32. Élelmezési Világnap - FAO 2012. október 16. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Városliget Mezőgazdasági szövetkezetek: kulcs a világ élelmezéséhez

Hasonló dokumentumok
Termelők együttműködését segítő szervezetek felmérése KÉRDŐÍV

A mezőgazdasági termelői szervezetekszövetkezetek jelentőségének és helyzetének változása

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Integráció és szövetkezés

A zöldség-gyümölcs piac szabályozása

A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA SZEREPE A HELYI ERŐFORRÁSOK HÁLÓZATBA SZERVEZÉSÉBEN

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Élelmiszer-stratégia Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A termıföldkérdés vidékfejlesztési összefüggései

Tájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum

A rövid élelmiszerláncok. Magyarországon. Kujáni Katalin, Ph.D. Siófok,

Az élelmiszeripar jelene, jövője

A termékpálya marketing lehetőségei ÉLELMISZERIPARI KÖRKÉP 2016 ALKOHOLOS ITALGYÁRTÁS

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS

Az ágazati marketing lehetőségei

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

A kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban

Marketing a gyakorlatban I. előadás BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Hagyományok-Ízek-Régiók Program

HELYI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁI

Beszállítók: dualitás és lehetőség

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Jogi és menedzsment ismeretek

HELYI GAZDASÁGI ÜZLETI INFRASTRUKTÚRA ÉS KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

várható fejlesztési területek

Az új Vidékfejlesztési Program Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az élelmiszergazdaság területén működő társadalmi vállalkozások hatása a helyi munkaerő-piacra és gazdaságra

KÖZJAVAK, SZÖVETKEZET

Elkötelezettség és megtartás menedzsment

A TÁMOP D/12. Szociális gazdaság fejlesztése c. pályázati konstrukció kínálta lehetőségek

Farmtípusú szaktanácsadás az Észak-alföldi régióban Dr. Jávor András

A versenyképesség és hatékonyság javításának eszközei kormányzati megközelítésben Dr. Feldman Zsolt

Vidékfejlesztési Program

Együttműködések támogatása a REL és helyi piacok kialakításáért, fejlesztéséért és promóciójáért. Tószegi Orsolya Miniszterelnökség

MAGOSZ ÉFOSZ FruitVeB VHT BTT Kisgazda Polgári Egyesület. HANGYA Országos Erdészeti Egyesület MEGOSZ GOSZ MADOSZ Országos Magyar Méhészeti Egyesület

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak

Az EU gazdasági és politikai unió

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI

Az európai élelmiszeripar tevékenysége az élelmiszer-veszteség és pazarlás. megelőzése és csökkentése érdekében. NÉB)( Maradék nélkül konferencia

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

A Nyíregyházi Kosár. A kezdetek

a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervére

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

LEADER vállalkozási alapú

A Takarékszövetkezeti Szektor bemutatása

Szociális Szövetkezetek Magyarországon. Kovách Eszter

Amikor az önerő nem elég

Vajai László, Bardócz Tamás

Válságkezelés Magyarországon

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök

Békés megye közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Termelői együttműködések felmérése a kamarai tagság körében KÉRDŐÍV

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Tőkekintlévőség össz (MFt) Tőke ÚJ Tőke HASZNÁLT Tőke INGATLAN

EPC pénzügyek. Transparense projekt.

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA

Közösség által támogatott mezőgazdaság. Sarbu-Simonyi Borbála Védegylet

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

a kertészeti ágazat fejlesztésére Budapest, szeptember 23.

NÖVEKEDÉS ÉS BŐVÜLÉS, ÚJ LEHETŐSÉGEK AZ EXPORTFINANSZÍROZÁSBAN. Mizser Zoltán Képviseletvezető (Győr)

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

ALTERNATÍV ÉLELMISZERHÁLÓZATOK KÖZÖSSÉG ÁLTAL TÁMOGATOTT MEZŐGAZDÁLKODÁS. Dezsény Zoltán Fiatal Gazda 3.0, augusztus 30.

