.970,3 1.240,6 Tunézia 87,5 408,4 515,4 1.209,1 1.531.8 2.639,5 1.595,4 1.400,8 Forrás: The World Bank 2011 9 Polgár Attila: Tunézia és az Európai Unió kapcsolata, 41.oldal, BGF-KKFK Szakdolgozat, Budapest 2003. 15
3.2. Masrek országok 10 A masrek országok csoportjába a következő államokat soroljuk: Egyiptom, Jordánia, Libanon, Szíria, Izrael és a Palesztin Hatóság. A masrek országok sok szempontból közös tulajdonsággal bírnak. Fejlett, magas népesedésű országok, melyek gazdasági befolyásoltságot szenvednek a szomszédos olajban gazdag országok által. Másrészről ezekben az országokban a legmagasabb a védelmi kiadások aránya a GNP-hez viszonyítva, lévén a térség állandó háborús konfliktusainak. Mivel a legtöbb kiadásukat a háborúk fedezésébe fektetik, így nem tudtak kialakítani egy jól működő gazdasági mechanizmust, mely strukturális zavarokat generálnak. Az 1996-ban Egyiptom találkozott az Unióval, ahol egy új euro-mediterrán társulási egyezményről tárgyaltak és 275 ECU pénzügyi támogatásról született határozat. A gazdasági reformok lépéseként a gazdaság liberalizálását, a vámok átlagosan 25%-os csökkentését, és a külföldi befektetések előtti korlátok lebontását valósították meg. Az ország devizatartalékai 1997-re 20 milliárd dollárra emelkedtek (1991-es 4 milliárd dollárról), és az inflációt is sikerült 20%-ról leszorítani 5% alá. Az egyik súlyos probléma az emberi jogok területén a sajtószabadság korlátozása, mellyel a kormány ellenőrzése alá próbálja vonni a nem kormányzati szerveket, a másik a börtönviszonyok lesújtó képét mutatja. A katonai hatóságok vád alá helyeztek és halálra ítéltek polgári személyeket, a rossz ellátás és az orvosok gondoskodásának hiánya miatt az ügyvédek aggodalmukat fejezték ki, mivel nem feleltek meg a nemzetközi igazságos eljárás követelményeivel. A börtönviszonyok nyomorúságára 1995-ben derült fény. Jordánia lakosságának nagyjából 30%-a a palesztin-izraeli háborúk miatt elmenekült palesztinokból áll. A gazdasági reformok 1994-ben a kereskedelmi- és valutaliberalizációval kezdődtek meg. 1996-os tárgyalások az EU-val az együttműködésről folytak, a kitértek Jordánia strukturális fejlesztési támogatására és az euro-mediterrán társulási egyezmény kidolgozására. 10 Balbisi, Louai: A mediterrán országok gazdasági kitörési kísérletei az Európai Unió kibővülésének Tükrében, 73-76.oldal, PhD-értekezés, BKÁE Nemzetközi Kapcsolatok PhD Program, Budapest, 2001. 16
Az IMF által javasolt reformok közé sorolhatjuk a kormány közalkalmazottainak csökkentését, mely a munkaerő 40%-át teszi ki és a költségvetés közel felét veszi el. Az 1997. novemberi euromediterrán megállapodással szorosabb kapcsolatot hoznak létre a rendszeres politikai párbeszéd által, továbbá szabadkereskedelmi övezetet valósítanak meg. Ugyanebben az évben a választásokon az iszlamisták kirekedtek a politikai választásokon, mely radikálisabbá tette őket. A májusi sajtótörvény módosításával elérték, hogy az ellenzéki hangot korlátozzák, mellyel a megfélemlítés, letartóztatás és a munkahelyek elvesztése fenyegeti őket. 1996. május 28-án a libanoni miniszterelnökkel, Refic Haririvel tárgyalt az Unió egy társulási egyezményről, mely Libanon újjáépítését tűzte ki célul. A 90-es években Szíria GDP növekedését 11 fokozatos csökkenő tendencia jellemzi, miközben 15 milliós lakossága 3,4%-os évi gyarapodást mutat. A devizabevételek 60%-át az olajexport adja. Az állami ellenőrzés alatt álló bankok tovább fékezték a gazdaságpiaci folyamatokat. Az EU tárgyalásokat kezdeményezett a békefolyamatokról és a bilaterális kapcsolatokról a szíriai hatóságokkal. A párbeszéd megkezdésére a szíriai külügyminiszter is szándékát mutatta, mely 1996. július 23-án megvalósult Damaszkuszban. 