. SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BÖLCSŐDÉI SZAKMAI PROGRAM 2012 2015 Az intézmény neve: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Bölcsődéi címe: 6724 Szeged, Párizsi krt. 27. Elérhetőségek: Telefon: 62/555-040, 70/708-6600, Fax: 62/555-045 e-mail: bolcsodek@titan.ritek.hu honlap: www.szegedbolcsode.eu Fenntartó neve: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata székhelye: Szeged, Széchenyi tér 9 11. Alapító okirat száma: 597/2011. (XI. 25.) Kgy. sz. határozat Működési engedély száma: 1/455-1-15/2011/II. Ellátási terület: Szeged MJ Város közigazgatási területe A szakmai program érvényes: 2012. április 01 2015. augusztus 31. Készítette: Ungi Ferencné igazgató Módszertani Csoport bölcsődevezetők Programfelelős: Ungi Ferencné igazgató Kelt: Szeged, 2012. március 20.
TARTALOM BEVEZETÉS.5. 1. AZ INTÉZMÉNY FELADATA, TEVÉKENYSÉGE..6. 1.1. Az Intézmény alapfeladata 1.2. Alapellátás mellett működő, családi nevelést támogató szolgáltatások 1.3. Bölcsődei regionális szintű szakmai módszertani és továbbképzési feladatok 1.4. Az Intézmény jogállása 1.5. A szakmai program célja 1.6. A szakmai program elérhetősége 2. SZEGED MJVÖ BÖLCSŐDÉI SZERVEZETI EGYSÉGEI....7. 3. KÜLDETÉSNYILATKOZAT...8. 3.1. Pedagógiai hitvallásunk 3.2. Gyermekkép 3.3. Kisgyermeknevelő kép 3.4. Bölcsődekép 4. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGPOLITIKÁJA 9. 4.1. Erősségek 4.2. Fejlesztésre váró területek 4.3. A szülői elégedettség mérése 4.4. Képzés, továbbképzés, az egyéni szakmai fejlődés biztosítása 5. AZ ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK MÓDJA.10. 6. HUMÁNERŐFORRÁS......11. 7. A BÖLCSŐDEI ELLÁTÁS TÁRGYI FELTÉTELEI...12. 7.1. Csoportszobák 7.2. Fürdőszobák 7.3. Gyermeköltözők 7.4. A helyiségek díszítése 7.5. Textíliák 7.6. Játszóudvarok 7.7. Somadrin sószobák 7.8. Játékkészlet 8. GYERMEKÉLELMEZÉS...13. 9. NEVELÉS GONDOZÁS A BÖLCSŐDÉBEN..14. 9.1. A bölcsődei nevelés gondozás célja 9.2. A bölcsődei nevelés-gondozás feladata 9.3. Nevelési fő feladatok 9.3.1. Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása 9.3.2. Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése 9.3.3. A megismerési folyamatok fejlődésének segítése 2
10. A BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS ALAPELVEI...15. 10.1. A családi nevelés elsődlegességének tisztelete 10.2. A gyermeki személyiség tiszteletének elve 10.3. A nevelés és gondozás egységének elve 10.4. Az egyéni bánásmód elve 10.5. A biztonság és a stabilitás elve 10.6. Az aktivitás, az önállósulás segítésének elve 10.7. Az egységes nevelő hatások elve 11. A BÖLCSŐDÉK MŰKÖDÉSI RENDJE...17. 11.1. A gyermekcsoportok szervezése 11.2. A gyermekek napirendje 12. A BÖLCSŐDEI NEVELÉS GONDOZÁS FŐBB HELYZETEI...18. 12.1. Gondozás 12.2. A gondozás szervezése 12.3. Gondozási műveletek 12.3.1. Pelenkázás, bili, vécé használata 12.3.2. Testápolás 12.3.3. Étkeztetés 12.3.4. Pihenés, alvás biztosítása 12.4. Játéktevékenység 12.5. Tanulás 13. KIEMELT SZAKMAI FELADATOK..21. 13.1. A családi nevelés segítése, kapcsolattartás a családokkal 13.1.1. Szülői értekezletek 13.1.2. Családlátogatás 13.1.3. Szülővel történő fokozatos beszoktatás 13.1.4. Napi beszélgetések a szülővel 13.1.5. Szülőcsoportos beszélgetések 13.1.6. Egyéni beszélgetések 13.1.7. Üzenőfüzet 13.1.8. Nyílt nap 13.1.9. Egyéb szervezett közös programok a családokkal 13.2. Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása 13.2.1. Lelki egészségvédelem 13.2.2. A mozgásfejlődés segítése 13.2.3. Levegőzés 13.2.4. Fogápolás 13.2.5. Sószoba használata 13.2.6. A bölcsődeorvos preventív tevékenysége 13.3. Komplex művészeti, esztétikai nevelés 13.3.1. Ének zenei nevelés 13.3.2. Anyanyelvi, irodalmi nevelés (mondóka, vers, mese, báb) 13.3.3. Vizuális nevelés (firkálás, rajzolás, gyurmázás, ragasztás, stb.) 13.3.4. Esztétikus környezet biztosítása 13.4. Környezeti nevelés 3
14. SZAKMAI TEVÉKENYSÉGEK SZEGED MJVÖ BÖLCSŐDÉIBEN 14. 1. Dél alföldi Regionális Módszertani Bölcsőde....27. 14. 2. Csillag téri Bölcsőde....31. 14. 3. Cső utcai Bölcsőde...38. 14. 4. Dobó utcai Bölcsőde 44. 14. 5. Gyík utcai Bölcsőde...48. 14. 6. Hajlat utcai Bölcsőde...53. 14. 7. Kiskundorozsmai Bölcsőde..59. 14. 8. Petőfi sgt-i Bölcsőde 63. 14. 9. Rókusi krt.-i Bölcsőde..67. 14.10. Siha közi Bölcsőde..74. 14.11. Szentmihályi Bölcsőde....81. 14.12. Szőregi Bölcsőde...87. 14.13. Töltés utcai Bölcsőde..90. 14.14. Vedres utcai Bölcsőde.95. 14.15. Vitéz utcai Bölcsőde..101. 15. INTÉZMÉNYES KAPCSOLATOK....106. 15.1. Együttműködés az óvodákkal 15.2. Együttműködés a jelzőrendszer tagjaival Gyermekvédelem 15.3. Együttműködés a Nemzetei Erőforrás Minisztériummal és a Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézettel 15.4. Együttműködés képző intézményekkel 15.5. Kapcsolattartás, együttműködés civil szervezetekkel, más intézményekkel 15.5.1. Tipegő Szegedi Bölcsődei Alapítvány 15.5.2. Magyar Bölcsődék Egyesülete 15.5.3. Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete 15.5.4. Odu Korai Fejlesztő Központ 15.5.5. Béthel Alapítvány 15.5.6. Bálint Sándor Művelődési Ház 16. A GYERMEKEKRŐL VEZETETT DOKUMENTÁCIÓ...107. 16.1. Gyermekegészségügyi törzslap 16.2. Üzenőfüzet 16.3. Csoportnapló 16.4. Napi jelenléti kimutatás, TAJ alapú központi nyilvántartás 16.5. Étkezési nyilvántartás 17. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI A BÖLCSŐDÉS KOR VÉGÉRE..108. 18. AZ ELLÁTOTTAK ÉS A SZOLGÁLTATÁST VÉGZŐK JOGAINAK VÉDELME..109. 19. SZAKMAI PROGRAMUNK ALAPDOKUMENTUMAI..111. 20. ZÁRSZÓ...112. MELLÉKLETEK (nyomtatott formában): Legitimációs záradék Szervezeti és Működési Szabályzat Felvételi Szabályzat Megállapodás, Házirend 4
MOTTÓ: A nevelésben a kisgyermekkor sokkal fontosabb a következő éveknél. Amit ez a kor elront vagy elmulaszt, később helyrehozni nem lehet. Ezekben az években eldől az ember sorsa jóformán egész életére. (Kodály) BEVEZETÉS Szeged a Tisza és a Maros folyó találkozásánál fekszik. Területe az újkőkor óta lakott. Városként 1183-ban említik először. Szeged történelmének és a mai városkép kialakulásának egyik legmeghatározóbb eseménye az 1879-es árvíz volt. Ekkor az épületek nagy része elpusztult. A mai Szeged nagyrészt az árvíz után épült. Szeged megyei jogú város, 1962-től Csongrád megye székhelye. Egyetemi város, jelentős kulturális központ. A világ első bölcsődéjét 1844-ben nyitották meg Párizsban. Hazánkban 1852. április 21- én, 160 évvel ezelőtt nyílt meg az első bölcsőde Pesten. Szegeden az 1879-es árvíz után az alsóvárosi kántorlakban alakították ki az első olyan kisdedóvó intézményt, amelyben már helyt adtak a három év alatti gyermekeknek is. 1879-ben a Károlyi család létesített és tartott fenn bölcsődét az újszegedi parkban, melyről új-szegedi gyermekkert néven írt a korabeli sajtó. (Reizner János: Szeged története). Az 1950-es években sorra nyíltak meg városunkban az üzemek, gyárak mellett működő bölcsődék, a tanácsi bölcsődék, köztük egy bentlakásos intézmény is. Az 1990-es évek elején 32 bölcsőde volt. Napjainkban 15 önkormányzati, 2 alapítványi fenntartású bölcsőde működik. Szeged népességszáma 2004 óta folyamatosan növekszik. 