Kisadózó vállalkozások tételes adójáról KATA

Átírás

1 a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés záloga és egyben a társadalmi jólét forrása egyfelől az értékteremtő munka, másfelől a vállalkozások, kiemelten a kis-és közepes vállalkozások adózási feltételeinek javítása évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról S. Csizmazia György könyvvizsgáló, okleveles adószakértő MKVK OK Kft. 1 Kisadózó vállalkozások tételes adójáról KATA 2 A törvény hatályba lépései november 1. Kisvállalati adóalanyiságának meghatározása (16. ) Kisvállalati adóalanyiság keletkezésének és megszűnésének szabályai(19. ) december 1. Kisadózó vállalkozások tételes adó adóalanyisága keletkezésének és megszűnésének szabályai (4. és 7. ) január 1. A törvény további rendelkezései 3 1

2 Hatálya (1. ) Területi hatály: Magyarországon végzett vállalkozási tevékenységre Tárgyi hatály: Korlátlan adókötelezettség Személyi hatály (kik lehetnek a KATA alanyai?) (3. ): az egyéni vállalkozó (Szja tv pont) közjegyző (kv. közjegyzői iroda tagjaként); önálló bírósági végrehajtó (kv. végrehajtói iroda tagjaként); egyéni szabadalmi ügyvivő; egyéni ügyvéd (kv. ügyvédi iroda tagjaként);; szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély. az egyéni cég, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező Bt., Kkt. Eljáró hatóság: NAV A bevétel a központi költségvetést illeti 4 Adóalanyiság keletkezése (4., 7. ) BEJELENTÉS Adóalanyiság keletkezik a választás bejelentését követő hónap első napjától év közben is lehet választani. Az év közben kezdő vállalkozás bejelentése az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg kell megtenni, ekkor az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával jön létre. A bejelentés végrehajtható okiratnak minősül! Bejelenteni az Önkormányzat felé is adóalanyiság kezdő napját követő 15 napon belül 5 Mit kell bejelenteni (min. 1 személyről)? (7. ): A KATA választás tényét. EV mint magánszemély: neve, címe, adóazonosítójele. KKT., Bt. esetén a tag/tagok (személyes közreműködő, a vezető tisztségviselő, megbízási jogviszony alapján tevékenységet végző) neve, címe, adóazonosítójele. Munkaviszony - NEM! Kötelező bejelenteni KKT. és Bt. esetén azt a tagot: Aki nem munkaviszonyos (tehát megbízási jogiszonyos) vezető tisztségviselő Aki személyes közreműködésre kötelezett. A be nem jelentett (személyes közreműködésre nem kötelezett) tag csak munkavállalóként működhet közre a KATA alany tevékenységi körében. Főállású-e, vagy nem. Változást 15 napon belül be kell jelenteni! 6 2

3 Főállású kisadózó Az a kisadózó, aki a tárgyhó bármely napján nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, vagy nem minősül a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak vagy nem minősül külföldön biztosított személynek, továbbá aki nem minősül a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak. 7 Bejelentést követő NAV tájékoztatás levélben (4. ) a nyilvántartásba vett kisadózó (EV, Kkt., Bt.) adatairól: vállalkozás neve, elnevezése, székhelyének címe, adószáma; a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság kezdő dátumáról; a bejelentett kisadózó természetes személy neve, címe és adóazonosító jele; a főállású kisadózói jogállás esetén ennek tényét; a kisadózó vállalkozások tételes adójának fizetendő összegét, az általános szabályok szerint esedékességét és a bevételi számla számát; rövid ismertetőt a kisadózó vállalkozások tételes adójával kapcsolatos adókötelezettségről akár könyvelő se kelljen. 8 Nem választhatja a KATA -t (4. ) az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentést megelőző két éven belül törölte, vagy a bejelentést megelőző két éven belül a vállalkozás adószáma jogerősen fel volt függesztve, az a vállalkozás, amely a következő tevékenységeket folytatja a TEÁOR 2008 szerint: Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése. A tevékenységek között se szerepeljen! 9 3

