IV. fejezet - Kis és középvállalkozások adózása
|
|
- Natália Balog
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 IV. fejezet - Kis és középvállalkozások adózása Alapvető fogalmak, kérdések: - az egyes adónemek választására jogosultak köre - az adóalap meghatározása - a helyettesített adónemek 1. AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ 1.1. hatályos szabályozás évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról 1.2. Az eva tárgya Magyarországon egyes személyek vállalkozási (gazdasági) tevékenységből származó bevételét az e törvényben meghatározott egyszerűsített vállalkozói adó (a továbbiakban: eva) terheli. Az evából származó bevétel a központi költségvetést illeti meg. Az evával összefüggő hatósági ügyben az eljárás az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik Az adó alanya Adóalany az a személy, amely (aki) megfelel az eva-törvényben meghatározott valamennyi feltételnek, valamint a) az állami adóhatóságnak bejelenti, hogy az adóévben adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint teljesíti, vagy b) az állami adóhatóság az adóalany korábbi bejelentése alapján az adóévre adóalanyként tartja nyilván. Adóalany lehet: a) az egyéni vállalkozó; b) az egyéni cég; c) a közkereseti társaság; d) a betéti társaság; e) a korlátolt felelősségű társaság; f) a szövetkezet és a lakásszövetkezet; g) az erdőbirtokossági társulat; h) a végrehajtói iroda; i) az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda; j) a szabadalmi ügyvivői iroda. A fent meghatározott személy az adóévben akkor lehet adóalany, ha az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben a) a magánszemély egyéni vállalkozóként tevékenységét folyamatosan végezte, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég nem alakult át (ideértve különösen a kiválást és a beolvadást is), valamint a jogi személyben, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban, egyéni cégben (az öröklést kivéve) új tag nem szerzett (új tagok nem szereztek összesen) 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést; b) az adóhatóság nem rendelte el jogerősen számla- vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása miatt mulasztási bírság kiszabását; c) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint nem volt kötelezett a használt ingóságokra, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó vagy az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös adózási szabályok alkalmazására; 1
2 d) nem állt végelszámolás, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás hatálya alatt; e) a magánszemély az általa végzett termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás alapján vállalkozói bevételt, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelelően árbevételt (az adóalany annak megfelelő bevételt) számolt el. Az e feltételeknek megfelelő személy az adóévben akkor lehet adóalany, ha a) az adóévet megelőző második adóévben (üzleti évben) éves szintre átszámított összes bevétele a 30 millió forintot nem haladta meg, b) az adóévet megelőző adóévben (üzleti évben) ésszerűen várható éves szintre átszámított összes bevétele a 30 millió forintot nem haladja meg. c) az adóévre ésszerűen várható, e törvény előírásainak megfelelően meghatározott bevétele a 30 millió forintot nem haladja meg; d) az adóévben nem folytat a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet; e) az adóévben nem folytat a vámjogszabályokban meghatározott közvetett képviselői tevékenységet; f) belföldi pénzforgalmi számlával rendelkezik. Az adóalanyiság megszűnik: a) a naptári év utolsó napjával, ha a naptári évet követő adóévre bejelentette, hogy adókötelezettségeit nem e törvény rendelkezései szerint teljesíti, vagy e bejelentését jogszerűtlenül nem tette meg; b) a változás bekövetkezésének napját megelőző nappal, ha a változás révén már nem felel meg az adóalanyiságra előírt bármely feltételnek; c) az adóalanyiság választására jogosító értékhatár meghaladásának napját követő nappal; d) a kapott előlegről kibocsátott utolsó bizonylat kibocsátásának napját megelőző nappal, ha a naptári évben összesen 30 millió forintot meghaladó előlegről bocsátott ki bizonylatot; e) az adóhatóság határozata jogerőre emelkedésének napjával, ha terhére az adóhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, vagy az ellenőrzés akadályozása miatt mulasztási bírságot állapított meg; f) a magánszemély adóalany egyéni vállalkozói jogállása megszűnésének napjával; g) a végelszámolás, a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal, egyébként a megszűnés napjával; h) a részesedés megszerzésének napját megelőző nappal, ha a jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban, egyéni cégben 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szerez olyan magánszemély (összesen 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szereznek olyan magánszemélyek), akivel (akikkel) a naptári évben korábban nem állt tagi jogviszonyban; az öröklés esetére e rendelkezést nem kell alkalmazni; i) a változás bekövetkezésének napját megelőző nappal, ha az egyéni cég tagjának korlátlan mögöttes felelőssége korlátolttá válik; j) a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság létrejötte napját megelőző nappal Az eva alapja Az eva alapja az adóalany által az adóévben megszerzett összes bevétel, módosítva a törvényben meghatározott jogcímek szerint. Az eva alapjának megállapításakor az adóévben megszerzett összes bevételt növeli az adóévben megszerzett bevétel, ha annak fizetésére (teljesítésére) olyan személy köteles, amellyel az adóalany a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott kapcsolt vállalkozási viszonyban áll; 2
3 A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az adóévben megszerzett összes bevételt a) növeli az adóévben (üzleti évben) megszerzett összes kapott előleg; b) csökkenti az eva alapjának megállapításakor az a) pont alapján a megszerzett összes bevétel növeléseként elszámolt kapott előlegből az adóévben a teljesítésre tekintettel elszámolt vagy visszafizetett összeg. Az eva alapját csökkenti jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevétel, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott bevételként elszámolt kártérítés összege. Bevétel a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany által vállalkozási (gazdasági) tevékenységével összefüggésben, vagy arra tekintettel bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, beleértve az áthárított általános forgalmi adót is Az eva mértéke Az eva a pozitív adóalap 37 százaléka. Ha az adóalany bevétele és az összes bevételt növelő összeg együttesen meghaladja az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt, az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt meghaladó rész után az eva mértéke 50 százalék Eljárási szabályok Az adóalanynak nem minősülő adózó az adóévet megelőző év decemberében, a hónap 20. napjáig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az állami adóhatóságnak, hogy az adóévben e törvény rendelkezései szerint teljesíti adókötelezettségeit azzal, hogy e bejelentését az adózó az említett időpontig írásban visszavonhatja. A bejelentésre, illetve a visszavonásra nyitva álló határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. Az adóalanynak nem minősülő adózó a bejelentést akkor teheti meg, ha már a bejelentés időpontjában megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek (ideértve az adóalanyiság adóévére meghatározott feltételeket is), valamint nincs állami adóhatóságnál, vámhatóságnál, önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása. E tényekről az adózó a bejelentésre rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik. Az adóalany december 20-áig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon jelentheti be az állami adóhatóságnak, hogy a következő adóévben adókötelezettségeit már nem az adóalanyra vonatkozó rendelkezések szerint kívánja teljesíteni, azzal, hogy e bejelentését az adózó az említett időpontig írásban visszavonhatja. Az adóalany köteles a bejelentést megtenni, ha december 20-án nem felel meg az e törvényben meghatározott bármely feltételnek, vagy állami adóhatóságnál, vámhatóságnál, önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van Egyes más adókra, számviteli kötelezettségekre vonatkozó különös szabályok Általános forgalmi adó Az általános forgalmi adó alanya az eva választására vonatkozó bejelentés alapján úgy minősül, mintha általános forgalmi adó-alanyisága a bejelentés napját tartalmazó adómegállapítási időszak utolsó napjával az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint megszűnt volna. 3