2004-ben 162.889 volt a lakosságszám, 2008 végén 169.030 főt regisztráltak. 2007 2008 között kétezerrel nőtt a népesség, miközben Csongrád megyében az országos átlagnál is jobban csökkent a lakosság. Az 1990-es népszámláláskor 168.594 lakos volt. 1997-ben viszont több mint 5 ezerrel csökkent, mert Algyő, az 1973-ban Szegedhez csatolt község újra önálló lett. A természetes fogyás Szegeden is mutatkozik. Mértéke 3,8 ezrelék, ami kevesebb, mint az országos 4,8 és a Csongrád megyei 5,5 ezrelék. 2011. jan. 01-én Szeged népességszáma 170.285 fő volt. 2011 első negyedévében 360 gyermek született, 520 lakos halt meg. A születésszám éves szinten stagnált, szeptembertől csekély mértékben növekedett. A természetes fogyást ellensúlyozta a beköltözők száma. Külföldről és belföldről is szívesen költöznek ide az emberek. 2010-ben Szeged a fővárost nem számítva Magyarország harmadik legnagyobb régióközpontja (169.713 fő) volt. A 204 ezer lakosú Debrecen, és a 172 ezres Miskolc előzte meg. Ha a bevándorlás folytatódik, Szeged néhány éven belül az ország második legnagyobb vidéki városa lehet, olyan népes, mint 1997-ben, Algyő elszakadása előtt volt, amikor 172.436 fő vallotta magát szegedinek. A népességszámot évek óta erősíti az is, hogy csökkent, szinte megállt a környező kistelepülésekre való kirajzás. A településszinten nyilvántartott 0 7 éves gyermekek száma 2011-ben 12.250 volt, ami a lakosság kb. 14%-a. Szeged 55 védőnői körzetében a nyilvántartott 0 3 év közötti gyermekek száma 2011-ben összesen kb. 3800 fő volt. Ebből 1200 1300 fő csecsemő, 12 hónapot betöltött 2536 fő. (forrás: KSH Szegedi Igazgatósága, Szegedi Védőnői Szolgálat) Intézményünkben a 3 éven aluli szegedi gyermekek 30%-át tudjuk fogadni, ez megfelel a lakossági igényeknek, és az európai unió elvárásainak. 5
1. AZ INTÉZMÉNY FELADATA, TEVÉKENYSÉGE A bölcsőde olyan szolgáltató intézmény, amely az alapellátás keretében alaptevékenységként napközbeni ellátást nyújt a gyermekeknek: nevelést, gondozást, felügyeletet, étkezést biztosít. Segíti ezzel a szülők munkavégzését, munkaerőpiacra való visszatérését, képzésen való részvételét. 1. 1. Az Intézmény alapfeladata Intézményünk alapfeladata a gyermekek napközbeni ellátása (TEÁOR 8891, szociális és gyermekjóléti ellátás (bölcsődei ellátás) szállásnyújtás nélkül. Bölcsődéinkben a 3 éven aluli, családban nevelkedő gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű nevelését, gondozását végezzük. A bölcsődei ellátáson belül a fogyatékkal élő, sajátos nevelést igénylő gyermekek ellátását, korai fejlesztését, nevelés gondozását végezzük speciális csoportban (Vedres u. 15. alatti telephelyen) és integrált nevelését minden telephelyen. 1. 2. Alapellátás mellett működő, családi nevelést támogató szolgáltatások Játszócsoport (alternatív napközbeni ellátás körébe tartozó, játéktevékenységhez kötődő, családi nevelést segítő, illetve a szülő gyermek kapcsolatot erősítő szolgáltatás bölcsődés korú gyermekek számára (Siha köz 4. sz. alatti telephelyen). Időszakos gyermekfelügyelet a szabad férőhelyeken (minden telephelyen). Családbarát szolgáltatások, a DAROP pályázathoz kapcsolódva (Vitéz u. 8. sz. alatti telephelyen). 1. 3. Bölcsődei regionális szintű szakmai módszertani és továbbképzési feladatok Az Intézmény 1980-tól lát el módszertani feladatokat Szeged Város, 1999-től minisztériumi kijelölés alapján Csongrád megye, 2003-tól a dél alföldi régió területén. A módszertani tevékenységet a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet alapján végezzük. Területi illetékességünk Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye. A Dél alföldi Regionális Módszertani Bölcsődében módszertani vezető irányításával megyénként 1 fő szaktanácsadó dolgozik a Módszertani Csoportban. A regionális tevékenység célja a jó minőségű bölcsődei ellátás kialakítása, megerősítése. A Módszertani Csoport feladatai, szolgáltatásai: információgyűjtés, igényfelmérés; új bölcsődék kialakításának, új szolgáltatások bevezetésének segítése; a szakmai munka elemzése, értékelése; szakmai ellenőrzés; minőségfejlesztés, szakmai készségek, képességek fejlesztése; egyéni és csoportos konzultáció, tanácsadás; továbbképzések, tapasztalatcserék, szakmai rendezvények szervezése; kutatások, publikációk követése, információk átadása, szakkönyvtár működtetése; részvételek kutatásokban, módszertani anyagok kidolgozásában; szakmai gyakorlatok szervezése, a tereptanárok felkészítése; részvétel szakmai programokon, önképzés; szakmai érdekképviselet. A módszertani tevékenységről évente beszámolót készítünk az illetékes minisztérium és az országos intézet részére. A Módszertani Csoport a regionális szakmai tevékenységért 2006-ban és 2012-ben Miniszteri Elismerő Oklevél kitüntetésben részesült. 6
1. 4. Az Intézmény jogállása önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézmény. A hálózathoz tartozó bölcsődék szakmai, gazdasági irányítását az Igazgatóság végzi. A működés pénzügyi forrásai: állami normatív támogatás; önkormányzati támogatás; saját bevétel (étkezési térítési díj, gondozási díj, szolgáltatások térítési díja); egyéb források (pályázat, alapítványi támogatás). Az Intézmény működésére vonatkozó szabályokat Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. 1. 5. A szakmai program célja A szakmai programmal célunk a bölcsődei nevelés gondozás országos alapprogramjának magas szintű megvalósítása, a szakmai értékek megőrzése és továbbadása, a kialakult jó gyakorlatok megerősítése, új módszerek és tevékenységformák bevezetése, a dolgozók és a szülők nevelői szemléletének formálása, kapcsolatépítés és hálózatfejlesztés. 1. 6. A szakmai program elérhetősége A szakmai program minden bölcsődében elérhető a szülők számára. A felvételt követő első szülői értekezleten a bölcsődevezető ismerteti a szülőkkel. A helyi szakmai programhoz kapcsolódó tevékenységek tervezete megtekinthető a telephelyek faliújságjain. A szegedi bölcsődék honlapján (www.szegedbolcsode.eu) a teljes intézményi szakmai program megtekinthető. 2. SZEGED MJVÖ BÖLCSŐDÉI SZERVEZETI EGYSÉGEI A bölcsődék területi elhelyezkedése egyenetlen a városban. Többségük valamelyik lakótelepen található. A Belvárosban egy, közelében mindössze két bölcsőde működik. Összesen 15 telephelyen, 982 férőhelyen, 87 bölcsődei csoportban biztosítjuk az ellátást. Telephelyek: Városrész Cím Férőhely Csoportszám 1. Belváros 6722 Szeged, Vitéz u. 8. 84 8 2. Alsóváros 6725 Szeged, Dobó u. 44-46. 30 3 3. Móraváros 6725 Szeged, Petőfi S. sgt. 63. 40 4 4. Felsőváros 6723 Szeged, Gyík u. 96 8 5. Rókusváros 6724 Szeged, Rókusi krt. 39. 48 4 6. Rókusváros 6724 Szeged, Siha köz 4. 96 8 7. Északi városrész 6724 Szeged, Cső u. 1. 96 8 8. Tarjánváros 6723 Szeged, Tünde tér 2 4. 96 8 (Csillag tér) 9. Tarjánváros 6723 Szeged, Hajlat u. 2. 96 8 10. Makkosháza 6723 Szeged, Agyagos u. 40. 72 6 (Dél-alföldi Regionális Módszertani Bölcsőde) 11. Újszeged 6726 Szeged, Vedres u. 15. 79 7 12. Újszeged 6726 Szeged, Töltés u. 44. 40 4 13. Kiskundorozsma 6791 Szeged Kiskundorozsma, 60 5 Tas u. 8. 14. Szeged Szentmihály 6710 Szeged, Óvoda u. 2. 25 3 15. Szőreg 6771 Szeged, Szerb u. 21. 24 3 Összesen 982 87 7
