Társasági adó Adóalanyok

Átírás

1 Társasági adó Adóalanyok Kényszertörlési eljárás hatálya alatt állók Nemzeti Eszközkezelő Zrt. Kisvállalati adóalanyok 2 1

2 Fogalmakban történő módosítás Ellenőrzött külföldi társaság Egyház Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény Szabad vállalkozási zóna Látvány-csapatsport érdekében létrejött közhasznú alapítvány Korábban munkanélkülinek minősülő személy 3 Adóalap-módosító tételek Jövedelem- (nyereség-) minimum meghatározása A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározása során az összes bevételt növeli a taggal szemben fennálló kötelezettség napi átlagos állományának az adóévet megelőző adóév utolsó napján a taggal szemben fennálló kötelezettségét meghaladó összegének (azaz a két adóévre vetített kötelezettség-állomány összege közötti különbözet) 50%-a. 4 2

3 Adóalap-módosító tételek Bejelentett részesedés Bejelentett immateriális jószág Nem realizált árfolyam különbözet Kutatás-fejlesztési tevékenység háromszoros kedvezménye Alultőkésítés 5 Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások Ingyenes juttatások kivétel az áruminta 6 3

4 A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások Önkéntes jogviszonyban álló magánszemély részére juttatott személyi jellegű egyéb kifizetés Több munkáltató által foglalkoztatott munkavállalóra tekintettel elszámolt személyi jellegű ráfordítás Tartós adományozási szerződés 7 A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató adóalapja A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből nem minősül vállalkozási tevékenységnek az alapszabályban nevesített cél szerinti tevékenység, valamint a kizárólag a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek eladásából származó ellenérték, bevétel, illetve a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a cél szerinti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel, azzal, hogy a bevételt e kamat és hozam nélkül kell számításba venni. 8 4

5 Veszteségelhatárolás Kiválás Cégvásárlás Átalakulás Csőd- vagy felszámolási eljárás egyezsége 9 Fejlesztési adókedvezmény január 1-jétől az adózó fejlesztési adókedvezmény igénybevételére jogosult a szabad vállalkozási zónák területén üzembe helyezett és üzemeltett jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházásra, valamint a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű külön jogszabályban meghatározott tanúsítvány által igazolt módon energiahatékonyságot szolgáló beruházásra tekintettel. 10 5

6 Bejelentés a beruházás befejezéséről Az adózó a beruházás üzembe helyezését követően, 90 napon belül köteles bejelenteni az adópolitikáért felelős miniszternek a beruházás befejezésének a napját. A bejelentés formája vonatkozásában a Tao-törvény külön rendelkezést nem tartalmaz. 11 Az adóhatóság évenkénti tájékoztatása Az adópolitikáért felelős miniszter évente tájékoztatja az állami adóhatóságot a fejlesztési adókedvezménnyel kapcsolatosan benyújtott bejelentésekre, kérelmekre és a beruházások befejezésére tekintettel. 12 6

7 Látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye április 14-től a látvány-csapatsport támogatása keretében az adózó a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány részére az eddigiekben érvényesíthető jogcímek mellett a versenyeztetéssel összegfüggő költségek támogatására is támogatást nyújthat. 13 Köztartozás-mentesség A látvány-csapatsportok adókedvezményből megvalósuló támogatás igénybevételére csak olyan adóalanyok jogosultak, amelyek köztartozásmentes adózónak minősülnek. 14 7

8 A támogatási igazolás kiállítása A támogatási igazolás a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel kapcsolatban akkor is kiállítható, ha a támogatási igazolási kérelem benyújtásának időpontjában a látványcsapatsportban működő hivatásos vagy amatőr sportszervezet azért nem működik legalább két éve, mert például a támogatás igénybevételére jogosult, két éven belül létrehozott sportszervezet az indulási jogot a sportról szóló évi I. törvény 33. (2) bekezdés c) pontja alapján megszerző sportszervezetnek vagy a sportszervezet által erre a célra alapított sportvállalkozásnak minősül. 15 Kapcsolattartás elektronikus úton A Ket. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezései alapján, elektronikus úton tart kapcsolatot a sportfejlesztési program jóváhagyását, valamint a támogatási igazolás kiállítását végző szervezettel a támogatást igénybe vevő szervezet. Első alkalommal a es támogatási időszakra vonatkozóan benyújtott sportfejlesztési program jóváhagyására, valamint a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelmek benyújtásával összefüggésben alkalmazandó. 16 8

9 Speciális jóváhagyási eljárásrend értékhatára A nagy értékű sportfejlesztési programok a sportpolitikáért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter jóváhagyásának birtokában engedélyezhetők, e speciális jóváhagyási eljárásrend értékhatára 500 millió forintról 300 millió forintra csökkent sportágfejlesztési programonként. 17 Előadó-művészeti szervezetek támogatóinak járó adókedvezmény A támogatási programhoz kapcsolódó beszámolási követelmények teljesítése céljából a kultúráért felelős miniszternek egy olyan rendelet kiadására ad felhatalmazást a törvény, amely a támogatás elszámolható költségeinek körét, a támogatás felhasználásáról készült beszámoló formai és tartalmi követelményeit, továbbá a beszámoló benyújtásával és elfogadásával kapcsolatos részletes szabályokat tartalmazza. 18 9

10 Más adónemekkel összefüggő módosítások Adóelőleg bevallása a kisvállalati adóalanyiság megszűnését követően A Kiva. alanya a kisvállalati adó adóalanyisága megszűnését követő 60 napon belül köteles az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével a kisvállalati adó adóalanyisága megszűnését követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére társasági adóelőleget bevallani és egyenlő részletekben megfizetni a törvényben meghatározott határidőre. 19 Ingyenes juttatások a kisvállalati adóalany részére Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak minősül a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózó részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó

11 Bevallási garnitúra Alapbevallás továbbra is a 1229 nyomtatvány. Új elem: - egyrészt az éves innovációs járulékkötelezettség, másrészt az éves innovációs járulék és a üzleti évre megfizetett járulékelőleg különbözetének bevallása, - továbbá a kettős könyvvitelt vezető eltérő üzleti éves egészségügyi szolgáltató, illetve közhasznú nonprofit gazdasági társaság szakképzési hozzájárulás különbözetének bevallása. 21 Bevallási garnitúra A évre az Eva tv., vagy a Kiva- és Kata tv. szerinti adózást első alkalommal választó adózók, a évi társasági adóról szóló elszámolását nem a számú nyomtatványon, hanem a 1271EVA bevalláson teljesíti. A Kata hatálya alá, tört adóévi társasági adójuk bevallására a 1371 számú nyomtatvány szolgál

12 Bevallási garnitúra 1229 EUD nyomtatvány: A évben kezdődő üzleti évi társasági adónak, a hitelintézeti járadéknak, az energiaellátók jövedelemadójának, az innovációs járuléknak, a hitelintézetek különadójának, valamint a szakképzési hozzájárulás különbözetének bevallása - az előtársaságok, - a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók, valamint - a forintról devizára, devizáról forintra, devizáról más devizára áttérő adózók részére. 23 A bevallás benyújtásának határideje A Tao tv. hatálya alá tartozó egyszeres vagy kettős könyvvitelt vezető adózónak (ideértve a nonprofit szervezeteket is) adókötelezettségéről a számú bevallást május 31-éig, illetve az Art. 6. számú melléklet 1. pontja alapján a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózóknak az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtania az illetékes alsó fokú állami adóhatósághoz. Végelszámolás alatt álló adózóknak az Sztv.-ben foglaltak szerint a végelszámolás 12 hónaponként keletkező üzleti éveiről elkészített 29 -es számú bevallás benyújtási határideje a mérlegforduló-napot követő ötödik hónap utolsó napja

13 A bevallást helyettesítő nyilatkozat A Tao-bevallás helyett február 25-éig a számú nyomtatványon nyilatkozatot tehet: alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, lakásszövetkezet, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, európai területi együttműködési csoportosulás, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény feltéve, hogy az adóévben vállalkozási tevékenységből (az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységből) származó bevételt nem ért el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számolt el. 25 A 1229-es bevallás szerkezeti és tartalmi változásai A bevallás szerkezetében alapvető változások az előző évhez képest nem történtek, a bekövetkezett változások a törvénymódosításokat tükrözik. Új blokként jelennek meg az éves innovációs járulékkötelezettség, az éves innovációs járulék és a üzleti évre megfizetett járulékelőleg különbözetének bevallására, továbbá a kettős könyvvitelt vezető eltérő üzleti éves egészségügyi szolgáltató, illetve közhasznú nonprofit gazdasági társaság szakképzési hozzájárulás különbözetének bevallására rendszeresített. A lap felépítésében is történt változás, törölték a külföldön fizetett társasági adónak megfelelő adó ráfordításként elszámolt összegének adózás előtti eredményt növelő korrekciós tételét

14 A 1229-es bevallás szerkezeti és tartalmi változásai Az adózás előtti eredményt csökkentő, illetve növelő tételek feltüntetésére szolgáló táblák soraiban bevallandó adatok bővültek. Az adókedvezmények feltüntetésére szolgáló nyomtatványban a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségben üzemeltetett legalább 3 milliárd forint értékű termék-előállítást szolgáló beruházás alapján érvényesíthető, illetve az december 31-ét követően megkezdett, legalább 10 milliárd forint értékű, termék előállítást szolgáló beruházás után járó adókedvezményeket utoljára a évi adóalap utáni adóból lehetett érvényesíteni, ezért a két jogcímet törölték. 27 A 1229-es bevallás szerkezeti és tartalmi változásai Az önellenőrzési melléklet sorainak száma változott: a lapon a két új sor az innovációs járulék változása, valamint a szakképzési hozzájárulás változása

15 Kisvállalati adó 29 A kisvállalati adó célja Az új adónem a foglalkoztatottság növelését célozza. A kisvállalati adóalapot pénzforgalmi szemléletből kiindulva kell meghatározni. Az adó alapját alapvetően az határozza meg, hogy a vállalkozás az adóévben mennyi pénzt termelt

16 A kisvállalati adó célja Az adóalany adókötelezettsége a belföldről és külföldről származó jövedelemre egyaránt kiterjed, kivételt képez ez alól a külföldi vállalkozó nem a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységből származó jövedelme, melyre az adókötelezettség nem terjed ki. Azok a vállalkozások is lehetnek kiva-alanyok, amelyek az adott adóévben újonnan alakulnak, azaz a kisvállalati adó évközi választása is megengedett. 31 Adóalanyiság egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság, szövetkezet és a lakásszövetkezet, erdőbirtokossági társulat, végrehajtó iroda, ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, külföldi vállalkozó, belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy 32 16

17 Kisvállalati adó választásának feltétele átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 25 főt; az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét; az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel; üzleti évének mérlegforduló napja december 31.; az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot. a bejelentés napján az adózónak az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása nem meghaladja az 1 millió forintot. 33 A létszámfeltétel A kisvállalati adóalanyiság első adóévét megelőző adóév viszonylatában kell vizsgálni, hogy az átlagos statisztikai létszám meghaladja-e a 25 főt. Tekintettel arra, hogy az adózó a kisvállalati adó választására irányuló nyilatkozata megtételekor ezen adatokkal még nem fog rendelkezni, a létszámkritérium teljesítéséről az ésszerűen várható adatok alapján kell nyilatkozni. Kötelező a KSH által meghatározott számítási mód alkalmazása