4 1.7.2 Személyi jövedelemadó Az egyéni vállalkozó adóalanyt az adóévben nem terheli vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó, vagy átalányadó, valamint az adóalany az adóévre nem köteles a személyi jövedelemadóról bevallást benyújtani, ha arra a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint kizárólag egyéni vállalkozói jogállása miatt lenne kötelezett Társasági adó A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvénynek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit alkalmazza, ha az adóévben bejelenti, hogy a következő adóévben adókötelezettségeit az eva-törvény rendelkezései szerint teljesíti. 2. AZ EGYSZERŰSÍTETT KÖZTEHERVISELÉSI HOZZÁJÁRULÁS 2.1. Hatályos szabályozás évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról 2.2. Az ekho tárgya Magyarországon egyes, a törvényben meghatározott foglalkozásnak megfelelő tevékenységet munkaviszonyban vagy vállalkozási, megbízási szerződés alapján folytató magánszemély és a magánszeméllyel e szerződéses kapcsolatban álló munkáltató, kifizető (a továbbiakban: kifizető) - a magánszemély erre vonatkozó nyilatkozatával tett választása alapján - az említett tevékenység ellenértékeként fizetett bevétel után a közteherviselési kötelezettségeit e törvény szerint egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (a továbbiakban: ekho) által teljesíti Az ekho választásának feltételei Ekhoval teljesíthető a közterhek megfizetése, ha a magánszemély a) az adóévben bármely tevékenységgel összefüggésben aa) munkaviszonyból származó, ab) egyéni vállalkozóként vállalkozói kivét címén, ac) társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködés ellenértéke címén, ad) vállalkozási, megbízási szerződés alapján az Szja törvény szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként olyan jövedelmet szerez, amely után a közteherviselési kötelezettségek teljesítése az általános szabályok szerint történik, vagy b) nyugdíjas és c) a tevékenysége alapján az alább meghatározott foglalkozásúnak minősül, valamint d) a kifizetőnek írásban nyilatkozik arról, hogy tevékenysége alapján számára kifizetett bevételt, vagy annak a nyilatkozatában meghatározott részét terhelő közterhek megfizetésére az e törvény rendelkezéseinek alkalmazását választja. Az ekho fizetését az alább említett említett foglalkozású magánszemély azon bevételére választhatja, amely az adóévben Magyarország törvényes fizetőeszközében történő kifizetéssel (folyósítással) a) munkaviszonyban, vagy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjaként illeti meg, feltéve, hogy e bevételt eredményező jogviszonyában kizárólag a foglalkozása szerinti tevékenységet folytat, és/vagy b) a foglalkozása szerinti tevékenységére kötött 4
5 ba) vállalkozási szerződés és/vagy bb) megbízási szerződés alapján illeti meg, és az a)-b) pontban említett esetekben külön-külön és együttesen sem haladja meg az adóévben a törvényben meghatározott összeghatárt. Az ekho választására jogosító foglalkozások: 2123 Telekommunikációs mérnök foglalkozásból: akusztikus mérnök, audiotechnikai mérnök, hangmérnök, televíziós műszaki adásrendező 2136 Grafikus és multimédia-tervező 2627 Nyelvész, fordító, tolmács foglalkozásból: filmszöveg fordító, lírai művek fordítója, műfordító, prózai és drámai művek fordítója 2714 Kulturális szervező foglalkozásból: producer (kulturális), produkciós menedzser (szórakoztatóipar) 2715 Könyv- és lapkiadó szerkesztője 2716 Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő 2719 Egyéb kulturális és sportfoglalkozású (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) foglalkozásból: művészeti tanácsadó, zenei konzulens, tanácsadó 2721 Író (újságíró nélkül) 2722 Képzőművész 2723 Iparművész, gyártmány- és ruhatervező 2724 Zeneszerző, zenész, énekes 2725 Rendező, operatőr 2726 Színész, bábművész 2727 Táncművész, koreográfus 2728 Cirkuszi és hasonló előadóművész 2729 Egyéb alkotó- és előadó-művészi foglalkozású (felsőfokú végzettséghez kapcsolódó) 3122 Villamosipari technikus (elektronikai technikus) foglalkozásból: koncert-fénytechnikus, koncert-színpadtechnikus 3145 Műsorszóró és audiovizuális technikus foglalkozásból: filmstúdió technikus, hangmester, hangrestaurációs technikus, hangstúdió-technikus, hangtechnikus, képtechnikus, rögzítéstechnikai technikus, stúdiótechnikus, videótechnikus, zenei technikus 3711 Segédszínész, statiszta 3712 Segédrendező 3714 Díszletező, díszítő 3715 Kiegészítő filmgyártási és színházi foglalkozású 3719 Egyéb művészeti és kulturális foglalkozású 5211 Fodrász foglalkozásból: színházi fodrász, színházi parókakészítő 5212 Kozmetikus foglalkozásból: maszkmester, sminkes, sminkmester, színházi kikészítő 7212 Szabó, varró foglalkozásból: jelmez- és alkalmiruha-készítő, színházi varró 7213 Kalapos, kesztyűs foglalkozásból: színházi fejdíszkészítő 7217 Cipész, cipőkészítő, -javító foglalkozásból: színházi cipész 2.4. Az ekho választására jogosító összeghatár a) évi 25 millió forint, feltéve, hogy a magánszemély jövedelme az adóévben eléri az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szeresét, b) az a) pontban meghatározott feltétel hiányában az évi 25 millió forintnak olyan hányada, amilyen arányt az említett jövedelem összege az év első napján érvényes havi minimálbér 12- szereséhez viszonyítva képvisel, c) nyugdíjas esetében - az a)-b) pontokban foglaltaktól függetlenül - évi 25 millió forint, d) az a)-b) pontokban említett összeghatár helyett 5
6 da) évi 100 millió forint, ha a magánszemély az adóévben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója, db) évi 50 millió forint, ha a magánszemély az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet edzője, vagy az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség edzője, válogatott vezetőedzője (szövetségi kapitánya) azzal, hogy, ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, az összeghatáron az általános forgalmi adóval csökkentett bevétel értendő. Nem tehet az adóévben az ekho választására vonatkozó nyilatkozatot a magánszemély azt követően, hogy az összeghatárt már elérte. Ha a magánszemély munkaviszonyban folytat ekho választására jogosító tevékenységet, az ellenértéket kifizető munkáltató a tevékenység adott havi ellenértékeként kifizetett összegnek a hónap első napján érvényes havi minimálbért meghaladó részére veszi figyelembe a magánszemély ekho választására vonatkozó nyilatkozatát. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a) a magánszemély nyugdíjas; b) a magánszemélynek a munkáltatóval fennálló más jogviszonyában legalább a hónap első napján érvényes havi minimálbér alapulvételével a közteherviselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint megtörténik; c) a magánszemély igazolja, hogy az említett címen az adott hónapban legalább a havi minimálbérnek megfelelő olyan jövedelmet szerzett, amely után a közteherviselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint történik Az ekho alapja, mértéke és megállapítása Az ekho alapja a megánszemély bevétele, csökkentve - ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett - az általános forgalmi adóval. A magánszemély az ekhoalap összegéből 15 százalék ekhot fizet. Ettől eltérően, ha a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas, az ekho mértéke 11,1 százalék. A kifizető az ekhoalap összege után 20 százalék ekhót fizet Az ekhóval teljesített közterhek A jogszerűen ekhoalapként figyelembe vett bevétel után a közterhek e törvényben szabályozott megfizetéa jogszerűen ekhoalapként figyelembe vett bevétel után a közterhek e törvényben szabályozott megfizetésével teljesülneksével teljesülnek a) a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó törvényi rendelkezésekben meghatározott, a kifizetőt terhelő közterheket, b) a Tbj.-ben meghatározott biztosítottat terhelő járulékokat érintő befizetési, illetve levonási, továbbá c) a kifizetőt és a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadózási kötelezettségek. A a magánszemélyt terhelő ekhoból az ekhoalap a) 1,6 százaléka természetbeni egészségbiztosítási járuléknak, b) 9,5 százaléka személyi jövedelemadónak, c) 3,9 százaléka - kivéve, ha a magánszemély nyugdíjas - nyugdíjjáruléknak minősül. Az állami költségvetésbe fizetett ekho alapján a magánszemély egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosult. 6
7 3. A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA 3.1. Hatályos szabályozás évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 3.2. A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya a) az egyéni vállalkozó, b) az egyéni cég, c) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, d) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság, ha az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy adókötelezettségeit a Kita szerint teljesíti. Az adóalanyiság létrejöttének nem akadálya, ha az adóalany az adóévre az Szja tv. szerinti átalányadózást vagy az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságot választott. Kisadózó vállalkozás: a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó, egyéni cég, közkereseti társaság és betéti társaság Az adóalanyiság keletkezése és megszűnése A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás bejelentését az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti. Ebben az esetben az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával jön létre. Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentést megelőző két éven belül törölte, vagy ezen időszakban a vállalkozás adószáma jogerősen fel volt függesztve. Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amely az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint a) Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység b) Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége c) Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett. A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik a) a bejelentés hónapjának utolsó napjával, ha az adóalany bejelenti, hogy adókötelezettségeit a jövőben nem e törvény szabályai szerint teljesíti; b) a vállalkozási forma megváltozása esetén a változás bekövetkezését megelőző nappal, ha a változás következtében a vállalkozás nem a törvényben felsorolt formában működik tovább; c) a kisadózó egyéni vállalkozói jogállásának megszűnése napjával; d) a kisadózó vállalkozásnak minősülő egyéni cég, betéti társaság vagy közkereseti társaság jogutód nélküli megszűnésének napjával; e) a gazdasági társaság bejelentett kisadózó tagjának halálát követő nappal, ha a kisadózó vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működik közre, és 90 napon belül más kisadózó nem kerül bejelentésre; f) a gazdasági társaság bejelentett kisadózó tagjának a gazdasági társaságból való kilépését követő nappal, ha a kisadózó vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működik közre, és ezen időpontig más kisadózó nem kerül bejelentésre; 7
8 g) a tagsági jogviszony keletkezésének napjával, ha a betéti társaság vagy közkereseti társaság kisadózó vállalkozásnak nem magánszemély tagja lesz; h) a mulasztási bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt a kisadózó vállalkozás terhére az adóvagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg; i) az adószám alkalmazását felfüggesztő vagy törlő határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha a kisadózó vállalkozás adószámának alkalmazását az adóhatóság az adóalanyiság ideje alatt jogerősen felfüggeszti vagy törli; j) a naptári negyedév utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot; k) a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal; l) a Kita választására nem megengedett tevékenységből származó bevétel megszerzése esetén a bevétel megszerzését megelőző nappal; m) az átalakulást megelőző nappal, ha az átalakulás következtében a vállalkozás nem felel meg a törvényben foglalt feltételeknek. Az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható A bejelentett kisadózó Kisadózó: a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó mint magánszemély, egyéni cég esetén annak tagja, közkereseti társaság és betéti társaság esetén a társaság kisadózóként bejelentett tagja. Az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg a kisadózó vállalkozás bejelenti azon kisadózónak vagy kisadózóknak a nevét, címét és adóazonosító jelét, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a munkaviszonyt - végzett tevékenység keretében (ideértve különösen a személyes közreműködést, a vezető tisztségviselői és a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységet) részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében. Egyéni vállalkozó kisadózó vállalkozás esetén az adóalany az egyéni vállalkozót mint magánszemélyt jelenti be kisadózóként. A vezető tisztségviselői feladatokat nem munkaviszony keretében ellátó, a kisadózó vállalkozással megbízási jogviszonyban álló és a személyes közreműködésre köteles tagokat a kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni kisadózóként. A kisadózó vállalkozás tevékenységében a betéti társaság, közkereseti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre. Ennek megsértésével a kisadózó vállalkozás tevékenységében részt vevő tag közreműködését be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának kell tekinteni. Az adóalanyiság akkor jöhet létre, ha a Kita-t választó kisadózó vállalkozás legalább egy kisadózót bejelent A kisadózó vállalkozások tételes adójának mértéke és megfizetése A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint tételes adót fizet. A kisadózó vállalkozás a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet. Amennyiben a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, a tételes adót minden személy után külön-külön kell megfizetni. 8
