Bevezetés a közgazdaságtanba. A piac - Marshall-kereszt. A piaci mechanizmus működése: elemzések a Marshall kereszt segítségével. Állami beavatkozások: adó, árrögzítés stb. Rugalmasság. 2015.09.09. 2015.09.16. 2015.09.30.
TANANYAG TK: Varian: Mikorökonómia középfokon (KJK-Kerszöv) kijelölt fejezetek Mikroökonómiai és piacelméleti feladatgyűjtemény (szerk:berde Éva), TOKK 2009. kijelölt feladatok Egyéb (érdeklődőknek): J.Hirshleifer-A.Glazer-D. Hirshleifer: Mikroökonómia (Árelmélet és alkalmazásaidöntések, piacok és információ) Osiris 2009.
Nincs többé reggeli szundi http://www.cosmopolitan.hu/te_te_te/2015/01/07/nincs-tobbe-reggeli-szundi/ Ha neked is nehezedre esik reggelente kipattanni az ágyból az első csörgés után, akkor érdemes beszerezned Szundi helyett egy új barátot, Snopy-t. Egy új magyar találmány egy okostelefonra letölthető app, ami garantáltan felpörgeti majd a reggeleidet, ugyanis különleges funkcióval rendelkezik. Ha ébredés után azt választod, hogy inkább mégis visszaalszol 5 percre, annak bizony ára van, ugyanis minden percért fizetned kell. A dolog azon az egyszerű, de hatásos elven alapul, hogy a modern ember számára a két legfontosabb dolog az idő és a pénz. Ezek szembeállítása pedig minden bizonnyal hatékony módszer még a megátalkodott visszaalvók esetében is. Akinek nem okoz gondot reggel kiugrani az ágyból, biztosan furcsállja, hogy valaki ilyen extrém megoldáshoz folyamodik...
Miért van szükség a közgazdaságtanra? Mert szűkösek az erőforrásaink A közgazdaságtudomány a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások elosztásának tudománya. Szűkösség döntés eredmény (haszon) max. alternatívák alternatív költség (no free lunch!)
Döntés Célok és korlátozó feltételek optimális választás (feltételes szélsőértékszámítás) Az egyes alternatívák mérlegelése, értékelése előnyök - hátrányok összevetése (costbenefit analízis ill.várható hasznok és várható költségek) Mi változik a döntéssel? marginális elemzés (differenciálszámítás)
Döntési-elemzési módszerek Közgazdaságtan: társadalomtudomány magyarázat előrejelzés Kvantitatív eszközök Függvények, differenciálszámítás (marginalizmus) Optimalizálás feltételes szélsőérték számítási feladat Modellezés bizonyos elemeket elhanyagolunk, másokat pedig kiemelünk. Exogén (külső) és endogén tényezők Komparatív statika, ceteris paribus elv
Homo oeconomicus - racionalitás Felt: döntéshozók racionálisak és saját érdekeiket követik Mérlegelik az előnyöket és hátrányokat, és a lehetőségeikhez képest a legjobb alternatívát választják (információ!) Kialakult célokkal, preferenciákkal rendelkeznek Bizonytalanság (információhiány), mások döntéseinek hatása (játékelmélet) Szűkös erőforrások elosztása: többféle lehetséges allokációs mechanizmus: piaci - nem piaci Piaci mechanizmus: önkéntesség és kölcsönösség árakkal történő elosztás: azok kapják a javakat, akik legtöbbet hajlandók érte fizetni
Adam Smith: a láthatatlan kéz Ebédünket nem a mészáros, a serfőző vagy a pék jóindulatától várjuk, hanem attól, hogy ezek a saját érdekeiket tartják szem előtt. bár általában nem a közösség érdekét akarja előmozdítani, és nem is tudja, mennyire mozdítja azt elő. Ő (...) csak saját nyereségét keresi (...) Ebben is, mint sok más esetben, láthatatlan kéz vezeti őt egy cél felé, melyet ő nem is keresett.