18 A bevételi feltétel A Kiva választásának további feltétele, hogy az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétel várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét. Bevételnek az értékesítés nettó árbevétele, az egyéb bevételek, a pénzügyi műveletek bevételei és a rendkívüli bevételek összege, azaz az összes bevétel minősül. A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó egyszerűsített vállalkozói adóalanyok esetében bevételként az egyszerűsített vállalkozói adó alapját kell az értékhatár szempontjából figyelembe venni. Amennyiben a kisvállalati adóalanyiság első adóévét megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, az adatokat évesítve kell meghatározni. 35 A folyamatos működés feltétele Választási feltétel, hogy az adózó adószámát az adóévet megelőző két naptári évben az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel. Nem feltétel viszont, hogy a Kiva adóalanyiságot választó adózónak már működnie kellene a megelőző két évben, tehát a kisvállalati adóalanyiságot újonnan alakuló adózók is választhatják január 1-jétől december 31-éig terjedő időszakban kell azt vizsgálni, hogy az állami adóhatóság az adózó adószámát jogerősen felfüggesztette vagy törölte

19 Az üzleti év feltétele A kisvállalati adót alkalmazó adóalanyok esetében az üzleti évnek a naptári év felel meg. A törvényi kötelezően előírja, hogy a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévben már december 31-ei mérlegfordulónappal kell rendelkezni. 37 A mérlegfőösszeg feltétel A Kiva abban az esetben választható, ha az adózó adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot. A beszámoló alatt a számvitelről szóló évi C. törvény, vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti beszámolót kell érteni, kivéve az összevont (konszolidált) éves beszámolót. Szintén az ésszerűen várható adatok alapján tud a kisvállalati adóalanyiság választásáról nyilatkozni az adózó

20 A mérlegfőösszeg feltétel Az áltagos statisztikai létszám és a bevételi értékhatárok szempontjából a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai létszámát és bevételét együttesen (összeadva) kell figyelembe venni. Az adatokat az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell vizsgálni. Ha az adózó a 2013-as adóévtől az adókötelezettségét a Kiva szerint kívánja teljesíteni, a kapcsolt vállalkozások 2011-es adóévről készült beszámolójának adatait kell vizsgálni. Az összeszámítási szabály biztosítja, hogy a Kivát ne cégcsoportok, hanem ténylegesen kisvállalatok alkalmazzák. 39 Az adótartozás feltétele Választást kizáró feltétel, hogy az állami adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása meghaladja az 1 millió forintot. - az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás; - az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás összegét nettó módon számítva csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével az adóigazolás kiállítása iránti eljárásban, vagy ha jogszabály valamely, az adózó által érvényesíthető kedvezmény igénybevételét adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás hiányához köti. Ezt a kitételt a bejelentés napján kell vizsgálni, tehát ha addig rendezte a köztartozását az adózó, lehet Kiva alany

21 Az adóalanyiság keletkezése, bejelentkezés A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő naptári év első napjával jön létre. A bejelentést legkorábban az adóévet megelőző év december 1-jétől, legkésőbb az adóévet megelőző év december 20-ig lehet megtenni. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. 41 Az adóalanyiság keletkezése, bejelentkezés A Kiva törvény rugalmas belépési feltételeket teremt. Ez alapján a Kiva adóalanyiság választására vonatkozó bejelentést az adózó az adóév január 15-ig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton visszavonhatja. A bejelentés visszavonására irányuló nyilatkozat ugyanakkor szintén jogvesztő, így e határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni

22 A kisvállalati adó alapja A Kiva alapja az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege. A kisvállalati adó alapja nem lehet kevesebb, mint a személyi jellegű kifizetések összege. A pénzforgalmi szemléletű eredmény fogalmát: a pénzeszközöknek a Számviteli törvény szerinti beszámolóban kimutatott tárgyévi összege, csökkentve a pénzeszközök tárgyévet megelőző évben kimutatott összegével. A pénzforgalmi szemléletű eredmény alatt nem csak a pénzeszközök változását kell érteni, hanem a pénzeszközök változásának a törvény szerinti tételekkel módosított összegét kell érteni. 43 A kisvállalati adó alapja A Kiva törvény rendelkezik a személyi jellegű kifizetések fogalmáról: személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetésről szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint járulékalapot képez az adóalanyiság időszaka alatt

23 A kisvállalati adó alapja A Számviteli törvény 79. -a szerint személyi jellegű ráfordítások az alkalmazottaknak munkabérként, a szövetkezet tagjainak munkadíjként elszámolt összeg, a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeg, továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetések, valamint a bérjárulékok. A személyi jellegű ráfordítások a Tbj. szerinti járulékalapnál szélesebb kört ölelnek át. A személyi jellegű ráfordítások nem teljes összegét kell az adóalap megállapítása során figyelembe venni, hanem csak azt, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez. 45 A pénzforgalmi szemléletű eredményt módosító korrekciós tételek A vállalkozás vagyonát érintő pénzmozgásokhoz kapcsolódó módosító tételek: A vállalkozásba kívülről bevont pénzeszközök csökkentik az adóalapot (például hitelfelvétel, a tőkeemelés, az osztalék megszerzése), míg növelik a vállalkozáson kívülre helyezett pénzeszközök (például a hitel visszafizetése, a hitel nyújtása vagy a tőkeleszállítás). Ily módon a vállalkozásba visszaforgatott nyereség nem képez adóalapot az új adónem alkalmazásában