9 Azon kisadózó vállalkozás, mely a naptári év minden hónapjára köteles az adót megfizetni, a kisadózó vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 6 millió forintot meghaladó rész után 40 %-os mértékű adót fizet. Ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára az adót megfizetni, a 40 %-os mértékű adót a kisadózó vállalkozás bevételének a kisadózó vállalkozási jogállás fennállásának az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 500 ezer forint szorzatát meghaladó része után fizeti meg A kisadózó vállalkozások tételes adójával teljesített közterhek A kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozások és kisadózók mentesülnek az adóalanyiság időszakában az adóalany gazdasági tevékenységével, az általa a bejelentett kisadózónak az adóalanyiság időszakában nyújtott tevékenységére tekintettel teljesített kifizetésekkel, más juttatásokkal és a bejelentett kisadózónak az adóalanytól a tevékenységére, tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggő alábbi közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek alól: a) vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése; b) társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése; c) a személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése; d) szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése. A kisadózó vállalkozások tételes adójának megfizetésével a kisadózó vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel, illetve a kisadózónak nem minősülő személyek részére juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól. 4. A KISVÁLLALATI ADÓ 4.1. Hatályos szabályozás évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról Az adó alanya A kisvállalati adó (Kiva) alanya az a) az egyéni cég, b) a közkereseti társaság, c) a betéti társaság, d) a korlátolt felelősségű társaság, e) a zártkörűen működő részvénytársaság, f) a szövetkezet és a lakásszövetkezet, g) az erdőbirtokossági társulat, h) a végrehajtó iroda, i) az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda, j) a szabadalmi ügyvivői iroda, k) a külföldi vállalkozó, l) a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy, amely megfelel a törvényben meghatározott valamennyi feltételnek, és az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton bejelenti, hogy adókötelezettségeit a Kiva rendelkezései szerint teljesíti. Az adózó az adóévre akkor választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha 9
10 a) az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 25 főt; b) az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét; c) az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel; d) üzleti évének mérlegforduló napja december 31.; e) az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot. Az állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni Az adóalanyiság keletkezése és megszűnése A Kiva szerinti adóalanyiság választás állami adóhatósághoz december 31-éig történő bejelentése esetén a bejelentést követő naptári év első napjával jön létre. Az állami adóhatósághoz december 31-ét követően történő bejelentés esetén a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a bejelentés hónapjának első napjától kezdődik. A bejelentést legkorábban az adóévet megelőző év december 1-jétől, legkésőbb az adóév január 15-éig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton lehet megtenni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság azon adóév utolsó napjáig áll fenn, amely adóévben az adóalany az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton bejelenti az állami adóhatósághoz, hogy adókötelezettségeit nem e törvény szabályai szerint teljesíti. A bejelentést legkorábban az adóév december 1-jétől, legkésőbb az adóév december 20-áig lehet megtenni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A kisvállalati adóalanyiság megszűnik a) az adóalanyiság választására jogosító bevételi értékhatár meghaladásának hónapját megelőző hónap utolsó napjával; b) a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal; c) ha az adóalany végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélkül szűnik meg, a megszűnés napjával; d) az adóalany átalakulását megelőző nappal, ide nem értve a társasági formaváltást; e) az adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző hónap utolsó napjával, ha az adóalany terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért jogerősen mulasztási bírságot jövedéki bírságot állapított meg; f) az adóalany adószámának alkalmazását felfüggesztő vagy törlő határozat jogerőre emelkedésének hónapját megelőző hónap utolsó napjával; g) a naptári negyedév utolsó napjával, ha az adóalany az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adó- és vámtartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot; h) a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta az 50 főt. Az adóalanyiság megszűnését követő két adóévre az adóalanyiság ismételten nem választható A kisvállalati adó alapja A kisvállalati adó alapja: a) az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének 10
11 b) személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de legalább a b) pont szerinti összeg. A az adózó pénzforgalmi szemléletű eredménye a pénzeszközök Szt. szerinti beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege, csökkentve a pénzeszközök tárgyévet megelőző üzleti évben kimutatott összegével, korrigálva a törvényben meghatározott tételekkel. A személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben. A tag esetében személyi jellegű kifizetésként (Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelemként) a minimálbér 112,5%-át kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. A pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkenti a következő ügyletekből a tárgyévben befolyt pénzeszköz: a) hitel vagy kölcsön felvétele, b) az adózó által nyújtott hitel vagy kölcsön törlesztése, visszafizetése esetén a hitel vagy kölcsön nyújtásakor a pénzforgalmi szemléletű eredményt növelő tételként elszámolt összeg arányos része, c) kötvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása, d) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír beváltása, eladása, valamint tulajdoni részesedést jelentő befektetés eladása esetén a beváltott, eladott értékpapírok, befektetések vásárlásakor a pénzforgalmi szemléletű eredményt növelő tételként elszámolt összeg arányos része, e) tőkebevonás (különösen jegyzett tőke emelése), f) osztalék és osztalékelőleg megszerzése, g) elszámolásra kiadott előleg visszafizetése. A pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli a) az adózónak nyújtott hitel vagy kölcsön törlesztése, visszafizetése esetén a hitel vagy kölcsön felvételekor a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része, b) a hitel vagy kölcsön nyújtása, c) a saját kibocsátású kötvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír beváltása, törlesztése esetén a beváltott, eladott értékpapírok kibocsátásakor a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része, d) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy tulajdoni részesedést jelentő befektetés vásárlása, e) a tőkekivonás (különösen jegyzett tőke leszállítása), f) az osztalék fizetése (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában kifizetésre kerülő osztalékot), osztalékelőleg fizetése és g) az elszámolásra kiadott előleg kifizetése miatt a tárgyévben teljesített pénzeszköz kifizetés Az adó mértéke Az adó mértéke az adó alapjának 16 százaléka. A kisvállalati adó adóalanya mentesül: a) a társasági adó, b) a szociális hozzájárulási adó, és c) a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól. Ellenőrző kérdések: 11
12 1) Ki jogosult az eca választására? 2) Mely adók megfizetését helyettesíti az eva? 3) Mi számít bele az eva alapjába? 4) Ki jogosult az ekho választására? 5) Ki jogosult a Kita választására? 6) Miként történik a Kita alapjának meghatározása? 7) Ki jogosult a Kiva választására? 8) Miként történik a Kiva alapjának meghatározása? 12
KISKISVÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA (KATA) 2012.nov. 23.
KISKISVÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA (KATA) 2012.nov. 23. Adóalany lehet: az egyéni vállalkozó, Az egyéni cég, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező
RészletesebbenA 2012 évi CXLVII. törvény ú,j választható adónemként vezette be a kisvállalati adót.
A 2012 évi CXLVII. törvény ú,j választható adónemként vezette be a kisvállalati adót. Első ránézésre igen vonzó lehetőségről van szó, hiszen azok, akik 2013 januárjától e törvény szerint kívánnak adózni
RészletesebbenEgyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália
Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Az EKHO hatálya Az Szja és a Tb kötelezettségeket váltja ki, de az EHO-t nem A törvény hatálya kiterjed: a törvényben meghatározott
RészletesebbenAMIT KATA-RÓL TUDNI ÉRDEMES
AMIT KATA-RÓL TUDNI ÉRDEMES A Parlament elfogadta és 2012. október 15-én kihirdetésre került a kisadózó vállalkozások tételes adójáról (KATA) szóló törvény. Gyakran felmerül a kérdés, hogy ki választhatja
RészletesebbenKészítette: Nagypál Imre Pécs, november 29.
A kisadózó vállalkozások tételes adója és a kisvállalati adó 2014. évi változásai Készítette: Nagypál Imre Pécs, 2013. november 29. Jogszabályi hely A 2012. évi XCLVII. tv. a kisadózó vállalkozások tételes
RészletesebbenKisvállalati adó (KIVA)
Dr. Kökényesi László Kisvállalati adó (KIVA) Mérnöktovábbképző Intézet Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzése Kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII.
Részletesebben2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról évi CXX. törvény
1 / 10 2016.03.25. 14:17 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról 2015.01.01 17 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról Az Országgyűlés
Részletesebben2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról 1
2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról 1 Az Országgyűlés azon kötelezettségére tekintettel, hogy a közügyek szabad megvitatását, a közügyekkel összefüggő információhoz
RészletesebbenKATA KIVA ésaktuáliskérdések
KATA KIVA ésaktuáliskérdések Pestuka Gabriella Osztályvezető NAV Csongrád Megyei Adóigazgatósága Kisadózók tételes adója Ki választhatja a Kata adózást? Akisadózóvállalkozásoktételesadójának (KATA)alanyaazaz
RészletesebbenA kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló évi CXLVII. törvény (Katv.) Tájékoztatási Osztály
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) Készítette: Czapkó Tiborné Tájékoztatási Osztály Jogszabályi háttér a kisadózó vállalkozások tételes
RészletesebbenAz egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapvető szabályai 2014.
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapvető szabályai 2014. 1. Ki választhatja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást? Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
RészletesebbenKisvállalati adó. Dr. Gróf Gabriella
Dr. Gróf Gabriella Jogszabályi háttér: 2012. évi CXLVII. törvény Hatály: 2013. január 1. 2012. évi CLXXVIII. törvény Adó alanya lehet - egyéni cég - bt, kkt - kft, zrt - ügyvédi iroda, végrehajtói iroda,
RészletesebbenKisadózás szabályai. Előadó: Bonácz Zsolt, adószakértő, adótanácsadó
Kisadózás szabályai Előadó: Bonácz Zsolt, adószakértő, adótanácsadó 1 1 KISADÓZÁS SZABÁLYAI Jogszabályi háttér: Kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII.
Részletesebben2005. évi CXX. Törvény az egyszerûsített közteherviselési hozzájárulásról. A törvény hatálya. Fogalmak. Az ekho választásának feltételei
2005. évi CXX. Törvény az egyszerûsített közteherviselési hozzájárulásról Az Országgyûlés azon kötelezettségére tekintettel, hogy a közügyek szabad megvitatását, a közügyekkel összefüggõ információhoz
RészletesebbenADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK
ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK Kisadózó vállalkozások tételes adója választása 2013.04.21-től Csak akkor nem választható a alanyiság, ha az adóalanyiság választásának évében a TEÁOR 2008 szerinti 68.20 számú Saját
RészletesebbenEVA. EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÁSI ADÓ 2002/XLIII tv.
EVA EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÁSI ADÓ 2002/XLIII tv. AZ EVA FŐ JELLEMZŐI keverék törvény több törvényt vált ki (SZJA, ÁFA, számviteli törvény) komplex törvény mindent egy helyen szabályoz (befizetés, bevallás,
RészletesebbenEVA. EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ 2002. évi XLIII tv.
EVA EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ 2002. évi XLIII tv. AZ EVA FŐ JELLEMZŐI keverék törvény több törvényt vált ki (SZJA, ÁFA, számviteli törvény) komplex törvény mindent egy helyen szabályoz (befizetés,
RészletesebbenAz egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapvető szabályai 2017.
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapvető szabályai 2017. 1. Ki választhatja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást? Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
RészletesebbenKISVÁLLALATI ADÓ. (KIVA) Magyar Közlöny 136. szám évi CXLVII. tv.
KISVÁLLALATI ADÓ (KIVA) Magyar Közlöny 136. szám 2012. évi CXLVII. tv. Az adóalanyok köre Adóalany lehet: az egyéni cég a Kkt, a Bt. a Kft., a Zrt. a szövetkezet és a lakásszövetkezet az erdőbirtokossági
RészletesebbenEgyszerűsített vállalkozói adó 2015/2016. I. ADÓZÁS I.
Egyszerűsített vállalkozói adó Bevezetés indokai Túlzott adminisztráció a mikro - és a kis cégeknél Egyszerűsített adóellenőrzés számának növelése EU irányelvek egyszerű, versenysemleges mikro -és kisvállalati
RészletesebbenADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK. KATA választása 04.21-től. Főállású kisadózó fogalma KATA 2013.12.16.
ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK Kisadózó vállalkozások tételes adója választása 04.21-től Csak akkor nem választható a alanyiság, ha az adóalanyiság választásának évében a TEÁOR 2008 szerinti 68.20 számú Saját tulajdonú,
RészletesebbenKisvállalati adó. Dr. Gróf Gabriella
Dr. Gróf Gabriella Jogszabályi háttér: 2012. évi CXLVII. törvény Hatály: 2013. január 1. 2012. évi CLXXVIII. törvény 2012. évi CCVIII. törvény Adó alanya lehet - egyéni cég - bt, kkt - kft, zrt - ügyvédi
Részletesebben2012. évi CXLVII. SZÁMÚ A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY/KATA/ ÉVI VÁLTOZÁSAI. Készítette :Szalainé Somogyi Valéria
2012. évi CXLVII. SZÁMÚ A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY/KATA/ 2017. ÉVI VÁLTOZÁSAI Készítette :Szalainé Somogyi Valéria Bevételek Bármely jogcímen, bármely formában megszerzett
RészletesebbenT/17548/12. számú EGYSÉGES JAVASLAT. az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló T/17548. számú törvényjavaslat zárószavazásához
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/17548/12. számú EGYSÉGES JAVASLAT az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló T/17548. számú törvényjavaslat zárószavazásához Előadó Dr. Veres János pénzügyminiszter
Részletesebben2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról* I. FEJEZET A TÖRVÉNY HATÁLYA ÉS ALAPVETÕ RENDELKEZÉSEI
23374 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 136. szám 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról* Az Országgyûlés abból a meggyõzõdésbõl kiindulva, hogy
RészletesebbenA különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.
A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási
RészletesebbenAZ EVA FÕ JELLEMZÕI EVA KI LEHET EVA-ALANY? AZ EVA FELTÉTELEI AZ EVA MEGFIZETÉSE KIVÁLTJA
AZ EVA FÕ JELLEMZÕI EVA EGYSZERÛSÍTETT VÁLLALKOZÁSI ADÓ 2002/XLIII tv. keverék törvény több törvényt vált ki (SZJA, ÁFA, számviteli törvény) komplex törvény mindent egy helyen szabályoz (befizetés, bevallás,
RészletesebbenMunkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás
Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály
RészletesebbenAz egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapvető szabályai 2019.
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapvető szabályai 2019. 1. Ki választhatja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást? Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
RészletesebbenEGYSZERŰSÍTETT. Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas)
EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas) Az EVA alanya lehet Egyéni vállalkozó Kft. Bt. Szövetkezet Végrehajtói iroda
RészletesebbenA törvény szövege megtalálható honlapunkon: www.gondoldo.hu
Tisztelt Ügyfelünk! Szeretnénk tájékoztatni a 2013-ban bevezetésre kerülő két új adónemről. A kisvállalkozói adó választásáról legkésőbb december 20-ig lehet dönteni, valamint a kisadózás választásához
RészletesebbenI. Fejezet A TÖRVÉNY HATÁLYA ÉS ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEI
2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról1 Az Országgyűlés abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés záloga és egyben
RészletesebbenKönyvelői Praktikum ( :34:29 IP: Copyright 2018 Egzatik Szakkiadó Kft. - Minden jog fenntartva.
Munkabér előleg Időállapot: 2017-01-01-2017-12-31 Szerző: Varga Ferenc, Lektor: Zatik László, Módosítva: 2017-01-03 14:57:11 Tartalomjegyzék: 1. A munkabérelőleg elszámolásának gyakorlata 2. Adózás 3.
RészletesebbenI. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló évi XLIII. törvény (Eva-tv.) módosításai (a évi CXXV. törvény alapján)
Összeállította: dr. Nagy Gábor I. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (Eva-tv.) módosításai (a 2016. évi CXXV. törvény alapján) 1. Nyilvántartási kötelezettség [Eva-tv.
Részletesebbenc) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek
2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 1 Az Országgyűlés abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés záloga és egyben
Részletesebben2012. évi CXLVII. törvény. a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról. I. Fejezet
Hatályos: 2013. 01. 02-től 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról Az Országgyűlés abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági
Részletesebben2012. évi CXLVII. Törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
2012. évi CXLVII. Törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról Az Országgyűlés abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés záloga és egyben
RészletesebbenKata, kiva, eva vállalkozásokat segítő adózási módok Dél-Alföldi JOGpontok
Kata, kiva, eva vállalkozásokat segítő adózási módok Dél-Alföldi JOGpontok Melléklet Néhány fogalmi meghatározás: Korlátolt felelősségű társaság, röviden kft. a gazdasági társaságok egyik típusa, jogi
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK I. PÉNZÜGY 3724 3834 II. GAZDASÁG 3835 3890 III. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, MUNKAÜGY 3891 3908
Budapest, 2012. november 29. Ára: 4935 Ft 13. szám TARTALOMJEGYZÉK I. PÉNZÜGY 3724 3834 II. GAZDASÁG 3835 3890 III. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, MUNKAÜGY 3891 3908 3724 NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 13. szám I. PÉNZÜGY
Részletesebben2012. évi CXLVII. törvény. a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról1
2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról1 Az Országgyűlés abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés záloga és egyben
Részletesebbena kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/7954. számú törvényjavaslat a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2012. július 1 2012.