A piac egyszerű modellje - p (ár) Marshall kereszt D S P* E Q* Q (mennyiség)
A piaci kereslet, rezervációs ár és fogyasztói többlet Piaci kereslet: a vásárlók összessége különböző lehetséges árakon adott feltételek mellett - mennyit képes és hajlandó venni a jószágból Keresleti görbe: jószág ára és keresett mennyisége közti összefüggés p(q) rezervációs ár: maximális pénzösszeg, amelyet a fogyasztó hajlandó megfizetni P p(q) fogyasztói többlet: egy termékegységre: rezervációs ár és a piaci ár különbsége összes ft: p(q) alatti terület p* árig Q* Q P*
A piaci kereslet és tényezői Ár (p) változása keresett mennyiség változása: elmozdulás a keresleti görbén Kereslet változása: keresleti görbe eltolódása jövedelem (m) változása: normál inferior jószág más termékek árának változása: helyettesítő kiegészítő javak preferenciák változása (T) várakozások ( e ) vevők száma (n) idő (t) Q i D = f ( p 1, p 2, p i., m, T, e, n, t..)
Néhány termék fogyasztása (egy főre) jövedelmi decilisek szerint (KSH, 2012) Termék 1. decilis 10. decilis Átlag Kenyér (kg) 47,8 35,3 41,4 Péksütemény 5,6 14,4 10,1 Állati zsiradék (kg) 3,1 2,5 3,2
A piaci kínálat - termelői többlet Piaci kínálat: a termelők (eladók) különböző lehetséges árakon mennyit képesek és hajlandók termelni (eladni) a termékből Kínálati görbe: termék piaci ára és kínált mennyisége közti összefüggés REZERVÁCIÓS ÁR: minimális pénzösszeg, amelyért hajlandó termelni és eladni TERMELŐI TÖBBLET: egy termékegységre: piaci ár és a rezervációs ár különbsége Q* Q összes tt: p(q) feletti terület p* árig p*
A piaci kínálat és tényezői Ár változása kínált mennyiség változása: elmozdulás a kínálati görbén Kínálat változása: kínálati görbe eltolódása A termelési tényezők árai (p K, p L ) Technológia (T) Termelői várakozások ( e ) Eladók száma (n) Idő (t) Q S = f (p, p K, p L, T, e, n, t..)
Az ár változásának hatása a keresett és kínált mennyiségre P D P S Q Q az ár változásának hatása: keresett/kínált mennyiség változik, keresleti/kínálati görbe változatlan elmozdulás a keresleti/kínálati görbén
A kereslet és kínálat változása P D D P S S Q Q keresleti görbe kínálati görbe változik (eltolódik), ha változik pl. jövedelem, preferenciák inputárak, más termékek árai stb technológia stb
Piaci egyensúly túlkereslet, túlkínálat ha p = p* Q S =Q D ha p = p Q S >Q D Q*: egyensúly túlkínálat ha p = p Q S <Q D túlkereslet (hiány)
Pókháló modell Áralkalmazkodás mechanizmusa P 0 P 2 p 1 D S szűkülő pókháló kínálati görbe meredeksége nagyobb, mint a keresleti görbe meredeksége (abszolút értékben) Q 0 D Q 1S Q 0 S piaci egyensúly elérhető!
Elemzési lehetőségek a Marshall-kereszt segítségével Fogyasztói és termelői többlet és változásának meghatározása A keresletet és kínálatot meghatározó tényezők változásának hatása miért és hogyan változik a piaci ár és az értékesített mennyiség? Állami beavatkozás hatásának elemzése (adóztatás, támogatás, árszabályozás, adagolás)
Növekednek a lakásárak Magyarországon (profitline.hu 2015.09.07) Emelkednek a lakásárak, az idén az első negyedévben, 2014 éves átlagához képest nominálisan 8,2, míg reálértelemben több mint 9 százalékos volt a drágulás mértéke, 2014 utolsó negyedévéhez képest pedig 3,7 százalékos volt az áremelkedés nominálisan - közölte az FHB Jelzálogbank Nyrt. 2014 júliusához képest közel 40 százalékkal emelkedett az új hitelek összege a 2015. július elsejétől igényelhető Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) iránt pedig töretlen az érdeklődés, ami a forgalomra és a hitelezésre is egyértelműen kedvezően hat. Miért növekedtek a lakásárak?