24 A pénzforgalmi szemléletű eredményt módosító korrekciós tételek A nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő kiadások köre: A pénzforgalmi szemléletű eredményt attól függetlenül növelni kell, hogy a gazdasági esemény a pénzeszköz csökkenésével jár-e. A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő módosító tétel. 47 A pénzforgalmi szemléletű eredményt módosító korrekciós tételek Az elhatárolt veszteség felhasználásának kedvezménye. Egyéb, a kisvállalati adó választásához kapcsolódó átmeneti szabályok (például, a kisvállalati adóalanyiság első adóévét megelőző adóévet terhelő, de a kisvállalati adóalanyiság időszakában kifizetett kiadás)

25 A vállalkozás vagyonát érintő pénzmozgásokhoz kapcsolódó módosító tételek A pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkenti: hitel vagy kölcsön felvétele, az adózó által nyújtott hitel vagy kölcsön törlesztése, visszafizetése esetén a hitel vagy kölcsön nyújtásakor a pénzforgalmi szemléletű eredményt növelő tételként elszámolt összeg arányos része, kötvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír beváltása, eladása, valamint tulajdoni részesedést jelentő befektetés eladása esetén a beváltott, eladott értékpapírok, befektetések vásárlásakor a pénzforgalmi szemléletű eredményt növelő tételként elszámolt összeg arányos része, tőkebevonás (különösen jegyzett tőke emelése), osztalék és osztalékelőleg megszerzése, elszámolásra kiadott előleg visszafizetése. 49 A vállalkozás vagyonát érintő pénzmozgásokhoz kapcsolódó módosító tételek A pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli: hitel vagy kölcsön nyújtása, az adózónak nyújtott hitel vagy kölcsön törlesztése, visszafizetése esetén a hitel vagy kölcsön felvételekor a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része, saját kibocsátású kötvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír beváltása, törlesztése esetén a beváltott, eladott értékpapírok kibocsátásakor a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy tulajdoni részesedést jelentő befektetés vásárlása, tőkekivonás (különösen jegyzett tőke leszállítása), osztalék és osztalékelőleg fizetése, elszámolásra kiadott előleg kifizetése

26 A nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő pénzeszköz-kiadások Növeli a pénzforgalmi szemléletű eredményt: a végleges pénzeszközátadás, az 50 ezer forintot meghaladó bekerülési értékű szolgáltatás igénybevétele, eszköz beszerzése, ha a körülmények (így különösen az adózó vállalkozási tevékenysége, árbevétele, a szolgáltatás jellege, a szolgáltatás ellenértéke) alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele vagy az eszköz beszerzése ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel, a Tbj. rendelkezései szerinti megállapodás alapján egészségbiztosítási járulék megfizetése, 51 A nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő pénzeszköz-kiadások az a kiadás, amely a Btk-ban meghatározott vesztegetés, befolyással üzérkedés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban vagy befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatokban bűncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben merült fel, és az elkövetés tényét jogerős bírósági ítélet megállapította, az ellenőrzött külföldi társasággal szemben teljesített kifizetés, az adóalanyiság időszakát megelőző időszakra megállapított, az adóalanyiság időszaka alatt teljesített adófizetési kötelezettség, továbbá az adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság, pótlék, valamint az e törvény alapján megfizetett adó és adóelőleg, tartozás térítés nélküli átvállalása, 52 26

27 A nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő pénzeszköz-kiadások a jegyzett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék és a lekötött tartalék napi átlagos állományának háromszorosát meghaladó, napi átlagos állományon meghatározott kötelezettségrészre jutó kamatkifizetés (ide nem értve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettség alapján elszámolt kamatkifizetést), függetlenül attól, hogy azt az adóalany eszköz bekerülési értékének részeként számolja-e el, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában kötelezettség a kapott kölcsön, a zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és a váltótartozás (kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást), valamint minden más, a mérlegben kimutatott kölcsönnek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minősülő kötelezettség (alultőkésítés rejtett osztaléka). 53 Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő ráfordítások A Kiva törvény szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült, vállalkozásból kivont vagyonnak minősül és a kisvállalati adó alapját növeli a következő ügyletekhez kapcsolódóan elszámolt ráfordítás: a) behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése, kivéve 1. ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy 2. ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll, b) a térítés nélküli eszközátadás, 54 27

28 Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő ráfordítások c) a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás, d) eszköz hiányának elszámolása, ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány (különös tekintettel az eszköz fizikai jellemzőire, értékére, a tárolás körülményeire) megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, vagy ha az adózó az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére. 55 A szokásos piaci ár elvének alkalmazása Amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében olyan ellenértéket határoz meg, amely nem felel meg a szokásos piaci árnak az adóalapot a szokásos piaci ár és az ügyleti érték különbségével úgy kell módosítani, hogy az olyan adóalapnak feleljen meg, mint ha független vállalkozással kötött volna szerződést. A szokásos piaci ár szerinti kiigazítást attól függetlenül kell elvégezni, hogy az jár-e a kisvállalati adóalany pénzeszközeinek változásával, az adott ügylettel kapcsolatban a törvény más módosító tételét is alkalmazni kell. A kiigazításnak ugyanakkor feltétele, hogy a szerződés alapján az adóévben teljesítés is történjen

29 Veszteségelhatárolás A Kiva alanya a pénzforgalmi szemléletű negatív eredményét (veszteségét) figyelembe veheti csökkentő tételként a következő adóévek pénzforgalmi szemléletű eredményének meghatározása során. Feltétele, hogy az elhatárolt veszteség a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. Az elhatárolt veszteség összegét, azaz a negatív pénzforgalmi eredményt (amely a módosító tételekkel korrigált összeget jelenti) a kisvállalati adó alanya 10 év alatt, egyenlő részletekben használhatja fel a következő adóévekben. 57 Veszteségelhatárolás Beruházási kedvezményként fogalmazza meg a Kiva törvény, hogy az elhatárolt veszteség összegéből az adóévben beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközök, szellemi termékek, kísérleti fejlesztés aktivált értékével megegyező összeggel az adózó döntése szerint teljes mértékben, időbeli korlátozás nélkül csökkentheti a következő adóévek adóalapját. Az új beruházásnak megfelelő elhatárolt veszteséggel a következő években akár teljes mértékben lecsökkenthető az adóalap, azaz ez esetben nem érvényesül az a szabály, hogy az adóalap legalább a Tbj. szerinti járulékalapnak felel meg. Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjének megfelelően kell felhasználni