1997-ben elkezdődtek az euro-mediterrán egyezmény tárgyalásai. Izrael az Európai Közösséggel 1970-ben kötött preferenciális kereskedelmi megállapodást, majd 1975-ben megújították és egy átfogó megállapodás jött létre. Ez a megállapodás a vámtarifáinak fokozatos csökkenését célozta meg, azzal a szándékkal, hogy 1977. július 1-ével megszűnnek. Az EK-ból származó termékek vámmentességét 1985-re meg kellett valósítania Izraelnek. 1996-ban az Európai Parlament jóváhagyta a társulási egyezményt, mely az akkori 15 tagállam és Izrael ratifikációja után 1997 januárjában hatályba lépett. Gazdasági-kereskedelmi téren az EU 35,5%-ban részesül Izrael teljes exportjából, így a legfontosabb partnerévé vált. Izraelnek az Európai Beruházási Bank 212 millió ECU kölcsönt folyósított, az Öböl-háború következményeinek felszámolására 160 millió ECU közepes lejáratú hitelt nyújtott. 11 1992-ben 10%, 1994-ben 8%, 1996-ban 6%, 1997-ben alig 4% volt a GDP növekedése 17
1993 augusztusában az oslói tárgyalásokon az izraeli és palesztin küldöttség alapjában véve megegyezik egy "területet békéért" elven működő megoldásban. 1993. szeptember 13-án a washingtoni Fehér Házban Jichák Rabin miniszterelnök és Jasszer Arafat PFSZ-elnök aláírja az oslói egyezmény néven ismert alapvető szerződést, amely 1999 májusára irányozza elő a végső rendezést. Az egyezmény felvázolja az izraeli csapatkivonást a Gázai övezetből és Ciszjordániából. A palesztinok úgy tekintenek a szerződésre, mint államiságuk egyfajta megfogalmazására az idegen uralom, a számkivetettség és a jogfosztottság hosszú évei után. Azonban egy zsidó fanatikus meggyilkolja a Palesztin vezetőt. 1995. szeptember 28-án a washingtoni Fehér Házban ünnepélyes keretek között, az utolsó percekig tartó civakodás miatt az előre beharangozott időponthoz képest némi késéssel, Izrael és a PFSZ aláírja az úgynevezett második oslói megállapodást, amely az izraeli katonák ciszjordániai kivonulásának szakaszait rögzíti. 12 Külkereskedelmét tekintve az oslói szerződések aláírása idejére a palesztin gazdaság gyakorlatilag beépült az izraelibe, mivel exportjának több, mint 70%-a Izraelbe irányult, és az import egésze Izraelből vagy rajta keresztül érkezett. A más országokkal való kereskedelmet a palesztinok számára, biztonsági szempontokra hivatkozva, Izrael határozta meg 1996 októberétől a palesztin áruk speciális vámmentes státuszt élveztek az amerikai piacokon, bár kevés gyakorlati jelentőséggel. 13 1996. december 10-én a Palesztin Felszabadítási Szervezet a Palesztin Hatóság nevében ideiglenes társulási egyezményt kezdeményezett az EU-val. Az Európai Unió az izraeli-palesztin viszonyainak rendezésére 1994 és 1998 között 250 millió ECU közvetlen támogatást nyújtott a palesztin adminisztráció közigazgatásának és rendőrségének részére. Az Európa- Masrek kapcsolatban fontos része a politikai párbeszéd, az Izrael- Masrek relációban viszont az EU arra törekszik, hogy intézményi kapcsolatok alakuljanak az országok között. 12 http://www.origo.hu/nagyvilag/19990904apalesztinizraeli.html letöltés: 2012. április 14. 20:40 13 Újvári Anna: A Palesztin gazdaság az 1990-es években, különös tekintettel az Oslói folyamatra, 43. oldal, BGF- KKFK Szakdolgozat, Budapest 2008 18
A 3. számú táblázat a masrek országok külföldi beruházásainak nagyságát mutatja. Külföldi közvetlen beruházások (FDI) nagysága 3. sz. táblázat millió USD 1987-1991 1992-1996 1997-2001 2002-2006 2007 2008 2009 2010 átlag átlag átlag átlag Egyiptom 874,9 3442,0 955,3 3.511,2 11.578,1 9.414,6 6.711,6 6.385,6 Jordánia 17,5 7,7 403,1 1.450,1 2.622,1 2.826,4 2.426,9 1.701,4 Libanon - - - 2.278,5 3.375,9 4.333,0 4.803,6 4.954,8 Szíria 34,6 121,2 161,0 341,8 1.242,0 1.467,0 2.569,5 1.380,8 Izrael 229,6 876,4 3.468,0 5.593,1 8.798,1 10.874,1 4.438,1 5.152,2 Forrás: The World Bank 2011 3.3. Ciprus, Málta és Dél-Európai Országok Ciprus egy kis sziget a Földközi-tengeren, mely összeköti Görögországot a közel-keleti országokkal. 1960-ig brit gyarmat része volt. Az országot két részre osztja a déli, főként görög lakosú, illetve az északi, Törökország által megszállt török lakta részeket elválasztó Zöld vonal. Az északi török ciprióta államalakulatot 1983-ban hozták létre és csak az anyaország ismeri el. 1972-ben írtak alá társulási szerződést az EU-val, ami 1973. január 1-én lépett életbe azzal a céllal, hogy létrehozzák a vámuniót. Ez 1988. január 1-ével megvalósult. Málta Észak-Afrika és Dél-Európa között elhelyezkedő szigetcsoport, mely helyszíne fontos tengeri és légi tranzitnak. Csak a három legnagyobb szigete lakott. 19
Társulási szerződésüket az EU-val 1970-ben kötötték meg, azzal a céllal, hogy a kereskedelemmel kapcsolatos akadályokat megszüntetik és vámuniót hoznak létre. A gazdasági nehézségek miatt az első fázis határidejét meghosszabbították 1980-ig. 1996. január 1-én életbe lépett egy pénzügyi prioritást élvező programokról szóló egyezmény, az EU-Ciprus és EU-Málta viszonylatban, és még ugyanebben az évben az EU aláírta mindkét országgal. 2004. május 1-jén a Ciprusi Köztársaság megosztott államként lett az EU tagja. Az északi, megszállt területek EU tagsága a helyzet rendezéséig felfüggesztésre került. Ciprus 2008. január 1-jén csatlakozott az euró zónához, és bevezették az eurót. Nicosiában mindkét fél részére a görög és a török városrész polgármestere ünnepélyes keretek között megnyitotta Ledra nevű főutcáját, amely a kettéosztottság megszűnésének kezdetét jelképezi. 14 Máltára is ugyanazok a dátumok érvényesek az EU-hoz és az euró zónához való csatlakozásokra. A három dél-európai ország: Görögország, Spanyolország és Portugália a mediterrán térség európai országai, melyek integrációs törekvései legeredményesebben működött. A három ország hasonló adottságokkal rendelkezik, Európai Uniós csatlakozásukat követően megindult a fejlődés elmélyítése, a pénzügyi unió megvalósítása felé. Az európai integrációhoz való csatlakozás következményeként példázhatjuk, hogy a dél-európai országok egy főre jutó jövedelme a csatlakozás időpontjában jóval az EK országok átlaga alatt volt. A csatlakozást követően Spanyolország és Portugália gazdasági növekedésének üteme meghaladta a nyugat-európai átlagot, és ez által e két ország jelentősen előrehaladt a fejlettebb országok utolérése terén, ezzel szemben Görögországban stagnálást lehet megfigyelni. Spanyolország és Portugália 1986. évi csatlakozását követően számos jelentős változás következett be: Spanyolország eltörölte az összes mennyiségi korlátozást, és vállalta, hogy a saját és az EK külső vámjai közötti különbség felét három év alatt leépíti, 14 http://hu.wikipedia.org/wiki/ciprus letöltés: 2012. április 15. 17:59 20
Portugália megszüntette az importengedélyezés rendszerét és a speciális importilletékeket, eltörölte a kvóták egy részét, és vállalta, hogy hét év alatt az összes mennyiségi korlátozást megszünteti, Görögország sem számolta fel előbb a kereskedelmi korlátozásokat, mint a másik két ország, holott öt évvel előbb csatlakozott az Európai Közösséghez, az EK vámokat csak 1986-tól kezdte alkalmazni, az importcikkek különadóját csak 1989-ben törölte el. 15 A három ország közül Spanyolország volt gazdaságilag a legfejlettebb, kereskedelmi mérlege a csatlakozás előtt jelentős hiányt mutatott, a belépést követően azonban az exportbevételek növekedésnek indultak. A 90-es évekre a magánszektor élénkülése megemelte a reáljövedelmeket, s így a lakosság megtakarítása, és ez által a beruházási tevékenységek is megnőttek. 3.4. Törökország A 70 milliós lakosú ország 90%-a muszlim, döntően török nemzetiségű 13-15 millió kurddal. 1963-ban aláírták a társulási egyezményt az EU-val, amely ebben az esetben azt jelenti, hogy a vámunió létrehozása független a csatlakozástól, illetve a 28. cikkelyben benne foglaltatik a török csatlakozás lehetősége: Amint a megállapodás működése lehetővé teszi, hogy Törökország a Római Szerződésben rögzített kötelezettségeket teljesítse, a szerződő felek megvizsgálják Törökország belépésének lehetőségét, de ez nem jelent egyértelmű felvételi kötelezettséget. 16 Az EU és Törökország közötti vámunió 1996. január 1-én lépett életbe. A vámunió fontos lépés volt, mivel Törökország külkereskedelmi forgalmának több mint 50%-át a Közösséggel bonyolítja, azonban a török EU-csatlakozást ellenzők aránya az utolsó évtizedben a kétszeresére nőtt. 15 Balbisi, Louai: A mediterrán országok gazdasági kitörési kísérletei az Európai Unió kibővülésének Tükrében, PhD-értekezés, BKÁE Nemzetközi Kapcsolatok PhD Program, Budapest, 2001, 117.oldal 16 Balbisi, Louai: A mediterrán országok gazdasági kitörési kísérletei az Európai Unió kibővülésének Tükrében, PhD-értekezés, BKÁE Nemzetközi Kapcsolatok PhD Program, Budapest, 2001., 81.oldal 21
Az egyik fő probléma az előnytelen változások hordozója, hiszen szegény államként növelné a gazdagabbak hozzájárulási kötelezettségét és csökkentené a szegényebbek támogatási összegét. Az EU bővítésével egyre jelentősebb erőt képviselnek az Unióban a kohéziós országok (ahol a nominális GDP/fő nem éri el az EU-átlag 90%-át). Az EU 15-ben Spanyolország, Portugália és Görögország súlya viszonylag csekély volt, a keleti bővítéssel azonban relatíve szegény országok csatlakoztak, így jelenleg már az Unió lakosságának közel 30 százaléka kohéziós országban él. 17 További indokok, melyek a csatlakozás ellen szólnak: - az EU keresztény kultúrára épülő közösség, Törökország pedig muszlim; - nem tartja be az emberi jogokat (kisebbségi jogok, kínzások a börtönökben) - a török hadsereg szerepe meg mindig jelentős - a török gazdaság fejletlen, sok pénzt kellene neki adni az alapokból - 10-15 év múlva, amikor belepnének a törökök, a népességük már nagyobb lenne, mint az eddig legnépesebb németeké (82 millió), ezáltal a döntéshozó szervekben nagyon nagy lenne a súlya - határai a Közel-Kelettel határosak, vagyis az EU a közvetlen szomszédja lenne a problémás területeknek - nem ismerték el, hogy léteznek kurdok (az ő szóhasználatukban hegyi törökök ), igaz ma már elismerik, de nem teljesen. 2015-ben esetleg teljes jogú tag lehet, de ez most úgy néz ki, nem érhető el, elsősorban a németek és a franciák ellenzik a felvételét. 17 Szigetvári Tamás: Európa peremén: új tagok és szomszédok. Félhold a csillagok között. VKI, Kelet-Európa Tanulmányok, 2007/1. szám, 60.oldal 22
4. A REGIONALIZMUS MINT POLITIKAI- ILLETVE GAZDASÁGI JELENSÉG A régiók megalakulása elengedhetetlen a fejlődéshez, hiszen a belső források korlátozottan jelennek meg, így behozatalra szorulunk vagy kivitelre van módunk. Ez a hatékonyság maximalizálására törekvés, mellyel kihasználhatjuk komparatív előnyeinket is. A múltban a regionalizmust téves eszmék uralták, s a radikális csoportok elutasították a nagyobb fokú autonómia védelmében. A regionalizáció és lokális együttműködés mindvégig jelen volt az ember történetében, de visszatérése, újjáéledése és egyre szélesebb elterjedése kétségtelenül az egyik legmeghatározóbb tendencia a legújabb-kori történelemben, amelyet a kiterjedés, a változékonyság, az alkalmazkodás jellemez. 4.1. A regionalizmus jelensége A mai világrendnek négy uralkodó tendenciáját fedezhetjük fel: globalizáció, interdependencia, transznacionalizálódás, regionalizáció (új regionalizmus). Századunkban a globalizáció elérte a világot, mely szorosan összefüggésben áll a regionális integráció jelenségével, eltünteti az államhatárokat, és a térségi integráció határai váltják fel. Ez a folyamat kiterjed a társadalmi és gazdasági élet valamennyi területére, mely egy erőteljes piaci mozgás eredménye. Az átrendeződési folyamat a jelenben és a jövőben meghatározó mindannyiunk életére. A regionális integráció a térségen belül segíti a fejlődésben lévő országok könnyebb bekapcsolódását a világgazdaságba és az egymás közötti együttműködéssel mind gazdasági, mind politikai téren a nemzetközi versenyben is jobban helyt tudnak állni. A regionális együttműködési forma alkalmas egyrészt az érdekellentétek feloldására, azaz feloldják a korábbi ellenséges viszonyokat, másrészt a szubregionális érdekek közösségi szintű intézményesítésére, szintetizálására. A kialakult kapcsolatok új és szélesebb hálózatot hoznak létre. A folyamat a hidegháború után egyre mélyebben határozza meg a különböző népek és kultúrák világhoz és egymáshoz való viszonyát. 23
Glatz Ferenc történész, az MTA volt elnöke egyik előadásában a régiók és az állam a modern nemzetállam viszonyával kapcsolatban vezetett be két szemléltető modellt. Eszerint a modern nemzetállamok két ideáltípusát különítette el, amelyeket a szőlő és az alma szimbólumával jelölt meg. A szőlő jellemzi az európai részét a térségnek és az alma az arab világot képviseli. Kijelentése szerint: A szőlő szimbólumával jelölt államtípus: - individuális arculatú közösségek integrációja; - autonóm, decentralizált egységek koordinációja; - plurális szerkezetű, autonóm egységekre épül, a centrum kényszerhatalma minimális. Az alma olyan államtípust jelöl, amely: - homogenizált, nivellált, gleichschaltolt ; - nincsenek benne önálló arculati egységek; - hierarchia, centralizáció és központi kényszer maximuma jellemzik. 18 A regionalizmusra nyitottabb típus a szőlő, mely a regionalizmus fejlődésének kedvez, ezzel ellentétben az alma-típusú állam gátat szab ennek a fejlődésnek. Glatz Ferenc ugyan ezt a példát a kelet-európai országok Európai Uniós berendezkedése viszonylatában értelmezte, de a mediterrán térség regionális folyamatában is fellépnek ezek a lényeges problémák. Az új regionalizmus döntően a II. világháború utáni jelenség, egy olyan megvalósítható stratégiaként indult, amely a biztonság, a béke, a fejlődés és a jólét szem előtt tartását fontosnak tartotta. A korai