KIHÍVÁSOK ÉS KILÁTÁSOK. 2012. november 6.

KIHÍVÁSOK ÉS KILÁTÁSOK 2012. november 6.

Tartalom Általános helyzetértékelés A következő időszak elmozdulásának főbb irányai Biztonsági háló közelében

Általános helyzetértekelés

Magyarországon az államháztartási egyenleg hosszú időn keresztül meghaladta a kritikus szintet Túlzott deficit eljárás időtartama a közép-kelet európai országokban, ill. az EU-27-nél (év) MAGYARO. 8 Szlovákia Szlovénia Cseho. 4 4 4 Lengyelo. 3,5 Litvánia Románia Letto. 3 3 3 Bulgária 2 Észto. 0 EU-27 3,5 Forrás: Európai Bizottság

Az államháztartási folyamatok alakulásában meghatározó szerepet játszott/játszó tényezők: A költségvetés méretbeli kiterjedése Az állam túlzott eladósodottsága Növekedési lehetőségek beszűkülése

Túlzottan magas újraelosztási ráta mellett teljesül a költségvetési fegyelem Az államháztartás kiadási oldala, 2012 (GDP %-ában, Magyarország esetében 2001 és 2007 is) 55 50 47,8 48,7 49,1 49,4 50,7 45 43,1 43,3 40 37,7 35 30 Szlovákia Lengyelo. Cseho. Magyaro. 2001 Magyaro. 2012 EU-27 Euró-övezet Magyaro. 2007 Forrás: Eurostat, NGM

Magyarország az évtized elején eladósodási pályára lépett Magyarország bruttó államadóssága (GDP %-ában) 90 85 85,6 81,8 80 78,3 75 70 65 60 55 52,7 50 1995 2012E Forrás: Európai Bizottság, NGM

Az önkormányzatok eladósodottsága tekintetében látszanak a javulás jelei 6 Önkormányzatok bruttó adóssága (GDP %-ában) 5 4,5 4 3 2 1,6 1 0 I. n.év II. n.év 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Magyar Nemzeti Bank

A magas államadósság uniós és térségbeli összevetésben is kiugróan magas kamatterhet ró az államháztartásra Államadósság-szolgálat a közép-kelet európai országokban, ill. az EU-27-ben, 2011 (GDP %-ában) 4,1 2,7 2,2 2,0 1,8 1,6 1,6 1,5 1,4 0,6 0,1 MAGYARO. Lengyelo. Szlovénia Litvánia Szlovákia Románia Letto. Cseho. Bulgária Észto. EU-27 Forrás: Európai Bizottság

Magyarország potenciális növekedési szintje elmarad a régió országaitól A potenciális GDP változása a Visegrádi országokban, 2001-2013 6 5 Magyarország Szlovákia Lengyelország Csehország 4 3 2 1 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012E 2013E Forrás: OECD

I-III II-IV III-V IV-VI V-VII VI-VIII VII-IX VIII-X IX-XI X-XII XI-I XII-II I-III II-IV III-V IV-VI V-VII VI-VIII VII-IX VIII-X IX-XI X-XII XI-I XII-II I-III II-IV III-V IV-VI V-VII VI-VIII VII-IX Bár folyamatosan nő a munkaerőpiacra bevonható személyek száma 4.000 Foglalkoztatottak száma Magyarországon (15-64, ezer fő) 3.900 3.901 3.822 3.800 3.791 3.700 3.600 2010 2011 2012 Forrás: KSH

továbbra is komoly munkaerő-tartalékot jelent a foglalkoztatottság alacsony szintje Foglalkoztatottak aránya a közép-kelet európai országokban, 2011 (%, 15-64) 65,7 65,1 64,4 64,3 61,8 60,7 59,7 59,5 58,5 58,5 55,8 Forrás: Eurostat