3. KÜLDETÉSNYILATKOZAT 3. 1. Pedagógiai hitvallásunk A korai életkorban a családi minta a legmeghatározóbb. A bölcsődei nevelés ezt kiegészítő, támogató, mintanyújtó szerepet vállal, annak érdekében, hogy a gyermekek fizikai, emocionális és szociális szükségletei teljes mértékben kielégítettek legyenek. Ezért célunk, hogy a fejlődés elősegítése, az érzelmi és az értelmi intelligencia kibontakoztatása a családokkal együttműködve, a családok nevelési funkcióját pozitív irányba befolyásolva történjen. Így az intézményi és a családi nevelés egymást erősítő folyamata megfelelő alapokat biztosít a gyermekek optimális fejlődéséhez. Munkánkban a pikleri szemléletre épülő nevelés, gondoskodás, a bátorító nevelés elvei a meghatározóak. 3. 2. Gyermekkép Minden gyermek egyedi, megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető individuum, egyéni szükségletekkel rendelkező, fejlődő személyiség. Különleges védelem, bánásmód illeti meg. Fejlődését genetikai adottságok, az érés törvényszerűségei, a család érzelmi légköre és szociokulturális háttere, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. A csecsemőkor az alapvető bizalom, a kisgyermekkor az autonómia érzés kialakulásának időszaka. Kutatások bizonyítják, hogy az első életévek a legmeghatározóbbak a gyermekek életében, személyiségfejlődésében. A korai kötődés és szocializáció időszakában alakulnak ki a későbbi egész életre jellemző főbb szokások, viselkedésminták alapjai. A csecsemő és a kisgyermek magával hozott képességeinek kibontakozásához legkedvezőbb feltétel a szabad mozgás és játéktevékenység, a szülőkkel, a kisgyermeknevelővel való bizalomteljes, meghitt kapcsolat, az aktivitásra építő, interakciókban gazdag gondozás. A gyermek fő tevékenysége több mint játék. A játék útján megtanul tanulni, érdeklődni, próbálkozni, kísérletezni. Megtanulja a felmerült nehézségek leküzdését. Megismeri azt az örömöt és megelégedést, amit a siker, a türelmes, önálló, kitartó munka által elért eredmény jelent. Egészen másfajta tudásra tesz szert az a gyerek, aki önálló kísérletek révén jut el valamihez, mint az, aki készen kapja a megoldást. (Pikler Emmi) A nem kognitív készségek (pl. kitartás, motiváció, interakciós készség), kompetenciák koragyermekkorban történő elsajátítása elengedhetetlen a későbbi eredményes tanuláshoz, a sikeres iskolai, társadalmi szerepvállaláshoz. 3. 3. Kisgyermeknevelő kép A kisgyermeknevelő legfőbb munkaeszköze a saját személyisége. Alapvető tulajdonsága az empátia, az elfogadás és a hitelesség. Nevelői attitűdje elfogadó engedékeny. Képes érzelmi biztonságot nyújtó kapcsolat kialakítására minden gyermekkel. Jól ismeri a gyermekek életkori sajátosságait, egyéniségét, támogatja a személyiség kibontakozását, az aktivitást, az önállósodást. Képes a szülőkkel együttműködve elősegíteni a szokások, a viselkedési szabályok elsajátítását. A gyermekellátást elhivatottsággal, professzionálisan, igényesen végzi. Képes folyamatos megújulásra, szakmai fejlődésre. Tudatában van annak, hogy személye és viselkedése mindenkor példa lehet a gyermekek és a szülők számára. 8
3. 4. Bölcsődekép A családot mint rendszert, a kora gyermekkort mint a további életesélyek, az egész életen át tartó tanulás képességének kibontakozása szempontjából meghatározó időszakot tekintjük. Bölcsődéink nyitottak a kisgyermekes családok számára. Törekvésünk, hogy bölcsődéinkben egyaránt jól, otthonosan érezze magát a gyermek és a felnőtt. Fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink nyugodt, biztonságot adó nevelői légkörben, játékon keresztül, játékba integrált tanulással gazdagodjanak értelmileg, érzelmileg, szociálisan. A játék a legfontosabb tevékenység, ez határozza meg arculatunkat. Az életkori sajátosságokat és az egyéni képességeket minden esetben figyelembe vesszük. Esztétikus, és optimálisan ingergazdag környezetet teremtünk. Szeretnénk, hogy bölcsődéink olyan kisgyermeknevelő központokká fejlődjenek, melyekben a bölcsődés gyermekek gondos ellátása mellett jelentős segítséget adunk a gyermeküket otthon nevelő családoknak is. 4. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGPOLITIKÁJA Intézményünkben a minőségi munka alapkövetelmény. Ennek garanciája dolgozóink rendszeres továbbképzése, folyamatos szakmai fejlesztése, és az önképzés. Az ellátást és a szolgáltatás iránti igényt folyamatosan vizsgáljuk, mérjük. Az igényeket és a mérések eredményeit beépítjük az Intézmény további működésébe, folyamataiba. Felelősek vagyunk a szülők tájékoztatásáért, azért, hogy partnereinkkel összhangban, megelégedésükre végezzük munkánkat. A minőségfejlesztés érdekében fontosnak tartjuk a folyamatos szakmai fejlődést, a gyermekellátás színvonalának megtartását, növelését, az új kutatások eredményeinek megismerését, szakmai munkában való felhasználását, a szakemberek közötti kapcsolat erősítését, az egységes szakmai szemlélet kialakítását, megőrzését. A szakmai program az Intézmény szakmai és gazdasági szakembereinek szoros együttműködésével valósul meg. Törvényes keretek között, szakszerűen, hatékonyan végezzük feladatainkat. Szolgáltatásaink fejlesztése minden dolgozónk felelőssége. A telephelyek vezetői rendszeresen ellenőrzik a szakmai munkát. Kétévente a Módszertani Csoport feladata a szakmai munka minden területre kiterjedő ellenőrzése. Dolgozóink munkáját évente minősítjük, értékeljük. A minőségpolitika lehetővé teszi, hogy intézményünk hosszú távú céljai hatékonyan valósuljanak meg a gyakorlatban. A szakmai program tartalma és megvalósulása a szakmai megbeszélések, házi továbbképzések egyik témaköre. Megvalósulását rendszeresen ellenőrizzük. 4. 1. Erősségek a bölcsődék jó megközelíthetősége; szakképzett kisgyermeknevelők; minőségi ellátás; a Módszertani Csoport szakmai támogató, segítő, ellenőrző tevékenysége; igényekhez igazodó továbbképzések szervezése, tartása; működő kapcsolatrendszer a családokkal és az intézményekkel; közösségépítő programok; működő alapítvány. 9