Példák a piaci mechanizmus működésére: a kereslet növekedése (pl. lakáspiac) p (ár) P D P D E E S Ha a kereslet nő (a keresleti görbe jobbrafelfelé tolódik) az egyensúlyi ár nő: p >p az egyensúlyi mennyiség is nő Q >Q Q Q
A termelői többlet változása p (ár) P P A D E B E hiány S A termelői többlet nő, mert az áremelkedés következtében: magasabb áron adnak el (A) többet adnak el (B) Q Q
Tavaly megugrott az üzemanyag-kereslet Az elmúlt egy év során egyébként a benzin és a gázolaj ára 17-18%-kal csökkent a GKI Energiakutató friss adatai szerint. Az üzemanyagok elmúlt évben kezdődött árcsökkenésének meglett az eredménye. Tavaly 6,4 százalékkal, 2 milliárd 956 millió literre nőtt az üzemanyag-fogyasztás a magyar piacon. Kérdés: miért csökkent a benzinár?
Példák a piaci mechanizmus működésére: a kínálat növekedése p (ár) D S Ha a kínálat nő, (kínálati görbe jobbra - lefelé tolódik): P P E E S az egyensúlyi ár csökken: p <p az egyensúlyi mennyiség nő: Q >Q Q Q
Fogyasztói többlet változása p (ár) D S Ha a kínálat növekedése miatt az ár csökken, akkor a fogyasztói többlet nő: P P A E B E S ugyanazt a mennyiséget olcsóbban veszik meg (A) többet vesznek (B) Q Q
Miért és hogyan változik a piaci ár? A piaci mechanizmus működése (öf) Eredetileg egyensúlyi helyzet kereslet vagy/és kínálat változása túlkereslet vagy túlkínálat árak változnak (túlkereslet ár nő, túlkínálat ár csökken), mennyiség is változik új egyensúly (komparatív statika Kereslet változása (keresleti göbe eltolódása) nő: piaci ár és egyensúlyi mennyiség nő csökken: piaci ár és egyensúlyi mennyiség csökken Kínálat változása (kínálati görbe eltolódása) nő: piaci ár csökken, egyensúlyi mennyiség nő csökken: piaci ár nő, egyensúlyi mennyiség csökken Mi történik, ha a kereslet és kínálat is változik?
Piaci egyensúly lineáris D és S esetén Kereslet (inverz): p(q) = a - bq Kínálat (inverz): p(q) = c+dq Egyensúly: Q* a b c d p* ad bc b d
Kormányzati beavatkozás a piacok működésébe néhány példa Adóztatás bruttó (fogyasztó fizeti) és nettó ár (eladó realizálja) Formái: Mennyiségi adó (termékegységenként állandó összeg) Értékadó (ár %-a) Szubvenció (negatív adó): fogyasztó által fizetett ár kisebb, mint a termelő által realizált ár Árrögzítés: árplafon (maximált ár) árminimum Mennyiségi korlátozás (adagolás)
Jól járnak-e a fogyasztók, ha az állam az egyensúlyi ár alatt maximálja az árat? p (ár) D Hatásos árplafon (maximált ár): P max <p* Ekkor Q s <Q D hiány (túlkereslet) P* P max A S Piaci mennyiség csökken (Q*- Q S ) holtteherveszteség (A terület), fogyasztói többlet nő, termelői többlet csökken hiány Q s Q*Q D Lehetséges megoldás sorbanállás fekete piac támogatás
Támogatás a hiány megszüntetésére p (ár) D C S P P* E s S P max E Q s Q*Q D Támogatás mértéke: s S S Fogyasztó által fizetett ár: p max Termelő által realizált ár: p =p max + s Q D =Q S a mennyiség nőtt Fogyasztói többlet növekedése az árcsökkenés következtében kisebb, mint a szubvenció nagysága P*p max EE < p p max CE
Árminimalizálás P min p (ár) D felesleg P* A E Q D Q* Q S S Hatásos árminimum: P min >p* Ekkor Q s >Q D túlkínálat Értékesített mennyiség kisebb, mint a piaci egyensúlyban lenne: holtteherveszteség (A terület) Lehetséges megoldás állami felvásárlás (kereslet megnövelése) Exporttámogatás (hazai kínálat csökkenése) Példák: mezőgazdasági termelés minimálbér a munkapiacon
