MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK



Hasonló dokumentumok
1. hét Bevezetés. Piaci struktúrák elemzése a közgazdaságtanban. Az SCP modell. Piaci koncentráció és piaci hatalom mérése.

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Selei Adrienn

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny. Carlton -Perloff 7. fejezet

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

1. hét, 2. óra: SCP-modell, piaci koncentráció, piaci erő

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely június

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin január

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

10. hét 10/A. A vállalati profitmaximalizálás. elvei. Piacok, piaci szerkezetek. Versenyző vállalatok piaci. magtartása.

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

Piaci szerkezet és erõ

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny. Carlton -Perloff 7. fejezet

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

Mikroökonómia - 6. elıadás

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

Piaci szerkezetek VK. Gyakorló feladatok a 4. anyagrészhez

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter

K É R E L E M. Illetékmentes!

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

1. A PIACGAZDASÁG ALAPFOGALMAI

Gazdasági alapok Vállalkozási formák október 26.

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Menedzsment alapjai A vezetés és a szervezet környezete

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

MUNKAGAZDASÁGTAN. Készítette: Köllő János. Szakmai felelős: Köllő János január

M kroö o k ö on o ó n m m ai a ap a o p k Váll l a l la l ttal l ka k pcs pc ol o a l tos o fo f ga

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 11. hét MINŽSÉG ÉS VÁLASZTÉK

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

Tárolt Cégkivonat. I. Cégformától független adatok IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

Szintvizsga Mikroökonómia május 5.

Debreceni Egyetem AGTC

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

1. melléklet a évi CXXVI. törvényhez

Tárolt Cégkivonat. I. Cégformától független adatok IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT

A gazdálkodás és részei

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó június

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó június

Lovászpatona Község Önkormányzat Polgármestere 8553 Lovászpatona, Kossuth tér 2. Tel.: ; fax:

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP /2/A/KMR pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK

Regionális gazdaságtan. Tárgyfelelős: Dr. Káposzta József Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység

Kosd Község Önkormányzat képviselő-testülete 63/2016. (VI. 01.) sz. h a t á r o z a t a

Közgazdaságtan I. 10. alkalom

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek

Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

MIKROÖKONÓMIA II. Készítette: Kőhegyi Gergely. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely február

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŽI ÁGAZATBAN

2. A kelet-közép-európai országok mezőgazdasági kereskedelme a világpiacon

Környezetelemzés módszerei

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1-2. óra: Játékelméleti bevezető, Cournot- és Bertrandoligopólium

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

A területi polarizáltság mérőszámai

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

Piaci szerkezetek (BMEGT30A104)

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter június

(makro modell) Minden erőforrást felhasználnak. Árak és a bérek tökéletesen rugalmasan változnak.

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

Átírás:

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével Készítette: Fertő Imre Szakmai felelős: Fertő Imre 2011. június

4. hét Piac és piacszerkezet Fertő Imre Irodalom Tomek, W. G. Robinson, K. (2003): Agricultural Product Prices. Cornell University Press, 5. fejezet Bukeviciute, L. Dierx, A. Ilzkovi, F. (2009): The functioning of the food supply chain and its effect on food prices in the European Union. European Economy, Occasional Papers 47 May 2009 Piac és piacszerkezet A piac definíciója Kvalitatív megközelítés Kvantitatív megközelítés A piacszerkezet A piac koncentrációjának mérése 2

A piac definíciója A magam részéről csak azt fájlalom, hogy a piac definíciója körül csatának, amelyet az érdekeltek többezerszer megvívtak, mi közgazdászok alig szentelünk figyelmet. A kereslet és a kínálat keresztrugalmasságaival való alkalmi kacérkodástól eltekintve, a piacok körülhatárolásának problémája az elméleti és empirikus ökonómia kutatások mostohagyermeke maradt. George J. Stigler (1982) A piac az az egybekapcsoltság, mely a munkamegosztás alapján álló gazdaságokat csereközösségekben egyesíti. A piac fogalmának első alkotóeleme tehát a csere, amely csak akkor vezet a piac kialakulásához, ha tömegesen és rendszeresen történik meg még pedig a pénz létrejöttével. Heller Farkas (1937) Két koncepció Gazdasági piacok Egy terület, amelynek részei annyira összekapcsolódnak a korlátlan üzleti kapcsolatok révén, hogy az árak közel azonosak, illetve gyorsan és könnyen megközelíthetők (Cournot) Az egyensúlyi árakat meghatározó tényezőkre figyel Trösztellenes törvények által meghatározott piac A piac határait a hipotetikus monopolista tesztje határozza meg: Kicsi és nem átmeneti növekedés az árakban (SSNIP) A hangsúly a piaci erőlény azonosításán van De mindkettőnek van egy termék és földrajzi dimenziója Európai Bizottság: A releváns termékpiac az összes olyan termékből és szolgáltatásból áll, 3

