Dr. Gróf Gabriella
Jogszabályi háttér: 2012. évi CXLVII. törvény Hatály: 2013. január 1. 2012. évi CLXXVIII. törvény
Adó alanya lehet - egyéni cég - bt, kkt - kft, zrt - ügyvédi iroda, végrehajtói iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, közjegyzői iroda - szövetkezet, lakásszövetkezet - erdőbirtokossági társulat - külföldi vállalkozó - belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy akkor, ha a belépési feltételeknek megfelel.
Adóalanyiság választásának feltételei adóévet megelőző adóévben az átlagos statisztikai állományi létszám várhatóan nem haladja meg a 25 főt, adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétel várhatóan nem haladja meg az 500 millió Ft-ot, ha az adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor annak időarányos részét, adóévet megelőző két naptári évben adószámukat az állami adóhatóság jogerősen nem függesztette fel vagy nem törölte, üzleti év fordulónapja december 31., adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolóban a mérlegfőösszeg várhatóan nem haladja meg az 500 millió Ft-ot. A bejelentés napján a végrehajtható adó- és vámtartozás nem haladhatja meg au 1 millió Ft-ot, ha ez fennáll, a bejelentést az adóhatóság nem tekinti jogszerűnek. A létszám és árbevétel adatokat az utolsó lezárt üzleti év adatai alapján a kapcsolt vállalkozások esetében össze kell számítani.
Adóalanyiság választásának feltételei Az adózó választása esetén a KIVA hatálya alá be kell jelentkezni. A bejelentést legkorábban az adóévet megelőző adóév december 1 20. napja között kell/lehet megtenni, az erre rendszeresített nyomtatványon. Az adókötelezettség a bejelentést követő év jan. 1-től kezdődik, és az adóév végéig tart. A jogszerűen tett bejelentést a bejelentést követő naptári év január 15-ig vissza lehet vonni, ugyanazon a nyomtatványon. Mindkét határidő jogvesztő! Újonnan alakuló vállalkozás a létrejöttétől számított 30 napon belül kell bejelentkeznie a KIVA hatálya alá. A határidő jogvesztő! Ez esetben az adóalanyiság a társasági szerződés közokiratba foglalásával, ellenjegyzésének időpontjával, ill. az első jognyilatkozat megtételének napjával kezdődik.
Adóalanyiság megszűnése ha az adóalany kijelentkezik az adóévet megelőző év decemberében, 500 millió Ft-os bevételi értékhatár túllépése esetén - a túllépést megelőző hónap utolsó napjával, átlagos létszám túllépi az 50 főt hónap utolsó napjával, végelszámolás, kényszertörlési eljárás, felszámolási eljárás esetén a kezdő időpontot megelőző nappal, ha végelszámolás, felszámolás nélkül szűnik meg az adóalany, a megszűnés napjával, átalakulás esetén, kiemelt mulasztási bírságok esetén jogerő hónapját megelőző hónap utolsó napja, számla vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, igazolatlan eredetű áru forgalmazása adószám felfüggesztés vagy törlés esetén jogerő hónapját megelőző hónap utolsó napja, ha a végrehajtható vám- és adótartozás meghaladja az 1 millió Ft-ot negyedév utolsó napjával. Az adóalanyiság megszűnés esetén a megszűnést követő két évre az adóalanyiság nem választható.
Adóalap meghatározása pénzügyi eredmény (pénzeszközök számviteli beszámolóban kimutatott tárgyévi és előző évi értékének különbözete), ügyvédi irodánál letét nem számít bele, KIVA törvény szerinti korrekciós tételek, járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések (1997. évi LXXX. törvény 4. k) pont szerint) együttes összege. A KIVA alapja nem lehet kevesebb a járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések összegével (meghatározott eseteket leszámítva). Ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás alacsonyabb a minimálbér 112,5%-nál, akkor a minimálbér 112,5%- át kell az adóalap számításnál személyi jellegű kifizetésként figyelembe venni.
Korrekciós tételek Csökkentő tételek a vállalkozásba kívülről bevont pénzeszközök értéke (kapott osztalék, osztalékelőleg, kapott hitel, kölcsön, tőkeemelés, elszámolásra kiadott előleg visszafizetése, tulajdoni részesedést jelentő befektetés eladása esetén a vásárláskor növelő tételként elszámolt összeg arányos része) Növelő tételek vállalkozáson kívülre helyezett pénzeszközök (kifizetett osztalék, osztalékelőleg, kifizetett előleg, hitel, kölcsön törlesztése, nyújtása, tőkekivonás, tulajdoni részesedést jelentő befektetés vásárlása) nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek: végleges pénzeszköz átadás, 50 eft meghaladó bekerülési értékű szolgáltatás igénye vétele, eszköz beszerzése, ha ezen gazdasági események ellentétesek az ésszerű gazdálkodás követelményével, egészségbiztosítási járulék megfizetése megállapodás alapján, ellenőrzött külföldi társaságnak teljesített kifizetés, kapcsolt vállalkozással kapcsolatos követelés elengedése, kapcsolt vállalkozások közötti ügylet esetén akkor, ha az ügylet ellenértéke nem felel meg a szokásos piaci ár követelményének, térítés nélküli eszközátadás, szolgáltatásnyújtás, tartozás térítés nélküli átvállalása, alultőkésítés, KIVA kötelezettség, adóbírság, késedelmi pótlék, eszközhiány (bizonyos feltételek mellett).