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

Magyar beszállítók - egy vállalati felmérés tanulságai. Növekedési workshop MTA KRTK KTI. Muraközy Balázs. MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

I. Alternatív finanszírozási stratégiák Sopron, október 3

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában


A magyar export támogatása lehetőségek az EXIM-től. Wertheim-Huszár Zoltán Közép-alföldi Regionális Képviselet

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Megőrzi, ami jó. A vállalati kultúra szerepe a munkaerő megtartásában

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával!

dimeb Dinet Logisztika Kft Technológia munkavédelmi szakembereknek és szolgáltatóknak. Hatékonyság - Minőség - Innováció.

Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita

A logisztika feladata, célja, területei

Átírás:

32. Élelmezési Világnap - FAO 2012. október 16. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Városliget Mezőgazdasági szövetkezetek: kulcs a világ élelmezéséhez Mezőgazdasági szövetkezetek és jelentőségük a közép-kelet-európai régióban, különös tekintettel a magyar tapasztalatokra Dr. Szabó G. Gábor tudományos főmunkatárs MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet, Budapest E-mail: Szabo.Gabor@krtk.mta.hu Az előadás vázlata 1. Bevezetés A mezőgazdasági szövetkezetek (TÉSZ-ek/TCS-k) helyzete Magyarországon 2. A mezőgazdasági szövetkezetek (TÉSZ-ek/TCS-k) gazdasági és nem-gazdasági előnyei 3. A mezőgazdasági szövetkezetek főbb típusai és előnyei a termelők számára Magyarországon 4. Az ún. új típusú (értékesítő/marketing) szövetkezetek esetleges bukásának főbb okai és magyarázata Makroökonómiai és külső problémák Mikroökonómiai és belső kérdések Az emberi tényezőhöz kapcsolódó problémák 5. A termelői szervezetek által megvalósított közös cselekvés sikerességének feltételei 6. Összefoglalás 1

Bevezetés A mezőgazdasági szövetkezetek helyzete Magyarországon A szövetkezetek és más termelői tulajdonú szervezetek megoldják a termelők piaci kiszolgáltatottságát és növelik azok jövedelmét (mint fő cél) Azonban: Duális farm szerkezet: nagyon nagyok és igen kicsik, A hagyományos, ún. termelő típusú mezőgazdasági szövetkezetek száma folyamatosan csökken, Az ún. új típusú (értékesítő/marketing) szövetkezetek piaci részesedése és koncentrációja nagyon alacsony (alacsony szintű másodlagos szövetkezés), A szövetkezetek igen tőkeszegények, s pótlólagos tőkeforráshoz, hitelhez jutásuk is többnyire nehéz, Alacsony szintű bizalom és együttműködési készség, A fekete piac és a rejtett gazdaság negatív hatással van. A mezőgazdasági szövetkezetek gazdasági előnyei 1. Az élelmiszer-gazdasági szövetkezetek jelentősége igen nagy az Európai Unióban, dinamikus és szerves szövetkezeti fejlődés a jellemző. 2. Képesek megoldani a termelők piaci és technológiai kiszolgáltatottságával, kockázatával kapcsolatos problémákat és növelni piaci ellensúlyozó erejüket, jövedelmüket. 3. A szövetkezetek egyik legfontosabb további indoka az ún. tranzakciós, pl. információs költségek csökkentése és 4. a technológiai és piaci hatékonyság növelése. 5. A termelők nagyobb alkuerejének, s magasabb piaci részesedének az egész marketingcsatorna számára pozitív üzenete van, beleértve a fogyasztókat, akik megbízhatóbb és gyakran jobb minőségű termékekhez jutnak hozzá. 6. A termelői szervezetek vidékfejlesztésben és a foglalkoztatás növelésében játszott szerepe szintén nem elhanyagolható, a mezőgazdasági népesség megtartásához való hozzájárulásuk mellett. 2