4 Adóalanyiság megszűnik (5. ) (1/2) Saját elhatározásból: KATA alany döntése alapján megszünteti az adóalanyiságot, akkor a bejelentés hónapjának utolsó napjával, a vállalkozási forma megváltozása esetén a változás bekövetkezését megelőző nappal, jogutód nélküli megszűnéssel, a végelszámolási, a felszámolási eljárásnál kezdő időpontot megelőző nappal; átalakulás esetén ha nem a megengedett forma a végeredmény, akkor az átalakulást megelőző nappal. Egyéb okokból: a Kkt., Bt. bejelentett kisadózó tagjának halálát, vagy kilépését követő nappal, ha a kisadózó vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működik közre, és 90 napon belül más kisadózó nem kerül bejelentésre; a Kkt., Bt. Tagjai közé nem magánszemély kerül; 10 Adóalanyiság megszűnik (5. ) (2/2) Szankció következményeként: mulasztási bírságot, jövedéki bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjával, számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért; adószám felfüggesztése (határozat jogerőre emelkedésének napjával); ha a végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot, akkor a naptári negyedév utolsó napjával; a kényszertörlési eljárásnál kezdő időpontot megelőző nappal; tiltott tevékenység(ek) folytatása esetén a tevékenység megkezdését megelőző nappal. 11 Kisadózó vállalkozások ( KATA ) adózása (8. ) Adómérték Tételes: Évi 6 millió Ft-os bevételig Főállású kisadózó után 50 eft/hó/fő Főállásúnak nem minősülő kisadózó után 25 eft/hó/fő Lineáris: 6 millió Ft-os bevételi határ átlépése esetén az értékhatár feletti rész 40 %-a! De mi a bevétel a kisadózó vállalkozásnál? 12 4

5 Kisadózó vállalkozás bevétele A vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt. Nem minősül bevételnek: az áthárított általános forgalmi adó, az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, hitel), az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany részére nem ellenértékként történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét, de ide nem értve különösen a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot), ha azonban az adóalany csak a szokásos piaci ár egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci árból a fizetési kötelezettséget meghaladó rész bevételnek minősül, az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni, jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott nem jövedelempótló kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott vagyoni érték, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott kártérítés összege. 13 Ha a bevétel külföldi pénznemben van? A külföldi pénznemben keletkezett bevételt a bevétel megszerzésének időpontjában irányadó, az MNB hivatalos devizaárfolyamán kell Ft-ra számítani. Az olyan külföldi pénznem esetén, amelyet az MNB nem jegyez, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani tehát keresztárfolyamon. 14 A bevételszerzés időpontja Fontos lesz, hogy melyik év, melyik hónap!!! Főszabályként a pénz, dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében az átvétel vagy a számlán való jóváírás napja. Egyéb esetekben: Az igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának vagy igénybevevőjének az Áfa tv. rendelkezései szerint adófizetési kötelezettsége keletkezik, vagy keletkezne. Jog esetében az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a jog gyakorlására, átruházására, átengedésére vagy megszüntetésére jogosult. Az elengedett követelés és átvállalt tartozás esetében az a nap, amelyen az adóalany kötelezettsége, illetve tartozása megszűnik. 15 5

6 Adó megfizetése (8. ) A kisadózó vállalkozásnak Minden kisadózó után havi 50 e Ft/25 e Ft Törthónapra is teljes adó Amennyiben 1 napig is fennáll a főállású kisadózói jogállás 50 e Ft Befizetés a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig! 16 Tételes adó alóli mentesülés (8. ) Nem kell a 25 e/50 e Ft-ot megfizetni azokra a hónapokra vonatkozóan, amelyek teljes egészében a kisadózóa tevékenységébe tartozó munkát nem végez és táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül, katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, fogvatartott, egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette. Keresőképtelenség, katonáskodás, fogvatartás esetén, ha a körülmények legalább 30 napig fennálltak, akkor a megszűnés hónapjában sem kell adót fizetni! Az adó alóli mentesülést bejelenteni a befizetési határidőig! 17 Mikor és mi után kell 40 %-os adót fizetni? Ha teljes naptári évben kisadózó vállalkozásnak minősül, akkor a naptári évben elért bevételének 6 millió Ft feletti része után 40 %-os az adó, de meg kell fizetni a tételes adót is (50 eft/25 eft)! Ha nem minősül teljes naptári évben kisadózó vállalkozásnak, akkor naptári hónaponként max. 500 e Ft adóalap feletti rész után 40 % adó, amely hónapban a KATA jogállása fennáll akár 1 napra is, az érintett hónap(ok) és az 500 e Ft szorzatát meghaladó rész után kell a 40 % adót fizetni. 18 6