regionalizmus bipoláris hidegháborús struktúrában gondolkodott és a nemzetállamokat elsődleges szereplőknek tartotta. Az új regionalizmus tartalma is változik, a nagyhatalmak érdekében kedvező (vezető szellemiségű) regionalizmus ereje csökken és az aktuális irányzat már egy kényszerektől mentes fejlődést céloz, amely az alsóbb, lokális döntéshozatali szervekből vagy magukból a régiókból indul ki. A ma regionalizmusa inkább kifelé, mint befelé forduló, amely egy mélyebb egymásrautaltságot tükröz a globális politikai-gazdasági térben. 18 Szabó Máté: Civil társadalom globalizáció regionalizmus, Magyar- Svéd Online Források publikációja, 2004. augusztus 1. http://www.hunsor.se/dosszie/civiltarsadalom.pdf letöltés: 2012.04.01. 14:10 24
A mai nemzetállamok egyre inkább feladják tradicionális szuverenitásukat, hogy egy nagyobb politikai közösség félig független tagjai legyenek, hiszen a gazdasági és politikai biztonság és az egyensúly így biztosítható. Fontos a regionalizmus és a regionalizáció megkülönböztetése. A regionalizmus egy általános jelenségre utal, megcélozza a biztonság, a vagyon, a béke és a fejlődés megteremtését, fenntartását és mindezek szétosztását egy régión belül. A regionalizáció az aktivista elemeket tartalmazza és a tapasztalati fejlődést mutatja. Intézményi szinten irányított közigazgatásipolitikai folyamat. Földrajzilag egymáshoz közel fekvő területek, melyek politikusok irányításának hatására egyesülnek. A létrejövő régió egy mesterséges alakulat. A regionalizmus a globalizáció erősödésével párhuzamosan született egyfajta válaszként A globalizálódó világban a nemzetállamok igyekeznek a globalizációs folyamatba való bekapcsolódás mellett megőrizni nemzeti karakterüket. Ennek egyik formája, hogy szűkebb környezetükkel igyekeznek szorosabb kapcsolatot kialakítani. Egy adott földrajzi térség nemzetállamainak valamely szervezett formába tömörülését integrációnak nevezzük. Az integráció mélysége különböző fokú lehet, és különböző területekre terjedhet ki. Így például az Európai Unió kezdetben alapvetően kereskedelmi kérdésekre koncentrált, később egyre több területet vontak be a közös politikák közé. Ilyen például a szociális kérdések, pénzügyek vagy a kutatás-fejlesztés volt. 19 Kocziszky György szerint regionális gazdasági integráción az adott földrajzi térségen belül elhelyezkedő két, vagy több nemzetállam független döntésén alapuló, a nemzetgazdasági korlátok és különbözőségek megszüntetésére, jószág- és erőforrás piacok egyesítésére irányuló, intézményesített kapcsolatát értjük. 20 19 http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/15het/foldrajz/foci15.html letöltés: 2012. április 1. 12:02 20 Integrációelmélet ZMNE 12.dia, portal.zmne.hu/pls/.../b5b3067d2fcc0bcbe040e0c1044c40e1 letöltés: 2012. április 1. 13:21 25
4.2. A regionális integráció típusai A különböző integrációs típusok az integrációban résztvevő nemzetgazdaságok és nemzetállamok között az akadályok leépítését, majd a mind tökéletesebb harmonizációt tűzik ki céljukként. A regionális (gazdasági) integrációkat, mélységük alapján, a következő szintekre bonthatjuk: A preferenciális megállapodás a regionális integráció leglazább formáját jelenti. Két vagy több ország megállapodik az áruk egy meghatározott körére vonatkozóan a vám és egyéb mennyiségi korlátozások leépítésében. A megállapodás értelmében a preferenciális rendszer lehet aszimmetrikus (egyoldalú), ilyenkor a fejlettebb gazdaságú ország kedvezményeket nyújt a fejletlenebbnek, anélkül, hogy annak hasonló kedvezményeket kellene foganatosítania. Ilyen kedvezményeket kaptak a legelmaradottabb fejlődő országok az EK-tól és más fejlett ipari országoktól, de erre épült az EK korábbi mediterrán politikája is. A szabadkereskedelmi megállapodás illetve övezet keretében az integrációs partnerek teljesen (vagy legalábbis nagy részben) liberalizálják az egymás közötti árukereskedelmüket. A harmadik országokkal szembeni kereskedelmi politikájukat ez nem érinti. Az áruk eredetének igazolása így alapvető, hiszen csak hazai eredetű termékekre érvényes a vámmentesség. A szabadkereskedelmi megállapodás létrejöhet két ország között, bilaterális szinten, de több ország részvételével is, ez utóbbi esetben szabadkereskedelmi övezet jön létre. Az integráció következő fokozata, a vámunió, harmonizálja a résztvevő országok külső vámszintjeit, illetve egyéb protekcionista eszközeit. Az egységes vámterület előnye, hogy szükségtelenné teszi a bonyolult és költséges eredetvizsgálatot. A közös piac esetében az árukra vonatkozó liberalizáció kiterjed a szolgáltatások, a munkaerő és a tőke szabad mozgására is. A gazdasági (és monetáris) unió még tovább megy a harmonizációba bevont területek tekintetében, amit a politikai unió, a teljes politikai rendszer egységes intézmény-rendszerbe kerülése tetőz be. 21 21 Szigetvári Tamás: Euro-Mediterrán Partnerség. Az Európai Unió és a mediterrán országok kapcsolatrendszerének elemzése és értékelése. PhD-értekezés, BKÁE Világgazdasági Tanszék, Nemzetközi kapcsolatok, 43-44. oldal, Budapest, 2002 26
3. táblázat A regionális integráció típusai Egyes termékekre vonatkozó vámkedvezmények Egymás közti vámok eltörlése Azonos szintű külső vámok Áru, tőke, szolgáltatás és munkaerő szabad áramlása Gazdaságpolitikák harmonizációja, monetáris unió Politikai rendszer egységesítése, erős szupranacionális intézmények Preferenciális x megállapodás Szabadkereskedelmi x egyezmény Vámunió x x Közös piac x x x Gazdasági unió x x x x Politikai unió x x x x x 27
4.3. Regionális integrációk a Mediterrán régióban A fejlődő országokban az integrációs törekvéseket főként a gazdasági szempont motiválja. Az arab országok a modern gazdasági integráció felé vezető útjának kezdetén járnak, míg az európai országok több évtizedes együttműködésük révén egy integráltabb bázisra támaszkodnak gazdaságilag, így az integrációs lépések jellege is eltérő. 1964-ben megalakult az Arab Gazdasági Egység Tanácsa (CAEU) 12 arab tagország részvételével (Egyesült Arab Emirátus, Egyiptom, Irak, Jemen, Jordánia, Kuvait, Líbia, Mauritánia, Palesztina, Szomália, Szudán és Szíria). A Tanács tagországainak képviselői - melyek gazdasági és pénzügyminiszterek - évente kétszer üléseznek. Évente más-más ország tölti be az elnökségi funkciót. 1965-ben megalakították az Arab Közös Piacot (ACM) négy ország, Egyiptom, Irak, Jordánia és Szíria részvételével, azóta Jemen, Líbia és Mauritánia is csatlakozott hozzá. 1971-re a vámkorlátokat lebontották, de a mai napig nem sikerült liberalizálni a kereskedelmet, nem tudtak megegyezni a mennyiségi korlátokban, így egymással való kereskedelmük 1965 és 1979 között 2,7 %-ról 2,5 %-ra csökkent. Az ACM nem tekinthető komoly integrációs törekvésnek. 