Adó Bruttó (p B ) és nettó (p N ) ár Formái: Mennyiségi adó (pl. jövedéki adó, NETA) p B =p N +t Értékadó (ÁFA) p B = (1+) p N Adóalany (ki fizeti be az adót az államnak) eladó (termelő) vásárló (fogyasztó)
Ki viseli az adóterheket? p (ár) t: mennyiségi adó, az adót a termelő fizeti D S A kínálati görbe felfelé tolódik, az egyensúlyi mennyiség csökken. P bruttó P* P nettó E' t C Q Q E S A fogyasztók által fizetett ár (bruttó ár) nő (p b >p*), de a termelők kevesebbet kapnak, az adózás utáni, nettó ár csökken (P n <p*). A termelők és fogyasztók osztoznak az adóterhen. A fogyasztói és termelői többlet is csökken adó (újraelosztás állam): p b p n E C holtteherveszteség: E CE
Mitől függ, hogy mennyivel emelkedik az ár? Az adó hatásának elemzése P 1 P 2 =P* p (ár) C D D 1 E' t E S D 2 S D 1 : tökéletesen árrugalmatlan kereslet Egyensúlyi mennyiség nem változik (Q 1 =Q*) nincs HTV az ár az adó nagyságával nő: (p 1 =p*+t) adóbevétel p 1 p 2 E E terület D 2 : tökéletesen árrugalmas kereslet egyensúlyi mennyiség csökken (Q 2 ) az ár nem változik (P 2 =P*) az adóbevétel a p 1 p 2 CD terület Q 2 Q 1 =Q* Minél rugalmasabb a kereslet, annál kisebb az ár növekedése és az adóbevétel, és annál nagyobb a menynyiség csökkenése (és megfodítva)
Mitől függ, hogy mennyivel emelkedik az ár? Az adó hatásának elemzése p 2 B p 1 N p (ár) E P1 B =P* D Q 2 S 1 E t E S 2 S S 2 Q 1 =Q* S 1 : tökéletesen árrugalmatlan kínálat Egyensúlyi mennyiség nem változik (Q 1 =Q*) az ár nem változik: p 1 =p* adóbevétel p*p 1N E E terület S 2 : tökéletesen árrugalmas kínálat egyensúlyi mennyiség csökken (Q 2 ) az ár az adó nagyságával nő: p 2 =p*+t az adóbevétel a p*p 2 E D terület Minél rugalmasabb a kínálat, annál nagyobb az ár növekedése és a mennyiség csökkenése az adóterhek annál nagyobb mértékben háríthatók át a fogyasztóra
Fogyasztói reakciók mérése Érzékenység mennyivel változik a termék keresett mennyisége, ha pl. az ára vagy a fogyasztó jövedelme egy egységgel változik? Rugalmasság (elaszticitás) - mértékegységtől független mérőszám Százalékos változások (változási arányok): pl. az ár (vagy jövedelem) egy százalékos változása hány százalékos változást idéz elő a keresett mennyiségben mennyiség %-os változása osztva az ár (jövedelem) %-os változásával
Visszafogták magukat a magyar nassolók Tavaly 5 százalékkal lett kevesebb a 2012-ben bevezetett chipsadóból (hivatalos nevén népegészségügyi termékadó, vagy NETA) befolyt bevétel. Az adó sós snackekből befizetett része 9 százalékkal lett kevesebb. Ugyanis a legtöbb sós nassolnivaló főleg a snack-befizetések zömét teljesítő pálcika, perec, kréker, sajtostallér - értékesítése a 2012-es zuhanást követően még 2013-ban is tovább esett.. (hvg.hu, 2014.03.18.) Az energiaitaloknál lényegében sikerült kiűzni a magyar piacról a taurint tartalmazó termékeket - illetve a receptúra módosítására kényszeríteni a gyártókat - a rájuk kivetett 250 forint/liter adóval. Itt tavaly már nem érte el az ötmillió forintot a neta-bevétel, holott 2012-ben még 165 millió forintra rúgott, az adóköteles forgalom pedig 660 ezer literről 19 ezerre esett. (napi.hu 2015.02.21)