amelyeket egymással cserélhetőknek vagy helyettesítőknek tekintenek a fogyasztók a termék jellemzőit, árait és célzott felhasználását tekintve A releváns földrajzi piac olyan területből áll, amely magában foglalja a termékek vagy szolgáltatások keresletét és kínálatát, és amelyek a verseny körülményei mellett elég homogének és megkülönböztethetők a szomszédos területektől, mert a verseny feltételei eléggé különböznek ezektől a területektől Kvalitatív megközelítés Két termék egy piacon van, közeli helyettesítői egymásnak Hasonló termékjellemzők termelés Hasonló felhasználás fogyasztás Azonos piacon adják elő őket térbeli dimenzió Földrajzilag különböző piac Különböző helyen adják el a termékeket Költséges a termék szállítása egyik helyről a másikra Költséges a fogyasztónak utaznia az egyik helyről a másikra Nehézségek A helyettesítők definiálása termékjellemzők alapján A helyettesítés fokának a meghatározása A szállítási költségek fontosságának felmérése Kvantitatív megközelítés Keresleti árrugalmasságok Nagy saját árrugalmasság sok helyettesítő termék de nem tudjuk azonosítani a helyettesítő termékeket Pozitív keresztárrugalmasság helyettesítő termék 4

Reziduális kereslet elemzés Hogyan hat a versenytársak kínálata a keresletre Árkorreláció (Stigler-Sherwin, 1985) Két eladó azonos piacon van, ha azonos erők befolyásolják a keresletüket. Magas korreláció két piac árai között helyettesítő termékek Probléma: Hogyan definiáljuk a korrelációs együtthatót Idősorok esetén azok stacioner vagy nem stacioner jellege Kvantitatív megközelítés Kereskedelmi áramok Elzinga Hogarty teszt A régiók nyitottságán alapul LIFO (kevés régión kívülről) =helyi fogyasztás a helyi kínálatból/helyi fogyasztás LOFI (kevés régión belülről) = helyi fogyasztás a helyi kínálatból/helyi termelés Azonos piac, ha mindkét index 0,7 fölött van, vagy átlagok nagyobb 0,9-nél Más megközelítések Ipari termékosztályozás 103200000 Gyümölcs-, zöldséglé gyártása 103210000 - Gyümölcs- és zöldséglé 103211000 - - Paradicsomlé 103212000 - - Narancslé» 103212100 - - - Nem sűrített narancslé, fagyasztva» 103212200 - - - Nem sűrített narancslé (kivéve a 5

fagyasztottat)» 103212300 - - - Narancslé, máshová nem sorolt 103213000 - - Grapefruitlé 103214000 - - Ananászlé 103215000 - - Szőlőlé (beleértve a szőlőmustot is) 103216000 - - Almalé 103217000 - - Gyümölcs- és zöldséglevek keveréke Külkereskedelmi statisztika: Kombinált nómenklatúra (CN8) 04031011 Ízesítés nélküli joghurt max. 3% zsírtartalommal, nem édesítve 04031013 Ízesítés nélküli joghurt 3,1 6% zsírtartalommal, nem édesítve 04031019 Ízesítés nélküli joghurt 6% zsírtartalom felett, nem édesítve 04031031 Ízesítés nélküli joghurt max. 3% zsírtartalommal, édesítve 04031033 Ízesítés nélküli joghurt 3,1 6% zsírtartalommal, édesítve 04031039 Ízesítés nélküli joghurt 6% zsírtartalom felett, édesítve 04031051 Ízesített joghurt por, granulátum max. 1,5% zsírtartalommal 04031053 Ízesített joghurt por, granulátum 1,6 27% zsírtartalommal 04031059 Ízesített joghurt por, granulátum 27% zsírtartalom felett 04031091 Ízesített joghurt max. 1,5% zsírtartalommal /nem szilárd alakban/ 04031093 Ízesített joghurt 1,6 27% zsírtartalommal /nem szilárd alakban/ 04031099 Ízesített joghurt 27% zsírtartalom felett /nem szilárd alakban/ TEÁOR'08 - Gazdasági tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere 6