30 A Kiva választásához kapcsolódó átmeneti szabályok A pénzforgalmi szemléletű eredmény meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni az olyan bevételt és kiadást, amelynek teljesítési időpontja a kisvállalati adóalanyiság időszakát megelőzi, de tényleges realizálására a Kiva adóalanyiság időszakában kerül sor. 59 A kisvállalati adóelőleg bevallása A Kiva adóalany adóelőleg bevallásra és fizetésre kötelezett, amelynek gyakorisága főszabály szerint a megelőző adóév kisvállalati adó összegétől függ: Amennyiben a Kiva adóalany kisvállalati adófizetési kötelezettsége az adóévet megelőző adóévben az 1millió forintot elérte, az adóelőleg kötelezettségének havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig tesz eleget. Az első adóévében a Kiva alanya abban az esetben kötelezett havi adóelőleg-bevallásra, ha az adóévet megelőző adóévben a bevétele meghaladta a 100 millió forintot

31 A kisvállalati adóelőleg bevallása Amennyiben a kisvállalati adóalany adófizetési kötelezettsége az adóévet megelőző adóévben az 1 millió forintot nem haladta meg, az adóelőleg kötelezettségének negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig tesz eleget. A kisvállalati adóalanyiság első adóévében a kisvállalati adó alanya abban az esetben kötelezett negyedéves adóelőlegbevallásra, ha az adóévet megelőző adóévben a bevétele nem haladta meg a 100 millió forintot. 61 A kisvállalati adóelőleg alapja A Kisvállalati adóról szóló törvény szerint a kisvállalati adóelőleg összege: a) a számviteli törvény szerinti pénzeszközöknek az adóelőlegmegállapítási időszakban realizált változása, b) az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem, c) az adóelőleg-megállapítási időszakban e törvény szerint megfizetett adóelőleg, d) az adóelőleg-megállapítási időszakban kifizetett osztalék, osztalékelőleg együttes összegének a 16 százaléka

32 A kisvállalati adóelőleg alapja A Kisvállalati adóról szóló törvény értelmében az adóelőleg összege nem lehet kevesebb, mint az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem 16 százaléka. 63 A kisvállalati adóelőleg-alap meghatározásának egyszerűsített formája Amennyiben a kisvállalati adó alanya a 2013-as adóévben negyedévente köteles eleget tenni előlegfizetési kötelezettségének, pénzeszközváltozásnak az első negyedévben a március 31-én kimutatott pénzeszközállománynak a december 31-én (a beszámolóban) kimutatott pénzeszközállományhoz viszonyított növekménye vagy csökkenése, a második negyedévben a június 30-án kimutatott pénzeszközállománynak a március 31-én kimutatott pénzeszközállományhoz viszonyított növekménye vagy csökkenése, 64 32

33 A kisvállalati adóelőleg-alap meghatározásának egyszerűsített formája a harmadik negyedévben a szeptember 30-án kimutatott pénzeszközállománynak a június 30-án kimutatott pénzeszközállományhoz viszonyított növekménye vagy csökkenése, a negyedik negyedévben a december 31-én kimutatott pénzeszközállománynak a szeptember 30- án kimutatott pénzeszközállományhoz viszonyított növekménye vagy csökkenése minősül. 65 A kisvállalati adóelőleg-alap meghatározásának teljes körű módja Az adóelőleg-megállapítási szabályok egyszerűsített meghatározási módja arra az eredményre vezethet, hogy a kisvállalati adó alanya az előleget túlfizeti. Ebben az esetben a kisadózó választása alapján, az adóelőleg alapjának megállapítása során alkalmazhatja azokat az adóalap módosító tételeket, amelyeket egyébként az adóalap megállapítása során alkalmaznia kell. A Kiva adóalany a teljes körű adóelőleg-megállapítási szabályok választása esetén a választásához a teljes adóévben kötve van, és nincs lehetősége arra, hogy a módosító tételek alkalmazásától eltérjen

34 A negatív adóelőleg-alap görgetése A Kiva alanya az adóelőleg-megállapítási időszak negatív előlegalapját a következő adóelőleg-megállapítási időszakban csökkentő tételként figyelembe veheti. A negatív összeg kedvezmény nem azonos a veszteségelhatárolás felhasználásával. Azaz, az adóelőlegmegállapítási időszakban keletkező veszteségeket csak az adóévben lehet felhasználni, és az a következő adóév adókötelezettségét nem érintheti. 67 A kisvállalati adó mértéke, bevallása A kisvállalati adó mértéke az adó alapjának a 16 százaléka. A kisvállalati adó alanya mentesül: a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól

35 A kisvállalati adó mértéke, bevallása Az adóalany a kisvállalati adó alapját és az adót adóévenként megállapítja, és az adóévet követő év május 31-ig bevallja. Ha az adóalanyiság év közben szűnt meg, a bevallást az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani. Ha az adóévben már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított adó összegét, a különbözetet a kisvállalati adóalany a bevallásában, a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától jogosult visszaigényelni. 69 Az adóalanyiság megszűnése Kijelentkezés A Kiva adóalanyiság azon adóév utolsó napjáig áll fenn, amely adóévben a kisvállalati adóalany az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton bejelenti az állami adóhatósághoz, hogy adókötelezettségeit nem e törvény szabályai szerint teljesíti. Év közben nem lehet kijelentkezni a Kiva hatálya alól. A kijelentkezésre vonatkozó nyilatkozatot legkorábban az adóév december 1-jétől, legkésőbb az adóév december 20-áig lehet megtenni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A nyilatkozat nem visszavonható