4. 2. Fejlesztésre váró területek a bölcsődevezetők esetében a BA szintű képesítés megszerzése; a kisgyermeknevelők felnőttekkel való társas készségének fejlesztése; egy egy bölcsőde vagy bölcsődei egység felújítása; a gyermeköltözők korszerűsítése; bölcsődéink info kommunikációs eszközökkel való felszerelése; a játszóudvarok, közlekedőutak korszerűsítése; a kinti altatás megteremtése. 4. 3. A szülői elégedettség mérése Törekszünk arra, hogy megismerjük a családok, mint nevelőpartnerek igényeit, elvárásait, tájékozódjunk ezek teljesüléséről, és elvégezzük a szükséges korrekciókat. A szülői elégedettségről rendszeresen tájékozódunk az egyéni és csoportos beszélgetések alkalmával. A nevelési év végén minden bölcsődében elégedettségi kérdőív kitöltésével véleményezik a szülők a bölcsődei ellátást. A válaszokat a bölcsődevezető összegzi, elemzi. Az intézményi szintű feldolgozást a Módszertani Csoport végzi. Az eredményekről tájékoztatjuk a szülőket. Az elégedettségmérés lehetőséget ad arra, hogy: meghatározzuk, értékeljük az Intézmény helyzetét; a rendelkezésére álló erőforrásokat a szükséges fejlesztésekre fordítsuk; kidolgozzuk a fejlesztési stratégiát, a tényekkel, adatokkal alátámasztott fejlesztési koncepciót; új módszereket kezdeményezzünk; elismerjük a munkatársakat. 4. 4. Képzés, továbbképzés, az egyéni szakmai fejlődés biztosítása A szakdolgozók kötelező szakmai továbbképzéseken vesznek részt, emellett házi továbbképzések keretében is foglalkozunk a szakmai ismeretek megújításával, új módszerek átadásával. Lehetőséget adunk továbbtanulásra, szakmai fejlődésre. Rendszeresen pályázunk minősített szakmai tanfolyam, műhely, tanulmányút, tanácskozás megszervezésére a szakdolgozók részére. Bölcsődéink szakdolgozói kapcsolatban állnak egymással, tapasztalatcsere céljából rendszeresen ellátogatnak más bölcsődékbe, ami lehetővé teszi a módszerek, eljárások egyeztetését. A pályakezdő kisgyermeknevelők szakmai fejlődését gyakornoki rendszerben biztosítjuk. 5. AZ ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK MÓDJA A 15/1998. évi NM rendelet értelmében bölcsődébe a gyermek 20 hetes korától 3 éves korának betöltéséig, illetve annak az évnek december 31. napjáig vehető fel, melyben a 3. életévét betölti. Fogyatékkal élő gyermek az 5. életév betöltéséig, ill. annak az évnek a december 31.-ig vehető fel, amelyben a gyermek az 5. életévét betölti. be azok a gyermekek vehetőek fel, akik szegedi lakcímmel, rendelkeznek Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területére, és életvitelszerűen Szegeden tartózkodnak. A felvétel a szülő (törvényes képviselő) írásbeli kérelme alapján történik. Az Igazgatóság minden évben tavasszal meghirdeti a bölcsődei felvételt, a beiratkozási napokat, és helyi napilapban, honlapon közzé teszi. 10
A beiratkozásra áprilisban kerül sor abban a bölcsődében, ahová szeretné a szülő, hogy gyermeke felvételt nyerjen. Az ellátást a lehetőségek szerint igyekszünk a szülő által választott bölcsődében a lakóhelyhez, a tartózkodási helyhez legközelebb biztosítani. Ebben az intervallumban csak azon szülők gyermekeinek beiratkozását várjuk, akik szeptembertől december végéig szeretnék megkezdeni a beszoktatást. Ezen kívül október elején van lehetőség beiratkozásra. Ekkor azon gyermekek beiratkozását várjuk, akik bölcsődei beszoktatása január augusztus között kezdődik. A két időszakon kívül is lehetőség van felvételre a megüresedett férőhelyeken. Ha a gyermek felvételt nyert, és a megbeszélt időben nem kezdik el a beszoktatást, egy hónapig tartjuk a helyet számára, ezt követően ha még igénylik az ellátást újra be kell íratni a gyermeket. Ebben az esetben nem biztos, hogy abban a bölcsődében tudjuk elhelyezni, ahová a szülő szeretné. A bölcsődei felvételről részletesen rendelkezik az Intézmény Felvételi Szabályzata, melyet Szeged MJV Önkormányzat Egészségügyi és Szociális Bizottsága hagyott jóvá. A bölcsődei ellátás megkezdésekor az intézmény megállapodást köt a szülővel, a törvényes képviselővel. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. XXXI. Tv. 42. (1) értelmében amennyiben a gyermek nem érett az óvodai nevelésre, a 4. életévének betöltését követő augusztus 31.-ig tovább gondozható a bölcsődében. Korai habilitációs és rehabilitációs célú nevelést, gondozást biztosító bölcsődei csoportban 6 éves koráig maradhat a sajátos nevelési igényű gyermekek. 6. HUMÁNERŐFORRÁS Az Intézmény 15 telephelyén bölcsődevezetők irányításával történik a gyermekellátás. Az engedélyezett dolgozói létszám 304,67 fő. Ebből szakmai létszám 213,92 fő, kisegítő létszám 90,75 fő. A gyermekek nevelését gondozását (a vezetőkkel együtt) 206 kisgyermeknevelő végzi. 18 fő rendelkezik a szakterületen figyelembe vehető főiskolai, egyetemi diplomával (általános szociális munkás, tanár, nevelőtanár, gyógypedagógus, óvodapedagógus, fejlesztőpedagógus). A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez külön megbízási szerződés alapján pszichológust, logopédust foglalkoztatunk. Az Intézmény minden dolgozója rendelkezik a munkaköréhez előírt képesítéssel. 5 fő tett szociális szakvizsgát gyermekjóléti alapellátásból. A 15/1998. évi NM rendelet értelmében Intézményünk három gyermekszakorvost bízott meg a bölcsődeorvosi feladatok ellátásával. 11
7. A BÖLCSŐDEI ELLÁTÁS TÁRGYI FELTÉTELEI Bölcsődéink tárgyi feltételeit a szakmai követelményeknek megfelelően, egységes szempontok alapján alakítottuk ki. A gyermekek életkorának, fejlettségének megfelelő bútorzattal, gondozási eszközökkel, korszerű játékokkal rendelkezünk. A szabad mozgást, játékot lehetővé tevő, biztonságos környezetben neveljük a gyermekeket. 7. 1. Csoportszobák Az alapterület megfelel a férőhelyszámnak. A bútorzat minden bölcsődében egységes, korszerű Cibó bútor (gyermekasztalok, ülőkék, játékpolcok, kanapék), melyhez célszerű kiegészítő bútorokat vásároltunk. A berendezést a csoportlétszámhoz és a gyermekek fejlődéséhez igazítjuk. A bútorok megfelelő elhelyezésével alakítjuk ki az elkülönített, nyugodt játszóhelyeket. Elegendő hely van a nagymozgásos tevékenységekhez és a csendes játékokhoz. A csecsemők, a járni tanuló gyermekek számára biztonságos hempergő, elkerített szobarész van. A puhaságot játszópárnákkal, ülőpárnával, kuckóval, mesesarokkal, pihenési lehetőségekkel biztosítjuk. Saját helye van a gyermekeknek az asztaloknál. Állandó hely, jellel ellátott saját ágy van a nyugodt alváshoz. A kisgyermeknevelők ülőhelyéről jól belátható a szobák területe. 7. 2. Fürdőszobák A gondozáshoz használt terület biztonságosan megközelíthető. Célszerű, megfelelően elhelyezett eszközök (pelenka, kisszék, törülköző, és fésűtartó, egész alakos tükör, szennyestartó, stb.) segítik a gondozás folyamatosságát. A gyermekvécé és a mosdó elérhetőségét szükség esetén dobogóval is biztosítjuk. A gyermekméretű eszközök lehetőséget adnak az önálló tevékenységhez, a helyes szokások elsajátításához. A szájöblítéshez, fogápoláshoz a szülők biztosítanak a gyermek fejlettségének megfelelő eszközöket. Az otthoni és a bölcsődei pelenkákat, váltóruhákat rendezetten, jellel ellátott helyen tartjuk. Esztétikus, megfelelő formájú színes jeleket használunk a gyermekek személyes tárgyainak megkülönböztetésére. 7. 3. Gyermeköltözők A faliújságokon elhelyezzük a neveléssel, gondozással kapcsolatos aktuális tájékoztatásokat, egyéb információkat. Pelenkázóasztal, gyermekszék vagy pad van az öltözőkben. A gyermekek váltóruhája jellel ellátott szekrényekben helyezhető el. A babakocsik, és az otthonról hozott nagymozgásos játékok elhelyezésére babakocsitárolóban van lehetőség. A szülők számára biztosítjuk a várakozáshoz szükséges feltételeket. 7. 4. A helyiségek díszítése Törekszünk a vizuális ingerek egyensúlyának biztosítására, az esztétikus környezet kialakítására. Az évszakoknak, ünnepeknek megfelelően, ízlésesen, mértékletesen díszítjük a helyiségeket. Gyermekmagasságban helyezünk el fotókat, egyszerű képeket a családról, a kedvencekről, a másságról. A gyermekek által készített síkbeli (firka, rajz, stb.) és háromdimenziós alkotásokat (gyurmafigura, építmény, fűzőcske, stb.) a gyerekek számára látható, megérinthető magasságba tesszük. A képeket biztonságos megoldással rögzítjük, védjük (pl. fóliával). 7. 5. Textíliák A gyermekek saját ruhában, lábbeliben tartózkodnak a bölcsődében. Szükség esetén bölcsődei váltóruhát biztosítunk. Textilpelenkát a székletes gyermekek gondozásához használunk. A törülköző és az ágynemű bölcsődei. A gyermekek személyes használati tárgyait jellel ellátjuk. Gondosan mossuk, fertőtlenítjük a textíliákat. 12