22 Már 1956-ban - Tunézia és Marokkó függetlenné válásakor - felmerült egy másik regionális együttműködés megvalósításának gondolata, de több mint 30 évig nem történt érdemi előrelépés az ügyben. Először 1988-ban találkoztak, majd 1989-ben az öt tagállam (Algéria, Marokkó és Tunézia mellett Líbia és Mauritánia) hivatalosan is aláírta az alapító okiratot, így megalakult szubregionális integrációként a Magreb Arab Unió (UMA). Az Unió egy afrikai pánarab kereskedelmi egyezmény, célja Észak-Afrika gazdasági és politikai egységének megteremtése. Az együttműködés reményteli indulása azt a célt tűzte ki maga elé, miszerint megteremtik az országok közötti vámunió és a közös piac létét 2000-ig. 22 Szigetvári Tamás: Euro-Mediterrán Partnerség. Az Európai Unió és a mediterrán országok kapcsolatrendszerének elemzése és értékelése. PhD-értekezés, BKÁE Világgazdasági Tanszék, Nemzetközi kapcsolatok, 58-59. oldal, Budapest, 2002 28
Az 1991-es casablancai csúcstalálkozón már kijelölték az egyes funkciókra vonatkozó székhelyeket is, ám ugyanebben az évben az Algériában kialakult politikai belviszályok 23 megfékezték az Unió további tevékenységének haladását, illetve a többi országokban fellépő politikai ellentétek is hozzájárultak ahhoz, hogy a magreb térség integrációs próbálkozásainak sorozata kudarcba fulladjon. 1993-ban az öt külügyminiszter döntése alapján bejelentették, hogy szünetet tartanak az egyezmények megvalósítását illetően. A Masrek régión belül az arab országok közül a 90-es évekig csak Egyiptom volt gazdasági kapcsolatban Izraellel. 1990-től enyhülés következett be. 1993-ban Izrael részéről Simon Peresz és a Palesztin Hatóság részéről Mahmoud Abbasz aláírták az Oslói Egyezményt, mely így viszonyuk normalizálódására tett szert. A konfliktus átmenetileg enyhült. 1994-ben Jordánia békét kötött 24 Izraellel (Egyiptom után második országként), majd a határok megnyitásával elindult egy folyamat a szabad utazás felé. 1996-ban létrejött a két ország között egy kereskedelmi egyezmény. A kereskedelmi korlátok lebontására és a gazdasági együttműködés növelésére több szcenárió is született, amelyek mind a 90-es évek elején lezajlott politikai változásokra alapoznak. Az egyik szerint például Izrael, Jordánia és a Palesztin Önkormányzat által alkotott Triád jelentené egy létrehozandó vámunió magját. Izrael öt év alatt leépítené a jordán és palesztin termékeket érintő vámjait, 2010-re pedig a vámleépítés kölcsönösen megtörténne, illetve Egyiptomot, Szíriát és Libanont is bevonnák, sőt Törökországot, Ciprust és a politikai viszonyok megfelelő alakulása esetén Irakot is. 25 Azonban ezeket a gyakorlatban nem sikerült megvalósítani. További eredményes békefolyamatok nem jöttek létre az arab térségben. 23 Az iszlamista mozgalomból alakult párt, az Iszlám Üdvfront (FIS) térhódítását próbálták visszafogni a kormány katonák bevetésének segítségével, mely több-kevesebb sikert ért el. Az ország gazdasága is megromlott, így a reformfolyamatok leálltak. Habár a FIS-t 1992-ben betiltották, azonban egy másik megalakult iszlám csoporttal együtt vérengzésbe kezdtek, amely polgárháború kitörését eredményezte. 24 A békekötésben jelentős szerepe volt az USA-nak, aki cserébe az összes tartozást elengedte Jordánia részéről. 25 Szigetvári Tamás: Euro-Mediterrán Partnerség. Az Európai Unió és a mediterrán országok kapcsolatrendszerének elemzése és értékelése. PhD-értekezés, BKÁE Világgazdasági Tanszék, Nemzetközi kapcsolatok, 60. oldal, Budapest, 2002 29
Izrael számára az összes kereskedelmi partner közül az Egyesült Államok és az Európai Unió bizonyult a legfontosabbnak, így a legtöbb üzletet is velük kötötte meg - elsősorban a high-tech iparban és a gyémánt kereskedelemben. 30