36 Az adóalanyiság megszűnése A törvényben meghatározott oknál fogva A kisvállalati adóalanyiság megszűnik: a) az adóalanyiság választására jogosító bevételi értékhatár meghaladásának hónapját megelőző hónap utolsó napjával; b) a végelszámolás, a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal; c) ha az adóalany végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélkül szűnik, meg, a megszűnés napjával; 71 Az adóalanyiság megszűnése d) az adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző hónap utolsó napjával, ha az adóalany terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért jogerősen mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapított meg; e) az adóalany adószámának alkalmazását felfüggesztő határozat jogerőre emelkedésének hónapját megelőző hónap utolsó napjával; 72 36

37 Az adóalanyiság megszűnése f) a naptári negyedév utolsó napjával, ha az adóalany az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot; g) a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany foglalkoztatottainak átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta az 50 főt. 73 A társaságiadó-alanyok átlépése a Kiva törvény hatálya alá A társasági adó alanya a kisvállalati adó választása esetén a Tao. törvénynek a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza a Kiva törvény előírásainak figyelembe vételével. A bejelentés adóévére vonatkozó társasági adóbevallásban adóelőleget már nem kell bevallani és a bejelentést követő adóévre társasági adóelőleget nem kell fizetni

38 Fejlesztési tartalék A kisvállalati adóalany választása szerint nem köteles elszámolni a fejlesztési tartalék fel nem használt részével, ha a kisvállalati adóalanyisága időszaka alatt a Tao. törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával nem terhelné az adózás előtti eredmény növelésének, illetve az adó megfizetésének kötelezettsége. 75 Jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág értékesítésének feltételes kedvezménye A jogutód nélküli megszűnés adóévében a társasági adó alanya nem csökkentheti az adózás előtti eredményét a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó eredménynek az eredménytartalékból az adóévben lekötött tartalékba átvezetett összegével. Hasonlóan a fejlesztési tartalékhoz, nem köteles választása szerint visszafizetni, ha a feltételek teljesülését igazolni tudja

39 Értékcsökkenési leírás A jogutód nélküli megszűnés adóévében a társasági adó alanyának az adózás előtti eredményt a) növelnie kell azzal az összeggel, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja, b) csökkentheti azzal az összeggel, amellyel az immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke meghaladja együttes könyv szerinti értéküket. A kisvállalati adóalanyiság választása esetén a társasági adóalanynak az értékcsökkenési leírás különbözetével el kell számolnia, mentesülésre nincs lehetőség. 77 Kedvezményezett átalakulás A kisvállalati adóalanyiság választása esetén a társasági adó alanyának a kedvezményezett átalakulás halasztott kedvezményével el kell számolnia, mentesülésre nincs lehetőség

40 Kedvezményezett részesedéscsere A kisvállalati adóalanyiság választása esetén a társasági adó alanyának a kedvezményezett részesedéscsere halasztott kedvezményével el kell számolnia, mentesülésre nincs lehetőség. 79 Tartós adományozás A kisvállalati adóalanyiság választása esetén a társasági adó alanyának a tartós adományozás kedvezményével el kell számolnia, mentesülésre nincs lehetőség

41 Kisvállalkozási kedvezmény A kisvállalati adóalany választása szerint ugyanakkor nem köteles elszámolni a kisvállalkozási kedvezménnyel, ha a kisvállalati adóalanyisága időszaka alatt a Tao. törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával nem terhelné az adózás előtti eredmény növelésének kötelezettsége. 81 A foglalkoztatottság növelésének kedvezménye A kisvállalati adóalanyiságot választó adózó a társasági adóalanyiságának jogutód nélküli megszűnése okán nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, ha a Tao. törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával nem terhelné az adózás előtti eredmény növelésének, illetve az adó megfizetésének kötelezettsége. Az az adózó, aki él ezzel a lehetőséggel, de a feltételeknek utóbb nem felel meg, a társasági adót az adókötelezettség keletkezését kiváltó esemény évéről benyújtott bevallásában vallja be

42 Nem realizált árfolyamnyereség A jogutód nélküli megszűnés adóévében függetlenül attól, hogy az adózó a kisvállalati adóalanyiságot választja az adózás előtti eredményt növeli a nem realizált árfolyamnyereség átmeneti kedvezményét megszüntető növelő tétel, és csökkenti a nem realizált árfolyamvereségre tekintettel figyelembe vett növelő tétel. 83 Kedvezményezett átalakulást vagy kedvezményezett eszközátruházást követő megszűnés Az adózás előtti eredményt módosítja az átvevő társaságnál a vállalt kötelezettség azon része, amelyet az adózás előtti eredménynél még nem vett figyelembe. A kisvállalati adóalanyiság választása esetén a különbözettel el kell számolnia, mentesülésre nincs lehetőség

43 Szokásos piaci ár A Tao-törvény 18. -a alapján az adózás előtti eredményt akkor kell módosítani, ha a felek által alkalmazott ellenérték következtében az adózó adózás előtti eredmény eltér attól az adózás előtti eredménytől, amely a szokásos piaci ár mellett lett volna. 85 Egyéni cég A kisvállalati adóalanyiságot választó adózó a társasági adó alanyiságának jogutód nélküli megszűnése okán nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, ha a Tao. törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával nem terhelné az adózás előtti eredmény növelésének, illetve az adó megfizetésének kötelezettsége. Az az adózó, aki él ezzel a lehetőséggel, de a feltételeknek utóbb nem felel meg, a társasági adót az adókötelezettség keletkezését kiváltó esemény évéről benyújtott bevallásában vallja be