7. 6. Játszóudvarok Csoportonként több játszóhelyet alakítunk ki a játékok funkciójának megfelelően. Változatos mozgáslehetőségeket biztosítunk minden évszakban a rögzített és mobil játékokkal (mászókák, labdák, motorok, autók, stb.), szabványnak megfelelő homokozóval. Nyaranta pancsolási lehetőséget biztosítunk. A szabad levegőn való alvásra fedett terasz hiányában nincs lehetőség minden bölcsődében. 7. 7. Somadrin játszószobák Alapítványi támogatásból alakítottunk ki minden bölcsődénkben somadrin sószobát. A szülőket írásban nyilatkoztatjuk a használatáról. Szervezett formában, alcsoportonként, hetente 2 3 alkalommal, 20 30 percig tartózkodnak benne a gyermekek, kisgyermeknevelők felügyelete alatt. A tízórai elfogyasztására itt is van lehetőség. 7. 8. Játékkészlet A játékkészlet összeállításánál figyelembe vesszük az egészségügyi és a pedagógiai szempontokat, a gyermekcsoport összetételét, létszámát. Fontosnak tartjuk, hogy biztonságos környezetben, jó minőségű, korszerű játékokkal, fejlesztőeszközökkel játszhassanak a gyerekek. Biztosítjuk az anyag és a funkció szerinti változatosságot, a nemenkénti játékokat. Többségében természetes anyagú és természetes színű játékokat kínálunk, természetes anyagú eszközökben (fonott kosár, fa, vesszőláda, textil játéktartó, stb.) elhelyezve. Funkció szerint csoportosítjuk, gyermekmagasságban helyezzük el a játékokat. Változatos eszközöket kínálunk minden tevékenységformához (manipuláció, konstruálás, utánzás, nagymozgás, szerepjáték, stb.). A nagycsoportokban babakonyhát, fodrászsarkot, boltot rendezünk be. A nemi szerepek kialakulását erősítjük fiús és lányos játékokkal. Ötletes házilag készített játékokkal, hangszerekkel, bábokkal bővítjük a készletet. A kognitív képességek fejlesztéséhez különböző logikai játékok (kirakók, dominók, puzzlék) vannak. Legalább négy különböző építőjáték van a csoportokban, típus szerint csoportosítva, vesszőkosarakban elhelyezve. Minden korcsoportban vannak ismeretadó és mesélő képeskönyvek az aktuális évszaknak, ünnepnek megfelelően. Az alkotótevékenységekhez állandó jelleggel biztosítjuk a firkafalat, a rajzpapírt, a zsírkrétát, a gyurmát. Könnyen formálható házi készítésű só liszt és főzött gyurmát használunk. Egyéb természetes anyagokkal, terményekkel egészítjük ki a készletet. Van lehetőség homokozásra, vizezős játékra. Mozgásfejlesztők (labda, ugrálólabda, kisautó, stb.) vannak a szobákban is. Néhány játék, egyéb eszköz szoros felügyelettel használható. Ezeket magasabb helyre tesszük. Az otthoni játékokat, átmeneti tárgyakat behozhatják, igényük szerint elővehetik a gyerekek. A játékokat rendszeresen tisztítjuk, fertőtlenítjük. A készletet folyamatosan bővítjük, fejlesztjük. 8. GYERMEKÉLELMEZÉS Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény 50. (3) bekezdése előírja, hogy a közétkeztetésben különös tekintettel az egészségügyi, szociális és gyermekintézményekben nyújtott közétkeztetésre az élettani szükségletnek megfelelő minőségű és tápértékű étkezést kell biztosítani. Intézményünkben az Országos Tisztifőorvosi Hivatal ajánlása: A rendszeres étkezést biztosító, szervezett élelmezési ellátásra vonatkozó táplálkozás egészségügyi ajánlás közétkeztetők számára c. dokumentum alapján végezzük a gyermekélelmezést. A gyermekek életkorának és egyéni fejlettségének megfelelő étkeztetést, szükség esetén szakorvosi javaslat alapján diétás étrendet biztosítunk minden telephelyen. Az étrendet a korszerű táplálkozási elvek és konyhatechnikai eljárások figyelembe vételével szakképzett élelmezésvezető, gyermekorvos, a diétás étkezést dietetikus állítja össze. 13
Minden bölcsődében napi 4 étkezést (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna) biztosítunk a gyermekek számára. Ez a napi étkezések 75%-a. Szomjoltásra vizet adunk. Minden évszakban ügyelünk a szükségleteknek megfelelő, elegendő folyadékfogyasztásra. A tápszeres gyermekek részére a gyermekorvos/háziorvos által felírt tápszert a kisgyermeknevelő készíti el. Az alternatív étrendek közül csak a szakszerűen összeállított és felügyelt szemivegetáriánus, illetve lakto-ovo vegetáriánus étrend alkalmazása fogadható el. Csak növényi eredetű, vegetariánus vagy makrobiotikus étrend nem megengedett a gyermekélelmezésben. Bölcsődéinkben tálalókonyha van. Az ételt kiszállítással kapjuk az élelmezést biztosító szolgáltatótól. A heti étrendet a szülők számára elhelyezzük a faliújságokon. Kiemelten fontosnak tarjuk a jó minőségű gyermekélelmezést. Rendszeresen, és minden részletre kiterjedően (időre történő elkészítés, minőségromlás nélküli szállítás, ételérzékeny gyermekek diétás étele, kisgyermeknevelők munkája) ellenőrizzük. Az élelmezéssel, étkeztetéssel kapcsolatos egyéb szabályokat a Megállapodás és a Házirend tartalmazza. 9. NEVELÉS GONDOZÁS A BÖLCSŐDÉBEN A nevelés céltudatos, tervszerű, értékközvetítő folyamat, mely során ismereteket, szokásokat, hagyományokat, normákat, viselkedésformákat sajátít el a gyermek. Az értékelsajátítás folyamatában az érzelmeknek meghatározó szerepe van a 3 éven aluli korosztályban, ezért átélhető, megtapasztalható élményeket kell közvetíteni. A nevelés bipoláris folyamat, a gyermek is részt vesz benne. A bölcsődei szakemberek a családi nevelést figyelembe véve, azt kiegészítve, a szülőkkel együttműködve alakítják a nevelés folyamatát. 9. 1. A bölcsődei nevelés gondozás célja Pszicho szociálisan érett, önálló, harmonikus személyiség megalapozása, az esélyegyenlőség megteremtése, a társadalmi beilleszkedés elősegítése. 9. 2. A bölcsődei nevelés-gondozás feladata A családban nevelkedő gyermekek napközbeni ellátása, a testi, lelki, szociális szükségletek kielégítése, a harmonikus fejlődés elősegítése a gyermekek feltétel nélküli elfogadásával, fizikai és érzelmi biztonságának, jóllétének megteremtésével, kompetenciájának figyelembevételével, játéktevékenység és egyéb tapasztalatszerzési lehetőségek biztosításával, viselkedésminták nyújtásával. A hátrányos helyzetű, szegény, periférián élő családok gyermekei esetében a hátrányok és következményeik enyhítése, ellensúlyozása. A sajátos nevelési igényű gyermekek habilitációjának, rehabilitációjának segítése gondozásba épített fejlesztéssel, egyéni és csoportos foglalkozásokkal. A kisebbséghez tartozó gyermekek esetében a nemzeti/etnikai hovatartozás tiszteletben tartása, az identitás tudat kialakulásának elősegítése. A gyermek fejlődése érdekében együttműködés más intézményekkel, szervezetekkel, szakemberekkel. Mindezek segítik az egyenlő esélyekhez jutást, a társadalmi beilleszkedést. 14
9. 3. Nevelési fő feladatok 9. 3. 1. Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása a harmonikus testi és lelki fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése, a fejlődés támogatása; a primer szükségletek, egyéni igények szerinti kielégítése; egészségvédelem, egészségnevelés, a környezethez való alkalmazkodás és az alapvető kultúrhigiénés szokások kialakulásának segítése (a testi lelki harmónia kialakulását, megőrzését segítő napirend, étkezés, alvás, levegőzés, mozgás, stb.); szükség esetén speciális szakember bevonása a prevenciós, korrekciós feladatok ellátásába. 9. 3. 2. Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése derűs légkör biztosítása, a bölcsődébe kerüléssel járó nehézségek megelőzése, ill. csökkentése, a gyermekek segítése a beilleszkedésben; a kisgyermeknevelővel való szeretetteljes, érzelmi biztonságot jelentő kapcsolat kialakulásának segítése; az egyéni szükségletek kielégítése, az én-tudat egészséges fejlődésének segítése; bizalmon és elfogadáson alapuló társas kapcsolatok kialakítása, az együttélés szabályainak elfogadása, a másik iránti nyitottság, empátia és tolerancia fejlődésének segítése; lehetőségteremtés a kisgyermeknevelővel és a társakkal közös élmények szerzésére, az én-érvényesítés és a tolerancia egyensúlyának irányába befolyásolva a fejlődést; a kommunikatív képességek fejlődésének segítése a kommunikációs kedv felkeltésével és fenntartásával; a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű gyermekek nevelése, szükség esetén más szakemberek bevonásával. 9. 3. 3. A megismerési folyamatok fejlődésének segítése az érdeklődés kialakulásának, fennmaradásának, erősödésének, az érdeklődési kör bővülésének segítése; a gyermek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosítása; a gyermek igényeihez igazodó közös tevékenység során élmények, viselkedési és helyzetmegoldási minták nyújtása; az önálló aktivitás és a kreativitás támogatása; az önálló véleményalkotásra, a döntésre, a választásra való képessé válás segítése, ismeretnyújtás, a tapasztalatok és az élmények feldolgozásának segítése; a gyermek tevékenységének támogató-bátorító odafigyeléssel kísérése, megerősítése, az önkifejezés lehetőségeinek megteremtése az egyes helyzetekben. 10. A BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS ALAPELVEI 10. 1. A családi nevelés elsődlegességének tisztelete A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Bölcsődéink a családi nevelés értékeit, hagyományait és szokásait tiszteltben tartva, lehetőség szerint megerősítve vesznek részt a gyermekek nevelésében, gondozásában, illetve szükség esetén lehetőségeinkhez mérten törekszünk a családi nevelés hiányainak kompenzálására, korrigálására. Mindezek értelmében együttműködünk a családokkal, lehetővé tesszük a szülők számára a részvételt gyermekük bölcsődei életében. 15
10. 2. A gyermeki személyiség tiszteletének elve A gyermeket mint fejlődő személyiséget különleges védelem illeti meg. Bölcsődéinkben a nevelés és a gondozás olyan értékközvetítő és értékteremtő folyamat, amely az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásával a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatását, a személyes, szociális és kognitív kompetenciák fejlődésének elősegítését jelenti. 10. 3. A nevelés és gondozás egységének elve A nevelés és a gondozás elválaszthatatlan egységet alkot. A gondozás minden helyzetében nevelés is történik, a nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak csak a gondozási helyzetekre. 10. 4. Az egyéni bánásmód elve A gyermek fejlődéséhez alapvető feltétel a felnőtt őszinte érdeklődése, figyelme, megbecsülése, a gyermek kompetenciáján alapuló választási lehetőség biztosítása, a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése. A kisgyermeknevelő szeretetteljes odafordulással, a megfelelő környezet kialakításával, a gyermek életkori- és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segíti a gyermek fejlődését. Fontos, hogy a bölcsődébe járó gyermekek mindegyike folyamatosan érezze a róla gondoskodó felnőtt figyelmét, elfogadását. Akkor is, ha lassabban fejlődik, akkor is, ha esetleg több területen jelentős eltérést mutat az átlagos fejlődéstől, ha sajátos nevelési igényű, ha viselkedése különbözik a megszokottól, és emiatt nehezebben kezelhető. A kisgyermeknevelő elfogadja, tiszteletben tartja a vallási, nemzetiségi etnikai, kulturális, stb. hovatartozást, a lehetőségek szerint segíti az identitástudat kialakulását és fejlődését, segíti a saját és a más kultúra, és hagyományok megismerését, tiszteletben tartását. 10. 5. A biztonság és a stabilitás elve Fizikai és az érzelmi biztonságot nyújtunk a gyermekeknek. A személyi és tárgyi környezet állandósága ( saját gyermek rendszer, felmenőrendszer, csoport és helyállandóság), a napirend eseményeinek ismétlődése növeli a gyermek érzelmi biztonságát, segíti a tájékozódásban, a jó szokások kialakulásában. Az új helyzetek fokozatos bevezetése segíti az alkalmazkodást, a megismerést, a változások elfogadását. 10. 6. Az aktivitás, az önállósulás segítésének elve Biztonságos és tevékenységre motiváló személyi, tárgyi környezettel, elegendő idő biztosításával, a gyermek kompetenciájának figyelembevételével segítjük az önállósodást. Fokozza a gyermek aktivitását és önállóság iránti vágyát a felé irányuló szeretet, elismerés, a próbálkozások támogatása, ösztönzése, az igényeihez igazodó segítségnyújtás. A kisgyermeknevelő az élményszerzés lehetőségének biztosításával, példamutatással, az egyes élethelyzetek a gyermek számára átláthatóvá, befogadhatóvá tételével, a tapasztalatfeldolgozás segítésével, bátorítással segíti a tanulást. 10. 7. Az egységes nevelő hatások elve A nevelés értékközvetítés és értékteremtés. Eredményessége érdekében fontos, hogy a gyermekkel foglalkozó felnőttek a személyiségbeli különbségek tisztelete mellett egyetértsenek a gyermek kompetenciájának és pillanatnyi szükségleteinek megfelelő fizikai és érzelmi biztonság, és szeretetteljes gondoskodás nyújtásában, az öntevékenység biztosításában, az alapvető értékek, erkölcsi normák és célok tekintetében, és egyeztessék nézeteiket, közelítsék egymáshoz nevelői gyakorlatukat. 16