7 Adó megfizetésével teljesített közterhek (9. ) Ki mentesül? a jövedelmet juttató kisadózó vállalkozás, a jövedelemben részesülő kisadózó. Milyen jövedelmekre lehet alkalmazni? a kisadózó által végzett tevékenységre tekintettel juttatott jövedelmekre, a tagi jogviszonyra tekintettel megszerzett jövedelmekre. Milyen adókötelezettségek alól mentesül? EV esetén a kisadózó vállalkozás mentesül a vállalkozói szja és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése alól. Kkt., Bt. esetén a kisadózó vállalkozás mentesül a Tao megállapítása, bevallása és megfizetése alól. A kisadózó magánszemély és kisadózó vállalkozás mentesül az Szja, járulékok és az EHO, bevallása és megfizetése alól. A kisadózó vállalkozás mentesül a Szocho és EHO, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól. 19 De,!!! A kisadózó adóalany nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel, illetve a kisadózónak nem minősülő személyek részére (főként a munkavállalók) juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól! (1308-as bevallás) ÁFA-t NEM váltja ki!!!! Ezért érdemes AM-re váltani A már elfogadott 2013-as Áfa tv. módosítás alapján az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár: 6 millió forintnak megfelelő pénzösszeg lesz január 1-jétől. Választható, ha az összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek forintban kifejezett és éves szinten göngyölített összege nem haladja meg a 6 M forintnak megfelelő pénzösszeget sem a naptári évben ténylegesen, sem a naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen Korábbi 2 éves eltiltás nem lehet gond, ha a 6 M-ba belefér még ben Ha nem választja az alanyi mentességet, akkor az Áfa-val kapcsolatos adókötelezettségeket az általános szabályok szerint kell teljesíteni. 20 Nem váltja ki az IPA-t!!! Adókötelezettség teljesítése, az adóalap: Általános szabályok szerint emiatt érdemes költségnyilvántartást vezetni legalább az IPA alap csökkentő tételekről! vagy Egyszerűsített formában Az adó adóévi alapja székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint. Ha a kisadózó vállalkozás e minősége szerinti adókötelezettsége valamely településen az adóév egészében nem áll fenn, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettsége szünetel, akkor az adó önkormányzatonkénti alapja a 2,5 millió forintnak az adókötelezettség időtartama naptári napjai alapján arányosított része. Tehát településenként ,- Ft! Viszont nincs adóalap-megosztási kötelezettség. vagy Nettóárbevétel 80 %-a az adóalap. A választásról már a bejelentkezés során kell dönteni! A döntés végleges! Befizetés 2 egyenlő részletben (ez nem előleg) ha az adóév 12 hónap, akkor március 15. és szeptember 15. ha az adóév kevesebb mint 12 hónap, akkor adóalanyiság első és utolsó 21 hónapját követő hónap 15. napja. 7

8 Munkavállalók esetén Bevallások (1/2) az általános bevallási kötelezettség (xx08, xx12, stb.). ÁFA Amennyiben nem választ alanyi mentességet, akkor az általános szabályok szerint. KATA esetében 6 millió Ft alatti bevétel esetén nincs bevallási kötelezettség Bevételről kell nyilatkozatot tenni a NAV által előírt nyomtatványon (papír alapon, vagy elektronikus úton). Adóévet követő év február 25-ig. Ha a bevétel 6 millió Ft felett van, bevallást kell benyújtani és a lineáris adót is megfizetni az adóévet követő év február 25-ig. A nyilatkozatban/bevallásban adatot szolgáltatni bármely más adóalany (ide nem értve az EV-nak nem minősülő magánszemélyt) nevéről és címéről, az adóalanytól a naptári évben megszerzett bevétel összegéről, ha az adóalanytól megszerzett, a kisadózó vállalkozás által kiállított számla szerinti bevétel a naptári évben az 1 millió forintot meghaladja! 22 Bevallások (2/2) Amennyiben rendelkezik gépjárművel Általános szabályok szerint gépjárműadó Amennyiben rendelkezik építménnyel, telekkel Általános szabályok szerint építményadó, telekadó Amennyiben rendelkezik cégautóval IPA Általános szabályok szerint cégautóadó (1301) Adóelőleg-bejelentési, -bevallási, és -fizetési kötelezettség, valamint adóbevallás-benyújtási kötelezettség nem terheli, ha teljes évben kisadózó vállalkozásnak minősül. 23 Bevallás adóalanyiság év közbeni megszűnése esetén IPA adóalanyisága bármely ok miatt megszűnik, a megszűnés hónapjának utolsó napját követő 15 napon belül. KATA Ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, a nyilatkozatot/bevallást a megszűnést követő 30 napon belül kell megtenni (a lineáris adónál a befizetés is). 24 8