44 Kis- és középvállalkozások adókedvezménye Amennyiben a társasági adó alanyiságának időszaka alatt érvényesített kkv. adókedvezményt a feltételek nem teljesítése miatt a kisvállalati adóalanyiságot választó adózó késedelmi pótlékkal növelten köteles visszafizetni, a kisvállalati adó alanya a visszafizetendő társaságiadókedvezményt az adókötelezettség keletkezését kiváltó esemény évéről benyújtott bevallásában vallja be. 87 Társaságiadó-szabályok a kisvállalati adóalanyiság megszűnése esetére A kisvállalati adó alanya az adóalanyiság megszűnése után adókötelezettségét a Tao. törvény rendelkezései szerint teljesíti. A kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján az adózó az adóalanyiság megszűnése után a társasági adó alapjánál értékcsökkenési leírást nem érvényesíthet

45 Társaságiadó-szabályok a kisvállalati adóalanyiság megszűnése esetére A Kisvállalati adóról szóló törvény rögzíti, hogy a társasági adó szempontjából költségként, ráfordításként elszámoltnak kell tekinteni a Kiva alanyiság időszaka előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz értékcsökkenési leírásának Tao. törvény szerint meghatározott időarányos részét is. Továbbá, a kisvállalati adóalanyiság időszakában lezárt adóévet figyelembe kell venni az olyan adókedvezmény esetében, amelyet az adózó a Tao. törvény rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe év végi módosítások Az elhatárolt veszteség elszámolható a KIVA adóalap terhére az adóalanyiság alatt. Abban az esetben, amennyiben a KIVA alanya társasági formát vált az adóalanyisága alatt, az adóalanyiságát továbbra is fenntarthatja. A KIVA adóalanyiság előtt beszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök számított nyilvántartási értékét 10 év alatt egyenlő részletben le lehet írni a KIVA adóalapból

46 2012. év végi módosítások A 25 év alatti pályakezdők, a tartós munkanélküliség után munkába állók, a GYED, GYES, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását követően foglalkoztatott munkavállalók után a KIVA adóalapja a foglakoztatás első két évében a kedvezményezett munkabérek havi összegével, de legfeljebb forinttal csökkenthető. Fejlesztési tartalékból beszerzett eszközök értékcsökkenésének problematikája. 91 Egyéb adókötelezettségek a Kiva hatálya alá tartozók részére 92 46

47 A kisvállalati adó alanya számára az alábbi közterheket nem mentesíti az adózók kötelezettsége alól a Kiva törvény: a helyi iparűzési adó, az építményadó, a telekadó, a gépjárműadó, a cégautóadó. 93 Helyi iparűzési adó A kisvállalati adó alanya az iparűzési adó alapját megállapíthatja: az általános szabályok szerint, a nettó árbevétel 80 százalékában, a kisvállalati adó alapjának 20 százalékkal növelt összegében

48 Az adó alapjának általános szabályai állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Az adó alapja a nettó árbevétel csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, az anyagköltséggel, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. A kisvállalati adó alanya esetén az egyes adóalap-elemek (a nettó árbevétel és a csökkentő tételek) összegei a Számviteli törvény alapján vezetett nyilvántartásokból kimutathatók. 95 Az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység adóalap meghatározása Az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után fizetendő adó alapja a tevékenység végzésének naptári napjai képezik

49 Önkormányzati kedvezmény A Htv. lehetőséget ad az önkormányzatoknak arra, hogy az iparűzési adóban kedvezményt, vagy akár teljes mentességben részesítsék azon vállalkozókat, akik vállalkozási szintű adóalapja a 2,5 millió forintot az adóévben nem haladta meg. Ezek az önkormányzati kedvezmények a kisvállalati adó alanya számára is biztosítottak. 97 Egyszerűsített adóalap-megállapítás a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adóalany részére A kisvállalati adó alanya az általános iparűzési adóalap megállapítási szabályok alkalmazása mellett, hasonlóan a kisadózók tételes adójának alanyához az iparűzési adó alapját megállapíthatja a nettó árbevétel 80 százalékában és a kisvállalati adóalap 1,2 szeresében is. Amennyiben a kisvállalati adó alanya székhelyén kívül legalább egy településen telephelyet tart fenn, akkor terheli a Htv. szerinti adóalap-megosztás kötelezettsége

50 Ellentétben a kisadózók tételes adójának alanyával, fennáll az adóelőleg-bevallás és adóelőleg-fizetés kötelezettsége, valamint az adóbevallás kötelezettsége is. A kisvállalati adó alanyát ezért valamennyi egyéb, a helyi iparűzési adóval összefüggő kötelezettség terheli. 99 Egyszerűsített adóalap-megállapítás a nettó bevétel 80 százalékában A nettó árbevétel 80 százalékában való egyszerűsített adóalap-megállapítási mód akkor alkalmazható, ha a kisvállalati adó alanyának nettó árbevétele az adóévet megelőző évben, illetve a tevékenységét adóévben megkezdő esetén az adóévben várhatóan nem haladja meg a 8 millió forintot. 12 hónapnál rövidebb (megelőző) adóév esetén a 8 millió forintos értékhatárt időarányosan kell tekinteni

51 A Htv. lehetőség biztosít arra is, hogy a kisvállalati adó alanya az iparűzési adó alapját megállapíthassa a kisvállalati adó alapjának 20 százalékkal növelt összegében is. Az adóalap számítása során a kisvállalati adó alanyának feladata, hogy a kisvállalati adó alapját (a pénzforgalmi eredmény és a Tbj. szerinti járulékalapot képező jövedelem) 1,2-vel felszorozza. 101 A kisadózó vállalkozás mindkét döntése adóévre választható, a döntésről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtásának határnapjáig, azaz az adóévet követő év május 31-éig kell megtenni