Az előrehozott fogyasztás drasztikus mérlegalkalmazkodáshoz vezetett A hitel/betét mutatók a régióban (%) Beruházási ráták a régióban (%) 180 28 160 26 24 140 22 120 20 18 100 16 80 14 12 60 2007 2008 2009 2010 2011 10 2007 2008 2009 2010 2011 Magyarország Szlovákia Csehország Magyarország Csehország Lengyelország Lengyelország Szlovákia Forrás: MNB, Eurostat

A pénzügyi válság elkerülését követően a gazdasági növekedés beindítására kerül a hangsúly Erős fiskális szigor bevezetése Pénzügyi válság elkerülése Államadósság növekedésének megállítása Fenntarthatóság irányába tett lépések, amelyek számos esetben negatívan hatottak a növekedésre Fiskális szigor megtartása Növekedési potenciál növelése A fenntartható államadósság biztosítása A mikrogazdasági feltételrendszer változásainak csökkentése, gazdaságpolitikai stabilitás

Nemzetközi összevetésben is erőteljesek a vállalások Strukturális egyenleg az Európai Unióban, 2011-2013 6 strukturális egyenleg (2011-13) Portugália 5 Ciprus Olaszo. 4 Lengyelo. Litvánia Spanyolo. MAGYARO. Románia 2 Szlovénia Letto. Egyesült Királyság Franciao. Hollandia Görögo. Cseho. 1 Írország Szlovákia Németo. Belgium Svédo. Strukturális Ausztria Bulgária egyenleg, 2011 0-9 -8-7 -6-5 -4 Málta -3-2 -1 0 1 2 Észto. Finno. 3-1 -2 Dánia Luxemburg -3 Forrás: Európai Bizottság, NGM

Súlyos elcsúszásért drágán fizet az ország Államháztartási hiánnyal kapcsolatos előrejelzések és azok teljesülése választások előtt 1 évvel (GDP %-ában) 2005. év 2009. év 2013. év 7,9 4,6 3,8 2,5 3,2 2,6 2,2 2,2 2,7 3 százalékos maastrichti határ 2002 2004 2005 terv terv tény 2006 2008 2009 terv terv tény 2010 2012 2013 terv terv terv Forrás: Konvergencia Programok, NGM

A következő időszak elmozdulásának főbb irányai

Szakterületek - Államigazgatás - Oktatás - Adózás - Foglalkoztatottság - Finanszírozhatóság

Magyarországon az államigazgatás költségigénye meglehetősen magas térségbeli összevetésben Az államháztartás bérjellegű és dologi kiadásai, 2011 (GDP %-ában) Bérjellegű kiadások Dologi kiadások Összesen Szlovákia 7,1 4,3 11,4 Csehország 7,3 5,9 13,2 Románia 7,5 13,5 21 Bulgária 8,9 5,8 14,7 Lettország 9,6 7,1 16,7 Lengyelország 9,8 5,7 15,5 Litvánia 10,1 5,6 15,7 Magyarország 10,1 7,5 17,6 Szlovénia 12,7 6,5 19,2 EU-27 11 6,6 17,6 Forrás: Konvergencia programok

A magyar diákok teljesítménye a nemzetközi átlag közeli A legelemibb készségek terén elért pontszámok a PISA felmérésben, 2009 Szövegértés Matematika Természettudomány Finnország 536 Finnország 541 Finnország 554 Lengyelország 500 Szlovákia 497 Lengyelország 508 Magyarország 494 OECD-átlag 496 Magyarország 503 OECD-átlag 493 Lengyelország 495 OECD-átlag 501 Csehország 478 Csehország 493 Csehország 500 Szlovákia 477 Magyarország 490 Szlovákia 490 Románia 424 Románia 427 Románia 428 400 440 480 520 560 400 440 480 520 560 400 440 480 520 560 Forrás: OECD