9 Adminisztráció (12. ) (1/2) Számla, nyugta kibocsátás az általános szabályok szerint. Azonban a kiállított számlán, nyugtán: Kisadózó szöveget KÖTELEZŐ feltűntetni! Ha másik adóalany (nem kisadózó vállalkozás) felé 1 M Ft-ot meghaladó ellenértékű szolgáltatást számlázunk (akár több számlán is) a TESZOR számot javasolt feltűntetni. Bevételi nyilvántartást kötelező vezetni, amelynek időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon tartalmaznia kell az adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges adatokat. Ezek (legalább), a sorszám, a bizonylat sorszáma, a bevétel összege, a bevétel megszerzésének időpontja. Ennél több adatot is tartalmazhat (IPA, vagy Áfa miatt) 25 Adminisztráció (12. ) (2/2) A nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet. A nyilvántartásban rögzített adatot módosítani vagy törölni csak úgy lehet, hogy az eredeti adat a módosítást, illetve a törlést követően is megállapítható legyen. A Szt. hatálya nem terjed ki arra a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (Kkt., Bt.) és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az EVA tv., illetve a KATA előírásai szerint vezeti. Bizonylat megőrzési kötelezettség: a bizonylatok (rontott is) és nyilvántartások tekintetében a kiállítás adóévét követő 5. naptári év végéig. 26 Kisadózó magánszemély ellátása, jövedelme (10. ) A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, ezért a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet (pl.: álláskeresési járadék, nyugdíj, táppénz). Az ellátások számítási alapja havi Ft!!! A főállásúnak nem minősülő kisadózó ezen jogviszonya alapján nem minősül biztosítottnak, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez. Ha jövedelemigazolásra van szükség (vélelmezett jövedelem): A kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 %-a, de legalább a minimálbér. Ha több kisadózó tag van, akkor kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 %-ának fejenként egyenlő része, de legalább a minimálbér. 27 9

10 Garanciális szabályok Nehogy véletlenül munkaviszony helyett alkalmazzuk a KATA -t 14. (1) bekezdés szerint a kisadózóvállalkozással kötött szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint, a rendeltetésszerűjoggyakorlás feltételére figyelemmel kell minősíteni. Adatszolgáltatási kötelezettség Munkaviszonytól elhatárolás 28 Adatszolgáltatási kötelezettség (13. ) A kisadózó vállalkozás másik adóalany felé 1 millió Ft-ot meghaladó összegben számláz, ennek nevéről, címéről adatot kell szolgáltatni a bevételi nyilatkozatban/számlában. Aki (magánszemély és kisadózó vállalkozás kivételével) kisadózó vállalkozástól kap számlát és az(ok) értéke 1 M Ft-ot meghaladja, akkor tárgyévet követő januári 08-as bevallásban adatszolgáltatás!!!! (tehát első ízben február 12.) Ez utóbbi adatszolgáltatása tartalmazza: kisadózó vállalkozás nevét, kisadózó vállalkozás címét, kisadózó vállalkozás adószámát, kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott összeg, továbbá termékértékesítés esetén erről a tényről, szolgáltatásnyújtás esetén a szolgáltatás, szolgáltatások TESZOR számát. Az adatszolgáltatásra köteles személyt és az azzal kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személyeket jelen esetben egy személynek kell tekinteni!!! (kommunikáljanak egymással a kapcsolt vállalkozások) 29 Munkaviszonytól elhatárolás (14. ) A számlakibocsátó és számlabefogadó adatszolgáltatását kontrolladatként használják Munkaviszonytól elhatárolás: egynél több valósuljon meg! 1. a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette; 2. a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem olyantól kapja, aki adatszolgáltatásra kötelezett 3. Az adatszolgáltatásra kötelezett nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan; 4. a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll; 5. a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére; 6. a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg. Ha a kisadózó vállalkozással kötött szerződés, ügylet tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket e törvénytől eltérően a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani

11 Szankciók A kisadózó vállalkozás tevékenységében részt vevő be nem jelentett tag közreműködését be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának kell tekinteni. mulasztási bírság, kikerülés a KATA -ból. Amennyiben a kisadózó vállalkozás az általa kiállított számlán nem tünteti fel a "Kisadózó" szöveget mulasztási bírsággal sújtható, kikerülés a KATA -ból. 31 EV esetén Szja KATA (1/2) EV esetében a KATA szerinti adóalanyiság kezdő napját megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételnek kell tekinteni minden olyan, őt EV-i tevékenységére tekintettel megillető ellenértéket, amelyről kiállított bizonylat szerinti teljesítési időpont megelőzi az említett adóalanyiság kezdő napját. A kisadózó vállalkozások tételes adója szerint adóalanyiság időtartamában felmerült, az adóalanyiság választását megelőző időszakra vonatkozó kiadásokat az egyéni vállalkozó oly módon számolhatja el, mintha azok a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság kezdő napját megelőző napon merültek volna fel. A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó EV a KATA szerinti adóalanyiság bejelentése adóévében az Szja tv.-nek az EV-i tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírásai szerint megállapítja a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételét, melyet a továbbiakban mindaddig adóalapot nem érintő bevételként tartja nyilván, amíg adókötelezettségeit a KATA -ra vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti vagy az Szja tv. szerinti átalányadózást alkalmaz. 32 EV esetén Szja KATA (2/2) A korábban Szja alanyként igénybe vett foglalkoztatási célú kedvezmény, kisvállalkozói kedvezmény, kisvállalkozások adókedvezmény, vagy fejlesztési tartalék képzése esetén ezen kedvezményekhez kapcsolódóan, teljesíti KATA alanyként a feltételeket, vagy nem teljesítésre vonatkozóan visszafizeti az adókedvezményeket kamattal/késedelmi pótlékkal növelten, melyről Szja bevallást kell benyújtani. Amennyiben a KATA alanyának a korábbi Szja-s időszakból van áthúzódó elhatárolható vesztesége, akkor valamennyi KATA -s 12 hónap esetén a korábbi időszakról áthúzódó elhatárolt veszteségből %-ot, illetve annak időarányos részét elszámoltnak kell tekinteni. A KATA szerinti adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni az olyan bevételt csökkentő kedvezmény, valamint adókedvezmény tekintetében, amelyet az adózó az Szja tv. rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe

12 Tao alany KATA (1/3) Amennyiben a Tao alany a következő évben a KATA alanyként kíván működni, akkor a Tao-s időszak lezárásaként a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni, vagyis bevallást benyújtani. Ebben az esetben a záró társasági adó bevallásban adóelőleget sem kell bevallani és megfizetni sem. De ha nem volt jogszerű a KATA alanyként történő bejelentkezés, akkor az adóelőleg-nemfizetés miatti jogkövetkezmények lehetnek! A KATA szerinti adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni az adókedvezmény tekintetében, amelyet az adózó a Tao tv. rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe. Amennyiben a KATA alanyának a korábbi Tao-s időszakból van áthúzódó elhatárolható vesztesége, akkor valamennyi KATA -s 12 hónap esetén a korábbi időszakról áthúzódóelhatárolt veszteségből %-ot, illetve annak időarányos részét elszámoltnak kell tekinteni. 34 Tao alany KATA (2/3) A KATA -ra áttérő Tao alany (Kkt., Bt., Egyéni cég) a beszámoló benyújtására előírt határidőig megállapítja az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját, mely után 16 %-os mértékű adót (Szja-t) fizet. Ezt az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában elkülönítetten kell bevallani, és három egyenlőrészletben, az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallás benyújtására előírt határidőig és az üzleti évet követő két adóévre - de legkésőbb a KATA szerinti adóalanyisága megszűnése évét követő év február 25-ig - az adóév február 25-ig megfizetni. Az adó alapja mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény és a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló kötelezettség csökkentve a nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv szerinti értékével. 35 Tao alany KATA (3/3) Az adózó választása alapján a megszűnéshez kapcsolódóan nem alkalmazza: KKV részére a beruházási kedvezmény Mikrovállalkozás létszámnövekedéséhez kapcsolódó kedvezmény Fejlesztési tartalék fel nem használt része Be nem jelentett jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág kedvezménye 36 12

13 KATA alany Kkt., Bt., Egyéni cég felszámolásához, végelszámolásához kapcsolódó egyszerűsítés Mivel a Kkt., Bt., Egyéni cég nem alkalmazza a Szt. rendelkezéseit, felszámolás, vagy végelszámolás esetén visszakerül a Szt. hatálya alá a Szt. 2/A. (4) bekezdés szerint. Ennek megfelelően a felszámolás, a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal készítendő záróleltárt és zárómérleget kell készíteni a Szt. előírásai szerint, azonban a Szt. előírásaival ellentétben azt könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni. 37 KATA Tao alany KATA alanyként megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján KATA adóalanyiság megszűnése után a társasági adó alapjánál értékcsökkenési leírást nem érvényesíthet! A társasági adó szempontjából költségként, ráfordításként elszámoltnak kell tekinteni: a KATA adóalanyiság időszaka alatt lezárt adóévben teljesített valamennyi, egyébként a Tao. tv. alapján költségnek minősülő kiadást (juttatást); a KATA adóalanyiság időszaka előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz értékcsökkenési leírásának Tao. tv. szerint meghatározott időarányos részét. 38 Kisvállalati adó KIVA 39 13