2008 A: Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 01 Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások 011 Nem évelő növény termesztése 0111 Gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése 0112 Rizstermesztés 0113 Zöldségféle, dinnye, gyökér-, gumósnövény termesztése 0114 Cukornádtermesztés 0115 Dohánytermesztés 0116 Rostnövénytermesztés 0119 Egyéb, nem évelő növény termesztése A piacszerkezet Piaci szerkezet összetevői: A vevők és eladók száma A vevők és eladók mennyiségének eloszlása A termék differenciáltság foka A piacra való belépés vagy kilépés lehetősége 7

A piacok típusai Az eladók száma alapján Tiszta versenypiac. Pl. legtöbb agrártermék Monopólium, pl. Microsoft? Oligopólium, pl. Dupont, Monsanto, Pioneer Monopolisztikus verseny, pl. fagyasztott zöldségek Vásárlók száma alapján Monopszónium, pl. marketing boardok Oligopszónium Más Bilaterális monopólium A tökéletes verseny feltételei Nagyszámú eladó és vásárló, senki nem képes az árakat befolyásolni Homogén jószágok Nincs mesterséges korlát a kereslet és kínálat számára, pl. kormányzati beavatkozások, vagy vállalati összejátszás A termelési tényezők teljesen mobilak, nincs be- és kilépési korlát a tőke vagy a munka számára Pótlólagos feltételek Tökéletes tudás A termékek tökéletes megoszthatósága A termékek tökéletes mobilitása piacon belül 8

A piac koncentrációjának mérése A piaci részesedés alapján Koncentrációs arány (CR): Pl. a legnagyobb 4, 8, 10 stb. vállalat aránya az adott piacon Herfindahl Hirschman index: 2 HH=Σs i,ahol s i az adott vállalat aránya Mérőszámok az egyenlőtlenségi irodalomból kölcsönözve Gini-együttható Lorenz-görbe A koncentrációs mutatókkal szembeni követelmények A koncentrációs görbe alapján lehessen rangsorolni Eladási transzfer-elv Ha egy kisvállalat egy nagyvállalatnak transzferál eladást, akkor a koncentráció nő Belépési feltételek Ha egy új cég lép be a piacra, a többiek relatív súlya nem változik, akkor csökken a koncentráció Ha egy nagy cég lép be, akkor nőhet a koncentráció Fúziós feltétel Ha két vagy több vállalat egyesül, nő a koncentráció 9

Példa a koncentráció mérésére Piaci részesedés A iparág B iparág 1. vállalat 30 70 2. vállalat 25 10 3. vállalat 20 5 4. vállalat 15 5 5. vállalat 4 4 6. vállalat 3 3 7. vállalat 2 2 8. vállalat 1 1 CR4 90 90 HH 2180 5080 10

A piacok osztályozása a HH és az árverseny intenzitása alapján Verseny jellege HH index Árverseny intenzitás Tökéletes verseny HH<2000 Erős Monopolisztikus verseny HH<2000 Termékdifferenciáltságtól függően erős v. gyenge Oligopólium 2000<HH <6000 Rivalizálástól függően erős v. gyenge Monopólium HH>6000 Gyenge, kivéve, ha belépők fenyegetnek CR-5 az élelmiszeriparban 11

Összefoglalás A piac termék és földrajzi dimenziója A piac szerkezet mérése nehéz feladat Nincs egyedül üdvözítő megoldás Az élelmiszerlánc egyes lépcsőin a piaci koncentráció egyre fontosabb 12