Keresleti függvény - rugalmasság Keresleti függvény: többváltozós fv a független változók hogyan hatnak (ceteris paribus) a keresletre számszerűsítjük a fogyasztók reagálását Q i D =f(p i p 1, p j, m) saját ár kereszt-ár jövedelem rugalmasság
Fogyasztói reakciók mérése Érzékenység mennyivel változik a termék keresett mennyisége, ha pl. az ára vagy a fogyasztó jövedelme egy egységgel változik? Rugalmasság (elaszticitás) - mértékegységtől független mérőszám Százalékos változások (változási arányok): pl. az ár (vagy jövedelem) egy százalékos változása hány százalékos változást idéz elő a keresett mennyiségben mennyiség %-os változása osztva az ár (jövedelem) %-os változásával
A kereslet rugalmassága (elaszticitás) Hogyan reagál a vásárló a kereslet mennyiségét (Q X ) meghatározó tényezők változására (%-ban kifejezve)? a keresett menyiség tényező Előjel: + vagy kapcsolat iránya - javak típusa Abszolút érték: < 1 rugalmatlan kereslet > 1 rugalmas kereslet = 1 egységnyi rugalmasságú kereslet Q % - os D % - os változása változása
Kereslet árrugalmassága Q XD =f(p X, p Y,m) Megmutatja, hogy a jószág árának 1%-os változása hány %-kal változtatja meg a keresett mennyiséget. x, p X a keresett menyiség a jószág árának Q % - os változása p % - os változása x D x
Saját árrugalmasság Az x jószág jellemzői az árrugalmasság alapján: Előjel alapján: Negatív ( < 0): közönséges(normál árhatású) jószág Pozitív ( > 0) : Giffen jószág (paradox árhatású) jószág A mutató abszolút értékének nagysága alapján > 1: árrugalmas < 1:árugalmatlan = 1: egységnyi árrugalmasságú Számítása: Q Q Q x x x x, p :. x px px px p Q x x
Árrugalmasság -pontrugalmasság Egy adott árszinten mérünk P x, p x dq( p) dp : Q p P Q A Q X érintő meredeksége az A pontban (reciprok) határ origóból az A ponthoz húzott egyenes meredeksége (reciprok) átlag
A kereslet árrugalmassága és a bevétel A kereslet árrugalmasságának abszolút értéke 1 1 = 1 A jószág kereslete (fogyasztók reagálása) A bevétel alakulása árrugalmas árváltozással ellentétes irányú árcsökkenéskor nő árnövekedésnél csökken árrugalmatlan árváltozással megegyező irányú árcsökkenéskor csökken árnövekedésnél nő egységnyi árrugalmasságú változatlan
Lineáris keresleti görbe változó árrugalmasság D: p a p( Q) = a bq Q( p) >1 a b 1 p b dq( p) dp p Q 1 b p Q a/2 TR nő =1 <1 =0 Q TR csökken TR változatlan (és TR maximális) állandó Ha p, Q, p Ezért Q p Q csökken
Állandó rugalmasságú keresleti görbe p Q( p) ap p 1 P 2 p 3 D (ahol rendszerint negatívközönséges jószág!) Ha ε=-1 p(q)=a/q egységnyi árrugalmasság bevétel állandó p 1 Q 1 = p 2 Q 2 = p 3 Q 3 Q 1 Q 2 Q 3 Q
Mitől függ az árrugalmasság? Helyettesítés: minél több helyettesítő termék van, annál rugalmasabb Időtáv: hosszú távon rugalmasabb! Javak árszintje (pl. lineáris keresleti görbe)
A SÖR SAJÁT ÁRRUGALMASSÁGA SZERZŐ(K) Hogarty és Elzinga, 1972 (USA) -0,89 Johnson és Oksanen 1977 (Kanada) -0,27 Duffy, 1982 (UK) -0,17 Clements és Johnson, 1983 (Australia) -0,36-0,72 Selvanathan, 1995 (UK) -0,24 Gallet és List, 1998 (USA) 1964-1973 -1,72 Győrfi, 2006 (Magyarország) 1980-2004 -0,29
Adóáthárítás- adóbevétel- rugalmasság Minél rugalmasabb a kereslet, annál kevésbé nő az ár, és annál kevésbé hárítható át az adó a fogyasztóra Minél rugalmasabb a kereslet, annál jobban csökken a fogyasztás, és annál kisebb az adóbevétel Hogyan befolyásolja a kínálat árrugalmassága az adóáthárítást és az adóbevételt?