Részletesebben2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati
2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról Az Országgyűlés
Részletesebbenkukta.hu Tbj Járulékalapot képező jövedelem: Tbj. 4. k) pont 2. alpont helyébe
kukta.hu Tbj. 2015. 1. Járulékalapot képező jövedelem: Tbj. 4. k) pont 2. alpont helyébe 2014. 12. 31-ig az 1.) alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér, ha a munkát
Részletesebben2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 1
OptiJUS Opten Kft. 1 2012. évi CXLVII. törvény 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 1 2015.1.1. óta hatályos szöveg Az Országgyűlés abból a meggyőződésből
Részletesebben2002. évi XLIII. törvény. az egyszerűsített vállalkozói adóról
1 / 21 2016.04.20. 11:36 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról 2015.01.01 2015.12.31 31 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról Az Országgyűlés az egyszerűsített
RészletesebbenA legfontosabb éves bevallások
A legfontosabb éves bevallások 1353. bevallás A 2013. adóévről szóló 1353 számú bevallási nyomtatvány: a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulás,
Részletesebben1 / :35
1 / 8 2012.01.09. 19:35 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról Az Országgyűlés az egyszerűsített adómegállapítási és beszedési szabályok alkalmazása érdekében azon kisvállalkozások
RészletesebbenMódosítások. 1.) Jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág 1.1. bejelentett, vagy 1.2. be nem jelentett 13-01-28 2
Társasági adó 2013 Módosítások 1.) Jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág 1.1. bejelentett, vagy 1.2. be nem jelentett 13-01-28 2 1.1. Bejelentett immateriális jószág: jogdíjbevételre jogosító immateriális
Részletesebben2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 1
2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 1 Az Országgyűlés abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés záloga és egyben
RészletesebbenKisvállalati adó (KIVA) LOGO
Kisvállalati adó (KIVA) Készítette: Szabó Gabriella 1. A KISVÁLLALATI ADÓ Törvény: 2012. évi CXLVII. törvény Célja: kis- és s közepes k vvállalkozások adózási feltételeinek teleinek javítása adminisztrációs
RészletesebbenAz EVA, a KATA, a KIVA és az iparűzési adó évi évközi és évi változásai. Készítette: Ferenczi Szilvia
Az EVA, a KATA, a KIVA és az iparűzési adó 2018. évi évközi és 2019. évi változásai Készítette: Ferenczi Szilvia Az egyszerűsített vállalkozói adó változásai (2018. évi évköz változások) 1. Az egyszerűsített
RészletesebbenKisvállalati adó bevallása Dr. Gróf Gabriella
Kisvállalati adó bevallása 2013 Dr. Gróf Gabriella 2012. évi CXLVII. törvény Adó alanya lehet Kisvállalati adó - egyéni cég - bt, kkt - kft, zrt - ügyvédi iroda, végrehajtói iroda, szabadalmi ügyvivői
Részletesebben2012. évi CXLVII. Törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról1
2012. évi CXLVII. Törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról1 Az Országgyűlés abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés záloga és egyben
Részletesebben2012.12.14. A kisvállalati adó (KIVA) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII.
Adóváltozások 2013 KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA - KATA 2012. december 13. A kisvállalati adó (KIVA) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény
RészletesebbenA százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítása
EHO 2012: az egészségügyi hozzájárulás bevallása 2012-ben - ADÓBEVALLÁS 2014 - Adó 2014 - Adó 1 sz EHO 2012: az egészségügyi hozzájárulás bevallása 2012-ben, EHO (egészségügyi hozzájárulás) fizetési kötelezettség
RészletesebbenMagyar joganyagok évi CXLVII. törvény - a kisadózó vállalkozások tételes adó 2. oldal 3.1 bevétel: e törvény III. Fejezetének alkalmazásában a
Magyar joganyagok - 2012. évi CXLVII. törvény - a kisadózó vállalkozások tételes adó 1. oldal 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 1 Az Országgyűlés
RészletesebbenEgyszerűsített vállalkozói adó,kisadózók vállalkozók tételes adója,kisvállalati adó. 2014/15. II. Dr Lakatos Mária
Egyszerűsített vállalkozói adó,kisadózók vállalkozók tételes adója,kisvállalati adó Az EVA bevezetésének indokai Túlzott adminisztráció a mikro - és a kis cégeknél Egyszerűsített adóellenőrzés számának
RészletesebbenSzereted, ha az adóügy sima ügy? www.sinkatax.hu. Kisvállalkozásoknak kisadó! Brókerek és ingatlant bérbeadók kizárva!
Hírlevél 2012. október 31. 2012/03. (adó)mentőöv Szereted, ha az adóügy sima ügy? www.sinkatax.hu Kisvállalkozásoknak kisadó! Brókerek és ingatlant bérbeadók kizárva! Kinek éri meg? 2012. október 1-jén
Részletesebben2002. évi XLIII. törvény. az egyszerűsített vállalkozói adóról1
2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról1 Az Országgyűlés az egyszerűsített adó-megállapítási és beszedési szabályok alkalmazása érdekében azon kisvállalkozások számára, amelyeknél
Részletesebben2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 1
2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 1 Az Országgyűlés abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés záloga és egyben
Részletesebben1 / :10
2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 2018.01.01 20 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról Az
RészletesebbenAz egyéni vállalkozó átalányadózása
Átalányadó és szja 2012: az átalányadózás és adóbevallás új szabályai 2012-től. Az átalányadózásra vonatkozó szabályokat a személyi jövedelemadó törvény 50 56. -ai tartalmazzák. Az átalányadót a következő
Részletesebben2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 1
OptiJUS Opten Kft. 1 2012. évi CXLVII. törvény 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 1 2017.01.01. óta hatályos szöveg Az Országgyűlés abból a meggyőződésből
RészletesebbenMagyar joganyagok évi CXLVII. törvény - a kisadózó vállalkozások tételes adó 2. oldal 2. beszámoló: a számvitelről szóló évi C. törvény
Magyar joganyagok - 2012. évi CXLVII. törvény - a kisadózó vállalkozások tételes adó 1. oldal 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 1 Az Országgyűlés
RészletesebbenA cégbejegyzési kérelem adózási nyilatkozatainak útmutatója, január 1-jétől. Áfa-nyilatkozatok; közösségi adószám igénylése, megszüntetése
A cégbejegyzési kérelem adózási nyilatkozatainak útmutatója, 2017. január 1-jétől Áfa-nyilatkozatok; közösségi adószám igénylése, megszüntetése Ezen a lapon nyilatkozhat az általános forgalmi adóval kapcsolatos
RészletesebbenTársadalombiztosítás
Társadalombiztosítás 2013 Járulékok Nyugdíjjárulék 10 % Egészségbiztosításiés munkaerő-piaci járulék Egészségügyi szolgáltatási járulék 8,5 % [3 + 4 + 1,5 ] 6660 (napi 222) Ft. [5 790 Ft.] 1 JÁRULÉKFIZETÉSI
Részletesebben2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról 1
2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról 1 Az Országgyűlés az egyszerűsített adó-megállapítási és beszedési szabályok alkalmazása érdekében azon kisvállalkozások számára, amelyeknél
RészletesebbenNYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*
NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról
RészletesebbenVállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet
Vállalkozási forma A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Bejelentés köteles telepengedély köteles tevékenységek 57/2013 (II.27.) Korm. rendelet
RészletesebbenTársadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai
Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai Dr. Kiss Mariann Bővül a biztosítottak köre a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
RészletesebbenEgyéb adótörvények módosításai
Egyéb adótörvények módosításai 1. Az egyszerűsített vállalkozói adóról 2. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról 3. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról 4. A gépjárműadóról 5. A társadalombiztosításról
RészletesebbenMagán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy, aki az július 1-je 1 és december
A járulékfizetési kötelezettséget érintő 2008. évi fontosabb változások Széll Zoltánné előadása Magán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy,
Részletesebben2012. évi CXLVII. törvény. a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 1
1. oldal 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 1 Az Országgyűlés abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés záloga
Részletesebben2012. évi CXLVII. törvény. a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 1
1. oldal 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 1 Az Országgyűlés abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés záloga
RészletesebbenT/ számú. törvényjavaslat. az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/17548. számú törvényjavaslat az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról Előadó: Dr. Veres János pénzügyminiszter Budapest, 2005. szeptember 2 2005. évi törvény az
RészletesebbenKisadózók tételes adója
Kisadózók tételes adója Tájékoztató Gyakori kérdések - válaszok 2012. 12. 21. Tartalom Kisadózók tételes adója... 1 Általános tájékoztató a kisadózók tételes adójáról... 4 Gyakori kérdések - válaszok...