KIVA mértéke: adóalap 16 %-a KIVA által kiváltott adónemek: társasági adó szociális hozzájárulási adó szakképzési hozzájárulás
Bevallási és előlegfizetési szabályok Bevallási kötelezettség: évente, adóévet követő és május 31-ig. Eddig az időpontig az éves kötelezettség és az adóelőlegek közötti különbséget meg kell fizetni, vagy vissza lehet igényelni. Évközi adóalanyiság megszűnés esetén a megszűnés napjától számított ötödik hónap utolsó napjáig kell a bevallási kötelezettségnek eleget tenni. A KIVA alany adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettségének az alábbiak szerint tesz eleget: o o havi adóelőleg fizetési kötelezettség terheli azt a KIVA alanyt, amelynek megelőző évi adófizetési kötelezettsége meghaladta az 1 millió Ft-ot, egyéb esetben negyedévente teljesíti fenti kötelezettségeit. Bevallási és fizetési határidő: tárgyhónapot/tárgynegyedévet követő hó/negyedév 20. napja. Adóalanyiság első évében havi előlegbevallásra és fizetésre kötelezett, ha a megelőző adóévben az összes bevétele várhatóan meghaladja a 100 millió Ft-ot.
Adóelőleg megállapítása Adóelőleg megállapítási időszakban realizált pénzügyi eredmény, növelve a Tbj. szerinti személyi jellegű kifizetések összegével, a kifizetett osztalékkal, osztalékelőleggel, kisvállalati adóval és kisvállalati adóelőleggel. Megállapítható az adóelőleg úgy is, hogy az adózó a korrekciós tételeket is figyelembe veszi, amelyeket várhatóan az adóalap megállapításnál is figyelembe vesz. A választott módszertől adóéven belül eltérni nem lehet! Az adóelőleg alapja nem lehet kevesebb, mint a járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések összege. Ha a személyi jellegű kifizetések nélkül számított adóelőleg-alap negatív, akkor ezt a következő adóelőleg-alap megállapítási időszakra (adóéven belül) az adózó figyelembe veheti veszteségelhatárolás.
Veszteség elhatárolás Amennyiben a bevallásban a pénzügyi eredmény negatív, ezt a veszteséget mint elhatárolható veszteséget a KIVA alany 10 éven keresztül egyenlő részletekben figyelembe veheti a következő évek pozitív pénzügyi eredményével szemben. Feltétel: az elhatárolható veszteség rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartása mellett keletkezett. Az elhatárolható veszteségről nyilvántartást kell vezetni, a korábban keletkezettet kell először figyelembe venni. Az elhatárolható veszteséggel a pénzügyi eredmény adóalap rész csökkenthető. Amennyiben az adóalany beruházást hajtott végre az adóévben, a beruházás értékével de az adóévre figyelembe vehető elhatárolható veszteségen belül a járulékalapot képező kifizetések adóalap rész terhére is figyelembe veheti, amennyiben az elhatárolt veszteség erre fedezetet nyújt. Beruházás: korábban még használatba nem vett, beszerzett, előállított tárgyi eszközök, szellemi termékek, kísérleti fejlesztés aktivált értéke. A beruházásra tekintettel felmerült veszteséget az adóalany korlátlanul, az egyenlő részletekben történő figyelembevételre vonatkozó elírás alkalmazása nélkül használhatja fel a későbbi évek adókötelezettségének teljesítésénél.
Kettős adóztatás elkerülése A KIVA megállapításánál a külföldön adóztatható adóalapot nem kell figyelembe venni. A KIVA hatálya alá történő bejelentkezés esetén a társasági adótörvény jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni, eltérésekkel, az alábbiak szerint.
Átmeneti, áttérési szabályok Az adóalanyiság első évében az adóévet megelőző évet terhelő, de már a kisvállalati adó hatálya alatt kifizetett kiadás nem vehető figyelembe csökkentő tételként, ha az adózó nem tartozott a számviteli törvény hatálya alá. Csökkentő tételként számolható el az adóalanyiság első évében az adóalanyiságot megelőző évben teljesített kifizetés, amely a KIVA alanyiság időszakára vonatkozik, és amelyet a KIVA alanyiságot megelőző adóévben nem számoltak el költségként.
Áttérési szabályok Társasági adó hatálya alól Jogutód nélküli megszűnés szabályait kell alkalmazni, az e törvényben foglalt eltérésekkel. El kell számolni: - tartós adománnyal - Értékcsökkenés leírás - kedvezményezett átalakulással - kedvezményezett részesedéscserével Nem kell elszámolni, a feltételek a KIVA alanyiság időszaka alatt is teljesíthetők: - fejlesztési tartalék - foglalkoztatási kedvezmény - kisvállalkozások beruházási kedvezménye - kkv adókedvezmény - egyéni cég átalakulása. Ha feltételek nem teljesülnek, a KIVA hatálya alatt is rendezendő a kedvezményekkel kapcsolatos társasági adó. A KIVA hatálya előtti időszak elhatárolt veszteségéből évente 20-20 %-ot elszámoltnak kell tekinteni.
Köszönöm a figyelmet!