Ki fizeti meg az adót? Ha a kínálati görbe (S) tökéletesen rugalmas (vízszintes) vevők tökéletesen rugalmatlan (függőleges) eladók rugalmasabb, mint a keresleti görbe (D) Az adó nagyobb része terheli a vevőket rugalmatlanabb, mint a keresleti görbe Az adó nagyobb része terheli az eladókat
Kereslet jövedelem rugalmassága Q XD =f(p X, p Y,m) Megmutatja, hogy a fogyasztók jövedelmének 1%-os változása hány %-kal változtatja meg a keresett mennyiséget. x, m a keresett menyiség a jövedelem D Q x % - os változása m % - os változása
Jövedelemrugalmasság Az x jószág jellemzői a jövedelemrugalmasság alapján: Előjel alapján: Pozitív ( > 0): normál jószág Negatív ( < 0): inferior jószág (alsóbbrendű jószág) Normál jószág esetén a mutató nagysága alapján ε > 1: jövedelemrugalmas ε < 1:jövedelemrugalmatlan = 1: egységnyi jövedelemrugalmasságú Számítása: x, m Q m x Qx : m Qx m. m Q x
Példák Cigaretta keresletének árrugalmassága Mo-n: -0,44 és -0,37 között (GKI 2004.) USA: felsőoktatás hallgatói: -1,4 felnőttek: -0,4 (Hirshleifer: Mikroökonómia) Háztartási energia (TÁRKI 2003): Árrugalmasság: rövid táv: -0,13 és -0,21 között hosszútáv: -0,15 és -0,25 között Jövedelemrugalmasság rövid táv: 0,1 hosszútáv: 0,5
A kereslet keresztárrugalmassága Q XD =f(p X, p Y,m) Megmutatja, hogy az egyik jószág (y) árának 1%-os változása hány %-kal változtatja meg a másik jószág (x) keresett mennyiségét. x, p y a X jószág keresett mennyiségének Y jószág árának Q D x py % -os változása % -os változása
Kereszt-árrugalmasság Az X és Y jószág viszonya a mutató előjele alapján: ha a kereszt-árrugalmasság pozitív (ε >0) HELYETTESÍTŐ jószág. ha a kereszt-árrugalmasság negatív (ε <0) KIEGÉSZÍTŐ jószágok ha a kereszt-árrugalmasság 0 független Számítása: Q Q Q x x x x, p :. y py py p y p Q y x
Feladat Kereslet: Q D =100-2p Kínálat: Q S =-80 +4p 1. Mekkora a piaci ár, mennyiség, fogyasztói és termelői többlet piaci egyensúly esetén? 2. A kormányzat a termelőkre t=6 egységnyi mennyiségi adót vet ki. Hogyan alakul ekkor a piaci ár, mennyiség, mekkora lesz az adóbevétel, és a holtteherveszteség piaci egyensúly esetén? 3. Mekkora mennyiségi adó (t) maximalizálná az adóbevételt? 4. Mekkora a piaci kereslet és a piaci kínálat árrugalmassága a piaci egyensúly pontjában?
Feladatok a feladatgyűjteményből Tesztek: 1. fejezet:59-67. (15-17.old.) és 74-81. (18-20.old) 5. fejezet:47-52. (202-203.old.) Számítási feladatok 1. fejezet: 69-73. (40.old.) 77-78. (41.old.) 5. fejezet: 30. (211.old.) 47-52. (214-215.old.)