11. A BÖLCSŐDÉK MŰKÖDÉSI RENDJE A bölcsődék nyitvatartási idejét a fenntartó szabályozza, figyelembe véve a bölcsődébe járó gyermekek szüleinek munkakezdését és befejezését, valamint a bölcsődéből a munkahelyre, illetve a visszautazás időtartamát. A napi nyitvatartási idő telephelyenként változó, napi 11 13 óra. A teljes nyitvatartás alatt szakképzett kisgyermeknevelők foglalkoznak a gyermekekkel. Ünnepnapokon és hivatalos munkaszüneti napokon zárva tartunk. Nyári hónapokban a családok szükségleteit figyelembe véve folyamatosan nyitva tartunk. December végén, a két ünnep közötti napokon zárva tartunk. 11. 1. A gyermekcsoportok szervezése A bölcsődei gyerekcsoportok létszámát a 15/1998. (IV. 30) NM rendelet 40. (2) határozza meg. A rendelet értelmében a csoportlétszám legfeljebb 10 14 fő. Ennél magasabb létszám szakmailag nem fogadható el. Csoportjainkat lehetőség szerint életkoronként (csecsemő, tipegő, kisded) szervezzük. A bölcsődei ellátás teljes időtartama alatt igyekszünk biztosítani a személyi állandóságot, a saját gyermek rendszert. A gyermek a bölcsődei ellátás teljes ideje alatt lehetőleg ugyanabba a csoportba jár. A saját kisgyermeknevelő szoktatja be a bölcsődébe, végzi nevelését, gondozását, figyelemmel kíséri fejlődését, számon tartja egyéni igényeit, problémáit, szokásait, rendszeresen vezeti a gyermek dokumentációját. A csoport gyermekeinek egy része, 5 7 gyermek tartozik egy kisgyermeknevelőhöz. Az un. ölelkezési időt (mindkét kisgyermeknevelő bent van a csoportban) elsősorban saját gyermekeik nevelésére fordítják. A műszakbeosztásokat a helyi adottságokhoz (a gyermekek érkezési ideje, csoportszobák elhelyezkedése, kapcsolódása, stb.) alakítják a bölcsődék. A gyermekek soha nem maradnak közvetlen felügyelet nélkül, akkor sem, ha a kisgyermeknevelői létszám nem teljes. 11. 2. A gyermekek napirendje Az életkornak megfelelő napi életritmus kialakítása az egészséges testi és szellemi fejlődés alapfeltétele, ezért a jól szervezett, folyamatos napirendet központi kérdésnek tekintjük. A kisgyermeknevelők a gyermekek életkori sajátosságainak, egyéni igényeinek figyelembevételével tervezik és valósítják meg a napirendet. Arra törekszünk, hogy a családi és a bölcsődei napirend összhangban legyen, harmonikusan kiegészítse egymást. A jól szervezett, rugalmas napirend segíti a gyermekek igényeinek, egyéni szükségleteinek kielégítését, a nyugodt gondozás feltételeit, a csoport nyugalmát. Erősíti a gyermekek biztonságérzetét, lehetőséget ad a folyamatos játékra, és biztosítja a várakozás nélküli ellátást. A napirend függ a gyermekcsoport életkori összetételétől, a gyermekek szükségleteitől, az évszaktól, az időjárástól, a nyitvatartási időtől, az építészeti adottságoktól. Megvalósításának feltétele a jó munkaszervezés, a kisgyermeknevelők és a technikai dolgozók összehangolt munkája. A csoportok napirendjét egyeztetjük, összehangoljuk, szükség esetén módosítjuk, rugalmasan alkalmazzuk. Igyekszünk úgy dolgozni, hogy minden gyermek esetében és minden tevékenységre vonatkozóan az egész nap során érvényesüljön a folyamatosság. A csoportok napirendjét elhelyezzük a faliújságokon. A gyermekek napirendjéhez igazodva készítjük el a kisgyermeknevelők munkarendjét. Módszertani levél nyújt alapot a napirendek megfelelő szervezéséhez. 17
12. A BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS FŐBB HELYZETEI 12. 1. Gondozás A gondozás bensőséges interakciós helyzet a kisgyermeknevelő és a gyermek között. Elsődleges célja a gyermek testi szükségleteinek kielégítése, a helyes szokások kialakítása. A gondozás minősége meghatározza a gyermek közérzetét, a gyermek felnőtthöz való viszonyát. A gondozási műveleteket úgy végezzük, hogy a gyermeknek örömforrás legyen a gondozás, és aktívan együttműködjön. Elvárásaink igazodnak a gyermek életkorához, fejlettségéhez, aktuális állapotához. Ha nincs kedve aktívan közreműködni, rugalmasan alkalmazkodunk állapotához, és a műveleteket (vagy egy részét) elvégezzük helyette. A felnőtt tapintatos bánásmódja, elfogadást kifejező verbális és non verbális kommunikációja kihat a gyermek pozitív én képének kialakulására, az önelfogadásra. Gondozás közben fontos nevelési feladatokat is ellátunk, pl. egészséges életmódra nevelés, helyes szokások alakítása, életkornak megfelelő napirend kialakítása. Pozitív nevelési módszereket (elismerés, dicséret, bátorítás) alkalmazunk, lehetőségeket ajánlunk, ismereteket adunk. A kisgyermeknevelők megbeszélik egymással a gondozás közben tapasztaltakat, és egyeztetik az eljárásokat. Ez elősegíti a gyermekek alkalmazkodását, és az egységes nevelést. A szülők a beszoktatás ideje alatt, majd azt követően is megfigyelhetik a gondozást, és összevethetik az otthoni módszerekkel. 12. 2. A gondozás szervezése A gondozási műveleteket többnyire a gyermek saját kisgyermeknevelője végzi. Távolléte esetén a gyermek számára ismerős személy helyettesíti. A napirendet úgy alakítjuk, hogy elkerülhető legyen a párhuzamos gondozás. A fürdőszobában egy időben egy kisgyermeknevelő és legfeljebb két gyermek tartózkodik. A gondozásokat úgy szervezzük, hogy minden alkalommal elegendő idő jusson a gyermekek nyugodt, zavartalan ellátásához, a gyermek aktív közreműködéséhez, a helyes szokások gyakorlásához. 12. 3. Gondozási műveletek 12. 3. 1. Pelenkázás, bili, vécé használata A pelenkás gyermekek egyszer használatos saját pelenkát használnak. A pelenkát naponta többször kicseréljük. Reggelente szükség szerint, ebéd előtt és alvás után pedig minden pelenkás gyermeket tisztába teszünk. A székletes gyermek pelenkáját azonnal kicseréljük. Az önállóan, stabilan álló gyermeket állva pelenkázzuk (a nevelő kisszéken ül). Az állva pelenkázás előnyei: könnyebb a kapcsolattartás, a szemkontaktus, a gyermek látja, mi történik, nagyobb biztonságban érzi magát, együttműködik, aktívan részt vesz a gondozásban: fogja a ruhát, terpeszti a lábát, húzza a nadrágját, stb. Törlőkendők helyett a lemosást részesítjük előnyben. A vizeletes gyermeket is ajánlatos folyóvízzel lemosni, mert tisztább, kellemesebb komfortérzést ad. A lemosás előtt lehetőséget adunk a vízzel való ismerkedésre, ha szükséges, feloldjuk a víztől való félelmet. Az otthon bilit használó gyermek a bölcsődében is bilit használhat, a gyermekvécét, mint lehetőséget ajánljuk. Ha szükséges, dobogót teszünk a vécé elé. A gyermekek testalkata miatt kislányok esetében mindig a kisgyermeknevelő végzi a törlést. A fiúknak ajánljuk a vécépapír használatát. A székletes gyermek törlése mindig a kisgyermeknevelő feladata. A szobatisztaság fontos állomás a gyermek szociális fejlődésében. Kialakulását nem sürgetjük, tiszteletben tartjuk az egyéni érési tempót. Idegrendszeri, pszichoszomatikus fejlettség, együttműködési készség alapján előbb utóbb minden gyermek szobatiszta lesz. 18