A mezőgazdasági szövetkezetek nem-gazdasági előnyei Hozzájárulnak a környezet megóvásához, valamint átlátható teszik a termékpályát, részben a tagok és a fogyasztók közötti szoros társadalmi kapcsolatok által. Természetükből adódóan hozzájárulnak a társadalmi hasznossághoz (értékek, alapelvek megőrzése stb. ). A demokrácia iskolái. Az informális hálózatok/kapcsolatok erősítésében, illetve a bizalom és a társadalmi tőke növelésében is nagy szerepet játszanak azonban a bizalom előfeltétele is a szövetkezésnek!! Mezőgazdasági szövetkezetek Magyarországon 3 alapvető szövetkezeti típus A) Termelő típusú szövetkezetek, átalakult TSZ-ek, melyek általában több funkciót is ellátnak, s bár egyre ritkábban, de azért néha szociális céljaik is vannak. Különböző okok miatt egy részük átalakult Rt-vé, számuk egyre csökken. B) Beszerző Értékesítő Szövetkezetek (BÉSZ-ek) 1999-2006 között sok (kb. 700) BÉSZ jött létre, de ezek, az EUcsatlakozást utáni némi derogációt követően, 2007-től nem kaphattak támogatást, így ezek monitorozása is nehézzé vált. A sikeresen működők jó része TÉSZ vagy termelői csoport formában folytatta tevékenységét. C) Új típusú, általában értékesítő/marketing szövetkezetek, melyek alapanyag termelést nem folytatnak, csak kiegészítik a tag gazdálkodását. A leggyakrabban egy termékpályát koordinálnak, s valamilyen termelői értékesítő szervezet (TÉSZ), illetve termelői csoport formájában öltenek testet. 3

Mezőgazdasági szövetkezetek Magyarországon A mezőgazdasági szövetkezetek főbb előnyei a termelők számára Magyarországon 1) EU-s, illetve szektortól függően nemzeti kiegészítő támogatások lehívása 2) biztos és állandó értékesítési lehetőség, 3) nagyobb piaci ellensúlyozó (alku) erő, esetenként magasabb ár, 4) biztosan, s általában rövid idő alatt (általában két héten belül) megkapják a pénzüket, közös értékesítéskor a szövetkezet forgóeszköz-hitellel vagy a támogatásból előre kifizeti a termelőket, 5) a szövetkezet képes hitelt felvenni, 6) különböző szolgáltatások biztosítása, önköltségen, illetve a piaci árnál olcsóbban, akár úgy is, hogy konkrétan egy másik tag végzi azt (pl. gabona szárítása, illetve tárolása) 7) a piaci és technológiai kockázat csökkentése, Mezőgazdasági szövetkezetek Magyarországon A mezőgazdasági szövetkezetek főbb előnyei a termelők számára Magyarországon 2. 8) (esetenként teljes körű) piaci információ, 9) szakember irányítja a szervezetet, sokszor kiváló piaci kapcsolatokkal, 10) ha beragad a pénz a vevőnél, akkor a szövetkezet saját maga hajtatja be a pénzt, 11) inputok, tenyészállatok olcsóbb közös beszerzési lehetősége, esetenként input előfinanszírozás, melyet később az árbevételből törlesztenek a tagok, 12) bizonyos támogatásoknál előny, illetve plusz pontokat ér a termelői csoportban való tagság 13) oktatás, szaktanácsadás, 14) a termékek piacra vitelével - értékesítésével kapcsolatos idő megtakarítása. 4