14 Hatálya Területi hatály: Magyarországon végzett vállalkozási tevékenységre Tárgyi hatály: Belföldinek korlátlan adókötelezettség Külföldinek korlátozott adókötelezettség Eljáró hatóság: NAV A bevétel a központi költségvetést illeti 40 Hatálya Személyi hatály (kik lehetnek a KIVA alanyai?) Kettős feltételrendszer (16. ) 1. Szervezeti forma: az egyéni cég, Bt., Kft., Zrt., szövetkezet és a lakásszövetkezet, erdőbirtokossági társulat, a végrehajtó-, ügyvédi-, közjegyzői-, szabadalmi ügyvivői iroda, külföldi vállalkozó, a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy. 2. Értékhatár és létszám feltétel: az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan max 25 fő (kapcsolt vállalkozások együtt); az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele (kapcsolt vállalkozások együtt) és mérlegfőösszege várhatóan max 500 millió forint; 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint bevételt időarányosan; az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel; üzleti évének mérlegforduló napja december 31., beszámoló Ft-ban és ezt nem változtatja meg. 41 KIVA alannyá válás feltételei (19. ) Az adóalanyiságot adóévre lehet választani Bejelentkezni az adóévet megelőző év december 1-20 között lehet. Jogvesztő határidő, vagyis a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. Elektronikus formában, erre a célra rendszeresített nyomtatványon lehet a bejelentkezést benyújtani a NAV-hoz. Nem jogszerű a bejelentkezés, ha a bejelentés napján az adózónak az állami adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása meghaladja az 1 millió forintot. Azonban a bejelentést követő naptári év január 15-éig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton visszavonhatóa döntésünk (a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye)

15 KIVA adóalanyiság megszűntetése, megszűnése (19. ) Kijelentkezni a következő adóévtől lehet december 1-20 közötti bejelentéssel. (jogvesztő határidő) A kisvállalati adóalanyiság megszűnik és a megszűnés napjával, mint mérlegfordulónappal önálló üzleti év kezdődik: az adóalanyiság választására jogosító 500 milliós bevételi értékhatár meghaladásának hónapját megelőző hónap utolsó napjával; a végelszámolás, a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal; ha az adóalany végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélkül szűnik, meg, a megszűnés napjával; az adóalany átalakulását megelőző nappal; az adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző hónap utolsó napjával, ha az adóalany terhére az adó- vagy vámhatóság számlavagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért jogerősen mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapított meg; az adóalany adószámának alkalmazását felfüggesztő határozat jogerőre emelkedésének hónapját megelőző hónap utolsó napjával; a naptári negyedév utolsó napjával, ha az adóalany az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot; a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta az 50 főt. 43 Kisvállalati adó alapja (20. ) A KIVA alany pénzforgalmi szemléletű eredménye, + a személyi jellegű kifizetésekkel (járulékalapot képező tételek) növelt összege, de legalább személyi jellegű kifizetések (amely a Tbj, szerint járulékalapot képez) összege. Mindezeket módosítja (20. ) Vagyonhoz kapcsolódó pénzmozgást érintő tételek; Adóelkerüléshez, adóalap védelméhez kapcsolódó, nem a vállalkozás érdekében felmerült tételek; Szokásos piaci ár miatti tételek; Elhatárolt veszteség miatti tételek; Egyéb tételek. 44 DE, Mit jelent a pénzforgalmi szemléletű eredmény? a pénzeszközök az Szt. szerinti beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege, csökkentve a pénzeszközök tárgyévet megelőző üzleti évben kimutatott összegével. Mit jelent a személyi jellegű kifizetés? A Szt. szerinti személyi jellegű kifizetés tartalmazza a bérköltséget, személyi jellegű egyéb kifizetés és a bérjárulékot. Azonban a KITA szempontjából itt csak azokat a tételeket kell figyelembe venni, amelyek a Tbj. szempontjából járulékalapot képeznek. Ezek a Tbj. 4. k) szerint az összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj. Ezen jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj

16 Vagyonhoz kapcsolódó pénzmozgást érintő módosító tételek Hitel, kölcsön ügyletekhez kapcsolódóan Csökkentő tétel hitel vagy kölcsön felvétele az adózó által nyújtott hitel vagy kölcsön törlesztése, visszafizetése esetén a hitel vagy kölcsön nyújtásakor a pénzforgalmi szemléletű eredményt növelő tételként elszámolt összeg arányos része Növelő tétel hitel vagy kölcsön nyújtása az adózónak nyújtott hitel vagy kölcsön törlesztése, visszafizetése esetén a hitel vagy kölcsön felvételekor a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része 46 Vagyonhoz kapcsolódó pénzmozgást érintő módosító tételek Kötvényhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírhoz, részesedéhez kapcsolódóan Csökkentő tétel kötvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása hitelviszonyt megtestesítő értékpapír beváltása, eladása, valamint tulajdoni részesedést jelentő befektetés eladása esetén a beváltott, eladott értékpapírok, befektetések vásárlásakor a pénzforgalmi szemléletű eredményt növelő tételként elszámolt összeg arányos része Növelő tétel saját kibocsátású kötvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír beváltása, törlesztése esetén a beváltott, eladott értékpapírok kibocsátásakor a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy tulajdoni részesedést jelentő befektetés vásárlása 47 Vagyonhoz kapcsolódó pénzmozgást érintő módosító tételek Egyéb tételekhez kapcsolódóan Csökkentő tétel tőkebevonás (különösen jegyzett tőke emelése), osztalék és osztalékelőleg megszerzése, elszámolásra kiadott előleg visszafizetése. Növelő tétel tőkekivonás (különösen jegyzett tőke leszállítása), osztalék és osztalékelőleg fizetése, elszámolásra kiadott előleg kifizetése

17 Adóelkerüléshez, adóalap védelméhez kapcsolódó, nem a vállalkozás érdekében felmerült tételek (1/2) végleges pénzeszközátadás, az 50 ezer forintot meghaladó bekerülési értékű szolgáltatás igénybevétele, eszköz beszerzése, ha a körülmények (így különösen az adózó vállalkozási tevékenysége, árbevétele, a szolgáltatás jellege, a szolgáltatás ellenértéke) alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele vagy az eszköz beszerzése ellentétes az ésszerűgazdálkodás követelményeivel, a Tbj. rendelkezései szerinti megállapodás alapján egészségbiztosítási járulék megfizetése, olyan kiadás, amely a Btk-ban meghatározott vesztegetés, befolyással üzérkedés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban vagy befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatokban bűncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben merült fel, és az elkövetés tényét jogerős bírósági ítélet megállapította, az ellenőrzött külföldi társasággal szemben teljesített kifizetés, 49 Adóelkerüléshez, adóalap védelméhez kapcsolódó, nem a vállalkozás érdekében felmerült tételek (2/2) az adóalanyiság időszakát megelőző időszakra megállapított, az adóalanyiság időszaka alatt teljesített adófizetési kötelezettség, továbbá az adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság, pótlék, valamint az e törvény alapján megfizetett adó és adóelőleg, tartozás térítés nélküli átvállalása, a jegyzett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék és a lekötött tartalék napi átlagos állományának háromszorosát meghaladó, napi átlagos állományon meghatározott kötelezettségrészre jutó kamatkifizetés (ide nem értve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettség alapján elszámolt kamatkifizetést), függetlenül attól, hogy azt az adóalany eszköz bekerülési értékének részeként számolja-e el, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában kötelezettség a kapott kölcsön, a zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és a váltótartozás (kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást), valamint minden más, a mérlegben kimutatott kölcsönnek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minősülő kötelezettség (alultőkésítés). 50 Adóelkerüléshez, adóalap védelméhez kapcsolódó, nem a vállalkozás érdekében felmerült tételek (1/2) behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése, kivéve ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll, a térítés nélküli eszközátadás, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás, eszköz hiányának elszámolása, ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány (különös tekintettel az eszköz fizikai jellemzőire, értékére, a tárolás körülményeire) megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, vagy ha az adózó - az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve - nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére

18 Szokásos piaci ár miatti módosító tételek Amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében (megállapodásában) olyan ellenértéket (ügyleti értéket) határoz meg, amely nem felel meg a szokásos piaci árnak, a korábbi módosító tételektől függetlenül és függetlenül attól, hogy az ügylet az adózó pénzeszközeinek változásával jár-e, az adóalapot a szokásos piaci ár és az ügyleti érték különbségével úgy módosítja, hogy az olyan adóalapnak feleljen meg, mint ha független vállalkozással kötött volna szerződést (megállapodást), feltéve, hogy az adóévben a szerződés (megállapodás) alapján az adóévben teljesítés történt. A szokásos piaci árat a Tao. tv. 18. (2) bekezdésében meghatározott módszer szerint kell megállapítani. Ezek: összehasonlító árak módszere, viszonteladási ára módszere, költség, jövedelem módszer, ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer, nyereségmegosztásos módszer egyéb módszer. 52 Elhatárolt veszteség miatti módosító tételek Amennyiben a pénzforgalmi szemléletű eredmény bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű pozitív eredményét, feltéve, hogy a pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkenése a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett (ez lesz az elhatárolt veszteség). Az elhatárolt veszteség összegét az adózó 10 év alatt, egyenlő részletekben használhatja fel a következő adóévekben. Azonban van egy másik olyan lehetőség is, hogy az elhatárolt veszteség összegéből az adóévben beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközök, szellemi termékek, kísérleti fejlesztés aktivált értékével megegyező összeggel az adózó döntése szerint, teljes mértékben (akár időbeli korlátozás nélkül is) csökkentheti a következő adóévek adóalapját. Vagyis így akár 0-ra is csökkenthető az adóalap, 0-ra csökkenthető a Tbj. szerinti járulékalapot képező személyi jellegű kifizetés összegét!!! Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjének megfelelően kell felhasználni. 53 Egyéb módosító tételek A pénzforgalmi szemléletű eredmény meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni KIVA szerinti adóalanyiság első adóévében kapott olyan bevételt, kiadást, amelyet az adózó az adóévet megelőző adóévére vonatkozó eredménykimutatásában bevételként, ráfordításként számol el, teljesített kiadást, ha az adóévet megelőző adóévben az adóalany az Szt. hatálya alá nem tartozott. A KIVA hatálya alá kerülés időpontjában állományban lévő hitel- és kölcsöntartozásokkal, kötvénykibocsátásból származó kötelezettségekkel, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal, tulajdoni részesedést jelentő befektetésekkel kapcsolatos eredményt módosító tételek helyett módosító tételként ezen eszközök, kötelezettségek KIVA hatálya alá kerülés időpontjában kimutatott nyilvántartás szerinti (arányos) értékét kell figyelembe venni. Vagyis a KIVA alannyá válás időpontjában már állományban lévő kötelezettségek, melyekre az állományba vételhez kapcsolódó módosító tétel nem került elszámolásra

19 A KISVÁLLALATI ADÓ ( ) Adómértéke: 16 % Mely adók tartoznak bele? Tao Szocho Szakképzési hozzájárulás Adóév = naptári évvel Bevallás: május 31-ig Az adóévre megállapított adót - az adóévben már megfizetett adóelőlegek beszámításával az adóévet követő év május 31-ig kell bevallani és megfizetni. Ha az adóévben már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított adó összegét, a különbözetet a bevallásban, az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától (esedékességtől) jogosult visszaigényelni. Adófizetés: adóelőlegek a tárgyhó/tárgynegyedév követő hónap 12. napjáig 55 Adóelőleg (23. ) Megállapítás, bevallás, befizetés! KIVA alanyiság első évében: Havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig, amennyiben az előző adóévi bevétel meghaladta a 100 millió Ft-ot. Negyedévente a negyedévet követő hónap 12. napjáig, amennyiben az előző adóévi bevétel nem haladta meg a 100 millió Ft-ot. További években: Havonta, ha az előző adóévben a kisvállalati adó meghaladta az 1 millió Ft-ot. Negyedévente, ha az előző adóévben a kisvállalati adó nem haladta meg az 1 millió Ft-ot. 56 Adóelőleg alapja 1/3. verzió A Szt. szerinti pénzeszközök az adóelőlegmegállapítási időszakban (havonta, vagy negyedévente) realizált változása, + az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem, + az adóelőleg-megállapítási időszakban e törvény szerint megfizetett adóelőleg (vagyis az előző hónap/negyedév adóelőlege, melyet a tárgyidőszakban fizettek meg) + az adóelőleg-megállapítási időszakban kifizetett osztalék, osztalékelőleg

20 Adóelőleg alapja 2/3. verzió Az 1. verzió szerinti adóalap és a tv-ben meghatározott módosító tételek: vagyonhoz kapcsolódó pénzmozgást érintő tételek, adóelkerüléshez, adóalap védelméhez kapcsolódó, nem a vállalkozás érdekében felmerült tételek, szokásos piaci ár miatti tételek, elhatárolt veszteség miatti tételek, egyéb tételek szerinti adóalap. Ez a teljes körű adóelőleg meghatározás. Ha ezt választjuk, akkor egész évben ezt kell alkalmazni. 58 Adóelőleg alapja 3/3. verzió Legalább az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem. 59 Nem váltja ki az IPA-t!!! Adókötelezettség teljesítése, az adóalap: Általános szabályok szerint vagy Kisvállalati adóalapjának 20 %-kal növelt összege vagy Nettóárbevétel 80 %-a az adóalap. Adóbevallási és előlegfizetési, adófizetési kötelezettség az általános szabályok szerint kötelező