RészletesebbenAz egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség
Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a mérnöki kamara tagjai részére a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalkozások adójáról szóló törvényről
TÁJÉKOZTATÓ a mérnöki kamara tagjai részére a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalkozások adójáról szóló törvényről Nem kell hozzá jóstehetség, hogy feltételezzük azt, hogy a vállalkozások
RészletesebbenJogtechnikai módosítás a számviteli törvény változása miatt, kimaradt a rendkívüli bevétel a bevételek közül.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény [Katv.] módosításai (a 2016. évi LXVI. törvény alapján) I. Katv. módosításai 2016. június 16-tól hatályosan
RészletesebbenMegváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása
SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása 1. Rehabilitációs hozzájárulás A rehabilitációs hozzájárulást a megváltozott munkaképességű
Részletesebben2012.12.14. Adóváltozások 2013 KIVA és Cafeteria. A kisvállalati adó (KIVA) 2012. évi CXLVII. törvény III. fejezet
Adóváltozások KIVA és Cafeteria A kisvállalati adó (KIVA). évi CXLVII. törvény III. fejezet. december 13. Bilance Kft. Moore Stephens Wagner Kft. Adóalanyok [ III. fejezet 16. ] Az adóalanyiság keletkezése
Részletesebben2002. évi XLIII. törvény. az egyszerûsített vállalkozói adóról. I. Fejezet. A törvény hatálya. Az egyszerûsített vállalkozói adó.
2002. évi XLIII. törvény az egyszerûsített vállalkozói adóról Az Országgyûlés az egyszerûsített adó-megállapítási és beszedési szabályok alkalmazása érdekében azon kisvállalkozások számára, amelyeknél
RészletesebbenEgészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség január 1-jétől
EHO 2011: egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség 2011-ben. Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli a munkáltatót, kifizetőt az általa magánszemélynek juttatott
RészletesebbenMagyar joganyagok évi CXLVII. törvény - a kisadózó vállalkozások tételes adó 2. oldal 2. beszámoló: a számvitelről szóló évi C. törvény
Magyar joganyagok - 2012. évi CXLVII. törvény - a kisadózó vállalkozások tételes adó 1. oldal 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 1 Az Országgyűlés
RészletesebbenJárulékok, biztosítási kötelezettség
Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból
RészletesebbenGrant Thornton Hungary News
Grant Thornton Hungary News 2012 október Tartalom 2013. január 1-én hatályba lépı törvényi változások A. Általános forgalmi adó változások B. Új adónemek C. Társasági szerzıdéssel, cégbejegyzéssel kapcsolatos
RészletesebbenA rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség 2.
Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. 29/2012. (XI.29.) sz. és a 19/2015.(XI.30.)
RészletesebbenAz egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség
Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás
RészletesebbenSzemélyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei 2010. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük
Személyes e és adóterhei. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük után nem munkabért, hanem személyes at, tagi jövedelmet vesznek fel.. január 1-jétől megváltoztak
Részletesebbenbizottsági módosító javaslato t
i rw Irornáays.;i. 5/M 2 9 Érkezett : 2011 DE ' 1 5. Az Országgy ű lés Számvev ő széki és költségvetés i bizottsága Bizottsági módosító javasla t Kövér László úrnak az Országgyűlés elnökéne k Helyben Tisztelt
RészletesebbenEgyszerűsített vállalkozói adó,kisadózók vállalkozók tételes adója,kisvállalati adó. 2015/16. II. Dr Lakatos Mária
Egyszerűsített vállalkozói adó,kisadózók vállalkozók tételes adója,kisvállalati adó Az EVA bevezetésének indokai Túlzott adminisztráció a mikro - és a kis cégeknél Egyszerűsített adóellenőrzés számának
RészletesebbenK I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.
SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési
RészletesebbenIromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :08. Parlex azonosító: WSTT3BRL0001
Iromány száma: T/17776. Benyújtás dátuma: 2017-10-10 16:08 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: WSTT3BRL0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
RészletesebbenHírlevél. Munkaszüneti napok. Tartalom. Tételes kisadó. 2012. év 11. szám 2012. október 4. További információért keressen minket:
Hírlevél 2012. év 11. szám 2012. október 4. Tartalom 2012. október 27. szombat munkanap, 2012. október 22. hétfő pihenőnap 2012. november 10. szombat munkanap, 2012. november 2. péntek pihenőnap 2012.
RészletesebbenA rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség
Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel
RészletesebbenA kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei
A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy olyan kedvező adózási módot jelent, amely a vállalkozások meghatározott köre számára összehasonlítva
RészletesebbenMagyarázat az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény változásaihoz
Magyarázat az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény változásaihoz 2014-ben már változott az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény, és 2015. január 1-jétől is módosul néhány rendelkezése.
Részletesebbenügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,
A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a
RészletesebbenGazdaságpolitikai célok
Dr. Kökényesi László A kisadózó vállalkozások Tételes Adója (KATA) Mérnöktovábbképző Intézet Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzése Gazdaságpolitikai célok Mikrovállalkozások tömegesen vannak Nem
RészletesebbenTard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról
Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1. (1) és (6) bekezdésében (a
Részletesebben