12. 3. 2. Testápolás Környezetünk és testünk tisztasága nemcsak elégedettséget és jó érzést ad, hanem a betegségek elleni küzdelemben is szerepe van. Az alapvető tisztasági szokások kialakítását már kisgyermekkorban el kell kezdeni. Játék, egyéb tevékenység folyamán a gyerekek keze gyakran piszkos lesz, ezért rendszeresen kezet mosunk. Mindig kezet mosunk a pelenkacsere, a vécéhasználat után. A bölcsődébe érkezéskor a gyermekek a szülők felügyelete mellett mosnak kezet. Fontos feladatunk a helyes technikával végzett kézmosás tanítása. Arcot akkor mosunk, ha maszatos. A mosakodáshoz folyékony szappant vagy mini szappant használunk. A kézmosást és a törülközést személyes példaadással segítjük. A tükör előtt fésülködés nemcsak a mozdulatok gyakorlása, de a testséma kialakulása, a saját test megismerése szempontjából is fontos. Ezért használunk nagy tükröket. A gyermekek egyéni fejlettségének megfelelően, a reggeli gondozás idején kerül sor szájöblögetésre, fogmosásra, saját, jellel megjelölt eszközökkel. Szükség esetén a kisgyermeknevelő megmutatja az öblögetést, a mozdulatokat. Jól segíti a helyes mozdulatok begyakorlását a mosdó fölötti tükör. Tanítjuk a helyes orrfújást, a zsebkendő higiénikus használatát. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek ruházata tiszta, ízléses, kényelmes és praktikus, lábbelijük egészséges legyen, tartsa a bokát. A ruházat tegye lehetővé az önálló, szabad mozogást, játékot. Elegendő időt biztosítunk a gyermek számára az önálló öltözésre, vetkőzésre. Figyelemmel kísérjük tevékenységét, így elkerüljük, hogy a ruhát, a cipőt rosszul vegye fel, és elmenjen a kedve tőle. Az öltözködéssel az esztétikai érzéket, az igényességet is fejlesztjük. A gombolást, fűzést, kapcsolást játékeszközökkel is gyakorolhatja. A testápolással kapcsolatos szokásalakítást következetesen végezzük. Célunk, hogy a gyermekben kialakuljon az igény, és szokássá váljon a tisztálkodás, a fésülködés, a fogápolás, a rendezett öltözék. 12. 3. 3. Étkeztetés Az egészséges életmódra nevelés része az egészséges táplálkozás. Fontos feladatunk a gyermekek táplálása, az önálló, tiszta étkezés tanítása, a helyes étkezési szokások kialakítása. Célunk, hogy örömmel, jó étvággyal fogyasszák el az ételt. A gyermekek koruk és fejlettségük szerint (ölben vagy asztalnál ülve), gondozási sorrendben étkeznek. Mindig tekintetbe vesszük az egyéni tempót, a szükségleteket. Az étkezések azonos időben, kulturált körülmények között, derűs légkörben zajlanak. Az ételt a kisgyermeknevelő megkóstolja, mielőtt odaadja, meggyőződik arról, hogy megfelel e a gyermekek ízlésének. A gyermekek játékhelyzetből érkeznek asztalhoz, saját helyükre ülnek. Minimálisra csökkentjük a számukra fárasztó várakozási időt. A kisgyermeknevelő személyre szólóan terít, tálal. Az együttműködési szándék szerint bevonja a gyerekeket a folyamatba. Az étkezők mellett ülve biztosítja a nyugodt, zavartalan étkezést. A helyes étkezési, táplálkozási szokások (pl. alapos rágás, gyümölcs, zöldség fogyasztása) kialakítására nagy hangsúlyt helyezünk. Az új ízeket, ételeket fokozatosan vezetjük be. A gyermekeket ösztönözzük, de nem kényszerítjük az étel elfogyasztására. Fontosnak tartjuk az információcserét a szülőkkel a gyermek étkezési szokásairól. Feljegyzéseket készítünk az étkezésről az egyéni dokumentációba. 12. 3. 4. Pihenés, alvás biztosítása A gyermekek akkor játszanak önfeledten, akkor vesznek részt szívesen a gondozásban, ha egyéni igény szerint megfelelő időt és lehetőséget biztosítunk pihenésre, alvásra is. Gyermekheverőn, puha sarokban, kuckóban pihenhetnek. Az alváshoz optimális feltételek (átszellőztetett szoba, csend, nyugalom, kényelmes fekhely és ruházat, állandó hely, póttárgy) szükségesek. Egyéni bánásmóddal, testközelséggel, simogatással, halk énekkel, mesével segítjük az elalvást. A félrenyelés veszélye miatt nem adunk cumisüvegben folyadékot a fekvő gyermeknek. Az ébredés után lehetőség van csendes játékra, ügyelünk arra, hogy a korábban ébredők ne zavarják meg társaik alvását. 19
12. 4. Játéktevékenység A játék egyetemes emberi tevékenység, életszükséglet, belső késztetésből fakadó örömteli tevékenység. A játék útján történő tanulás döntő hatású az ember egész életére, személyiségfejlődésére. A játék a gyermekkor legfontosabb tevékenysége, amely segít a világ megismerésében és befogadásában, elősegíti a testi, az értelmi, az érzelmi és a szociális fejlődést. Értéknek tekintjük a szabad játékot, az önálló mozgást, aktivitást, az alkotást, a kreativitást. Személyi és tárgyi feltételek biztosításával, jól szervezett napirenddel segítjük elő a nyugodt játéktevékenységet. Jelentősnek tartjuk a játék során is a gyermek megismerésén alapuló egyéni bánásmódot, a személyközpontúságot. A kisgyermeknevelő a gyermek igényétől és a helyzettől függően vesz részt a játékban, pl. kezdeményez, ötletet ad, segíti a megosztozást, bátorít, együtt játszik a gyermekkel, stb. Viselkedése, kommunikációja minta a gyermekek számára. Érzelmi biztonság alapján, indirekt módszerekkel törekszünk az értelmi fejlesztésre. Módszertani levél, fejlődéslélektani, pedagógiai, neveléslélektani ismeretek segítenek abban, hogy önállóan, felelősséggel hozhassunk döntéseket a gyermekek játéktevékenységével kapcsolatban. A játéktevékenység kibontakozásának segítése együttműködést, team-munkát, folyamatos szakmai fejlődést kíván a gyermekkel foglalkozó felnőttektől. 12. 5. Tanulás A tanulás fogalmát a lehető legtágabban értelmezzük: tanulásnak tekintünk minden olyan tapasztalat és információszerző folyamatot, amely tartós változást idéz elő a viselkedésben és a gondolkodásban. A tanulás nem csupán ismeretszerzés, átszövi a bölcsődei élet egészét. Legfőbb motiválója a személyes kíváncsiság, érdeklődés. A tanulási vágy belső motívum: a gyermek örömét leli az egész folyamatban, és annak eredményében egyaránt. A tanulás a gyermekek életkorából és fejlettségéből adódóan tevékenységbe ágyazottan történik. Legfőbb színterei a természetes élethelyzetek: gondozás, játék a felnőttel és a társakkal, együttes tevékenységek, kommunikáció. A tanulás jelentős mértékben utánzáson alapuló spontán tevékenység, játékos tapasztalatszerzés. A beszéd a kisgyermekkori tanulás egyik fontos eleme. A kommunikatív képességek fejlődésének feltétele a biztonságos és támogató környezetben zajló felnőtt gyermek és gyermek gyermek interakció. A kisgyermeknevelő a sajátos nevelési igényű gyermekekkel való foglalkozás során figyelembe veszi, hogy esetükben hosszabb időt vesz igénybe a tanulási folyamat, és direktebben részt kell venni benne. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében kevésbé építhet arra a belső motivációra, amely az ép gyermeknél természetesen jelentkezik a fejlődés folyamán. Fizikai és érzelmi biztonság megteremtésével, optimálisan ingergazdag környezettel tesszük lehetővé, hogy a gyermek nyitottan, érdeklődéssel forduljon a környezet felé, kedve legyen aktívan tevékenykedni. Sok lehetőséget kínálunk tapasztalatszerzésre, a szűkebb és a tágabb környezet megismerésére. Magyarázattal, bátorítással, elismeréssel segítjük a megértést, a feldolgozást. Követhető, pozitív mintát nyújtunk a gyermeknek. Teljesítményelváráshoz kötött, direkt ismeretadásnak nincs helye a bölcsődében. 20