A viszonylag jó eredmények mögött azonban jelentős területi és társadalmi különbségek húzódnak A szövegértési feladatok iskolák közötti eltérése a PISA felmérésben, 2009 0 10 20 30 40 50 60 70 80 Olaszország Törökország MAGYARORSZ Németország Ausztria Belgium Hollandia Japán Görögország Csehország Szlovénia Egyesült Államok Szlovákia Egyesült Királyság Írország OECD-átlag Portugália Svédország Spanyolország Lengyelország Észtország Izland Dánia Norvégia Finnország 29 64 az átlagtól való eltérés %-ában Forrás: OECD PISA, 2009

A felsőoktatásban tanulók létszámának növekedését nem követte a végzettek számának emelkedése A felsőoktatásban hallgatók és a diplomával végzettek száma Magyarországon 307 ezer fő 2000. év A felsőfokú oktatásban az elmúlt évtizedben jellemzővé vált a felvett hallgatók erősebb lemorzsolódása, továbbá megszigorodtak a diploma megszerzéséhez szükséges követelmények Hallgatók 389 59 Végzettek 2010. év 62 Hallgatók Végzettek Forrás: Eurostat, OECD

Az egyes képzési területeknél komoly aránytalanságok figyelhetők meg 15-64 éves korosztályban az 1000 főre jutó hallgatók száma a felsőoktatásban, 2010 (Magyarország esetében 2000 is) 35 Humán képzettség, pedagógus és bölcsész 35 Természettudomány, informatikus és mérnök 30 63 ezer hallgató 30 82 ezer hallgató 25 25 20 15 10 5 0 35 30 25 20 15 10 9 Magyaro. 2010 17 11 18 12 20 13 23 18 Magyaro. Szlovákia Cseho. Lengyelo. 2000 Társadalomtudomány, jogász és közgazdász 157 ezer hallgató 31 11 EU-15 17 20 15 10 5 0 35 30 25 20 15 10 9 Magyaro. 2000 7 12 11 14 15 13 13 17 Magyaro. Szlovákia Cseho. Lengyelo. 2010 Egészségügy, mezőgazdaság és szolgáltatások 87 ezer hallgató 16 14 EU-15 11 Túlzottan magas a társadalomtudományi szakterületre felvett hallgatók száma, miközben az informatikusnak, ill. mérnöknek tanulók száma bár nőtt az elmúlt évtizedben, továbbra is elmarad a térség-beli és az EU-15 átlagtól 5 5 0 Magyaro. 2000 Szlovákia Cseho. Magyaro. Lengyelo. 2010 EU-15 0 Magyaro. 2000 Cseho. Magyaro. 2010 Lengyelo. Szlovákia EU-15 Megjegyzés: EU-15 2009-es adat Forrás: Eurostat

Magyarországon nagyon torz az adórendszer eloszlása A magyar és a szlovák munkajövedelem eloszlása, 2011 Ezer fő 1.200 1.000 800 600 Magyarország Szlovákia Lakosság Magyarország: 10,0 millió fő Szlovákia: 5,4 millió fő Foglalkoztatottak Magyarország: 3,82 millió fő Szlovákia: 2,35 millió fő 400 200 0 80 alatt 80-120 120-160 160-200 200-240 240-320 320-400 400 felett Havi munkajövedelem, ezer Ft Forrás: Szlovák Adóhivatal, NAV, Eurostat

Az adórendszer átalakítása A 2013-tól felálló új adózási rendszer Kiinduló helyzet Intézkedések Hatások Személyi jövedelemadó Az egyes jövedelmi szintekhez tartozó eltérő adókulcsok mind a foglalkoztatottsági szintre, mind a bevallott jövedelem nagyságára negatívan hatnak Fokozatos áttérés az egységes, 16%-os személyi jövedelem-adókulcsra, mellette megszűnik a leggazdagabbak számára a járulékplafon Az adóegyszerűsítés mellett fehérítő hatás (foglalkoztatottság emelése, ill. jövedelembeval-lások ösztönzése) Demográfiai tényező Magyarországon az Európai Unióban a legalacsonyabbak között van a termékenységi mutató Gyermekszámtól függő jelentős adókedvezmény érvényesítése Közép- és hosszútávon emelkedő gyermekvállalási hajlandóság Szociális támogatások A szociális támogatások és a munkából származó jövedelmek között szűk a rés, ami a foglalkoztatottság növelése ellen hat Szociális támogatásoknál segélyezési plafon ( sapka ) beveze-tése A munka értékként való elismerésének megnövekedése

Foglalkoztatás oldaláról erős alkalmazkodás történt Foglalkoztatottság alakulása nemzetgazdasági ágak szerint ( 2008. III. és 2012 II. negyedév között, ezer fő) Egyéb Mezőgazdaság 33 36 Közigazgatás 29 Egészségügy Oktatás Szállítás, raktározás 9 10 12-15 Vendéglátás 2 Műszaki tevékenység -25 Kereskedelem, gépjárműjavítás -71-68 Feldolgozóipar Építőipar -48 ÖSSZESEN -80-60 -40-20 0 20 40 60 Forrás: KSH

Foglalkoztatás oldaláról erős alkalmazkodás történt Foglalkoztatottság alakulása teljes és részmunkaidő szerint ( 2008. III. negyedévhez képest, ezer fő) 100 50 0 III.n. IV.n. I.n. II.n. III.n. IV.n. I.n. II.n. III.n. IV.n. I.n. II.n. III.n. IV.n. I.n. II.n. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. -50-100 -150-200 -250 Részmunkaidős Teljes munkaidős Foglalkoztatottak összesen Forrás: KSH

A célzott járulékcsökkentés komoly mértékben járul hozzá a foglalkoztatottság bővüléséhez Foglalkoztatottsági ráta alakulása Németországban és Hollandiában a munkaerőpiaci reformokat követően (15-64, %) 78 76 78 76 77 74 74 73,1 72 70 68 70,1 72 70 68 66 64,9 66 64 64 62 2003 2008 62 2004 2009 Harz reform II. keretében társadalombiztosítási járulék részleges vagy teljes elengedése alacsony bérezésű munkák (pl. mini, illetve midi job) esetében A 2004-es Nemzeti Akcióterv a Foglalkoztatásért program keretében a hátrányos korcsoportok után részleges tb-járulék kedvezmény igénybe vétele Forrás: Német és Holland munkaügyi Központ, Eurostat

Finanszírozási igény a GDP %- ában 30 Ellentmondásos kép bontakozik ki a finanszírozási pozíciót tekintve Az egyes tagországok relatív és abszolút finanszírozási igénye az Európai Unióban, 2012 Görögo. (51,2%, 9600 ) 25 Portugália Olaszo. Belgium 20 Ciprus Franciao. Hollandia 15 MAGYARO. Spanyolo. Egy. Királyság Lengyelo. Írország 10 Románia Szlovákia Cseho. Málta Németo. Finno. Dánia Litvánia Ausztria 5 Letto. Észto. Szlovénia Svédo. Luxemburg 0 0 2000 4000 6000 8000 Egy főre jutó finanszírozási igény (euró) Megjegyzés: Bulgáriáról nincs adat Forrás: Európai Bizottság

Biztonsági háló közelében

A magyar gazdaság szorosan kötődik a német gazdasághoz Német és magyar exportvolumen (éves változás %-ban) 40 30 20 10 0-10 -20-30 Magyar export Német export -40 2008. január 2012. augusztus Forrás: KSH, Német Statisztikai Hivatal

A várható megállapodás pozitív hozadéka, hogy javul a befektetői megítélés 800 Az 5 éves államkötvények CDS felár (bázispont) 800 700 700 600 600 500 500 400 400 300 300 200 200 100 100 0 2008.10.01 2012.11.02 0 Szlovákia Lengyelo. Cseho. MAGYARO. Forrás: Reuters

Stabilabb árfolyam csökkenti a piaci szereplők kockázatait és mérsékli a lakosság terheit 340 Euró/Forint árfolyam alakulása 320 300 280 260 240 220 200 2008.01.02 2012.10.15 Forrás: Magyar Nemzeti Bank

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!