Az ún. új típusú (értékesítő/marketing) szövetkezetek esetleges bukásának főbb okai és magyarázata Makroökonómiai és külső problémák Az 2008 óta tartó pénzügyi és gazdasági válság csökkentette bizonyos élelmiszerek, mint pl. a zöldségek és gyümölcsök iránti keresletet a magyar piacon Az import növekvő részaránya (pl. zöldség-gyümölcs) A szövetkezetek és más termelői szervezetek nem versenyképesek a fekete és szürke kereskedelemmel szemben A bankok nem akarják (tovább) finanszírozni egyes szövetkezetek forgóeszköz-gazdálkodását Az EU támogatás késői kifizetése A kiskereskedelmi láncoknál gyakran 60-70 napos fizetési határidő Nagy pénzügyi teher a kiskereskedelmi láncok többsége által alkalmazott ún. nem árjellegű szerződéses paraméterek (pl. polcpénz, listázási díj stb.) miatt. Az ún. új típusú (értékesítő/marketing) szövetkezetek esetleges bukásának főbb okai és magyarázata Mikroökonómiai és belső kérdések A szövetkezet non-profit jellege miatt nincsenek pénzügyi tartalékok Túl gyors fejlődés és növekedés (pl. Mórakert Szövetkezet). Néhány szervezet strukturális problémái A termékek minőségét és mennyiségét érintő hatékonysági problémák a piacra (kiskereskedelmi láncokba) való szállítás során. Az emberi tényezőhöz kapcsolódó problémák A tagok heterogenitása különböző érdekek Nagy és spec. gazdaságok versus kistermelők befektetései Bizalom: több szinten értelmezhető, sokszor hiányzik Elkötelezettség hiánya: a tagok ált. csak az üzletben érdekeltek A szövetkezeti út kikerülése ( By-passing ) tagi eladás piacon A szöv. és a tag közötti szerződések kikényszerítése nagyon gyenge, igen ritka a tag kizárása. 5

A termelői szervezetek által megvalósított közös cselekvés sikerességének feltételei Valódi gazdasági igény megléte, Együttműködési/szövetkezési képesség fejlesztése, mentális/pszichológiai akadályok lebontása, A potenciális tagok megszűrése, Beszállított termékekre vonatkozó szigorú minőségi és egyéb követelmények előírása (teljes nyomon-követhetőség), Beszállítási kötelezettségek (mennyiségi + minőségi) következetes betartatása (egységes árualap), Kereskedelmi-közgazdasági tudással és tapasztalatokkal, illetve kapcsolatokkal rendelkező menedzsment Megfelelő logisztika, védjegyek (termékdifferenciálás), Óvatos, a szervezet hosszabb távú pénzügyi lehetőségeivel összhangban álló fejlesztések, Hatékony és többirányú kommunikáció, Bizalom a tagok és a szövetkezet vezetése/menedzsment között. Összefoglalás Külföldi tapasztalatok adaptálásával figyelmet kell fordítanunk a gazdák és a fogyasztók felkészítésére. A marketing szövetkezetek és más termelői szervezetek sok esetben képesek megoldani a termelők piaci kiszolgáltatottságával kapcsolatos problémákat. A termelők nagyobb alkuerejének és magasabb piaci részesedének az egész marketingcsatorna számára pozitív üzenete van, beleértve a fogyasztókat, akik megbízhatóbb és gyakran jobb minőségű termékekhez jutnak hozzá. Elterjedésüket hátráltatja, hogy a magyar társadalomban még mindig alacsony szintű a bizalom és a fogyasztói közösségtudat, ezért szükséges Szemléletformálás, Együttműködési formák megismertetése, Ösztönzési rendszer kiépítése. Szövetkezés: alulról építkező, társadalmi önszerveződő folyamat. 6

Összefoglalás 2. A szövetkezeti fejlődés elősegítéséhez szükséges társadalmi szintű teendők: A szövetkezetekre vonatkozó kiszámítható és stabil törvényi (jogi) szabályozás: új Szövetkezeti törvény lép életbe 2013-tól, A szövetkezéssel kapcsolatos hozzáállás javítása, illetve a mentális és pszichológiai akadályok lebontása, A fekete gazdasággal kapcsolatos problémák megoldása - pl. ÁFA csökkentéssel, A szövetkezetek számára kedvezményes rövid távú hitelek biztosítása forgóeszköz finanszírozásra. A jövőbeni szövetkezeti kutatások 2 fontos iránya: A szövetkezetekre és azok tagjaira, ill. tevékenységükre vonatkozó megbízható statisztika kialakítása, A magyar élelmiszer-gazdasági szövetkezés gazdasági, szociológiai és pszichológiai feltételeinek és akadályainak feltárása, beleértve a bizalom szerepét (OTKA K105730). Köszönöm a figyelmüket! Kérem, lépjen velem kapcsolatba, ha bármi kérdése, észrevétele vagy együttműködési javaslata van! Dr. Szabó G. Gábor E-mail: Szabo.Gabor@krtk.mta.hu Tel.: +36-30-2463914 7