52 Kiva év közi megszűnése esetén Ha a kisvállalati adó alanyának adóalanyisága év közben szűnik meg, akkor a kisvállalati adóban fennálló adóalanyiság időtartamára az iparűzési adó alapját az egyszerűsített módon kell megállapítani. A naptári év hátralévő részére pedig vagy az általános szabályok szerint vagy a nettó árbevétel 80 százalékában állapítja meg az adó alapját, ez utóbbi esetén feltéve, hogy az adóévet megelőző év nettó árbevétele 12 hónapnál rövidebb előző adóév esetén időarányosan számított nettó árbevétele nem haladta meg a 8 millió forintot. 103 A kisvállalati adóalanyiság megszűnése esetén a tört adóévről szóló bevallást a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározott időpontig, azaz a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani. A bevallás-benyújtásával egyidejűleg az adóévre már megfizetett előleg és a tényleges fizetendő adó összegének különbözetét a vállalkozónak meg kell fizetnie, illetve a többlet-adóelőleget ekkortól igényelheti vissza

53 Építményadóval, telekadóval, gépjárműadóval, valamint cégautóadóval kapcsolatos kötelezettségek A kisvállalati adó alanyának azonos feltételek szerint kell teljesítenie az építményadó-, a telekadó-, a gépjárműadó- és a cégautóadó-kötelezettségét. Ezen adónemekben eltérő, kedvezményes szabályok nem vonatkoznak rájuk. 105 KATA

54 Az adó alanya A kisadózó vállalkozások tételes adóját - az egyéni vállalkozók, - az egyéni cégek és - a kizárólag magánszemély taggal rendelkező bt.-k és kkt.-k választhatják. 107 Bejelentkezés szabályai - elektronikus úton, formanyomtatványon - év közben bármikor - bejelentkezéskor legalább egy kisadózót be kell jelenteni - újonnan alakulóknál az adóhatósághoz történő bejelentkezéskor - az adóhatóság nem hoz határozatot, csak tájékoztatót küld

55 Bejelentkezést kizáró ok Nem választhatja a tételes adót az a vállalkozás: - amelynek adószámát az adóhatóság az új adónem választását megelőző két éven belül törölte, vagy ezen időszakban a vállalkozás adószáma fel volt függesztve, valamint - a biztosítási, pénzügyi ügynöki tevékenységet végző vagy az ingatlan-bérbeadást folytató vállalkozás sem (ha ezen tevékenységükből árbevétel származik). 109 Az adóalanyiság megszűnése a) saját elhatározásból a bejelentés hónapjának utolsó napjával, b) a vállalkozási forma megváltozása esetén a változás bekövetkezését megelőző nappal, c) a kisadózó egyéni vállalkozói jogállásának megszűnése napjával; d) a kisadózó vállalkozásnak minősülő egyéni cég, betéti társaság vagy közkereseti társaság jogutód nélküli megszűnésének napjával; e) a gazdasági társaság bejelentett kisadózó tagjának halálát követő nappal, ha a kisadózó vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működik közre, és 90 napon belül más kisadózó nem kerül bejelentésre;

56 Az adóalanyiság megszűnése j) ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot; k) a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal; l) a kizáró tevékenység folytatása esetén a tevékenység megkezdését megelőző nappal; m)az átalakulást megelőző nappal, ha az átalakulás következtében a vállalkozás nem felel meg az adóalanyiság feltételeinek. 111 Szankció Ha a KATA hatálya alá tartozó vállalkozás adóalanyisága megszűnik, akkor 24 hónapig újra nem válhat adóalannyá. Lényeges, hogy ez a tilalom 24 hónapra és nem két adóévre vonatkozik

57 A kisadózó vállalkozás bevétele A kisadózó vállalkozás bevételét képezi bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett minden vagyoni érték (például a pénz, a dolog, az igénybe vett szolgáltatás, a jog, az elengedett követelés és az átvállalt tartozás), ha annak megszerzése a vállalkozási tevékenységével összefüggésben történik. A bevétel részét képezi a tevékenység végzéséhez kapott támogatás és a külföldön is adóköteles bevétel is. 113 A kisadózó vállalkozás bevétele Bevétel szempontjából a 6 millió forint értékhatárnak van jelentős súlya, mert a e feletti bevétel 40%-os különadóval adózik. A bevételi értékhatár túllépése esetén azonban a vállalkozó nem kerül ki a KATA hatálya alól

58 A kisadózó A kisadózó minden esetben magánszemély. Kisadózó lehet a KATA-t jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében maga az egyéni vállalkozó, egyéni cég esetén annak tagja, közkereseti társaság és betéti társaság esetén pedig a társaság kisadózóként bejelentett magánszemély tagja. Új bejelentés esetén 15 napon belül kell megtenni azt. 115 A kisadózó A kisadózók közül egyes személyek főállású, mások nem főállású kisadózónak minősülnek. A főállású kisadózók után a kisadózó vállalkozások tételes adója havi 50 ezer forint, a nem főállású kisadózók esetén 25 ezer forint. Nem kell megfizetni a tételes adót, ha a kisadózó a hónap egészében munka- és keresőképtelen volt

59 Más adónemekkel kapcsolatos kötelezettségek A kisadózó mentesül: - a vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó, - a társasági adó, - az osztalék utáni személyi jövedelemadó, valamint az egészségügyi hozzájárulás, - a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, - A szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól. 117 A kisadózót megillető ellátások A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, ezért a valamennyi ellátásra (nyugdíj, táppénz, álláskeresési járadék stb.) jogosultságot szerez. A társadalombiztosítási és a munkaerő-piaci ellátások számításának alapja havi forint. A nem főállású kisadózó e jogviszonya alapján biztosítottnak nem minősül, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez